Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

2 1958. FEBRUAR 13. CSÜTÖRTÖK tirlap O 17 kis hitGi MAO CE-TUNG elnök ked­den az Országos Népi Gyűlés határozata értelmében Csen Ji miniszterelnökhelyettest kine­vezte a Kínai Népköztársaság külügyminiszterévé. Az elnök megerősítette az Országos Né­pi Gyűlés többi miniszteri ki­nevezését és felmentését is. MEGNYÍLT az Olasz Szo­cialista Párt Központi Bizott­ságának ülése, hogy előkészü­leteket tegyen a küszöbönálló képviselői választásokra. MACMILLAN kedden este Camberából Szingapúrba uta­zott; A DAILY MAIL szerint két héten belül aláírják az angol —francia rakétatáinaszpont építési egyezményt. MEGHALT MARCEL CA- CHIN francia kommunista képviselő, a, nemzetgyűlés doyenje, az Humanite igazga­tója, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. A 88 éves kommunista veterán temetését szombaton délután tartják meg. PAUL ROBESON „Ez az én álláspontom” címmel köny­vet írt, amelyben a nagy éne­kes az amerikai négerek hely­zetével foglalkozik, és amely­ben a négerek akcióegységé­nek szükségességét hangoztat­ja. JEMEN bonni követsége közölte, hogy a hét végén brit fegyveres erők támadták meg „ az adeni határ közelében fek­vő Karib jemeni várost, A tá­madás következtében több épület rombadőlt és a lakos­ságból sokan meghaltak. ROMÄNIÄBAN március 2- án választják meg az új nép­tanácsi képviselőket. Szerte az országban már kifüggesz­tették a népi demokrácia frontja jelöltjeinek névsorát, valamint a választási névjegy­zéket. A KOPPENHÁGAI LAPOK közük Hansen dán miniszter­elnök és külügyminiszter Bul- ganyin üzenetére adott vála­szát. A dán miniszterelnök a magasszintű értekezlet mellett foglalt állást. SZERDÁN délben Athénben Véget értek Selwyn Lloyd és Averoff görög külügyminisz­ter tárgyalásai, amelyek — mint ismeretes — a ciprusi kérdés ügyében két nap óta folytak a görög fővárosban. Picibb incidens Tunézia és Algéria határán Francia csapatok mcfftgi/ilkoliak kát tunáaiait " Saakici-Saiiii-Jusaef bombáaása a Vision sági Tanács előtt mm Fiánk diplomáciai tvvákvngság ■■ Aont láthatnak he Irancia hadihajók a hisvrtai Még javában tartanak a ! szakiet-szidii-juszsfi bombá­zás utóhangjai, amikor újabb incidensről érkezett hír. Vasárnap Algériából jövő franciák ötikilométeres mély. ségben behatoltak Tunézia területére. üzlethelyiségeket kutattak át és lakosokat meg­motoztak. Két tunéziait meggyilkol­tak, s magukkal vittek egy negyven éves tunéziai állampolgárt. A csapatok elraboltak ötven birkát. Köziben egyre szélesebb lesz a Tunéziával kapcsolatos dip­lomáciai tevékenység. Tuniszban hivatalosan be­jelentették, hogy a kor­mány a Biztonsági Tanács elé terjesztette a kérdést. Tunéziai diplomaták tárgyal­tak Egyiptom, Kanada és Japán ENSZ-képviselőivel, ez utóbbi kettő jelenleg a Biz­tonsági Tanács tagja. A NATO tanácsának norvég képviselőjét arra utasították, hogy ma vesse fel az Atlanti Szövetségben a bombázás ügyét. A norvég kormányon belül különben véleményeltérések vannak, Lange külügymi­niszter szerint, jobb, ha Franciaország és Tunézia maga rendezi az incidenst, Gerhardsen miniszterelnök szerint nemzetközi fórumokon is meg kell tárgyalni. A fran­cia külügyminisztériumban olyan nirek terjedtek el, hogy az algériai kérdéssel kapcso­latban „nyugati csúcsértekez­letet“ hívnának össze fran­cia, marokkói és tunéziai, eset­leg más vezetők részvételével. Dulles amerikai külügyminisz­ter Szaud-Arábia washingto­ni nagykövetével tanácskozott, de nincsenek jelentések arról, mennyiben érintették érdem­ben a tunéziai problémákat; A legújabb jelentések sze­rint 1500 főre becsülik a bom­bakárosultak számát. A Nemzetközi Együttműkö­dési Hivatal amerikai misz- sziója nyolcvanezer dolláros segélyt bocsátott a károsultak rendelkezésére. Kairóból je­lentik, hogy a tunéziai nagykövet kö­szönetét mondott Nasszer elnöknek a gyors segít­ségért. A tunéziai kormány megtil­totta, hogy francia hadihajók fussanak be a bizertai támasz­pontra. Figyelmeztették a francia hatóságokat, hogy min­den hajóra, amely behatolni igyekeznék, tüzelni fognak. A jelenleg Bizertában állomá­sozó francia hajóit elhagy­hatják a kikötőt. A francia nemzetgyűlés szerdára virradó éjszaka fél kettőkor szavazással tett pontot Szakiet-Szidi- Juszef bombázásával kap­csolatos interpellációk so­rán kialakult vitára, A nemzetgyűlés többsége bi­zalmát fejezte ki a kormány iránt, 339 szavazattal, 179 ellenében elvetette a Francia Kommunista Párt képviselő csoportjának javaslatát, amely azt tartalmazta, hogy a nem­A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya 1958. február 5-én nyilatko­zatban tette közzé a kettésza­kított ország egyesítésére irá­nyuló javaslatait. A javasla­tok hűen juttatják kifejezésre az egész koreai nép forró óha­ját, jogos követelését az or­szág kettészakítottságának megszüntetésére. A magyar kormánynak szi­lárd meggyőződése, hogy a Koreai Népi' Demokratikus Köztársaság kormányának e javaslatai megalapozott és jár­ható utat nyitnak a koreai kérdés békés megoldásához és egyúttal a Távol-Kelet e tér­ségében régen fennálló nem­zetközi feszültség csökkentésé­hez is. A magyar kormány osztja a koreai népi demokra­tikus kormánynak azt az állás­pontját, hogy az ország egye­sítését csak békés úton lehet megoldani, s az egységes ko­reai állam megteremtésére ma­ga a koreai nép hivatott. A külföldi csapatok kivonása Korea területéről biztosítaná a szabad összkoreai választások sikeres lebonyolítását, a ko­reai választópolgárok szabad akaratnyilvánítását, s meg­kikötőbo zetgyűlés elítéli a kormány­nak azt a politikáját, amely­nek folytatása előbb vagy utóbb egy Afrikában általá­nossá váló háborúhoz ve­zethetnek Jemen csatlakozik az Egyesült Arab Köztársasághoz A kairói rádió kedden este jelentette, hogy a február 21-i népszavazás eredményeinek kihirdetése után aláírják az egyezményt Jemen csatlakozá­sáról az Egyesült Arab Köz­társasághoz. A rádió hírül adta, hogy a csatlakozás módozatainak ta­nul mány ozásával foglalkozó albizottság munkájának végez­tével a bizottság ajánlásainak jóváhagyására összehívják Je­men és az Egyesült Arab Köz­társaság illetékes küldöttsé­geit. könnyítené a genfi egyezmény Korea egyesítésére irányuló határozatának végrehajtását. A külföldi csapatok kivonásá­nak megvan a reális lehetősé­ge. A Kínai Népköztársaság kormánya 1958. február 7-i nyilatkozatában ismételten ki­fejezte készségét, hogy a köl­csönösség alapján a Koreái Népi Demokratikus Köztársa­ság területén tartózkodó kínai népi önkéntes csapatok kivo­násáról tárgyalásokat kezdjem A Magyar Külügyminiszté­rium, tolmácsolva az egész magyar nép véleményét, át- érzi a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya és a békeszerető koreai nép afö­lötti aggodalmát, hogy a fegy­verszüneti egyezményt meg­szegve, a dél-koreai hadsereget és a Dél-Koreát megszállva tartó idegen csapatokat állan­dóan erősítik, sőt az utóbbi időben atomfegyverekkel lát­ták el. A demarkációs vonal közelében folytatott atomhá­borús hadgyakorlatok fokozzák a háborús veszélyt. A koreai fegyverszüneti egyezménynek az amerikai fél által történő rendszeres és durva megsérté­1958. február 13, csütörtök, Ella napja. A Nap kél 6,53 órakor, nyugszik 17,04 órakor. A Hold kél 3,02 órakor, nyugszik 12,18 órakor. Várható időjárás ma estig: felhöátvonulások, néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt délnyugati-nyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma: 12—15 fok. — AZ ORSZÁGGYŰLÉS kulturális bizottsága február 14-én pénteken 10 órai kez­dettel ülést tart az Ország- házban. Napirend: a könyv­kiadás hároméves terve. — EGY HÉTTEL EZ­ELŐTT kezdte meg műkö­dését a népi ellenőrzés köz­ponti bizottsága. Azóta a be­jelentések alapján mintegy harminc ügyben intézkedett. Jégkára csak jégbiztosítás alapján térülhet meg. se nem lebecsülendő fenyege­tés nemcsak a Távol-Kelet, de az egész világ békéje szem­pontjából sem. Éppen ezért a magyar kormány teljes egészé­ben támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az 1953. július 27-én aláírt fegyverszüneti egyezmény megtartására irá­nyuló követelését, mindenek­előtt az atomfegyverek Koreá­ba való szállításának eltiltá­sát, s egyúttal kifejezi azt a reményét is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a koreai kérdés rendezésében érdekelt többi állam kormányai, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Kínai Népköztár­saság kormányához hasonlóan, nemcsak szavakkal, de tettek­kel is tanúbizonyságot tesz­nek a vitás kérdések békés úton való rendezésére irányu­ló készségükről, beszüntetik a háborús * feszültséget fokozó. Koreáiba irányuló fegyverszál­lításokat, kivonják Dél-Korea területéről atomfegyvereiket, s mihamarabb megindítják a tárgyalásokat Korea békés egyesítése érdekében. Magyar Külügyminisztérium. A Magyar Külügyminisztérium nyilatkozata — DÖMSÖDÖN megala­kult a gazdakör. Vezetőségé­be beválasztották a községi pártszervezet titkárát is, — Álarcosbált ren­dez február 15-én a helybeli Autócsárda helyiségeiben a monor-erdői KISZ-szervezet; — A NÉPEK BARÁTSA. GA HÓNAPJÁNAK előké­szítésére alakult országos bizottság szerdán az Orszá­gos Béketanács székhazában Darvas József elnökletével ülésezett. A bizottság, amely­ben valamennyi társadalmi és tömegszervezet, s a nem­zetiségi szövetségek is kép­viseltetik magukat, megtár­gyalta a barátsági hónap tervezetét. A tervet az Or­szágos Béketanács elé ter­jesztik. — A RÁCKEVEI járási népfront-bizottság elnökei a február 10-én megtartott ér­tekezleten megbeszélték a járási bizottság féléves mun­katervének főbb tennivalóit, amelyek elvi alapul szolgál­nak a községi népfront-bi­zottságok munkatervéhez. — KISKUNLACHÁZÁN február 14-én tanácsülésen tárgyalják meg a község fej­lesztési tervet. — NEGYVENHÁROMFÉ­LE műszert és készüléket gyárt az idén a Magyar Tu­dományos Akadémia Kutató Eszközöket Kivitelező Válla­lata. A Nagyvásártelepre szerda reg­gel 29 vagon és 10 tehergépkocsi élelmiszer érkezett, egyebek kö­zött 9 vagon káposztaféle, hat va­gon alma, 3 vagon citrom és 2 va­gon narancs. A KÖZÉRT zöldség- és gyü­mölcsboltokban a hajdúsági és a Győr Vidéki első osztályú féjeská- poszta új ára kilónként 2.20, a gumós zelleré pedig 5.60 forint. Az enyhe időre a kertészek újből mérsékelték a tisztított paraj árát. A vastag levelűt kilónként 6—7. a vékonylevelűt 5 _5.50 forintért h ozták forgalomba. A Garay téri piacon a mélykúti termelőszövet­kezet elárusítőhelyén füstölti nyers, hátsó sonkát árusítottak! kilónként 36 forintért. A pörzsölh füstölt szalonnát 37 és 44 forin­tért árusították. Ugyancsak a Ga­ray téri nagy KÖZÉRT húsboltban a levesnek való marha nyakat ki­lónként 16,50 forintért adták. Szerda reggeltől kezdődően a bu­dapesti KÖZÉRT boltok átlagosan 10 fillérrel szállították le a tojás árát. A friss tojást 1,80. a konzum tojást 1,70. a meszes tojást pedig 1,60 forintért árusították. Nem mi mondjuk - ők írják Ass explorer é Walter Lippmann írja a New York Herald Tribune- ban: Az amerikai mesterséges hold, az explorer megköny- nyebbülést hozott számunkra; kézzelfogható bizonyítékot nyújtván, hogy a rakétatudo­mány országunkban is ismert s hogy szakértőink tudnak ké­szíteni és irányítani rakétá­kat. Ez az esemény megerő­sítette azoknak a véleményét; akik azt mondogatták, hogy az oroszok ugyan tekintélyes előnyre tettek szert, de mi is Versenyben vagyunk. Az explorer tehát hatásos ellenszere annak a pánikhan­gulatnak, hogy halálos ve­szély fenyeget bennünket. De nem szünteti meg a szputnyik legfőbb jelentőségét — ami nem az, hogy az oroszok bo­csátottak fel elsőnek mester­séges holdat, s hogy mestersé­ges holdjuk sokkal nagyobb és súlyosabb, mint az explo­rer. A legfőbb jelentősége az, hogy az oroszok — miután a második világháború végén országuk el volt pusztítva és technológiájuk sokkal kezdet­legesebb volt a mienknél — a tudományos és technológiai fejlődésnek gyorsabb ütemét valósították meg, mint mi. A szputnyikkal végzett teljesít­ményük nem csupán azt mu­tatja, hogy urai lettek egy különleges szakterületnek, ha­s a szputnyik nem azt is, hogy a fizikai tu­dományok és alkalmazásuk területén szédületes fejlődést valósítottak meg. Bár az explorer már fenn repül az égen, nincs ok azt hinni, hogy a fejlődés viszony­lagos ütemét illetően helyre­állt az egyensúly. Még min­dig mi vagyunk a nagyobbak és erősebbek. De ők még min­dig gyorsabbak nálunk. Nekünk tehát még sokat kell tennünk, s véleményem szerint egyszerre három szé­les úton kell előbbre jutnunk. Az az első teendő, hogy rá kell jönnünk, hogyan tehetnők kormányunkat a jelenleginél nagyobb mértékben képessé hosszú távlatú döntések meg­hozatalára és végrehajtására. Nem kétséges ugyanis, hogy a rakéták területén való ame­rikai haladást bürokratikus huzavona hátráltatta olyanok vezetése alatt, akiket politikai szempontokból neveztek ki, s akik nem értettek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről dön­teniük kellett volna. Ez kétségtelenül átszerve­zést tesz szükségessé a Penta­gonban. De a bajt csupán a Pentagonban nem lehet meg­gyógyítani. Legalábbis ugyan­akkora felelősség terheli a Fehér Házat és a kongresszus illetékes bizottságait. A második út, amelyre rá kell lépnünk, még szélesebb ennél. Az amerikai közokta­tásügy átalakításának útja ez. Az amerikai közoktatás minő­sége ugyanis — nagy átlagban — csökken ugyanakkor, ami­kor az oktatásra várók tömege mind nagyobb lesz. Közép­es főiskoláinkra hatalmas ter­het ró a lakosság növekedése és nagy nyomás nehezedik rá­juk, hogy szállítsák le követel­ményeiket. Az amerikai okta­tás terén olyan baljóslatú irányzat mutatkozik, hogy mi­nél több diákot tanítsanak ’egyre kevesebbre azokból a fontos tudományokból, ame­lyek műveltté tesznek egy embert. Az amerikai társadalmat fe­nyegető legsúlyosabb veszély sokkal inkább ebben rejlik, mint a katonai hatalmi egyen­súly hullámzásaiban. Bizo­nyos, hogy meg tudjuk vé­delmezni magunkat a hódí­tással szemben. Aggódnunk kell azonban az oktatás csök­kenő szintje, a kulturális színvonal vulgarizálása miatt, ami azzal fenyeget, hogy egy nagy lélekszámú, de má­sodrendű néppé válunk, el­hízunk és elkényelmesedünk. A harmadik út, amelyen el kell indulnunk, annak útja, hogy megtanuljunk az élet ri­deg tényeihez alkalmazkod­ni — különösen ahhoz a tény­hez, hogy nyugati társadal­munk, melynek mi vagyunk a legerősebb tagja, immár nem a legelső, hanem csak egyenlő tagja földünk nagy társadalmainak. Angliának és Franciaor­szágnak a mai nemzedék éle­tében meg kellett tanulnia, amit Svédország és Spanyol- ország hajdan megtanult, hogy immár nem ők a fő hatalmi központok és immár nem be­folyásolják az egész emberi­séget. A második világháború végén néhány éven át az Egyesült Államok volt a ha­talom és a befolyás legelső központja a világon. A sze­repünkről a háború utáni években alkotott nézetünknek az volt az alapvető ítélete, hogy legelső hatalom: a nyu­gati társadalom, amelyet az Egyesült Államok vezet. Ez tényleg így is volt. de csak egy ideig. Ez a háború utáni korszak befejeződőben van, s most Mansfield amerikai Mansfield szenátor, az ame­rikai demdkratapárti szenátu­si csoport helyettes vezetője beszédet mondott, amelyben ismertette az Egyesült Álla­mok gazdasági helyzetét és kitért néhány külpolitikai kér­désre. ,,Semmiféle elektronikus számológép sem kell annak megállapításához — mondot­ta —, hogy az Egyesült Álla­mok gazdasági térképét a nyo­mor kráterei tarkítják.” Az Egyesült Államokban a mun­kanélküliség az ötmilliós számhoz közeledik. Lehetsé­ges — folytatta a szenátor —. hogy a „depresszió” meghatá­hozzá kell szoktatnunk gon­dolkodásunkat. ahhoz a nagy valósághoz, hogy nem va­gyunk vezető hatalom, ha­nem csak egyenlő erejű ha­talom. Ez az a valóság, amely- lyel Dulles még nem békült meg. Emiatt van az, hogy az amerikai és a nyugati politika — bár kifelé kemény hangot üt meg — belülről nem reális, vágyálmokat kerget, sőt, mondhatni reménytelen vágy­álmokat. Az idő azonban múlik és a világ hatalmi struktúrájá­nak realitásai arra kénysze­rítik Dullest, hogy elmen­jen, ahova nem- akar elmenni, olyan találkozókra, amelyeket nem kíván, s olyan kérdések­ről tárgyaljon, amelyekre el­avult politikánk nem nyújt biztos és kielégítő válászt. szenátor nyilatkozata rozás túlságosan erős ahhoz, hogy jelenlegi helyzetünkre lehetne alkalmazni. Ennek el­lenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen súlyos következményekkel jár a je­lenlegi helyzet az amerikaiak millióira.” Nemzetközi kérdésekre át­térve, Mansfield bírálta az amerikai erőpolitikát. Az Egyesült Államok — mondotta — „hosszú éveken keresztül két kormány vezetése alatt annak az elméletnek alapján cselekedett, hogy a legjobb az erő pozíciójából biztosítani a békét”. De a két szovjet mes­terséges hold felbocsátása „minden eddiginél jobban megmutatta, milyen torz el­képzeléseken alapult védelmi és külpolitikánk". „Vajon mi is történt ezek* ben az években?’’ — tette fel a kérdést Mansfield szenátor és így válaszolt: „Valaha atom- monopóliumunk volt. Ezt is elvesztettük. Amikor ezek a monopóliumdk megvoltak, nyilván ezek jelentették az erő helyzetét. De ma már nincsenek meg. Azelőtt . or­szágunk láthatárán nem jelen­tek meg mesterséges holdak mindazokkal a következmé­nyekkel egyetemben, amelyek­kel e mesterséges holdak a fej­lett haditechnika más ágaza­tai szempontjából együtt jár­nak ... Két idegen mestersé­ges hold is megjelent fölöt­tünk, amíg nálunk sikerült végre egyet kilőni.” Mansfield a továbbiakban hangsúlyozta, hogy le kell mondani az erő helyzetének megteremtését hirdető meddő doktrínáról és olyan építő jel­legű politikára kell rátérni, amely a béke alapjainak fel­kutatását célozza. A legkevesebb, amit tehe­tünk — mondotta a továb­biakban Mansfield szenátor —, hogy az Egyesült Államok javasolja: hosszabbítsák meg a nemzetközi geofizikai évet, amelyben részt vesz a Szov­jetunió és részt veszünk mi is, és változtassák azt az egész világot felölelő tudomá­nyos együttműködés évtizedé­vé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom