Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

1958. ÁPRILIS 27. VASÁRNAP P8tt HL 6 kJCirlup Bátrabb kezdeményezést! Egy tsa- látogatás margójára, A termelőszövetkezet nem csupán nagybirtok, nagykiter­jedésű táblák birodalma, ahol a tudományos módszerekkel folyik a földművelés és állat- tenyésztés, és nemcsak abban különbözik az egykori uradal­maktól, hogy a föld gazdája nem egy személy vagy család, hanem az önként társult dol­gozó parasztok közössége. Nem. A termelőszövetkezet ennél sokkal több: szocialista közösség, amelynek tagjait az anyagi érdekeltségen túl er­kölcsi kötelékek is egybefűzik. A termelőszövetkezet, különö­sen az, amelynek tagsága nem átmeneti munkahelynek, ha­nem életcéljának tekinti a közös gazdálkodást, a falu felemelésének harcos csapata, a szocializmus falusi bástyája. A ceglédi Dózsa Népe Tsz tagsága ilyen közösség. A íiagykiterjedésű mezőváros határában elterülő több mint kétezerholdas birtok gazdasági eredményei, szép, jól gondo­zott állatállománya, a hozzá­értő munkaszervezés híven példázza a nagyüzemi gazda­ságok fölényét az egyénileg termelő parasztbirtokokkal szemben. A Dózsa Népe híre messze túlterjed Cegléd hatá­rain. Ritkán múlik el hét, hogy hazai vagy külföldi lá­togatók ne fordulnának meg a termelőszövetkezetben. Az elmúlt évi zárszámadás óta pedig talán nem volt egyetlen közgyűlés sem, ahol a tagság ne döntött volna új jelentke­zők felvételéről. Ha ennek a vonzó hatásnak okát kutatjuk, mindenekelőtt az egy munkaegység után ki­fizetett 42 forintot kell meg­említeni, ami a tsz-tagoknak a jó ipari szakmunkáséval azo­nos jövedelmet biztosított. Ez azonban nem minden. A ter­melőszövetkezet tagsága szi­lárdan hisz a mezőgazdaság szocialista jövőjében s úgy dolgozik, hogy az idei eredmé- -|iyek túlszárnyalják a tavalyit s ezzel megvesse a fejlődés további alapját. A tsz tagsága azért is szereti közös birtokát, mert a szakszerű vezetés szi­gorú rendet tart a gazdaság munkájában, ami nemcsak az eredményeknek, hanem a mm- demokráciának is forrása. A Dózsa Népe egészséges fej­lődéséről szólva legfőbb felté­telként kell beszélni a terme­lőszövetkezet pártszervezeté­ről, a kommunisták példamu­tatásáról. Érdemes megemlí­teni, hogy a kommunista tsz- tagok egy nagyobb csoportja, az ellenforradalom által szét­zilált Nagy Sztálin Tsz végle­ges felbomlása előtt, már no­vember első napjaiban meg­alakította MSZMP-szervezetét és nyomban kitűzte a mai tsz megalakításának bátor felada­tát. Érthető, hogy e valóban forradalmi erőt képviselő cso­port tagjai együtt és külön- külön is felelősséggel viselték gondját termelőszövetkezetük­nek s viselik ma is. Elsősor­ban az ő érdemük, hogy a brigádok és a munkacsapatok élén a leghozzáértőbb dolgo­zók állanak s nem kisebb ér­demük, hogy a Dózsa Népé­ben következetesen betartják, s meg is követelik a munka- fegyelmet, az alapszabály sze­rinti működést. A kommunisták tekintélyt élveznek a termelőszövetkezet­ben, mert álláspontjuk, sza­vaik és tetteik között nincs különbség. Következetesek a jogok elismerésében s a köte­lességek elismertetésében. Pe­dig nem könnyű a helyzetük. Bármily öntudatos is a tagság, a Dózsa Népe sem mentes olyan dolgozóktól, akikben még túlteng az egyéni érvé­nyesülés vágya, akik újból és újból megpróbálkoznak a jog­talanul nagyobb háztáji föl­dek követelésével. A pártszer­vezet felvilágosító munkáját nehezíti az, hogy a megye leg­több termelőszövetkezetében még ma is liberálisan kezelik ezt a problémát, vannak tehát rossz példák az elégedetlenke­dők előtt. A pártszervezet tekintélyt élvez azért is, mert a tsz-tag- ság látja, hogy a párttagság senkinek sem biztosít előjogo­kat, sőt éppen azt tapasztal­ják, hogy a kommunisták a munkafegyelemben is élenjár­nak. Egy alkalommal megtör­tént, hogy az egyik csapatveze­tőt le kellett váltania a veze­tőségnek. Helyére egy arra a posztra alkalmas kommunista került. Valaki aztán szóba hozta: a változás nem azért következett-e be, mivel az il­lető pártomikívüli? A pártszer­vezet, csakúgy, mint a kom­munista elnök, nyomban fel­figyelt erre az aggályra. Ki­mentek a dolgozók közé és megkérdezték: mi a vélemé­nyük a volt csapatvezetőről? A válasz egyöntetűen elma­rasztaló volt. Meg is indokol­ták, hogy miben mutatkozott meg annak rossz munkája. Az­tán amikor megkérdezték, hogy kit tennének helyére, a csapat tagja: egyértelműen szavaztak arra az elvtársra, akit a vezetőség előzetesen ki­szemelt. Szoros és gyümölcsöző' a párt- szervezet és a tsz igazgatósá­gának kapcsolata. Ez azonban nem zárja ki, sőt feltételezi a kommunisták kritikáját min­den olyan jelenséggel szem­ben, amely sértheti a tagság jogait, árthat a gazdaság ér­dekeinek, Erre csak egyetlen példát: A tagság a közelmúltban úgy vélte, hogy az egyik mun­kacsapatban magasabb értékű munkaegységet számolnak el, mint amilyen tényleges érték mögötte van. Az igzagatóság — mivel volt némi alapja a kifo­gásnak — hajlandónak mu­tatkozott az adott munkatel­jesítmény módosítására. A pártszervezet, illetve a párt­vezetőség nem helyeselte ezt az elintézési módot és azt ja- vosolta, hogy ne a munka ér­tékét szállítsák le, hanem an­nak a dolgozónak munkaegy­ségét korrigálják, aki nem megfelelően végezte feladatát. Az igazgatóság elfogadta a ja­vaslatot s így ahelyett, hogy sérelem származott volna az intézkedésből, a tagság igé­nyessége, munkafegyelme nö­vekedett általa; Elmondható tehát, hogy a pártszervezet jól tölti be fel­adatát a tsz-tagság nevelésé­ben, érdekeik szolgálatában. Egy dologban azonban többet tehetrie, mint eddig, Ez pedig a tsz kifelé irányuló aktív propgandája. Fazekas Sándor elvtárs, a termelőszövetkezet párttitkára helyesen tette ugyan, hogy az erőteljesebb kifeléfordulás előtt példás ren­det kívánt teremteni a tsz por­táján, de ez nem elég meg­győző magyarázat a nem mindennapi lehetőségek elmu­lasztására. A Dózsa Népe már a, zárszámadáskor is volt olyan erős, volt annyira vonzó, hogy kezdeményezésére az újat kereső, de még bizonyta­lankodó dolgozó parasztság legjobbjai megnyugtató felele­tet kapjanak gondjaikra, jö­vendőjükre nézve. Nem kételkedünk hogy a párt- szervezet ezirányú munkája termőtalajra talál s az új be­lépők nyomán minőségileg is megerősödik a szocialista gaz­dálkodás híveinek tábora. A. E. Erdősávok a Keleti Főcsatorna mentén} 1 A csaknem száz kilométer | hosszú Keleti Főcsatorna két | oldalán az idén folytatják a | fásítást, elsősorban Hajdú-1 szóboszló, Hajdúnánás, Bal- | mazújváros és Nagyhegyes | határában erdősítenek. Ahol a 1 csatornát legelők és rétek sze-1 gélyezik, általában 50, a szán- | tóföldi művelés alatt álló terű- | leteknél pedig 20 méter szé- | les erdősávokat telepítenek. | Az elmúlt esztendőkben ülte- | tett. mintegy 90 hektárnyi 1 erdőterületet az idén további | 75 hektárral növelik. A Keleti I Főcsatorna menti erdősávokba | elsősorban a gyorsan növő | nyárfa, ezenkívül akác- és | juhar kerül. A szobi állomás vasúti tisztje szabaddá teszi a vágányokat, s indul tovább a vonat Csehszlovákiába Ott lesz-e az él üzem jelvény augusztus 20-án az Hdadi Ipari Műszergyár homlokzatán? Aki ismeri az Ipari Műszer­gyár régebbi munkáját, az érti csak meg igazán, mit jelent az üzem dolgozóinak az a célkitű­Gondosabb ápolást igényelnek az őszi kalászosok A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési igazgatóságának tájékoztatása az őszi gabonafélék állapotáról A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermelési igaz­gatósága az őszi gabonafélék jelenlegi állapotáról az alábbi tájékoztatást adta. A nagyrészt idejében és az elmúlt évekhez viszonyítva, jobb agrótechnikával elvetett őszi kalászosok — a késői veté­sek kivételével — megerősödve várták a telet. A február köze­péig szokatlan enyhe idő azon­ban viszonylag korán meg­indította a vegetációt, majd a rendkívül változékony és fa­gyos télutó a jól megindult nö­vények állapotában minőségi romlást okozott. A gyakran megismétlődő hajnali fagyok elsősorban az őszi árpa levél­Hinta-palinta. Vígan játszanak a gyerekek a tavasa nap­sütésben zetében okoztak károkat. A mélyebbfekvésű és főleg a gyenge, késői vetések felfagy­tak. A károsodás azonban nem számottevő, mert a március 21—25 közötti, az egész ország­ra kiterjedő havazás és az azt követő esőzés a felfagyott veté­sek gyökereit a talajhoz nyom­ta. Az elolvadó hó kisebb terü­leteken, átmeneti vízállásokat okozott. Az őszi kalászosok fejlődésé­ben elmaradás mutatkozik. A jelenleg is tartó, gyakran nap- ■fértyszegény időjárás nem ked­vező, bár a búzaállomány sűrű­södését elősegíti és mind a há­rom kalászosnál a hirtelen szárbaszökést megakadályozza. A tavaszi vetésápolási mun­kákban — főleg a fogasolásban és a kukoricaszár maradvá­nyok letakarításában elmara­dás van. A tavaszi növényápo­lási munkákat — ott, ahol, ez­zel kárt nem okoznak — a le­hető leggyorsabban el kell vé­gezni; Becslés szerint jelenleg az őszi búza 40 százaléka jónak, 39 százaléka közepesnek és 21 százaléka gyengének mond­ható. Kedvezőbb a helyzet a rozsvetéseknél: 47 százaléka jó, 35 közepes, 18 gyenge. Az őszi árpa vetésterületek 51 száza­léka mondható jónak, 33 köze­pesnek és 16 gyengének. zése, hogy első és második ne­gyedéves eredményeik alapján augusztus 20-ra ki akarják tűz­ni az élüzem jelvényt a gyár­ra. Mindenki számára érthetővé válik e célkitűzés jelentősébe, ha pár számadattal szemléltetjük a gyár fejlődését. Ne menjünk vissza messzire, csak 1957-re. Ennek az évnek is csak a második, harmadik és negyedik negyede jöhet szá­mításba a tervteljesítés vizs­gálatánál. A három negyedév együttes termelési tervét az erőfeszítések ellenére is csak 75,4 százalékra teljesítették. Az önköltségnél 42,7 százalékkal drágábban termeltek, a terve­zett önköltséget 29,2 százalék­kal túllépték. Bár, ha figye­lembe vesszük, hogy 1956-ban még 215,2 százalékos önkölt­séggel dolgoztak, ez is nagy eredmény. A tavalyi erőfeszítések az idén kezdenek gyümölcsözni. Az első negyedéves terv telje­sítése 112,9 százalékos- A ter­vezett önköltségnél 3,6 száza, lékkai jobb eredményt értek el. A második évnegyedben az önköltség további csökkentését tervezik, év végére pedig az egész 1958-as esztendőt alapul véve, 99 százalékos önköltségi eredményt akarnak elérni. A számadatok tehát azt bi­zonyítják, hogy reális az él­üzem címért indított harc. De a számok csak a lehetőséget bizonyítják. Hogy a célkitűzés meg is valósuljon, azért még sokat kell dolgozniok az üzem vezetőinek és dolgozóinak egy­aránt. Ezt ők maguk is jól tudják. Ezért nem tétlenked­nék, hanem keresik, kutatják az eredmények további javítá­sának módjait. Április 15-én üb-ülést tar­tottak ennek a célnak az érde­kében. Ezután nagyaktíva- értekezleten beszéltek a tenni- valókról. Ezt követi majd a gyár valamennyi dolgozójával való kapcsolat megteremtése a kö­zös cél érdekében. Már az eddigi megbeszélé­seknek is számos eredményét látni. A régebbihez viszonyítva például sokat javult a munkafegyelem. Mégis újból és újból visszatér­nek az üzem életének e sarka­latos pontjához. Szükség van erre, mert bár csökkent az iga­zolatlan mulasztások száma, sokan még mindig a.munkaidő letelte előtt abbahagyják a munkát. Ez is a kétlakiságból ered. Próbálták már szép szó­val meggyőzni ennek helyte­lenségéről az embereket, saj­nos, nem sok eredménnyel. A dolgozók zömének érdekében kénytelenek más rendszabályo­kat is alkalmazni a rendbontók messzabályozása érdekében. Ezért javasolták, hogy egy-egy üb-tag egy rendésszel eseten­ként ellenőrizze a munkaidő nontos betartását. Soós Imre üb-tagnak is igaza van, amikor azt mondja, hogy elsősorban s művezetők kötelessége a hoz­zájuk tartozó dolgozóktól meg­követelni a teljes munkaidő le­dolgozását. Az elérendő cél érdekében takarékosabban akarnak gazdálkodni, mint ed­dig. Sok még a szerszámtörés a hanyagságból okozott szer­számtörés is. Ennek az a fő Hallassuk szavunkat sát, amikor függet­len életet alkart ma­gának teremteni. Hosszú, hősi küzde­lemben vérzett a ma­gyar Rákóczi szabad­ságharcában, s ha el is bukott az ügy, a szabadságvágy to­vább élt a népben. 1848-ban újra fegy­verben állt, de újra elbukott. Jött az első világháború, amely­ben a Habsburgok oldalán vitték pusz­tulásba népűnket. Aztán a reménység hónapjai, a Tanács- köztársaság idősza­ka! Tűzbe-vérbe foj­tották ezt is. Majd az utolsó nagy meg­próbáltatás, a máso­dik világháború esz­telen és borzalmas vérfürdője követke­zett. Évszázadokon át csak harc, pusztulás jutott osztályrészül ennek a népnek. Vagy urai érdekeiért, vagy saját szabadsá­gáért hullatta vérét. A szabadságért, ame­lyet végül is egy másik szabadságsze­rető nép fiai. a szov­jet katonák hozták el számunkra. Azóta új lapokat kezdtünk a történe­lemben. 1945-től né­pünk maga intézi sorsát, s új életet te­remtett hazájában. Űj életet, amely nem tetszett a nyugati im­perialistáknak, akik 1956-ban ellenünk, szocialista holnapunk ellen törtek. Elfe­lejtették, hogy tör­ténelmünk folyamán először nem voltunk egyedül, s megkísé­relték a lehetetlent. Méltó ixilaszt kap­tak! Megtanulhatták, hogy a szocializmus ügye többé nem buk­hat el hazánkban. De most újabb ve­szély fenyegeti né­pünket, s a világ ősz- szes népeit: az atom­őrület, az atomhalál. Ezt a veszélyt senki sem tűrheti közönyö­sen: az emberiség lé­téről van szó! Ezért fontos minden ember a békéért vívott harcban, ezért drága oka, hogy eddig eléggé laza volt a szerszámgazdálkodással kapcsolatos bizonylati fegye« lem. A mulasztások sok kárt okoztak. Ennek elkerülése érdekében minden üzemben, a szerszám­üzemben is megszigorítják a szerszámnyilvántartást. A ha« nyagságból okozott kárt meg. téríttetik a kár okozóival. El­fogadták Studt János üb-elnök javaslatát, hogy minden üzem­részben vezessenek szerszám- selej tkönyvet. A szerszámgazdálkodásban van már némi javulás. Pél­dául egészen jó eredménynek számít az, hogy a húzóüzem­ben márciusban mindössze 64 forint értékű szerszámot hasz. náltak eL Ursinyí Nándor, az utókal­kuláció vezetője