Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
erst MEC AlfC irl 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP Részletek a magyar—román párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatából (Folytatás az első oldalról) A két fél a tárgyalások so- rán megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság gazdasági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti árucsereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapodott abban, hogy magyar—román vegyes gazdasági együttműködési kormánybizottságot létesít. Ez a bizottság irányítani és fejleszteni fogja a kétoldalú gazdasági együttműködést, figyelembe véve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásait. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgyalásokat Németország egyesítéséért, vonják ki a külföldi csapatokat Németország, valamint a többi nyugat- és kelet-európai ország területéről s hogy a két német állam mondjon le hadseregének atomfegyverrel való felszereléséről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német milita- rizmus ne veszélyeztethesse ismét Európa népeinek biztonságát és a világ békéjét A magyar kormány helyesli és támogatja a román kormánynak a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívását, amely nemcsak a délkeleteurópai országok, köztük Magyarország érdekeinek felel meg, hanem nagy jelentőségű kezdeményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészében egyetért a lengyel kormány ama javaslatával, hogy a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atomfegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak a kínai önkéntesek Koreából való kivonására vonatkozó kezdeményezését. Ez értékes hozzájárulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. A telek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az arab népeknek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga végleges lerázásáért, a teljes nemzeti függetlenségért és szuverenitásért folytatott harca iránt. Mindkét kormány támogatja a szpvjet kormány javaslatát egy magasszintű kormányfői értekezlet összehívására, mert úgy véli, hogy ez megfelel a béke és a népek biztonsága életbevágó érdekeinek. Ez az értekezlet megnyitná az utat más, bonyolultabb nemzetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldöttség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s elsősorban az Északamerikad Egyesült Államok kormánykörei által továbbra is folytatott erőpolitika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista országok körüli katonai bázisok rendszerének megteremtése, az Északatlanti Szövetség tagállamai területén atomtöltésű rakéták kilövésére szolgáló berendezések létesítése a népek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kormány népük akaratának megfelelően visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának azon próbálkozásait, hogy egyes európai szocialista országok társadalmi rendjét nemzetközi tárgyalásokon vitassa. Az ilyen kísérleteket szuverén államaink belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak tekintik. Amíg fennáll a támadó jellegű Északatlanti Szövetség és nem valósult meg az európai kollektív biztonság, a Magyar Népköz- társaság és a Román Nép- köztársaság a fenyegetett béke védelmében rendületlenül erősíti a Varsói Szerződés szervezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocialista országok biztonságának, függetlenségének és Európa békéjének. A két párt közötti vélemény- csere megmutatta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseiben álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok képviselőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmától Moszkvában megtartott értekezletének történelmi jelentőségét. Az ott hozott határozatok nagy segítséget nyújtanak pártjainknak és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A két pártküldöttség rendkívül fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést, az elvtársi kapcsolatokat és a jövőben is megtárgyalja közösen a szocializmusért és a bekéért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A két párt a magyar és a román népet a proletár nemzetköziség szellemében neveli és határozottan visszaveri a burzsoá nacionalizmus bármilyen formát öltő megnyilvánulásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői elhatározták, hogy bőviteni fogják a két párt kapcsolatait, kiterjesztik a küldöttségcserét, a pártmunka kölcsönös tapasztalatainak tanulmányozását, valamint a pártokmányok és a pártsajtó cseréjét. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság minden erőfeszítést megtesz a Közös és fennálló testvéri szocialista együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére, a Szovjetunió vezette nagy szocialista tábor országai barátságának és megbonthatatlan egységének megszilárdítására és minden cselekedetével hozzájárul a béke és a népek közötti együttműködés nemes ügyéhez. A nyilatkozatot a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége részéről Kádár János elvtárs, a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége részéről Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs írta alá. Marosán György elvtárs beszéde (Folytatás az első oldalról) tét tett a népi demokrácia mellett. Az ellenforradalom el. leni fellépésével, az ellenforradalmi fegyveres felkelés leverésével, a 13 esztendő történelmi vívmányainak megvédésével kifejezte hűségét a párthoz, a szocializmushoz. Ma már csaknem kétmillió embert fog össze a szakszervezeti mozgalom. Volt-e valaha a magyar társadalmi életnek ilyen széles hálózatú szervezete? Soha! Igaz, hogy a városi és a falusi dolgozóik, a fizikai és a szellemi munkások e nemes gyülekezetében nincs benne Mindszcnty, nincsenek grófok, mágnások és kapitalistáik, de ázt hiszem, nekünk nem hiányzik az olyan nemzeti egység, amely őket is magában foglalja. Csak az az igazi nemzeti, népi egység, amely ellenük jön létre. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a csaknem kétmillió ember szocializmust akar és szocializmust is épít pártunk vezetésével, a marxizmus—le- ninizmus eszméje alapján. A szocializmus jelszava népszerű ma az egész világon. — Mi volt az alapfeltétele, hogy elindulhattunk a szocializmus építésének útján? A munkásegység megteremtése, ez volt a teltétele a bányák, a bankok és a gyárak államosításának. ■— A munkásosztály érdeke az egység. A munkásság vezető ereje a kommunista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt. E mögött kell teljes erejével és egységesen felsorakoznia a szervezett munkásságnak. — A proletár internacionalizmus hatalmas erejét mi az ellenforradalom napjaiban ismét lemérhettük. Az a fegyveres segítség, amit a Szovjetuniótól kaptunk, az internacionalizmus szellemében fogant nagy politikai cselekedet volt. Az az áldozatkészség, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus testvéri népek részéről megnyilvánult, meg kellett, hogy győzze a világot a nemzetközi összefogás legyőzhetetlen erejéről. Nem adódhat elő olyan történelmi helyzet, amely eltántoríthatja a magyar szervezett munkásokat a proletár internacionalizmus szellemétől. Tartozunk a nemzetközi munkái: mozgalomnak azzal, hogy ezúton is megköszönjük a Szakszervezetek Világszövetségének azt a szolidaritást és támogatást, amellyel az ellenforradalom ellen küzdő magyar munkásosztály segítségéra sietett. Miért követelték az Imperialisták és bérenceik, oly^n hágjtőfi a 'munkástanácsot Magyarországon? ÉS miért siránkozott a nyugat-európai jobboldali szociáldemokráciától a fasisztákig mindenki a munkástanácsok megszüntetése miatt? Mert a munkástanácsok jelentős része — persze nem valamennyi, de jelentős része — az ellenforradalomnak és szövetségeseinek kezében volt és eszközül használhatták a munkáshatalom, a forradalmi munkás-paraszt kormány ellen. Tanult a párt a hibákból és tanult a szervezett munkásság egésze is. Mi azonban nemcsak a hibákból tanultunk, hanem a harcok eredményeiből is. És ezen a szakszervezeti kongresszuson nyugodtan elmondhatjuk, hogy a párt harcában mindenekelőtt a régi szervezett munkásokra támaszkodott, akik ismerték a kizsákmányolásnak, az elnyomásnak, a fasizmusnak minden szenvedését. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját egyenrangú pártmunkának tekintjük. Aki ezt nem képes megérteni, az lebecsüli a legfontosabb, legnagyobb tömegszervezetünk és a munkás- osztály szerepét és helyét. Aki ezt nem érti, nem sokat tud arról, hol és hogyan kell küz- denünk a tömegekért, a tömegek és a vezetők eggyé forrásáért. Legyenek türelmesek, soha ne engedjenek a parancsolgatás csábításának. Érvekkel, példákkal győzzék meg a tömegeket a párt politikájának a helyességéről. Hallgassák meg a panaszokat, a bírálatokat, igyekezzenek azokat kijavítani. Hozzák fel a nép helyes nézeteit, oszlassák el, magyarázzák meg a helyteleneket. Ezzel nagy szolgálatot tesznek a pártnak, a munkásosztálynak, magának a népnek. — A szakszervezeteknek, mint a kommunizmus iskolájának nagy kádernevelőnek kell lennie. A gazdasági) társadalmi és:: politikai élet- éa a párt számára is a szakszervezetekből kell kapnunk felvilágosodott, művelt vezetőket az országnak. Neveljenek új gyárigazgatókat, diplomatákat, katonatiszteket, minisztereket és agitátorok ezreit, tízezreit, neveljenek ki soraikból írókat, újságírókat. Ez a kötelességük! — A szakszervezetek harcoljanak a maradi nézetek ellen, a nacionalizmus és antiszemitizmus, a szociális demagógia ellen. A magyar szervezett munkásságnak élesen szembe kell fordulni, el kell utasítani magától minden revizionista, jobboldali irányzatot és minden kispolgári anarchizmust, a termelés, a gazdasági élet, a politikai és kulturális élet frontján. Harcolniuk kell a dogmatikus szemlélet ellen is, ennek azonban nem az a módja, hogy meghátráljanak a munkásellenes, szocialistaellenes, kispolgári és polgári nézetek és hangulatok előtt. Éljenek a bírálat jogával, a szervezett munkásságnak joga van bírálni. De a bírálat legyen megalapozott, meggyőző, építő és előremutató, utasítsák el az ellenséges szándékú, vagy tendenciájú bírálatokat, amelyek csak rombolni akarnak. A szakszervezetek kövessenek el mindent az osztályöntudatra nevelés érdekében. Ötezer forintos rejtvényversenyünk eredménye j Január 15-től február 15-ig lapunk minden számában § 1 elrejtettünk egy-egy mondatot a biztosítás különféle faj- 1 | táiról. Célunk az volt, hogy a biztosítás fontosságára és l | hasznosságára felhívjuk olvasóink figyelmét. A beérke- | | zeit több mint 300 000 szelvényből az tűnik ki, hogy ol- | I vasóink ezt megértették. A helyes megfejtések száma | | 269 048 volt, A sorsolást a kinevezett sorsolási bizottság | i bonyolította le. Az alant felsorolt szelvényeket húzták ki | | nyertesekként: 10 DARAB IV. DÍJ, EGYENKÉNT 100 FORINT: Sefcsik Kálmán Szentendre, Sporfclügyelőség, Sleng | | József Vác, Köztársaság út 59, Sáránszky Gyuláné Cegléd, | | III, Jókai u. 18, Szabó Mihály Tápiószele, Ábraháin-te'ek, | | Blaskó József Vámosmikola, Csontos József Gyömrő, Dó- | 1 zsa György út 149, Osvalda Ferenc Pilis, Damjanich u. 13. | | Kovács Árpád Maglód, Arany János u. 24, Bognár 1st- | § vánné Alberttrsa, Somogyi Béla út 34, Madarászi Béla | 1 Szentendre, Bajcsy-Zsilinszky út 6. 5 DARAB III. DÍJ, EGYENKÉNT 200 FORINT: Koncz Lászlóné Érdliget, Kutyavári út 51, Gyárfás I | Mária Cegléd, IV., Dobó u. 2/a, Stefan Ferenc Szigetúj- 1 | falu, Nagyváradi u. 27, Vitéz Imre Monor, Andrássy út 5, 1 | Tóth Lajosné Dány, Kisköz út 2. 1 DARAB II. DÍJ, 1000 FORINT: Sztróka Edit, XVIII., Pestszentimre, Bocskay u. 86/a. I 1 DARAB I. DÍJ, 2000 FORINT: Móczár Julianna, Kiskunlacháza, Dózsa György út 165. I A nyerteseknek a nyereményt postán küldjük el. mai nap 1958. március 2, vasárnap Lujza napja. A Nap kél 6,24 órakor, nyugszik 17,30 órakor. A Hold kél 13,45 órakor, nyugszik 3,50 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: hideg, jelhős idő. Több helyen havazás, hófúvások. Élénk, helyenként még erős éssaki-é'$zakkeleii‘h:cl; Várható legmagasabb'’nappali hőmérséklet vasárnap: általában 0—mínusz 3 fok között, délkeleten 0 fok alatt. — „MINDENBŐL EGY KEVESET” címmel a ceglédi rendőrklub március 8-án, szombaton este 6 órakor a Kossuth Művelődési Ház színháztermében bállal egybekötött zenekari hangversenyt rendez, amelyen részt vesz a Budapesti Rendőrfőkapitányság 40 tagú fúvós- és tánczenekara. — ÜJ VEZETŐSÉGET VÁLASZT hétfőn a sziget- szehtmiklósi, a budaörsi, a ( gödöllői, és a nagykátai va**< :! g'yesipaft ktsz, valamint a'; nagykőrösi fodrász és a szentendrei cipész ktsz, — FALUGYŰLÉST rendez Taksonyban március 5-én a Hazafias Népfront. A falugyűlés előadója Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő lesz. — MŰSORRAL KEDVESKEDNEK a Pátyi Általános Iskola tanulói a községbeli lányoknak, asszonyoknak március 9-én a nemzetközi nőnap alkalmából tartandó ünnepségen. — A MONORI KISZ- SZERVEZET járási aktívát rendez ma Monoron, amelyen megválasztják a KISZ- bizottságot. — A FALUSI PARTMUNKA helyzetét tárgyalja meg március 7-én Monoron a járási pártbizottság. — A BUDAKESZI termelőszövetkezetek problémáit hétfőn tárgyalja a budakeszi tanács végrehajtó bizottsága. — EGYMILLIÓ-HÉTSZÁZEZER rántanivaló csirkére kötött szerződést a Pest megyei MÉSZÖV felvásárlási szerve. A Napvvásártelepre szombaton reggel 17 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között hat vagon burgonya, négy vagon zöldáru és három vagon alma. A hófúvás ellenére valamennyi dunántúli élelmiszert szállító tehervonat Idejében befutott a Nagyvásártelepre. A nedvdús szállítmányok szalmával bélelt vagonokban fagymentesen érkeztek. A környékbeli őstermelők élelmiszer felhozatala a havazás miatt kissé csökkent, az állami boltokban azonban bő választék volt zöldáruból, felvágottból és húsból. A KÖZÉRT zöldséges üzletekben a tisztított paraj ára 6.40 forintra csökkent, a zöldhagyma csomóját pedig a hét eleji 1.20—1.50 forint helyett 1—1.20 forintért árusították. Száraz főzelékben élénk kereslet volt, a KÖZÉRT fűszerbóltok a fürjbabot kilónként 7, a máj- babot és a fehérbabot 5, a hántolt feles sárgaborsót pedig 5 forintért árusították. A KÖZÉRT húsboltokban fiatal bögölyhúst és levesbe való velőscsontot is árusítottak. A Békés megyei termelőszövetkezetek melegágyl fehér karalábét és piros hónapos retket szállítottak. A csemege- boltokban a karalábé darabját 1-2, a retek csomóját pedig 3 forintért árusították. í