Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

írlap 1958. MÁRCIUS 27. CSÜTÖRTÖK Negyven méter hosszú rómaikori fal Szentendrén Szentendrén, a gimnázium építésének földmunkái közben rómaikori falakra bukkantak. A negyven méter hosszú kő­fal a római Pannónia tarto­mány védő-várrendszerének része volt. A Szentendrei Vá­rosi Tanács gondoskodik az ősi építmény állagának meg­óvásáról. MUllllIlllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiuiiiiiiiliillt FÜRDŐRUHA kék-piros kockás zefirből egy­beszabva, felső pánt nélkül. A boleró felvételével a fürdő­ruha vikend-ruhává alakít­ható át. Ezt a szép vonalú fürdőruhát az OKISZ divat­bemutatóján látták. A Pest megyei Petőfi Siinpäd kétes dicsősége Nagy örömmel szereztünk tudomást arról, hogy a Pest megyei Tanács létrehozta a Petőfi Színpadot. Valameny- nyien azt reméltük, hogy a Petőfi Színpad a szocialista kultúra terjesztésének nagy­szerű fóruma lesz megyénk­ben. Március 13-án a fenti szín- társulat a Kiskunsági Állami Gazdaságban vendégszerepeit. Mi is megnéztük a Petőfi Szín­pad Móricz Zsigmond-estjét, amelyet „Szerelem” cím alatt hirdettek. A bevezetőben méltatták Móricz Zsigmond munkássá­gát, maid megkérték a kö­zönséget, hogy fogadja szere­tettel azt a csokrot, amelyet Móricz Zsigmond műveiből összegyűjtöttek. Gondoltuk, az elmés bevezetés után nagy­szerű műsor következik. Rosz- szul gondoltuk. Már a Móricz-művek össze- válogatása sem volt valami szerencsés. (Tökmag. Dohá­nyos. Dinnyecsősz, Lélekván­dorlás.) A fő hiba azonban nem ez volt. hanem az, ahogyan elő­adták. Talán még a falon füg­gő Móricz-kép is elpirult. Az általános vélemény az volt a nézőközönség körében, ha Móricz Zsigmond tudta vol­na, hogy műveit egykoron így fogiák előadni, vagy inkább így fogják kiforgatni, bizonyá­ra nem írta volna meg azokat. Ügy látszik, a Petőfi Szín­pad művészei úgy vélték, most tanyára jöttek, s itt azt mondanak, amit akarnak, úgy beszélnek, ahogy akarnak. Pedig egyszer s mindenkor­ra tudomásul kell venniök, hogy a Kiskunság népe már nem Ghoburg herceg kegyet­lenül elnyomott, elmaradott analfabéta cseléd-emberei, ha­nem hazánk olvasni tudó, mű­velődő. szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemben dolgozó parasztjai, akik már nagyon jól meg tudják ítélni, hogy mi jó és mi rossz kulturális életünkben. Nagyon jól tud­ják például azt hogy a fenti színtársulat művészeinek sem­mi esetre nem az a feladata, hogy az előadás szünetében, illetve az előadás után sze- mesborssal üzérkedjenek. De­kánként hat forintért kínálták a szemesborsot, mondván, hogy érdemes megvenni, mert az állami üzletben nyolc fo­rint az ára! Azok az emberek, akik 20 —30 kilométerről gépkocsi­val összejöttek és 10—15 fo­rintos belépődíjat fizettek, megdolgoznak a mindenna­piért és elvárják, hogy a ná­luk vendégszereplő különbö­ző színtársulatok gazdag, ér­tékes műsorral viszonozzák költségeiket és fáradalmaikat. Mi lenne, ha ezek az emberek valóban csak abból ítélnék meg Móricz Zsigmond mun­kásságát, amit a fenti szín- társulat színészeitől láttak, illetve hallottak? Véleményünk szerint kö­telességünk. hogy felemeljük szavunkat és követeljük, hogy a falu népét ne alacsonyítsák alvi. le a színjátszás giccses, lági formájával. Mi nem mondjuk, hogy a Petőfi Színház ne tűzzön mű­sorára könnyű, szórakoztató, vidám darabokat, de elsősor­ban azokat jól válogassák össze, másodsorban pedig úgy adják elő, úgy tolmácsolják az író mondanivalólát. hogy az semmi esetre se váltsa ki az eavszerű emberek erkölcsi felháborodását. Szeretnénk, ha a Petőfi Színpad művészeti vezetői és művészei megjegyzéseinktől leszűrnék a megfelelő tanulsá­got és a további munkájúikban figyelembe vennék észrevéte­leinket. Radics Ferenc. az MSZMP ráckevei járási bizottságának munkatársa Újfajta háztartási robotgép A Szombathelyi Vasas KSZ új típusú háztartási robotgép gyártását kezdte meg. A gép megfelelő beállítással tésztát gyúr. habot ver. húst darál, mákot őröl. paradicsomot pasz szíroz és még több műveletei végez él. Az úi robotgép ára előre­láthatólag 2000 forint körű' lesz. Újvonalú hálóköntösök, hétnyolcados pizsamák, élénk pasztellszínű kelmék a tavaszi női fehérneműbemutatón Néhány szót a Vöröskeresztről A Fehérneműgyár és a Ru­haipari Tervezőintézet a szer­dai fehémeműbemutatóra sok merészvonalú, pasztellszí­nű kelméből készült modellt vonultatott fel a kereskede­lem és a ruházati ipar szak­emberei előtt. Nagy tetszést aratott a hétnyolcados hosz- szüságú pizsama egyeneshátú kabátkával és a rpvid, bő aljú hálóing. Á vonalvezetésben változás, hogy az öves háló­ingek helyett bőszabású mo­dellek kerültek az előtérbe. A virágmintás anyagokat kiszo­rították a középkék, élénksár­ga és halványrózsaszínű anya­gok. A felvonultatott mintegy hetven modell nagy részét a kereskedelem megrendelte az ipartól. A fehérneműújdonsá­gok a közeli hetekben kerül­nek az üzletekbe olyan vöröskeresztes ta­gokra van szükség a helyi csoportok vezetésében, akik szívügyüknek tartják a falu vagy üzem egész­ségügyi helyzetének meg­javítását, s a lakosság egészségügyi színvonalá­nak emelését. Sok munka vár még a Vö­röskeresztre. Újabb és újabb helyi csoportokat kell szervez­ni. újabb és újabb aktívákat kell( megnyerni ennek a szép, áldozatos hivatásnak. I"""""1"" .............................................................................................................mim....... ...........mumilim N égy világrészbsn tart állandó szervizszolgálatot a Csepel Autógyár Négy világrészben, nyolc országban van állandó szerviz- szolgálata a Csepel Autógyárnak. Amióta a szervizállomáso­kat megszervezték, lényegesen csökkent a vevőktől érkező reklamációk száma, s nőtt a külföldi érdeklődés a Csepel teherautók iránt. A garanciális időszak alatt a szervizállomás dolgozói végzik el a javításokat és azt is ellenőrzik, hogy a vevők szakszerűen, az előírásnak megfelelően üzemeltetik-e a gépkocsikat. Cjpilnt, Színház* ^Jrúdalfitiu A spanyol kertész című angol filmet rövidesen bemutatják filmszínházaink iHiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiMtfiniiililiiiiiiiiiiiiliiKiiiiiiiiiilliuiiimiu FUrnánké tok a Pest megyei magyar filmhéten I Nagykőrös. KISÜTÖTT A NAP Kedden, a kora délutáni órákban futótűzként terjedt el a hír, hogy az es­tére hirdetett ankétra a film főszereplői is megérkeznek. A filmszínház telefonja állan­dóan cseng, az előcsarnok pe­dig a budapesti Népstadionra emlékeztet, nemzetközi mécs­esek előtti időpontokra, ami­kor egyetlen jegy sem kapha­tó. Nagy feltűnést keltett egy izgatott fiatalember, aki 100 forintot lobogtatva rohant kö­rül az előcsarnokban, remél­ve, hogy talán akad valaki, aki felárral eladná a jegyét. Kísérlete azonban eredmény­telen marad. Lengyel Ambrus tanácsel­nökhelyettes nyitja meg a Pest megyei magyar filmhe­tet, aztán máris pereg a film és a zsúfolásig megtelt néző­tér jókat kacag a Csendes ott­hon hősein. A vetítés után Tóth Tibor, az Arany János Gimnázium irodalom és törté­nelem tanára üdvözli a meg­jelent filmszínészeket, Ga­lambos Erzsit és Zente Fe­rencet. Az ankéton különösen a gimnázium felsőosztályos növendékei tettek ki ma­gukért, amikor bátran, lám­paláztól rrtentesen mondták el véleményüket. Az iskola tanulói csakhamar két csoportra oszlottak a film­mel kapcsolatban. Egy részük gyengének, nívótlannak tar­totta a filmet, míg mások ki- ! tűnőnek. Egyben azonban | minden felszólaló megegye- | zett: a jövőben szeretnének minél több jó filmvígjátékot látni, amely a mindennapi életből meríti mulatságos té­máját, s a hibákat alaposan kikarikirozva, derűs perceket szerez a nézőnek. Tóth Márta helyeselte a film bemutatását és különösen Psota Irén és Ungváry László alakítását dicsérte. Tóth Mária III. gim­nazista, aki maga is filmrertr dező szeretne lenni, hozzáértő módon bírálta a filmet. Kifo­gásolta többek között, hogy az egyes jelenetek eltúlzottak, a film női főszereplője pedig nem nyújtott hiteles alakítást. Az ankét sikerrel zárult, s azzal a kéréssel, hogy a Pest megyei Moziüzemi Vállalat o jövőben is rendezzen hasonló­kat Nagykőrösön. Érdligeten Sokan tálán nem is tudják, mi a feladata a Vöröskereszt­nek, eninek az egész országot átfogó, egészségügyi tömeg­szervezetnek Pedig néhány szóban össze lehet foglalni: se­gíteni az állami egészségügyi szolgálat munkáját. Csakhogy e néhány szó mögött rengeteg türelem, munlka, áldozatkészség rejlik! A Vöröskeresztnek ahhoz, hogy fontos feladatát teljesíte­ni tudja, gondoskodnia kell megfelelően képzett, lelkiisme­retes aktívákról, s arról, hogy ezek munkáját az egészség- ügyi szervek igénybe is ve­gyék. Hogyan lesznek a vöröske­resztes tagokból aktivisták? Úgy, hogy először el kell sa­játíttatni velük az egészség- ügyi ismereteket. Erre a célra szolgálnak a különböző vöröskeresz­tes tanfolyamok: az egész­ségvédelemre kész, a köz­egészségügyi és a házi be­tegápolási tanfolyamok. Á tanfolyamok elvégzése után az aktívák egészségügyi állo­másra kerülnek. (Csak azt ne­vezhetjük egészségügyi állo­másnak, amelynek 5 tagja az elsősegélynyújtáson kívül a körzet általános egészségügyi problémáival is foglalkozik.) Az aktíváknak rengeteg fel­adatuk van az egészségügyi ál­lomáshoz tartozó körzetben. Felvilágosító munkát kell végezniük a lakosság köré­ben a személyi és környe­zeti higiéniáról, a védő­oltások jelentőségéről, mozgósítani a dolgozókat a közérdekű egészségügyi előadásokra, filmvetítések­re, kiállításokra, s a kü­lönböző — rák, trahoma, stb. — szűrővizsgálatokra. De segítséget nyújtanák a körzet, község vagy üzem egészségügyi problémáinak megoldásához, például parkosí­táshoz. fásításhoz, az üzletek közegészségügyi ellenőrzésé­hez. Ahhoz, hogy a Vöröskereszt be tudja tölteni egészségügyi tömegszervezeti jellegét, a he­lyi csoportok vezetésében biz­tosítania kell az orvosoknak, az egészségügyi középkáderek­nek a szakmai irányítást. A la­kosság megnyeréséhez viszont | az állomás füstös | levegője össze- ! vegyült a szürke | köddel és így még | piszkosabbnak, sű- ! rübbnek tűnt. A vá- ! röterem bejárata | előtt magas, barna | fiatalember állt. Ha- | ja a szemébe hullott, | amint fejét lehor- |gasztva nézte a zöld- | re festett katonalá- | dát. Nézte a nevét. A | betűk hol nagynak, | hol kicsinek látszot- | tak, majd egészen | összefolytak a szeme | előtt. Szülei mellette | álltak és beszéltek 1 hozzá. „Aztán írj | majd sokat és vi- ! gyázz magadra. Ne- § hogy rosszat hall- | junk rólad” — mond- j ta az apja. Ö csak a \ fejével intett. Hol I igent, hol nemet, \ mintha nem is lenne \ ott. Gondolatban \ otthon volt a falu- \ ban. \ Eszébe jutott az \ az este, amikor Er- \ zsike azt rftbndta, j hogy várni fog rá, 1 akármilyen messze | lesz és akármilyen \ soká jön is haza. | Ö akkor olyan bol- | dog volt. Minden | munkát elvégzett. | Most már volt kire | gondolnia munka | közben. Aztán Er- ! zsike szerepet ka- ! pott a kultúrcsoport- | ban. Egy másik fiú- | val kellett játsza- - nia. ö azt mondta, hogy ne játsszon. Nem is tudja már, hogy miért. Nem azért, mert féltette. Máig sem tudja megmagyarázni, mi­ért mondtg.. Erzsiké pedig nem adta visz- sza a szerepet. Most már belátja, hogy a lánynak igaza volt, de akkor mégis azt mondta, hogy vagy ő vagy a szerep. Száz­szor megbánta már azóta, de nem mert békülni. Félt. Mikor maga előtt látta a lányt, akkor futni szeretett volna, mert mindig úgy érezte, hogy őt nézi a köny- nyein keresztül. Nem volt már ked­ve a munkához, csak ült és nézett maga elé, összehú­zott szemmel, mint­ha messze akarna nézni, csak a fa­lak akadályozzák. Otthon azt hitték, hogy beteg és ez mindennél rosszabb volt. Néha elment a kultúrház felé, de ha meghallotta a lány hangját, eljött. Hazament, lefeküdt és elaludni nem tu­dott sose. Aztán megkapta a behívót és a lánnyal azután sem találkozott. Hiába várta a há­zuk előtt, nem látta sehol. Eamenni pe­dig nem volt mer- sze. Ki tudja, mi­kor jön haza és ad­dig Erzsiké férjhez megy. Férjhez megy és elfelejti őt. Erre a gondolatra össze- szorult a szíve és úgy érezte, hogy megfullad. ne jött a vonatja, Jj jöttek a fiúk és kiabáltak. Búcsúzott hát. Apjával kezet fogott, anyját meg­ölelte és ő is majd­nem sírt. Valami na­gyon fájt neki most, de csak annyit mon­dott: „Isten vele, édesanyám!!”. Lá­dáját a kezébe vet­te és társai után sietett. Háta mögött zokogott az édesany­ja és ezt már nem akarta hallani. Lá­dáját feltette a vo­natra és már éppen fel akart lépni, ami­kor a nevét hallotta. „Jóska”, hallatszott fájón, sírásán, két­ségbeesetten. Meg­fordult. „Erzsiké!” kiáltotta meglepet­ten és futott a lány felé. A lány kabátja nyitva, haja csap- zottan hullt a hom­lokába, kezét előre­nyújtotta, úgy futott a fiú felé. Amikor odaért, megállt előt­te és sírva mondta: „látod, én eljöttem, (J mert..Többet már nem tudott mondani, úgy esett oda a fiú erős, fér­fias vállára, mintha örökre el kellene válniuk. A fiú nem szólt semmit, csak a ha­ját simogatta. Együtt sírt ő is a lánnyal. Nem szégyellte. Meg nem is nézett rájuk senki. „Ugye megbo­csátasz?” — kér­dezte Jóska, mire a lány hangos zoko­gással felelt. Jóska vigasztalta. Annyi mindent szeretett volna mondani, de nem tudott és nem is lehetett. Mozgott a vonat. „Erzsikém”... fogta meg a lány vál­lát „ne haragudj rám, hibás voltam, várjál rám”. Aztán felugrott a vonatra, s Erzsiké mellette fu-1 tott és sírva mond-i ta: „Várlak, mindig | várlak.” Jóska csak 1 állt és már nem | érezte olyan fájó-1 nak, hogy mennie | kell. Még egyszer | kihajolt az ablakon \ és látta a lányt. Az- | tán mintha még mel-% lette volna, mintha I £ neki mondaná, csen-! desen suttogta: „Lá-1 tód, felszállt a köd. | Milyen szép min-1 den. Kisütött a | nap'.”... időpontban kisfilm-ankétot rendeztek, méghozzá igen nagy sikerrel. Az ankéton megjelent a Budapest Film­stúdió három munkatársa: Popper Imre és Préda Tibor filmrendezők, valamint Török Vidor operatőr. Az ankét előtt bemutatásra került többek kö­zött az Erős emberek című sportfilm, a Fekete karácsony című, megható témájú rövid- film és a Pfuj bíró! című sza­tirikus film. A vetítés után a Budapest Filmstúdió munka­társai hosszan elbeszélgettek a közönséggel és szívesen vá­laszoltak a felmerült művé szeti és technikai kérdésekre. Fenyves Imre iitiimiiiiiiiiittitiHiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiittiiitiiitiiiiiiiiiiiiir ILMHIRADO ............................... A LEKSZANDROV, a ne­ves szovjet rendező a Moszfilm stúdióban rövidesen befejezi a Nemzetközi hangverseny című színes játékfilm felvételeit. A SAJTÓ elismerően bírálja a Büszkén véssétek nevét szí­vetekbe című új Rank-filmet, amely egy francia ellenálló szenvedéseiről szól a ravens- brücki náci koncentrációs tá­borban. A FRANCIA SAJTÖ ked­vezően nyilatkozott az Élő erdő című szovjet filmről, amelyet most vetitettek Pá­rizsban. Cserni Magda, i Domony. SVÁJCBAN ez ideig az im­portált filmek hatvan százalé­ka amerikai volt, most ez a szám harminchét százalékra esett vissza. JUGOSZLÁVIA ebben az évben ötven százalékkal csök­kenti a hollywoodi filmek be­hozatalát. A HUNNIA Filmstúdióban befejeződtek a Fekete szem éjszakája című magyar-fran­cia film zenei felvételei. LONDONBAN nagy sikert aratott az Utazás három ten­geren című színes szovjet—in­diai 1koprodulkciós film. \ Lakást akar | cserélni ? 2 i Pest megye területén la- J 5 káscseréjét közvetíti a PÉST MEGYEI INGATLANKÖZVETÍTŐ V.| f Budapest, V.. Kálmán u 5 13. sz., valamint vidék: 5 kirendeltségei Cegléden 5 Vácon. Monoron Érden. < t Gödöllőn, Dunaharasztin 5 3 és Szentendrén; .OOOOCCOOO-POOOO-óóPOOO^r NARGISZ, A 420-as urak című kétrészes indiai film női főszereplője. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom