Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

A CSUSZA-CSALÁD Mariska mama és a lottó Szerdán délután kiszakadt az angyalok cihája. A tavasz kez­detének tiszteletére olyan há­takaró zúdult Budakőrösre, hogy jantiárnak is dicsőségére vált volna. Tamás bosszankod­va lesett ki az ablakon: — Fuccs a motorkirándulás­nak — dünnyögte rosszkedvű­en. — Ráérsz még kitörni a nya­kadat — vigasztalta Mariska mama. — Ugyan, mama, hiszen már két éve motorozok, s a nya­kamnak semmi baja. Majd egyszer elviszlek magammal téged is és meglátod..; — Élve bajosan, édes fiam! Nem tudnál nefkem annyit ígérni, amennyiért ráülnék az istenkísértődre! Csibi oldalgott be valahon­nan, akkora sáros hóréteggel a talpán, mintha gólyalábakon járna. — Csibi, töröld le a lábadat! A kislány szorgalmasan cső szopni kezdett. — Nem itt, te jómadár! Fu­tás kifelé! Csibi távozott, mint az epi- zódszinész, ha nincsen szövege. Odakinn jókedvű kiabálás jelezte, hogy megérkezett a családfő. Gergely papa szem­öldökén vidáman csillogtak az olvadó hópelyhek. Pirosra csí­pett arcán mosoly bujkált. Ma­riska mama két nyiíallás kö­zött — amelyekkel fájós lábai jelezték, mindenkor hűségesen az időváltozást (s ez megbízha­tóbb prognózis volt, mint a me­teorológiáé!) — irigykedve néz­te élete párját. Úgy tud örülni a hónak, meg a csípős hidegnek, mint valami gyerek. Még a szemei is mosolyognak. Ilyen­kor pedig évekkel fiatalabbnak Ó, hogy a súly essen ab­ba a lottóba! Olyan sok a pén­zed? Szóljál, majd én segítek elkölteni! — Köszönöm mama, jószívű vagy, de majd csak elboldogu­lok magam is. Különben is ép­pen azért akarok lottózni, mert kevés a pénzem. Nyerni szeretnék! — Ne mondd! Ahhoz bu­rokban kellett volna szület­ned! — Hátha abban születtem? Tudod mit, mondjál öt számot, és az egyik szelvényt te töl­tőd ki. — Mi? Hát hányat vettél? Mi vagy te, Dárius?! — Csak leszek, ha jó számo­kat diktálsz! — Semmit sem diktálok ad­dig, amíg meg nem mondod, hány szelvényt vettéll — összesen kettőt, azt is ju­tányos áron: á 3,30-ért. — Az éppen egy csomag vaj ára. — Vagy egy negyed alsó­nadrágé ... — Gergely, ne izléstelen- kedj! — Csak kisegítettelek, ma­ma. Te szoktál mindent fehér­neműbe átszámítani. De most már diktáld nekem a számo­kat. Ez lesz a te szelvényed. — Rendben van, de az árát nem kapod meg! írjad: 44, 53, 11, 20, 21. ;.. Gergely papa tűnődve rágta a ceruza végét; valahon­nan olyan ismerősek ezek a számok.;; Telefonszám ? ... Vagy valami dátum? ... Egyik sem ... Megvan! A család tag­jainak életkora! Hohó, mama, te csalsz! Egy évvel fiatalítot­tad- magad?' "Hiszen' májmb'árí már 45 leszel! Ezt ki kell javí­tani. Így; 45, S3, 11, 20,21. Na, JUTKA JÁTSZIK sél az ötödik féldeci után, hogy § majd azt nézzék meg, ha ő fel-1 találja a kék szegfűt! Hogy fog | dőlni hozzá a pénz! Az lesz | csak a csuda. Meg a mosógép... 1 ... Amikor szombat reggel | Mariska mama felébredt — pe-1 dig sosem szokott sokáig álud- 1 ni — már az egész család ott I szorongott a hálószobába n. Csi-1 bi lobogtatta a kezében az új- | ságot, benne a vastag betűs § nyerőszámokkal: 45, 72, 17, 11, | 21! Mariska mama elvette az i újságot, s kis ideig szótlanul | nézegette. A számok mintha \ csúfondárosan kinevették vo\-1 na. — Ezt a pechet! — szólalt 1 meg bosszankodva — ha egy lm kicsit ügyesebb vagyok, három találatom is lehetett volna! — Vagy ha egy kicsit őszin­tébb vagy, mama — felelt Ger­gely papa évődve. Mariska mama hirtelenjében nem tudott felelni, ezért hát folytatta: — Szerencsére, én átcenzu- ráztam és beírtam az igazat. — Miféle igazat? — Hát a 45-öt. Az életkoro­dat ... — Papa! — Mariska mama arca felragyogott — mennyit nyertem ? — Te, kedvesem 11 forintot! Annyi jár a két találatért, öt­száznyolcvan meg az enyém... a három találatra Nyíri Éva Gyi te ... Ráró ..gyia Kesely .., (Kéri László felvételei) EGY KISFIÚ D0LG01ATA látszik. Hiába, szép ember... — Szervusztok, Csuszáék! Gergely papa olyankor kö­szönt így, ha valami fontos közölnivalója volt. Már kezd­te is: — Mama, mit álmodtál az éjszaka? — Gömbölyűt, oszt elgurultI —- felelte a mama csipkelődve. — De igazán — erősködött a kisöreg. — Mit akarsz az álmaim­mal? — Ha megmondod, megtu­dod. — De ha egyszer nem eiw lékszem! — Kár ... Igazán kár... — Papa, ha nem árulod el végre, hogy mit akarsz, nem kapsz vacsorátl — Ne ijesztgess, mama, in­kább megmondom: lottózok! még a másikat. Fortuna, most segíts! 33, 65, 49, 78, 90. Meg kell adni, az egész csa­lád izgatottan várta a pénteki napot. Különösen Mariska ma­ma. Magában egyre-másra épí­tette és vetette el a terveket. Hogy mit venne, ha 500 forin­tot nyernének, mit venne, ha 1000-et, vagy ha... esetleg még annál is többet... Szerepelt a tervekben — persze csak a vérmesebbekben — új télika­bát a papának, Momikon fény­képezőgép Tamásnak, Ilusnak egy rádió, nászajándékba, Csi- binek új ruha, meg egy kar­óra. Meg legalább egy függöny, a nagyszobába... Meg esetleg egy mosógép... A, bolondság! Olyan vagyok — korholta ma­gát Mariska mama — mint Pipás Szabó Ferke bácsi, a kertész, aki mindig arról me­Felvételi vizsgák az Állami Balett Intézetben Az Állami Balett Intézetben május 1 és 15 között jelent­kezhetnek felvételi vizsgára azok a fiúk és lányok, akik kedvet éreznek a tánchoz, el­végezték az általános iskola első három osztályát és még nem töltötték be II. életévü­ket. A vidéki gyermekek fel­vételi vizsgáit az iskolai év befejezése után tartják meg, s a pontos időpontról az inté­zet értesíti azokat, akik május 1 és 15 között levélben jelent­keznek. Az Állami Balett In­tézet címe: Budapest, VI., Népköztársaság útja 25. a gyűrött, kicsit foszladozó zl papírlap egy tizenkét éves kisfiú jajkiáltását őrzi. Egy kisfiúét, akinek 1945. áp­rilisában iskolai dolgozatot kellett írni „Életem egyik él­ménye” címmel s a tanár, aki ezt a címet felírta a táblára, talán egy szép kirándulásra, nyaralásra gondolt, csónaká­zásra a Dunán, vagy horgá­szásra a patakparton. A kisfiú tizenkét éves volt, szeretett játszani, hócsatákat vívni az iskolaudvaron. És ilyen korban lepkéket is gyűjt az ember és focizik, esetleg titokban elszív zúgó fejjel egy cigarettát. De minderről ez a kisfiú nem tudott írni és nem is akarj-. Olyat tett, ami az osz­tály életében még egyszer, sem fordult elő, verset írt a dol­gozatfüzetbe. Verset írt, „élete egyik él­ményéről”. Bombázók úsznak az ég peremén, s bombák robbannak a föld színén. Édesanyám, édesapám együtt mentek munkába. Édesanyám egyedül jött, jaj egyedül, magába. Sírva ölelt húgom s engem: gyermekem, nincs már nekünk édes­apánk. Soha többé nem leszen. Édesapám kikísértük pi­henni. Ezt a napot nem tudom el­feledni Hogy mit szóltak az iskolá­ban ehhez a dolgozathoz, azt a kisfiú édesanyja, Seregély Antalné, aki ma is a Csepel Autógyárban dolgozik, nem tudja megmondani. De meg­őrizte a verset tizenhárom éven át, s most, április 4-e küszöbén lemásolta s azt írta címül: „Soha többé háborút!” Mert háború volt akkor, amikor Seregély Antalné és férje egy áprilisi reggelen munkába mentek. Mindket­ten az akkori Dunai Repülő­gépgyárban dolgoztak, ami­nek helyén a Csepel Autógyár létesült. Együtt szaladtak az erdőbe, amikor üvölteni kez­dett a sziréna. Es Seregélyné látta meghalni az urát, a töb­bi százzal együtt. Körülöttük hullottak a bombák, mikor a férfi utolsót sóhajtott és Se­regélyné úgy érezte, hogy ta­lán jobb lenne neki is feküd­ni a földön csendesen, sem­mit sem tudva, semmit sem érezve. Tizennégy esztendeje tör­tént, 1944. április 3-án. A kis­fiú ma már huszonhat éves és a kishúga is anya már. De ez a rímekbe öntött vádirat megőrizte a jajkiáltást, s az elvesztett édesapa emlékét. B. Kőszegi Ibolya "Rfijívény­KIK AZ IGAZI HŐSÖK? Azok talán, akik bátrak, vagy vakmerők? Sokan így vélik. I Puskin, a nagy orosz költő azonban nem értett egyet ezzel. I ö másképpen fogalmazta meg a hősöket. Lásd a mai rejtvé- ! nyünk két hosszú sorát (vízsz. 1. és függ. 12. sorok). P iros, kék és sok­színű pulóve­rek, kardigánok so­rakoznak rendben a felső polcokon. Az ablaknál háziszőttes szőnyegek, az aszta­lon nagy halomban még hajtogatásra várnak a jó vastag­szövésű, halványszí- nü frotirtörülközök. A Pilisszentiváni Háziipari Szövetkezet szép kidolgozású és jó minőségű termé­keit nemcsak a hely­beliek ismerik, de a pesti népművészeti boltok is várják árui­kat. Sőt expojtra is dolgoznak. — Még 1952-ben alakítottuk a szövet­kezetei — mondja Követendő példa Dimitrás Györgyné, a szövetkezet elnök- nője — kilencvenhá- rom bányászasszony- nyal. Azóta már há­romszázra gyarapo­dott a létszámunk. Jelenleg 24 férfiin­günk is van. A tagok legtöbbje bedolgozó. — Csak kötéssel és szövéssel foglalkoz­nak? — kérdezzük. — Varrórészlegünk is van — válaszol Ilus néni. — Ingblú­zokat, hálóingeket is készítünk, meg gye­rekruhákat, kisköté- nyeket. — Mennyit keres­nek a tagok? — Átlag 1500 fo­rintot. Nemrégiben osztottuk ki a múlt évi eredmény jutalé­kát is. Többen kap­tak 3—4 ezer forin­tot. De az asszonyok­nak az a legfonto­sabb — mondja az el­nöknő —, hogy otthon dolgozhatnak. Az öt­hatgyermekes család­anyák, mint például Vig Árpádné és Marló Petemé nem tudnának elmenni gyárba vagy más munkahelyre dolgoz­ni a népes család miatt. így azért a háztartás mellett ott­hon még tudnak H ' 2 3 5 6 7 ,K n 9 10 1i 1Z w 19 1 15 16 MBT7 1 19 20 m 1 21 pl 1 1 11 25 ■ 27 28 1 r 30­Ji ■ 32 r ■ 1 m I r 37 * m 1* W 91 JIF ■p ■ ” 96 ■ Á ■> 97 98 M m “ r * 52 ■ 53 IjHpr m 56 ” l U ggg ■ ­6 0 * v 63 6G ■ Bálna-vég. 39. Trónol. 41. Érzéste­lenítésre használják. _ 42. Bolgár p énzegység. 44. Gárdonyi ,.regé­nye”. 45. Talppont — a csillagá­szok nyelvén. 49. Mindenütt jó, de itt a legjobb. 50. Tele a feje tudo­mánnyal. 51. Lábszclek. 52. Meny­hárt Nándor. 53. A. I. S. 54. Néve- lős vágószerszám. 55. A ciklámen egyik része. 56. Zúdít. 58. Község Szabolcsban. 59. Helyeslés. 60. Nö­vénytámaszték. 62. Megüti a mér­téket (két .szó). 64. Elemzés ismert idegen szóval. FÜGGŐLEGES: 1. Lakásrészlet. 2. Létrehoz. 3. Csak meghozza vé­gül is a tavasz ennek a lehetősé­gét. 4. Indiai város (MEDIL). 5. Rangjelző. 6. Hangtalan zseb. 7. Oxigénmódosulat. 8. Paripafej? 9. Hozzám. 10. Tejtermék. 11. Szállító­szerkezet. 14. Művészeti stílus volt, a XVI. század végén felváltotta » reneszánsz stílust. 16. Megegyezik a másik példánnyal. 20. Török, mongol uralkodó hercegek címe volt. 22. Hiányos véna. 23. Folyto­nossági hiányban szenved. 28. Nem pontosan meghatározott helyekről. 30. Aszódi Torna Egylet. 31. Meg- nyilazta Ámor. 34. Kitartó. 36. Al­koholfajta _ borkedvelőknek sem a jánlatos fogyasztani. 38. Ünnepé­lyesen átadja rendeltetésének. 40. Paradicsom — fogyasztásra nem alkalmas. 41. Cukrozott. 43. Irat. 46. Tartozása van. 47. Névelős üzenet. 48. Keservesen sír. 52. Tréfa, éle. 54. Hasadék, névelővel. 55. ... ,-bo- gas. 57. Trombitahang. 58. A kis Olga. 59. Olyan cigi, melynek el­égett a feje. 61. Állati pihenőhely. 62. Mutatószó. 63. A harag vége. Beküldendő Puskin mondásának megfejtése 1958. április 9-ig. A he­lyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Az 1958, március 9-i rejtvényeink helyes megfejtése: Voltaire: „A nevetséges, amit magyarázni kell, már nem lehet nevetséges.” Szó­rejtvények: Visszatáncol, vissza­lép. jöjj vissza. Könyvet nyertek: Hári Magda, Nagykáta, ZÖLDÉRT. — Ürögi Im­re, Ujhartyán, Epres u. 29. — Ko­vács Ambrus, Nagykőrös, Arany J. ált. ísk. _ Humpester Ferenc, Bp., III., Fényes Adolf u. 16. — Ifj. Tóth János, Cegléd. I., Hunyadi u. 7. — Kliment Mihály, Szob, sütő­üzem. — Kern János, Bp., ÜL, Szentendrei út 56. _ Dunai Anna, P iliscsaba, tanácsháza. — Bártfai Győző, Vác. Jókai u. 10. Benkő Józsefné. Szentmártonkáta, Tán­csics u. 29. _ A könyveket postán küldjük el. varrogatni, kötni, \ szőni. — Arra is vigyá-\ zunk, hogy lépést \ tartsunk a legújabb \ divattal — jegyzi \ meg mosolyogva Di- j mitrásné. — Ha fel- \ megyünk Pestre, ter-\ vezőnk mindig egy-1 két új, ízléses fazon- \ nal tér haza, amit j azután megvalósí- j tunk. Most volt az új \ vezetőségválasztás. j llus néni újra elnöki lett. Szeretik, meg- \ becsülik mindany- \ nyian. S ezt meg is \ érdemli. Bárcsak \ minden faluban len- \ ne egy ilyen szövet- j kezet ... Bella Éva Rózsaszín blúzban, rózsaszil kék kockás szoknyácskával VÍZSZINTES: 8. Egyszerű süte­mény. 12. Szüléinknek tartozunk ezzel. 13. Lerázza béklyóit. 15. Kút, mely többé nem ad vizet. 17. A sportolóé erős legyen. 18. Belül veres? 19. Settenkedik. 21. Irén, aki kissé zavart. 23. Nem enged bán­talmazni. 24. Elszigetel _ közhasz­nálatú olasz szóval. 26. Harang hangot hallat. 27. Mitológiai óriás. 29. A kényeskedö kisgyermek jel­zője. 31. Rövidített szent. 32. Dá­tumrag. 33. Mentsétek meg lelkein­ket!!! 33. U. U — de megfordítva. 36. Benne van a trezorban? 37. Juj, de nehéz ez a labda, de azért én elbírom...

Next

/
Oldalképek
Tartalom