Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

fíST 3 IfcCr i&CMap 1958. FEBRUÁR 37. CSÜTÖRTÖK „Legfontosabb: a szilárd A Felsőbabád! Állami Gazdaság igazgatójának hozzászólása a jüvede lruezőségi vitához van a szakmai tudása ahhoz, hogy beosztottjai munkáját el­lenőrizni tudja és saját mun­katerületének szakirányítását távlatokban is, elzár évekre előre !ki tudja alakítani. Ez tartalmat rd a vezető mun­kájának, felszámolja a kap­kodást, a mának élést. Példáikat lehetne felsorolni, hogy azokban a gazda Ságok­ban, ahol a fejlődés szempont­jából stagnáló állapot van, rendszerint gyenge, kialaku­latlan, perspsktívátla-n a ve­zetés. Az ilyen gazdaságokban a szakemberek — különösen a fiatal szakemberek — bit zonytalanokká válnak, pallé­rokká süllyednek, s nem is szívesen maradnak meg. Már­pedig a vezetők gyakori cse­rélődése növeli a dolgozók fluktuációját is, mert a bi­zalmatlan vezetés bizalmat­lanságot szül a dolgozók kö­zött. A jövedelmezőség elérésének természetesen sok egyéb té­nyezője is van. Én mégis a vezetés színvonalát emeltem M, mert ezt tartom a legfon­tosabbnak. A mi gazdasá­gunkban például az igazgatók és főagronómusok hallatlanul gyakori cserélgetése oda veze­tett, hogy a múlt esztendő első negyedében, amikor ide kerül­tem igazgatónak, 5,03 forintért állították elő a tejnek liter­jét. Vagy egy másik példa: a szarvasmarha-hizlalásnál min­den ráhizlait kiló 76 forint­ba került. Rendkívül lassú volt a növendékállomány fej­lődése: esy-egy borjúnál alig 15 kilogrammos súlygyarapo­dást érteik el havonta, s min­den kilónvi súlygyarapodás 54 forintjába került a gazda­ságnak. Ezen az állapoton a múlt esztendő végére bizo­nyos mértékig már változtat­tunk. Elértük, hogy év vé­gére a bízómarha kilóját 22 forintból, a borjak súlygyara­podását kilónként 30,85 fo­rinttól ki_ tudtuk hozni. Az íáéV esztendőre 35,40 fo­rintra terveztük a borjak ki­lónkénti súlygyarapodásának költségét, de ugyanakkor sze­repel nálunk mintegy kétmil­lió forint úgynevezett „be­tervezett veszteség” is. Ezzel szemben már ma 26—27 fo­rintból rá tudunk nevelni 1—1 kiló húst a növendék borjak­ra. a tejnek literjét pedig 3 forintéi’t állítjuk elő. vagyis 35 fillérre] olcsóbban az e’szá- molási árnál. Ügy gondolom, ezek a számok beszédesebbek minden kimondott szónál. Van mire alapoznunk, amikor ar­ról beszélgetünk, hogy nem lesz szükségünk a betervezett veszteségre: év végére a mi gazdaságunk is a nyereséges üzemek sorába léphet. Segít ebben a növénytermesztés is, ha csak valami elemi csapás nem ér bennünket. Hiszen az őszi vetéseket, az őszi tu­la imunkákat időben és jól végeztük el. Befejezésül azonban ismétel­ten hangsúlyozom, hogy az eddig elért és a várható to­vábbi eredmények legfőbb zá­loga az, hogy megszilárdult a vezetés, munkánk szervereit, rendszeres. munkásgárdánk kialakult, stabil és a vezetők szaktudása magasfokú. E té­nyezők birtokában bizakodva tekintünk ez idei gazdasági év elé, s nemcsak reménykedünk, de keményen meg is fogunk dolgozni azért, hogy hosszú idő után először nyereséggel zárhassa az esztendőt a Fel- sőbabádi Állami Gazdaság. Nagy András, a Felsőbabád! ÁG igazgatója Mesterhegedű ev al A csehsz'ovákíai Turnovban é!o F. Drozen hegedűkészítő mester bét évi munkával cso­dálatosan szép hangú mester- hegedűt készített. A hegedűt most David O.jsztrahnak, a híres szovjet hegedűművész- virtuóznak ajánlotta fel I Cflbn, Színház, Erődalom 'I I Te cs annyi más bajtársad Mit kell tudni a külföldről ajándékként érkező gyógyszerekről? Az utóbbi időben gyakran felvetődik a kérdés, hogyan lehet jövedelmezővé tenni az állami gazdaságokat. Időszerű és jogos ez a kér­dés azért is, mert az állami gazdaságok döntő többsége gépekkel, épületekkel jól el van látva és a szakember-el­látottság is általában kielégí­tő. A tárgyi feltételek tehát megvannak a jövedelmező­ségihez a gazdaságok többségé­ben, így nálunk is, a Felsőba­báéi Törzsállattenyésztő Ál­lami Gazdaságban. Hiszen a mezőgazdaságban. dolgozók béremelése és a béralappal való önálló gazdálkodós a munkaerő-problémát is meg­oldotta. Ha tehát számbavesz- sziik a tényleges adottságokat, megállapíthatjuk, hogy a mai viszonyok között a jövedelme­zőség elérése vagy el r.em érése elsősorban a gazdasági vezetéstől függ. Az én tapasz­talataim legalább is ezt mu­tatják. Ezt bizonyítja az is, hogy a jövedelmezően dolgozó gaz­daságokban szinte kivétel nél­kül képzett és megállapodó.t szakgárda van. A hosszabb ideje egy helyen dolgozó szak­embereknek ugyanis módjuk­ban áll megismerni töviről he­gyire munkaterületüket, ami első és legdöntőbb feltétele a jó vezetésnek. A megfelelő elméleti felkészültség pedig a szakvezetésből az ösztönösség kiirtását és a maximális _ le­hetőségek kiaknázását bizto­sítja. A kialakult állandó munkásgárda viszont a me­zőgazdasági munkák minősé­gi, legjobb időben történő el­végzésével járul hozzá a jó eredmények eléréséhez. Elmondhatom, hogy a fen­tebb említett feltételek ma már nálunk is biztosítottak. A mi gazdaságunkban 1949 óta nyolc igazgató és 18 főagro- nómus fordult meg. A mi­nisztérium, a területi igazga­tóság azonban gfeHÉíftfírte uia: gyakori cserélődés káros vol­tat, s ma már nem váltogatják évente többször is a vezetőket, hanem mielőtt kinevezik, né­zik meg alaposan, hogy alkal­mas-e a kiszemelt beosztásra. Ami pedig a szakmai feliké­szültséget illeti, nálunk a bri- gádagronómustól kezdve min­den beosztásban levő ember egyetemet, főiskolát vagy szakiskolát végzett. Vagyis gazdaságunkban minden véze- tő beosztású ember olyan szakmai ismeretekkel rendel­kezik, hogy képes összefogni, irányítani munkatársait Meg­■NiniiiiiftitiiiiniiiiiitittiiiiiiiiiiiiiiniiHiiniiiiiiiiiiimiiitiiiitiniiniiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiniiiiiiiiHiiiiiiiKiiiiiiiiiitiiifiiiiiiiiiitiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiuiiimiiHiM iHiiUHHnRflnmfntiiiiiÁimfnnriiíiiliuiiiitiiii!iNiiiiiu'iiiiinHi:«Di(aii»iiiiumiiiiuiiiiimMiumi>iiiiiiinMtiiiiiiiiiuHimmHiiHimirtltniiiiiitniiiHiiniiinitiniiiitiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiitiHiiiiiiiiiMiMitiiijiiiiiiuniiiiiiiiiiiiiiMi Az illetékes szervek újabb j rendelkezése szerint, a kü'- | földről ajándékként érkező j gyógyszenküldeményeket csak abban az esetben vámkezelik, ha a címzett előzetesen Iga­zolja: a gyógyszerre neki vagy hozzátartozójának szüksége van. Igazolást az egészség- ügyi gyógyintézetek vezetőitől és osztályvezető főorvosaitól vagy a tanácsok egészségügyi osztályaitól kell kérni. Ahol ilyen intézet vagy szerv nincs, ott a körzeti orvos ad­hat igazolást, amelyen fel kell tüntetni a beteg nevét, a Szük­séges gyógyszer megnevezését és mennyiségét. "^Tíemfegen’ mé’^’eíenP^S'- tai ír rendelkezés értelmében meg­változott a gyógyszertartalmú, csomagok kezelése. Ezek sze­rint a Budapest 70-es posta­hivatal az előzetes vámszem­le után nem továbbítja a gyóeyStzerküldeményt, hanem letétbe helyezi. Értesíti a cím­zettet a csomag érkezéséről és felszólítja az orvosi igazolás beküldésére. Az eddigi eljárástól eltérően a gyermekbénulás elleni gyógyszereket, oltóanyagokat is csak az előzetesen bekül­dött orvosi igazolásra vámke­zelik és kézbesítik. A külföldi gyógyszerek kö­zül kizárólag csak az eredeti gyári, bontatlan csomagolás­ban érkezőket vámkezelik. El­lenkező esetben a gyógyszert nem kézbesítik. Ha valame­lyik csomagban ilyen gyógy­szeren kívül egyéb ajándék- tárgy is. van, a küldeményt csak akkor kézbesítik, ha a címzett a gyógyszerről le­mond. Ha a csomagban csak olyan gyógyszer van. amely a* fentiek szerint kifogás a'á esik, a vámközvetítő postahi­vatal azt a feladónak azonnal visszaküldi, s erről a címzet­tet is értesíti. Tzéí esztendeig forgatták né- AV. rnet művészek ezt a nem mindennapi dokumentum fil­met. A fordulatokban bővel­kedő érdekfeszilő regény, amely számos egykori titkos okmány és felvétel a1 apján készült, olyan történetet tar­talmaz, amelynek kockái a színtiszta igazságot, az álta­lunk is átélt életet adják. Az előttünk lepergő drámának mi is névtelen szereplői va­gyunk, e század gyermekei, akiknek életébe durván be­le mari tolt a két vérzivataros, pusztító világháború. Minden emberhez, de talán mégis elsősorban minden né­methez szól a szörnyű riport, i azokhoz az emberekhez, akik I az Oktalan és embertelen I pusztítás, sőt önmaguk pusz- j Vitásának is fanatikus, vak I eszközévé váltak. Nem sza- ! bad hogy e rémségek megis­métlődjenek — ezzel a célki­tűzéssel alkották e darabot, és a művészek eme törekvése Végigvonul az egész f ilmen ... Berlinben vagyunk, a szá­zadforduló táján. Bérkocsik húznád el előttünk, sőt — mai szemmel nézve néhány ős­kori — taxi is akad. Az utcán fér fiák, nők, gyerekek vidá- j man mosolyognak. Ki gon­dolná, hogy ezeket a békés i embereket meg lehet bolon- dítani és a fasiszta öldöklés Országos vízügyi értekezlet Szerdán az Országos Víz­ügyi Főigazgatóságnál egész­napos értekezletet tartottak, amelyen az ország tizenkét vízügyi igazgatósága és a víz­ügyi szervek vezetői vettek részt. A megjelenteket Dégen Im­re országos vízügyi főigazgató tájékoztatta az elmúlt év mun­kájáról és a legsürgetőbb fel­adatokról. igájába hajtani... De nézzük csak meg, kik a birodalom urai? Itt van egy, nem túlsá­gosan vaskos, könyvecske, be­jegyezve milliomosok ada­tai. Élükön Krupp, a hír­hedt áayúgyáros... utána jönnek a többiek is sor­ban, kár lenne a papirost fogyasztani neveikkel. Az elő­térben pedig Vilmos császár, a trónörökös. Hindenburg marsall és a porosz nagyvezér­kar. Titkos dokumentumok lep­lezik le az első világháború kirobbanásának okait. A né­met nagytőkének további „Lebensraum”-ra van szük­sége, melyet a német 'kato­nák százezreinek élete árán akartak megszerezni. A drá­ma első felvonása: 1918-ban véget ért. A német imperia­lizmus első nekirugaszkodása a világuralomért — összeom­lott, .. A világtörténelem elsőszámú tömeggyilkosának, Hit lerne k uralomra jio ását láttuk Tit­kos raktárakban őrzőit felvéte­lek szemléltetik a második vi­lágháború borzalmait, a Gestapo bizalmas felvételei leplezik la a koncentrációs tá­borok elképzelhetetlen földi poklát. A film érdeme, hogy is­mert történelmi tények ke­vésbé ismert hátterét leplezi le. Megszólaltatja a leghi­degebb néző lelkiismeretét is. Mert lehetünk bár külön­böző felfogásnak, nézeteink ha el is térnek egymástól, egy kérdésben minden becsületes embernek egyet kell értenie: a fasizmus szörnyűségeit mélységesen elitéljük, annak terjedését minden erőnkből megakadályozzuk. csak így lehetünk méltóak az EMBER névre, mely alkotni, teremte­ni hivatott, nem peőAg pusz­títani, gsalkotni, amint azt a hitleri fasiszták tették, F. L iHiiiiiiiiiiiiiiiiiitiMiiimiiiiiiiiiiiiiiifitiHiiMiumuiiiunmii ;| jl ; Izolda Izvickaja a Feleségem című, nálunk is rövidesen bemutatásra kerülő új szovjet filmben A közös harc; a testvéri összefogás dokumentumai az aradi1848-49-es Forradalmi Múzeumban Arad egyik büszkesége az 1848-49-es Forradalmi Múzeum, amely a városi kultúrpalotában elhelyezett mú­zeumnak egy része, állandó kiállítása. 1872-ben alapítot­ták és jelenleg mintegy 9000 emléktárgyat, dokumentumot őriznek itt a szabadságharcból, s külön a raktárakban összegyűjtve még körülbelül 5000 rendkívül értékes ok­mányt. A szabadságharc emléktárgyainak, dokumentu­mainak rendkívül gazdag tárháza ez a múzeum. Egyben beszédes bizonyítéka annak, mennyire élnek a Román Népköztársaságban is a szabadságharc, az 1848—49-es forradalom eszméi, hagyományai és hogy ezeket milyen gondossággal és szeretettel ápolják. S a kiállítás anyaga hűen tükrözi az elnyomott népek, a nemzetiségek testvéri összefogását a szabadságharcban, a magyar és a román nép közös küzdelmét a szabadságért. ÜJiiiisinitiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiM miiiniiiiiu<rMiiiiMitmiimiiSi^ Történelmi ereklyék, drága emlékek A kiállítás bemutatja és felidézi a magyar nép törté­nelmének egyik legdicsősége- sebb szakaszát. 1848—49-et, kezdve a forradalom előzmé­nyeivel. az akkori gazdasági, társadalmi és politikai hely­zettel, beszámol a szabadság- harc szinte minden mozzanatá­ról, főleg természetesen az er­délyi eseményekről, egészen a forradalom bukásáig. Egy cikk keretében a hatalmas anyag, a kiállított tárgyak kö­zül még csak a legérdekeseb­beket, a felbecsülhetetlen ér­tékű ritkaságokat, történelmi ereklyéket sem lehet mind is­mertetni. Mégis megemlí­tünk közülük néhányat, ame. lyek előtt nem állhat meg az ember meghatottság és lelke­sedés nélkül. Üveg alatt Petőfi Sándor kardja, Kossuth Lajos pisz­tolykészlete, pipája, turini száműzetésében használt sze­mélyi tárgyai — sapkája, szemüvege. dohányzacskója —, Bem tábornok használati tárgyai és még sok-sok. a for­radalom vezetőiről, hősedről uz utókorra maradt emlék. Itt van az a prés, amelyen a Kossuth-bankókat nyomták és a hadipénztár, egy vasból kovácsolt, rugóra járó titkos zárral felszerelt láda, amelyből még a világosi fegyverletétel előtt pár nappal is a zsoldot fizették Bem apó katonáinak. A piski hídból egy gerenda- darab az itt lezajlott csatára emlékeztet.;; Foszladozó, go- lvótépte. megpörkölt selymű zászlók, háromszínű nemzetőr­kokárdák, karszalagok Az egyik teremben hatalmas, bar. nára fényezett asztal; ezen Írták alá a világosi fegyverle­tétel okmányait. Több terem őrzi az Aradon kivégzett 13 hős tábornok em­lékét. Nagyon sok használati tárgy; fegyverek, ruhák — többek között a hősök egyiké« nek golyóütötte véres mellé­nye —, a később feltárt sf„ Tokból előkerült ruhamarad-, ványok és darabok az akasz­tóiakról ..; A fal mellett egy parasztszekér részei. Ezen vit­ték a vesztőhelyre Damjanich Jánost. Mellette a tábornok mankója.:; A reakció mesterkedései... A felszabadulás előtt Ma­gyarországon is és Romániá­ban is az uralkodó osztály, a történetírás úgy próbálta be­állítani az 1848-49-es sza­badságharc eseményeit, mint­ha azokban a nemzetiségek a magyar nép ellenségei lettek volna; mintha a román job­bágy harca a magyar földes­urak ellen a földért és a sza­badságért — a magyar nép el­len irányult Volna. Valóban, a szabadságharc idején a vilá­gi és az egyházi arisztokráciá­nak ez volt a célja, ezen mes­terkedett. Már 1848 tavaszán tervbe vették például az er­délyi románság szembeállítá­sát a magyar néppel, hogy így „a fellázadt Magyarországot’• két tűz közé szorítsák. 1348. március 15-e közös győzelme és örömünnepe volt Magyarország minden népé­nek. A pesti forradalom győ­zelmét, a márciusi ifjúság 12 pontját magyarok, szlovákok, szerbek és románok egyforma lelkesedéssel fogadták. Ezért üdvözölték az erdélyi román­ság forradalmi* vezetői a ma­gyarokat a közös szabadság ki­vívása alkalmából. A jobbágy­felszabadítás nemesi útja, a feudális viszonyok nem kö­vetkezetes felszámolása dön­tően befolyásolta azonban a nemzetiségi kérdés későbbi alakulását. A bécsi ellenfor­radalomnak ilyen körülmé­nyek között sikerült a nem­zetiségiek reakciós nemesi ve­zetőin keresztül a nemzetiségi tömegek egy részét a magyar forradalomtól eltéríteni, ille­tőleg ellene fordítani. A nem­zetiségiek tízezrei azonban ennek ellenére fegyverrel a !kezükben végig ott küzdöttek a szabadságharc táborában. Megszámlálhatatlan dokumen­tumát őrzi ennek az aradi Forradalmi Múzeum. ... és amit a tények bizonyítanak Az 1848. június 27-1 lu- gosi nagygyűlésről készült festmény például azt a fon­tos eseményt örökíti meg, amikor 15 ezer bánsági ro­mán paraszt állást foglalt a román-magyar együttműkö­dés mellett. Egy cikk a Der Ungar című korabeli né­met nyelvű lapból arról szá­mol be, hogyan szabadították ki a börtönből a pesti forra­dalmárok Táncsics Mihályt és Eftime Murgu román forra­dalmi vezetőt ..i Üvegszekrényben a Rózsa Sándor szabadcsapatából meg­maradt emléktárgyak: a csa­pat zászlajának egy darabkája, Rózsa Sándor pisztolyai, nyer­ge és képek a szabadcsapat egyik-másik tagjáról. Az egyik például: Vasila Drecin román jobbágy .:. Puskák, kiegyene. sitett kaszák, fejszék — a román felkelők fegyverei... Aztán a komáromi vár 73. honvédzászlóaljának névsora. Az egyik lapon így sorakoznak a nevek: Farkas Nikita. Ar- gyelán Tőgy or. Dévai Mózes, Darabont László, Argyelán János, Ortzán Vomutz. Egy másik festmény azt örökítette meg, amint Alexandru Raco- vita román forradalmár-pa­rancsnok Bem apó seregében — felvilágosítja a román pa­rasztokat a forradalom cél­jairól .:: Fénykép a Nagy­bányán és környékén 1898-ban még az élők sorában volt 48-as honvédokról. A viselet­ről megismerni közöttük a magyarok mellett a romána- kát, szerbeiket. i, A Békülési Tervezet A népek összefogásának, az elnyomás elleni közös küzde­lemnek egyik jelentős mozza­nata volt. amikor 1849. jú­lius 14-én Kossuth Lajos kormányzó véglegesen elfő. gadta Nicolae Balcescunak, s nagy román forradalmár de­mokratának javaslatait és kölcsönösen aláírták a Pro­ject de Pacificationt, a Bé- külési Tervezetet. Balcescu a munténiai román forradalom leverése után ugyanis tisztá­ban volt azzal, hogy népe csak akkor vívhatja ki sza­badságát, ha szövetkezik a magyar forradalommal. A Bé- külési Tervezet nemzetiségi jogokat biztosított a romá­noknak és jóváhagyta a ro­mán légió felál'ítását. Sajnos, ez a fordulat a ma­gvar kormány nemzetiségi po­litikájában már későn történt, a forradalom bukásának kü­szöbén. A cári csapatok akkor már a Maros völgyében jár­tak. 1849. augusztus 11-én aztán az aradi városházán tar­tott utolsó országgyűlésen Kossuth lemondott. Görgey vette át a hatalmat, hogv 13- án Világosnál letegye a fegy­vert a cári csapatok előtt. A szabadság, a forradalom üsve elbukott, de parazsa to­vábbra is ott izzott a népek szívében. A felszabadulás hozta meg a román népnek és nekünk is azt a szabadsá­got, amelynek lángja azóta magasan lobog és soha többé nem lehet elfoitani. A két szomszédos ország barátsága, a maavar és ai román név test­véri összefogása — amely az elmúlt 13 év alatt a proletár nemzetköziség szellemében tovább erősödött és megedzö- döfct — őrködik felette. Kővári József

Next

/
Oldalképek
Tartalom