Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
W58. FEBRUÄR I. SZOMBAT "‘k'MMitii 3 Dögéi Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság ez évi legfontosabb feladatairól Kétnapos orsra^os értekédéi kezdődött a Földművclésiigji Minisztériumban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságának vezetői pénteken a Föidművelés- ügyi Minisztériumban kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladatokat. Részt vettek az értekezleten a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőoktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettesének megnyitója után Dögéi Imre, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót Az elmúlt év® munkát értékelve, megállapította, hogy Jelentősek a múlt évi növénytermelési eredményeink. Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok — a gazdasági nehézségek ellenére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, minit az előző években; Minőségi kalászos és ku- 'koricavetőmagot tíz és fél, takarmány-vetőmagot 25 százalékkal többet kaptak a termelők, mint 1956-ban. Elmondotta Dögéi elvtárs, ha általánosan szakszerűvé tennék az istállótrágya kezelését, annak hatékonyságát, csak ezzel is 15—20 százalékkal növelhetnénk a termésátlagokat. Hibaként említette, hogy a növénytermelésben nem használjuk ki a rendelkezésre álló gépeket, és öntözőberendezéseket. A múlt évben a 228 200 hold berendezett öntözőtelepekből ténylegesen csak 130 500 holdon végeztek öntözéses termesztést. A hiányosságok megszüntetésével és a bevált módszerek elterjesztésével átlagtermésein két 40— 50 százalékkal növelhetnénk — állapította meg Dögéi elv- társ. A kenyérgabona-termeléssel kapcsolatban elmondotta, hogy nem a vetésterület növelésével, hanem a hozamok emelésével akarjuk biztosítani kenyérgabona-szükségletünket. Majd az 1958. évi feladatokról beszélt. Elsőnek említette meg a talajerő fokozását, a szervestrágya-kézelés és fel- használás megjavításával, a zöldtrágyázás kiterjesztésével. Központi készletből nagy mennyiségű vetőmagot biztosítanak ez évben is zöldtrágyázás céljára. A továbbiakban a minőségi vetőmaghasználat fontosságára, a talajmunkák, a vetés, a növény- ápolás és a növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarítási veszteségek csökkentésére hívta fel a jelenlevők figyelmét. Áttérve az állattenyésztés kérdéseire, hangsúlyozta a miniszter, döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő összehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Majd ismertette, hogy az ellenforradalom pusztításait miilyen mértékben sikerült az elmúlt évben helyrehozni. Nagy hiba, hogy még mindig 250 termelőszövetkezetben nem folyik közös szarvasmarhatenyésztés és a termelőszövetkezetek 23,7 százalékában nincs közös sertéstartás. Fő feladat az állattenyésztésben az 1958. évben ugyanúgy, mint a növénytermesztésben: a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A termelőszövetkezetekben el kell érni, hogy a tehénsűrűség száz holdanként az eddigi 4,2 darabról legalább hét darabra emelkedjék. A sertéstenyésztésben a vágósúly csökkenése nélkül meg kell rövidíteni a hizlalása időt. A juhtenyész- téstoen a minőség javítására kell törekedni. A baromfiállomány fejlesztése érdekében 1958-ban legalább 22 millió naposcsibét kell keltetni. Az állategészségügy terén is jelenT tős feladatok vannak. Az értékesítésről szólva megállapította a miniszter, hogy a mezőgazdaság 1957. évi exporttervét 108,5 százalékra teljesítette, de egyes fontos termékekben — baconsertés, vágott baromfi, tojás, hüvelyes magvak, téli alma — jelentős volt az elmaradás. A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezeteik kérdésével foglalkozott. A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult. sokat javult a munkafegyelem, s a termelő- szövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladta az egyénileg dolgozó parasztokét. Az egy munkaegység értélke átlagosan eléri a 39 forintot a múlt évi 33 forinttal szemben. A továbbiakban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontosságáról beszélt és nyugodt, megfontolt munkára hívta fel a jelenlevők figyelmét. A legfontosabb feladat a jelenlegi mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkájának megjavítása, hogy a tagok jövedelme néhány éven belül 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztokJßÄ'delmet. ____ S okkal tervszerűbbé keik tenni a termelőszövetkezetek beruházását, fokozott figyelmet kell fordítani a saját erőből történő beruházások növelésére. Rendet kell teremteni minden termelőszövetkezetben a munkaszervezés és a jövedelemelosztás terén is. Következetesen kell érvényesíteni a munkaegység szerinti elosztás elvét és kedvezőbbé kell tenni az arányt a pénzbeni és a természetbeni jövedelem között. Ebben az évben a 49— 60 százalékos arány kialakítására kell törekedni. Külön beszélt a miniszter a termelőcsoportokról, amelyeknek száma mintegy 900, területük 250 ezer hold. A termelőcsoportoknak olyanoknak kell lenniük, hogy azok a dől- I gozó parasztok egy részét fo- 1 kozatosan elvezessék a sző-1 vetkezeti gazdálkodás legfej-1 lettebb formájához. Áttérve a gépállomások | munkájára, megállapította a I miniszter, hogy a gépállomá-1 sok önelszámoló vállalati 1 gazdálkodási rendszere az ed- I digi tapasztalatok szerint biz- 1 tató. | A gépállomások az el- 1 múlt év november 30-ig | 1956-hoz viszonyítva mint- I egy 441",8 millió forint 1 eredményjavulást értek 1 el. Az eredmények mellett a 1 legfőbb hiba abban mutatko- I zik, hogy a gépállomások 1 nem nyújtanak kellő szak-1 mai és politikai segítséget a 1 termelőszövetkezeteknek és I nem éreznek felelősséget a 1 tsz-ekben végzett munkáért. | Szorosabbá kell tenni a kap- 1 csőlátót és elő kell segíteni, | hogy a tsz-ekben dolgozó trak-1 torosok mielőbb belépjenek | a szövetkezetekbe, de az 1 ilyen traktorosok továbbra is § a gépállomás teljes jogú dől-1 gozói maradnak. A gépállomá- 1 soknak a termelő társuláso- § kát, szakcsoportokat, szak-1 szövetkezeteket, egyénileg | dólgozó parasztokat is segí- i teniök kell. Az állami gazdaságokról szól- | va megállapította a miniszter, 1 hogy a gazdaságok mintegy 20 f százaléka abszolút nyereséggel | zárta az évet. Az 1957. évben | a növénytermelési és állatié- nyésztésí hozamok együttes értéke mintegy 500—600 millió forinttal lesz több, mint az előző évben volt. A legfőbb feladat a gazdálkodás korszerűsítésével, a helyes üzemi arányok és üzemág társítások kialakítása, valamint a komplex gépesítés megteremtésével, a kézi munka ráfordítás csökkentése. Ebben az évben — mondotta befejezésül — a mezőigazdasági termelés össztermelésd értékét az 1957. évihez mérten, 4,6 százalékkal kell növelni. A lottósorsolások februári menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a lottósorsolások február havi ütemtervét. Ennek alapján februárban négy húzást rendeznek, amelyből hármat vidéken tartanaik. Február 7-én Budapesten a XVII. kerületi Uj Világ Filmszínházban sorsolják az esedékes heti nyerőszámokat. Ugyanakkor húzzák a januári tárgynyereményeket is. Február 14-én Székesfehérváron, február 21-én pedig Kiskunfélegyházán perdül meg a tottógömb. A hónap utolsó lottó sorsolását Szegeden a Szabadság Filmszínházban tart jaki A ruhaipar megkezdi a fiúingek, iskola köpenyek, gyermekpizsamák gyártását Kövérebbek a gyerekek, meg kell változtatni a készruhák méreteit «MiitimmimiiHimmHtiiitiimimitiiiitittiiiimttiiiiHiuHiiiiimf T“l I »«Hl r arsangi kalM(%tmu Csehszlovákiai vendégszereplésre készül a váci balett* iskola. Nemrégiben a kultúrotthonban tartottak bemutatót nagy sikerrel Bohócok A szülők gyakran panaszkodnak amiatt, hogy egyes korosztályok ruházatáról úgy látják megfeledkezett a konfekcióipar, mert nem mindig kapható megfelelő méretű felső-, vagy alsóruha. A valóság az hogy a kész gyermekruhák sókkal olcsóbbak a csinálta- tottnál és a keresletet nem könnyű kielégíteni. Ezen. úgy próbálnak segíteni, hogy még esetleg a felnőttek, rovására is, újabb részlegeket szerveznek át gyermekruhák gyártására. Békéscsabán például a férfiingek terhére készítik a fiú- tngeket. Ugyancsak a Békéscsabai Ruhagyárban gyermekpizsamák varrását kezdik meg. Ebben a negyedévben hatezret készítenek. Sopronban ezután egész éven át gyártják az iskolaköpenyeket, s így ebből wn lesz hiány. Az év első negyedében 150 000 fiúöltöny készül, 20 000-rel több mint korábbam Megállapították, hogy a fiúk ruháinak eddigi méretei nem megfelelőek. A gyermekek ki- sportoltabbak, erősebbek, vállasabbak, jobban tápláltak, mint régebben és a ruhák általában szűkeknek bizonyulnak. Ezért most úgynevezett piackutatásra kerül sor. hogy megtudják milyen méretű ruhákat keresnek a leggyakrabban és a jövőben eszerint történik majd a gyártás, Ebben az évnegyedben 215 000 lánykaruhát ad az állami ruhaipar a kereskedelemnek, fiúfehémemű pedig 260 000-rei több készül, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Kínai szalagtánc. Az előtérben Szabó Mária, aki rövidesen az Állami Operaház balettiskolájában tanul tovább, Az utolsó simítások. Kékessi Ilona tanárnő még a színfalak mögött is talál valami igazítani valót a ,dunai” kislányok maszkján Ellenőrizni kell az üzletekben a blokkokat Nem szabad eltakarni a mérleget Az Élelmiszerkereskedelmi Iroda ellenőrzései során megállapította, hogy több üzletben nem kezelik gondosan a már kifizetett blokkokat Előfordult például, hogy kifizetett blokkot' egyesek újból felhasználtak és arra térítés nélkül árut vettek feL Az iroda figyelmeztette a boltok dolgozóit hogy a jövőben gondosabban kezeljék a blokkokat, egybea elrendelték, hogy az árukiadó az áru átadása után a blokkot lyukaszsza át, Számos figyelmeztetés ellenére az ellenőrök azt tapasztaljál?, hogy több üzletben úgy helyesük el a pulton az árut, hogy a vásárló elől a mérleget eltakarja. Utasították az üzleteket. hogy a jövőben csak olyan magasságig lehet az árut felraknj, hogy a mérleget középtermetű ember is ellenőrizni tudja. Vidám lovasjelenet (Kristóf László felv.) ÁRUHÁZI SÉTA kötött babakabátok várják a mamákat, s odébb a fal mellett sok-sok kész ruha, jó meleg flaneilek, bar hetek, téli- köbötök gazdáikat. Hajba való szalagtól a nyakkendőig, szinte minden ruházati cikket megtalálni itt. Párat lép az ember s a cipőosztályon találja magát. Még egy kis üvegezett szekrényt is felállították s itt mutatóban láthattunk néhány pár cipőt. Őszintén szólva ezek a cipők nem a legszebbek, nem is mutatósak. Ennél csinosabbat szeretne a bálba készülő leány s a hónapokon keresztül cipőre spórolgató háziasszony. Pesten szépeket látni a cipőből tokban, miért ne lehetne Szigethalmon is? Kövér pontyok úszkálnak az élelmiszerosztályon elhelyezett dézsában. Asszonyok mustrálgatják a lustán mozgó halaikat. Kilója húsz forint. Mazsola, citrom, alma — ízlésesen, ládákba rakva. Odébb felvágottak mosolyognak az üveg mögül. Hébe-hóba még vágott libát, csirkét is vásárolhatnak a háziasszonyok, de lehetne gyakrabban is. A MIRELITÉ is t sokuknak szíve vágya, de ez még egyelőre csak álom. S mint az üzlet vezetője elárulja, a megyei ta* nácson múlik, hogy az álom valóra váljon. S elérkezünk végre a Ki* nizsi sörhöz. Valóságos tál* portállá vendéglőrészletben ta* látjuk magunkat. Pult mein lett faílatoznalk és isszák a sört. S ha valaki feketét kíván, egy-kettőre bekapcsolják a presszógépet. Ami ezután következik, azt csak sóhajtva lehet nézni. Te* levíziós rádiókészülék, világvevők, termoszaik, villanyfő- zők, étkészletek, kölnisüvegek, mototkerékpárök, mosógépek) Nehéz elszakadni ettől a lát* ványtól s úgy hisszük, ez az a pillanat, amikor megfogadja az ember, hogy takarékköny* vet vásárol. Valamikor — pár évvel ez* előtt — ennék az áruháznak az „őse?’ az állomás melletti szűk kis helyiségben volt, ahol kenyeret, fűszerfélét s egy-két háztartási cikket árul* tok. S ahogy nőtt az autógyári felépült az új népbolt és te* rebélyesedett, szépült, a választék. Kilépünk az útra, s halljuk a hangszórót. „Felhívjuk a kedves asszonyok figyelmét, élelmiszerosztályunkon élő ponty kapható. Lepje meg férjét egy jó vacsorával”. Köszönjük, kedves hangszó* rós kartárs a figyelmességet. Meglepjük. B. Kőszegi Ibolya Bővült ismét házi* hogy friss S zól a hangszóró. Hangja végigsöpri az utat s betolakodik a gyárból kisiető munkások fülébe. „Kóstolja meg a Népbolt- áruház téli csapolású Kinizsi sörét.. erőt, egészséget ad...” Ennek a csábításnak nehéz ellenállni. A sör magábaivéve is jó ital. Oltja a szomjúságot. Hátha még erőt és egészséget is ad. Az ilyet nem lehet elmulasztani. Térjünk be hát a Csepel Autógyár szomszédságában levő Népb olt-áruházba, kóstoljuk meg azt a téli csapolást. Áruház ez a javából. No, nem a méretére gondolok, mert a pesti Corvin mellett li- liputinak számít. Mindössze egy tágas, neonvilágítású teremből áll, de ebben az egyben annyi féle holmi között válogathat a vásárló, hogy még a legkényesebb ízlésű is megtalálja azt, amire áhítozik. S ha már itt vagyunk, sétáljunk végig a pültök mellett. Igaz, most a fizetés előtti napokban nem lapulnak százasok a zsebünkben, de köny- nyebb lesz majd a vásárlás, ha most kiválasztjuk, amit szeretnénk. A bejárat melletti pultnál Farkas, Istvánná elárusító kí- nálgatja a pulóvereket, kardigánokat. Piros, zöld és fekete között válogat a vevő, magához illeszti, próbálgatja. A polcokon bőven találni pulóvert, s kardigánt is, Szép „Ez az ing jó lesz?” — kérdezi Farkas Istvánné elárusító
