Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

1958. ÁPRILIS 27. VASÁRNAP etsr MEC M oszkva, Accra, Bonn... Ezeknek a városoknak nevéhez fűződnek az elmúlt hét legjelentősebb nemzetközi ese­ményei. A szovjet fővárosban — a pillanatnyi előrehaladás látszata után — megrekedtek a kelet-nyugati csúcstalálkozó előkészületei. A világ ezzel kapcsolatban aggódva tekint a nyugati hatalmak halogató politikájára, amellyel Washington csak időnyerést akar szerezni a csúcstalálkozó nyílt elutasí­tásához. Accrában befejeződött a nyolc afrikai állam értekez­lete, amelyen ismét kifejezésre jutott: sürgősen véget kell vetni az algériai vérontásnak, ellenkező esetben a probléma nemzetközivé válhat és újabb bonyodalmakhoz vezethet. A Német Szövetségi Köztársaság fővárosában Bonnban pénteken megkezdődött Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes három napra tervezett látogatása, amelynek során eszmecserére is sor került Adenauer nyugatnémet kancellár és Mikojan, a szovjet küldöttség vezetője között. összefoglalónkban a három város — Moszkva. Accra. Bonn — után tulajdonképpen egy negyediknek, Párizsnak is szerepelnie kellett volna, hiszen egy héttel ezelőtt még úgy látszott, a kormányválság, amely Gaillard bukásával immár a huszonötödik a háború utáni Franciaországban — nem lesz hosszabb idejű. Azonban az eddigi kormányalakítási kísérle­tek azt bizonyítják, hogy a jelenlegi válság gyors megoldására egyáltalán nincs kilátás. Bidault sikertelen kísérlete után René Pleven ugyan lázas ütemben táróval a különböző pár­tokkal, azonban a mérleg nyelvét ezúttal is a szocialisták al­kotják, akik azonban méa nem határoztak: támogatják-e Ple­ven kormányát, ha az egyáltalán megalakul... MOSZKVA: A nyugatiak időhúzó taktikája megbénította a csúcsértekezlet előkészítését A nyugati hatalmak a csúcs- értekezlet diplomáciai előké­szítő munkálatai során ezen a héten ismét nyíltan visszatér­tek régi módszerükhöz: ha a Szovjetunió elfogadta valami­lyen javaslatukat (mint az a londoni leszerelési tanácsko­zásokon többször megtörtént), ők azt visszavonták. Ez történt most is. A szovjet kormány — mint ismeretes — elfogadta azt a nyilvánvalóan időveszte­séggel járó amerikai javasla­tot, hogy a csúcstalálkozó és a külügyminiszteri tanácskozás előtt még üljenek össze a dip­lomaták és tanácskozzanak — az előkészületekről. Tíz nap­pal ezelőtt Moszkvában az amerikai és a szovjet, illetve az angol és a szovjet, vala­mint a francia és a szovjet diplomaták között meg is kez­dődtek a kétoldalú megbeszé­lések, mint az a diplomáciai szokások szerint várható volt. De csodák csodájára, a nyu­gati nagykövetek most azzal álltak elő, hogy őket a szovjet felelős diplomaták ne külön- külön, hanem egyszerre fogad­ják, vagyis rendezzenek egy „kis négyhatalmi értekezletet”, amelyen minden olyan kérdés­ről eszmecserét folytathatná­nak, amely a csúcstalálkozón szóba kerülhet. A szovjet kormány ebbe ter­mészetesen nem mehetett bele, hiszen ez ellentétes a diplomá­ciai szokásokkal, azonban ha a nyugatiak mégis ragaszkod­nak elképzelésükhöz, akkor a diplomaták tanácskozásának munkájába vonják be a var­sói szerződésnek még két tag­államát — Lengyelországot és Csehszlovákiát —, minthogy ebben az esetben a NATO ugyancsak három taggal (Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország) ülne a zöld asz­talnál. Ezenkívül