Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
Sic 1958. MÁRCIUS 30. VASÁRNAP K^Ciríap 3 Egy nap egy községi mezőgazdász társaságában Mondják. a mezőgazdász, a szántóföldek orvosa. S bár jól megbírálnák a betegek azt az orvost, aki olyan keveset tartózkodna rendelőjében, mint például Sári Gyula, Pidás- csaba község mezőgazdasági felügyelője. — ami viszont hála éppenséggel erény. Most is a termelőszövetkezet iro- ' dalában találjuk és gyors léptekkel siet „rendelője” felé. amiko’- közöljük vele, hogy már többen várakoznak rá. Kakó Sándor 12 holdas köze pparaszt számára például egy belépési nyilatkozatot kell kitöltenie. Nagy darab feke- tebaiuszos ember az új belépő. s míg a községi agronó- mus a nyilatkozat kiállításával bíbelődik, elmondja, hogy néhány évvel ezelőtt, amíg szövetkezeti tag volt, sokkal Jobban ment a sora. Két hízót vágott, tehene volt — ezzel szemben most üres az Istállója és hosszú idő óta először a disznó vágásra sem gondolhat. Üres az udvar. Lovat, kocsit vitt ki a tsz-ből 1956 végén, de az állatot el is kellett tartaná valamiből, s a föld hozama nem volt olyan, mint számította. Most abban bizakodik, hogy a volt Üj Barázda Tsz-ben szerzett jövedelmet megkapja a Haladásban is.. | Közben AZ agronőmus végzett a nyilatkozat kitöltésével: az új tag elindul a szemben levő szövetkezeti iroda felé és Sári elvtárs belemerül az úgynevezett „irodai munkába”. «— Csupán a nagy hóesés akadályoz meg abban, hogy nem vagyok kinn a tavaszi fej- trágyázási és szántási munkáknál — mondja egy pillanatnyi szünet köziben. Különben is a 10-es törvényerejű rendelet , végrehajtásával lesz az első dolgunk, ha kitavaszodik. Igaz ugyan, a múlt év októberéig megtörtént az új területek . kiielölése. most ,,p)égis egyre-jnásrd'*jönnek á gazdák, s hívnáfeV „aigirohomus ' elvtárs. mutassa már meg, melyik az én táblám, a térképről nem tudok pontosan eligazodni”. Legutóbb Endresz György járt nála ilyen kéréssel: biztos, ami biztos, szeretné pon-j tosan tudni, hol akaszthatja ekéiét a földbe. Különben a mezőgazdasági felügyelő — míg a hó elolvad — valóban sok irodai munkát végez. — Mi a helyzet a vetőmascsenével? — Amit kértünk, megkaptuk. A 15 mázsa tavasza árpát már kiosztottuk, 5 mázsa zab. 5 mázsa hibridkukorica és 200 mázsa burgonya pedig a kívánt határidőre megérkezik. A Haladás Termelőszövetkezet elnöke telefonál: mi a véleménye a községi mezőgazdásznak, érdemes-e még tavaszi búzát vetni? — Ha el nem vetik márciusban. nem lesz meg az öt. öt és fél hónapos tenyészidő. s akkor már megette a fene az egészet. Inkább tavaszi árpát vagy zabot vessenek helyette — tanácsol ia a mező- gazdasági felügyelő. Amikor néhány percnyi ideje van, a gépállomási munkám terelődik a szó. S erre igen sok a panasz. Félig tréfásan, de inkább komolyan mondja: amit a Pátyi Gépállomás megígért eddig, arra még nem volt példa a világ- történelemJben, hogy azt teljesítette volna. Bennünket, piliscsaibaiakat az is kellemetlenül érintett, hogy a pátyi és a perbáli gépállomás egyesülése a legnagyobb munkaidőben történt. Most valamivel kedvezőbb a helyzet, hogy a termelőszövetkezetekkel közvetlenül a gépállomás köti a szerződést. Mi pedig a földművesszövetkezettel szerződünk, s a földművesszövetkezet feladata elsősorban, hogy az egyéni gazdák körében gépi munkára területeket szerezzen. Persze, akárhogy nézzük is, az ilyen „hivatali" munka nem köti le és nem elégíti ki a vérbeli mezőgazdászt. Délutánonként kimegy a faluba, háziról házra ellátogat a gazdákhoz, elbeszélget velük. Pi- liscsaba határa igen jellegzetesen tükrözi a budai hegység falvainak szántóföldi ösz- szetételét. Az ezer holdnvi szántóterületből ; 'tfli' százalék ágvagtálaj. mintegy ötven százaléka vályog és negyven százaléka homok. A községi mezőgazdász igazi és legfőbb teendője mostanában, hogy a rendkívüli időjárással kapcsolatban tailajművelésd szaktanácsokat adjon a gazdáknak. A homokokon nem sok baj lesz. ám annál bonyolultabb az agyag- és vályogta'aiok megművelése. Sok gazda úgy vélekedik: „elkéstünk amúgy Is a tavaszi munkákkal, rohanjunk szántani, mihelyt elolvad a hó és kisütött a nap." Ám a mezőgazdász feladata éppen az. hogy figyelmeztesse a termelőket: nem lesz jó minőségű a munkájuk, ha szalonnás földet szántanak és szétkeni az eke a rögöt. Egyébként amíg a mde_ ken nem lehet dolgozni, nemcsak, hogy figyelmezteti a község parasztlakosságát, de segít is nekik a csávázószer beszerzésében és a vetőmag kiválogatásában, tisztításában. Más udvarokon szétnéz a trágya telepen. s mivel a váratlanul rosszra fordult időjárás miatt nem sikerült március hónapban kihordani a trágyát, megmagyarázza, hogyan kell szakszerűen, kazalosan kezelni a föld e fontos táplálékát őszig. Akárhogy nézzük is. vége már a télnek. A községi mezőgazdász nem tétlenkedett a pihenőhónapokfoan sem. Szakelőadásokat szervezett, szaktanácsokat adott, s emellett „hivatali munkáját" is jól végezte el. Igazi, nagy feladatok azonban majd csak most várnak reá, ha felszikkad a talai. s jön a tavaszi vetés és növényápolás ideje. Holka Vilmos CIGÁNYGYŰLEST TARTOTTAK ÁCSÁN A gyűlésre — amelyet a községi tanács és Hazafias Népfront rendezett — összehívták a községbeli cigány- családokat. Először a tanács- titkár beszélt nekik a mindenkire kötelező állami fegyelemről, s felhívta őket, használják ki valamennyien munkához való jogukat. Ezt követőleg a községi orvos tartott előadást az egészségügyről, az óvónő a csecsemőgondozásról, gyermeknevelésről, az iskolaigazgató pedig a tanulás jelentőségéről. Az előadásokhoz a részvevő cigányok közül sokan hozzászóltak. Többek között kéréssel fordultak a tanácshoz: csináltassa meg telepükön a kutat, hogy jó ivóvízhez jussanak. A tanács megígérte, hogy sódert és szakembert ad a kút megépítéséhez, a cigányok pedig vállalták: megvásárolják a szükséges cementet és a még szükséges munkálatokat társadalmi munkában elvégzik. A gyűlés végén Lakatos János cigány tanácstag vezetésével egy bizottság alakult, amely vállalta: felügyel a Radics- és Dankó-telep rendjére és foglalkozik a felvetődő problémákkal. Egyre több tsz-ben látják a szakemberek szükségességét Hódi Nándor elvtárs, az úri Béke Tsz elnöke azzal a kéréssel állított be a minap a Monori Járási Tanács mező- gazdasági osztályára, hogy engedélyezzék Kun Lászlónak, a községi tanács mezőgazdasági előadójának áthelyezését termelőszövetkezetükbe. A tsz- elnök kérését támogatják a mezőgazdasági osztályon, s örömmel nyugtázzák, hogy egyre több tsz-ben látják a tagok: nagyüzemi gazdálkodást folytatni szakember nélkül szinte lehetetlen. Mert nemcsák áz úri „Béláé” tagságának van ilyen kérelme, hanem a maglódi Micsurin Tsz tagságának is. Itt is a községi mezőgazdászt kívánják a szövetkezetben foglalkoztatni. A járás 18 termelőszövetkezete közül eddig hétben van szakember. A pilisi Hunyadi Tsz-ben, a nyáregyházi „Bé- ké”-ben és a mendei „Lenin”ben mezőgazdasági szakembert választottak elnöknek. A többi négy helyen mezőgazdászt foglalkoztatnak. Bármilyen formában is dolgoznak a szakemberek a szövetkezetben, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy nagy szükség van rájuk. A mendei Lenin és a gombai Kossuth tsz gazdálkodásának javulása szembetűnően mutatja — a többi, mezőgazdasági szakembert fog- Jalkoztató.. tsz-ben .is van javulás —, hogy milyen nagyszerű eredményeket lehet elérni szakszerű irányítás mellett. Egészen bizonyos, hogy az idei gazdasági év még meggyőzőbben bizonyítja: szükség van agronómusokra a tsz-ek- ben. Nem érdemes tehát várni azoknak a szövetkezeteknek sem, ahol eddig még nem gondoltak erre. Saját kárukon akarnák okulni’ Élüzem lett a váci Forte-gyár A gyár kapuján ott díszeleg már az élüzem jelvény Ezekben a napokban fokozott öröm tölti el a váci Fortegyár dolgozóit. Jó munkájuk eredményeként elnyerték az élüzem címet, valamint a nehézipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeté' nek közös vándorzászlaját. A dolgozók jó munkájának megérdemelt jutalma e kitüntetés, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a múlt év első felének termelési veszteségét. Bár az ellenforradalom után arány lag gyorsan rendeződött az üzem helyzete, a lemaradás mégis annak számlájára írható. A második félév sikerei viszont túlhaladták a várt eredményeket. A dolgozók és a műszakiak együttes, jó munkájának eredménye, hogy a tervezetthez viszonyítva 5,3 százalékos önköltség- csökkentést értek eL Az egy órára eső termelési értéket 105,3, az egy főre jutó termelési értéket pedig 107,7 százalékra teljesítették. A gyárnak ■ jelentős exportterve van. Ezt 126 százalékra teljesítették, a termelési tervet pedig 111,9 százalékra. Ez tette lehetővé, hogy ismét felkerüljön az élüzem jelvény az üzem homlokzatára. A kitüntetést április harmadikán ünnepük a gyár dolgozói. Az ünnepségen több nehézipari kitüntetést, az üzemi tanács által jóváhagyott kiváló dolgozó okleveleket és mintegy 60 000 forint jutalmat adnak át az arra érdemeseknek. A Forte-gyár dolgozói örömmel tekintenek az ünnep elé. örülnek a kitüntetésnek, de szilárd elhatározásuk eredményeik fokozása, hogy még sok hasonló bensőséges ünnepség részvevői lehessenek; Móritz Valéria NAGYMAMÁK LOTTÓKLUBJA Gyálon ritka klub működik: a nagymamák lottóklubja. Ennek az „alkalmi egyesülésnek” 44 tagja van. Úgy látszik, a nagymamák ügyesen lottóznak, mert a legutóbbi húzáson a „gyáli nagymamák lottóklubja” négyes találatot ért el. A több mint százezer forintos nyereménynek nemcsak a nagymamák, hanem az unokák is örülni fognak. Molnár Béla levelező Strnccmadár vigyáz a házra Egyes dél-afrikai vidékeken egyre több farmer alkalmaz házőrzőnek idomított strucc- madarat. Kiderült ugyanis, hogy az óriásmadarak veszedelmesebb házőrzők még a harapós kutyáknál is. Ha idegent látnak gazdájuk udvarán, minden további nélkül nekitámadnak és csőrükkel olyan súlyos sebeket ejtenek a betolakodón, hogy azok örülhetnek, ha élve megúsz- szák a kalandot. BELPOLITIKAI KRÓNIKA — Apu, az idő tudja, hogy már tavasz van? Vagy olyan pici még, hogy a naptárt se ismeri? — kérdezte a kisfiam vasárnap délután, a hóesést nézegetve. Vajon illik-e és lehet-e mással kezdeni a tárgyilagos, hűséges belpolitikai beszámolót, mim a furcsa tavaszi időjárással, amely olyan télies és hideg, mintha még február derekán lennénk és ugyanakkor — legalább is szeszélyességével — már előlegezi a kedves áprilist? A gyerekek talán örültek — a felnőttek biztosan bosszankodtak. Komolyan akadályozta a tavaszi mező- gazdasági munkák megkezdését, nehezítette a közlekedést. Nem azért kezdtem az időjárással az összefoglalást, mintha eseménytelen lett volna a hét és hát valahogy el kell kezdeni a társalgást az olvasókkal De hát erről beszéltek az emberek — erre lapoztak rá legtöbben az újságokban, fejüket csóválva azon. hogy március 23-án a legfrissebb jelentések élén a hóeltakarítási munkálatokról szóló híreket kénytelenek izgatottan böngészni. Volt elég esemény a héten. Hadd kezdjük talán azzal, hogy még az ünnep előtt általában mindenütt megtörténik a nyereségrészesedés kiosztása. A dolgozók a legtöbb vállalatnál átlagosan két heti fizetésnek megfelelő részesedést kapnak. összesen pedig eívmilliárd forintot osztanak. Sok százezernyi családban örömteli izgalommal számolgatják. mire van szükség elsősorban és velük örülünk mi is. Persze, nem mindenki örül. Van, aki dühös és fanyalog. Szabad Európáék határozottan keserűek és szeretnék elrontani a mi kedvünket, is. Március 25-j adásaikban például azt mondják a nyereségrészesedésről. hogy „a hatékony formából már csak a forma maradt — tartalom nélkül”. Egymilliárd forint elég hatékony valami, akikor ezt nyilván a formához sorolják... de akkor mit neveznek tartalomnak? Ne törjük a fejünket! Nehéz dolguk van nekik mostanában. Tartalmas dolgokba kell belekötniök. Hiába, ilyen az ő formájuk. Mondd meg. minek örülsz, min keseregsz, s megmondom, ki vagy? Bár ez. ebben sz esetben szinte felesleges. Maguk is tudják már, kedves olvasók, milyen szerzet ez a társaság, a Szabad Európa is tudja, miért tartják a gazdái? Kár rájuk a szót. vesztegetni. Inkább arról beszéljünk, mi tette lehetővé, hogy eljussunk a nyereségrészesedésig? ’ Az a tény hogy a magyar munkás- osztály az ország vezető ereje, a gyárak gazdája lett. Tíz évvel ezelőtt. 1948. március 25-én államosítottuk a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket. Tíz éve. hogy „a munkásság a sötét gyárra szegezte az Ember ötágú csillagát-’, megvalósítva nagy költőiének. József Attilának ezt a versbeöntött, megrendítő politikai végrendeletét. A párt vezetésével hajtottuk végre a nagy osztályharc e diadalmas csatáját: az óramű pontosságával mozdultak a hadsorok és az egész országban egyszerre történt meg az áttörés, az ipar birtokbavétele, a munkásosztály honfoglalása. Bizalommal, büszke szeretettel. odaadással vette körül a dolgozó nép a pártot. Ezt a hűséget megzavarhatták a hibák. kikezdhette a rágalom, de valójában nem ingathatja meg semmi. Ezért nem csoda a „magyar csoda”. ahogyan Nyugaton álmélkodva emlegetik az ellenforradalmat követő gyors konszolidációt. A bizalom új hajtásai szökkennek szárba napról napra a párt iránt, amely megvédte a gyárak munkás-tulaidonát a véres október—novemberi napokban az üzemek felé nyúló mohó tőkéskezektől. Jól esik arra gondolni az államosítás 10. évfordulóján, hogy a munkásosztály nagyszerű gazdája lett az üzemeknek. Az ellenforradalom rombolásai ellenére az 1948-as teljes termelést 100-nak véve, 374 százalékra nőtt a termelés. tehát csaknem megnégyszereződött: 363 000 helyett 899 000 lett a munlkáslétszám. Az államosított ipar felnőtt a követelményekhez: gyártunk dömpert, trolibuszt, mosógépet. atomfizikai műszereket. Létrehoztunk sok-sok űi gvárat. végleg a mú’té a fenyegető rém: a munkanéWni'iség. Követtünk el hibákat is. A szocializmus építése nemcsak lakodalom volt, de nem az volt a baj. hogv iparosítottunk, hanem az hogy túlzott ütemben tettük, erőinket meghaladó módon, az életszínvonal rovására. Tovább is fogunk iparosítani. Az építés nem állhat meg. hiszen enélkül nincs életszínvonal emelés, a mező- gazdaság sem fejlődhet gépek nélkül. Ha nagyobb lesz a rend üzemeinkben, ha „a gazda” iobban takarékoskodik, ha a munkafegyelmet minden erővel szilárdítjuk, ha munkásaink saját tulajdonukat iobban védik, jövőre nagyobb lesz a nyereségrészesedés is és több jut majd beruházásra is. Okosan, józanul fogunk ipart fejleszteni. Támaszkodva hazai erőforrásainkra, nagyszerű munkásosztályunkra, a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segítségére, a szocialista világpiac lehetőségeire és a barátainkkal való szorosabb nemzetközi összefogásra. A hét kiemelkedően nagy eseménye volt a magyar pártét kormányküldöttség látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban. Ha talán zavarban lennénk ■ vajon külpolitikai vagv belpolitikai „osztályba soroljuk-e" ezt az utazást, elegendő feltenni a kérdést: vaion politikai helyzetünk tovább sízilárdulása. a békés építő munka biztosítása, a gazdasági megegyezés termelési és kereskedelmi következményei nem 100 százalékosan belpolitikai kérdések? Nyugat-Németország parlamentje ezekben a napokban fogadta el az atomfegyverkezésről szóló határozatot. És a szomszéd népek számára, amelyeket egy emberöltő alatt két ízben taszított véres világháborúba a német imperializmus. éberséget parancsol az életösztön, a nemzeti öntudat, a hazaszeretet. Megnyugvás számunkra, hogy van egy baráti Németország is. amelv szilárdan őrködik a béke frontján: amely velünk érzett az ellenforradalom nehéz óráiban, és míg éberen vigyázott — nehogy csóvát dobjanak az ártó kezek az ő házára is — kész volt segíteni a testvéri magyar népnek. Mátém elvtárs mondta el a berüni pártaktíva ülésen. hogy: „Sok német munkás jelentkezett, hogy ha kell. akár fegyverrel a kézben is kész a magyar népi demokrácia segítségére sietni”. A magyar politikai élet egészséges fejlődése erősíti a Német Demokratikus Köztársasáig helyzetét is, a baráti együttműködés — ahogy a közös nyilatkozat hangsúlyozza — az élet minden területén közös érdek. Országunk belső rendiének megszilárdu’ása. nemzetközi kapcsolataink szélesedése, tekintélyünk növekedése jegyében készülünk nagy nemzeti ünnepünkre. A termelési felajánlások sorra valósággá válnak. Kedvezőek a hírek a szántóföldekről is. lelkendeznek a jelentések mindenfelől. Félszemmel már mindenki a naptárra néz és ezért nem lenne teljes ez a belpolitikai összefoglaló, nem lennénk életünk hűséges krónikásai. ha nem számolnánk be az április 4-i készülődésekről. A Minisztertanács határozatot hozott, hogy április 4-e alkalmából 61 üzemet tüntetnek ki a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával és a kitüntetett üzemek között körülbelül 5 és félmillió forint jutalmat osztanak ki. Elindult Győr-Sopron megyéből a KISZ-ifjúság „hálastafétája“. amely április 4-én Moszkvában adja át a magyar fiatalok üdvözletét a Komszomol- nak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kiadta ünnepi jelszavait. Ez a 17 jelszó harci program, összefoglalja néni demokratikus életünk külpolitikai és belpolitikai elveit. Nemcsak transzparensek és táblák szövege, hanem egy békés kis ország embereinek, a gyárak munkásainak, a földműveseknek és gondolkodóknak. hidak álmodóinak és a szépség mestereinek akarata, igazsága öltöttek testet a jelszavaikban. Vagy nem sugározzák-e a fiatalság ragyogó szemei a megmentett derűs jövő tudatában: „Éljen április 4 hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe!” A munkás, ha a gyár vörös csillagára tekint, nem gondol- e a szoviet hősökre, akiknek a felszabadult hazát köszönheti? És az anyák, a munkásnók, a parasztasszonvok és az értelmiségiek asszonyai, amikor gyermekük ágya fölé hajolnak este. azt súgják a kicsiknek álmukat vigyázva: „Békét a világnak!” Szántó Miklós
