Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

!%C*ríap

1958. MÁRCIUS 18. KEDD

KI HOGYAN LÁTJA?

BESZÉLGETÉS AZ ÉRDEKELTEKKEL A GÉPI SZERZŐDÉSKÖTÉSRŐL

A Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ zi elnökségének együttes utasítása a gépi szerződés- kötések módszerének megváltoztatásáról nem váltott ki osztatlan örömet sem a megye földművesszövetkezeti, sem pedig a gépállomások vezetőinek körében. A földművesszövetkezetek vezetői a túlzott megterhelésre hivatkoznak, I a gépállomásig vezetők legtöbbje pedig nem bízik abban, \ hogy a földművesszövetkezetek meg tudják oldani a rájuk i bízott feladatokat. Hogy ne beszéljünk általánosságban, 1 meghallgattunk egy földművesszövetkezeti ügyvezetőt és 1 egy gépállomasi igazgatót: mi az ő véleményük.

ftiHMiiHHtHitttimiifimttmiiv

A Tápiószelei Földművesszovetkezet

Ügyvezető elnöke, Calgóczi László elvtárs a vásárlási visz- szatérítések kifizetésével van elfoglalva, amikor betoppanunk irodájába. Néhány percet szakít azonban a velünk való beszélgetésre.

— Hol tartanak a gépi munka szerződéskötéssel?

— Eddig hatvankét kh szántásra kötöttünk szerződést — válaszolja.

— Mit tettek a szerződés érdekében?

— A hangoshíradón keresztül ismertettük, hogy mi kötjük a gépi munkára a szerződést. Taggyűléseken több mint ezer ember előtt is elmondtuk, de beszéltünk róla a küldött- gyűléseken is. Ezen felül öt személyt bíztunk meg a szerződések kötésével — mondja.

Amint megtudjuk, az öt személy közül kettő mezőőr, kettő egyéni paraszt, és ötödik a földművesszövetkezet agronómusa. Elmondja Galgó- ezi elvtárs azt is, hogy az egész évi szerződési tervük 920 normálhold szántás és 2020 normálhold szállítás.

— Hogyan vannak megelégedve a tervvel?

— Nemcsak nekem, de az igazgatóságnak is az a véleménye, hogy nagyon magasak a tervszámok.

Véleményét a következőkkel indokolja: a gépállomás évek óta nem tudott kétszáz holdnál többre szerződni a községben.

Galgóczi elvtárs sérelmezi aZt is, hogy meg sem kérdezték őket, mennyi szerződést tudnának vállalni. A járási központba hívták be őket és kiadták a tervszámokat. Galgóczi elvtárs nemcsak munka szempontjából tartja megterhelésnek a szerződéskötések átvételét, hanem anyagiakban is.

Amint idáig értünk a beszélgetéssel, megérkezik Kiss

András agronómus is, egyenesen a határból jött. Elmondja, hogy három traktor megkezdte a szántást.

Kiss elvtárs korántsem látja olyan kilátástalannak a helyzetet, mint az ügyvezető. Az a véleménye, hogy jó munkát kell követelni a gépállomástól, s akkor szívesen szerződnek a gazdák. Azt azonban kifogásolja, hogy a szerződéskötési nyomtatványokat később kapták meg, s keveset küldtek.

A gépállomás irodájában

együtt találjuk Szabó János elvtársat, a gépállomás igazgatóját és Tőzsér Béla főagro- nómust. Elmondtuk nekik a földművesszövetkezet ügyvezető elnökének aggályait a tervre vonatkozóan. Erre Szabó elvtárs a következő választ adta:

— A múlt évben nagyobb területet szántottunk fel az egyénieknek, mint amennyire most tervet adtunk a földművesszövetkezeteknek. Pedig akkor mi magunk szerződtünk,

Tőzsér elvtárs ezt mondja.

— Amikor mi elkészítettük a tervet egyes községekre, még nem is tudtuk, hogy a földművesszövetkezetek szerződnek majd az egyéniekkel. Mi magunknak készítettük a terveket, s ezeket adtuk tovább. Nem érhet tehát bennünket a vád, hogy mi most „megterheltük" a földműves- szövetkezeteket.

Ezután néhány számadattal bizonyítják igazukat. A múlt

évi tervet 107,2 százalékra teljesítették. 31 061 normál- holdnyi munkát végeztek és az idei tervük 30 465 normál- hold.

— Mi is tapasztaljuk, hogy a földművesszövetkezetek vezetői ..fáznak” a szerződésikötéstől.

— Higgyék el nekünk a földmű vesszövetkezeti vezetők, hogy mi nem a kötbérre „utazunk”, mi dolgozni akarunk — mondja a főagronómus.

Elmondják a gépállomás vezetői: nagy hiba volt, hogy a gépállomás az elmúlt években annyira elszakadt a földművesszövetkezetektől. Jó kapcsolatot kell teremteni, de ez nem megy egyik napról a másikra. Ha rajtuk múlna, csupán, rövidesen kart-karba- öltve dolgozhatnának, dehát meg nem értéssel is találkoznak.

— Hogy mennyire nem Így van, azt azzal is tudom bizonyítani, hogy mi nemcsak a tervet akarjuk az idén teljesíteni, hanem el szeretnénk érn> az élüzem cím szintet. Ehhez pedig 35 099 normálhold teljesítése szükséges. Amikor ez a szándékunk, a terven felüli mennyiséget nem terveztük be a földművesszövetkezetekre — mondja az igazgató.

Világosan kitűnik az igazgató és a főagronómus szavaiból,' hogy segítségre számítanak csak, mert ők is mindent megtesznek a szerződéskötések érdekében.

Búcsúzáskor Tőzsér elvtárs adott egy jó tanácsot, amit mi ez úton tolmácsolunk.

— Ne azon vitatkozzunk, hogy magas-e a terv, vagy alacsony, mert ezzel csak időt veszítünk. Többéves tapasztalatunk van arról, hogy a tavaszi tervet márciusban és április elején kell teljesíteni, mert később már nem lehet. Kora tavasszal még szántat velünk az egyéni paraszt, de később már eke után veti el a kapásokat.

/

me a vélemények. Ügy írtuk meg, ahogyan azt az illetékesek elmondották. Van probléma bőven. Mégis kinek van igaza. Mi úgy érezzük, hogy a gépállomás vezetőségének véleménye közelebb van az igazsághoz. Különösen abban van igazuk, hogy nincs idő a vitatkozásra, hanem munkához kell látni. Ebben mindenkinek egyet kell érteni.

Mihók Sándor

TAPASZTALATCSERE

Hogyan dolgoznak a lengyel nőbi ottságok?

A lengyel földművesszövetkezetek taglétszáma 1956-ban több mint 344 000 fővel nőtt, több új egység is létrejött abban az évben, s hasonló létszámemelkedésről lehet beszámolni a következő évben is. A Lengyel Népköztársaságban jelenleg 2820 községi földművesszövetkezet működik.

A tagbizpttságok közül különösen jól dolgoznak a lengyel földművesszövetkezeti nőbizottságok. Különféle háztartási jellegű tanfolyamok rendezésével nyújtottak nagy segítséget a lengyel dolgozó asz- szonyofcnak. A múlt évben 791 háztartási tanfolyamot, 2456 varró, és szabásztanfolyamot szerveztek. A háztartási tanfolyamon 18 892 nő, a varrótanfolyamokon pedig 88 362 nő vett részt. A nőbizottságok sok helyen megszervezték a háztartási kisgépek kölcsönzését,

DERÉK DOLOG VOLT!

Űjhartyánban és Újlengyelben három jégverme van a földművesszövetkezetnek. Még néhány héttel ezelőtt üresen tátonglak, pedig a tavasz rohamos gyorsasággal közeledett. De hiába, nem kedvezett az időjárás, ha meg fagyott, ákkor csak messziről lehetett volna jeget szállítani. A földművesszövetkezet igazgatósági ülésen a tagok segítségét kérte.

Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A lófogattal rendelkező szövetkezeti tagok társadalmi munkában, önkéntesen meghordiák jéggel a három vermet. Ezzel a munkával a lelkes szövetkezeti tagok 4500 forintot takarítottak meg saját szövetkezetüknek, s biztosították, hogy a nyáron legyen elég jég — saját sörükhöz is.

A Magyar—Siovjet Baráti Társaság

közel múltban megválasztott Dudapesti elnöksége március 21-én a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulóján, ünnepi elnökségi ülést tart. Ezen az ülésen Kardos László egyetemi tanár., a Magyar- Szovjet Baráti Társaság budapesti elnökének rövid megemlékezése után Orbán Gyula budapesti titkár terjeszti elő a titkárság második negyedéves programjavaslatát.

Cjflljni, cS/Anház- Jradai&nv

Obrazcov újra Magyarországon

A moszkvai Központi Bábszínház vezetője, Szergej Obraz- cov és együttese újra megérkezett Magyarországra, hogy kiváló játékával elkápráztassa és gyönyörködtesse a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. Amikor utoljára hazánkban jártak, forró siker kísérte útjukat az ország minden vidékén, ahová ellátogattak, s így biztosak vagyunk abban, hogy a mostani újabb találkozások még nagyobb sikersorozatot jelentenek majd. — Képünkön az Obrazcov bábszínház zenekara.

HtiiiittnimiitiiiiitiiiitiiiiiuiiHiiiiiiuiiiiiiiiitiiiiiiiMmiiiiiimiHi

Zola regénye filmen

Rövidesen bemutatják nálunk is a Patkányfogó című, magyarul beszélő francia filmet, a főszerepben Maria Schell-lel

&

LMHÍRADÓ

“

.........<MinHiiiimiiiiiiiriniiiiiiiiiii|||||||||ji|!|||Di||„,t

A falu szélen szegényes ------------------ parasztporták szomszédságában, sárból vert putriikban lakik a pilisi cigányság egy jelentős része. Az a szó, hogy nyomorúság, nem fejen ki hűen életviszonyaikat. Az elesettségnek ez a jelzőjcftiéHa többet mond, mint amn láttam, néha kevesebbet. A mostani tapasztalatok alapján azonban úgy érzem: ha térképész volnék, a ci- gányság-lakta települések helyére hatalmas felkiáltójeleket kellene rajzolnom.

E

r kezűinkre a páston pillanatok alatt kirajzottak a putrik lakói. Leliettek vagy tizenöten, javarészt gyerek, néhány kamaszlány s mindössze két asszony. Az idősebbik épp csak fejét dugta ki az ajtót képező rongyfüggöny mögül. Ebben a putriban nem Iákik férfiember.

Az apróságok fázósan topogtak a csípős alkonyt szélben, meztelen lábszárúkat lilára festette a hideg. Láthatóan örültek jövetelünknek, kérdéseinkre készségesen, mosolyaiktól ragyogó szemmel feleltek. A pástiak, talán ha nem tartottak volna a visszautasítástól, beinvitálnak otthonukba.

Megnéztünk egy másik „telepet” is. Az ott látottak némileg feloldották meghökkenésünket, melyet az előbbi putrik lakóinak fizikai nyomorúsága keltett, de az összkép még így is nyomasztó volt, pedig nem először fordultam meg ilyen helyeken,

«EMBERIBB SORSOT AKARNAK

Sokat töprengtem

mar ezen;

mivel magyarázható a cigányság elesettségében is megőrzött derűje, alapjában egészséges életszemlélete. E

kérdésre könnyebb volna úgy felelni, hogy a magyarázat nomád primitívségükben rejlik. Ez azonban csak részben igaz. Az ugyan kétségtelen, hogy rendkívül alacsony kultúr- színvonaluk teszi képessé őket arra, hogy generációról generációra öröklődött hagyományként, lázadozás nélkül viseljék el a civilizáció határán kívüli állapotot, de az is tény, hogy ez a primitívség nem veleszületett tulajdonsága a cigányságnak. Pilisen szerzett tapasztalataim csak megerősítenek abban a hitemben, hogy a cigányság nomád életformájából kitört, s az élet bármely területén helytálló egyedek nem biológiai, hanem kizárólag társadalmi kivételek.

Ebből következik egy másik kérdés, az ugyanis, hogy a mi társadalmunk nemcsak, hogy nem konzerválhatja, de egyenesen érdeke és feladata, hogy intézményesen felszámolja a cigányságot súlyosan érintő, ma is meglevő viszonyokat.

Öröm volt tapasztalni, hogy ebben a kérdésben mind a pilisi községi pártszervezet, mind a tanács mennyire helyes álláspontot foglal el. Erre csak két példát:

Körülbelül négy héttel ezelőtt, Hága Mária pedagógus. a pilisi kultúrotthon igazgatója elhatározta, hogy a pástiak s más „telepek” lakói közül ének- és táncegyüttest szervez. Túlzás nélkül írom le, hogy a cigányok körében viharos lelkesedést váltott ki e kezdeményezés. Már az első alkalommal annyian jelentkeztek, hogy a kultúrotthon igazgatójának az okozott gondot: kit hagyjon ki a Dankó Pista néven megalakult együttesből. Megkezdődtek a próbák, s azóta is sikeresen folynak, hetente kétszer. Kivételes esetnek számít, ha valamelyik foglalltozásról

hiányzik Sasinszki elvtárs, a községi pártszervezet titkára.

I Nemrégiben az e^ik ta~-------------------- nácsülesen

e

gyesek kifogást emeltek az ellen, hogy Hága Mária a kul- túrotthonba „vitte” a cigányokat s ezzel „kiszorította onnan a magyarokat’’. Az összeütközés előzménye az volt, hogy az ugyancsak fiatal fúvós-zenekar próbáját zavarta ez az epizód. Erről csak any- nyit, hogy az efféle összeütközések mindenütt előfordulnak, ahol a művelődési otthonok helyiségproblémával küzdenek. Szerencsére azonban, a tanács vezetői — csakúgy, mint a pártvezetőség — nyomban visszautasították ezt a helytelen álláspontot s az együttes jogait megvédve, megvédték Hága Máriát is.

Több emberrel beszélgettem a pilisiek közül. Elmondható a községről, hogy a lakosság zöme megértéssel viseltetik a cigányság felemelését célzó intézkedések iránt. Sajnos, akadnak olyanok is, akik ellenséges vagy maradi előítélettel szemlélik a fejleményeket. Kifogásaik: „a cigányok dologkerülők”, „a cigányok lopnak”, „a cigányok elhurcolt dögöt esznek”, következésképpen: „a cigányok alacsonyrendű, nevelhetetlen emberek’’.

Túl azon, hogy ez az általánosítás önmagában is torzítás, amelyet a pilisi cigányok többségének élete megcáfol, szembe kell szállni vele azért is. mert a cigányellenesség fasiszta ideológia terméke. Érdemes azonban sorra venni a fenti „érveket”. Vannak dologkerülő cigányok? Vannak, mint ahogy a társadalomban más „kategóriába” tartozó dologkerülők is előfordulnak. Lopnák a cigányok? Erre a kérdésre az előbbihez hasonlóan felelhetek. Megeszik-e az elhullott állatok húsát? Vannak, akik igen, a többségük azonban nem. Még akkor sem, ha amazok nem passzióból, hanem sókkal inkább szükségből folyamodnak ehhez a megoldáshoz. Mert arról sem szabad megfeledkezni, bogy a pilisi cigányság egy részének elégtelen, illetve kifogásolható táplálkozása nem valami gyomorbetegségből, hanem elsősorban gazdasági kényszerűségből, s az ezzel párhuzamosan jelentkező alacsony kultúrfókból ered.

Könnyezi mondhatná valaki: a szóbanforgó cigányok maguknak köszönhetik, ha nyomorúságos körülmények között élnek. Erre is csak azt felelhetem, hogy ez nem egyéb általánosításnál. Elég baj a munkaszeretők számára, hogy egyesek viselkedése tovább nehezíti azok helyzetét, akik eddig is két kezük munkájából éltek. Igen. Mert sok harcot kell még folytatni a káros előítéletekkel szemben, hiszen példák seregéi idézhetném unnák bizonyítására, hogy a kertészetekben, | állami gazdaságokban, \gyá- § rakban vagy építkezéseknél ü}_ munkára jelentkezőknek csak i egy töredékét alkalmazzák, ha | alkalmazzák. S hogy mennyire § nem igaz az, hogy a cigányak | munkákerülők. azt mi sem 1 bizonyítja jobban Pilisen, | mint az alábbi eset:

| E S t e f e I é Hága Máriával |

■--------------- betértünk az 1

e

gyik putriba, amelyet teknő- I vájok laknak. Amikor szóba I került a korábban megpendí- I tett ktsz-alapítás témája, mint I a héják csapták ránk a fér- f fiák. Nyomban megmutatták 1 készítményeiket, amelyekről | el kell ismerni, hogy igen 1 szép munkák.

— Tizenöten volnánk, akik | mindjárt belépnénk. Szeret- f nénik sokat dolgozni. Nagy a f család.. i 1 I

Tekintetem a kis vaskályha- 1 ra esett. Ott sült a szeletekre I vágott krumpli, talán ha volt f egy kilónyi. Hét ember va- | csóréja.

Akkor nem tudtam még, de | most örömmel írom le: az \ Országos Cigányszövetség és ! az OKISZ között megállapo- | dás született, amelynek értei- | mében a közeljövőben meg- I alakulhat a pilisi cigányok I vágyva vágyott gazdasági tár- | sulása, a vályogverők és tek- 1 nővájók kisipari termelőszö- § vetkezete. E pillanatban még | gond, hogy a közeli erdőgaz- | daság tudja-e biztosítani a I szükséges famennyiséget, de a 1 legfőbb akadály elhárult a 1 jobb élet útjából.

Bízom benne, hogy a vál- § lakkozás gyümölcsöző lesz sas párt, valamint a tanács ezután \ sem hagyja magára az embe- | ribb sorsra törekvő cigánysá- | got. András Endre VARÁZSTÜKÖR címmel a moszkvai Központi Dokumentum Filmstúdióban most forgatják a második szovjet pa- norámikus filmet.

GOLFIERO COLONNA,

olasz filmrendező Az utolsó paradicsom című, a polinéziai szigetvilág lakóinak életéről szóló színes, szélesvásznú fitosét még ez év első felében hazánkban is bemutatjuk.

JAROSLÄY MACH, csehszlovák filmrendező befejezte a Mit mond a? asszony című csehszlovák—lengyel' film forgatását, amely egy cseh'.fro lengyelországi útjának vidám' történetét eleveníti meg.

AZ ÖRMÉNY FILMGYÁRTÓK javaslatot tettek a franciáknak nemzeti hősük, Ma- nusian életéről szóló kopro- dukciós film elkészítésére.

JENNY, a címe az első holland-német színes játékfilmnek, amelyet Willy van Hemert rendezett.

PÁRIZSBAN bemutatják Osztrovszkij, Az acélt meg- edzik című regénye alapján készült szovjet filmet.

Rosita Quintana, a rövidesen bemutatásra kerülő Mexikói szerenád című színes mexikói reviifilm sztárja

KELETI MÁRTON megkezdte az Amíg holnap lesz című filmjének próbafelvételeit.