Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

1958. FEBRUÄR 1. SZOMBAT FES7 MEG IT# i&Cirtap Híradás a Dunamenti Hőerőműről Tavaly nyáron lapunk ha­sábjain már hírt adtunk ar­ról, hogy Százhalombatta mel: lett épül fel a Dunamenti Hő­erőmű, hazánk egyik leg­nagyobb erőműve. Az azóta eltelt idő jelentősen előbbre vitte a Dunamenti Hőerőmű tervezési és előkészítési műn kálatait. Az alábbiakban ezek­ről adunk számot. Egy megyében két erőmű Megyénkben Százhalombat­tán kívül Nagymaros—Viseg- rádnál épül a Dunai Vízierő­mű, amely 130—140 mega­watt teljesítménnyel járul majd hozzá növekvő energia- szükségletünk kielégítéséhez. Egyszerre tehát két hatalmas erőmű is épül megyénkben, s ezek jelentősen „forradalma­sítják* a környező községek életét, körülményeit; A két erőmű jelentősen kü­lönbözik egymástól, hiszen a Dunai Vízierőmű a Duna vizé­nek energiáját használja fel, a Dunamenti Hőerőmű pedig a hazai közepes minőségű sze­neket A két erőmű közül a Dunamenti Hőerőmű készül el előbb, hiszen elkészültét jelentősen sürgeti a főváros energiahiánya és az, hogy az erőműtechnika fejlődése kö­vetkeztében ma már elavult­nak számító Kelenföldi Erő­mű nem tud megbirkózni a növekvő feladatokkal Az el- műit évben megjelent cik­künkben számot adtunk ar­ról, hogy milyen hosszú kuta­tómunka előzte meg az erő­mű helyének kijelölését míg végül is Budapesttől délre 30 kilométerre, a Duna budai partján fekvő Százhalombatta határában állapították meg helyét Háznál a víz A hely kiválasztása nem Volt véletlen. Az erőmű vagy a szénre települ, vagy a fo­gyasztóra, vagy a hűtővízre. A százhalombattai erőmű ese­tében sikerült szerencsésen egyesíteni a két szempontot, mert közel lesz a fogyasztók­hoz és a hűtővízhez is. Az erőmű közelében nincs olyan település, amelyet füstje be­szennyezne, nem fenyegetik a Duna árvizei, ugyanakkor a hatalmas mennyiségű hűtővi­zet csak. néhány méter magas­ra kell felszivattyúzni a Du­nából. Az Erőmű Tervező Iroda, a Dunamenti Hőerőmű tervező­je, úgy döntött, hogy ne köz­vetlen a Duna partján épít­sék fel az erőművet, hanem attól néhány száz méterre nyugatra. A parton való el­helyezés ugyanis sokkal költ­ségesebb lenne. A Duna vi­zének mesterséges medret építenek, így juttatják el az erőműhöz, tehát mindig ,jké? alatt’’ lesz a víz. A legkorszerűbb erőmű A Dunamenti Hőerőmű a legkorszerűbb erőmű lesz ha­zánkban. Számolnak azzal, hogy alacsony kalóriájú sze­nekkel dolgozik, s tervezése eszerint történik. A beérke­ző szénszállítmányokat vagon- buktatókkal ürítik ki, s a ki­ürített szén széles szállítósza­lagra kerül, amelyről továb­bi szállítószalagok juttatják el a széntárolótér kijelölt részé­hez. Ott a szalagok oldalra billentésével a magasan futó szalagokról a szenet betono­zott területre öntik.- Az életbiztosítás enyhíti a legnehezebb napon anyagi gondjait A széntároló területekről to­lólemezes bulldózerek tolják a kijelölt helyre. A széntáro­ló hatalmas helyet foglal el, hiszen az erőmű távol van a bányáktól és így mintegy két­heti tartalékot kell gyűjtenie. Naponta 4500 tonnát fogyaszt majd az erőmű, tehát a két­heti tartalék hatalmas meny- nyiséget jelent. A szenet a talajba süllyesz­tett beszállító szalagokról is­mét szállítószalagokra juttat­ják, amelyek fel viszik azt a kazánok előtti bunkerba, ahonnét adagolókon keresztül az őrlőibe jut. A szenet fel- használás előtt ugyanis liszt finomságúvá őrlik és ezt a szénlisztet légfúvó berende­zés és ventilátorok segítségé­vel befújják a kazánok tűzte- rébe. „Tiszta" füst A négy, több emelet ma­gas kazánban a szén a lehető legtökéletesebben elég. A ka­zánoknál nem alkalmaznak rostélyt, hiszen azokra nincs szükség, az éghetetlen anyagok a füsttel együtt hagyják el a tűzteret. Ha maradéktalanul kijutnának a kéményeken át a szabadba, rövidesen tönkre- tennék a környező terület vi­rágzó mezőgazdaságát Ezért minden egyes kazán mögött olyan berendezést helyeznek el, amely megtisztítja a füs­töt ezektől az anyagoktól. Elő­ször leválasztóikon megy át a füst a leválasztok bonyolult járatain a gázok átjutnak, a nehezebb anyagok azonban nem. Ezekből elektrosztatikus leválasztókba kerül a füst, ahol a benne levő legfino­mabb szennyeződés is leülep­szik. A leválasztóikban le­ülepedett szennyeződés el­szállítása úgy történik, hogy azt vízzel keverik és csőveze­téken a tárolótérre szállítj áh.. Hatalmas kémények Két-két kazán és leválasztó csatlakozik egy-egy 120 mé­ter magas kéményhez. A ké­mények rendszeréhez még ventilátor-berendezések is kapcsolódnak, siettetik a ke­letkezett füst eltávolítását, nö­velik a kémény huzatát. A kazánokat,-és pernyelevá- lasztókat a Német Demokrati­kus Köztársaság üzemei ké­szítik. A kazánokban túlhe­vített gőz képződik, ez megy át a kazánházzal egybeépített gépház-épületen. Ott a gőz a Láng-gyár--által szállított gőzturbinákba kerül, amelyek lapátjai a nagy gőznyomás következtében forgásba jön­nek. A gőz a turbinákon át­haladva, hűtőrendszerbe ike­rül, ahol lehűl, lecsapódik és víz alakjában visszatér a ka­zánba; A legtisztább víz Az ilyen zárt rendszerű be­rendezéshez természetesen csak a legvegytisztább vizet lehet felhasználni. Az ilyen, a desztilláltnál is tisztábbnak tekinthető víz előállítására külön vízlágyító épületet lé­tesítenek. Itt a Duna vizét vegyi úton megtisztítják; A legtisztább vízből másod­percenként a Dunamenti Hő­erőmű tíz köbmétert használ el. Ez a vízmennyiség kétsze­rese Budapest egész fogyasz­tásának. Az óriási víztömeg, mint már említettük, a mes­terséges Dunaágból kerül a berendezésbe. A gőzturbinák­kal közös tengelyen forog négy áramfejlesztő egység, ame­lyek egyenként 50 megawatt áramot termelnek óránként. Az erőmű géptermeiből maga­san elhelyezett, vasbeton hi­dakon futó síneken viszik az áramot a szabadtéri transz­formátorokhoz, amelyek azt szállításra alkalmassá transz­formálják. Százhalombattától Diósdig, illetve Soroksárig fut az áram új távvezetéken, ott kapcsolódik az országos háló­zatba. Automatizált Üzem Az erőmű 1960-ban lép tel­jes kapacitáséval az országos hálózatba.' A tervezésnél ügyelnek arra is, hogy bőví­tésre, terjeszkedésre lehetőség legyen. Az erőmű főépületei köré számos melléképület épül. Külön épület, de kapcsolódik az erőműhöz a gépház előtt elhelyezett villamos vezérlő- épület. Az erőmű egész vér­keringését innét tartják szem­mel a műszerek segítségével. Az irányítást teljesen automa­tizálják. így érthető, hogy a hatalmas, 200 megawatt tel­jesítményű erőmű állandó üzem mellett is csak 800 főt fog foglalkoztatni. Az automa­tizálás nemcsak szükségtelen­né teszi az emberek munká­ját, hanem jelentősen meg­könnyíti a, nehéz munkák el­végzését is. Az építkezésre 800 millió forintot irányoztak elő és rövidesen megkezdik az előkészítő munkálatokat, hogy még a Dunai Vízierőmű első gépegységének üzembelépése előtt a Dunamenti Hőerőmű teljes kapacitással elkezdhesse működését. Mészáros Ottó 248 agronómus tsz-tag A legjobb termelőszövetke­zetekben az agronómus tagja a közösségnek és jövedelmét egészében a szövetkezettől kapja. A munkaegység szerint vagy más formában, saját erő­ből fizetett agronómusok szá­ma 248. Ezenkívül az állam anyagi segítségével 400 agro­nómus dolgozik a közös gazda­ságokban. A termelőszövetkezeti agro- nómusök számában további je­lentős emelkedés várható, mert az állam a jövőben a be­ruházási hiteleket elsősorban azoknak a termelőszövetkeze­teknek adja, ahol a megfelelő szakvezetés biztosítva van. D tűzbiztosítás egyéni és közös érdek Szinte naponként lehet ol­vasni az újságokiban, hogy hol itt, hol ott pusztított a tűz, a félelmetes vörös kakas. Ütját csupasz, kormos falak, üszkös gerendák, kétségbeesett em­berek jelzik. Nem beszélve a kisebb tüzekről, csak az el­múlt hetekben Rudabányács- kán 800 ezer forint, Bakony- szentlászlón 300 ezer forint, Tiszasülyön 420 ezer forint, Solymáron 130 ezer forint kárt okozott a tűzvész. Mire intenek a tüzek? Elő­ször is arra, hogy legyünk gondosak, óvato­sak. A tűzrendészet! sza­bályok betartásával sok kártól menekülhetünk meg. 1957-ben több mint kétezer tüzet idézett élő a gondatlan­ság. Ezek túlnyomó része el­kerülhető lett volna. A tűz nem jelenti be magát. S ha már lobognak a széltől korbácsolt lángok, ég a ház, a gazdasági udvar, a tűzoltók csak elolthatják a tüzet, a szomszédok csak segíthetnek, de a kár csak úgy térülhet meg, ha volt biztosítás. Minden ország igyekszik megvédeni lakosságát ennek a legszörnyűbb elemi csapásnak kártevésétől. A Szovjetunió­ban és a legtöbb népi demok­ratikus államban kötelező a tűzbiztosítás. Hasonlóan több nyugati országban is. Nálunk négy évig volt ér­vényben a kötelező tűz. és jégbiztosítás. Kormányzatunk a múlt évben eltörölte. Azóta — egy év alatt — 600 000 la­kóépületre és mezőgazdaságra kötött önkéntes tűzbiztosítást a lakosság. Ez nagy szám ugyan, de országosan mégis mindösz- sze az egyéni tulajdonban levő épületek és gazdaságok mint­egy harmadrészét jelenti. S itt válik társadalmi üggyé a tűz­biztosítás. Nem mindegy, hogy az évi több ezer tűzkárosult kap- e kártérítést, vagy pedig annak hiányában a leg­súlyosabb helyzetbe kerül, sőt, sok esetben az állam, a társadalom támogatására szorul. Az Állami Biztosító az olcsó díj mellett a kockázatviselés körét is kiterjesztette. Kevesen tudják például, hogy ha a villámcsapás a gazda lovát, tehenét, ser­tését az istállóban, a lege­lőn vagy az úton elpusztít­ja, a biztosító a kárt meg­téríti* A kötelező biztosítás megszű­nésekor életbeléptetett új fel­tételek szerint, ha a házon, vagy a gazdasági épületeken és felszerelésben szélvihar okoz 200 forinton felüli kárt, a tűzbiztosítás alapján ez is megtérül. A SAJTÓ ÜNNEPE M a, február elsején ünnepet ülnek a magyar sajtó munkásai. Szerény,, de ben­sőséges, mély tartalommal te­lített ünnepet. Ezen a napon jelent meg először, tizenhat esz­tendővel ezelőtt az illegális Szabad Nép. Azóta esztendőről esztendőre ezen a napcm az új­ságírók és az olvasók a ma­gyar sajtó, a magyar újságírás harcos hagyományaira emlé­keznek. Arra a nehéz és hosz- szú útra, amelyen a szabad sajtóért küzdő nagyszerű em­berek közül nem egy legdrá­gább kincsét, az életét is felál­dozta. Az újságra. így az újságírók­ra is nagy feladat hárul az új társadalom, az emberibb, szebb jövő megteremtésében- Nagy felelősség, ahogyan azt Kádár János elvtárs megfogal­mazta a parlament legutóbbi ülésén. „Az újságírói hivatás* és az újságírók tevékenységét mi igen nagyra értékeljük Rendkívül nagy szerepük van a közvélemény formálásában- Kérjük az újságíróktól, járja­nak el nagyobb felelősséggel Kérjük tőlük, hogy ők legalább annyira tiszteljék hivatásukat, mint ahogyan mi tiszteljilk!‘, Egyszerűen megfogalmazott- de világos, mindenki által könnyen megérthető szavak ezek. Nem egy feladatkör, da egy komoly hivatás pontos megfogalmazása tükröződik belőle. Az újságírók felelősség- teljes, jő munkájára igen nagy szükség van nemcsak általá ­ban, de egy új társadalom megszületésénél különöskép­pen is. Őszintén feltárni a va­lóságot, megmutatni a születő új világ nagyszerű eredmé­nyeit, de ugyanakkor bemutat­ni hibáit is. Igen. a hibákat is. de nem kiragadva, csokorba gyűjtve, elszakítva az élet mát eseményeitől, hanem együtt a kettőt, s minden esetben olyan szándékkal, amely segít leküs deni formálódó társadalmunk hibáit és gyengeségeid. Ez ko­moly alkotómunkát kíván az újságíróktól Alkotómunkát, amely egyúttal hozzájárulást is jelent az új. szocialista tár­sadalom felépítéséhez. Csalt így válhatnak az újságírók va­lóban a közvélemény formá­lóivá. az emberek százezrei­nek és millióinak elfogadott, szakavatott kezű nevelőivé. A méhek téli élete Még manapság is előfordul, hagy a méhek be telel tétéivel foglalkozó méhésznek ilyen kérdést tesz fel egy-egy arra vetődött érdeklődő: „osztán hány tyúkot kellett sütni en­nek a sok méhének télire? Bizony régebben általánosan elterjedt balhiedelem alakult ki a kevéssé szakavatott mé­hészek között a méheknek a sült tyúk inánti jó étvágyáról, ősszel betettek a telelésre szánt méhkas alá „ egy jól megsütött jércct, amiből tavaszra csak a letisztí­tott csontok maradtak meg. Ebből gondolták, hogy a mé­hek a hosszú téli napokon szé­pen leszopogatták róla a húst és ennek a gondoskodásnak tulajdonították a sikeres tele­lést. Pedig egy kevéske kutató megfigyeléssel láthatták volna a felingerelt méhek szorgos munkáját, amint a húsfoszlá­nyokat tépik és hordják kifelé a kasból, mert a zsíros sült húsnak még a szagát sem bír­ják, ezért igyekeznek tőle sza­badulni. Az ínséges időkre gondosko­dik magáról a legtöbb állat. A teve a púpjában gyűjt tartalé­kot, a medve a bőre alatti háj­rétegben. a hörcsög földalatti kamráiban. A méhek a lép sejt­jeiben lepecsételt, azaz viasz­hártyával befedett mézet rak­tároznak téli eleségüL A mé­hésznek nyár végén csak arra legyen gondja, hogy közepes átlagban családonként marad­jon 15 kilogrammnyi jóminő­ségű befedett mézük a telelés­be menő „bogaráknak". Ha ezután a kellő fészekszűkítést és jó takarást is elvégezte, ak­kor a sült tyúkot nyugodt lé­lekkel elfogyaszthatja a mé­hek helyett saját maga. iiiiiiiimimiiiMiiiiniiiitimiiiiMiiHiiimiiiiiiiriiiiiiiitni'iiiiiiiiMiiitiniitimrimiimimiiiiiiiiiiiMmiiiiiiHliiiiiHiiiiiiiiiiitiiiiiin A méhek élete nagyon érde­kes télen is. Nem dermednek téli álomba, mint sok más rovar, hanem az évmilliók során kialakult társas élet törvényei szerint élnek. Ősszel az idő hűvösebb­re fordultával és a nappalok rövidülésével együtt fokozato­san csökken az anya petézése, egyre kisebb tápterületet fog­lal el a fiasítás és helyét a nö­vekvő mézkoszorú tölti ki. A hátsó lépekben pedig tetőtől talpig beérlelt, lepecsételt méz Vön.' A tnézRészIétUk’ tömöríté­sére törekszenek a méhek és a hidegebb napok beálltával ma­guk is összébb húzódnak az utolsó fiasítások helyén. Ezzel megalakul a telelő fürt. A mé­hek a telelő fürt gömbalakjá­nak külsején több rétegben szorosan egymás mellé simul­va helyezkednek el, szigetelő réteget alkotva. A fürt belsejé­ben lazább tömegben levő méheknek bizonyos kis mozgá­si terük van. Mozgásukkal az elfogyasztott méz kémiailag kötött fűtőértékét hőenergiává alakítják át. Mondhatnánk, hogy a méhek mézzel fűtenek Ez a hő nem is csekély. Pél­dául 10 méh 1 nap alatt annyi hőt termel, amennyi 1 köbcen­timéter vizet 53 C fokra me­legítene fel. így érthető meg, hogy ha a kaptárukon kívül —10 fok hideg van, a fészek közepén 25 fok körüli nyári meleget mérhetünk. Az állan­dó lassú mozgásban levő mé­hek folyamatosan váltják egy­mást. A fürt széléről vonulnak befelé melegedni és átadják helyüket a bentieknek; Az elraktározott méznek nem esnek neki, hanem csak módjával éppen annyit fo­gyasztanak belőle, amennyi a megkívánt hőtermeléshez szükséges. A méhek szerveze­tében a méz lassú égéssel elég széndioxiddá és vízgőzzé. A széndioxid, mint elhasznált le­vegő, a kaptárból kifelé áram­lik és helyére kerül a friss oxigénben dús levegő, ami a méhek légzéséhez szükségei. A keletkezett vízgőz egy része a kaptár felső takaróján lecsa. pódik, amit a méhek vízszük­ségletük fedezésére fel is hasz­nálnak. A telelő méhek számára az említett méz mellett a teljes nyugalmat éppen azért kell biztosítani, hogy a fürt széjjel ne bomol- jom. A nyugtalanított és szét­széledt méhek a kellő mennyi­ségű méz mellett is megder­mednek és elpusztulnak. Nyug­talanságot okozhat a baromfi, ha a kaptárak tetejére felreb- ben, vagy egyéb háziállat, amely a kaptárak mellett szöszmötöl, vakarózik, stfo. Nagy kárt tehet az egér. ha a szűkítőket nem tettük fel ide­jében a röpnyüásra és befész­kelte magát valamelyik kaptá­runkba. Nyugtalaníthatja a méheket a harkály, a cinke, ha odaszoknak és kopácsotják a kaptárak réseit. Az ilyen nyug. tálán méhek többet fogyaszta­nak, mint amennyire szüksé­gük lenne, végbelüket túlter­helik. Nem tudják kivárni a tavaszi tisztuló kirepülést, bent ürítkeznek, ami súlyos veszélyt hozhat az egész csa­ládra; A nyugodtan telelő méhek jól tűrik a három-négy hóna­pos szobafogságot. Amint elér­kezik az első tavaszias nap, azonnal knfódiulnak tisztuló re­pülésre. A méhésznek is neve­zetes várva-várt nap ez, mert ilyenkor állapíthatja meg. hogy a betelelt családokból van-e vesztesége. A méhészkedés nemcsak azért hasznos, érdekes mester­ség, mert mézet, viaszt, gyü­mölcstermést ígér, hanem a természetben évmilliók során kialakult legszebb közösségi élet egyikébe nyújt betekin­tést. Gyönyörködtet és tanít a fegyelmezett közösségi élet szépségeire. Csikai Pál, a TTIT biológiai szakosztályának tagja Látja Mancika, mondtam, hogy ne féljen, a jégnek is meg­vannak a maga örömei felvesz Láng-gyári kazánhoz a SZENTENDREI KOCSIGYÁR Szentendre. Eötvös u. 1; Munkaügyi osztály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom