Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
1958. MÁRCIUS 14. PÉNTEK rr.fr MM, sc/Cir!ap JtnninimuitmtifHMMniuitimmniiitiHmiiiirHyiiiimiiiiitt« FALURÓL fffi FALURA] MQYNAP SZOBON A kulturális élet | Ki ne ismerné e nevet: i | Szob. A Csehszlovákiába 1 | irányuló vasúti személy- és I | teherforgalom határállomá-1 | sa. Egyben járási székhely. | | Azt azonban már keveseni | tudják, hogy egyike a leg- l | kisebb lélekszámú járási | | székhelyeknek: lakosainak I | száma összesen háromezer | 1 fő. E szám nem haladja túl | | a faluk lakosainak lélekszá- 1 | mát. Csakhogy itt nagyon | | kevés a földművelő ember, 1 | inkább Budapestre bejáró \ 1 és a helybeli ipari üzemek- 1 | nél elhelyezkedett dolgozók \ | teszik ki a lakosság nagyob. 1 | bik részét. Paraszti munká- I | bői alig 200 fő él. Az arány- f | talanságok miatt nem eso- l | dálatos hát az, hogy Szabón l | még sok a javítani és tenni- 1 | való, hogy új létesítmé- \ | nyekkel, a község további I | kiépítésével is méltó legyen § | erre a névre: járási szék-I I hely. | äwimiimiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiimmiimiHiHimiiiiuiiiMiiiiiii?' Szabót sem kímélte az országos járvány: a szűnni nem akaró lakáshiány. A tanács előtt jelenleg is 70 lakásigénylési kérelem fekszik, amelyeket a legjobb akarattal sem tudnak kielégíteni. A legkisebb — alig lakható — zugban is több gyermekes családok laknak, akik hiába keresnek jobb lakást vagy házat, nem találnak. Érdekes az ügyben az. hogy a nagy lakáshiányon lehetett volna segíteni házépítéssel, ilyen irányú kérelem azonban 1956-ig nem érkezett a tanácshoz. A múlt évben aztán a helyzet gyökeresen megváltozott. Egyre másra érkeztek a házépítési kérelmek, amelyben 30 család kért lakásépítkezéshez szükséges telket. A kérelmezők nagy része már meg is kapta a telket, sőt a tanács — számolván az építkezési kedv növekedésével — hatvan házhelyet sajátít ki. Ha nem is nagy mértékben, de segít a lakáshiányon az is, hogy a vámhivatal még az idén tető alá hoz egy — 12, összkomfortos lakásos — épületet és a szobi kőbánya is épít dolgozói részére tíz lakást. Mindez persze kevés az igénylésekhez képest, de ha felépülnek a családi házak, a helyzeten mégis segít valamit és a további folyamatos házépítések remélhetőleg Szobon véglegesen megoldják a lakáshiány gondját. Semmi sem olyan jellemző a községre, mint a kultúrélete. Elsősorban azért, mert nappal a község úgyszólván kiürül. Apraja-nagyja Vácra. meg Budapestre megy iskolába és dolgozni. A község a késő délutáni óráktól kezd nyüzsögNem takarékoskodhatnak a szobiak 2x2 néha 5 A legkedvesebb „dicsekvésük” — a panaszok közben — az volt a szobiaknak, hogy a járásnak 58 egészségügyi dolgozója van és ebből 59 szakszervezeti tag. Nem tévedés: 59! Mert a nyugdíjas is tagja maradt a szakszervezetnek, összetartásban hát itt sincs hiba. Ez magában azonban nem elég. Több megértés és segítség kell a távoli vidéken élő orvosoknak. A szobi két körzeti orvos közül egyik 20 éve, másik fél éve van ott. Nemcsak Szob tartozik hozzájuk, hanem például Márianosztra is, amely hét kilométerre fekszik Szobtól. Jármű nincs. Ha sürgős esetben kihívják az orvost, mennie kell. Lehet, hogy emberélet függ tőle. Legtöbbször az orvosok az országúton autókat próbálnak megállítani: vigyék el őket...Olykor el is viszik. De vissza rendszerint gyalog mennek. Még éjjel 11 órakor is. Gyakran gyalog mennek a szomszéd falukba. Es egy-egy éjszaka ötször is felkeltik őket beteghez. Pillanatnyilag az új körzeti orvosnak nincs rendelője, bár a tanácselnök ígéri, hogy a megvásárolt 90 000 forintos házból a lakót talán mégis sikerül kiköltöztetni és akkor lesz rendelő is, A szobiak takarékos emberek, nagyon megnézik, mire adják ki pénzüket és a fennmaradó összeget sem tartották eddig a ládafiában, hanem elvitték a helyi OTP-fiókhoz, ahol vagy rendes takarékbetétre, vagy kamatozó takarékbetétkönyvre tették azt be. Mint derült égből a villám- csapás, érte azonban a szobiakat az a hír a múlt év júniusán ban, hogy az OTP megszüntette a helyi fiókot és azt beolvasztotta a váci fiókba. Azok a szobiak, akiknek az OTP-nél betétjük van, most bejárhatnak Szobra, hogy ott szaporítsák a betétjüket, vagy pedig vegyék ki abból a szükséges összeget. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű és ennél a pontnál nem is végződik be. A szobi tanácsházát több szobával bővítik, az építkezés már több hónapja folyik. A különböző kifizetések miatt a szobi tanács egy- egy dolgozója hetenként kétszer kénytelen bevonatozni Vácra, hogy az ottani OTP-től hozza ki a szükséges pénzösszeget. Ez olyan hátránnyal jár, hogy heti két munkanap kiesik a pénzért beutazó dolgozó idejéből, nem beszélve a két napidíjról. Mint már említettük, löbben építkeznek Szobon és ezek is kénytelenek az építkezési kölcsön folyósítása miatt Vácra beutazni. Hát ez így sehogyan sem jó. Lehet, hogy az OTP Szobon nem bonyolít le milliós forgalmat, de a dolgozók kényelme érdekében — úgy hisszük — mégis újból fel kellene állítani a szobi fiókot 380 állandó olvas« Ügy látszik, ez a kis határszéli község sokat ad arra, hogy minél több olvasott, művelt embere legyen. Ezt mutatja. hogy az aránylag kevés kötettel bíró — 2000-es — könyvtárból nagyon sok könyvet visznek haza állandóan. Nem kevesebb, mint 380 állandó olvasója, tagja van a könyvtárnak. Ez tizenkét százaléka az össz-lakosságnak. Nem sok város vagy község dicsekedhet ilyen aránnyal. Itt is a közös erőfeszítésé az érdem. A KISZ, a pedagógusok, a könyvtáros agilitása, könyvajánlása hozta meg az eredményt. Megérdemelnék » könyvtár gyarapítását. GOMBHOZ A KABÁTOT Mint már írtuk, Szobon megnövekedett á házépítési kedv. Ennek következtében tehát sok A fiatalokkal nincs probléma Kíváncsian faggattunk mindenkit: mi van a 14—18 évesekkel. akik „nem tudnak elhelyezkedni". Egyöntetűen azt a meglepő választ adták: Szobon nincs 14—18 éves fiatal, aki lézengene, vagy csavarogna. Mindenkinek van foglalkozása. Vagy tovább tanulnak az ipari üzemekben, né- hányan köbányászatot tanulnak (ennek komoly jövője van Szobon), vagy egyéb foglalkozási ágakban dolgoznak. A Dunakanyar és Szob A Dunakanyar legfelsőbb csücskében fekszik Szob. Itt ugyanúgy folyik a Duna, mint a többi, üdülőhélységnek nyilvánított község mellett, a járási székhely mégsem tartozott eddig a Dunakanyar nyilvántartott helységei közé. Most ebben az ügyben változás történt. Szobot is bevették a Dunakanyar fejlesztési terveibe és megindul a propaganda, hogy ide is jussanak üdülővendégek. Ez eddig mind, nagyon szép, most már csak az a kérdés, ÁRNYÉK IS VAN Ne higgye senki, hogy Szobon minden fénylik és ragyog, minden a legnagyobb rendben van. Dehogy is. Akad ott bőven hiba és baj, javítani való. Elszomorító például az egészségház helyzete. Kíváncsian nyitottunk be a csecsemő-rendelőbe. Felnőtt beteget vizsgált az egyik körzeti orvos. Az előszobában egy csecsemőt se láttunk. ■— Bizony, ez szomorú — mondta kérdésünkre az orvos. •— Sok felnőttet, köztük számos tüdőbeteget kell itt vizsgálnunk és kezelnünk. Teleköpködik a várószobát... és aztán idehozzák a csecsemőket. Megkérdeztük dr. Szabó Re- tső járási főorvost, akit egy kis szobában talán hatodmagával összezsűfoltan találtunk meg. milyen Szobon az egészségügyi ellátás. Kiderült, hogy a szobi és a járási egézségügyi szolgálat egybefolyik. Nincs a helyi orvosnak rendelője, a járás ad neki kölcsön szobát. A csecsemőrendelőt. Több helyiség nincs is az énületben. Segédmotor olcsó, gyors, biztonságos: vásároljon a földművessiövetkezeti boltokból! hogy miként tudják ellátni a nyaralókat. A községben csak egy vendéglő és egy cukrászda működik, na meg a vasúti resti. Ha tömegesen érkeznének ide pihenésre vágyók, ez a három vendéglátóipari üzem nem tudná őket ellátni. Ha pedig valaki úgy határozna, hogy több hetet tölt Szobon, számítania kell arra, hogy magával hozott sátorban, vagy a szabad ég alatt alszik. Ugyanis sem szálloda, sem panzió nincs. A tanács elhatározta. hogy felkutatja azokat, akik a fizetővendég mozgalomban hajlandók szobákat kiadni. Ez úton kérik fel azokat a családokat, akik hajlandók vendégeket befogadni a házukba, jelentsék ezt a tanácsnak, hogy itt nyilvántartásba vegyék őket és az érdeklődőket hozzájuk irányíthassák. építőanyagra lenne szükség. A szobi TÜZÉP-telepen kapható tégla, cserép és cement, deszka azonban egy szál sincsen, így tehát az építkezők kénytelenek vagy Vácra, vagy Vá- mosmikolára menni, hogy a kiutalt faanyagot ott szerezr- zék be. ' Az építőanyagellátás terén némi javulás tapasztalható. A TÜZÉP-telepen ugyanis kapható kész ajtó és ablak. Na, most már..: *.. Ha valaki házat épít, először elmegy a TÜZÉP-telep. re. ott leméri az ajtók és ablakok méreteit és megbeszéli a kőművessel, mekkora nyílást hagyjon a házfalon az ajtó és ablak részére. Ha a kőműves tévedne és vagy nagyobbra, vagy kisebbre hagyná az ajtó és ablak részére meghagyott nyílást, a falat újból le kellene bontani, mert a TÜZÉP-telepen csak szabványosra méretezett ablak és ajtó van. A deszka hiánya miatt illik tehát a szobi építkezésekre ez a közmondás: gombhoz varrják a kabátot. A nők bánata Szétnéztünk Szobon, mi a helyzet a kisipari szövetkezetek és a magániparosok között. Csodálatos képet kaptunk. Szobon kisipari szövetkezet nincs. Csupán egy szövetkezeti cipészműhely működik, ez is a nagymarosi ktsz kihelyezett részlege, amely hat emberrel dolgozik. Kisiparosokban sem dúsla- kodik Szob, ezekben azonban már nagyobb a „választék”. Egy kőműves, egy ács. három asztalos, egy szobafestő, egy bognár és három férfifodrász működik. Amikor ezeket az adatokat jegyeztük, a tanács egyik női dolgozója hozzánk fordult, s így szólt: — Feltétlenül írják meg, hogy mi, szobi nők a legkínosabb helyzetben vagyunk már ^vek óta, mert nincs a köz- sóghen egyetlen női fodrász sem. Bizony, ez így igaz. A szobi asszonyok és lányok, ha daueroltatni, vagy ondoláltat- ni akarnak, kénytelenek vagy Zebegénybe, vagy Vácra bejárni, mert Szobon nincs női fodrász. Nem kis ügy, de amint a tanácselnök mondta, annál égetőbb. Nagyi tóval keresnek női fodrászt. A múlt évben' jelentkezett is egy, de ekkor azonban nem tudtak a részére helyiséget biztosítani. Mosi már van helyiség, jelentkező azonban egy sem akad. Pedig ahogy elnézzük a szobi nőket, nem is járna rosz- szul az itt letelepedő fodrász, lenne elég munkája. Mert ahány szobi asszonyt vagy lányt láttunk, mindegyiknek igen rendben tartott, csinos frizurája volt. ni, amikor hazatérnek a „vándorok”. Persze, ma.ga ez a tény, hogy Vácon és Budapesten élnek, azt is magával hozza, hogy más művelődési életet látnak maguk körül, mint amilyen Szobon van. Ez azonban legkevésbé sem jelenti azt, hogy Szob nem tesz erőfeszítéseket a műveltség terjesztéséért. Összefognak a pedagógusok, a tanácsbeliek, a rendőrség és aki csak teheti, segít Próbáld Lászlónak, aki az úgynevezett kultúrházat vezeti. Ez az épület a mozi is, egy nagy teremben, amelybe befér „most” 137 személy. A hét néhány napján mozielőadást tartanak, a többi napokon színielőadásokat rendeznek. Még a budapesti pénzügyőrök színjátszó társulata is eljár előadást tartani. És szívesen megfizetik a szobiak a 8—10 forintos belépőjegyeket. mert — megéri! Ebben a művelődési házban van még két oldalterem, amit bőven kihasználnak. A fiatalok is. az úttörők is. A tanácselnök merészen álmodik: 450 személyes kultúrotthont akar építeni. Téglajegyeket bocsátanak ki. Van a községnek saját kőbányája, melyet most nyitnak meg: száraz kő kerül majd ki innen, még lakásépítésre is alkalmas. Addig játszanak a különféle együttesek, míg összehozzák a rávalót. Van balettiskolájuk, zeneiskolájuk, pesti előadókkal. Balettre 20. a zeneiskolába 14 növendék jár. Miért nincs hetipiac? j Magyarországon Szob di- I csekedhet azzal a kéteshírű = „dicsőséggel”, hogy itt a hét | egyetlen napján sem tarta-j nak hetipiacot. Ezt a falu§ lakosai mondották nekünk | — s nem akartuk elhinni. | A tanácsházán azonban | megerősítették. — Miért? — kérdeztük. | — Sok oka van ennek —| válaszolták — és ezek az| okok évekkel ezelőttre! nyúlnak vissza. Akkoriban | rendszeresen tartottak heti-1 piacot, az akkori hibás po-| I litika miatt azonban az| : árusítókat annyira zaklat-1 i ták, hogy mind kevesebb | ; lett a számuk. Most már| I csak házról házra járva, jó| | ismerőseikhez viszik porté-1 ; kájukat és legfeljebb csak| ; vasárnap lehet látni egy pár | ! árusító asszonyt a piacon. 1 A szobiak elkeseredve | I látják, hogy pénteki napon | ; az ipolytölgyesi és letkési | ! parasztkocsik karavánsze-1 \ rűen, megállás nélkül vo-| I nulnak át Esztergom felé, | í itt azonban nem árulnak | j semmit. Hogy ezen hogyan lehet-1 ! ne segíteni, maguk sem tud-1 j ják a szobiak. Az üdülő-1 e idény kezdetekor ugyanis a| í Szobtól pár kilométerre eső| ; Zebegényben és Nagymaro-1 ; son mindent felvásárolnak! : az itt nyaralók borsos áron.| A tejet például 5 forintért! veszik meg, így hát nem| csoda, hogy Szobon nincs | hetipiac. Persze, némileg segítene | a helyzeten az, ha a tanács | a piactéren elárusító aszta-! lókat és padokat állítana | fel. Erről azonban egyelőre | szó sincs. Talán meg lehet-1 ne próbálni? itmmiiiiHiiiiiimnthuiiiiiiiiimiitiniiHmiiiiimimiinnmi Új iskolát építenek Nagyon szép és igen tágas új iskolát építenek Szobon. így oldják meg a most több helyre szétosztott iskola helyzetét. Az új iskola talán már májusban készen lesz. A régi iskolaépületeket óvoda, napközi és napközis iskola céljára használják majdtitniiiiiMiimimiiimiiiiimttmiiiiiiitmmtnmiiiittmiiiiuitumiiiiimitiiitttniiiiHfinfiiinitiiiifimittniiitiifiiiitumumniwNI Sáros az utcátok... A téli-ősziesre fordult tavasz Szobot sem kímélte meg. Esik az eső és a hó és amikor lehull az égi áldás, Szob utcái valóságos sártengerré változnak át. Ezt „saját bőrünkön” tapasztaltuk, mikor kiszálltunk a vonatból és kiérve az állomás épületéből, bokáig süllyedtünk a „vendégmarasztaló” agyagos sárba. Azt gondoltuk, ez a sártenger csak Szob egy kis részét foglalja el, ám csalódtunk. Mentünk-mende- géltünk a község felé és a sár mindenütt nyomon kísért bennünket. A szobi polgárok óvatos emberek és a sárhoz alkalmazkodnak öltözékükben is. Még az iskolába igyekvő kisgyermekek lábáról sem hiányzik a gumicsizma, a felnőttek pedig bakancsban, vagy csizmában róják az utcákat. Ez annál csodálatosabb, mert Szob közelében van Magyar- ország egyik legnagyobb kőbányája, ahonnan igen könnyen lehet hozzájutni az utcák kövezéséhez szükséges anyaghoz. Az utcák elhanyagoltsága azonban a közeljövőben megszűnik. Még ebben az évben 60 ezer forintot költenek az utcák kövezésére és a községfejlesztésből is építenek betonjárdát 600 méter hosszúságban a Vöröshadsereg útján. A község vezetősége elhatározta, hogy az utcakövezési programot továbbra is elsőrendű feladatának tekinti és a közönség kívánságának alapján fogják sorravenni az egyes utcák járdáinak megépítését. • így tehát remény van arra hogy a szobiak — már a közeljövőben — betonjárdán közlekedhetnek és nem lesznek nyakig sárosak akkor sem, ha bármilyen mennyiségű hó vagy eső esik. Összeállította: Kalmár—Székely v í Megkezdődik a ház- és lakásépítkezés
