Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

1958. Április 23. szerda «St •I EC k/Cirlap 3 A PARTMUNKA STÍLUSÁRÓL' A határozatok végrehajtásáról, ellenőrzéséről Partbizottságunk a műit év de­cemberében határozatot hozott a falusi pártmunka megjavítá­sára. A határozat a többi kö­zött megállapította, hogy az ellenforradalom leverése után a pártszervezetek megszilár­dultak és munkájukkal előse­gítették a gazdasági és politi­kai konszolidációt. Néhány nappal ezelőtt a megye, a já­rások és a városok vezető pártmunkásai ellenőrizték és megvitatták a megyei pártbi­zottság decemberi határozatát. A határozat meghozatala óta négy hónap telt el és ez idő alatt a párt szervezetei to­vább erősödtek, fejlődtek. Megszilárdult a párton belüli élet, a pártszervezetek egyre eredményesebben harcolnak a revizionista és szektás nézetek ellen. Tovább javult a tömeg- politikai munka, a tömegszer­vezetek és a tömegmozgalmak pártirányítása. A ceglédi já­rásban például e hó végétől a községekben aktívaértekezle­teken beszélik meg a tenniva­lókat. A jászkarajenői alap­szervezet jól segíti a tömeg­szervezeteket, megtalálta a dolgozó parasztokkal való kapcsolat különböző formáit. A dabasi járás községeiben a pártszervezetek egyéves ter­veket készítenek a mezőgaz­daság fejlesztése, a mezőgaz­daság átszervezése feladatai­nak végzésére. A budai járási pártbizottság 60 aktivistát vont be a pártmunkába, a ceglédi városi pártbizottság pedig mintegy' 40 aktivistával végzi a munkát. A nagykátai járásban a pártbizottság veze­tői nemcsak részt vesznek az alapszervezetek vezetőségi ülé­sein, hanem segítik azok elő­készítését. A pártmunka meg­javítására irányuló törekvé­sek más járásban is tapasztal hatók. A megye1 értekezleten azonban többen elmondották, hogy nem mindenütt kielégítő a pártmunka. „A kampányfel­adatokat végzik az alapszerve­zetek, de a folyamatos mun- kát hiányosan látják el”-. Vagy „a pártbizottság részéről a helyszíni segítés nem mindig kielégítő” __ „A vezetőségi ü lések helyenként formálisak, több alapszervezet nem ren­delkezik munkatervvel”... „Sok taggyűlésen a helyi ha­tározatok hozatala nagyon ne­hezen megy, a meglevő hatá­rozatokat nem hajtják végre és nem ellenőrzik” ... „Saját határozataik végrehajtásáról ritkán ad számot a pártveze­tés a taggyűlésnek” ... „Elő­fordul, hogy a taggyűlés be­számolója nem a vezetőség beszámolója, hanem a titká­ré” ... „A pártszervezetek nem tanulmányozzák a lakos­ság különböző rétegeinek han­gulatát, nem alakítanak ki helyi politikát” — s ehhez hasonló megjegyzések zottak el, amelyek azt mutat-1 ják, hogy sok még a tenniva-1 lónk a falusi pártmunkában. | Sok szó esett a megbeszélő- | sen arról, hogyan, kell kiala-f kítani a pártbizottságok ered­ményekre vezető munkastílu­sát, figyelembe véve a párt célját, ‘feladatait. Tekintette] arra, hogy már többször kü­lönböző helyeken és formában beszéltünk a fenti kérdésről, most a pártmunka stílusának egy másik oldaláról szeretnék szólni: a hozott határozatok ellenőrzéséről és a végrehaj­tás megszervezéséről. Úgy vé­lem, hogy ezekkel a gondola­tokkal hozzájárulhatok az idé­zett kérdések megválaszolásá­hoz. A tomegpolitikai munka, a tomeg­kapcsolat állandó erősítése mellett a pártmunka alapvető módszerévé a határozatok vég­rehajtásának rendszeres el­lenőrzését, a hozott határoza­tok végrehajtásának meg­szervezésében nyújtott se­gítséget tegyük. Megyebizott­ságunk decemberi határoza­ta erről ezt mondja: „Javítani kell a pártbizottságok vezető munkáját, nagyobb súlyt he­lyezzenek a felsőbb szerveik saját határozataik ellenőrzésé­re és adjanak közvetlen se­gítséget a határozatok helyi feldolgozásához és azok vég­rehajtásának helyes megszer­vezéséhez.” Ismeretes, hogy a helyes politika és ennek a tö­megekkel való ismertetése a győzelem előfeltétele, de még nem maga a győzelem. Eredményeket elérni jó szer­vezés és idejében végzett rend­szeres ellenőrzés nélkül nem lehet. Mit mond erről Lenin? „Ellenőrizni az embereket, el­ellenőrizni a dolgok tényleges végrehajtását, ebben, s csak ebben ‘van minden munkának és minden politikának az alap­ja.” Megyénkben éppen az ellenőrzés fogyatékosságában rejlik a párt- és az állami , a gazdasági és politikai munka gyengesége. Igaz, minden járásban van jól működő pártszervezet, van­nak jól dolgozó járási, városi pártbizottságok. Ezek jó ha­tározatokat hoznak, de abban a pillanatban sántítani kezd a dolog, amikor a határozatok végrehajtása, megvalósulása után érdeklődünk. Ez azt bi­zonyítja, hogy a legjobb ha­tározatok is papíron marad­nak, ha nem fordítanak a pártszervezetek kellő gondot az ellenőrzésre, a határozat végrehajtásának biztosításá­ra. Miéit van az, hogy a végre­hajtás ellenőrzésére nem for­dítanak annyi gondot, mint a határozatok meghozatalára. Azért, mert még mindig nem értik a párt munka lényegét. Azt, hogy a vezető munkájá­nak zömét nem a határozatok hozatala kell, hogy kitöltse, hanem a hozott határozatok tervszerű, fokozatos ellenőr­zése, vagyis a szavak tettekké változtatása, A szavak és tet­tek, a határozathozatal és vég­rehajtás egysége a párt mun­kastílusának egyik fő jellem­vonása. Ezzel a kérdéssel függ ösz- sze a párti egyelem is. Vilá­gos, hogy bármilyen beszéd hangzik is el a fegyelem szük­ségességéről, ha az elkezdett munkát nem viszik végig, ha a hozott határozatokról meg­feledkeznek. ez nem erősíti a fegyelmet, hanem éppen szüli a lazaságot, a fegyelmezetlen­séget. És fordítva. Már az a tény — ha a határozat végre­hajtásának ellenőrzése meg­valósul —, hogy egyetlen ha­tározat sem vész a feledés ho­mályába, ösztönöz a határozat pontos végrehajtására, tehát a fegyelem betartására. A jó vezetés feltétele a jó ellenőrzés. Ezért véleményem szerint a vezetők számára nem mellékes feladat a végrehajtás ellenőrzése, hanem elsőrendű kötelesség. A vezetőnek nem szabad elfelejtenie, hogy nem­csak az utasítások helyessé­géért felelős, hanem azok végrehajtásáért is. Az ellen­őrzés nem lehet kampánysze­rű, hanem rendszeresnek és tervszerűnek kell lennie. Gya­kori az alapszervezeteknél, hogy csak akkor kezdenek hozzá az ellenőrzéshez, ami­kor a határozat határideje már lejárt, holott a végrehajtás so­rán történhet csak a jó ellen­őrzés. Célszerű volna olyan rendet bevezetni, hogy a párt- bizottság, vagy pártszervezet új határozatot csak az előző határozat alapos értékelése, el­lenőrzése után. hozhasson. A vezetés részéről azért is fon­tos a hozott intézkedések el­lenőrzése, mert munka közben figyelheti meg a jelenségeket, amelyek figyelembevételével kell végrehajtani a határoza­tot. Az ellenőrzést nagy gonddal és alapossággal végezzük, előző­leg készüljünk fel rá. Az el- lenörzésnek tárgyilagosnak, el­vinek és igényesnek kell len­nie. ugyanakkor segítő szán­dékúnak, olyannak, hogy az további eredmények elérésére ösztönözzön, még a hibák megállapítása mellett is. Az ellenőrzés csak akkor ér valamit, ha a felsőbb szervek az ellenőrzés során segítséget nyújtanak a helyszínen, hogy a határozatok megfelelően va­lósuljanak meg. Ezért fon­tos, hogy a járási pártbizott­ságok megfelelő felkészült­ségű aktivistákkal rendelkez­zenek, akik képesek az alap­szervezetek rendszeres segí­tésére. Ugyanakkor a járási aktivistákkal való rendszeres foglalkozás lesz a biztosítéka az alapszervezeti munka meg­javításának. Itt sürgős munká­ra van szükség, ezt a megbe­szélésen elhangzott felszóla­lások is mutatták. Az itt-ott megmutatkozó helyes törek­véseket lényegében a párt- munka módszerévé, alapjává kell tenni. A megyei értekezlet részvevői is éppen ezt a vég­következtetést vonták le. mert csakis így lehet tovább javítani a falusi pártszerve­zetek munkáját, s ezzel együtt javítani a felsőbb pártszervek irányító tevékenységét. Kovács Béla. a Pest megyei Pártbizottság másodtitkára Kézikönyv a íöldművesszövetkezeti mezőgazdászok számára A földművesszövetkezetek­nél országszerte mintegy ezer agronómus dolgozik a nemrég alakult termelési üzemágak­ban. A szakemberek munkájá­nak megkönnyítésére a Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­ge most kézikönyvet bocsátott ki. Az útmutató jellegű nap- társzerűeh szerkesztett kézi­könyv időrendben felsorolja a termelési üzemágak mezőgaz­dászainak teendőit. NEHÉZ KENYER Új konzervalási módszer A szovjet tudósok nemrégi­ben úgynevezett szublimálási módszert dolgoztak ki az i anyagok tartósítására. Az anyagokat szublimátor- szekrényekbe helyezik, ame­lyeket üreges polcokra rak­nak. A szekrényből szivattyúk segítségével kiszívják a leve­gőt. Ezután megkezdődik a nedvesség elpárolgása. Ké­sőbb bekapcsolják a konden­zátort, amelyet csövek kötnek össze a szekrénnyel. Ekkor megindul a nedvesség átáram- lása az anyagot tartalmazó szekrényből a kondenzátor fölé. Ugyanakkor a vákuum­szivattyú az anyag fölött még terjengő gázokat is eltávolítja. Ha az anyag eléri a minimá­lis nedvességtartalmat (1—10 százalékig), a szárítás befeje­ződik, s az így tartósított anyagot a csomagoló-üzemho küldik A címben szereplő fogal­mat általában akkor emlege­tik, amikor valaki nem köny- nyen keresi a kenyerét. Most is ilyen nehéz kenyérkeresés­ről lesz szó, csak éppen nem munkával keresik ezi a ke­nyeret, hanem sok-sok sétál- gatással, bossz&nkodassal. Arról van szó, hogy egy idő óta Tápiószelén nem lehet kenyeret kapni. Ha lehet is, akkor se könnyen, hanem sorbanállva, veszekedve, to­longva. Kevés, kevés a kenyér Tá­piószelén, s az ember hirte­len arra gondolna — micso­da csemege lenne a Szabad Európának —, hogy talán üresek az állami raktárak, nincs liszt? Dehogy! A tápiószelei kenyértelen- ségnek kétféle oka van. Az egyik a könnyebb: keveset rendelnek az üzletek, mert a másnapos kenyeret nem akar­ja senki elvinni, így az üzlet­vezetők azt az utat választják, hogy akinek jut, jut, akinek nem, az meg mérgelődjék. Ez a könnyebbik dolog, hiszen ha a földművesszövetkezet igazgatósága körmére néz egy kicsit az üzletvezetőknek, akkor lesz kenyér! A másik ok azonban már komolyabb. Azaz, inkább ravaszabb. A magánpékek ugyanis be sze­retnék bizonyítani, hogy ha ők nem sütnek, akkor bizony nem esznek a szeleiek kenye­ret! Igaz-e ez? Biz, nem igaz! Győzi a sütőüzem, annyit sütnek, amennyi csak kell. Ilyesféle ravaszkodással nem lehet a törvényt áthágni, még a szelei pékeknek sem. Cse­réljenek csak ők — amire törvényes lehetőség van — s ne azon törjék a fejüket, ho­gyan lehetne bebizonyítani: nélkülük megáll a világ! A járási sütőipari vállalat, meg a helyi földművesszövet­kezet inkább törje a fejét: hogyan is lehetne megoldani a tápiószelei kenyértelcnség „nagy“ problémáját, — m — Erősödik Érden a Vöröskereszt szervezete Érdligeten a napokban meg­alakult a Vöröskereszt szerve­zete 74 taggal, illetve — az ifjúsági csoport — 100 taggal. Az alakuló ülést az ifjúsági csoport tagjai tették emléke­zetesebbé, kedves műsoruk­kal. A szervezet élére 10 tagú ve­zetőséget Választottak a megje­lentek, élén dr. Pálfy Imre elnökkel. Pálfy doktor felszó­lalásában mint legfontosabb tennivalót jelölte meg kilenc egészségügyi állomás felállítá­sát. Ezek feladata lesz se­Tegyék a dolgozók ügyévé a takarékosságot és a társadalmi tulajdon védelmét A KPVDSZ Pest megyei közgazdasági bizottságának ülése A KPVDSZ Pest megyei bi- zotts&ffa mellett működő köz- gazdasági bizottság is megtár­gyalta kormányunk takarékos- sági felhívását és összeállította ezzel kapcsolatos munkaprog­ramját. Megállapították, hogy a munkaverseny — amely a ta­karékossági mozgalom szerves Négyszázötvenezer fej melegágyi saláta a Csepel-szigetFőI Prágába és Bécsbe Kétszázötvenezer fej korai salátát szállítottak eddig kül- földre a Csepel-szigeti bolgár- kertészek a melegágyakból. A primőráru nagyobbá része re­pülőgéppel Prágába került. Jelentős mennyiséget rendel­ték Bécsből is, ahová az Arl- berg-expressz viszi a salátát. Április végéig még mintegy kétszázezer fej melegágyi sa­látát exportálnak a két fővá­rosba a Pest megyei kertésze­tekből. része —, az állami kereskede­lemben, vendéglátőlficfflban és a pénzintézeteknél élénk és eredményes. De a földműves­szövetkezetek munkaversenye még sok kívánnivalót hagy maga után. Az újítók is sokat tehetnek a takarékos gazdálkodás érdeké­ben. A megbeszélésen azonban, sajnos, azt kellett megállapíta­ni, hogy a KPVDSZ-hez tar­tozó üzemeknél a megye egész területén lanyha az újítómoz­galom. Kézzelfogható eredmé­nyekről nem is lehet beszélni A megbeszélésen megállapí­tották, hogy az állami vállala­tok egy részénél eredményesen dolgoznak a közgazdasági bi­zottságok, hatékonyan segítik a gazdasági vezetők munkáját. Viszont a társadalmi tulajdon védelmének és a takarékossági tennivalóknak az eddiginél fo- I kozottabb mértékben kell ér- I vényesülni a bizottságok mu-n- | kájában. A felszólalók különösen a I készletgazdálkodással kapcso- | latos visszásságokra hívták fel \ a bizottság figyelmét. Beszél- ! tek a leltárhiányok okairól. I Véleményűik szerint a legjel- j lemzőbb leltárhiányt előidéző l ok egyes rosszhiszemű embe- ; rek magatartása mellett a kel- \ lő szakmai felkészültség hiá- \ nyából eredő helytelen áruke- \ zelés. A gazdasági munka megja- ! vitása érdekében javasolták az értekezlet részvevői, hogy a ki­váló vállalat cím elnyerésének feltételei közé feltétlenül ve­gyék fel az áru forgási sebes­ségének vizsgálatát. A vállalati közgazdasági bizottságok sorol­ják feladataik közé az árukész­letek alakulásának megfelelő elemzését. Ahol még nem tör­tént meg, szervezzék meg a szakmai továbbképzést. Te­gyék a vállalatok dolgozóinak ügyévé a takarékosságot és a társadalmi tulajdon védelmét. Vezető nélküli autóbusz A lenlngrádi elektrotech­nikai intézetben olyan autó- buszmodellt készítettek, ame­lyet elektronikus vezető irá­nyít. Az autóbusz világító ele­mei reagálnak a közlekedési jelzésekre, az úttesten átha­ladó járókelőikre stb. a + b=mambó vissza a táskába. A felszolgá­lónak intenek: — Két fél rum! Az újságíró megkapaszko­dik az asztalban. Erőstorkú fiatalság. A felszolgáló szem­rebbenés nélkül hozza a ren­delést. (Hej, az a tervteljesi- tés!) Egyik lány: — Csinálják? — Majd ha bolond leszek! Kern hallod, micsoda mambó! A zongorista — nem hallja ugyan — de friss erővel püföU a billentyűket. A két kislány a zene ritmu­sára ringatja magát. Füzet vissza a táskába. Negyven körüli férfi. Ér­deklődve szemléli a két kis­lányt, majd összeráncolja a szemöldökét. Újságíró felsó­hajt. Aha — végre egy tanár. Vagy egy szülő. Most, most., ■ Férfi a lányok asztalához. Meghajlás. Mormol valamit. A két lány vihogva bólint. Férfi rendel■ — Három fél rum! Felszolgáló cigarettát kínál A lányok — fuldokolva — de rettentő igyekezettel fújják a füstöt. Óramutató: fél kilenct Még három fél rum. Óramutató: kilenc óra. Újságíró idegei felmondják 1 a szolgálatot. Távozik. Ezért 1 nem tud többet mondani. Mi- | kor lehiggad, eszébe jut pár | kérdés: Először: Mit keresnek szülői | kíséret nélkül tizenhat éves | diáklányok egy szórakozóhe- 1 lyen? Másodszor: Nagy fáradság 1 lenne olykor a gimnázium pp- | dagógusainak belkukkantani o § szórakozóhelyekre? Megérné a I fáradságot. Harmadszor: Miért szol-1 gólnak ki a Szabadság téri | cuíkrászdában szeszesitalt ti- § zennyolc éven aluliaknak? | Negyedszer: ha az előbbi | három kérdésre nem kedvező i a válasz, akkor miért csodál- I kozunk, ha az ifjúság egy ré- | szénéi nincs minden rendben? | Ufói rat: az újságíró mélyen f fájlalja, hogy nem tudja a két | lány nevét. De tartott attól, | hogy a két kis „szende” némi; érdeklődésre nem a legillen- \ döbben válaszolna. S nem is | elég kettőjüket fülöncsipni. i Többet kell tenni: a diákifjú- \ ság egy részének a körmére \ nézni. Ha kell, ehhez szívesen segítségül siet az újságíró is. j Mészáros Ottó gélynyújtással, felvilágosító munkával támogatni a községi orvosok munkáját. Az állomá­sok dolgozóinak kiképzése áp­rilis 26-án kezdődik. A most megválasztott veze­tőség sürgette az állami gaz­dasági dolgozók vöröskeresz­tes csoportjának megalakítá­sát, és az ottani egészséigügyi állomás felállítását. A több mint 20 ezer lakosú község területén az utóbbi idő­ben nemes verseny indult a vöröskeresztes csoportok szer­vezése érdekében. Maga az 50 tagot számláló érdi csoport igen szép eredményeket ért el a tisztasági mozgalomban, kü­lönösen az iskolában és a ter­melőszövetkezetben, Munká­jukhoz sok segítséget kapnak a községi tanács elnökétől. Barfos Lajos: A fermésbecslők kézikönyve A mezőgazdasági tervezés, a ter­melés, valamint a közellátás fel­adatainak helyes végrehajtása ér­dekében már a termelés végleges felmérése előtt szükség van a vár­ható termés becslés útján történő, hozzávetőleges meghatározására. A könyv Ismerteti a termésbecs­lés alapjait, módszereit, célját, je­lentőségét, a termésbecslés törté­netét hazánkban, más országok termésbecslési tapasztalatait. Ez- atán áttér az egyes növények ter­mésének becslésére, a becsléskor alkalmazott tapasztalati számokra. Megismerjük a termést befolyá­soló olyan tényezőket, mint az ég­hajlat, a talaj tulajdonságai stb. Az állapotbecslés Ismertetése után áttér a szerző a számszerű becslés tudnivalóira, majd a különböző növények és a főbb gyümölcsfélék termelésének becslésére. Földvári Ferenc iiiiMtHimiimmimmiiimiimiiMimiiiititiiMiimimiHiftmi Délutáni ruha Hol maradt a derék? Pedig a szép anyag szebb szabást ér­demelt volna. Viszont lehet, hogy ez lesz a divat Igaza van az olvasónak, ha értetlenkedve nézi a cí­met. Mi ez? — kérdezheti joggal, de az újságíró is leg­alább ilyen értetlenkedéssel nézte végig azt az esetet, amelyet a fenti címmel az alábbiakban mond el. Cegléd, Szabadság téri cuk­rászda. Este hét óra. Tele a helyiség. Füst. Pohárcsöröm­pölés. Zongoraszó. Üres asz­tál nincs. Az egyik asztalnál két diák­sapkás, tizenhat év körüli kis­lány ül. Gimnazisták. Első­sök, talán másodikosok. Isz­nak egy feketét. Kinyitják a táskát, nagyalakú füzetet vesznek elő, összehajolnak. A zongorista vadul csap­kod. Az újságíró közelebb húzódik a két lányhoz (nem kell félreérteni!) így már ért­hetőbb a suttogás: — Te, ez nem lesz jó. — Dehogynem! — A könyvben más a vég- j eredmény! Előhúznak egy matematika : könyvet. A tamáskodó diadal- I másán néz a másikra, aki \ kényszeredetten ismeri be' — Tényleg. \ Félretolják a füzetet. Könyv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom