Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

</£irIap 1958. ÁPRILIS 3. CSÜTÖRTÖK Édesanyám-szelet, szívalakú torták az anyák napjára Az édesipar megkezdte elő- készüleTteit az anyák napjára. Erre az alkalomra a Csemege Édesipari Gyár a kiváló minő­ségű Julia-szeletet „Édes­anyám” feliratú burkolattal hozza forgalomba. A Cukrász­ipari Vállalatnál pedig azt ter­vezik, hogy az anyák napját, megelőző héten szívalakú tor­tákat és mézeskalácsokat süt­nek majd. Gyermekrajz-kiállítás a Népszabadság székházéban A Népszabadság gyermek­rovata országos gyermekraj z- pályázatot hirdetett, amelyre másfél hónap alatt mintegy 4500 rajz érkezett. A legsike­rültebb rajzokból szerdán ki­állítást nyitottak meg. Pór Bertalan kétszeres Kossuth- díjas, a Magyar Népköztársa­ság Munka Vöröszászló Ér­demrendjével kitüntetett ki­váló művésze mondott meg­nyitót. Az ünnepélyes díjkiosztás április 13-án lesz. Visszaveszik a tégelyeket A különféle kozmetikai Cik­kek tégelyeit, többek között a Hormocit—B krém edényké­jét nem vette vissza a keres­kedelem, jóllehet, visszavételi árcédulával árusították. A ke­reskedelem jogosan arra hi­vatkozott, hogy tőle az ipar nem vette át. Ezeket csak a MÉH Vállalatnál lehetett ala­csony áron értékesíteni, a cse­kély összegért pedig a vásárló nem fáradt. Az iparnál viszont már jelentkezett a tégelyhiány. A jövőben az illatszerboltok a tégelyeket visszaveszik és a nagyságtól függően fizetnek értük. A kereskedelemnek az a törekvése, hogy az iparral megállapodva több más ha- f—.ió csomagolóeszköz is visz- 'rülhessen a kereskedelmi orgásba. ni: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHliitlilinilitiiiiuiiHtnnniuiiniiin Nyuszika, hozol nekem piros tojást? Miért nem tartják rendben az állami gazdasági gépeket? Cfilm, Színház, Jrődalfím­\i állami gazdaságok igazga­tóinak nemrégiben megtartott hatnapos értekezletén sök szó esett arról, milyen Csáki szalmájaként bánnak a leg­több gazdaságban a rájuk bízott értékes gépeikkel. Ha­zánkban az állami gazdaságok birtokában több mint egyrnil- liárd forint értékű kisebb- nagyobb gép van, s népgaz­dasági szempontból sem. de a termelés szempontjából sem közömbös, hogyan bánnák ez­zel a hatalmas értékkel. Sajnos, nem mondhatjuk el. hogy megyénk 14 állatni gaz­dasága kivételt képezne. Ép­pen ezért vonatkozik, sőt több, a megyénkben működő állami gazdaságra talán el­sősorban vonatkozik a fő- igazgatóságnak az a határo­zata, amely szerint, március 31-ig mindenütt rendbe kel­lett hozni a gépudvarokat. Vagyis a gazdaságok központ­jaiban és minden olyan üzem­egységben, ahol gépet tar­tanak, gépudvart kellett ki­jelölni. Március 31 elmúlt és az ed­digi ellenőrzések sajnos, sem­mi jóval nem kecsegtetnek. Számos állami gazdaságban a mulasztásokat bizonyos tárgyi nehézségekkel próbálják ma­gyarázni. Több helyen azzal mentegetőznek az igazgatók és a gépcsoportvezetők, hogy nem kaptak beruházási kere­tet a gépudvarok elkerítésére. Természetesen ezek a kifogá­sok, ha alaposan megnézzük, valójában csak a felelősség alól történő szimpla kibúvók. Mert igaz, hogy keretet nem biztosítottak erre a célra, de nem is írta elő senki az igaz­gatók és gépcsoportvezetők számára, hogy mindenütt fel­tétlenül kőfallal kelljen kö­rülkeríteni a gépudvarokat. Elég erre a célra két szál tüs­késdrót, vagy más, mondhat­ni jelképes kerítés. A hang­súly nem a kerítés-milyensé­gén van, hanem azon, hogy a gépeket egy helyen tárolják, lehetőleg a gépszín mellett, s tartsák karban annak rend­je, módja szerint. És legyen kint mindenütt a tábla, hogy idegeneknek belépni tilos, hogy e tilalom megszegőit szi­gorúan felelősségre vonhas­sák, s már csírájában elfojt­hassák az alkatrész „elpárol­gás” lehetőségét. Kos, a március 31-i határidő előtt nem sokkal a megye ösz- szes állami gazdaságában el­lenőrző vizsgálatokat tartott az állami gazdaságok Pest- Nógrád megyei igazgatósága. Megállapították, hogy a leg­jobb munkát talán még a Kiskunsági Állami Gazdaság­ban végezték. Ebben a gaz­daságban üzemegységenként megtartották a vezetők a gép­szemléket, mindenütt készül­nek már a gépudvarok keríté­sei, s itt nem volt probléma a „kerethiány”. A többi gazdaság viszont mintha nem vette volna elég­gé komolyan a főigazgatói utasítást. Bár igaz, hogy az ellenőrzés óta Sződligeten is javult valamit a helyzet, a gépeket részben letisztogat­ták. a kerítés elkészítéséhez is hozzáfogtak, ám erős a gya­nú, hogy mindez csak a már­cius 15-én megtartott ellen­őrzés hatására történt. Az állami gazdaság Pest-Nóg- rád megyei területi igazgató­ságának főmérnöke, Szigeti Ernő elvtárs ugyanis a géptá­rolásiban mutatkozó igen sú­lyos hibák és mulasztások miatt az állami gazdaság igazgatója és gépcsoportveze- tője ellen fegyelmi úton tör­ténő felelősségrevonást kért. Meg Is volt rá minden oka. A műhelyben piszkot és rendet­lenséget talált. A géptárolás is a lehető legrosszabb volt még március 15-én. Annak ellené­re, hogy a gépudvar bekeríté­se is igen könnyen megold­ható feladat lett volna, az említett ellenőrzésig semmit nem tettek. Ellenkezőleg: a gépszínben műtrágya-féléket is tároltak, ami a gépekre igen káros. Az aratógépek, cséplőgépek, porozok és egyéb munkagépek tisztítatlanul, úgy álltak a színben, ahogy befe­jezték velük a munkát. Még ennél is rosszabb volt a helyzet a Törökbálinti Ál­lami Gazdaság sóskúti üzem­egységében. A gépudvar ki­alakítása érdekében a már­cius 31-i határidő előtt egy?1 héttel még semmi sem történt. Annak ellenére, hogy ez az üzemegység elegendő gépszín­nel rendelkezik, a gépek tá­rolása nem volt megfelelő. ■Ebben az üzemegységben már évek óta félkész állapotban van a gépudvar kerítése; de a mostani vezetőség annyit sem tesz meg. hogy befejez­tesse. illetve kapukat készít- | tessen. Ehelyett a gépszíneket | telehordták műtrágyával. | Mondani sem kell, hogy a gé- | pék a műtrágyától teljesen | berozsdásodtak, s egyes al- | Katrészeik használhatatlanná | váltak. A sóskúti üzemegy- 1 ségben még a jó és rossz gé- } pék, az ócskavasak és ha- i szonvasak sincsenek külön- \ válogatva. Mindebből bade- i rül, hogy a géptárolásra és j karbantartásra kiadott uta- \ sításokat semmibe vették. : Emiatt a gazdaság igazgatója, I gépcsoportvezetője és a sós- I kúti. üzemegység vezetője fi- \ gyeimét az igazgatóság hívta i fel a hibák azonnali kijavítá- i Sára Főigazgatói fegyelmezte- j tést kapott a vecsési gazdaság ] igazgatója Is. A magunk részéről nagyon he. | lyesnek tartjuk az állami j gazdaságok területi igazgató- I ságámak erélyes fellépését a I géptárolás, megőrzés és kar- j bantartás ügyében. A gépesí- j tés területén, s a jobb gépki- j használás érdekében nem le- : hét előbbre lépni addig, amíg ! olyan szellem nem alakul ki j állami gazdaságainkban is, i hogy ezeik a gépek nemcsak j hatalmas nemzetgazdasági ér- i tékek. de legfontosabb segí- ! tőjük is az eredményes terme- i lésben. Régente a kapitalista j nagyüzemben az intéző haj na. i Ionként elsőnek az istállóba ] ment, s azt nézte meg, munka- | képes-* minden ló és ökör. j Érthető volt ez, mert abban [ az időben az igavonó állat I volt szinte a legfontosabb tér- ; melési eszköz. . Ma már. nem ! itt tartunk. Ma szocialista 1 nagyüzemeink legfontosabb! termelőeszközei közé tartozik j a gép — nemcsak az erőgép, I hanem a munkagépek is — s ! amelyik vezető éöél nem tő- \ rődik. tanújelét adja egyúttal | a termelési hozamokkal kap- j csolatos közömbösségének is. \ Ilolka Vilmos ELŐZETES JELENTES Jelenet a rövidesen bemutatásra kerülő Bolondos április című új magyar filmből Claude Roy: Klasszikusok A világ gyémántban leggazdagabb országa: a Szovjetunió Nemrégiben tért vissza Moszkvába a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának expedíciója, amely geológiai kutatá­sokat végzett a nemrég felfedezett Jakut-földi gyémántmező­kön. A Jakut-földi gyémántmezők a leggazdagabbak a világonJ még a belga-kongói híres gyémántlelőhelyeknél is jelentőseb. i bek (ezek pedig a kapitalista országok gyémánttermelésének í 3/5-ét adják); ennek ellenére a Jakut-földi gyémántlelőhelyek kitermelése komoly akadályba ütközik. Ezek a gyémántlelő-; helyek a tajgán vannak, távol a közlekedési útvonalaktól, azl örök fagy birodalmában. Helyenként a föld 300 méter mély -1 ségig, vagy még annál is vastagabb rétegben fagyos. Mivel 1 ezeken a helyeken nem lehet kutakat ásni és a gyémántot r \ hagyományos módszerekkel kitermelni, a szovjet tudósok úji kitermelési módszert és technológiát javasoltak és dolgoztak: ki. Az új módszert már sikeresen kipróbálták. C laude Roy nevét még alig- alia ismeri a magyar ol­vasó, pedig a francia iroda­lom egyik számottevő egyé­nisége. 1915-ben született Pá­rizsban és irodalmi pályafu­tása Ikezdetén a polgári irány­zatokat képviselte. Aragon- nal és Eluárd-ral 1941-ben kö­tött ismeretsége azonban dön­tő fordulatot jelentett életé­ben, végleg kiábrándult a nacionalista eszmékből és harcos antifasiszta, ellenálló, haladó író és költő lett. 1951-ben Fénéon-díjat nyert. André Wurmser ekkor már így írt róla: „Claude Roy a legtehetségesebb, legokosabb, legragyogóbb francia írók egyike.” Claude Roy sokszínű egyé ­niség. . _Alia negyven éves és máris kínai, amerikai kép­zőművészeti szakértő, regény­író, költő és igen szellemes, élestollú kritikus. E köte­tében elsősorban mint kri­tikus lép elő: a klasz- szikusokat egy cseppet sem klasszikus módon mutatja be és bizonyítja, ahhoz, hogy valakiből holta után kiasz* szikus legyen, elengedhetet­len, hogy életében ne visel­kedjék „klasszikust’ modem, azaz ne olyan legyen, ami­lyennek az avatatlanabb kő* zönség a klasszikusokat el* képzeli. A kötet tanulmány, Boccac- dótól kezdve egészen a leg* modernebb klasszikusokig az írók hosszú sorából ad mulat* ságos, sziporkázó és persze játékosságukban is haladó irodalomszemléletre tanító ké- pékét. La Fontaine-t például „XIV. Lajos-parókás Sehere* zadehoz” hasonlítja; Gogol* ról megállapítja, hogy ő „a legfranciásabb a nagy orosz regényírók közül'’; lerántja Dickensröl a jóságos és bár* gyú Mikulás-szakállt, hogy megmutassa benne a kérlel* hetetlen társadalomíkritikust és így tovább. Nagyszerű megfigyelőképesség, a te kin* télyek tiszteletét vakmerőén megtépázó, gúnyos szakáll* rángatás, mosolygó filozófia, mély, határtalan derűlátás és emberszeretet, * végül a csevegve csapongó vagy né* ha háborogva hullámzó stílus — ez jellemzi Claude Rop minden írását. így a kötetben foglaltakat is. Dicséretére vá* lik a fordító Bajomi Lázár Endrének, hogy sikerült hűen visszaadni -mindazt a széllé* mes és villogó stílust, ami maga Claude Roy. (Európt Kiadó.) MiHiiuiiiiiiiimiiimmuiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiir /J és még annyi társa meg­Kf változott, szabad életüket védték az ellenforradalom vi­harában, amikor fegyveresen álltak őrséget Tápiószelén a Keleti Fény Termelőszövetke­zet ezerholdas birtokán. Éle­tüket védték, noha személyü­ket még nem fenyegette köz­vetlen veszély azokban az októbervégi napokban. Nem hagyták el őrhelyüket akkor sem, amikor a fővárosból le- özönlő ellenforradalmárok le­fegyverezték őket. Kapát, ka­szát, ásót ragadva vigyázták a raktárakat, a közös és meg­becsült vagyont, melyért ve- rejtékes murikéval megdolgoz­tak. A termelőszövetkezet va­lóban az élet volt számukra különösen az olyanoknak, mint id. Mészáros Ferenc, ciki a felszabadulási a cselédeskedett. Hogy ez mit jelentett annak a családnak, ahol tizenkét gyerek volt, nem kell magya­rázni. A szűk kommenció csak arra volt elég, hogy a csa­lád egyik napról a másikra át­mentse életét, a családfő úgy, ahogy fenntartsa munkaerejét. Mert dolgozni aztán nagyon kellett. Tizenhét esztendőt hú­zott le egyfolytában Éber An­tal gazdaságában, s amikor onnan elkerült, éppen olyan földhözragadt szegény volt, IcL Mészárosét portáján mint tizenhét évnek előtte. Ha mérleget csinált volna, akkori- oan, legfeljebb öt gyermeké­nek sírját jegyezhette volna fel a pénztárkönyv „követel” oldalán.., / tt sütkérezek most id. Mészárosék családi mele­gének fényében és hallgatom a Keleti Fény brigádvezetőjének visszaemlékezéseit. (A család­ból — a 1két unokát is beleszá­mítva — most „csupán’ kilen­cen vannak együtt.) Kint reg­gel óta havasesö szitál, id. Mészáros Ferenc arcán a gaz­da nyugtalansága tükröződik. — Szántani kellene, elvetni a mákot, szőlőt nyitni... — jegyzi meg panaszosan, amint ki-kinéz az ablakon. Visszakanyarítom a szót a földosztásra. — Mennyi földet kapott? — öt hold szántót és nem egészen egy hold szőlőt. — Felszerelés, igaerő?.. — Nem volt miből. Az első évben kapával meg ásóval szántottunk. — Később? — Akkor meg az igauzsora volt nagy. Negyvennyolcban például tíz kiló kukoricáért egy álló napig kaszáltam a méteres füvet. Igaz. sosem un­dorodtam a munkától, mert tudtam, hogy rá vagyok utal­va... Aztán elmondja, hogy a föld sovány volt, nem jövedelme­zett többet — mert id. Mé­száros Ferenc ezt is kiszámí­totta — havi 661 forintnáL Gyárba járt megkeresni a pót­lást. 1949-ben megunta a kétldkiságot. Akkor két lá­nya és egy fia már tsz-tag volt. Id. Mészáros Ferenc vitte be a földet, amikor belépett. Tré­fálkozva említi meg, hogy ad­dig, amíg kívül volt, 5 hol­dat vallott magáénak a család, most, hogy négyen dolgoznak a tsz-ben. a rájuk eső birtok­rész 20 holdat tesz ki. Per­sze. ez a számítás nem egé­szen pontos. Ez még abból az időből való, amikor Illés, a legfiatalabb fiú iskolás volt. Mert most már ő is tsz-tag. — Voltak persze nehéz idők is a belépés óta? — Voltak, ötvenkettőben, meg ötvenháromban aszályos év volt. Akkor bizony nehe­zen éltünk. De én mindig azt mondtam: ha senki sem, én} maradok, mert a mi földünk | aranybánya, csak legyen, aki | érti megművelni. Bíztam ob-1 ban, hogyha meg nem halok, | emelkedni fogok! § i z idő id Mészáros Térén- § ■A cet igazolta. Az 59 éves, § de tettvágyban, munkalendü- | leiben fiatalos brigádvezető | mögött már egy mezőgazdasá-§ gi iskola van, tágabb család-1 ja, a Keleti Fény pedig erős \ és jómódú közösség. Az elmúlt | évben 38 forintot osztottak í munkaegységenként. Id. Mé- \ száros Ferenc 457 munkaegy- | ségével a legjobbak között | volt. Meg is van a látszatja. | Házukat, mely kissé beljebb i esik az országúitól, most ta‘- | vasszal szeretnék „kivinni" I közvetlenül a köves út mel- f lé. Az újban már nagyobb \ ablakok, villany, sőt fürdő-1 szoba is lesz. — Haladni kell a kultúrával \ — mondja olyan magától ér- j tetődően, mintha arról be- \ szélne, hogy a testnek ételre, j italra meg pihenésre van \ szüksége. El is mosolyodik \ hozzá, mert tekintetemből ol- \ vassa: arra gondolok most. \ amire ő: tizenhárom évvel \ ezelőtt ez álomnak is túl szép \ lett volna. András Endre 1 (Filmhíradó (/ ..........................n'>"n""i'iiimiitmiiuiiii|||||tt|||i||tt1Hliniii.. A BUDAPESTI FILMSTÚ­DIÓ munkatársai színes ri­portfilmet készítenek az ápri­lis 4-i díszszemléről. EDDIG EGYMILLIÓ LÁTO­GATÓ tekintette meg A tettes ismeretlen című magyar fil­met. A LITVÁN gyermekfilm­stúdió Kék horizont címmel új gyermekjátékfilmet fejezett be. A film témája a gyerme­kek nevelése a családban. FRITZ LANG több német klasszikus filmalkotás rende­zője visszatért Holywoodból Németországba és most for­gatja Az esnapuri tigris című emlékezetes film új változatát. JEAN MARAIS játssza a Minden napnak megvan a maga titka című új francia film főszerepet. A VIETNAMI Demokrati­kus Köztársaság filmesei most készítik első játékfilmjüket, amelynek címe: A háborgó tenger. A tenger mentén fek­vő falvak parasztjainak for­radalmi harcát örökíti meg ez a film. VASKÓ KÖP A ismert jugo­szláv író a Nap keze címmel forgatókönyvet írt. Ez a film képviseli majd Jugoszláviát a brüsszeli világkiállításon. TONI SAILER világhírű osztrák sívilágbajnok további három filmben vállalt fősze­repet. Az elsőt már forgatják, címe: A nagyvilág teteje. Eb­ben a filmben Toni Sailer te- ;tőfedőt játszik. BRIGITTE BARDOT fran­cia filmszínésznő amerikai szerződést írt alá, amelynek értelmében 1960-ig a Columbia filmgyárnak dolgozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom