Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
4 ^kfCirlap Eredményes tíz esztendő a körösié tétleni Dóssá Tsz-ben bélét a budakeszi kézműipari bedolgozók vámszedőinek ügyében Megírtuk, hogy a Budapesti X. kerületi Kézműipari Vállalatnál bedolgozó zsinórkészítőként működött Wachtel Jenő, aki először egy körkötőgépen dolgozott, majd — hogy teljesítményét növelje — Klöpl-gépet vett és ezen készítette a neki kiadott árut. Wachtel később megismerkedett Stern Ilonával, akivel megállapodtak, hogy újabb Klöpl-gépet vesznek és Budakeszin négy emberrel megkezdik a termelést. Wachtelék teljesítménybért kaptak az elvégzett munkáért, az embereket viszont alacsony órabérért dolgoztatták. Wachtel és Stern Ilona nem egészen egy év alatt a két bér közti különbözetből 200 ezer forint jövedelemre tettek szert. Hogy manipulációik ne tűnjenek fel a kézműipari vállalat vezetőjének, olyan embereket is jelentettek be bedolgozóként, akik semmit sem csináltak, csak a pénzt vették feL A Pest vidéki Járásbíróság most tárgyalta az ügyet. Wachtel Jenőt és Stern Ilonát üzletszerűen elkövetett árdrágítás bűntettében mondották ki bűnösnek, amiért Wachtelt 2 év 8 hónapi börtönre, Stern Ilonát pedig 2 évi börtönre ítélték. Az ítélet kötelezi Wachtelt és Stem Ilonát, hogy fejenként 10 ezer forint vagyoni elégtételt fizessenek. Az indokolás kimondja, hogy az utóbbi időben igen elszaporodtak az árdrágító visszaélések, mely fokozza ezen ügyek társadalmi veszélyességét. A két vádlott mindent elkövetett, hogy meg nem dolgozott, illetéktelen nyereségre tegyenek szert oly formában, hogy az általuk alkalmazott bedolgozókat — akik közül 16 éven aluliak is voltak — alacsony órabérért szinte éjt nappallá téve dolgoztatták. — De sok görhe máiét megettünk az első esztendőkben! — emlékeznek most vissza a kezdet kezdetére a kőröstetét- leni Dózsa Tsz tagjai. Mert valóban, nagyon nehéz volt az indulás 1948 őszén. Az egyéni gazdák szántották fel és vetették be akkor a csoport földjeit, s Magyar Béla még jól emlékszik: kerékpárját kellett eladnia, hogy ki tudja fizetni a földmunka árát. Azóta tíz esztendő rohant el fergeteges gyorsasággal, s az idén jubilálni készül a Dózsa Tsz. Sok minden történt ez alatt a tíz esztendő alatt az országban: ellenforradalom zajlott le, a régi idők szelétől érintve tömegesen tértek vissza az emberek az egyéni gazdálkodás útjára. De nem így a Dózsa Tsz-be- liek! Itt egyetlen kilépő nem volt, hanem még sokkal jobban összekovácsolódtak, megszilárdultak, mint az acél, amely rendületlenül állja az idők viharát. Végérvényesen és örökre a szocialista mező- gazdaság mellett szavaztak, s nincs olyan erő, amely letéríthetné őket erről az útról. — Én tűzbe mennék a szövetkezetünkért! — mondja Farkas János. — Pedig nem akartam belépni. Dehogy akartam! Emlékszem, amikor az elnökünk, Berta Mihály agitált, azt mondtam neki: „tudom én jól, hogy csak a lovamra pályáztok”. Aztán mégis beléptem 1949-ben. Hanem elmondhatom, érdemes volt Csak szét kell nézni a lakásában Farkas Jánosnak — a régi cselédembernek — s bárki megállapíthatja ezt maga is. Csiszolt üvegű, halványzöld konyhabútor a konyhában, új rekamié a szobában. Pattogó zene szól, egy pompás rádió szolgáltatja — azt is mostanában vették. Farkas János két fiával és egy 15 éves lányával dolgozik a tsz-ben. Talán sokan el sem hiszik: tavaly 95 mázsa búzát, 45 mázsa árpát, 70 mázsa kukoricát, 5 mázsa cukrot, 18 ezer forintot, zabot, mákot, takarmányt és tüzelőt kaptak. Ezenkívül még övék a háztáji gazdaság termése. Van háztáji tehenük, hízójuk, több malacuk. S nem csupán a Farkascsaládra jellemző az ilyen nagy jövedelem, hanem a többiekre is. Majd minden tagnak van kerékpárja, Mihály Sándor és Határ Mihály pedig most vásároltak motor- kerékpárt. Az 59 család közül mindössze háromnak nincs háztáji tehene, mindegyikük 2—3 hízót ölt a télen, s emellett még el is adott ugyaneny- nyit. Vannak szövetkezetek, ahol a tagok csak a háztájival törődnek, mondván: ez igazán az övék. Hanem a Dózsában a közös gazdaságot nem hanyagolják el. A ragyogó tisztaságú istállókban ott sorakozik 44 darab, 12—14 litert adó, jól gondozott tehén, 47 növendékmarha, 50 hízó, 82 süldő, 19 anyakoca és 178 darab kismalac. Gazdasági eredményeikre jellemzőek a tavalyi termésátlagok: holdanként 14,7 mázsa búza, 18 mázsa őszi, 12 mázsa tavaszi árpa, 12 mázsa borsó, 28 mázsa csöveskukorica és 166 mázsa cukorrépa. Tíz esztendő e nagyszerű gazdasági fejlődésénél azonban még nagyszerűbb az a fejlődés, amelyen az emberek mentek itt keresztül. Akár késre mennének a termelőszövetkezetért, az ő termelőszövetkezetükért. Elmúlt már az az idő, amikor úgy vélték, a szövetkezeti élet nem sokban különbözik a régi cselédsorstól. Elmúlt már az az idő, amikor (ha egyáltalán érdekelte őket), úgy kérdezték az elnöktől: mikor vetteted el az árpát? Ma azt mondják: mikor vetjük már el? Közgyűlés elé viszik, ha valaki kitör egy kis fát és hosszasan méltatlankodnak ekkora gondatlanság, nemtörődömség láttán. Mert mindegyikük gazda itt. Mindenki egyformán sajátjának érzi a nyolcszáz holdas birtokot, a jól felszerelt gazdaságot, a nagyszámú állat- állományt. És mert mindegyikük gazda, mindegyikük gondolkodik azon, hogyan lehetne még többet termelni, még virágzóbbá tenni a szövetkezetét. Egyikük sem azon ügyeskedik, hogyan húzhatná ki magát a dologból, hanem hogy idejében elvégezzék a munkát. Szigorú fegyelem uralkodik a munkacsapatokban. A tagság maga határozza meg, mikor legyen a munkaidő kezdete és vége. De ennek betartását aztán mindenkitől megkövetelik. Közösen tervezgetnek, milyen is legyen náluk az a belterjesség Egyet bizonyosan tudnak: ugyanazon területen kevesebb befektetéssel többet kell termelni. Mármost, ha ez géppel érhető el, akkor gépeket vesznek igénybe, ha nem, akkor kézi erővel termelnek. Régen Itt nagybirtok volt. Mint volt cselédemberek, jól tudják, hogy a földbirtokos azt termelte, ami nagy jövedelmet hozott. Emlékeznek, Hartyáni annak idején állatokat tartott, s magot termesztett. Ök is erre tértek rá. Eleinte próbálkoztak ugyan kertészkedni, de ez nem járt haszonnal, hát abbahagyták. Ellenben jól kifizetődik a tejtermelés, a hizlalás, a cukorrépa- és magtermelés. Az idén is bevetnek 35 hold földet cukorrépával, 30 holdat pedig beültetnek B—2-es takarmányrépával. A takarmányrépa magvából 10 ezer forintra számítanak holdanként, s nem is igényel túl sok munkát. Húsz holdon borsót vetnek, úgy számolják, 12 mázsás átlagot elérnek. Igaz, ezért nem kapnak tízezreket, de a ráfordítás is kevés. Ügyeskednek is egy kicsit a következőképpen: tavaszi árpájukat vetőmagként adják át az államnak. így a cserébe kapott árpán kívül — ami takarmányozásra ugyanúgy megfelel — kapnak még mázsánként 40 forintot is. Tehát nem 220, hanem 260 forintot ér egy mázsa árpájuk. Bár szigorúan megkövetelik mindenkitől, hogy teljes odaadással dolgozzék, a tsz vezetősége arra törekszik: évről évre csökkenjen a kézi munka mennyisége. A tsz gazdasági és pártvezetősége nagy gondot fordít az ifjúságra is, mivel eok fiatal dolgozik a szövetkezetben. Van saját futball- és röplabdapályájuk, kultúrtermük, s ott különböző társasjátékok. A kulturális alapból a meglevő cimbalom mellé most vettek egy tangóharmonikát 3400 forintért. Saját zenekart akarnak alakítani, hogy a tízéves évfordulóra, meg a lakodalmakra legyen, aki húzza a talpalá- valót. Mert sűrűn adódik itt lakodalom. Szerelmek szövődnek és házasságok köttetnek a fiatalok között. Nem kell attól tartani, hogy újabb tíz-húsz esztendő múlva nem lesz utánpótlás, ha kiöregszik a Dózsa Tsz jelenlegi tagsága. Szebelkó Erzsébet ŐRIZZÜK EMLÉKÉT Dabason, az úgynevezett centenáriumi temetőben nyugszik Kossuth Lajos édesapja, A dabasiak nem feledkeztek el emlékéről, március 15-e alkalmából rendbehozták a sírhoz vezető útat, a sírt, és a sír környékét is s koszorúzási ünnepséget is tartottak. EMLÉKEK KÖZÖn LAPOZGATVA L enin válogatott munkáit lapozgatom Vecsésen egy kicsiny házban. S ahogy forgatom a könyvet, ezt a dátumot olvasom: kiadták 1934-ben, a SzovjetunióbanS előkerülnek a féltve őrzött, az üldöztetések idején titokban forgatott írások: A szocializmus kiskátéja 1899-ből, a forradalmi kormányzótanács rendeletéi. A Tizenhármak bűnpere, s még sok más ... Mind megannyi történelem! tiendvai József elvtársat, e történelmi kor egyik szakaszának tevékeny résztvevőjét, a féltve őrzött ritkaságok tulajdonosát hallgatom, i' •k M int fiatal katona 1915-ben kóstolt bele a therezien- stadti várfogság gyötrelmeibe. Hogy miért került ide a szocialista eszméket hirdető ifjú? Lazításért! S amikor 1917 nyarán amnesztiát kap, és a várbörtön ajtaja kinyílik előtte. ez nem szabadulást jelent a számára. Frontot jelent, esetleg halált. Megszökik. Első útja elvtársakhoz vezet. Ismerkedik a Galilei-körrel. Röpiratokat sokszorosít, amelyeken ez áll: „Katonatestvérekhez!" S amikor a Galilei-kör néhány tagját letartóztatják, Kelen Jolán lakásán folytatják a munkát. 1918-ban, egy szeptemberi napon a katona- és munkás- tanács a Reáltanoda utca egyik házában tartott illegális gyűlést. A szervezkedést leleplezik — egy háztetőn keresztül menekül a szomszédos Franklin nyomdába... ★ a Tanácsköztársaság kiki- áltása után, március 24- én részt vesz a nemzetközi vörösezred szervezésébep. Frontra kerül, az erdélyi határra. Utána a csehszlovák front következik. A csehek akkor akartak betörni Salgótarjánba, de visszaverték őket és május 29-én délelőtt megkezdődött a vöröshadsereg dicsőséges felvidéki offenzí- vája. Délben 12-kor már ott álltak Losonc főterén. — Losonc bevétele után bal- dahinos, mennyezetes ágyban pihentem ki magam. Forgács grófék kastélyában — mondja mosolyogva. A pihenő után ismét kikerül a frontra. Hatvanba rendelik és rábízzák a 69-es vörösezred dandárparancsnokságát. S nemsokára jön a parancs: térjen vissza!... Vége! Mindennek vége! •k j vörösezred rohamosztag- Ai parancsnokának el kell hagyni az országot. S elkövetkezett az emigrációs évek küzdelme ... Berlinben tagja a Német Kommunista Pártnak. Hamburgban részt vesz a Kapp-puccs leverésében ... aztán Dánia, Hollandia, 1924 őszén ismét Berlin. Ekkor Pieck és Thälmün elvtársak szemináriumát hallgatja. Mint lakatos, alkalmi munkákból tartja fenn magát. Hitler uralomra jutásakor elhagyja Németországot. Párizs. A Francia Kommunista Párt tagja, és megszervezi az emigránsok otthonát. Majd újabb stációk következnek: Svájc. Bécs. 1937 őszén illegálisan visszatér Magyarországra. Újpesten naponta be-betér egy cukrászdába. melynek Tihanyi Miklós a tulajdonosa. Itt találkoznak illegálisan a kommunisták, innen viszik szét a röpiratokat a közeli gyárakba ... ... Húsz éve él Vecsésen. 1944 őszén, amikor Vecsés senki területe lett, amikor mindenkinek el kellett hagyni a községet — ő maradt. És amikor a németek fel akarták robbantani a katolikus templomot, a kommunista Lendvai József vágta el utolsó percben a nyújtózsinórt... ★ a vecsési autóbuszon egy Aa idős. sovány férfi utazik Pest felé. A Váci úti Kazánjavító Vállalat felé visz az útja. A március 21-i ünnepségre siet. ú-osszú éveik óta erre a napra mindig őt hívják meg régi munkástársai. Az idős. őszes Lendvai József, a Tanácsköztársaság rohamosztag- parancsnoka feláll a szónoki emelvényre, és talán így kezdi ..; — Amikor mi, fiatal kommunisták harminckilenc évvel ezelőtt ... Hernádi Magda 1958. MÁRCIUS 22. SZOMBAT Cf ilni, Színház, QrúdalúmELOZETES JELENTÉS Rövidesen nálunk is bemutatják a Múló évek című érdekes szovjet filmet. «nimHiiiiiiiiiiitiimintnmtitHiiiimtitiiiiiiiiiiiiitiiiiitiiiiiu» Beszélgetés Láng Györggyel, a seneóriások életrajz-irójával Láng György író és muzsikus. Sok oldalú mindkét hivatás területén. Mégis mint a nagy zeneművészek életrajzírója, a vérbeli portréírók élvonalában biztosít magának helyet. A nemzetközi zenevilág mint kiváló zeneesztétát és tudományos kutatót tartja számon. Kivételes zenei tehetségével már igen korán feltűnik. Tizenhat éves, amikor Siklósnál tanul, és amikor leteszi az érettségit, Kodály tanítványává lesz, aki zeneszerzésre oktatja. De már mint zeneakadémiai növendék belesodródik az illegális mozgalomba. Titokban a munkásotthonok énekkarát tanítgatja, előadásokat tart külvárosi gyűléseken. Előfordul, hogy az előadóterembe benyomuló rendőrség elől kénytelen az ablakon át menekülni. Diplomaszerzésének azonban semmiféle rendőrség sem tudja útját állni, de érvényesülését annál inkább gátolják. Néhány kitűnő kompozícióval ugyan nevet szerez, tekintélyes zenekarokat vezényel, s elvétve tanárkodik is, de végül mégis csak külföldre menekül politikai ellenségei elől. Nem adja fel a harcot. Külföldön még többet tanul és tudományos kutatómunkát végez. 1940-ban visszatér, s napvilágot lát a nemzetközi zenetörténet egyik legragyogóbb életrajzmüve, Bach regénye, „A Tamás-templom karnagya“. New York hetvenezer dollárt kínál a mű amerikai kiadatásáért, de erre már nem kerülhet sor. Hitlerek közbeszólnak Lángot internálják, majd Mauthausenbe viszik. A Szovjetunió felszabadító csapatai még életben találják, de a kiváló zenetudós súlyos beteg. Ez erősen akadályozza zenei művek alkotásában, az írás köny- nyebben esik. Miután jó szépíró, elkalandozik a színpadra is. (A Belvárosi Színház mutatja be „Akik túlélték“ című háromfelvonásos kamaradarabját, a Renaissance Színház pedig egy Dosztojevszkij dra- matizációját, a „Két férfi az ágy alatt“ című vígjátékát.) Ugyanekkor egy kétkötetes zenei kulcsregényt ír, majd visz- szatér legnagyobb szerelméhez, a zenei életrajzíráshoz és 1948-ban napvilágot lát a világ első Bartók életrajza. "Viaskodva egyre súlyosbodó szívbajával. nap mint nap kijár az üzemekbe s csaknem minden ideiét a munkás-énekkarok ne. velésével tölti. Utoljára Sztá- iinváros zenei életének irányításával bízzák meg, de orvosi beavatkozásra ezt a munkáját félbe kell szakítani. Ekkor minden erejével és ügyszeretetével az életrajzregény-írás felé fordul.- Befejezés előtt áll Beetho. ven regénvem — mondja —, mely a hallhatatlan zeneköltő ifjúkorával foglalkozik. Huszonnégy évi kutatómunka eredménye ez a könyv. Fényt derítek arra, hogy mily nehezen bontakozott ki ennek az utolérhetétlenül nagy zeneköltőnek zseniális alkotótehetsége. — Befejeztem húsz íves Haydn életrajzomat is, mely a jövő évi 150-ik jubileum alkalmából jelenik meg díszkiadás- bati. Tulajdonképpen már évekkel ezelőtt írtam egy kisebb Haydn életrajzot, de a kiadóvállalat helyesebbnek tartotta, ha annak anyagát szélesebb alapokon dolgozom fel. A Haydn mű népszerű formában megírt tudományos jellegű írás, melyhez minden létező dokumentumot összegyűjtöttem. Mint tudvalevő, Haydn tartózkodását megosztotta Magyarország és Ausztria között. Kutatásaim nyomán fény de. rült arra is, hogy hogyan és milyen körülmények között ke. rült sor Haydn holttetemének megcsonkítására. Eigy fanatikus tanítványa többekkel együtt az alig elföldelt Haydn holttetemét éj idején kiásta, levágta fejét és azt bearanyozva ereklyeként elrejtette. Erről sokáig senki sem tudott. Később. amikor Eszterházyék Haydn tetemét hazahozatták és Kismartonban a koporsót felnyitották, megdöbbenve tapasztalták, hogy a Haydn- csontváznak hiányzik a feje. Két ország rendőrsége nyomozott az eltűnt fej után. A fanatikus fejrabló végre is bevallotta tettét és Eszterlházy hatalmas összeg fejében azt megvásárolta tőle. így került végre Haydn feje is a kismartoni kápolnába. A magyar közvélemény (melyet a holttestcsonkítás eléggé felháborított) és Eszterházy is most már megnyugodott. Én azonban munkám megírása közben levelet kaptam Otto Helmuth profesz- szortól, aki bizonyítékokat tárt elém arra vonatkozólag, hogy Eszterházyt becsapták és egy hamis fejet adtak el neki, az eredeti Haydn-koponya ma is Bécsben van. Láng György egyébként már egy ifjúsági regényén dolgozik, melynek a zenéhez vajmi kevés köze van. A címe: „Édes mama“, egy felbomló házasságról szól, melyben az egymással szemben álló szülők ■között morzsolódik a gyermek élete. Mai regény, mely az ellenforradalmi időszakot is felöleli. „A Tamás-templom karnagya“ című háromkötetes Bach életregény újrakiadatá- sát most tavaszra. legkésőbb nyárra tervezi az Ifjúsági Könyvkiadó. Láng Györgyöt is erősen foglalkoztatja az életrajzregény és tanulmányírás fölött most folyó izgalmas polémia. — Azt hiszem, hogy igen sokban Szabolcsi Miklósnak van igaza. Semmiesetre sem lehet helyeselni azokat az írásműveket, melyek csak p’.ety- kálkodnak egy nagy író életéről, kifejezetten érdekességhaj- hászók és ebből a célból nem riadnak vissza a hálószobatitkok szellőztetésétől sem. Kalotai Gábor