Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

Hogyan szánt a Csepel motorkerékpár} ? II. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. ÁPRILIS 22. KEDD Gyors ütemben fejlesztik a műanyagipart Hazánkban külföldhöz ké­pest még kevés műanyagot gyártanak. A statisztika sze­rint nálunk egy lakosra fél kiló műanyag jut. Elmaradá­sunkat azonban gyors ütem­ben igyekszünk pótolni. A ter­vek szerint 1975-re a jelenle­ginek tízszeresét tizenkétszere­sét gyártjuk. Ennek érdekében Budapesten már épül a kísér­leti jellegű alapanyaggyár, amelyben az év végén kezdik meg a munkát. Ebben az üzemben évente egyelőre 500 tonna alapanyag készül, de hamarosan 6000 tonna mű­anyag gyártására lesz alkal­mas. Az egyik legfontosabb műanyagból, a polietilénből 1975-ben a tervek szerint 10 000 tonnát gyártunk. A lenini eszmék feltartóztathatatlanul meghódítják az emberiséget, a szocializmus ügye győzelmesen halad előre az egész világon Emlékünnepség Lenin születésének évfordulója alkalmából Nádasi András, gyűli lakos a Fővárosi Villamosvasút do'gozója odahaza, falujában némi kis földet is művel. Az ellenforradalom alatt rendkívül felbosszantotta, hogy két hold megszállásáért 800 forintot követeltek tőle. Elhatározta, hogy 125-ös Csepel motorkerékpár­jából kiszereli a motort, s új gépet konstruál belőle a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány és az MSZMP Budapesti Bizottsága V. I. Lenin születésének 88. évfor­dulója alkalmából április 21-én. hétfőn este 7 órakor emlékünnepséget rendezett a Nemzeti Színházban Az emlékünnepség elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői, a páholyokban ott voltak a hazánkban akkre­ditált diplomáciai testületek képviselői, kivaló dolgozók, a tudományos és művészi világ képviselői A megnyitó beszéd után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja-, belügyminiszter mondotta el ünnepi be­szédét Biszku Béla elxtárs beszéde — 88 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vla­gyimir Iljics Lenin, a világ proletariátusának nagy vezé­re, Marx és Engels tanításai­nak továbbfejlesztője, a világ Leiiin-emlékiinnepségek Pesí megyében Megyénk városaiban, községeiben és üzemeiben mintegy 100 emlékünnepséget tartottak V. I. Lenin születésének 88. év­fordulója alkalmából. Több helyen ünnepi taggyűléseken és pártnapokon emlékeztek meg a proletariátus nagy vezéréről. Az ünnepségeken részt vettek az egykori vöröskatonák is. A Csepel Autógyár hétfői ünnepélyén Horváth Ferenc színmű­vész Leninről szóló verseket adott elő, majd levetítették a Lenin októbere című filmet. Nagykőrösön ma közös ünnepsé­get rendez az értelmiségi és munkásklub. II Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége májusban hazánkba látogat A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Wladyslaw Gomulkának. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának és Jozef Cyrankiewicznek. a Minisztertanács elnökének vezetésével májusban baráti láto­gatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A brüsszeli világkiállításon Az 1958-as világkiállítás to­vábbra is nagyszámú látogatót vonz és mint az első napokban is, a szovjet pavilon a legné­pesebb. A világon első szovjet mű­holdak és a Lenin atomjégtörő modelljén kívül nagy figyel­met keltenek a program vezér­lésű szovjet szerszámgépek. Rendkívüli érdeklődést vált ki a szerszámgépek okos, pontos munkája. Minden emberi be­avatkozás nélkül végeznek el a megadott program szerint bo­nyolult műveleteket. „Ez egy­szerűen fantasztikus“ — jelen­tette ki egyhangúlag két nor-j vég mérnök, aki hoszasan és hibát keresve tanulmányozta a program irányítású függőleges marógép munkáját. Ezt a gé-; pet a fémvágó szerszámgépek kísérleti tudományos kutató intézetének kollektívája alkot­ta. Áramlanak az emberek a pa­vilonnak ahhoz a részéhez is, amely a szovjet dolgozóik egészségvédelmét és szociális gondozási rendszerét mutatja be. A Kiszlovodszk Artyek és más szovjet szanatóriumok dio­rámáját figyelemmel szemlélő soknyelvű tömegben sok az amerikai. Alaposan érdeklőd nek az iránt, hogyan töltik szabadidejüket* a munkások, bejuthatnak-e az üdülőházak­ba és a szanatóriumokba és őszintén csodálkoznak és elis­merően nyilatkoznak, amikor megtudják, hogy a Szovjet­unióban nincs munkanélküli­ség. hogy minden dolgozó fize­tett szabadságot kap, hogy az üdülőházakban és szanatóriu­mokban tartózkodók nagy többsége az üdülési költségek nek csak egy részét fizeti. A vásáron részvevő népi de­mokratikus országok gazdasá­gi vívmányaikról, kulturális fellendülésükről és dolgozóik jólétéről számolnak be kiállítá­si tárgyaikkal. Igen nagy si­kere van a csehszlovák pavi­lonnak. Itt a csehszlovák ipar Nyugaton jól ismert elsőrendű termékei, bonyolult szerszám­gépék és eredeti szerkezetű gé­pek láthatók. Általános tet­szést aratnak a csehszlovák üveg- és fafeldolgozó mesterek művei. Sok érdekesség látható más nemzetek kiállítási pavilonjai­ban is. első szocialista államának megteremtője — kezdte beszé­dét Biszku Béla elvtárs. Majd hangsúlyozta, hogy Lenint, az embert, a tudóst, a vezetőt, az államférfit már saját kor­társai is óriásnak látták, de az évek múlásával még ha­talmasabbá vált alakja és tündöklőbbé életműve. — A történelem kevés olyan gondolkodót ismert, akinek elméleti és gyakorlati tevé­kenysége olyan mélyreható társadalmi változásokra veze­tett, mint Leniné. Amikor születésnapjáról megemlékezünk annak az új szocialista társadalom­nak a születését is ünne­peljük, amelynek létrejöttével, kiala­kulásával. győzelmes fejlődé­sével összenőtt Lenin neve és életműve. Marx mellett ö volt a világ­történelem legjelentősebb egyénisége. Személyében egye­sítve volt a tervező és a meg­valósító,, Marxon kívül való­ban nincs más a történelem­ben, akinek életműve oly gaz­dag, sokoldalú volna, mint az övé, akinek hatása a tár­sadalom életére oly kitörölhe­tetlen és átalakító lenne, mint Leniné, akinek élete és példá­ja úgy lelkesítené az emberek millióit és százmillióit, mint Leniné. Biszku elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy Lenin fellé­pése és tevékenysége forduló­pontot hozott az emberiség történetében. Neve a kizsákmányolt, el­nyomott néptömegek fel- szabadulásának ragyogó jelképévé vált, géniuszát a munkásosztály forradalmi energiája érlelte és ihlet­te, — a nép forradalmi energiá­jának Lenin géniusza szárnya­kat adott. Lenin az orosz nép fia volt, mégis az egész világ dolgozó népe magáénak tekinti. Lenin azért vált a dolgozók esz­ményképévé, mert mint igazi kommunista és forradalmár fogékony az élet minden gond­ja, szépsége, vágya, törekvé­se iránt. Az ünnepi szónok ezután ki­emelte, hogy Lenin, Marx es Engels munkásságára támasz­kodva továbbfejlesztette a marxizmust, felfedte a kapita­lizmus utolsó szakaszának, az imperializmusnak különleges sajátságait, törvényszerűsé­geit, és bebizonyította, hogy bekövetkezett a kapitalizmus hanyatlásának, sőt haldoklá­sának, a proletárforradalmak­nak a korszaka. — Leninnek a marxizmus továbbié j lesztésécrt folytatott harcát a reformizmus, a re- vizionizmus, az opportunizmus ellen vívott szakadatlan küz­delmek sora jelzi — mondotta Biszku Béla, majd arról be­szélt, hogy Lenin vezetésével hogyan győzött a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom és hogyan valósult meg a szo­cializmus állama. Ez az új társadalmi rend­szer kiállta a nagy törté­(Folytatás a második oldalon) Át lehet szerelni például az ekekapára, méghozzá igen egyszerű módon. Nádasi András ugyanis motorjával jár be munkahelyére, a Fővárosi Villamosvasúthoz és délután, vagy este, ha hazamegy, alig félóra alatt átteszi a motorkerékpár „lelkét” a saját készítette kis­gépbe, felszereli az ekekapára, s már indul is gyomot irtani Ami számára a legfontosabb, megoldja ez a minden­tudó kis gépecske a szántás problémáját, azonkívül, hogy megdarálja az aprójószág számára a szemet is. 16—18 centi mélységű szántást tud vele végeztetni, s a motor hűtését úgy oldotta meg, hogy a lendkerékre ventillátort szerelt. Az új kisgép a felsoroltakor^ kívül még kok egyebet is „tud”. Nemcsak szánt, kapál és darál, hanem szükség esetén permetez és boronái is. Feltalálója reménykedik benne, hogy idővel majd az illetékesek is felfigyelnek művére s közkinccsé válik (Fényképezte: Gábor Viktor) Még a nyári menetrend életbelépése előtt 90 új autóbuszt kap a MÁVAUT Jobb lesz a vidéki városokban is a helyi közlekedés Gyakran előfordul, hogy a Budapest környékéről a fővá­rosba utazó dolgozók lemarad­nak az autóbuszokról, mert a gépkocsik már az út felénél is teljesen zsúfoltak. Sok panasz hangzott el amiatt is, hogy a nagyobb ipari centrumokban sok kívánni valót hagy maga után a helyi közlekedés. Eddig azonban nemigen lehetett se­gíteni ezen a helyzeten, mert a MÁVAUT nem rendelkezett elegendő távolsági és helyi közlekedésre alkalmas autó­buszokkal. Félő volt, hogy a nyáron a kiránduló-forgalmat sem tudják zavartalanul lebo­nyolítani, éppen kocsihiány P est felé robog velünk a ráckevei HÉV egyik tömött szerelvénye. A fülkében, ahol ülünk, hódító meleg árad, utitársaim közül többen bóbis­kolnak. Valaki a s,arokban már horkol. A velem szemben levő pádon negyven év körüli, nercbundás hölgy üldögél, kezében bordókötéses Herczeg Ferenc- regényt szorongat. Az egyre erősödő horkolás láthatóan idegesíti. Hirtelen összecsapja a könyvet, félmozdulatot tesz a horkoló felé, aztán halkan, hogy más meg ne hallja, ennyit enged ki sziszegve a foga között: Pfúj! A HÉV meg csak robog tovább. Most már újabb horkoló kezd versenyt az előbbivel, mire a hölgy még nyugtala­nabb lesz. Végül is, beletörődve a meg- változtathatatlanba, fintorogva bámul ki az ablakon. A tengelyek egyhangú zakatolása, meg a bágyasztó meleg engem is elál- mosit. Egyszercsak — már Szigetszent- miklóson innen — hangos ovációra éb­redek: — Kamillám, csókollak! Micsoda vé­letlen — üvölti egy affektáns hangú nő, a nercbundás felé. — Ezer éve nem láttalak! Hogy vagy, mi újság? Jaj, de örülök! — Jé! Zsókn, hát te hogy kerülsz ide? — ocsúdik fel első csodálkozásából a nei cbundás. — Hát ez óriási, gyere ülj Ide. — Tudod — veszi át a szót az előbbi Máriuszból, nem lesz „proli“.. — már évek óta kint lakunk ebben a vacak faluban. Zoltánt ide helyezték. Mondd csak? Nem fölsz meg ebben a disznóólban? — Ja kérlek, most demokrácia van — felel gúnyosan a nercbundás, S- köz­ben körülnéz, nem hallotta-e valaki. — Taxira nem telik, bizony nem úgy van mint azelőtt, jaj, de ne politizáljunk. jvrem szeretek hallgatózni, de akarat­it lanul is kénytelen vagyok fülta­núja lenni ennek a párbeszédnek. — Na, és mondd, hogy éltek drá­gám? — Vegetálunk fiam, már csak há­rom szobánk van, kettőbe társbérlőt dugtak. A fiamat nem vették fel egye­temre, „betelt a keret”. Igen, ezt mond­ták, mind a kétszer, pedig jelesen érett­ségizett, perfekt beszél németül és an­golul, több van a kisujjában, mint egy mai gyorstalpalású professzornak a fe­jében. De hát lehet fellebbezni? Rá­adásul a férjem majdnem repült a kátéeszből, azt hiszem ennyi is elég. — Szörnyű, szegénykém. Meg tudlak érteni. Én is... — a többit súgva mondja. — Nézz körül — hallatszik később | miatt. 1 Az ipar azonban, látva az | autóbuszközlekedés nehéz hely- ! zetéi ígéretet tett, hogy az idei I esztendőre tervezett autó- I buszok jelentős részét nem az | áv utolsó részében, hanem még I a nyári pienetrend életbelépte [előtt átadja. így azután a nyári I menetrend készítésénél az i autóbuszközlekedés már szá- | molhat az új kocsikkal, s en- [ nek megfelelően alakíthatja ki ; a járatokat. Az ígérethez híven I az ipar hozzá is látott az új ko- i esik szállításához. Az IKARUS | gyártól eddig nyolc autóbuszt ! kapott a MÁVAUT, amelyek ; nagy befogadóképességűek, ! korszerűek. A továbbiakban I naponként kettőt-kettőt, ké- | sőbb pedig három-három ko- ; csit szállítanak. így azután i június 1-ig 90 ú.i kocsival gya- : rapszik az autóbuszpark. Ter­mészetesen nem ennyivel köz- 'ekedik majd több, mert a ré- eiek közül jó néhányat ki kell selejtezni. A tervek szerint az új autó­buszok segítségével javítják a Pest környéki közlekedést, de gondolnak a nagy ipari cent­rumokra is. i egy félhalk megjegyzés — hát élet ez? Agyon vannak ezek hajszolva. Mégis mindig azt kürtölik, hogy mi raboltuk ki őket. Pirosarcú ipari tanuló alszik jóízűen mellettem. Olykor horkol egy darabig, aztán megint abbahagyja. — Nézd csak — int a másiknak a nercbundás — milyen kimerült az a kölyök. Ezeket is agyondolgoztatják. — Apropó, a te fiad mit csinál most? — kérdez közbe a másik. — Máriusz? Semmit. Ugyan, csak nem gondolod, hogy prolinak neveljük? Azért küzdöttünk, nélkülöztünk érte, hogy tróger legyen? Nem, Máriusz — és közben az ipari tanuló felé fordul — nem erre született. Tavalyelőtt, de az elmúlt évben sem tudtuk becsúsztatni az egyetemre, de most, minden követ megmozgatunk. A férjem már... — és itt újból súgva mondja a többit. F ajon a férje mit tehetett a drága \ gyermek, Máriusz érdekében? A | továbbiakból ez már nem derül ki. Köz- \ ben beérünk a Közvágóhídra és a két I úriasszony eltűnik a tömegben. Ben- \ nem csak egy gondolat visszhangzik I még most is: Máriuszból nem lesz proli. \ Nem ártana, ha az idei egyetemi felvé- I teleknél az eddigiektől sokkal alapo- j sabban megnéznék a jelentkezőket, \ hogy az ilyen Máriusz-félékből egyete- \ mi hallgató se lehessen. Súlyán Pál =

Next

/
Oldalképek
Tartalom