mondta el1, hogy az üzemvezetők határo­zottan harcolnak az önköltség' csökkentéséért. A gyár vezetősége segíteni akarja őket ebben. Ezért sze­relnek fel mindenütt külön vi­lágítási és külön ipari áram­mérőt is. így állandóan ellen­őrizhetik, hogy az elfogyasztott energia arányban áll-e a telje­sített termeléssel. Az üzemek­nek kiadták a felbontott mun­kaügyi és önköltségi terveket; Ennek alapján gazdálkodnak és máris megmutatkoznak a megtakarított ezer és tízezer forintok; További törekvés, hogy olyan bizonylati rendszert dol­goznak ki, amelyből nemcsak hónap végén, hanem pár órás munkával hónap közben is le­het gyorsmérleget készíteni; így nem utólag, hanem idejé­ben rájöhetnek a hibákra és ki tudják azokat javítani Azt is tervezik, hogy felhí­vással fordulnak a dolgozók­hoz; adjanak javaslatokat különböző egyéni önköltség- csökkentési módozatokra. Eze­ket az üzemi tanács egyik bi­zottsága bírálja el és a jó ja­vaslatok beterjesztőit úgy ju­talmazzák, hogy majd a jövő évi nyereségrészesedésnél ja­vaslatuk értékétől függően több pénzt kapnak. Megérdem­lik az ilyen emberek a több­let részesedést, hisz jó javas­lataik alkalmazása révén az egész gyár nyeresége nő. A tervek, az intézkedések, az elképzelések tehát jók. Meggyőződésünk, ha a kezdeti eredmények után egy szívvel, egy akarattal lát munkához az Ikladi Műszergyár valameny- nyi dolgozója, a megérdemelt jutalom sem marad el. Farkas István Matematika mint idegnyugtató Mollaret francia professzor kutatásai alapján kijelentet­te: nem véletlen, hanem a matematika természetéhez tartozik, hogy a matematiku­sok általában ritkán idegesek; túlnyomórészt kiegyensúlyo­zott emberek. A professzor szerint a matematika lehetővé teszi a teljes kikapcsolódást a mindennapi élet gondjai-bajai közül, s ezáltal megnyugtatja az idegeket. nekünk minden jó- \ szándékú, békét, éle- \ tét szerető dolgozó, \ aki segít lefogni a \ háborús gyújtogatok \ kezét. M ost a mi felada- \ tug k az, hogy \ népünket tömörítsük \ a béke erői mellett. I Most, ma kell min- \ denkinek tennie, [ cselekednie. Aki ve- \ lünk van, az álljon \ közénk és hallassa \ hangját a békéért fo- i lyó küzdelemben — \ fejezte be beszédét i Dinnyés Lajos. A nagy tetszéssel \ fogadott beszéd után \ a békegyűlés részve-1 vői táviratot küld- \ tek a Hazafias Nép- \ front Országos Tanú- \ csának, amelyben \ Dömsöd község la- \ kossága nevében til- \ takoztak a nyugati I atom- és hidrogén- \ bomba kísérletek j folytatása ellen. Befejezésül P. j Denke Lukács dolgo-1 zó parasztot megvá-1 lasztották a község I békeküldöttének. Radies Ferenc \ levelező [ C sütörtök este benépesült a dömsödi kultúrott­hon környéke. Ál­lami gazdasági dol­gozók, egyéni gaz­dák, öregeik, fiata­lok gyülekeztek a népfront-bizottság hí­vó szavára, hogy meghallgassák Diny- nyés Lajos ország- gyűlési képviselőt, a békenagygyűlés szó­nokát. A beszámoló rövid történeti áttekintés­sel kezdődött — a há­borúkról. Dinnyés Lajos elmondotta, \ hogy a magyar föld, \ különösen a Duna— ! Tisza köze a történe- i lem folyamán min- \ dig a hadak útja volt. \ Már a római biroda- I lom fennállása ide- \ jén is háborúk szán- I tották végig a Duna j mentét. Később, a i tatárjárás és a tö- \ rökdúlás idején csak- ! nem teljesen kiirtot- \ ták e környék né- | pét. lerombolták fal- \ vait, városait. \ A történelem ké- \ sőbb is mostoha volt | e néphez; akkor is, I amikor megkísérel- 1 te maga intézni sor­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom