Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

1958. FEBRUAR 23. VASÄRNAP "sSCtrfap A NAGYKÁTAI JÁRÁS TMMELŐS2ÖVETKEZETEINEK FEILÖDÉSÍ a tepygzámok tükrében Beszélgetés a járási tanács elnökével és a mezőgazdasági osztály vezetőjével A Nagykátai Járási Tanács mezőgazdasági osztálya az 1957/58-as évi termelőszövet­kezeti termelési és bevétel ki­adási tervekkel kapcsolatban jelentést terjesztett fel a me­gyei tanács szövetkezéspoliti­kai osztályára. A jelentésben több igen érdekes adat. a fej­lődést tükröző tény szere­pel. Mi kizárólag a termelés szempontjából néztük meg ez­úttal a jelentést, s ezzel kap­csolatban néhány kérdést tet­tünk fel Farkas Ferenc elv- társnak. a járási tanács elnö­kének és Miló Béla elvtárs­nak, a mezőgazdasági osztály vezetőjének. Kérdéseinket, a kapott válaszokat az alábbiak­ban ismertetjük. — Mint a jelentésből ki- i derül, több tsz, így • például j a pándi Szabadság Terme­lőszövetkezet közgyűlése is í a termelési és a bevétel-ki- < adási terv átdolgozására uta- i sította a vezetőséget. Azt kívánta a tagság, hogy a [ pénzbeni részesedés aránya ; nagyobb legyen a tavalyinál, j a természetbeni részesedés i rovására. Vajon mire ala­pozták a tsz tagjai ezt az \ óhajukat, milyen erőforrásai, milyen lehetőségei vannak a szövetkezetnek az arány megváltoztatására? — A tsz tagjai a közgyűlé­sen szereztek tudomást arról, hogy a kormány messzeme­nően támogatja az ilyen óha­jokat, s lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek minél több áru értékesítésével év köziben is nagyobb pénzjövedelemhez jussanak, mint a múlt esz­tendőkben. Megtudta például a tagsáig, hogy ha szerződést kötnek bizonyos növények termesztésére, a várható bevé­tel hatvan százalékát a Nem­zeti Bank előlegezi, amiből fedezni lehet egész éven át a gazdálkodás üzemviteli költ­ségeit és lehetővé, yálik ha­vonként ' pénzelőlegek kifize­tése. Ennek alapján úgy határoz­tak, hagy kevesebb terményt osztanak. Ehelyett terményeik egy részére szerződést köt­nek. Meg is kötötték a szer­ződést hat katasztrális hold burgonyára, öt hold dohányra, három hold cukorborsóra, öt hold édescirokra és 25 hold heterózis kukoricára. Mivel a szövetkezetben a munkaegy­ség várható értéke 35 és fél forint körül lesz, a termé­szetbeni és pénzbeni részese­dés aránya alaposan megvál­tozik. A természetben kapott érték 16,07 forint, a pénzbeli jövedelem pedig 10,40 forint lesz. — Mint a jelentés megem­líti, a járás termelőszövetke­zeteiben egy mázsa fölé emelkedik az idén a holdan- kénti műtrágyahasználat. Mit jelent ez agrotechnikai­1 lag, milyen volt a múlt év­ben a műtrágya felhasználás mértéke? i— A termelőszövetkezetek a múlt esztendőben 50—60 kilo­gramm műtrágyát használtak fel katasztrális holdanként. Hogy az idén egy mázsa fölé emelkedik a műtrágyahaszná­lat, annak agrotechnikai hatá­sa növényféleségenként külön­böző: de átlagosan 10—15 szá­zalékos terméshozam növeke­dést is jelenthet. A hozam- növekedés egyik fontos felté­tele, hogy jól használják fel a nagyobb mennyiségű műtrá­gyát. Erre biztosítók, hogv 18 termelőszövetkezet közül nyolcnak jól képzett mező­gazdásza van. a többi is megkapja azonban a megfelelő szakmai segítséget a községi mezőgazdasági felügyelőktől. — A jelentés szerint fel­lendül az idén a járás ter­melőszövetkezeteiben az éve­lő kultúrák telepítése. Gyü­mölcsösök, különböző bogyó­sok és szőlőtelepítés szere­pel a tervekben, összesen mintegy félszáz holdnyi te­rületen. Vajon hogyan aránylik ez a múlt eszten­dőkben történt telepítések­hez? — Termelőszövetkezeteink sem 1956-ban, sem 1957-ben nem telepítettek évelő kultú­rákat., Hogy moát — nem kis­mértékben — ezt is betervez­ték, az annak köszönhető, hagy önállóbbakká váltak, s a szövetkezeti parasztságnál is jelentkezik a termelés bizton­ságosságának jó hatása. Nincs begyűjtés, nincsenek termelé­si előírások, s a gazdaságok­ban — ezt ismét hangsúlyoz­nunk kell — előtérbe került a szakirányítás, a szakszerű­ség. — Az állattenyésztési terv­számok is ugrásszerű fejlő­désről beszélnek. Vajon reá­lisak-e ezek a tervszámok? Mi biztosítja például annak realitását, hogy a 100 ka- j tasztrális holdra jutó szarvasmarha-állomány a tavalyi nyolcról 13,5-re, a sertésállomány 24.3-ről 34- re, a juhállomány pedig 32,4- ről 39,9-re emelkedik? — A tervszámok reálisak. Az állatlétszám nagyon ala­csony volt járásunk területén a tsz-ekben. mivel az ellen- forradalom elsősorban e te­kintetben mért csapást a kö­zös gazdaságokra. Ebből kö­vetkezik, hogy kevésnek bizo­nyult a trágyamennyiség. s nagy aránytalanság mutatko­zott a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A vi­szonylag mggas fejlődési szá­mok mellett sem érjük el még ebben az esztendőben sem a kívánatos arányt az állatte­nyésztés és a növénytermesz­tés között. Ehhez körülbelül három esztendő lesz szüksé­ges. Hogy ennek ellenére már az első esztendőben is ilyen je­lentős fejlődésre számíthatunk, azt több tényező határozza meg. Elsősorban az, hogy nö­vekedett a járás termelőszö­vetkezeteiben a takarmány ve­tésterülete. Míg a múlt évek­ben átlagosan szántóterületük 38 százalékán termesztettek kenyérgabonát, ebben a gaz­dasági évben csak 29 százalé­kon termesztik ezeket a növé­nyeket, s a felszabaduló te­rületeken pillangósokat, szán­tóföldi takarmánynövényeket. Az állati férőhelyek építése is nagymértékben fellendül az idén. Ezt segítik az állami hi­telek is. így például állami se­gítséggel új marhaistállót épít a nagykátai Március 15, a pán- di Szabadság, a tápióbicskai Petőfi, a tápióbicskei Táncsics, a tóalmást Vörös Csillag és az újszilvási Kossuth Terme­lőszövetkezet. Ezenkívül állat­vásárlási hitelt, sőt törzs- tenyészeteket Is kapnak. — Véleményünk szerint a termelőszövetkezetek gépi ellátottságában döntő vál­tozás történt azzal, hogy a szövetkezetek maguk vá­lasztották ki a gépet, sőt a gép kezelőjét is, aki náluk fog tartózkodni állandóan. Mi a magyarázata, hogy en­nek ellenére a lóállomány is tetemesen gyarapszik a tsz- ekben? — A lóállomány száz ka­tasztrális holdanként 3,4-ről 4,1-re szaporodik. Ez azt je­lenti. hogy minden 45—50 ka­tasztrális holdra lesz egy pár lófogatuk a termelőszövetke­tek ez ideig nemigen alkal­mazták. Hogy az idei eszten­dőre mégis szántóterületük 3,4 százalékán, tehát összesen mintegy 200 holdon szándékoz, nak zöldtrágyázni, már ez is igen jelentős lépés. Különö­sen, ha meggondoljuk, hogy a múlt esztendőben még csupán tíz hold volt a zöldtrágyázott tsz-terüiet járásunkban. Bí­zunk benne, hogy a következő években a felvilágosító mun­ka és az eredmények hatásá­ra további előrehaladást érünk el a talajjavítás e területén is. — A pénzbeni részesedés arányának növelése szem­pontjából is, nemzetgazda­ságilag is igen fontos a ter­melőszövetkezetek áruter­melése. Az idei árutermelés mennyisége hogyan arány­lik az elmúlt esztendő áru­termeléséhez? — Ennek talán legfőbb mu­tatószáma a természetbeni és pénzbeni részesedés aránya, A múlt évben 39 forint volt át­lagosan a munkaegység érté­ke, s ebből csaik 12 forintot osztottak ki készpénzben a szövetkezetek 27 forint ér­tékben pedig terményt adtak. Tehát a pénz—termény ará­nya mintegy 30—70 százalék volt. Ezzel szemben az idén 48—52 százalék lesz az arány, de ez még az év végéig vál­tozhat a pénzrészesedés javá­ra. Ezek a számok is világo­san mutatják, hogy míg tavaly szinte minden terményt fel­osztottak a termelőszövetkeze­tek, s a felesleget egyénileg értékesítették, az idén már a termés zömét egy tömegben, közösen viszik piacra és az, árát osztják ki a munkaegysé­gek re. — A terv szerint az idén já- rásszertea munkaegység érté­ke átlagosan 39 forint lesz. Ez a szám önmagáért beszél, hi­szen a leggyengébb .szövetke­zetben is meghaladja majd a 30 forintot a munkaegység ér­téke. Hogyan aránylik ez például az 1952-es, az 1955-ös és az 1957-es munkaegység ér­tékhez? — 1952-ben 25—26 forint, 1955-ben (amely meglehe­tősen jó esztendő volt) 30 forint, 1957-ben pedig t 39 forint volt a munkaegység értéke. Ezek a számok vi­lágosan tükrözik az egyenle­tes fejlődést. — Hogyan le­hetséges, hogy a tavalyi 39 forintos értékkel szemben ar idei terv szerint nincs elő­rehaladás: ugyancsak 39 fo­rint a tervezett munkaegy­ség érték? — Inkább szerényebben ter­veznek a szövetkezetek! A terv szerint tavaly csak 32— 33 forintra számítottunk, s 39 forint lett az érték. Idén is az év végéig még sok minden megváltozhat... A másik ok pedig, hogy az idei esztendő­ben már a további évek maga» részesedésének alapját is igye­keznek megvetni szövetkeze­teink. Míg a múlt évben a be­ruházások összege nem halad­ta meg a félmillió forintot, az idén saját erőből több mint másfélmilliót ruháznak be. Holka Vilmos Törpealmások • a Duna—Tisza közén A Duna—Tisza-közén jó ta­pasztalatokat szereztek a szak­emberek a törpealmások tele­pítésénél. A Nagymágocsi Ál­lami Gazdaságban általában a harmadik-negyedik évben ter­mőre fordultak a 40 centimé­ter magas törzsű, gúlaformá­júra metszett álmafák. Az idén több állami gazdaság te­lepít törpealmát és összesen 240 holdon metszik alacsonyra a különböző fajta almafákat. Három vesével élő fiatalasszony Kecskeméti . orvoskörökben nagy feltűnést keltett egy kü­lönleges eset: orvosi vizsgálat közben kiderült, hogy Balogh Istvánná, a Bács megyei Ta­nács fiatal dolgozója három vesével él. A vesék normálisan működnek. A gyömrői falumúzeum védelmében! G yomron 1954 óta műkö­dik a falumúzeum, ame­lyet néhány lelkes szakem­ber minden állami támoga­tás nélkül hozott létre. Gaz­dag, változatos anyagot gyűj­töttek itt össze: bronzkori, honfoglaláskor!, Rákóczi-ko- rabeli és munkásmozgalmi emlékeket. Munkájukat a Nemzeti Múzeum is elismer­te és megdicsérte. Hasonló­képpen jó munkát végeztek azzal is, hogy rendszeresen tartottak a gyömrőiek szá­mára népművelési kérdé­sekkel foglalkozó előadáso­kat. A falumúzeum lelkes ve­zetőgárdája: Matyó József, a helyi Háziipari Vállalat ve­zetője, Palotai Sándor, az Erzsébet-telepi iskola taná­ra. Pataki Gyula, a Kos­suth iskola tanára és Gáti Géza. a Háziipari Vállalat dolgozója most kétségbeesett hangú levéllel fordult szer- kesztőségünkhöz, hogy le­gyünk segítségükre. A köz­ségi tanács ugyanis a falu­múzeum helyiségét ruhás­boltnak utalta ki. A mú­zeumnak tehát sürgősen köl­töznie kell innen egy sötét üzlethelyiségbe, amelyért a tanács igen magas bérleti díjat kér. Az eddigi helyi­ségért bérleti díjat nem fi­zettek, igaz, nem is lett vol­na miből. A fűtést és a vilá­gítást is a saját pénzéből fi­zette a falumúzeum vezető­sége és tagsága. Vajon jól meggondolta a gyömrői tanács ezt az elha­tározását? Mi bízunk ab­ban, hogy az elhamarkodott határozaton még mindig le­het segíteni. Megérdemli ezt a gyömrői falumúzeum, amely most tájmúzeummá szeretne fejlődni. (p. P.) A szovjet hadsereg negyvenedik születésnapja Ma a ünnepli a Szovjetunió a szovjet nép erős védő­pajzsának, a szovjet hadsereg születésének negyvenedik év­fordulóját. 1918 elején, amikor a fia­tal szovjet államot halálos veszedelem fenyegette, amikor a német csapatok Pátervár ka­pujában állottáik — akkor szü­letett a szovjet hadsereg. A párt hívására állottak fegy­verbe a munkások és parasz­tok a szovjethatalom védelmé­re. És a szovjet hadsereg mindjárt megalakulásakor győzelmet aratott. Soha még nem forrt össze ennyire nemzeti ügy az embe­riség egyetemes ügyével, mint amikor a fiatal vöröshadsereg szemben állt az intervencióval és a belső fehérgárdista erők­kel, ..Pedig alig-alig számítha­tott a nemzetközi munkásosz­tály katonai támogatására. Jóformán az 1919-es magyar proletárforradalom jelentette az egyetlen számottevő nem­zetközi katonai segítséget. Negyven esztendő telt el azóta, hogy a narvai síkon a vöröskatonák megsemmisítet­ték az elbizakodott porosz tisz­tek vezetése alatt álló német csapatokat. Negyven év nem na^v idő történelmi mértékkel, mérve. E negyven év — mégis egy egész történelmi korszak. E negyven év alatt épült fel hősies erőfeszítéseik árán a szocializmus a Szovjetunióban. ég a polgárháború és az intervenció roppant meg­próbáltatásánál i® ■ nagyobb erőpróba várt a szovjet had­seregre a Nagy Honvédő Há­borúban. A német fasiszta csa­patok. amelyek akkor már le- teperték Európa legnagyobb részét, csatlósaik segítségével 170, állig felfegyverzett, kor­szerű technikával felszerelt hadosztállyal támadtak hit­szegő, gyalázatos árulók mód­jára a Szovjetunióra. Az ame­rikai—angol vezető tőkés la­pok a Szovjetunió elleni tá­madást követő hetekben jó­sok szerepében léptek fel. megjövendölték, hogy Hitler Ez azfán a káposzta! zeteknek. Mivel korábban ­éppen aZ igahiány miatt — a JmimiiMiiiiiiiHimiiitjiimmimMtiiiimifmiiiiiiH .... iiiitiiiiiimitiniitMtmmiimiiiiiiiititniMUnntiiitH.’ különböző szállításokkal, nő-1 vényápolási munkákkal elég 1 sok gondja, baja volt a tsr- | melőszövetkezeteknek. s nem | egy esetben kölcsön kellett I kérniök szállítóeszközöket, úgy | gondoljuk, ez az arány — a | 45—50 holdra egy pár lófogat | — megfelelő lesz. | — A tala jerő utánpótlás- | sál kapcsolatban megemlíti a | jelentés, hogy nem tartják | kielégítőnek a tsz-földek f szervestrágya ellátottságát. | Hogyan lehetséges, hogy' a | tsz-ek nem élnek nagyobb § mértékben a zöldtrágyázás | lehetőségével? Hiszen úgy | tudjuk, az állam igen ked- | vezményesen juttat zöldtrá- | gya előállításához szükséges | magvakat a szövetkezetek-1 nek. | — A zöldtrágyázás előnyei § vitathatatlanok, de egyelőre § inkább csak a szakemberek | körében ismerik jelentőségét. | Ezen a környéken a dolgozó I parasztok, termelőszövetkeze- I hamarosan összeroppantja a szovjet hadsereg gerincét és rövidesen diadalszemlét tart csapataival Moszkvában .;. De a tőkés sajtó ezúttal sem bizonyult jobb jósnak, mint azelőtt. Valóban vonultak be német katonáik Moszkvába, a hadifoglyok zárt oszlopaiban, amelyeket két oldalt vörös csillagos katonák kísértek. És eljött az a nap, amikor Hitler országos gyászt volt kénytelen hirdetni, mert Sztálingrádnál az ő gerincét Toppantotta ösz- sze a szovjet hadsereg. A vörös csillagos fejfák jel­zik a szovjet hadsereg útját a mi hazánk területén a Duma- Tisza partján is. 1945 áprili­sára a szovjet hadsereg vér- áldozatainak, győzelmes har- cainak eredményeként _ let* szabad a mi hazánk is. En­nek során nyílt meg a mi né­pünk előtt — csakúgy, mint egy sor más ország népei előtt — az új társadalom épí­tésének lehetősége. A Szovjetunióval szövet­ségben harcoltak a má­sodik világháborúban az an­gol és amerikai csapatok is. A háború súlya azonban végig a szovjet hadseregre nehezedett. Még az úgynevezett második front, a Franciaországban tör­tént amerikai—angol partra­szállás után is, Hitler válto­zatlanul a keleti frontra össz­pontosította fő erőit. Ennek ellenére a nyugati hatalmak harerői 1944 telén, amikor a németek az Ardennekben el­lentámadást indítottak, csu­pán a szovjet hadsereg offen- zívájának segítségével tudták megvédeni csapataikat a fe­nyegető katasztrófától. Bizonyos amerikai és an­gol vezető körök már a má­sodik világháború befejező időszakában megkezdték elő­készületeiket egy harmadik világháborúra, a szocializmus elleni háborúra. E cél érdeké­ben dolgozott az angol—ame­rikai titkos szolgálat a háború utolsó szakaszaiban, azért hagyták háborítatlanul mű- § ködni a fasiszta rafcétalkísér- 1 let! központokat Németország- | ban. A második világháború I utáni években fokozódtak ezek | az erőfeszítések. Ugyanakkor I propagandahadjárat indult a 1 nyugati hatalmak részéről, I amely azt kívánta a népekkel 1 elhitetni, hogy a nyugati ha- ! talmaknak módjukban áll az 1 erő helyzetéből tárgyalni a | Szovj etunióval, hogy a swv- 1 jet hadsereg „egy évtizeddel elmaradt” a Nyugat mögött a fejlődésben. Különböző jós­lások láttak ismét napvilágot, hogy a Szovjetuniónak 15 év­re, vagy talán még hosszabb időre van szüksége, amíg el­készítheti az első atombom­bák Ezekre a jóslásokra ma már nyugaton nem szívesen emlé­keznek vissza. A Szovjetunió tudósai és mérnökei rövid idő alatt olyan korszerű techniká­val szerelték fel a szovjet had­sereget, amely alkalmazkodik a nukleáris harc követelmé­nyeihez is. A Szovjetuniónak már régen van atom- és hid­rogénbombája. Elsőnek a nagyhatalmak közül a Szov­jetuniónak sikerült interkontU nentális rakétalövedéket an- nak teljes pályájára kilőni. Ezeket az eredményeket külö­re**iT nősen aláhúzza az a lény, hogy ma már .a nyugati - hatalmaik! kénytelenek elismerni elma­radottságukat a rakétafegyve­rek előállítása terén, hogy kü­lönböző típusú amerikai ra­kétafegyverek . kipróbálása esymás után kudarccal vég­ződött, hogy az Egyesült Ál­lamoknak mostanáig sem si­került interkontinentális raké­talövedéket kilőni annak tel­jes pályájára. A szovjet emberek jól tud­ják, hogy hadseregük fő ereje mégsem a legkorszerűbb technikában, hanem a vilá­gon egyedülálló erkölcsi-poli- tikai erejében van. A szovjet hadsereg, amelyet a párt ne­velt fel, s amelyben a párt vezetése állandóan érvényesül, soha sem folytatott senki el­len hódító háborút. Igazsá­gos érdekért, a magyar nép és a világbéke érdekében szállt síkra az 1956. évi magyar­országi ellenforradalommal szemben. A szovjet hadsereg közbelépése nemcsak a szó- ‘ cializmus építését mentette meg Magyarországon, hanem megakadályozta azt is. hogy drága hazánk egy új világhá­ború tűzfészkévé váljon. A szovjet hadsereg bennün­ket fegyverbarátjának ismert és ismer ma is. Ezért ma az egész szocialista tábor népei­vel együtt köszöntjük a negy­venesztendős, harcokban ed­ződött, legyőzhetetlen szovjet hadsereget és tiszta szívből kí­vánjuk, hogy tovább erősöd­jék az egész szocialista tábor és a világ haladó erőinek ja­vára. Bokor József őrnagy Angol növendék a leningrádi balettintézetben Az egyik santungi (Kínai Népköztársaság) termelőszövet­kezetben húsz kilogramm súlyú fejeskáposztákat termeltek | A világhírű leningrádi ba- ! lettintézetben több külföldi | ösztöndíjas is tanul. Legújab- ! ban már angol növendéke is | van az intézetnek. Anna Woos-' | tér, az ismert angol fizikus | Wooster professzor cambrid- ! ge-i egyetemi tanár leánya. A | fiatal lány a világhírű moszk- ivai balett angliai vendégsze­replésekor ismerkedett meg a szovjet balettművészekkel s ekkor kérte meg a szovjet ha­tóságokat, tegyék lehetővé szá­mára, hogy Leningrádban foly­tassa tanulmányait. Anna Wooster jelenleg O, Jordan, a kiváló szovjet balett­művész növendéke:

Next

/
Oldalképek
Tartalom