Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

1958. FEBRUAR 1«. VASÄRNAP WtT» MEGYEI i^Cirlav 3 Ami a statisztikánál is fontosabb „A propagandamunkához megfelelően -képzett elvtársak kellenek és nálunk ebiből a szempontiból kedvező a hely­zet" — kezdte szerényen a tájékoztatást Somodi elvtárs, a Csepel autógyári pártbi­zottság agiit.-prop. osztályának vezetője. Aztán kiderült, hogy az eredmények mögött jól szervezett, átgondolt irányító munka húzódik meg. Ez a pártbizottság érdeme. Mit mutat a statisztika ? ! A gyár kommunistái, illet­ve a pártoktatásba bekapcsolt pártonkfvülieknek politikai to­vábbképzésére 25 tanfolyam indult ebben az oktatási év­ben. A szervezett tanulásban a párttagság 65 százaléka vesz részt, 15 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik kü­lönböző állami oktatásban ré­szesülnek. A pártbizottság azonban a fennmaradó 20 szá­rai ékről sem feledkezett meg. Politikai nevelésüket az idő­szerű kérdések tanfolyama te­matikájához hasonló, rend­szeresen megtartott előadások szolgálják, s ezekre — mint pártrendezvényekre — sze­mély szerint meghívják őket. A közel öt hónapja tartó pártoktatás ideje alatt a hall­gatóknak mindössze három százaléka morzsolódott le, ami szilárd tanulási fegyelemre vall. Külön eredménynek szá­mít, hogy a tekintélyes számú egyéni tanuló, valamint a marxizmus—leniniizmus tan­folyamainak hallgatói a „be­iskolázott" létszámmal vesz­nek részt az oktatásban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a pártbizottság az első foglalkozások tapasztalatai alapján a kisebb követelmé­nyéket támasztó tanfolyamok­ra irányította át a nehézsé­gekkel küzdő elvtársakat. Foglalkozás a propagandistákkal Jóllehet, a propagandisták között többen egyetemet, Vö­rös Akadémiát, illetve párt­főiskolát végezitek, ez a kö­rülmény önmagáiban nem biz­tosítaná az átlagon felüli eredményeket. A pártbizottság gondosan ügyel arra, hogy a propagandisták minden fog­lalkozásra alaposan felkészül­jenek. Ez a figyelem tanulmá­nyi jegyzeteikre is kiterjed. A pro'pagand i sta konferenciá­kon maga Somod'i elvtárs is rendszeresen részt vesz, a hallgatók konferenciáját pe­dig — a pártbizottság más beosztású tagjain kívül — ki­lenc tagú oktatási bizottság el­lenőrzi. Eddig csupán egy felben fordult elő, hogy vala­melyik propagandista felké­születlenül kezdett a foglalko­záshoz, de a szigorú kontroll nyomban felfedezte a fogya­tékosságot, s az előadást ma-/ ga az ellenőrző elvtárs tar­totta meg helyette. Ugyancsak helyeselhető gyakorlat, hogy a pártbizottság általános jel­legű üléseire rendszeresen meghívják a propagandistákat. Ennek célja, hogy a tan­folyamvezetők mind gazda­sági, mind politikai termé­szetű kérdésekben állandóan tájékozottak legyenek, hiszen a pártoktatás során számta­lanszor vetődnek fel olyan problémák, amelyekre a pro­pagandistáknak választ kell adniok. A pártoktaitás nemcsak a • pártbizottság gondja. Ugyan­ilyen lelkiismeretességgel fog­lalkoznak vele az alapszerve­zetek vezetőségei is. Ez a figyelemreméltó törődés is azt bizonyítja, hogy a Csepel Autógyárban nem a statiszti­ka a fontos, hanem a pártta­gok marxista—leninista neve­lése. Minden alapszervezetben öttagú oktatási bizottság mű­ködik. amely elsősorban fe­lelős a pártoktatásért. S hogy mennyire szívükön viselik ezt a pártmunkát, azt ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártototatás helyzete majd minden taggyűlésen — napirendi pontként vagy anél­kül is — szóba kerül. Előadók-e vagy nevelők ? Somodi elvtárs a pártoktatás tartalmi kérdéseiről szólva, közbevetőleg megjegyezte, hogy náluk a konferenciáik vezetőit nem előadóknak, ha­nem nevelőiknek hívják. Ez az elnevezés jóllehet szokat­lan, jogosultságát azonban nem lehet kétségbevomni, mert a komferenciavezetők szinte hivatott nevelőkként foglal­koznak hallgatóikkal. A gya­korlatban. ez azt jelenti, hogy a szemináriumokon — a szük­séges fegyelem mellett — csa­ládias, bensőséges, elvtársi hangulat uralkodik. Nincs olyan úgynevezett kényes kér­dés, amelyet a hallgatók nem vethetnének fel. Arra sem volt példa, hogy a jóhiszeműen elmondott téves nézeteket az előadók úgy leplezték le, hogy vele a hallgatóikat is megbán­tották volna. Ellenkezőleg. A konferenciavezetők messze­menő türelemmel foglalkoz­nak az ilyen e4y*ársajkkajlv s kizárólag éróékkél" igyekez­nek helyes álláspontra bírni őket. Ennek köszönhető, hogy az időszerű kérdések tanfo­lyamait alkalomról alkalomra újabb és újabb érdeklődőik is látogatják. A Csepel Autógyár propa­gandistái nevelők abban az értelemben is, hogy külön pótkonferenciákon foglalkoz­nak azokkal a hallgatókkal, akik az esedékes konferen­ciákon, előadásokon nem vet­tek részt. Erre a gyárban az ismétlődő műszakváltozások miatt van szükség. Nem for­dulhat tehát elő az, hogy a hallgatóik hiányzása hátrál­tassa mind saját fejlődésüket, mind a konferenciák tervsze­rű előrehaladását. Pozitívumként kell megem­líteni, hogy az időszerű kér­dések tanfolyamainak vezeté­si módját maguk a propagan­disták alakították ki, asze­rint, hogy melyik formát lát­ták célravezetőnek. Van olyan foglalkozás, ahol a szeminá­rium vezetője öt kérdést tesz fel a hallgatóiknak, melyet azok egymás után megvitat­nak. A propagandista azután összefoglalja és kiegészíti az elmondottakat, illetve korri­gálja a téves álláspontokat, adatokat. Ezzel a módszerrel eléri, hogy a vita olyan prob­lémákra is kiterjed, amelyekre ő az előadásban talán ki sem tért volna. i Az egyik — képzettebb elv- társakból álló — konferen­cián jól bevált módszer az előadás vázlatának sokszoro­sított példányban történő elő­zetes kiadása. Ez a gyakor­lat ahhoz ad segítséget, hogy a hallgatók kérdéseikkel, újabb példáikkal egészíthessék ki az előadást, tehessék szí­nesebbé, tartalmasabbá a fog­lalkozást . A Csepel Autógyárban szer­zett jó tapasztalatok — ellen­tétben sok pártszervezet véle­ményével —- azt bizonyítják, hogy a pártototatás nehézségei nem kizárólag az emberek passzivitásából erednek, sok­kal inkább az alacsony szín­vonalú . propagandamunkából, arcnak lebecsüléséből, elha­nyagolásából. — andrás — TJj vezetőséget választanak megyénk háziipari szövetkezetei A megyében működő házi­ipari szövetkezeteknél február 1-én megkezdték az új vezető­ségek megválasztását. Ezek a szövetkezetek is eredményeik fokozásával készültek e jelen­tős eseményre. Míg 1955-ben nem egészen 92 és félmillió, 1956-ban mór csaknem 111 mil­lió, 1957-ben pedig mintegy miklósi kosárfonó szövetkeze­tek helyi nyersanyag felhasz­nálásával 3 200 000 forintos tel­jesítményt értek el 1957-ben. De amint a fenti számok mu­tatják, a többi szövetkezet is jelentősen hozzájárult a me­gyei, illetve az országos áru­alap növeléséhez. Épül a Szovjetunió legnagyobb kikötője A Don folyó partján, a rosz- tovi területen megkezdődött az ország legnagyobb kikötőjének építése. Nyikolaj Vinokurov, az építkezés vezetője, a követ­kezőket mondta a Szovjet Tá­jékoztatási Iroda munkatársá­nak: — A Volga—Don hajózható csatorna üzembehelyezése után a volgai és a doni víziutak je­lentősége megsokszorozódott Ezeken a folyókon évente több- millió tonnányi áru halad ke­resztül. Az új kikötő lehetővé teszi majd, hogy a Donyec-me- dencéből még több árut szál­líthassanak az ország más te­rületeire. __________ Ú j képes folyóirat: a FILMVILÁG Szombaton megjelent a filmművészet képes irodalmi és kritikai folyóiratának, a Filmvilág-nak első száma. Az új filmújság gazdag kép­anyagban számol be a hazai és a nemzetközi filmgyártás eredményeiről, cikkeket közöl a filmművészet elvi és gya­korlati kérdéseiről. A Film­világ felelős szerkesztője: Há- mos György. iímilllMIIIMIIIIIIIIIMIIIMIIIIHIfHIMHIIIMMHilHIwmitMllllimiHMIHIIMIIIIUIIIIIIMinillllIlllllimillMIIIIIIIIIHHIIIIIIMítMIHMIUlg | 0 f 1 Minden ellenkező híreszteléssel j szemben 1 állítjuk, hogy nem bocsátottak és nem bocsátanak el § | munkásokat a Budakalászi Textilművekből a két mű- | I szakra való áttérés miatt. Azért szükséges ezt nyomatékosan hangsúlyozni, § I mert a közelmúltban elterjedt a hír: a dolgozók egy | I részét elbocsátják az üzemből. Zavart okozott ez a hír és | 1 kár is származott volna belőle, ha a párt és a szakszerve- | | zet nem nyugtatja meg idejében a dolgozókat. Mi tette lehetővé a két műszakra való áttérést és mi- | | lyen hasznuk származik ebből a dolgozóknak? Az köztu- | I domású, hogy az üzem termelése gyorsan egyenesbe jött I I az ellenforradalom után. Már a tavalyi harmadik ne- | 1 gyedévben túlhaladták az 1956-os termelési szintet. iAz l 1 1957-es tervet teljesítették. Jelentősen bővült az üzem. A § I filmnyomó és a varroda ma már sokkal több embert fog- | 1 lalkoztat, mint valaha. Mindennek nyomán felvetődött a gondolat: csoporto- | ! sítsák át a munkaerőt és térjenek at a két műszakra. így | 1 senkinek sem kell éjszaka dolgozni, jobban gazdálkodhat- l | nak az emberek idejükkel. A gondolatot tett követte. Megindult az átszervezés. | 1 Közben kiderült, nemhogy munkaerői ele sieg lenne, ellen- 1 1 kezöleg, még új embereket kell felvenni. Azóta mintegy 1 | harminccal szaporodott a dolgozók száma. 'Nyilvánvaló, hogy nem a jó szándék fűti az ilyen és 1 | ehhez hasonló híresztelések terjesztőit. Most, amikor egy- \ 1 re zökkenőmentesebben dolgoznak üzemeink, egyesek sze- | | retnének gáncsot vetni a fejlődésnek. Dolgozóink ne üljenek fel a zavartkeltö híresztelé- I | seknek. Üzemeink vezetői, párt- és tömegszervezetei pe- | I dig jóelőre tájékoztassák a munkásokat a tervezett és 1 1 végrehajtandó intézkedésekről. így kihúzzák a talajt a § I gáncsoskodók alól. IIINtlIMIIIIUItlIlllltlItte*, Sürget a tarass I A munka zavartalan megkezdéséről tanácskozott a Bugyi Gépállomás pártszervezete Aggasztó a helyzet a Bugyi Gépállomáson! Ezzel a mon­dattal kezdte taggyűlési beszá­molóját Katona János elvtárs. Ilyen aggódva, figyelmeztetően szólaltak fel a gépállomás kommunistái is a taggyűlésen. Papíron tudják igazolni: nincsenek hátralékban egy munkaórával sem. A felsőbb szerv által jóváhagyott terv erre az időszakra vonatkozó részleteit is teljesítették. De... A kommunisták mélyebben vizsgálták a gépjavítás jelenlegi állását és megállapították: nin­csenek jól felkészülve a tavaszi munkákra. A ledol­gozott órák mögött nincs megfelelő termelés. Nem gazdálkodtak jól a mun­kaerővel és a munkaidővel. Ezért történhetett meg, hogy a 68 traktor közül eddig csak 44- et javítottak ki. Huszonnégy hátra van még. Baj az is, hogy a javítás minősége sem kifo­gástalan. ' Naigy hiba, hogy a tárcsák, fogasok, vetőgépek, műtrágya- szórók közül egy sincs kijavít­va! Pedig ezekkel a gépekkel kell megkezdeni a tavaszi munkát! Venicz József, az inárcsi üzemegység vezetője például elmondta, hogy az ócsai termelőszövetke­zetben a jövő héten már megkezdik a műtrágyaszó­rást, sőt a vetést is, s eset­leg a gépállomás nem tud majd rendelkezésükre áll­ni. A rossz szervezésre, kapkodó munkára mutat az is, hogy az inárcsi üzemegység két traktor főtengelyét hosszú idő után ki- javítatlanul_ küldték vi?szav Előfordult, hogy Crtte oxigén- palackokat adtak ki a központ­ból, s ezért két hétig is állt egy-egy üzemegységben a munka. A taggyűlésen derült ki az is — pedig ezt a szakvezetőknél! régen tudniok kellett volna —, hogy az inárcsi üzemegységben négy-öt tárcsát nélkülözni tud­nának, átadhatnák a bugyi részlegnek, ahol viszont nagy hiány van belőlük. A taggyűlésen nemcsak a bajokat állapították meg az elvtársak, hanem a bajok okait is. Elsősorban saját felelőssé­gükről szóltak. Hiszen a kommunisták már régen látják a hibákat, csak nem keresték a kijavítás mód­ját, hagyták, hogy halmo­zódjanak. Nem figyeltek fel arra. hogy a szakvezetők között nincs egyetértés. A főmérnök* Kincses András elvtárs képzett ember, de gyakorlati tapaszta­lata kevés van és sajnos nem szívesen fogadja a tanácsokat sem. Sőt, az is előfordul, hogy az igazgató, Fogarasi Gyula elvtárs utasításait sem hajtja végre. Keveset tartózkodik a munkások között, -s a tqbbl mérnök is leginkább csak az irodában dolgozik. Hiba az is, hogy az igazgató nem ellenőrzi kielégítően a műszakiak munkáját. Bele. nyugszik abba, hogy a felelős­séget a főmérnök viseli s az a kiszabott tervet végre is haj­totta. Nem vonta felelősségre azért sem » főmérnököt, hogy utasításait nem hajtotta végre. Nem beszélték meg: a kedvező időjárás miatt meg kell gyor­sítani a gépek javítását. ■ Ezért minden munkaerőt, ha nincs más elfoglaltságuk, be kell állítani a tárcsák, fogasok, stb. rendbehozá­sához. imiinniiiiiiinniiMHM*nin»ininimn ........................~...*r V ACSORAVERSENY Korbuly megcáfolja önmagát biek fizetését redu­kálni kell. Mi a vé­leménye? — Természetesen egyetértek. Nagyon helyesen látja az osz- tályvezető kartárs... Nagygn helyesen. S Varga Béla fize­tését felemelték, a többiekét meg redu­kálták. Szombat este far­sang lévén, jelmezes bált rendeztek a vál­lalatnál. Korbuly, mivel tudta, hogy lá­nyos alakja van, nő­nek öltözött, magára vette felesége kis­kosztümjét és paró­kát öltött. A maszkí- rozás kitűnően sike­rült. Majd egy kicsit még vékonyabbra fogja cérnahangját és bizonyosan ő nye­ri meg a nagy jel­mezdíjat. Kimond­ták: az nyeri meg, akire nem ismernek rá. Alighogy belépett a lampionokkal át­szőtt terembe, elő­állt egy hercegnek öltözött úr és táncba vitte. — Kellemes kis társaság jött össze. Jó lehet dolgozni en­nél a vállalatnál *— kezdte a társalgást a hercegnek öltözött úr, hogy minden sza­vával leplezze, hon­nan is jött, hová tar­tozik és ezzel Kor­buly is bizonyságot nyert, nem ismerték fel. — Oh, kérem — mondta lányosán a nőnek öltözött Kor­buly — pedig van­nak itt disznóságok. Nem olyan jó válla­lat ez, ahogy gondol­ná. Képzelje, az egyik osztályvezető felemelte az egyik könyvelő fizetését azon az alapon, hogy kitűnően dolgozik. Pedig... — halkabb­ra fogta szavát —, pedig én tudom, hogy a rokona, s a munká­ja egy fabatkát sem ér. Ebben a pillanat­ban melléjük lépett egy férfi és lekérte a nőnek öltözött Kor- bulyt. A jelmezbál reggel ötkor ért vé­get. Korbuly levetet­te a női ruhát, az osztályvezető meg a hercegi kosztümöt. Elérkezett a hétfő A taggyűlés jó volt, mert reggel. Ismét kezdő-1 helyesen mutatott rá a hibákra dött a munka. I és nem nyugodott bele, hogy Korbuly puha, gu-1 a kiszabott tervet „papíron’* mitalpú léptei las-1 végrehajtották. A taggyűlés san csusszannak a I jelentőségét emelték a hozott folyósón, megáll azl határozatok is. Úgy döntöttek, osztályvezető szobá- \ hogy a pártvezetőség már ja előtt, óvatosan 1 február 17-én beszámoltatja a megkopogtatja az aj- i főmérnököt. A vezetőségi ülé- tót. Megvárja az 1 sen részt vesz majd a kommu- igen-t és vállát elő-1 nista igazgató is és itt határo- redöntve belép. • 1 zatot hoznak, hogyan gyorsít-* — Parancsoljon, | sák meg a gépjavítást, anél- osztályvezető kartárs | kül, hogy a nagyobb tempó a — mondja és rán-1 munka minőségének rovására cokat erőltet szája | menjen. szélére. 1 A kommunisták érezték ezen — Üljön le mu- | a taggyűlésen saját felelőssé­tat egy székre az ősz- | gyket és elhatározták: vala- talyvezeto. . | mennyien azon lesznek, hogy a Köszönöm_ — va-1 mulasztások ellenére is zavar- laszol illendőségből | ta.la.mjl megkezdődhessen a ta- Korbuly, de allva | vaszi-munka. marad. =_ _______ Egy pár pillanatig | csend lesz, az ősz-1 ... . , , ,,, tályvezető idegesen | / ODD mint huszonketmillio ujjai között morzsol-§ naposcsibe gatja a ceruzát. | — Hát Korbuly! — | Az ország hatvan keltetőál- ugrott fel a székről. | lomásán az idén több mint — Képzelje, azt be-1 huszonhétmillió naposcsibét szelik rólam, igaz-| keltetnek ki. A tojások gyűj- ságtalan voltam. Ro-1 tését és berakását már min- konomnak adtam fi-1 denütt megkezdték ,s előrelát- zetésemelést, hát... | hatólag február végén, már- Hát mi a véleménye?|cíus elején már kaphatnak — Rágalom f korai naposcsibét a tenyész­mondja szemlesütve | tők. Az árakat a megyei taná- Korbuly. Rágalom, | Cg0k mezőgazdasági osztályain az az ember megér-1 állapít ják meg. A legkorábbi demelte. Kitűnően | naposcsibéket darabonként dolgozik. Az osztály-13.50—4 forintért adják. A kél- vezető kartárs helye-1 tetőállomások telephelyéről, a sen döntött... Na-1 fajtákról a Baromfitenyésztés gyón helyesen. ^ | februári száma térképes jegy­H. Barta Lajos ? zéket közöl. j T7~orbuly Dezső a I Ív bérelszámoló i osztályon dolgozik. í Azt mondják róla, \ hajlékonytestű, lá- | nyos alakú. Puha, gumitalpú ; léptei simán csusz- \ szánnák a folyosón. í Megáll az osztályve- \ zető szobája előtt, a \ hóna alá szorított \ aktákat kissé fel- ! jebb húzza és meg- \ kopogtatja az ajtót. ! Megvárja az igen-t \ és vállát kissé elöre- \ döntve belép. ■— Parancsoljon I osztályvezető kar- \ társ — mondja és I mosolyráncokat eröl- \tét szája szélére. — Üljön le — mu- \ tat egy székre az \ osztályvezető. \ — Köszönöm — \ válaszolja illendö- I ségből Korbuly, de I állva marad. | Egy pár pillanatig E csend lesz, az osz- I tályvezetö ujjai kö- \ zött morzsolgatja a j ceruzáját. \ — Hát Korbuly ... í — dől aztán hátra a l széken az osztályve- \ zető —, úgy határoz- I tam, hogy Varga Bé- \ Iának felemeljük a I fizetését, mert az az | ember kiválóan dol- \ gozik, megérdemli. | De mivel pénzkere- i tünk nincs rá, a töb­188 millió forint volt a 15 há­ziipari szövetkezet termelésé­nek értéke. Kiemelkedik a háziipari szö­vetkezetek közül a Gobelin HTSZ, több mint 11 millió fo­rintos teljesítményével. A szö­vetkezet a nyugati államokba is exportál művészi munkái kö­zül. Az idén megrendezendő Brüsszeli Világkiállításon is ott lesznek értékes készítmé­nyei. A taksonyi és a szigetszent­- .-A.V. « m .. .v.vvwwwwwwv A rákospalotai Palotagyöngye vendéglő szombaton este ma­gyaros vacsoraversenyt rendezett. A zsűri tagjain kívül ven­dégül látták M. A. Rahman indiai ügyvivőt és az indiai követség tagjait. A képen: Zsákai Aladár prímás a jó magya­ros vacsorához pattogó magyar nótát játszik a vendégeknek. (Fotó: Sándor fclv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom