Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

rtsT AIEC* k'/C irlap 1958. MÁRCIUS 9. VASÄRNAP Rakovszky József: Tavaszi ébredés ^ h, nézd az élet hogy fakad az ég alatt. És halld, hogy énekel a szél amint a fellegekbe’ jár mint nagy madár, ki véghetetlen útra kél. Felserken álmából a föld, mely újra zöld. A rügyfakasztó reggelen pacsirta szól, s a csintalan mint kis harang, dologra buzdít szüntelen. Duzzad a vágy a szív alatt, s ha felfakad, örök leány, örök legény egymásra lelnek boldogan és megfogan egy új, szerelmes költemény. Járási népfront-gyűlés Ráckevén Ráckevén járási népfront- gyűlés volt szombaton. A gyű­lésen részt vett Bihari László, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára. Dr. Beliczky János általános iskolai igazgató, a Hazafias Népfront járási elnöke tartott beszámolót, utána a gyűlés részvevői megvitatták a rác­kevei járás népfront-bizottsá­gainak munkáját és felada­tait. A BŰVÖS 99 Termelési értekezlet az Ikladi Ipari Műszergyárban — Azt hiszem, az egész üzemvezetőség képviseletében állok most önök előtt. Nem tudom, nem a vádlottak pad­ján-e? A hozzászólásokból várjuk az ítéletet. Ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Pápista László igazgató, az Ikladi Ipari Mű­szergyár március hetedikén délután megtartott termelési értekezletén. Miért említette a „vádlottak padját?” A továbbiakból ez is kiderült. — Múlt évi munkánk ne­vezhető nagyon jónak, de na­gyon rossznak is — mondotta, majd a számok tükrében igazolta állítását. Elmondta, hogy nem teljesí­tette a gyár az 1957-es tervet. Elég nagymérvű a lemaradás. Ezek szerint tehát nem dol­goztak jól. — Ez azonban hamis be­nyomás. A termelés folyama­tában kell vizsgálni a tényle­ges fejlődést — folytatta. Előre elkészített tablókat akasztottak egy hatalmas táb­lára. Számok, százalékok töm­kelegé állt a dolgozók előtt — egyelőre élettelenül. De az igazgató szavai nyomán érde­kes kép bontakozott ki. Az 1956-os esztendő első, második és harmadik negyed­évi átlagának mutatóit hason­lította össze 1957 második, harmadik és negyedik negyed­évének átlagos mutatóival. Ki­Harcos egy esztendő E gy esztendeje, hogy pár­tunk felhívására Pest me. gyében is megalakultak a munkásőrzászlóaljak. A mun­kások és parasztok legjobbjai önként jelentkeztek a népi ha­talom fegyveres megvédésére. Egy esztendő nem nagy idő, de ezalatt a megye dolgozói megismerték és megszerették munkásőreinket, mert érzik és tudják, hogy azok elszánt, hű védelmezői a nép érdekeinek, a munkáshatalomnak. Munkásőr egységeink az ál­dozatkész, legjobb hazafiakat egyesítik soraikban. Keményen szorítják a néptől kapott fegy­vert az 1919-i harci tapasztala­tokban gazdag elvtársak és a veteránok mellett ott menetel­nek soraikban a fiatalok is; a KISZ-szervezetek legjobbjai és a bátorlelkű nőelvtársak. Az elmúlt évben megtartott zászlóavató és névadó ünnep­ségeken szilárd, fegyelmezett harci egységeket látott a meg­jelent közönség. Egységeink Biksza Miklós, Sziklai Sándor, Lakatos Péter, Batta István —■ megyénk mártírjainak — nevét viselik. Hősi halált halt elv- társaink emléke a munkásőr­ség tagjait nemcsak figyelmez­teti, hanem kötelezi is a helyt­állásra. A z évforduló alkalmából megállapíthatjuk, hogy a legyveres feladatok és szolgá­latok végrehajtása mellett munkásőreink ott voltak sok nehéz feladat megoldásánál is. Egységeink rövid idő alatt erő­sek és szilárdak lettek. Kivet­ték részüket a politikai felvi­lágosító munkából, mert fon. tos feladatuknak tekintették, hogy a becsületes embereknek megmagyarázzák az ellenfor­radalom okait, céljait. Munkás őreink segítették és segítik he­lyes útra téríteni a megtévesz­tett embereket. Kivették részüket a gazdasá­gi konszolidáció kemény fel­adataiból is. Példamutató helytállásukkal, a termelés te­rületén végzett munkájukkal, továbbá a gazdasági és politi­kai J&árteyők leleplezésével erősítették népi államunkat. Az elmúlt egy esztendő alatt — nem utolsósorban megtanul­ták a fegyverek helyes kezelé­sét, használatát, hogy azokat, ha kell, bármikor sikeresen tudják használni az ellenséggel szemben. Ezen a téren kima­gaslóan jó eredményt értek el a pilisi bányász, a Csepel autó. gyári, a dunakeszi vagongyári, a ceglédi és a váci munkásőr egységek. Ez az idő kemény harcokban telt el, gazdag ta­pasztalatokat hozott számukra, összekovácsolódtak az új fegy­veres egységek és ma biztos alapot jelentenek a további évek még nagyobb feladatai­nak megoldásához. Elért sike­reink növelik a lelkesedést, a kiképzési eredmények fokozá­sát. Népünk legfiatalabb fegyve­res alakulata a többi fegyve­res alakulattal, a hadsereggel, a rendőrséggel és a határőrség­gel kéz a kézben, egymással szoros fegyverbarátságban őr­ködik népünk békés építőmun­káján. A munkásőrség előtt álló feladatok nagyok, nehe­zek. A jó és eredményes mun­ka végzéséhez tovább kell erő­síteni a kiképzés színvonalát, az egységek fegyelmét. Az évforduló alkalmából kö­szöntjük megyénk valameny. nyi munkásőrét, parancsnokát, kívánunk nekik további ered­ményes, jó munkát, ehhez erőt és egészséget! derült, hogy ebben az össze­hasonlításban a befejezett ter­melés 121,6 százalékra, az egy főre jutó termelési érték 114,7 százalékra, a 100 forint bérre jutó termelési érték pedig csak 1957 negyedik negyed­évét vizsgálva, 117,5 százalék­ra emelkedett. Ez az összeha­sonlítás kedvező képet mutat. Hol van tehát a megoldás kulcsa? Ugyanaz a munka miért rossz egyik és miért jó a másik összehasonlításban? — őszintén meg kell mon­dani, hogy az 1.957. évi terv irreális, túl magas volt — vá­laszolt a kérdésre az igazgató. Mentegetni akarták magu­kat? Nem. Hisz annak ellené­re, hogy a múlt évi tervet nem tartják reálisnak, nyugtalanít­ja őket a tény, hogy akármi­lyen kedvező képet mutatnak is a számok, a tavalyi és az azelőtti évet is veszteséggel zárták. A nyugtalanság önmagában még nem sokat érne. De a cél­kitűzések, az idei tervek tár­saságában ez a nyugtalanság meggyőző törekvéssé válik. — 1958-ban 580 000 forint nyereség befizetését tervezzük — mondta az igazgató. Szavai nyomán szinte érezhető fe­szültség támadt. Miért váltott ki ilyen hatást ez a bejelentés? Hisz alig több, mint félmillió forint befizetése nem jelenthet különösebb te­hertételt — gondolhatná vala­ki. De egész más szemmel né­zi az üzemet, aki tudja, hogy gyártási profilja elég gyakran változik és új gyártmányait jórészt gyakorlatlan dolgozók­kal, úgynevezett „kétlakiak- kal” kénytelen elkészíteni. Hol rejtőzik ez az 580 000 forintos nyereség? A 100 fo­rintnyi termelési értéket 1956- ban 242 forint, 1957-ben 155 forint költséggel állították elő. Az idén 99 forint ráfordítással akarnak 100 forint temelési értéket előállítani. Ez a 99 fo­rint a bűvös szám. E körül fordul a veszteségről a nyere­séges termelés felé a vállalat. Azt jelenti ez, hogy egy fo­rinttal kevesebb lesz a ráfor­dított költség, mint a 100 fo­rint termelési érték. Megvalósítható ez a célkitű­zés? — Idei tervünk reális, raj­tunk múlik, hogyan tudjuk teljesíteni — mondotta az igazgató. Mi az, ami rajtuk, közelebb­ről a műszakiakon és az üzem dolgozóin múlik? — Tűrhetetlen a nagyfokú energiapazarlás. Az anyaggal sem bánunk valami gazdasá­goson. Szigorúbb pénzgazdál­kodásra van szükség. Meg kell szilárdítani a bizonylati és tervfegyelmet — válaszolt a kérdésre Pápista elvtárs. Hódul Tivadar, a tervosz­tály vezetője tovább fűzte a gondolatot. — 2400 napot hiányoztak igazolatlanul az elmúlt évben dolgozóink. Ha ezt az időt ak­tív munkával töltötték volna el, teljesítettük volna a tervet — mondotta. Nagyon fontos a munkafegyelem megszilárdítása. Őszintén meg­mondták a vezetők és egyetér­tettek ezzel a dolgozók is ; sok­kal szigorúbban, a törvények szellemében járnak el azokkal szemben, akik igazolatlanul mulasztanak a jövőben, vagy munkaidő alatt engedély nél­kül hazamennek. A lógósoknak is hadat üzen­tek. Különösen sok szidást kaptak a TMK dolgozói, akik közül egyeseket gyakran lát­nak munkaidő közben csopor­tosan beszélgetni, üldögélni. Hogyan fogadták a dolgozók a vezetőség célkitűzéseit? Az ötórás értekezleten el­hangzottakból megállapítható, hogy a dolgozók többsége reá­lisnak tartja a tervet és egyet­ért az üzemvezetőség bírálatá­val. Tényekkel is bizonyítot­ták, hogy nagymérvű az üzem­ben az anyagpocsékolás. Bereczki Mihály asztalos például elmondta, hogy tavaly körülbelül 400 négyzetméter üveget kellett bevágniok, mert sok esetben felelőtlen embe­rek kitörték az ablakokat. Juhász József, a csiszoló­üzem vezetője elmondta, hogy náluk versenyeznek a dolgo­zók. Javasolta, hogy minden üzemrészben indítsanak a mi­nőség megjavítását, az anyag­gal való takarékosságot, a rendet és a tisztaságot szol­gáló munkaversenyt. Sok helyi jelentőségű javas­latot mondtak még el. De a legfontosabbak a már ismer­tettek voltak. Öröm volt hal­lani a sok tartalmas, szenve­délyes hangú hozzászólást. Igazat adhatunk Toldi József párttitkár elvtársnak, amikor ezeket mondotta: — Olyan volt mai értekez­letünk, mint egy nagyon ko­moly családi megbeszélés. De igazán csak akkor lesz eredményes további munkánk, ha nyere­ségessé tesszük a termelést. Valósággá válik-e a célkitű­zés? A januári és a februári teívet . teljesítették. Eddig a márciusi terv teljesítésével sincs baj. Reméljük, év végé­re a bűvös 99 nem több, ha­nem kevesebb lesz. Farkas István mai nap 1958. március 9, vasárnap, Franciska napja. A Nap kél 9,10 órakor, nyugszik 17,40 órakor. A Hold kél 22,46 órakor, nyugszik 7,58 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős idő, sok­felé havazás, havaseső. Mér­sékelt északi, északkeleti szél. A hőmérséklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasár­nap: 0—plusz 3 fok között. — SZOVJET ASSZONYO­KAT hívtak meg a tápió- szentmártoni asszonyok a nemzetközi nőnap alkalmá­ból rendezett ünnepségükre, — A MONORI járási párt- bizottság március 11—13 kö­zött háromnapos titkári tan­folyamot rendez. — MA VÁLASZTJÁK ŰJJÁ Alsónémedin az évek Óta jól működő gazdakör vezetőségét. — KISTARCSÁN nép­front nagygyűlést rendeznek március 16-án. A nagygyűlés előadója: Turgonyi Julia, — PILISEN cigányszövet­kezet létrehozásán fáradoz­nak. Ugyancsak itt vályoa- vető és teknőkészítő ktsz-t alakítanak a cigányok. — GYÖMRŐN, a Hazafias Népfront keretén belül meg­alakítják a nyugdíjasok kö­rét. A községben sok alkal­mi munkalehetőség van, s e kör feladata lesz, hogy azo­kat elosszák a nyugdíjasok között. — ÜNNEPI GYŰLÉS lesz ma Kistarcsán a nemzetközi nőnap alkalmából. A gyűlé­sen Vancsa Péter, a községi békebizottság elnöke számol be a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Részletek Apró Antal elvtárs beszédéből (Folytatás az első oldalról) bizottságok, a párt-végrehajtó­bizottságok és pártvezetőségek rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit egyes fontos párt- és kor­mányhatározatok végrehajtá­sáról. A pártszervek és a párt- szervezetek fontos kötelessége, hogy rendszeresen tájékoztas­sák a tanácsok vezetőit az idő­szerű politikai, gazdasági kér­désekről, a párt legfontosabb határozatairól. A kommunista tanácsta­gok példamutatóan ápol­ják és erősítsék a tanács és a dolgozó tömegek kap­csolatát. Magatartásukból tanuljanak a tanács többi tapiai. Segítsenek kibontakoztatni a vitát, de ne menjenek el szó nélkül a hely­telen nézetek, vélemények mellett.; ■. Beszéde végén Apró elvtárs összefoglalta a tanácsok előtt álló közvetlen feladatokat. — A tanácsok előtt álló po­litikai feladatok között a leg­fontosabb a tanácsok és a tö­megek közötti kapcsolat nagy­mértékű megjavítása. Az új helyzet rengeteg lehetőséget kíván e téren. Ezek közül is a legfontosabb a tanácsok köz­ségpolitikai munkája. Fejlesz­teni kell a kollektív vezető szervet, tehát a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tevé­kenységét. A tanácsok munká­ja a dolgozó nép szeme láttára zajlik le, éppen ezért bátran, nyiltan, őszintén kell beszélni a dolgozókkal és kérni kell segítségüket, támogatásukat a problé­mák megoldásához. — A tanácsok vezetői legye­nek megfontoltak. Igazságo­sak, mérlegeljék intézkedéseik politikai, társadalmi és gazda­sági jelentőségét és munkájuk­hoz mindenkor a párt politi­kája szolgáljon vezérfonalul. Befejezésül további jó mun­kát kívánt Apró Antal elvtárs a megjelent tanácsfunkcioná­riusoknak. — A MAGYAR ÚTTÖ­RŐK SZÖVETSÉGE Pest megyej elnöksége 1958 nya­rán több megyei táborozást szervez. így Zamárdiban és Mátrafüreden két-két alka­lommal. — SZOMBATON délben Budapesten a Derkovits Gyula teremben megnyílt Erdős Géza festőművész ki­állítása. — 1958 FEBRUÁR 26-ÁN Az ígéret szép szó címmel cikk jelenít meg lapunkban a százhalombattai nevelők munkájáról. A cikk téves információk alapján íródott, a téves információ adóját fe­lelősségre vonták. — A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ klubjában hét­főn este 8 órai kezdettel mű­vészestet rendeznek, ame­lyen operaházi alkotóművé­szek zeneműveit adják elő. A műsorban Rékai Miklós klarinét-zongora szonátája, dr. Vasadi Balogh Lajos négy dala, Mészáros György hegedűversenye és Szabó Bélának rézfúvósötösre írt szinfoniettája szerepel. — KOSSÁ ISTVÁN köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, az Idegenforgalmi Ta­nács elnökének vezetésével kedden a Balatoni Intéző Bizottság kibővített elnöksé­ge ülésezik. — ORSZÁGSZERTE -már számos üzemben fizették ki a nyereségrészesedést. Az eddigi kifizetéseknek mint­egy 50 százalékát a dolgozóle kívánságára takarékbetét­könyvben adták ki. — ANKÉTTAL egybekö­tött kisgépbemutatót rendez ma délelőtt 10 órától gyöm- rői gazdaboltjában (Bajcsy- Zsilinszky út 77.) a Mende és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet. Egyéni gazdál­kodók, társulások és terme­lőszövetkezetek által hasz­nálatos géptípusokat mutat­nak be, ismertetve kezelésü­ket is. A helyszínen felve­szik a rendeléseket és bizto­sítják a házhozszállítást. A kiállítás március 16-án dél­után 4 óráig tart. — A SZOT XIX. kong­resszusának munkájáról tart előadást március 11-én Ceg­léden az Építők Kultúrottho- nában Házi Béla, a SZOT elnökségének tagja, a szerve­zési osztály vezetője. & ‘JELENTIK* A Nagyvásártelepre szombaton reggel 21 vagon és 10 tehergép­kocsi élelmiszer érkezett, egye­bek között hat vagon burgonya, négy vagon tojás és nyolc va­gon mandarin. A KÖZÉRT és a földművesszö­vetkezeti elosztó nagyobb meny- nyiségű friss zöldárut, burgonyát és szárazfőzeléket juttatott bolt­jaikba. A földművesszövetkezeti hús­boltokban a füstölt sertéstarját csonttal kilónként 36, a füstölt sertéskarajt 38, az oldalast 30 fo­rintért hozták forgalomba. A KÖZÉRT és a csemegeboltokban a piros hónapos retket csomón­ként 2.50—3.80, a melegágyi fehér karalábét darabonként 3.20 fo­rintért árusították. Zalaegerszeg­ről Masánszky alma érkezett, ára az állami boltokban 7-7.50 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom