Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

erst MEC AlfC irl 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP Részletek a magyar—román párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatából (Folytatás az első oldalról) A két fél a tárgyalások so- rán megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság gazda­sági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország kö­zötti árucsereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapo­dott abban, hogy magyar—ro­mán vegyes gazdasági együtt­működési kormánybizottságot létesít. Ez a bizottság irányíta­ni és fejleszteni fogja a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dést, figyelembe véve a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának ajánlásait. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság­nak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen köz­vetlen tárgyalásokat Németor­szág egyesítéséért, vonják ki a külföldi csapatokat Németor­szág, valamint a többi nyugat- és kelet-európai ország terüle­téről s hogy a két német állam mondjon le hadseregének atomfegyverrel való felszerelé­séről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német milita- rizmus ne veszélyeztethesse is­mét Európa népeinek bizton­ságát és a világ békéjét A magyar kormány he­lyesli és támogatja a ro­mán kormánynak a balká­ni országok kormányaihoz intézett felhívását, amely nemcsak a délkelet­európai országok, köztük Ma­gyarország érdekeinek felel meg, hanem nagy jelentőségű kezdeményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészé­ben egyetért a lengyel kor­mány ama javaslatával, hogy a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köz­társaság területén létesítsenek atomfegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányainak a kínai ön­kéntesek Koreából való kivo­nására vonatkozó kezdemé­nyezését. Ez értékes hozzá­járulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez és a béke megszilárdítá­sához. A telek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az arab népeknek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga végleges lerázá­sáért, a teljes nemzeti függet­lenségért és szuverenitásért folytatott harca iránt. Mindkét kormány tá­mogatja a szpvjet kor­mány javaslatát egy ma­gasszintű kormányfői ér­tekezlet összehívására, mert úgy véli, hogy ez megfe­lel a béke és a népek bizton­sága életbevágó érdekeinek. Ez az értekezlet megnyitná az utat más, bonyolultabb nem­zetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldött­ség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s első­sorban az Északamerikad Egyesült Államok kormány­körei által továbbra is folyta­tott erőpolitika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista or­szágok körüli katonai bázisok rendszerének megteremtése, az Északatlanti Szövetség tagál­lamai területén atomtöltésű rakéták kilövésére szolgáló berendezések létesítése a né­pek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kor­mány népük akaratának meg­felelően visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának azon próbálko­zásait, hogy egyes európai szocialista országok társadal­mi rendjét nemzetközi tárgya­lásokon vitassa. Az ilyen kí­sérleteket szuverén államaink belügyeibe való megengedhe­tetlen beavatkozásnak tekin­tik. Amíg fennáll a támadó jel­legű Északatlanti Szövet­ség és nem valósult meg az európai kollektív biz­tonság, a Magyar Népköz- társaság és a Román Nép- köztársaság a fenyegetett béke védelmében rendü­letlenül erősíti a Varsói Szerződés szervezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocialista országok biztonsá­gának, függetlenségének és Európa békéjének. A két párt közötti vélemény- csere megmutatta, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom alapvető kérdéseiben álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok képviselőinek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmától Moszk­vában megtartott értekezleté­nek történelmi jelentőségét. Az ott hozott határozatok nagy segítséget nyújtanak pártjainknak és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A két pártküldöttség rend­kívül fontosnak tartja a két párt közötti együtt­működést, az elvtársi kap­csolatokat és a jövőben is megtárgyalja közösen a szocializmusért és a be­kéért folyó harc legfonto­sabb kérdéseit. A két párt a magyar és a román népet a proletár nem­zetköziség szellemében neveli és határozottan visszaveri a burzsoá nacionalizmus bár­milyen formát öltő megnyil­vánulásait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Munkás­párt képviselői elhatározták, hogy bőviteni fogják a két párt kapcsolatait, kiterjesztik a küldöttségcserét, a párt­munka kölcsönös tapasztala­tainak tanulmányozását, vala­mint a pártokmányok és a pártsajtó cseréjét. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság minden erőfeszítést megtesz a Közös és fennálló testvéri szo­cialista együttműködés fejlesz­tésére és elmélyítésére, a Szovjetunió vezette nagy szo­cialista tábor országai barát­ságának és megbonthatatlan egységének megszilárdítására és minden cselekedetével hoz­zájárul a béke és a népek kö­zötti együttműködés nemes ügyéhez. A nyilatkozatot a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége részéről Ká­dár János elvtárs, a Román Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége részéről Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ írta alá. Marosán György elvtárs beszéde (Folytatás az első oldalról) tét tett a népi demokrácia mellett. Az ellenforradalom el. leni fellépésével, az ellenfor­radalmi fegyveres felkelés le­verésével, a 13 esztendő tör­ténelmi vívmányainak meg­védésével kifejezte hűségét a párthoz, a szocializmushoz. Ma már csaknem kétmillió embert fog össze a szakszerve­zeti mozgalom. Volt-e valaha a magyar társadalmi életnek ilyen széles hálózatú szerve­zete? Soha! Igaz, hogy a vá­rosi és a falusi dolgozóik, a fizikai és a szellemi munká­sok e nemes gyülekezetében nincs benne Mindszcnty, nin­csenek grófok, mágnások és kapitalistáik, de ázt hiszem, nekünk nem hiányzik az olyan nemzeti egység, amely őket is magában foglalja. Csak az az igazi nemzeti, népi egység, amely ellenük jön létre. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a csaknem kétmillió ember szocializmust akar és szocializmust is épít pártunk vezetésével, a marxizmus—le- ninizmus eszméje alapján. A szocializmus jelszava nép­szerű ma az egész világon. — Mi volt az alapfeltétele, hogy elindulhattunk a szo­cializmus építésének útján? A munkásegység megteremté­se, ez volt a teltétele a bá­nyák, a bankok és a gyárak államosításának. ■— A munkásosztály érdeke az egység. A munkásság vezető ereje a kommunista párt, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt. E mögött kell teljes erejével és egy­ségesen felsorakoznia a szervezett munkásságnak. — A proletár internaciona­lizmus hatalmas erejét mi az ellenforradalom napjaiban is­mét lemérhettük. Az a fegy­veres segítség, amit a Szovjet­uniótól kaptunk, az internacio­nalizmus szellemében fogant nagy politikai cselekedet volt. Az az áldozatkészség, amely a Szovjetunió és a népi demok­ratikus testvéri népek részéről megnyilvánult, meg kellett, hogy győzze a világot a nem­zetközi összefogás legyőzhetet­len erejéről. Nem adódhat elő olyan történelmi helyzet, amely eltántoríthatja a ma­gyar szervezett munkásokat a proletár internacionalizmus szellemétől. Tartozunk a nemzetközi munkái: mozgalomnak az­zal, hogy ezúton is megkö­szönjük a Szakszervezetek Világszövetségének azt a szolidaritást és támogatást, amellyel az ellenforrada­lom ellen küzdő magyar munkásosztály segítségéra sietett. Miért követelték az Impe­rialisták és bérenceik, oly^n hágjtőfi a 'munkástanácsot Ma­gyarországon? ÉS miért sirán­kozott a nyugat-európai jobb­oldali szociáldemokráciától a fasisztákig mindenki a mun­kástanácsok megszüntetése miatt? Mert a munkástaná­csok jelentős része — persze nem valamennyi, de jelentős része — az ellenforradalom­nak és szövetségeseinek kezé­ben volt és eszközül használ­hatták a munkáshatalom, a forradalmi munkás-paraszt kormány ellen. Tanult a párt a hibákból és tanult a szervezett munkásság egésze is. Mi azonban nemcsak a hibák­ból tanultunk, hanem a harcok eredményeiből is. És ezen a szakszervezeti kong­resszuson nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a párt harcában mindenekelőtt a régi szerve­zett munkásokra támaszkodott, akik ismerték a kizsákmányo­lásnak, az elnyomásnak, a fasizmusnak minden szenve­dését. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták munkáját egyenrangú pártmunkának te­kintjük. Aki ezt nem képes megérteni, az lebecsüli a leg­fontosabb, legnagyobb tömeg­szervezetünk és a munkás- osztály szerepét és helyét. Aki ezt nem érti, nem sokat tud arról, hol és hogyan kell küz- denünk a tömegekért, a töme­gek és a vezetők eggyé forrá­sáért. Legyenek türelmesek, soha ne engedjenek a paran­csolgatás csábításának. Ér­vekkel, példákkal győzzék meg a tömegeket a párt politikájának a helyessé­géről. Hallgassák meg a panaszokat, a bírálatokat, igyekezzenek azokat kijavítani. Hozzák fel a nép helyes nézeteit, oszlas­sák el, magyarázzák meg a helyteleneket. Ezzel nagy szol­gálatot tesznek a pártnak, a munkásosztálynak, magának a népnek. — A szakszervezeteknek, mint a kommunizmus iskolá­jának nagy kádernevelőnek kell lennie. A gazdasági) tár­sadalmi és:: politikai élet- éa a párt számára is a szakszerve­zetekből kell kapnunk felvilá­gosodott, művelt vezetőket az országnak. Neveljenek új gyárigazgatókat, diplomatákat, katonatiszteket, minisztereket és agitátorok ezreit, tízezreit, neveljenek ki soraikból írókat, újságírókat. Ez a kötelességük! — A szakszervezetek har­coljanak a maradi nézetek el­len, a nacionalizmus és anti­szemitizmus, a szociális de­magógia ellen. A magyar szervezett munkásságnak éle­sen szembe kell for­dulni, el kell utasítani magától minden revizionista, jobboldali irányzatot és min­den kispolgári anarchizmust, a termelés, a gazdasági élet, a politikai és kulturális élet frontján. Harcolniuk kell a dogmatikus szemlélet ellen is, ennek azonban nem az a mód­ja, hogy meghátráljanak a munkásellenes, szocialistael­lenes, kispolgári és polgári né­zetek és hangulatok előtt. Él­jenek a bírálat jogával, a szervezett munkásságnak joga van bírálni. De a bírálat legyen megala­pozott, meggyőző, építő és előremutató, utasítsák el az ellenséges szándé­kú, vagy tendenciájú bírálatokat, amelyek csak rombolni akarnak. A szakszervezetek kövesse­nek el mindent az osztályön­tudatra nevelés érdekében. Ötezer forintos rejtvényversenyünk eredménye j Január 15-től február 15-ig lapunk minden számában § 1 elrejtettünk egy-egy mondatot a biztosítás különféle faj- 1 | táiról. Célunk az volt, hogy a biztosítás fontosságára és l | hasznosságára felhívjuk olvasóink figyelmét. A beérke- | | zeit több mint 300 000 szelvényből az tűnik ki, hogy ol- | I vasóink ezt megértették. A helyes megfejtések száma | | 269 048 volt, A sorsolást a kinevezett sorsolási bizottság | i bonyolította le. Az alant felsorolt szelvényeket húzták ki | | nyertesekként: 10 DARAB IV. DÍJ, EGYENKÉNT 100 FORINT: Sefcsik Kálmán Szentendre, Sporfclügyelőség, Sleng | | József Vác, Köztársaság út 59, Sáránszky Gyuláné Cegléd, | | III, Jókai u. 18, Szabó Mihály Tápiószele, Ábraháin-te'ek, | | Blaskó József Vámosmikola, Csontos József Gyömrő, Dó- | 1 zsa György út 149, Osvalda Ferenc Pilis, Damjanich u. 13. | | Kovács Árpád Maglód, Arany János u. 24, Bognár 1st- | § vánné Alberttrsa, Somogyi Béla út 34, Madarászi Béla | 1 Szentendre, Bajcsy-Zsilinszky út 6. 5 DARAB III. DÍJ, EGYENKÉNT 200 FORINT: Koncz Lászlóné Érdliget, Kutyavári út 51, Gyárfás I | Mária Cegléd, IV., Dobó u. 2/a, Stefan Ferenc Szigetúj- 1 | falu, Nagyváradi u. 27, Vitéz Imre Monor, Andrássy út 5, 1 | Tóth Lajosné Dány, Kisköz út 2. 1 DARAB II. DÍJ, 1000 FORINT: Sztróka Edit, XVIII., Pestszentimre, Bocskay u. 86/a. I 1 DARAB I. DÍJ, 2000 FORINT: Móczár Julianna, Kiskunlacháza, Dózsa György út 165. I A nyerteseknek a nyereményt postán küldjük el. mai nap 1958. március 2, vasárnap Lujza napja. A Nap kél 6,24 órakor, nyugszik 17,30 órakor. A Hold kél 13,45 órakor, nyugszik 3,50 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: hideg, jelhős idő. Több helyen havazás, hófúvások. Élénk, helyenként még erős éssaki-é'$zakkeleii‘h:cl; Várható legmagasabb'’nap­pali hőmérséklet vasárnap: általában 0—mínusz 3 fok között, délkeleten 0 fok alatt. — „MINDENBŐL EGY KEVESET” címmel a ceglé­di rendőrklub március 8-án, szombaton este 6 órakor a Kossuth Művelődési Ház színháztermében bállal egy­bekötött zenekari hangver­senyt rendez, amelyen részt vesz a Budapesti Rendőrfő­kapitányság 40 tagú fúvós- és tánczenekara. — ÜJ VEZETŐSÉGET VÁLASZT hétfőn a sziget- szehtmiklósi, a budaörsi, a ( gödöllői, és a nagykátai va**< :! g'yesipaft ktsz, valamint a'; nagykőrösi fodrász és a szentendrei cipész ktsz, — FALUGYŰLÉST ren­dez Taksonyban március 5-én a Hazafias Népfront. A falugyűlés előadója Dinnyés Lajos országgyűlési képvise­lő lesz. — MŰSORRAL KEDVES­KEDNEK a Pátyi Általános Iskola tanulói a községbeli lányoknak, asszonyoknak március 9-én a nemzetközi nőnap alkalmából tartandó ünnepségen. — A MONORI KISZ- SZERVEZET járási aktívát rendez ma Monoron, ame­lyen megválasztják a KISZ- bizottságot. — A FALUSI PARTMUN­KA helyzetét tárgyalja meg március 7-én Monoron a já­rási pártbizottság. — A BUDAKESZI terme­lőszövetkezetek problémáit hétfőn tárgyalja a budakeszi tanács végrehajtó bizottsága. — EGYMILLIÓ-HÉT­SZÁZEZER rántanivaló csir­kére kötött szerződést a Pest megyei MÉSZÖV felvásárlá­si szerve. A Napvvásártelepre szombaton reggel 17 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között hat vagon burgonya, négy vagon zöldáru és három vagon alma. A hófúvás ellenére valamennyi dunántúli élelmiszert szállító te­hervonat Idejében befutott a Nagyvásártelepre. A nedvdús szállítmányok szalmával bélelt vagonokban fagymentesen ér­keztek. A környékbeli őstermelők élel­miszer felhozatala a havazás miatt kissé csökkent, az állami boltokban azonban bő választék volt zöldáruból, felvágottból és húsból. A KÖZÉRT zöldséges üzletekben a tisztított paraj ára 6.40 forintra csökkent, a zöld­hagyma csomóját pedig a hét eleji 1.20—1.50 forint helyett 1—1.20 forintért árusították. Szá­raz főzelékben élénk kereslet volt, a KÖZÉRT fűszerbóltok a fürjbabot kilónként 7, a máj- babot és a fehérbabot 5, a hán­tolt feles sárgaborsót pedig 5 forintért árusították. A KÖZÉRT húsboltokban fiatal bögölyhúst és levesbe való velőscsontot is árusítottak. A Békés megyei ter­melőszövetkezetek melegágyl fe­hér karalábét és piros hónapos retket szállítottak. A csemege- boltokban a karalábé darabját 1-2, a retek csomóját pedig 3 fo­rintért árusították. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom