Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
1958. ÁPRILIS 27. VASÁRNAP etsr MEC M oszkva, Accra, Bonn... Ezeknek a városoknak nevéhez fűződnek az elmúlt hét legjelentősebb nemzetközi eseményei. A szovjet fővárosban — a pillanatnyi előrehaladás látszata után — megrekedtek a kelet-nyugati csúcstalálkozó előkészületei. A világ ezzel kapcsolatban aggódva tekint a nyugati hatalmak halogató politikájára, amellyel Washington csak időnyerést akar szerezni a csúcstalálkozó nyílt elutasításához. Accrában befejeződött a nyolc afrikai állam értekezlete, amelyen ismét kifejezésre jutott: sürgősen véget kell vetni az algériai vérontásnak, ellenkező esetben a probléma nemzetközivé válhat és újabb bonyodalmakhoz vezethet. A Német Szövetségi Köztársaság fővárosában Bonnban pénteken megkezdődött Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes három napra tervezett látogatása, amelynek során eszmecserére is sor került Adenauer nyugatnémet kancellár és Mikojan, a szovjet küldöttség vezetője között. összefoglalónkban a három város — Moszkva. Accra. Bonn — után tulajdonképpen egy negyediknek, Párizsnak is szerepelnie kellett volna, hiszen egy héttel ezelőtt még úgy látszott, a kormányválság, amely Gaillard bukásával immár a huszonötödik a háború utáni Franciaországban — nem lesz hosszabb idejű. Azonban az eddigi kormányalakítási kísérletek azt bizonyítják, hogy a jelenlegi válság gyors megoldására egyáltalán nincs kilátás. Bidault sikertelen kísérlete után René Pleven ugyan lázas ütemben táróval a különböző pártokkal, azonban a mérleg nyelvét ezúttal is a szocialisták alkotják, akik azonban méa nem határoztak: támogatják-e Pleven kormányát, ha az egyáltalán megalakul... MOSZKVA: A nyugatiak időhúzó taktikája megbénította a csúcsértekezlet előkészítését A nyugati hatalmak a csúcs- értekezlet diplomáciai előkészítő munkálatai során ezen a héten ismét nyíltan visszatértek régi módszerükhöz: ha a Szovjetunió elfogadta valamilyen javaslatukat (mint az a londoni leszerelési tanácskozásokon többször megtörtént), ők azt visszavonták. Ez történt most is. A szovjet kormány — mint ismeretes — elfogadta azt a nyilvánvalóan időveszteséggel járó amerikai javaslatot, hogy a csúcstalálkozó és a külügyminiszteri tanácskozás előtt még üljenek össze a diplomaták és tanácskozzanak — az előkészületekről. Tíz nappal ezelőtt Moszkvában az amerikai és a szovjet, illetve az angol és a szovjet, valamint a francia és a szovjet diplomaták között meg is kezdődtek a kétoldalú megbeszélések, mint az a diplomáciai szokások szerint várható volt. De csodák csodájára, a nyugati nagykövetek most azzal álltak elő, hogy őket a szovjet felelős diplomaták ne külön- külön, hanem egyszerre fogadják, vagyis rendezzenek egy „kis négyhatalmi értekezletet”, amelyen minden olyan kérdésről eszmecserét folytathatnának, amely a csúcstalálkozón szóba kerülhet. A szovjet kormány ebbe természetesen nem mehetett bele, hiszen ez ellentétes a diplomáciai szokásokkal, azonban ha a nyugatiak mégis ragaszkodnak elképzelésükhöz, akkor a diplomaták tanácskozásának munkájába vonják be a varsói szerződésnek még két tagállamát — Lengyelországot és Csehszlovákiát —, minthogy ebben az esetben a NATO ugyancsak három taggal (Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország) ülne a zöld asztalnál. Ezenkívül szovjet vélemények szerint hasznos lenne néhány semleges ország diplomatáit is bevonni az előkészületi tárgyalásikba. A nyugatiak eddig mereven elzárkóztak ettől, hiszen egyelőre elérték céljukat — sikerült az időt jónéhány hónappal úgy elhúznak, hogy semmi sem történt. Szavakban ők is a - csúcsértekezlet mellett vannak — tetteik (legutóbb a NATO hadügyminiszterek párizsi értekezlete, amelyen az atomfelfegyverzés meggyorsítása mellett határoztak) azonban mást mutatnak. Már pedig — mint erre Hruscsov elvtárs Eisenhowerhez intézett válaszlevelében rámutatott, a világ valódi, igazi előrehaladást vár, s félmegoldásokkal nem lehet csökkenteni a feszültséget, helyreállítani a bizalmat kelet és nyugat között. Az Egyesült Államoknak is tettekkel kellene megmutatni, akarja-e valóban a nemzetközi feszültség enyhülését. A csúcsértekezlet előkészületeinek megrekedése egyelőre felhőkbe burkolja a korábbi biztató ’kilátásokat. Csak a közvélemény fokozott nyomása kényszerítheti a nyugati hatalmakat színvallásra és tettekre — a feszültség csökkentése érdekében. Az indonéz kormánycsapalok Bukittinggi előtt Djuanda indonéz miniszter- elnök pénteken este kijelentette, hogy az indonéz kormánycsapatok húsz kilométerre közelítették meg a lázadók által már kiürített Bukitting- git. A miniszterelnök hozzátette, hogy a csapatok most a Padang—Pandjang-i útelágazásnál vannak, ahonnan egyaránt indulhatnak Bukittinggi felé, vagy keletre Batusonkár- nak ahol a lázadók vezetői jelenleg tartózkodnak. A miniszterelnök a ban- dungi értekezlet harmadik évfordulója alkalmából adott fogadáson beszélgetett újságírókkal és kijelentette, hogy bármelyik pillanatban várja Bukittinggi elfoglalásának hírét. ACCRA: Afrika hangja — az imperializmus ellen Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor egyetlen brit csahajó még „sakkban” tarthatta Afrika sokezer kilométeres nyugati partvidékét, az ott lakó bennszülött törzseket, Londonban a City urai aligha gondoltak volna arra, hogy 1958-ban (a nem is olyan régen, két esztendővel ezelőtt még Aranypartnak nevezett gyarpiat fővárosában) Accrában már nyolc független afrikai állam küldöttei tanácskoznak és közös határozatokat hoznak az imperializmus gyarmatosító törekvései ellen. Már pedig Accrában az elmúlt napokban ez történt. Közel 75 millió afrikai képviseletében nyolc afrikai ország — Etiópia, Libéria, Libia, Marokkó, Szudán, Tunisz, Ghana és az Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom) kormányának küldöttei tanácskoztak, hogy közös politikát alakítsanak ki a fontos nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt az afrikai államokat érintő politikában. Az egyhetes tanácskozások során elhatározták, hogy közös akciót indítanak az algériai háború mielőbbi befejezéséért, s ebből a célból felhívással fordultak Franciaországhoz: haladéktalanul szüntesse be a hadműveleteket Algériában. Nagy jelentősége van annak a határozatnak, amely leszögezi, hogy a nyolc afrikai állam magáévá teszi az 1955-ös bandungi értekezlet elveit a békés egymás mellett élésről és ezeket az eszméket politikájuk, nemzetközi kapcsolataik alapjává teszik. Tanácskoztak a még gyarmati elnyomás alatt sínylődő afrikai népek — elsősorban Kamerun és Togo — harcának segítéséről, emellett a kölcsönös együttműködésről és segítségről. Elhatározták, hogy ezentúl évenként megrendezik a független afrikai országok értekezletét és legközelebb Etiópia fővárosában, Addisz- Abbebában jönneifc össze. Mi adja az accrai értekezlet jelentőségét? Megmutatták a tanácskozások, hogy a világ mozgásban van s a bandungi értekezlet óta eltelt három esztendő alatt újabb afrikai országok szakadtak ki az imperializmus rabságából — és ezek sikeresen haladnak az önálló, független fejlődés útján. Ugyanakkor a világ meggyőződhetett róla, hogy a mai Afrika mér nem a tegnapi, amikor ezt az óriási földrészt néhány európai fővárosból „kormányozták” és kizsákmányolták. Ma már mindinkább valósággá lesz az a jelszó, hogy „Afrika az afrikaiaké!” s az imperializmus, az angol és a francia gyarmatosítók egymás után kénytelenek feladni afrikai hadállásaikat. Az accrai értekezlet azt bizonyitja, hogy a jövőben az imperialista hadállások feladása — gyorsulni fog. Sebes Tibor MINT AZ AFP JELENTI, szombaton Buenos Airesbe érkezett Szobek András, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Frondizi argentin elnök május 1-rc kitűzött ünnepélyes beiktatására meghívott magyar küldöttség vezetője. PÉNTEKEN Japánban a diákok országszerte gyűléseket és tüntetéseket rendeztek, követelve, hogy az Egyesült Államok ne tartsa meg az Eni- wetok térségében tervezett hid- rogénfegyver-kísérleteket. A TUNISZI tájékoztatási államtitkárság közölte, hogy csütörtökön 10 francia hatolt be az ország területére. HÁROMÉVI SZIGORÍTOTT FOGHÁZRA ítélte a constanli- nei hadbíróság Francis Renda francia katonát, aki a köztársaság elnökéhez intézett levelében bejelentette, hogy nem hajlandó harcolni az algériai nép ellen. PÉNTEKEN 32 Franciaországba disszidált magyar állampolgár érkezett Bécsbe. Hazatérési engedélyt kértek és kaptak az illetékes magyar hatóságoktól. Mikojan és Brentano beszédet mondott a kereskedelmi-gazdasági egyezmény és a konzuli szerződés aláírása alkalmából Brentano külügyminiszter fogadást adott Anasztasz Mikojan és kísérete tiszteletére. A fogadáson részt vett a Mikojan vezette szovjet külAfrika 1938-ban és 1958-ban. Mint a melléktérkép mutatja, 1938-ban, a húsz évvel ezelőtti Afrika bennszülötteinek csak egyetlen önálló állama volt: Libéria néger köztársaság, míg a névleg független államként szerepelt Egyiptom angol megszállás alatt állott. JELMAGYARÁZAT: 1. Az accrai értekezleten részt vett független afrikai államok. 2. Algéria —, amelynek képviselői megfigyelőként voltak Accrában, 3. Az angol megszállás alatti Egyiptom, 1938-ban, 4. EAK = Egyesült Arab Köztársaság döttség, valamint a nyugatnémet kormány több tagja. Megjelentek a fogadáson sok más diplomáciai képviselet vezetői és munkatársai is. A fogadás előtt sor került a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyezmények aláírására. Az aláírás alkalmával Mikojan és Brentano rövid beszédet mondott. Mikojan egyebek közt kijelentette: — Egyezményeink aláírásának nagy jelentősége lehet a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, amelyre a Szovjetunió állhatatosan törekszik. Attól, hogy miként alakulnak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai, attól, hogy e két ország megtalálja-e a bizalomhoz és az együttműködéshez vezető utat, sok tekintetben az egész európai helyzet függ. — Ami a Szovjetuniót illeti, minden erőfeszítést megteszünk, hogy az aláírt egyezményeket sikeresen végrehajtsuk és előmozdítsuk országaink gazdasági kapcsolatainak sokoldalú fejlesztését. Von Brgntano külügyminiszter válaszbeszédében megállapította, hogy a tárgyalásokon sikerült rendezni a két ország kapcsolatainak több fontos problémáját is. Ez a körülmény nagy jelentőségű, s az egyezmények aláírásával nagy léoés történt előre. Mindkét fél őszinte törekvésének eredményeként lehetségessé vált, hogy lépésről lépésre előre jussunk kapcsolatainkban, amelyekre oly tragikus teherként nehezedik a múlt, s a múltnak sok következménye. rtf**-hf »*TÍn rr> GAZDA A zöld futószalagról A zöld futószalag létesítése minden gazda számára megkönnyíti a jószág takarmányozását és fokozza a tej- és húshozamot is. A zöld futószalag biztosítására, a zöld etetésre szánt tavaszi takarmánynövényeket ne egyszerre vessük el, hanem 10—14 napi időkülönbséggel, szakaszosan. így egész nyáron át gyenge, zöld takarmányt etethetünk, mert mire az első szakaszban elvetett takarmány elfogy, ott van a következő szakaszról lekerülő zöld növény. Hogyan védekezzünk a mákbarkó ellen ? A máktermésben évről évre sok kárt tesz a mákbarkó, amely a növény virágzásáig a mák levelein és kocsányán rágcsál. Mákbarkó ellen igen jó védekezési mód, ha a táblát egy vetőgép szélességnyj sűrű kendervetéssel szegjük körül. Ha a kender arasznyi magasra nőtt, porozzuk be Hungária Matadorral, vagy Agritox-szak A kender levelén jól megtapad a védekezőszer és a kendervetésen keresztül a máktáblára igyekvő rovar a portól elpusztul. A kenderre szórt méreg a méhekre nem veszélyes, mert azok csak a mák virágjára szállnak rá. A mezei kutak rendbentartása A jó ivóvíz fél egészség. Ez a szólás-mondás különösen áll azokra a mezei kutakra, amelyekből télen át jóformán egy vödör vizet sem merítettek ki. A jó ivóvíz biztosítása érdekében helyes, ha a tanács, vagy a legeltetési bizottság minden faluban gondoskodik a kutak vizének felfrissítéséről. Még a tavaszi munkák dandárja előtt a pásztorok, mezőőrök minden gúlyakútból és mezei kútból merjék ki a vizet, egészen fenékig, hogy a kút friss, tiszta ivóvizet szolgáltasson a tavasz és a nyár folyamán. Helyre kell hozni az ostorfát, a gémet, a vödröt, a kávát és az itatóvályút is. A kút rend behozása után töltsük fel a káva közvetlen környékét kaviccsal, salakkal vagy döngölt agyaggal; hogy a nyári záporok vize bele ne folyhasson a kútba. LEGELTESSÜNK SZAKASZOSAN A helyes takarmánygazdálkodáshoz hozzátartozik a legeltetés gondos megszervezése, a legelők szakaszokra történő felosztása is. A legeltetési bizottságok mindenütt gondoskodjanak róla, hogy már a kihajtás előtt osszák szakaszokra a legelőt. A szakaszok nagyságát és számát úgy kell megállapítani, hogy az‘állatok egy- egy szakaszon 8—14 napig bőséges legelőt találjanak és az itatóhelyek általában két-há- rom szakaszhatár érintkezésénél legyenek. A legeltetést mindig azon a szakaszon kezdjük el, ahol legerősebben bok- rosodott a fű. A mélyebb fekvésű részeket későbbi legeltetésre osszuk be. A szakaszhatárok ideiglenes jelölésére megfelel az ekével vont barázda is. Szakaszos legeltetéssel 30—40 százalékkal több zöldtömeget ad a legelő. Hogyan ültessük a burgonyát? Amikor a talajhőmérséklet eléri a 7—8 Celsius fokot, kezdődhet a burgonya ültetése. Lazább talajon, vagy futóho- mokon a vetés mélysége 15 centiméter, kötöttebb talajokon pedig 12 centiméter legyen. A nem túlságosan mély vetés előnye, hogy melegebb talajrétegbe kerül a gumó. gyorsabban indul csírázásnak, s a csíra könnyebben éri el a föld felszínét, a napfényt. Vetésre tyúktojás nagyságú gumókat használjunk. Lehetőleg nyáron vetett burgonya termését, mert ez kevésbé hajlamos az elkorcsosodásra és a fajtajelleget több éven keresztül megőrzi; Ha csak nagyobb gumók állnak a rendelkezésünkre, éles késsel hosszában úgy metsszük kétfelé a vetőmagot, hogy a középcsírákat meg ne sértsük. A kettévágott gumót a vágással lefelé helyezzük a fészekbe, a rádobott földet rálépés- sel tömörítsük, a vetés befejezte után pedig az egész táblát hengerezzük le. A papír- és rongygyűjtésben legeredményesebb munkát végző fiatalokat külföldi jutalomüdülésben részesíti a MÉH. (h. v.) Nincs kilátás a francia kormányválság gyors megoldására René Pleven, az eredeti tervek szerint szombaton beszámol René Coty köztársasági elnöknek a pártok vezetőivel folytatott eddigi tárgyalásairól. Általában azt várják: csak vasárnap, vagy legkésőbb hétfőn ad végleges választ arra, hogy vállalja-e a kormányalakítást. A párizsi sajtó ellentétes véleményeket hangoztat Pleven sikerét illetően. A Paris Journal szerint tíz napig még nem alakulhat meg a kormány. A nemzetgyűlés elnöke Dél-Amerikába utazik, a képviselők pedig lázasan dolgoznak a közigazgatási választás vasárnapi második fordulójának előkészítésén. A lap szerint a pénteki tárgyalásokon szóba került a július elsején leszerelendő katonák további fegyverben-tartá- sának kérdése. A hadügyi tárca kiadásai ezzel mintegy 50 milliárd frankkal emelkednének. Az új adók elkerülhetetleneknek látszanak. A Paris Journal szerint a pártok a jövő hét közepén véglegesen állást foglalnak és akkor dől el, van-e Plevennek esélye. A Combat biztos forrásra hivatkozva azt írja: Guy Mollet, a szocialisták főtitkára eleve elzárkózik attól, hogy a jelenlegi válság alkalmával kormányalakítási kísérletre vállalkozzék. A lap szerint a szocialista pártvezetés a centrum egyik vezetőjét látná szívesen az új kormány élén. de René Pleven miniszterelnöksége ellen sem lenne kifogása. Más kérdés a szocialisták részvétele egy Pleven-kormányban. A Combat szerint a szocialisták pártjában a kormányból való kimaradás irányzata egyre erősödik, márpedig Pleven nem hajlandó kormányt alakítani. csak akkor, ha mind a jobboldali függetlenek, mind pedig a szocialisták részt vállalnának a felelősségből. Az Humanité felhívja a figyelmet arra. hogy bár volt róla szó, a szocialisták mindeddig nem hívták össze országos tanácsülésüket, amely hivatott lenne dönteni az új kormányban való részvétel kérdéséről. | Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? | Mosahm* Accra* Bonn... Szedjük össze a kukoricacsutát Nemcsak az őszi vetéseket, de a tavasziak alá előkészített olyan földet is gondosan le kell tisztítani a csutától, amelybe kukorica után kerül a kalászos. Ezek a gyermekfej nagyságú, tövekkel telenőtt rögök a tavaszi vetéseknél nemcsak a kelést akadályozzák, hanem megnehezítik az aratást is. Ne hagyjuk tehát a csutát a földön, hanem minél előbb takarítsuk le. Az összegyűjtött kukoricacsuta jó nyán tüzelő.