szovjet véle­mények szerint hasznos lenne néhány semleges ország dip­lomatáit is bevonni az előké­születi tárgyalásikba. A nyugatiak eddig mereven elzárkóztak ettől, hiszen egye­lőre elérték céljukat — sike­rült az időt jónéhány hónap­pal úgy elhúznak, hogy sem­mi sem történt. Szavakban ők is a - csúcsértekezlet mellett vannak — tetteik (legutóbb a NATO hadügyminiszterek pá­rizsi értekezlete, amelyen az atomfelfegyverzés meggyorsí­tása mellett határoztak) azon­ban mást mutatnak. Már pe­dig — mint erre Hruscsov elv­társ Eisenhowerhez intézett válaszlevelében rámutatott, a világ valódi, igazi előrehala­dást vár, s félmegoldásokkal nem lehet csökkenteni a fe­szültséget, helyreállítani a bi­zalmat kelet és nyugat között. Az Egyesült Államoknak is tettekkel kellene megmutatni, akarja-e valóban a nemzetközi feszültség enyhülését. A csúcsértekezlet előkészüle­teinek megrekedése egyelőre felhőkbe burkolja a korábbi biztató ’kilátásokat. Csak a közvélemény fokozott nyomása kényszerítheti a nyugati ha­talmakat színvallásra és tet­tekre — a feszültség csökken­tése érdekében. Az indonéz kormánycsapalok Bukittinggi előtt Djuanda indonéz miniszter- elnök pénteken este kijelen­tette, hogy az indonéz kor­mánycsapatok húsz kilométer­re közelítették meg a lázadók által már kiürített Bukitting- git. A miniszterelnök hozzátet­te, hogy a csapatok most a Padang—Pandjang-i útelága­zásnál vannak, ahonnan egy­aránt indulhatnak Bukittinggi felé, vagy keletre Batusonkár- nak ahol a lázadók vezetői je­lenleg tartózkodnak. A miniszterelnök a ban- dungi értekezlet harmadik év­fordulója alkalmából adott fo­gadáson beszélgetett újság­írókkal és kijelentette, hogy bármelyik pillanatban várja Bukittinggi elfoglalásának hí­rét. ACCRA: Afrika hangja — az imperializmus ellen Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor egyetlen brit csahajó még „sakkban” tarthatta Afri­ka sokezer kilométeres nyugati partvidékét, az ott lakó benn­szülött törzseket, Londonban a City urai aligha gondoltak volna arra, hogy 1958-ban (a nem is olyan régen, két esz­tendővel ezelőtt még Arany­partnak nevezett gyarpiat fő­városában) Accrában már nyolc független afrikai állam küldöttei tanácskoznak és kö­zös határozatokat hoznak az imperializmus gyarmatosító törekvései ellen. Már pedig Accrában az elmúlt napokban ez történt. Közel 75 millió afrikai kép­viseletében nyolc afrikai or­szág — Etiópia, Libéria, Li­bia, Marokkó, Szudán, Tunisz, Ghana és az Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom) kor­mányának küldöttei tanácskoz­tak, hogy közös politikát ala­kítsanak ki a fontos nemzet­közi kérdésekben, mindenek­előtt az afrikai államokat érintő politikában. Az egy­hetes tanácskozások során el­határozták, hogy közös akciót indítanak az algériai háború mielőbbi befejezéséért, s ebből a célból felhívással fordultak Franciaországhoz: haladékta­lanul szüntesse be a hadműve­leteket Algériában. Nagy je­lentősége van annak a határo­zatnak, amely leszögezi, hogy a nyolc afrikai állam magáévá teszi az 1955-ös bandungi ér­tekezlet elveit a békés egymás mellett élésről és ezeket az eszméket politikájuk, nemzet­közi kapcsolataik alapjává te­szik. Tanácskoztak a még gyarmati elnyomás alatt síny­lődő afrikai népek — elsősor­ban Kamerun és Togo — har­cának segítéséről, emellett a kölcsönös együttműködésről és segítségről. Elhatározták, hogy ezentúl évenként megrendezik a független afrikai országok értekezletét és legközelebb Etiópia fővárosában, Addisz- Abbebában jönneifc össze. Mi adja az accrai értekezlet jelentőségét? Megmutatták a tanácskozások, hogy a világ mozgásban van s a bandungi értekezlet óta eltelt három esztendő alatt újabb afrikai országok szakadtak ki az im­perializmus rabságából — és ezek sikeresen haladnak az önálló, független fejlődés út­ján. Ugyanakkor a világ meg­győződhetett róla, hogy a mai Afrika mér nem a tegnapi, amikor ezt az óriási földrészt néhány európai fővárosból „kormányozták” és kizsákmá­nyolták. Ma már mindinkább valósággá lesz az a jelszó, hogy „Afrika az afrikaiaké!” s az imperializmus, az angol és a francia gyarmatosítók egy­más után kénytelenek feladni afrikai hadállásaikat. Az acc­rai értekezlet azt bizonyitja, hogy a jövőben az imperialista hadállások feladása — gyor­sulni fog. Sebes Tibor MINT AZ AFP JELENTI, szombaton Buenos Airesbe ér­kezett Szobek András, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Frondizi argentin elnök május 1-rc ki­tűzött ünnepélyes beiktatására meghívott magyar küldöttség vezetője. PÉNTEKEN Japánban a diákok országszerte gyűléseket és tüntetéseket rendeztek, kö­vetelve, hogy az Egyesült Ál­lamok ne tartsa meg az Eni- wetok térségében tervezett hid- rogénfegyver-kísérleteket. A TUNISZI tájékoztatási ál­lamtitkárság közölte, hogy csü­törtökön 10 francia hatolt be az ország területére. HÁROMÉVI SZIGORÍTOTT FOGHÁZRA ítélte a constanli- nei hadbíróság Francis Renda francia katonát, aki a köztár­saság elnökéhez intézett leve­lében bejelentette, hogy nem hajlandó harcolni az algériai nép ellen. PÉNTEKEN 32 Franciaor­szágba disszidált magyar ál­lampolgár érkezett Bécsbe. Ha­zatérési engedélyt kértek és kaptak az illetékes magyar hatóságoktól. Mikojan és Brentano beszédet mondott a kereskedelmi-gazdasági egyezmény és a konzuli szerződés aláírása alkalmából Brentano külügyminiszter fo­gadást adott Anasztasz Miko­jan és kísérete tiszteletére. A fogadáson részt vett a Mikojan vezette szovjet kül­Afrika 1938-ban és 1958-ban. Mint a melléktérkép mutatja, 1938-ban, a húsz évvel ezelőtti Afrika bennszülötteinek csak egyetlen önálló állama volt: Libéria néger köztársa­ság, míg a névleg független államként szerepelt Egyiptom angol megszállás alatt állott. JELMAGYARÁZAT: 1. Az accrai értekezleten részt vett független afrikai államok. 2. Algéria —, amelynek képvi­selői megfigyelőként voltak Accrában, 3. Az angol meg­szállás alatti Egyiptom, 1938-ban, 4. EAK = Egyesült Arab Köztársaság döttség, valamint a nyugat­német kormány több tagja. Megjelentek a fogadáson sok más diplomáciai képviselet ve­zetői és munkatársai is. A fogadás előtt sor került a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti egyezmények aláírására. Az aláírás alkalmával Mikojan és Brentano rövid beszédet mon­dott. Mikojan egyebek közt ki­jelentette: — Egyezményeink aláírásá­nak nagy jelentősége lehet a nemzetközi feszültség enyhí­tése szempontjából, amelyre a Szovjetunió állhatatosan törek­szik. Attól, hogy miként ala­kulnak a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolatai, attól, hogy e két ország megtalálja-e a bizalom­hoz és az együttműködéshez vezető utat, sok tekintetben az egész európai helyzet függ. — Ami a Szovjetuniót illeti, minden erőfeszítést megte­szünk, hogy az aláírt egyezmé­nyeket sikeresen végrehajtsuk és előmozdítsuk országaink gazdasági kapcsolatainak sok­oldalú fejlesztését. Von Brgntano külügyminisz­ter válaszbeszédében megálla­pította, hogy a tárgyalásokon sikerült rendezni a két ország kapcsolatainak több fontos problémáját is. Ez a körül­mény nagy jelentőségű, s az egyezmények aláírásával nagy léoés történt előre. Mindkét fél őszinte törekvésének eredmé­nyeként lehetségessé vált, hogy lépésről lépésre előre jussunk kapcsolatainkban, amelyekre oly tragikus teherként neheze­dik a múlt, s a múltnak sok következménye. rtf**-hf »*TÍn rr> GAZDA A zöld futószalagról A zöld futószalag létesítése minden gazda számára meg­könnyíti a jószág takarmányo­zását és fokozza a tej- és hús­hozamot is. A zöld futószalag biztosítására, a zöld etetésre szánt tavaszi takarmánynövé­nyeket ne egyszerre vessük el, hanem 10—14 napi időkülönb­séggel, szakaszosan. így egész nyáron át gyenge, zöld takar­mányt etethetünk, mert mire az első szakaszban elvetett ta­karmány elfogy, ott van a kö­vetkező szakaszról lekerülő zöld növény. Hogyan védekezzünk a mákbarkó ellen ? A máktermésben évről évre sok kárt tesz a mákbarkó, amely a növény virágzásáig a mák levelein és kocsányán rágcsál. Mákbarkó ellen igen jó védekezési mód, ha a táblát egy vetőgép szélességnyj sűrű kendervetéssel szegjük körül. Ha a kender arasznyi magasra nőtt, porozzuk be Hungária Matadorral, vagy Agritox-szak A kender levelén jól megtapad a védekezőszer és a kenderve­tésen keresztül a máktáblára igyekvő rovar a portól elpusz­tul. A kenderre szórt méreg a méhekre nem veszélyes, mert azok csak a mák virágjára szállnak rá. A mezei kutak rendbentartása A jó ivóvíz fél egészség. Ez a szólás-mondás különösen áll azokra a mezei kutakra, ame­lyekből télen át jóformán egy vödör vizet sem merítettek ki. A jó ivóvíz biztosítása érdeké­ben helyes, ha a tanács, vagy a legeltetési bizottság minden faluban gondoskodik a kutak vizének felfrissítéséről. Még a tavaszi munkák dandárja előtt a pásztorok, mezőőrök minden gúlyakútból és mezei kútból merjék ki a vizet, egészen fe­nékig, hogy a kút friss, tiszta ivóvizet szolgáltasson a tavasz és a nyár folyamán. Helyre kell hozni az ostorfát, a gémet, a vödröt, a kávát és az itató­vályút is. A kút rend behozása után töltsük fel a káva közvet­len környékét kaviccsal, salak­kal vagy döngölt agyaggal; hogy a nyári záporok vize bele ne folyhasson a kútba. LEGELTESSÜNK SZAKASZOSAN A helyes takarmánygazdál­kodáshoz hozzátartozik a legel­tetés gondos megszervezése, a legelők szakaszokra történő felosztása is. A legeltetési bi­zottságok mindenütt gondos­kodjanak róla, hogy már a ki­hajtás előtt osszák szakaszokra a legelőt. A szakaszok nagysá­gát és számát úgy kell meg­állapítani, hogy az‘állatok egy- egy szakaszon 8—14 napig bő­séges legelőt találjanak és az itatóhelyek általában két-há- rom szakaszhatár érintkezésé­nél legyenek. A legeltetést mindig azon a szakaszon kezd­jük el, ahol legerősebben bok- rosodott a fű. A mélyebb fek­vésű részeket későbbi legelte­tésre osszuk be. A szakaszha­tárok ideiglenes jelölésére megfelel az ekével vont baráz­da is. Szakaszos legeltetéssel 30—40 százalékkal több zöldtö­meget ad a legelő. Hogyan ültessük a burgonyát? Amikor a talajhőmérséklet eléri a 7—8 Celsius fokot, kez­dődhet a burgonya ültetése. Lazább talajon, vagy futóho- mokon a vetés mélysége 15 centiméter, kötöttebb talajokon pedig 12 centiméter legyen. A nem túlságosan mély vetés elő­nye, hogy melegebb talajréteg­be kerül a gumó. gyorsabban indul csírázásnak, s a csíra könnyebben éri el a föld fel­színét, a napfényt. Vetésre tyúktojás nagyságú gumókat használjunk. Lehetőleg nyáron vetett burgonya termését, mert ez kevésbé hajlamos az elkor­csosodásra és a fajtajelleget több éven keresztül megőrzi; Ha csak nagyobb gumók áll­nak a rendelkezésünkre, éles késsel hosszában úgy metsszük kétfelé a vetőmagot, hogy a középcsírákat meg ne sértsük. A kettévágott gumót a vágás­sal lefelé helyezzük a fészek­be, a rádobott földet rálépés- sel tömörítsük, a vetés befejez­te után pedig az egész táblát hengerezzük le. A papír- és rongygyűjtésben legeredményesebb munkát végző fiatalokat külföldi juta­lomüdülésben részesíti a MÉH. (h. v.) Nincs kilátás a francia kormányválság gyors megoldására René Pleven, az eredeti ter­vek szerint szombaton beszá­mol René Coty köztársasági el­nöknek a pártok vezetőivel folytatott eddigi tárgyalásairól. Általában azt várják: csak va­sárnap, vagy legkésőbb hétfőn ad végleges választ arra, hogy vállalja-e a kormányalakítást. A párizsi sajtó ellentétes vé­leményeket hangoztat Pleven sikerét illetően. A Paris Journal szerint tíz napig még nem alakulhat meg a kormány. A nemzetgyűlés el­nöke Dél-Amerikába utazik, a képviselők pedig lázasan dol­goznak a közigazgatási válasz­tás vasárnapi második forduló­jának előkészítésén. A lap szerint a pénteki tár­gyalásokon szóba került a jú­lius elsején leszerelendő kato­nák további fegyverben-tartá- sának kérdése. A hadügyi tár­ca kiadásai ezzel mintegy 50 milliárd frankkal emelkedné­nek. Az új adók elkerülhetet­leneknek látszanak. A Paris Journal szerint a pártok a jövő hét közepén vég­legesen állást foglalnak és ak­kor dől el, van-e Plevennek esélye. A Combat biztos forrásra hi­vatkozva azt írja: Guy Mollet, a szocialisták főtitkára eleve elzárkózik attól, hogy a jelen­legi válság alkalmával kor­mányalakítási kísérletre vál­lalkozzék. A lap szerint a szo­cialista pártvezetés a centrum egyik vezetőjét látná szívesen az új kormány élén. de René Pleven miniszterelnöksége el­len sem lenne kifogása. Más kérdés a szocialisták részvétele egy Pleven-kormányban. A Combat szerint a szocia­listák pártjában a kormányból való kimaradás irányzata egy­re erősödik, márpedig Pleven nem hajlandó kormányt alakí­tani. csak akkor, ha mind a jobboldali függetlenek, mind pedig a szocialisták részt vál­lalnának a felelősségből. Az Humanité felhívja a fi­gyelmet arra. hogy bár volt róla szó, a szocialisták minded­dig nem hívták össze országos tanácsülésüket, amely hivatott lenne dönteni az új kormány­ban való részvétel kérdéséről. | Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? | Mosahm* Accra* Bonn... Szedjük össze a kukoricacsutát Nemcsak az őszi vetéseket, de a tavasziak alá előkészített olyan földet is gondosan le kell tisztítani a csutától, amelybe kukorica után kerül a kalászos. Ezek a gyermekfej nagyságú, tövekkel telenőtt rögök a tavaszi vetéseknél nemcsak a kelést akadályoz­zák, hanem megnehezítik az aratást is. Ne hagyjuk tehát a csutát a földön, hanem minél előbb takarítsuk le. Az össze­gyűjtött kukoricacsuta jó nyán tüzelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom