Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

im. MÁRCIUS 8. SZOMBAT FI1ST mecy il/Ch’lap A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege A mai Moszkva Rövidesen 39 esztendeje lesz annak, hogy kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Országszerte, de megyénkben is serény kutatómunka folyik, hogy feldolgozzák a Tanács- köztársaság iratait, dokumen­tumait. összegyűjtsék a rész­vevők emlékezéseit. Nem vé­letlen ez. A magyar népi de­mokrácia a Tanácsköztársaság hűséges utódjának vallja ma­gát, s büszkén emlékezik visz- sza a kizsákmányolás ellen felkelt nép dicsőséges — ha rövid ideig is tartó — harcai­ra, küzdelmeire. „Mindenkihez** 1919. március 22-én reggel a Vörös Újság címlapján hatal­mas betűk hirdetik: „Minden­kihez”, a Forradalmi Kor­mányzótanács felhívása. A felhívás többek között ki­mondja: „Hatalmas proletár­hadsereget szervez (a Tanács­köztársaság — Szerk.), amely- lyel a munkásság és -paraszt­ság diktatúráját juttatja ér­vényre a magyar kapitalisták­kal és nagybirtokosokkal szemben.” Az új hatalomnak új had­seregre volt szüksége, hiszen 1919 tavaszán mindenütt ha­talmas harcot indít a bur­zsoázia a munkásság, a dol­gozó nép forradalmi moz­galmai ellen. Szervezik az in­tervenciót a Szovjetunió ellen. Érthető, hogy egyben a Ma­gvar Tanácsiköztársaság ellen is fordulnak. A Forradalmi Kormányzótanács megkezdi a ‘oborzást, de végzik azt a he­lyi munkás-, katona- és pa­raszttanácsok is. Kiáltványt bocsátanak ki. mely így kez­dődik: „Be a Vörös Hadsereg­be! Most magatokért harcol­tok; a gyárért, a, tőidért, a ha­záért — ez most mind a tie tek.” Nem jöhet akárki! nélküli bábbá kívánták nevel­ni a katonákat, hanem gon­dolkodó, céltudatos harco­sokká. Alaki és harcászati fog­lalkozásokon kívül éppen ezért politikai és kulturális foglalkozásokat is tartottak. De az új szellem megnyilvá­nult abban is, hogy minden nagyobb csapategységnél meg­választották a Forradalmi Ka­tonai Törvényszékeket, s így a katonák önmaguk ítélkeztek ha valaki bűnt követett el. A Vörös Hadsereg vezérkari fő­nökségét Stromfeld Aurélra bízták. Megindulnak az imperialisták 1919. április 16-án megindul a várt imperialista támadás. Hat-hét, nagy létszámú román hadseregcsoport indul el a Tiszántúlra. A támadók szá­ma mintegy harmincötezer. A velük szemben állóké mind­össze tizenháromezer. De en­nek ellenére a kommunisták és a Forradalmi Kormányzata-' nács nem esik kétségbe. Strom­feld Szolnokra siet, az árulás folytán keletkező réseket a tartalékok helyes felhasználá­sával betömi, sőt: ellentá­madást szervez! Az ellentámadást azonban meghiúsítja az, hogy az áru­ló vezetők irányította székely ezredek leteszik a fegyvert, s így nem marad más választás, mint a csapatoknak a Tisza vonala mögé való visszavo­nása. Árulás készül A románokkal egyidőben a cseh burzsoázia is megindítja a támadást északon. A tiszán­túli visszavonulással egyidő- ben Miskolc és Salgótarján vi­dékén is súlyossá válik a helyzet. Peyer és társaik a fegyverletételt szorgalmazzák. A veszély azonban megsoksze rozza a hadsereg erejét is. Személyi állománya a veszély napjaiban már százezer fölé nő.. Május végére, amikor Stromfeld a döntő támadásokat tervezi, már három hadtest és hatvan üteg védelmezi a ma­gyar proletárhatalmat. Az áru­lók azonban nem nyugszanak. A miskolci csata 1919. május 20-án hajnalban megindul a Vörös Hadsereg dia­dalmas támadása. A támadás olyan hatalmas erejű, hogy 21-én reggel az 1. hadosztály csapatai a város szívébe ér­nek. A 20-i dicsőséges első tá­madásról hadseregparancs je­Megmozdul az egész ország. Hódmezővásárhelyen egyetlen nap alatt több százan jelent­keztek, de a budapesti lakta­nyákban — többek között az Üllői úti Martinovics, a kelen­földi Bebel laktanyákban — is százával várakoznak a fel­vételre jelentkezők. A munká­sok rendszerint csoportosan, szakmánként jönnek. Nem elég a testi rátermettség, szakszervezeti igazolvánnyal kell bizonyítani a jelentkező megbízhatóságát. Csak azokat vették fel. akiket a szocialista párt helyi szervezetei vagy a munkás-paraszt tanácsok ja­vasoltak. Lenin ezt írja a fegyverke­ző magyar proletariátushoz: „Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos, igazán fórra- j" dal mi háborút, az elnyomot­tak háborúját a kizsákmányo­lok ellen.” A lenini szavak igazságát érezték az országban minde­nütt. A kezdeti lépésekhez szükséges létszámokat szin­te napok alatt betöltötték min­denütt. Vörös Vasárnap 1919. április 6-án tartották a Vörös Hadsereg ünnepi tobor- zónapját. Mintegy kétszázezer ember vonult a Hősök terére, s a felvonulásban részt vesz­nek a fiatal Vörös Hadsereg alakulatai is. A menet élén autók robognak. Nyitott ko­csikban a tengerészdandár tag­jai ülnek, kezükben hatalmas vörös zászlók. Utánuk a gya­logos alakuló tök következ­nek. Ugyanebben az időpont­ban az Országház téren a Vö­rös Hadsereg két nemzetközi ezrede vonul fel a Kormánv- zótanács és külföldi diploma­ták, újságírók előtt. A Vörös Vasánap hatalmas sikerrel zárul. A nép szívé­be zárta a fiai közül szervező­dött hadsereget, ugyanakkor bizonyságát adta annak, hogy a Magyar Tanácsköztársaság nem vária ölhetett kezekkel a környező államok burzsoáziá­jának támadását. VJ szellem A fiatal Vörös Hadseregnek az első naptól megvolt a ma­ga sajátságos vonása: úi szel­lemű hadsereg volt ez, ahol nem gyötörték, nem gondolat f lenik meg: „A május 20-án Miäkolc körül lefolyt harcok örök időkre történelmi je­lentőséggel fognak tündököl­ni. .. Az erő és öntudat meg­hozta a kívánt sikert...” A diadalmas miskolci csata után Stromfeld az északi front egész szélességében támadást Indít. A támadás sikerét Lo­sonc, Zólyom és Kassa elfog­lalása jelzi. Az árulás sikerrel jár Az antant jegyzékét az an­tant ügynökei, a megalkuvók elfogadtatják. Stromfeld le­mond, a hadseregparancsnok Lartdler Jenő lesz. Az antant jegyzéke értelmében a Vörös Hadsereg kiüríti a Felvidéket. Ugyanakkor azonban a ro­mán csapatok nem hajlandók a Tiszántú'ról kivonulni. A kormányzótanács fegyverrel akar érvényt szerezni az elfo­gadott jegyzéknek, de a tá­madási tervet az árulók a ro­mánok kezébe juttatják, s így a támadás összeomlik. Az áru­lás megbuktatja a Tanácsköz­társaságot, de még akkor is akadnak csapatok, ezredek, melyek a végsőkig kitartanak Az u Col só csata: A bony Az 53. gyalogezred vereséget szenved Szolnoknál. Abonyba vonul vissza. Elkeseredett, végsőkig elszánt a hangulat. Támadásra indulnak, s olyan fergeteges a roham, hogy órák alatt visszafoglalják Szolnokot. De a harc már hiá­bavaló. A vezetésben megbúvó árulók már az antant kezére játszották az országot. A Vörös Hadsereg vereséget szenvedett a túlerővel szem­ben, akiket a belső árulás is segített. A Vörös Hadsereg har­cosainak áldozatai, küzdelmei azonban nem voltak hiábava­lók. Példájukat, emléküket néphadseregünk őrzi és egész népünk, amely azt valósítja meg. amiért a vörösfoatonák vérüket hullatták. Mészáros Ottó Kétmillió és háromszázharmincezer négyzelméter területet építenek be lakóházakkal ebben az esztendőben a szovjet fővárosban lltiiMiiiitiitiiunitiimiiiiiiiiiiiitnfiitiiiiiHiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiiHHiiiHiitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiii) Évi negyedmillió forintot takarítanak meg a Váci Bálésárugyárban az új írezési eljárással Uj írezési eljárást vezettek be a Váci Bélésárugyárban. A fonalak irezéséhez szükséges anyagot eddig készen vásárol­ták, most pedig — hosszas kí­sérletezések után — maguk ál­lítják elő. Az újfajta irező- anyagot ugyanolyan ered­ménnyel alkalmazzák, mint a régebbit, bár ez az eddigi­nél sokkal olcsóbb nyersanya­gokból áll. Az új Írezési eljá­rással a Váci Bélésárugyár­ban évente több mint negyed­millió forintot takarítanak meg. A kis bolygók mint mesterséges holdak A nemrég Varsóban megtar­tott lengyel rakétatechnikai és űrhajózási értekezleten általá­nos figyelmet keltett Geisler mérnöknek a mesterséges hol­dak létrehozásával foglalkozó előadása. Geisler és társszerzője, Pan­kov azt a gondolatot veti fel, hogy használják fel mestersé­ges holdakként a kisebb égi­testeket, az ún. planetoidokat. Erre a célra elsősorban az 1937-ben felfedezett kisbolygót, a Hermest ajánlják. Számítá­saik szerint a Hermes időnként jelentősen megközelíti Földün­ket (500 ezer kilométernyire), s ez lehetővé teszi, hogy külön­féle energetikai berendezések segítségével megváltoztassuk pályáját és Földünk mestersé­ges útitársává tegyük. Érd és Nagykáta új szakorvosi rendelőt kap A megye két gyors ütemben fejlődő községében, Érden és Nagykátán új szakorvosi rendelőintézetet építenek. Érden két- három héten belül már meg is kezdik az építkezést, s az inté­zet még ebben az évben tető alá kerül, Nagykáta szakorvosi rendelőjének tervei szintén elkészültek, a munkát itt is rö­videsen megkezdik és az új intézet valószínűleg az év második felében megkezdi működését. Aki bűnös — bűnhődjék A. Pest megyei bírák értekezlete Pénteken délelőtt — az or­szágos bírói értekezlet után — a Pest megyei Bíróság is meg­tartotta bírói értekezletét, amelyen az összes Pest me­gyei bírák, jegyzők és nép- bírák megjelentek. Az érte­kezleten ott volt Házi Árpád elvtárs. az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának tagja, a Pest megyei Főkapitányság ré­széről Varga Sándor őrnagy, Bozóki István Pest megyei Huszonnégy agronómus kezdett munkához a Pest megyei termelőszövetkezetekben Huszonnégy — nagyrészt egyetemet vagy főiskolát végzett — mezőgazdasági szakember kezdett a napokban munkához a Pest megyei termelőszövetkezetekben. Legtöbbjük agronómusi beosztást kapott, néhányukat azonban a tagság elnökké vá­lasztott. Ennek a huszonnégy szakembernek — s rajtuk kívül a már tavaly alkalmazott harmincnégynek — a fizetését rész­ben az állam fedezi. Több nagyobb Pest megyei termelőszö­vetkezet tervezi, hogy saját költségére vesz fel agronómust. ügyész és Jászai Dezső, az Igazságügyin i n isztérium bíró­sági főosztályvezetője. A beszámolót Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke tartotta. Megállapította, hogy a rend megszilárdításában a bíróság is derekasan kivette a részét. — Az ellenség most — mon­dotta — a pszichikai befolyá­solás módszerével végez ak- I namunikát. álhumanitást han- . goztatva. A Pest megyei büntető­tanácsok jól dolgoznak, erre vall az, hogy a fel­sőbb bíróságok általában helyben hagyják az ítéle­teket, ami azt jelenti, hogy ezek nem túlzók, de nem is liberálisak. Zalka elvtárs ezután elmon­dotta, hogy az osztályellenség- re kemény kézzel kell rá- csapni, míg a megtévedt dol­gozónak arányos ítéletet kell kapnia. | A járásbíróságok munkájá- 1 ról szólva eseteket sorolt fel, ! hogy i különösen gazdasági ügyek- ! ben enyhe ítéleteket hoz- I nak, amelyeket a fellebbe­zési bíróság súlyosbít. i Ezután áttért a társadalmi | tulajdon elleni bűnügyekre. [ Megállapította, hogy az el­lenség ezen a területen is tá­mad a népi demokratikus ál­lamrend ellen. A népgazdaság elleni bűntetteket elősegítik azok a gazdasági vezetők, akik nemtörődömséget mutatnak az üzemi szarkákkal szemben. A Pest megyei bíróságok a jö­vőben a társadalmi tulajdon elleni bűnügyeket, valamint i az üzérkedési ügyeket soron i kívül tűzik tárgyalásra, hogy ; a bűnösök minél előbb meg- : kapják jól megérdemelt bűm- i tetésüket. Az ítéletet gyorsan j kell meghozni ezekben az ; ügyekben, hiszen hozzávetőle­ges számítás szerint Pest me­gyében tavaly húszmillió fo­rintot tett ki az az összeg, amellyel a társadalmi tulaj­dont megkárosították. Zalka elvtárs szólott a pol- j gári bíráskodásról is. A pol- ; gári perek során egyre több földrendezési ügy kerül a bíróságok elé, ahol éberen őrködnek, mert az ilyen ügyek mö­gött sokszor spekulációs tevékenység rejlik. Egyre több olyan kárigényű per van amely a tsz-ek szét­hurcolt vagyona miatt indul meg. A polgári ügyekben el­A diákotthonban M ár kora reggel megérkeztek az \ első vendégek. Az- \ után egész nap újabb \ és újabb látogatók \ nyitottak be a nagy i kapun. Mamák, pa- j pák, rokonok. Kollégiumi napot \ tartottak vasárnap a \ budapesti Reviczky \ utcai középiskolás \ diákotthonban. A ;fiúk „bemutatták” a \ szülőknek, mivel töl- \ tik idejüket az inté- \zetben, hogy élnek. \ Az ébresztőtől a ta- \ karodóig részt vettek \a vendégek a foglal- \ közősökön, a veze.tő- \ ségválasztó taggyűlé­sen, a csoport meg­beszéléseken. Gya­korlatban is látták — ami igen meg­nyugtató minden szülő számára'— mit csinál gyermekük egész nap, távol az otthontól. Jászai Béla mo­gyoródi általános is­kolai igazgató is el­jött feleségével meg­látogatni fiúkat. Mindketten pedagó­gusok, így nemcsak mint szülők néztek szét, hanem mint bí­rálók is. — Meglepett, mi­lyen szabadon élnek a gyerekek — mond­ja Jászaivá, — Csak két tanár felügyel a 100 fiúra. De nem is jól mondom, mert nincs szükség fel­ügyeletre. A tanárak, amint látom, inkább csak segítenek, kor­repetálnak a tanu­lásnál. Nagyon jól bevált itt a diák­önkormányzat — te­szi hozzá. — Érdekes volt, hogy a kollé­giumi tanácsülésen az igazgató is kéz- felemeléssel kért szót, mert csak tagja a tanácsnak. Vezető­je egy diák, akit sza­badon választottak társai. De a fiam többet tud mondani — mutat mosolyogva egy szőke „fiatalénu bérré”. — Szobánlcént kis közösségeket alakí­tottunk ki, s ennek vezetője irányítja a csoporttagokat. Együtt tanulunk, szó­rakozunk, színházba, moziba járunk — ré­szi át a szót ifj. Já­szai Béla. — Tánc­iskolát is indítottunk itt az otthonban. A tanárok „szereztek" lányokat a kerületi iskolákból. Zongoris­ta sem hiányzik, s rengeteg jó leme­zünk van. Aztán a ping-pongtói a sak­kig minden rendel­kezésünkre áll. — Nekem nagyon tetszett — szól közbe Jászai igazgató — hogy a tanulásról se feledkezzünk meg, milyen fegyelmezet­ten betartják a fiúk 1 a szilenciumot. Való­ban egy szó nélkül tanulnak ilyenkor, pedig tanár nem is felügyel rájuk. — Én elégedett vagyok a gyerekek ellátásával is — ele­gyedik a beszélgetés­be egy mama, Kása Zsigmondné. — A fiam nem kér soha otthonról ennivalót, pedig minden héten bejárok hozzá Fel.há­gódról. Mindig van valami tennivalóm náluk, hisz tagja va­gyok a szülői mun­kaközösségnek. De kérdezzük meg, mi a véleménye a tanárnak a fiatalok­ról? — Mielőtt egy gye­rek bekerül hozzánk, mi már jól ismerjük. Felvétele előtt bejár az otthonba a fiú, is­járó bíróik most már mé­lyebbre néznek. A bontópe- rek. amelyek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, nehéz társadalmi problémát jelente­nek és itt nemcsak ítéletet kell hozniok a bíráknak, hanem nevelőmunkát is kell végez­niük. — A jövőben — fejezte -be beszámolóját Zalka elvtárs — tovább mélyítjük jó kap­csolatunkat a tanácsi és bűn­üldözési szervekkel. Célunk az ellenforradalmi perek mi­előbbi befejezése, legkemé­nyebb fellépés a társadalmi tulajdon kártevői, valamint az életszínvonal ellen támadó el­lenséges, - huligán elemekkel szemben. A beszámoló után számos felszólalás hangzott el, maid Zalka elvtárs zárószavai után befejeződött az értekezlet. Tizenhétezer pecsenyebárány Franciaországnak Az állami gazdaságok csak­nem húsz esztendő után fel­újították az egyéves, hizlalt ürübárányok exportját. He­tenként két-három vagon nyúzott pecsenyebárányt kül­denek Franciaországba és áp­rilis végéig összesen 17 000 pe- csenyebárányt indítanak útba. A bárányokat úgy nevelték, hogy a vágás idejére öt-hat centiméteres dús gyapjúk le­gyen, amiből — ugyancsak ki­vitelre — p'anofix-bundát gyárt a Pannónia Szőrmeáru- gyár. •MniiiiiiiiiiHitiiitimiiiiimi'iiiintnifiiitiniiiiiMinmiinim merkeaut az itteni élettel — mondja Hódos Tibor, fiatal tanár. — Legfonto­sabb feladatunk, hogy egy törzsgárdát alakítsunk ki, amely asszimilálja a többit. Mi barátaik vagyunk a fiúknak, nem fel­ügyelőik. Éppen ezért értünk el ilyen eredményeket, mert a növendékekkel mint felnőttekkel bá­nunk — folytatja. — ■S ha irányítjuk is őket, lényegében ön­állóan tanulnak, végzik a napi teen­dőket. Ha hiba, fe­gyelmezetlenség for­dul elő, ítélkeznek is maguk felett, s még­hozzá elég szigorúan. Megesett, hogy egy tanuló a foglalkozás­ról elkésett, bár a késés szinte ismeret­len nálunk. Magától : jött hozzám, hogy \ hibájáért kéri, von- \ jam meg tőle két' vasárnapi kimenőjét. Az iskolában sincs a fiúkra panasz. Elég i beszédes bizonyítéka \ ennek, hogy a koüé- \ gisták tanulmányi I eredménye mindig \ jobb az osztályátlag- \ nál. S az sem utolsó \ dolog, hogy a nővén- \ dékek szeretik a j diákotthont... Bella Éva Zúzmara (Kristóf Lászlóné felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom