Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-04 / 53. szám
Í958. MÁRCIUS 4. KEDD ü/Cirlap MEGYEI TANÁCSÜLÉSÉN A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEKRŐL Megkezdődtek vasárnap megyeszcrte a föld- művesszövetkezeti köz-, és küldöttgyűlések. A napirendi pontokat nézve sokan azt mondhatnák, hogy ezek az értekezletek is hasonlóak a többiekhez, nincs bennük semmi különös. Ezekkel vagy hasonló napirendi pontokkal tartják a földművesszövetkezetek már jó 10 éve közgyűléseiket, a mostaniak sem különbek. Valóban, a napirendi pontokat olvasva tényleg ismert dolgokkal: az igazgatóság beszámolójával, a tiszta felesleg felhasználásával, az igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok felmentésével, illetve újraválasztásával, az alapszabály módosításával, és az 1958. évi program jóváhagyásával találkozunk. Am ha számba vesszük, hogy az ellenforradalom leverését követő sok hajt és gondot, még több eredményt és örömet hozó esztendőről adnak számot, ha belegondolunk, hogy a SZŐ VOSZ IV. kongresszusa határozatának megvalósításához látnak hozzá földművesszövetkezeteink az idei köz-, és küldöttgyűléseken, azt kell mondanunk, nagy erőfeszítést, egész ember kívánó feladat ez, és más a többinél. A földművesszövetkezetek égész tevékenységét a mező- gazdaság minden irányú fejlesztésének, fellendítésének, szolgálatába kell állítani — olvashatjuk a SZÖVOSZ IV. kongresszusának határozatában. Az elkövetkező-évekre ez — a mezőgazdaság fejlesztésének szolgálata — szabja meg a földművesszövetkezetek legfontosabb teendőit. Sokat kell beszélni a mostani közgyűléseken a jól működő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek korszerű termelési módszereiről, elért eredményeiről. Sajnos, ezekről az elmúlt esztendőkben kevésszer esett szó, és ez hiba volt. A füidművesszö- vetkezelek feladataiból adódik, hogy ezekről egyre többet lehet és kell beszélni. Azt akarjuk mindannyian, hogy az egyénileg dolgozó parasztok gyarapodjanak, többet, olcsóbban termeljenek a maguk kis parcelláin. A földművesszövetkezetek segítik a ma még egyénileg munkálkodó dolgozó parasztokat, ám arról a közgyűléseken sem hallgathatunk, hogy a jövő a szövetkezeti nagyüzemeké. A közgyűlések megkezdődtek. A régi. becsületes, szövetkezeti munkában kipróbált, tekintélyes vezetők mellé a szövetkezeti munkában szívesen dolgozó parasztembereket választanak az új vezetőségekbe. Uj vezetőséggel, a tagság bizalmát birva, megerősödve határozzák meg feladataikat a földművé? szövetkezetek közgyűlései és a tagokkal együtt munkálkodjanak a közösség, a falu érdekében. jnebruár 28-án tartotta ülését a megyei tanács. A me- r gye minden részéből összegyűlt tanácstagok többek között megtárgyalták a megye mezőgazdaságának helyzetét, a tsz-mozgalom eredményeit. Ha a mezőgazdaságról esik valahol szó, szinte elkerülhetetlen, hogy a földművesszövetkezetekről is ne beszéljenek, hiszen a parasztság túlnyomó többsége szövet- § kezeti tag és a földművesszövetkezetek is szoros kapcso- § . latban vannak a mezőgazdasági termeléssel. így történt | i <z az említett megyei tanácsülésen is, ahol a felszólalók f | bizony ejtettek néhány szót a földművesszövetkezetek éle- § | férői. Ott jegyeztük fel az alábbiakat: Mészáros Sándor vasadi dolgozó paraszt kezdte meg a sort. — Tavaly ősszel spárgatermelő szakcsoportot alakítottunk, de mondhatom, nagyon hidegen kezelnek bennünket. A spárgatermeléshez tudnivaló, jó erőben levő föld kell. Ezt akairtiálk elérni amikor trágyát igényeltek, s erre ígéretet is kaptak.’ Nyugodtan megkötötték a szerződést a gépállomással a szántásra. Közben a tél is elmúlt — legalábbis a liebruárvégi tavaszias idő ezt mutatta — a traktor is megérkezett, de a trágya a mai napig sem. Mit telhettek mást, elhalasztották a szántást, pedig a trágyának már a földben lenne a helye. Még egy panasza volt Mészáros Sándornak, a „minőségi’1 vetőmagokkal kapcsolatban. Van egy olyan rendelet, amely szerint a dolgozó parasztok lucernamagját kicserélik fémzárolt lucerna vetőmagra. A tanácstagi körzetéhez tartozó csévharaszti gazdák éltek is a rendeletben biztosított lehetőségekkel. Cserére jelentkeztek a földművesszövetkezetnél. — Ami-kor fölborították a csomagolást, rögtön látták, hogy valami nincs rendjén. Megvizsgálták, s akkor tűnt ki, hogy legalább fele idegen anyag — mondotta. 'Ärväshäiak a vetőhurgdhyá- val jártak ugyanígy.- Igaz, hogy az említett hibák elsősorban nem a földművesszövetkezetet terhelik, de azért jobban sarkukra kellene állniuk a vasadi és csévharaszti földművesszövetkezet vezetőinek és képviselni mind a szakcsoport, mind pedig az egyéni parasztok érdekeit. Lőrinc József megyei tanácstag a vámosmi- kolai gyümölcstermelő szakcsoport tagjainak panaszát hozta el a megyei tanácsülés elé. Vámosmikolán is sok dolgozó paraszt belépett a gyümölcs, termelő szakcsoportba. Amikor ezt tették, az a gondolat vezérelte őket, hogy közösen sokkal jobban gátat tudnak vetni a gyümölcsfák élősködőinek és több gyümölcsök termelhetnek. (Nagyon tetszett nekik az a kedvezmény is, amely szerint a szakcsoport által beszerzett kisgépek árának ötven százalékára hitelt nyújt a helyi földművesszövetkezet. El is határozták, hogy vásárolnak egy magasnyomású permetezőgépet. A gép árának felét össze is adták, de a földművesszövetkezet hozzájárulása még hiányzik. Lőrinc József által elmondottakból azt a következtetést lehet levonni: úey , látszik, a Vámosmikolai Földművesszövetkezet vezetői úgy gondolják, azzal, hogy létrehozták a szak. csoportot, már minden problémát megoldottak. Nem egészen, a szakcsoportot segíteni is kell gazdálkodásában — de nem így, ahogyan ezt ők teszik. — Hég február elején tör tént, hogy bementem a községi tanácselnökhöz és érdeklődtem tőle a község ügyes-bajos dolgairól — kezdte a hozzászólását Mészáros János galgahévízi megyei tanácstag. A továbbiakban aztán elmondotta, hogy a tanácselnök elpanaszolta: nagyon „gyalogul“ állnak az adófizetéssel, alig folyt be néhány forint Mészáros János kutatni kezdte ennek az okát, s hamarosan mag is találta. Ebben a Galga menti községben is nagyon sokan foglalkoznak zöldség és konyhakerti növények termelésével. Sokat értékesítettek már, de még most is sok vagon ilyen termény van a dolgozó parasztok tulajdonában — nem tudják értékesíteni és így híján vannak a forintnak. A földművesszövetkezet sem vásárolt fel tőlük ilyen terményeket és ezért nem tudtak adót fízeirli. Megbeszélték ezért a földművesszövetkezet vezetőségével, hogy próbálkozzanak meg valahol elhelyezni a galgahévízi parasztok terményeit. Sikerrel is járt az erőfeszítés és nagyobb tételben vásárolt fel az fmsz zöldségfélét. Ez a hónap közepén történt, s pár napra rá 90 százaléknál tartottak az adófizetéssel A végleges megoldás azonban—amint erről a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője beszélt — nem az, hogy a földművesszövetkezet időközönként vásároljon fel a dolgozó parasztoktól, hanem az, hogy szerződjenek le termelvényeikre. Ha | így cselekednek, az idén már | nem fáj a fejük a galgahévízi 1 gazdáknak az értékesítés mi- | att. Sokan beszéltek a megyei ta- 1 nácstagok közül a tsz-mozga-1 lom fejlesztéséről. Ki így, ki | úgy látta, hogy mit kell tenni | ennek érdekében. Fazekas Ernő Mendéről arról beszélt, hogy a f földművesszövetkezetek mit j tegyenek ennek érdekében. { Nagyon helyesen állapította | meg, hogy a földművesszövet-1 kezet a legnépesebb tömegszer- i vezet falun, és ez sem marad-: hat ki ebből a munkából. Mit kellene tenniük? Erre a kérdésre így válaszol Fazekas elvtárs: — Azon túlmenően, hogy a földmüvesszövetkezetek szakcsoportokat, különböző társulásokat szerveznek, segíteniük kellene a magasabbéokú szövetkezet fejlesztését is. Régebben a község tsz-tagságának eredményeit a íöldművesszö- vetkezeti boltok kirakataiban ismertették. Fényképek, grafikonok beszéltek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Most is ezt kellene tenni. Amit Fazekas elvtárs elmondott, csak egy kis része annak a felvilágosító munkának, amit a tsz fejlesztése érdekében tenni kell. De ez már valami. Menkó András Tápiógyörgyéről hozzászólása kezdetén ugyancsak a fémzárolt lucemavetőmag megbízhatatlanságáról beszélt, de elmondott egy másik fontos problémát, törzsállattenyésztő szakcsoportukkal kapcsolatban. Tudvalevő, hogy az állattenyésztés fejlesztéséhez több és jobb min'őségű takarmány szükséges. Ennek bizony nem vagyunk bőviben és meg kell becsülni a gyengébb minőségű állati eledelt is. Megbecsülni és olyanná tenni, hogy az állatok szívesen fogyasszák. Ezt a célt szolgálja a silózás. Menkó András éppen ezzel kapcsolatban mondott el egy javaslatot. — Segítsenek bennünket a silók építésében előregyártott betonelemekkel, mert mi is szívesen építenénk silót — mondotta. Érdemes volna Menkó András javaslatát fontolóra venni. Ahány hozzászólás, annyi földművesszövetkezettel kapcsolatos teendő. Akár bírálat, dicséret, vagy javaslat, azért mindenképpen a földművesszövetkezeti mozgalom ügyét segíti. Dódizs Antal, a ceglédi hegyközség ügyvezető elnöke egyik tagjuk, Bernácz István borát maligand fokolja az egyszerű készüléken. Még ez is az ő dolga?... A különbség jogán E lmúlt heti földművesszövetkezeti összeállításunkban olvastam: a Biatorbágyi Földművesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy 1958-ban hiánymentes leltáruk lesz. Az első pillanatra az ember rávágja: helyes! Ügy van! Példás, követésre méltó dolog! De ha jobban elkezd gondolkodni a dolgon. Hogyan is? Hiánymentes leltár? Helyes! De erre vállalást tenni? Álljunk csak meg egy pillanatra! Nem kételkedem a biatorbá- gyiak becsületes, jó szándékában. Sok baj van a leltárral, sok a hiány, óvni kell a társadalmi, szövetkezeti tulajdont. Eddig minden rendjén is van. De felajánlani? Mit is lehet felajánlani? Olyasmit, ami nem kötelessége az embernek. Amit nem kell megtennie. De amit — ezért vagy azért — megtesz. Akkor felajánlhatom. De ami a kötelességem, azt meg kell tennem, még akkor is, ha az éppen nem tetszik nekem. Kötelességem, tehát kell. Azt tehát nem ajánlhatom fel. A hiánymentes leltár minden szövetkézéti 1alkalmazottnak: kötelessége! Azért kapja a fizetését! Azért, hogy a gondjaira bízott szövetkezeti vagyon hű sáfárja legyen, ne hagyjon abból még egy szalmaszálat sem elveszni. Hogy ezt könnyű mondani? Könnyű az újságírónak ezt itt, így megállapítani. Nehezebb a gyakorlatban megvalósítani, s még nehezebb megkövetelni a szövetkezetek vezetőinek be- osztottaiktól. De ha nehéz, akkor már nem kell? Nem áltathatjuk magunkat! Ami kötelesség, azt meg kell követelni, s arra nem felajánlást kell tenni. Felajánlást lehet tenni arra, hogy a megengedett káló alatt marad az üzNagy István ceglédi dolgozó paraszt (Szép utca 40. sz. a'att lakik) 8 kh földje gépi szántására kötött szerződést a föld- művesszöveíkezet mezőgazdászával* I Csak könyvet! | | A Pest megyei Hírlap \ | hasábjain több alkalommal I | foglalkoztunk azzal, hogy I | a földművesszövetkezetek 1 | járási könyvesboltjai egyre 1 | több játékot, papírárut stb. | | árusítottak. Kifogásoltuk 1 | ezt és javasoltuk, hogy a l | könyvesboltokban elsösor- f | ban és csak könyveket áru- I | sítsanak. Most a MÉSZÖV 1 | kereskedelmi főosztálya I | rendelkezést adott ki Vta- \ | sitották a könyvesboltokat, [ | hogy azonnal szüntessék \ I meg a könyvkén kívül | í más cikkek árusítását. | Megelégedéssel vesszük I j tudomásul, hogy végre | l rend lesz a földművesszö- 1 I vetkezetek járási könyves- \ ! boltjaiban. Az egyéb dk- 1 I kék árusítása elvonta a I | boltok dolgozóit fő felada- | f tűktől, a könyvterjesztéstől I { és a kis falusi boltok f j könyvellátásától. Lehet, I ] hogy némileg csökken | \ most a könyvesboltok be- | j vétele, azonban ez csak át- § meneti lesz és minden bi- f zonnyal sokszorosan megté- 1 rüi abban, hogy még na- I gyobb gonddal törődnek a I falusi lakosság könyvvel | f való ellátásával. ÁitiiuutiiiiitniiiiiitmiiiiiiiiiiiiMiimitiiimiiiiiiiiuiui millió Már szállítják a rézgálicot a szövetkezeti boltokba A MUNÖSZER Vállalat a napokban megkezdte a rézgá- Iic rendszeres kiszállítását a íöldniűvesszövctkezeti boltokba. A rézgálic 70 százaléka kristályos, míg 30 százaléka por alakú. Eladásnál a szövetkezeti boltok kötelesek betartani ezt az arányt. A jó termés egyik alapfeltétele, hogy a termelők a talajerőt műtrágyával pótolják. A földművesszövetkezetek a legtöbb községben, Abonyban, Cegléden, Kiskunlacházán, Pé- celen és másutt megfelelő készlettel rendelkeznek és helyes propagandát fejtenek ki a műtrágyafelhasználás fokozása érdekében. Ám akadnak földművesszövetkezetek, ahol nem törődnek a termelők műtrágyaigényeinek kielégítésével, s nem rendeltek megfelelő mennyiségű műtrágyát. Sáriban, Örkényben, Mogyoródon, s még néhány községben a földműves- szövetkezetek vezetői nehezen értik meg, hogy a több termeléshez több műtrágya is kell, s erről gondoskodni a földművesszövetkezet kötelessége. A Nagytarcsai Földművesszövetkezet például megrendelte a műtrágyát a MÜNÖSZEK Vállalattól, ám mikor a műtrágya megérkezett a községbe, azt visszaküldték a feladónak. Kifogás az volt: nincs a földművesszövetkezetnek megfelelő raktára, (Ezt illett volna tudni a megrendelés feladásakor is!) Vajon ki fogja megfizetni az oda- és visszautaztatott műtrágya szállítási költségeit? S ki gondoskodik a Nagytarcsai Földművesszövetkezet körzetében a lakosság műtrágyaellátásáról? Talán akad ennek is „felelőse“. let, vagy egyéb íizemág. Erre lehet. De arra, hogy semmi nem fog hiányozni a szövetkezeti vagyonból? De hisz hiányozhat-e? Hát az már kitüntetést, dicséretet érdemel, ha valaki — már elnézést az erős kifejezését — nem lop? S nemcsak a biatorbágyiakról van itt már szó. Sokkal többről. Arról, hogy olykor szégyenlősek vagyunk. Nem merünk követelni! Nem merjük azt mondani: magának ezt meg kell tennie, mert amikor a fizetését kapja, ezért kapja! Amikor elvállalta beosztását, ezt is elvállalta. Hogy olykor a legelemibb dolog is feltűnőnek látszik. De miért? Hiszen a szövetkezeti dolgozók hatalmas többsége becsületes, eszébe sem jut, hogy hozzányúljon ahhoz, ami nem az övé. Hát akkor? Most már tegyen vállalást mindegyik, hogy tényleg nem fog hozzányúlni? De hiszen ez természetes. Az a nem természetes, ha hozzányúl! A biatorbágyiakat a jő- szándék vezette. A szövetkezeti vagyon óvása, őrzése. Hélyes ez a törekvés. Helyes. hogy szigorítani akarják az ellenőrzést, hogy a felügyelő bizottság tényleg aktív munkát végez és így tovább. De sem a biatorbágyi, sem a más helyen dolgozó elvtársak ne feledjék a különbséget, ami a kötelesség, s ami a kötelességen felüli dolgok között van. Gondoljanak arra, hogy az ország felnőtt lakosságának hatalmas többségét meg lehetne jutalmazni, dicsérni, mert hiszen nem hordanak ki semmit az üzemből, nem szedik le más termését a földeken, nem szolgálják ki ingven a rokonokat s az ismerősöket és ígv tovább. Ez természetes. Természetes, hogy szocializmust építő társadalmunkban azok az emberek vannak többségben, akik tiszteletben tartiák a másét. a társadalomét! Ennek örülni kell. Ha valaki ennél többet akar adni: szívesen, örömmel kell fogadni. Meg kell becsülni érte! Jutalmazni, dicsérni kell. Kötelességünket pedig ne tüntessük fel úgy, hogy azt csak akkor teljesitiük, ha akarjuk. Azt teüesítenünk kell! A biatorbáeviaknak ott. nekem itt. másnak másutt. S ezen ne hurrázzunk, ne vegyük rendkívüliként: természetesnek vegyük, olyannak, mint maga az élet. a mi szocializmust építő életünk. Mészáros Ottó Készülnek tavaszra a zöldségtermelő szakcsoportok Kedvezett a február végi enyhe idő a zöldségtermelőknek. A Pest környéki községek termelői, akik évtizedek óta elsők között jelentkeznek a fővárosi piacokon a primőr paradicsommal, paprikával, uborkával, megkezdték a melegágyak készítését. A jelek szerint az idén az eddiginél több termelő, főleg szakcsoport készít melegágyakat. Legalábbis ezt mutatja, hogy sok megrendelést adtak a földművesszövetkezeteknek me- legágyi ablakrámákra és kertészüvegre. Sokan szeretnének melegágyakat készíteni, de nem jutottak hozzá elegendő melegagyi trágyához, főleg lótrágyához. A Heves megyei szakcsoportok úgy segítenek a bajon, hogy mesterséges trágyakeveréket alkalmaznak a melegágy készítéséhez. A legjobban a következő összetételű keverék vájt be: 1 mázsa lótrágya, 5 mázsa búza-, vagy rizsszalma, 50 kiló melaáz, 34 kiló pétisó, 10 kiló szuperfoszfát, 10 kiló kálisó. A keveréket megfelelően át kell nedvesíteni, hogy az erjedés, illetőleg a bemelegedés kellően megim dúlhasson. A keverék melasz nélkül is megfelelő, azonban a hőtermelés, a kezdeti bemelegedés sokkal lassúbb. )
