Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kJC irl AZ ASZÓDI ÓVODÁBAN MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA II. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA 60 FILLER MEGYEI TAN ÁC S LA P j A ; 1958 FEBRUAR 2. VASÁRNAP A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957. év kezdetén igen súlyos gazdasági helyzetben volt az ország. Az ellenforra­dalom — főképpen az 1956. év végi és az 1957. év eleji terme­léskiesés révén — közel 20 mil­liárdos kárt okozott az ország gazdasági életében is. Az egészségtelenül megnőve, kedett vásárlások folytán a ke­reskedelmi készletek nagy mértékben csökkentek — a la­kosság vásárlóereje azonban nem csökkent; egyrészt mert 1956 november és decemberben az el nem végzett munkáért is kifizetésre kerültek a munka­bérek és rendkívüli juttatások és másrészt merf a parasztság a kötelező beadás eltörlése ré­vén nagyobb, jövedelemhez jutott. Mivel a termelés és a behozatal a szükséges utánpót­lást nem biztosította, az áru­alap és a vásárlóalap közötti egyensúly bizonytalanná vált. Ezt az egyensúlyt csak a Szov­jetunió és a többi baráti orszá­gok által nyújtott gyors áru- szállítások révén sikerült biz­tosítani. Ugyancsak a baráti országok és elsősorban a Szov­jetunió tették lehetővé ipari nyersanyagok és üzemanyagok szállításával a termelés emelé­sét és ezzel a termelés és a fo­gyasztás közötti egyensúly tar­tós megszilárdítását, az inflá­ció elkerülését; A népgazdaság fejlődését, a - lakosság anyagi, valamint kul­turális szükségletei kielégítésé­nek mértékét 1957-ben a kö­vetkező fontosabb adatok jel­lemzik; Ipar — építőipar 1957. év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal ter­melt többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az állami ipar 1957. évi termelési tervét 10 száza­lékkal túlteljesítette. Az állami iparon belül leg. nagyobb' mértékben a könnyű­ipar termelése nőtt: Az 1957. évi termelési tervet az ipar a legtöbb cikkből je­lentősen túlteljesítette. A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett. A szénbányászati dolgo­zók átlagkeresete az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt. rendkívüli kezdvezményeket nyújtottak a szénbányászati dolgozóknak a lakásépítés, az iparcikkellátás stb. terén. Az intézkedések hatására a bánya, szók száma és ezzel együtt a széntermelés hónapról hónapra nőtt, az éves tervet négy szá­zalékkal túlteljesítették. A napi átlagos széntermelés azon­ban még novemberben is — «mikor a termelés az évi leg­magasabb szintet érte el — egy százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapjának átlagában. A nehéziparon belül elsősor­ban azoknak az ágazatoknak a termelése nőtt meg; amelyek nagyobb mértékben gyártottak fogyasztási cikkeket. Jelentős mennyiségben gyártott a gép­ipar olyan termékeket (elektro­mos hűtőszekrény, televíziós készülék stb.), amelyeket ko­rábban egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiség­ben állítottak elő. Az állami ipar munkásai­nak száma 1957 szeptember­ben 4000-rel több volt, mint 1956 szeptemberben, a többi állománycsoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazót - tak, kisegítők stb.) tartozók száma ugyanezen időszak alatt 19 000-rel csökkent. 1957 szeptemberben a kisipari ter­melőszövetkezetekben kereken 20 000-rel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, A magánkisiparosok és alkal­mazottaiknak száma 1957 fo­lyamán 26 000-rel nőtt. Az egy munkásra jutó ter­melés az állami iparban (élel­miszeripar nélkül számítva) az év egészét tekintve négy szá­zalékkal alatta maradt az 1956. év első kilenc havi át­lagának. A termelékenység 1957 negyedik negyedévében négy százalékkal meghaladta az 1956 első háromnegyedévé­nek átlagát és nyolc száza­lékkal felülmúlta az 1955. évi színvonalat. Az év folyamán megjavult az ipar anyagellátása. Az anyagellátás folyamatosságá­nak biztosításában jelentős szerepe volt a baráti országok gyors és hathatós segítségé­nek. Az ipar 1957-ben drágábban termelt, mint a korábbi évek­ben. Az iparban a termelési költségek növekedésének mintegy fele a bérköltségek emelkedéséből adódott. Az állami építőipar 1957- ben mintegy 11 százalékkal nagyobb összegű építkezést valósított meg, mint 1956- ban, körülbelül 30 százalék­kal többet, mint amennyivel az 1957. évi terv eredetileg (1957 májusában) számolt. Az építkezésében belül megnőtt a tatarozások és a lakóház- építkezések aránya, 1957 szeptember hó végén lakás- építkezéseken több építő­ipari munkás dolgozott, mint az előző év azonos időpont­jában. Az építőipar nem központo­sította eléggé erőit az épít­kezések befejezésére: 1957 szeptember végén mintegy 2700 épülettel több volt ki­vitelezés alatt, mint egy év­vel korábban. Mezőgazdasag A mezőgazdasági termelés 1957-ben kedvezően alakult. Ebben szerepet játszott a jó időjárás, valamint a paraszt­ság termelési kedvét fokozó intézkedések. Az 1956/57. gazdasági évben mintegy tíz százalékkal (kö­rülbelül 280 000 katasztrális holddal) kisebb volt a kenyér- gabona vetésterülete, mint az előző gazdasági évben. Csök­kent a napraforgó, a cukorrá- s" pa és néhány más növény ve-1 'é.sterülete is. Ugyanakkor kö-1 rülbelül 600 000 katasztrális | holddal nőtt a kukorica és a! legfontosabb tafcarmánynövé-1 nyék, elsősorban az árpa, a I zab és a pillangós növények | vetésterülete. A tíz százalékkal kisebb te- | rületen 1957-ben öt százalék- | kai több kenyérgabona ter-1 mett, mint 1956-ban. Árpából. | zabból és kukoricából rekord- | termés volt. Az árpa termés- 1 átlaga felülmúlta az eddig el- | ért legmagasabb átlagot, ku-1 koricából pedig katasztrális | holdanként mintegy négy | mázsával termett több, mint | 1956-ban. Az 1957. évi szőlőtermés | nemcsak minőségben, de 1 mennyiségben is jobb volt | az előző évinél. Előzetes ada-1 tok alapján a bortermés 3,31 millió hektoliter volt, egy mil-1 lió hektoliterrel több az 1956 | évinél. 1957-ben 3,5 millió mázsa 1 műtrágyát kapott a mezőgaz- | das ág, egy millió mázsával | többet, mint 1956-ban. Az egy f katasztrális hold szántóra jutó | műtrágya mennyisége mégha- | ladta az eddig elért legmaga- | sabb felhasználást. = Az 1957. évi állatállomány ugyan kisebb volt, mint az 1956. évi igen magas állo­mány, de a szarvasmarha- és sertésállomány összetétele ked­vezőbb volt, mint az előző években. A szarvasmarhaállo­mányon belül 1957.. októberé­ben a tehenek aránya 49,7 szá­zalék volt, magasabb, mint az előző években. Az 1956 októberi ellenforra­dalmi események következté­ben feloszlott termelőszövetke­zetek fele 1957 márciusáig új­jáalakult. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdál­kodása 1957-ben javult, vagyo­ni helyzetük jobb volt, mint az előző évben. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek ter­mésátlagai katasztrális hol­danként búzából 2.1 mázsá­val, rozsból 1.8 mázsával, őszi árpából 90 kálóval múlták fe­lül az egyéni gazdaságok ter­mésátlagait. Az egy tagra jutó részesedés még egy esztendő­ben sem volt olyan magas, mint 1957-ben. A gépállomások 1957. év ta­vaszán önálló vállalatokká ala­kultak. A gépállomások szol­gáltatási díjait felemelték, 1957. évi működésük — az elő­zetes adatok szerint — deficit- mentes volt. 1957-ben a felvásárolt me zőgazdasági termékek meny­nyisége valamivel kevesebb volt, mint 1956-ham de a leg­több cikk tekintetében jóval nagyobb mennyiséget vásá­roltak fel, mint amennyit az 1957. évi terv előirányzott. Megkezdődött a Ruházati Dolgozok { Szakszervezetének f ^ képeskönyv minden képéhez egy-egy rövid kis mesét is kongresszusa I mond Varjú Mária, a másodéves gyakorló óvónéni. Szere­tik is ezért a gyerekek nagyon Mintegy húszezer ruhaipari | dolgozó képviseletében kezdte 1 meg tanácskozását szombaton I délelőtt a vasas szakszervezet | székházában, a Ruhaipari Dől- í gozók Szakszervezete XX. | kongresszusának több mint 300 | részvevője. A kétnapos kong- | resszus megnyitásánál jelen | volt Nagy Józsefeié könnyű-1 ipari miniszter, Szurdi István, 1 .az MSZMP Központi Bízott- | sága ipari osztályának veze- f tője, Vincze József, a Szak-1 tanács titkára és Rína Palum- | bo, a Szakszervezeti Világszö- | vétség textilruházati tagozaté- I naiv képviselője. f Varga József, a Ruházati i Dolgozók Szakszervezetének § elnöke mondott beszédet. | ■ ................................. á.,iiiimii,»,..i,ii,nimiinniiiiiii. mn mim mMimimmmi lm,i,■1,1,111,„.mi,,, ,111111,1 A vegyescsoportnak önálló zenekara is van Aláírták az Egyiptom és Szíria egységét kimondó okmányokat A kairói rádió közölte, hogy ! szombaton délután az egyip­tomi minisztertanács épületé­ben Nasszer egyiptomi és Kuatli szíriai elnök aláírta az okmányokat, amelyek kimond­ják a két ország egységét. Az aláírás után Szabri Asszali szíriai miniszterelnök az összegyűlt tömeg előtt fel­olvasott egy deklarációt, amely kikiáltja az „Egységes Arab Köztársaságot”* Nincs ötös találat a lottón A négyesre 130294, a húrmcsra 701 forintot fizetnek A lottó 5. játékhetében! vényen értek el, a nyeremény Közlekedés A közlekedési vállalatok 1957. év egészében 127 millió tonna árut szállítottak, 10 szá­zalékkal többet, mint 1956-ban és 3 százalékkal többet, mint 1955-ben. 1957-ben az utas­forgalom az 1956. évinél százalékkal volt több. A vasút — eltekintve az őszi csúcsforgalom egyes idősza­kaitól — a szállítási igényeket kielégítette. Belkereskedelem újabb szelvénycsúcs követke­zett be. Az elmúlt héthez ké­pest ugyanis — amikor leg­magasabb volt a szelvényszám — több mint 100 000-rel emel­kedett a játékban részvevő szelvények száma. A Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság előzetes tájékoztatója szerint erre a játékhétre 3 127 064 szelvényt küldtek be a foga­dók. így egy-egy nyerőosztály­ra 1 172 646 forint jut. A ki­ll j húzott nyerőszámok szétszór- j tan helyezkednek el a szelvé- ' nyen, ^ így aránylag kevés a találat, s többet fizetnek. Teli- találatos szelvény ezúttal sincs, s így a négytalálatosok között ismét két osztályra jutó nyereményt osztanak szét. A kiskereskedelem eladási forgalma folyóárakon számítva mintegy 9 százalékkal több (Folytatás a 2. oldalon.) Négytalálatos szelvény 18 akadt, amelyekre egyenként 130 294 forint jut. Hármas találatot 1672 szel­egyenként 701 forint. Az 57 555 kéttalálatos szelvényre egyen­ként 20 forintot fizetnek. A SZOT ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta XIII. ülését, amelyen Somogyi Miklósnak, a SZOT elnö­kének javaslatára határozatot hoztak a magyar szakszerveze­tek XIX. kongresszusának idő­pontjáról, napirendjéről és ki­jelölték a kongresszus előadóit; Az ülésen részt vett és felszó­lalt Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. A Szaktanács ülésének hatá­roznia alapján a magyar szak­szervezetek XIX. kongresszu­sa február 28. és március 2; kozott tartja ülését az Építőit Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában. „Tetőtől talpig felöltözhet“ vásárlási utalvány és még több mint 300 nyereménytárgy a lottó következő jutalomsorsolásán lIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIII>IIIIIIIIIIllllllltllllllllllllllllllllllllllllllHlllllinillllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllltlllllllllillllllllllllllllllllH Négypercenként egy-egy televíziós készülék A lottó legközelebbi — feb­ruár 7-én sorrakerülő — juta­lomsorsolásán az eddiginél jó­val több nyeremény talál gaz­dára. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság azonban nemcsak az ajándéktárgyak mennyisé­gét növelte, hanem az értéke­sebb nyeremények számát is emelte. így a 9. jutalomsorso­lásról visszamaradt 36 újra­sorsolandó nyereménnyel együtt ezúttal 382 lottószel­vény-tulajdonos nyer. Ezt az tette lehetővé, hogy januárban öt lottósorsolás volt, s a heten­ként beküldött szelvényszám is jelentősen emelkedett. I A főnyeremény most is két | öröklakás és a Wartburg gép- I kocsi. Ezúttal a Mártírok út- ! ján épülő lottóház egyik két- 1 szoba-hallos és az egyik két- 1 szobás tetőteraszos, összkom- ! fortos öröklakása talál majd I gazdára. Ezeken kívül 5 oldal- ! kocsis Pannónia motorkerék- I párt, szobabútorokat, arany 1 Doxa karórát, újabb 10 fél­sertésre szóló utalványt sorsol­nak ki. A Lottó Áruház bárme­lyik osztályán beváltható utal­ványok számát húszra emelték, Uj nyereménnyel — „Tetőtől- talpig felöltözhet” vásárlási utalvánnyal — is megörven­deztetik a lottózókat, öt férő és öt női utalvány tulajdono­sa 6000, illetve 5000 forint ér­tékű ruhaneműt — téli kabát­tól a fehérneműig — vásárol­hat a Lottó Áruházban. Ötletes újítás L. Laletyin, a leningrádi Ki- rov-gyár esztergályosa ötletes újítást vezetett be. Olyan elektronikus műszert szerkesz­tett, amely 0,05 mm-es pontos­sággal állapítja meg a meg­munkálandó alkatrész mére­teit. Ez idő alatt a gépet nem kell leállítani. Eddig a bonyo­lult munkadarabok mérése je- íentős időveszteséget okozott. Megalakult a Hazafias Népfront Pest megyei jogi bizottsága Január elsejétől meggyorsult a prágai Tesla Műveknél a ,,Mánes” televíziós készülék gyártása, hogy kielégíthessék az egyre növekvő keresletet. A gyárban négypercenként készül el egy-egy televíziós készülék. Az 1958. évi terme­lési terv szerint a Tesla Művek ebben az évben 150 ezer televíziós készüléket és 300 ezer rádiót gyárt. Képünkön: az új csehszlovák „Mánes” televíziós készülék, mind több család szórakozását és örömét szolgálja 1 A napokban megalakult a 1 Hazafias Népfront Pest me­I gyei bizottságának elnöksége | mellett a jogi bizottság, amely- | nejj elnökévé dr. Lakatos Im- I rét, a megyei tanács vb-titká- ! rát választották meg. A jogi I bizottság célul tűzte ki a me­ll gye területén élő ügyészségi. | bírósági, tanácsi, vállalati jo- 1 gászok, ügyvédi munkaközös- ! ségek tagjainak összefogását. I munkájuk elősegítését. Ugyan- ! akkor a jogi bizottság munká- 1 ja során a legszélesebb töme- I gek véleményét is meg kíván- ! ja hallgatni és ezért készülő | törvénytervezetekről és más i jogszabályokról vitákat ren­dez, ismerteti a megjelenő tör­vényeket és törvényerejű ren­deleteket. A jogi bizottság minden városban és járásban albizottságokat kíván létrehoz­ni, hogy ezzel még szélesebb tömegek • között végezhesse munkáját. A jogi bizottság a Pest megyei Hírlapon keresz­tül jogi tanácsadási rovatot indít és bárkinek ügyes-bajos jogi ügyeiben felvilágosítást nyújt. A jogi bizottság vége­zetül feladataként jelölte meá azt is, hogy segítséget nyújt a népi ellenőrző bizottságon megszervezéséhez, működésé^ hez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom