Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

Wäg. MÁRCIUS 20. CSÜTÖRTÖK rest HtCYlt ZfCirlap VECSÉS ŰJ NEVEZETESSÉGE Nemcsak káposztájáról híres Vecsés, hanem 1952 óta ipará­ról is. Az új nevezetességet persze még a vecsésiek nagy- része sem ismeri, hogyan is­merhetné hát az ország. Pedig maholnap lassan a fél világgal kapcsolatban lesznek a hírnév új forrása ré­vén. Természetesen a vecsési ipar alatt nem holmi kombináto­Ez a rádiószonda. Felül a töl- cséres forgó rész és a mérő­szerkezeteket, valamint az adót magába foglaló doboz, alul a tápláló telep látható. kát, kéményerdős gyárakat kell érteni, hanem azt a négy kisipari termelőszövetkezetet, amely a községben működik. Ezek közül is a leghíresebb a Somogyi B. Béla utca 2. alatt székelő Híradástechnikai Ktsz. Tudom, kedves vecsésiek, hogy most mosolyra húzzák a szájukat, mondván: mit beszél, nék“ 'itt' nekünk világhírről, hisz ez 1 a „vakondoklyukak- ban“ székelő kóceráj úgy ahogy van, elbújhat a híres ká­posztánk mellett. Az igaz, hogy hely hiányá­ban a 83 ember ponyvasátor­ban is kénytelen dolgozni, de aki betekintett már a szalma­tetős és kissé „modernebb“, de zsúfolt műhelyekbe, jól tud. ja, miről akarok beszélni. Nem is veszem tovább Igénybe az olvasó türelmét, megmondom, miről van szó. 1952-ben az addig kábelmérő műszereket és postai készülé­keket gyártó kisipari szövetke­zet új megbízást kapott. A Me­teorológiai Intézet, miután se­hol sem vállalták, őket bízta meg az addig külföldről valu­táért behozott, rádiószondák gyártásával. Ezt a rádiószondát a napon­kénti légköri vizsgálatok elvég­zésére használják. Léggömbbel Ez azért kell, mert az ejtőer­nyővel visszatérő, még hasz­nálható műszereket újabb fel­bocsátás előtt ismét hitelesíteni kell a meteorológiai állomáso­kon. A szállítás után a felhasz­náló is meg akar győződni a szondák megbízhatóságáról. Ezért minden ezer darabhoz kap egy telepszekrényt és vizsgáló berendezést, amely megmutatja, nincs-e hibája valamelyik műszernek. Mielőtt feleresztenék a szon­dát, meg kell állapítani vele a talajszinti hőmérsékleti, lég­nyomási és nedvességtartalmi viszonyokat, amelyekhez aztán a magaslégkörben mért adato­kat viszonyítják. Ezt az inté­zeti összehasonlító bódé segít­ségével végzik el. A hitelesítő készülékhez szükséges egy barométer és egy elektromos hitelesítő hő­mérő, amely 50 fokos meleg és 70 fokos hideg között egytized fokos eltérési pontossággal mér. Eddig 20 000 darab rádiószondát készítettek. 1955- ben a Metrimpex is felfigyelt rájuk és vállalta, hogy kül­földre is elviszi a vecsési ma­gaslégköri kis „meteorológuso­kat“. A kezdeményezés ered­ménnyel járt. Azóta 11 000 da­rabot vittek Kínába és Bulgá­riába. Szervezik már a jugoszláv, az albán, az osztrák, az argen­tin és az izraeli piacot is. íme, így szélesedik Vecsés gazdasá­gi kapcsolata a külfölddel. Persze, az új piacokra már új típusú, modernebb, az eddi­ginél összehasonlíthatatlanul jobb teleppel ellátott rádió­szondákat akarnak gyártani. Az úgynevezett intézeti össze­hasonlító bódé. Hogy milyeneket? Ez egyelőre maradjon csak titok. Most elé­gedjünk meg „csak“ annyival, hogy Közép-Európában egyedül és kizárólag Vecsésen — igen mostoha körülmények között, amelyen már változtathatná­nak illetékes helyeken — gyártják a rádiószondákat. Ugye, a legtöbben — elsősor­ban a vecsésiek — már örül­nek. De tudom, hogy még min­dig akadnak olyanok, akik ezek után is mosolyognak Nem a vecsésieken, nem Is ezen a készüléken, hanem a Meteorológiai Intézeten. Jól tudom; azt mondják, lám, mi­lyen jó kis műszereik van­nak, mégis, mikor napos időt jósolnak, másnap biztosan esik és megfordítva. Ez uigyan túl­zás, de az tény, hogy a pontos időjárásjelzéshez még sok min­denre szükségünk van. Első­sorban arra, hogy több hely­ről bocsássanak fel szondákat. Farkas István Jól fizet a fehér cirok A dabasi járásban eddig még nem termesztett növényt, a fehér cirkot honosítanak meg a termelőszövetkezetek. Nyolc termelőszövetkezet az idén 53 hold fehér cirok ter­melésére kötött szerződést a magtermeltető vállalattal. Csaknem négyszázezer forint bevételre számítanak csak a magtermelésből, ezenkívül a növény szárából holdanként mintegy 150 mázsa silótakar­mányt is nyernek. A fehér ci­rok termelésének elterjesztése lehetővé teszi, hogy az igénye­sebb takarmánynövényeknek alkalmatlan, homokos talajon gazdálkodó szövetkezetek is fejlesszék szarvasmarhate­nyésztésüket. Hciszáz tonna narancs érkezik A MONIMPEX Külkereske­delmi Vállalat húsvétra na­gyobb mennyiségű narancsot hoz be. A közel jövőben hét­száz tonnát ad át a belkeres­kedelemnek, de azután is ér­keznek szállítmányok. Nyugat-Európából is érdeklődnek a magyar kerámikus lapkák iránt r • • Ötmillió forintos beruházással kerámikus lapka-üzem épül a Keményfémipari Vállalatnál A Vasipari Kutató Intézet sikeres kísérletei alapján a Ke­ményfémipari Vállalatnál meg­kezdték a keramikus lapkák gyártását. A keramikus lapka alumíniumoxidból készül, de többszöri zsugorítás után olyan keménységűvé válik, hogy az üveget is karcolja. A Keményfémipari Vállalat­nál egyelőre csak a kísérlett gyártásnál tartanak, havi há­romezer darabos teljesítmény­nyel. Rövidesen azonban meg. kezdik s még az idén be is fe­jezik a több mint ötmillió fo­rintos beruházást igénylő üzem építését, amelyben havonta ötvenezer keramikus lapkát és ezer különböző méretű húzó­gyűrűt állítanak elő. Készül­nek majd olyan keramikus anyagok is, amelyek a mérő­műszerekben pótolják a jelen­leg importált műrubint. A ma­gyar ipar új gyártmánya iránt már Franciaországból és Bel­giumból is érdeklődnek. CJ-éja mutt a zajmrmi __________ ^ ésa londoni rádióban A londoni rádió a napok­ban „kommentálta“ Féja Gé­za Juhász Gyuláról írt „ta­nulmányát“, amely a Kor­társ februári számában jelent meg, általános visszatetszést keltve az egész magyar társa­dalomban, országhatárokon innen és túl. Az irodalomtör­ténet legkomolyabb kutatói egymás után emelték föl til­takozó szavukat, és magyarul kimondva, közönséges hazug­ságnak hamisításnak minő­sítették Féja Géza alantas női pletykákra alapított állí­tásait. De cáfoltak és tilta­koztak a kortársak, a bará­tok, a tanúk is, akik együtt éltek a halála után annyira meggyalázott költővel. A londoni rádió — amely­nek hívei állandóan azt han­goztatják, hogy mindig tár­gyilagosságra törekszik — most kiáll Féja mellett, de amikor indokolni kívánja ki­állását, a legzavarosabb, el­lentmondásokba keveredik. Azt mondja, hogy „Féja Gé­za felhasználja Eőrsi Júlia Tiéd a sírig című kétes iro­dalmi értékű (így!) és mégis nyomravezető könyvét. Ha igaz (így!) az ott olvasható feltevés (hogy tudniillik Ju­hász Gyulának szexuális vi­szonya volt édesanyjával!), akkor a magyar költészetnek nagyobb pokoljárója volt, mint akár Rimbaud, akár Wilde, akár más elkárhozot- tak.. Féja egyszerűen azt tette, hogy egyértelmüleg kimond­ta azt a hazugságot, amit a kétes irodalmi értékű mű szerzője is csak sejtetni mert visszataszító írásában. Tulaj­donképpen ez volt az egyet­len egyértelműség benne. A „tárgyilagos“ londoni rádió­nak azonban már ez is elég volt arra, hogy kiálljon Féja mellett. Hogy miért volt elég, nagyon kézenfekvő a magya­rázat; Nem akarta elszalasztani azt a jónak vélt alkalmat ar­ra, hogy feszítővasat verjen irodalmi életünk egyre erős- bödő egységébe. „Féja nász a zavaron“... — mondhatnánk az ismert Ady-vers címének némi módosításával és a lon­doni rádió semmiképpen sem akart kimaradni a nászlako­mából, amelynek terítékén a magyarság egyik legnagyobb értékét, Juhász Gyulát szer­vírozták olyan hazug, vissza­taszító módon, a derék lon­doni szpíkerek mit törődnek azzal, hogy a nagy halott köl­tő emlékét sárbatipró rága­lom már régen megdőlt, a nagykepű frázisokkal fűsze­rezett kommentárt kaján örömmel kürtölik világgá és vitézzé avatják Féját, akinek sanda vitézkedése csak az egységes felháborodás viha­rát kavarta föl. Magyar László Jé község fejlesztési politika — gyorsütemű fejlődés Gyalogolni jó — írta Mó­ricz Zsigmond, a riportírás mestere, egyik riportjában. Meg kell vallanom: bármeny­nyire tisztelem Móriczot, eb­ben a kérdésben más az ál­láspontom. Különösen olyan­kor, amikor aszfaltra-termett félcipőben dagasztom a Pest Több mint száz hold őszibarackost telepítenek Buda környékén Több mint száz holddal nő az idei tavaszon a híres Buda környéki őszibarackosok te­rülete. Legnagyobb területen a szakcsoportok telepítenek. A biatorbágyi gazdák 65 hol­dat készítettek már elő közö­sen, hogy amint felenged az idő, elültethessék a csemeté­ket. A népfront budai járási megyei községek vendégma­rasztaló sarát. Szerencsére a sáros utaknak, a hiányos közvilágításnak, az ihatatlan vizű kutaknak már évekkel ezelőtt hadat üzentek a községi tanácsok. A hadüzenet pontos neve így hangzik: köz­ségfejlesztési terv. S hogy ezt a harcot már eddig is sok si­ker koronázta, arra álljon itt bizonyítékul néhány példa Öcsa községből. Ebben a fejlődő, néhány év alatt tízezer lakosúra gyarapo­dott nagyközségben is sok volt a gond, a megoldásra váró feladat az ellenforradalom után. Gondok, amelyeknek gyökerei a felszabadulás előt­ti évezredekbe nyúltak vissza. A községi tanács azonban lel­kiismeretesen összeállított községfejlesztési tervekkel, nagy mozgósító erővel kezdett hozzá a problémák megoldá­sához. Sikerük titka abban állt, hogy felismerve a társa­dalmi összefogás erejét mind a tervezésnél, mind pedig a feladatok végrehajtásánál, tá­maszkodtak a tanácstagokra, s rajtuk keresztül a lakosság­ra. Nézzünk meg egyet-kettőt a követésre méltó példák so­rából: mezőgazdasági bizottsága megbeszélte a külkereskedel­mi vállalatokkal, hogy milyen őszibarackfajták iránt mutat­kozik érdeklődés külföldön. Ennek megfelelően a termelő- szövetkezetek és a szakcsopor­tok főleg korai érésű May- flowert telepítenek, mert termésük hatvan százalékát exportra szánják. Ilyen a földi vevőkészülék. küldik fel 24 kilométer magas­ságba. Itt a léggömb elpukkan, a műszer ejtőernyő segítségé­vel visszajut a földre. A minia­tűr rádióadóval összeépített szonda felemelkedés közben közli a légnyomásra, a hőmér­sékletre és a nedvességtarta­lomra vonatkozó mért eredmé­nyeket. A magasból küldött rádióje­leket egy rövidhullámú vevő- készülékkel felfogják. Ezen egy óramű hajtotta papírhenger fut, amelyre egy tű „felszúr­ja“ a fenti három adatra vo­natkozó változó értékeket. Ezt követően egy értékelő készü­lékbe rakják a papírtekercset. Ennek segítségével leolvasha­tók a különböző adatok. Minden ezer szondához szük­séges egy hitelesítő berendezés. | 17 int enyhe az idő- ! ZY járás, Átt bent | a kupéban álmosító | meleg üli meg az | utasok agyát. A Ceg- I léd felé tartó sze- 1 mélyvonat percnyi | pontossággal fut be | az állomásokra; ma | valahogy kevés a le­lj és felszálló, megle- | hetősen kényelemben | utazunk. Néhányon | élnek is a ritka al- | kálómmal s rézsűt | dőlve elnyujtózkod- | nak a padokon. Bó- ! biskolnak. | Az ébren levők | azonban többségben | vannak. Hátam mö- 1 gött két falusi bá- 1 csika és ugyancsak | két középkorú, fej- | kendős parasztasz- | szony kártyázik. A | kor és a vasúti uta- | zás divatja szerint | ultiznák. Nem pén- ! zért, csak időtöltés- | bői. Bálra tőlem | azonban kibicektől | hangos kártyacsata | dúl. Négy vasutas | forgatja az ördög 1 bibliáját nagy el­lj szántsággal, de cse- i kély haszonnal, öt- 1 filléres alapon ját- I szánok. I J'tellenben, köz- I zí vétlenül az ab- ! lak mellett, egy- % mással szemben, két Az ulti mega politika CERUZAJEGYZET férfi beszélget. Egy hatvan év körüli, bőrkabátos, ősz Jejü mély átéléssel ma­gyaráz valamit egy nála jóval fiatalabb vasutasnak. Inkább a kártyázok érde­kelnének, de rosz- szul játszanak, ezért unatkozó figyelme­met. önkéntelenül is kiterjesztem a be­szélgetőkre. Az ősz férfi: — Tudja kérem, annyit beszélnek mostanában az ellen­állókról. A magyar ellenállási mozgalom merő kitalálás!... A vasutas bólint, mint aki szintén „nem dűl be’’ a mai „propagandának”. Arról, hogy az el­lenállási mozgalom lelke az illegális kommunista párt volt, nyilván sejtel­me sincs... Most már igazán kíváncsi vagyok, mi sül ki a továbbiak­ból. Sajnos, a kár­tyások vitája miatt sokáig semmit sem értek beszédjükből. Aztán nagysokára egy név kerül az ér­tekezés középpont­jába. A disztingvált külsejű ősz férfi arca valósággal fel­ragyog, amikor poli­tikai ideálja. Nagy Ferenc egykori mi­niszterelnök „érde­meit” méltatja. — Barátom — mondja —, Nagy Fe­renc paraszt létére mennyire tudott úri társaságban viselked­ni! Egyszer egy egész éjszaka figyeltük fe­leségemmel s más, társaságbeli• höl­gyekkel ... \1 onoron megsza- ***■ kad a beszélge­tés. A bőrkabátos elbúcsúzik a vasutas­tól, barátságos kéz­fogás, enyhe s ruti­nos bocsánatkérés a kártyásaiktól. akik­nek egy pillanatra abba kell hagyniok a játékot, hogy ő ki­léphessen a padok közti folyosóra. s már el is tűnik a le­szállók között. Az egyik kártyázó ■ megkérdi: — Ki volt ez? — Valami főispán... \ — Gondoltam — i így az egyik kártyás.; — Igazi finom em- \ bér... — jegyzi meg \ átszellemülten a ma- gára maradt beszél- \ getö-partner s lát- \ hatóan örül eredeti \ felfedezésének. A \ többiek azonban nem \ osztják véleményét. \ — Az anyja reak- \ dós! — szorítja ősz- j sze öklét az a játékos,I aki a főispán mel- \ lett ült. — Demokrata — j mondja — alig észre- \ vehető gúnnyal egy \ másik vasutas. Szomszédom — egy- \ szerű öltözetű öreg \ —. akiről eddig azt \ hittem, hogy buzgón \ olvassa könyvét \ (Sienkiewicz: Quo \ vadis-át) ölébe ejti j olvasmányát és dör- \ mögő hangon meg- \ szólal: — Szeretem az \ ilyen demokratákat!\ Bezzeg tizenöt éve... j Senki sem felel \ vissza, de a sze- \ mekben az enyetérté<• \ derűje fénylik. A. E. ! Egy tanácstagi beszámolón a j lakosok kérték egy 400 méte- ! rés makadámút építését. A I v. b. megvizsgálva az anyagi : lehetőségeket, megállapította, ! hogy az útburkoláshoz szük- i séges kőanyagot tudná fedez- ! ni a községfejlesztési alapból i — terven felül. Ezt közölték : az érdekelt lakossággal, s az I út — egy öreg útkaparó írá- : nyitásával — társadalmi mun- i kával felépült. Ugyancsak ta- : nácstagi beszámolón vetették | fel a csürkertiek, hogy piac- ! térre lenne szükségük. A ta­nácsülés megbízott 14 tanács­tagot a szervezéssel. Rövid idő alatt 8000 forint értékű társa­dalmi munkára érkezett fd ajánlás. Az eredmény? Ebben az évben a csürkerti lakosság már az új piactéren árusít, vagy vásárol! A községfejlesztési hozzájá­rulásból. s a lakosság önkén­tes munkájával készült el a múlt évben a halottasház, 7 fúrott kút és 1400 méter be­tonjárda; villanyt vezettek az 1000 lakosú Újtelepre. Az idei előzetes tervben 130 000 forint községfejlesz­tési kivetés és 90 000 forint vállalati hozzájárulás, adó­prémium stb. szerepel. Az el­múlt évről kinnmaradt 22 000 forintos és az 1956-ról maradt 83000 forintos hátralék be­szedésére ez év május 1-ét szabta meg határidőnek a köz­ségi tanács. Jelenleg 124 000 forintjuk van a bankban.“ Tervbe vették erre az évre mintegy két kilométernyi be­tonjárda, egy 600 méteres fő bekötőút, egy 300 méteres makadámút építését, 25 000 négyzetméter földút sódero­zását, s egy öltöző építését a kultúrotthonban. Az ifjúság kérése is meghallgatásra talál Öcsán: ebben az évben tenisz-, röp­labda-, futó- és atlétikai pá­lyát építenek a labdarúgó- pályához. Az ehhez szükséges 50 000 forintból csak tízezret kell a községfejlesztésből fe­dezni; 40 000 forint értékben az ifjúság vállalt társadalmi munkát! Az ez évre tervezett egyéb építkezésekhez eddig 52 000 forint értékű társadal­mi munkára érkezett felaján­lás a lakosságtól. Ebből 20 000 forintot már le is dolgoztak az útjavításoknál. Mint a vb- titkár, Bozlik Sándor elvtárs mondja, naponta 30—40 foga- tos gazda vett részt társadal­mi munkában, köztük igen sok asszony. Az utakon, kutakon kívül az ócsaiak a kulturális fejlődésre is gondoltak: jelentős pénz­összeget szavaztak meg a köz­ségi könyvtár fejlesztésére, s két iskolai tanterem bebútoro­zására, felszerelésére. Aki nem ismeri az ócsaia- kat, kissé merésznek véli eze­ket a terveket. Én, aki isme­rem őket, hiszem, tudom, hogy meg is valósítják. Meg­valósítják, mert tízezren fog­nak hozzá! Nyíri Éva Selyemhernyó - nyírfán Egy szovjet biológus kísér­letei bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a kínai selyem- hernyót, amely eperfalevéllel táplálkozik, nemcsak tölgy- falevéllel, hanem nyírfalevél­lel is lehet etetni. Ha fiatal nyírfára raknak selyemher­nyókat, s azok leeszik a leve­leket. a nyírfák nem ousztul- nak el. hanem még ugyanab­ban az évben új lombot haj­tanaié.

Next

/
Oldalképek
Tartalom