Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

1958. FEBRUÄR 26. SZERDA v/Tíríao 3 mérlege A termelőszövetkezetek éle­tében mindig nagy jelentőségű volt a zárszámadások idősza­ka. A szövetkezeti tagok, ve­zetők számára rendkívül iz­galmas volt az 1957-es év zárszámadása. Az ellenforra­dalom következtében ugyanis gazdasági nehézségekkel in­dult az esztendő, s bizonyos eszmei zűrzavar is eluralko­dott a szövetkezetekben. így azután némely tsz-ünkben ré­szes művelést, százalékos el­osztást. fix fizetést vezettek be a jövedelem elosztására. E hibák ellenére a termelőszövetkezeteknek sikerült a múlt évben be- bizonyítaniok, hogy ezek az új elosztási formák ha­misak, nem szolgálják ja­vukat. Vissza kell térniük a tervké­szítésre. az alapszabályszerű működésre, s a jövedelemel­osztás szocialista módjára, a munkaegység szerinti részese­désre. A zárszámadás ké­szítésének időszakára ezeket a problémákat már tisztázták termelőszövetkezeteink, s a mintaalapszabálynak megfe­lelően készítették el zárszám­adásaikat. A termelőszövetkezeti tagok 1957-ben a legnagyobb szor­galmat és odaadást tanúsítot­ták annak ellenére, hogy eb­ben az esztendőben jutott a legnagyobb terület egy-egy tagnak; közel kilenc és fél hold. a korábbi évek hét és fél holdiával szemben. Míg a korábbi években ez­rekre ment azoknak a szá­ma, akik csak névleges ta­gok voltak, s nem vettek részt a közös munkában, 1957-ben mindössze 147 ilyen „dísztag" akadt. Ennek magyarázata, hogy a termelőszövetkezetekben az el­lenforradalmi események kö­vetkeztében csak meggyőződé- ses, a tsz-hez szilárdan ra­gaszkodó tagok maradtak. Nei}é$ségek persze így is mutatkoztak.. A növényter­mesztésben mintegy 15 szá­zalékkal "kevesebb lett a bevé­tel, mint amennyire számítot­tak a szövetkezetek, mert n múlt gazdasági évben mind a szerződéses, mind pedig a szabadáru átadásával nehézsé­geik voltak. Az állattenyész­tésben viszont 19,1 százalékos többletbevételt értek el a szö­vetkezetek. Tehették, mert takarmánybázisuk jelentősen megnövekedett, s ennek kö­vetkeztében sokkal eredmé­nyesebben. jövedelmezőbben folytathatták a gazdálkodást, így azután a tsz-ek nagy több­ségében az elmúlt esztendő során beállították a közös ál­latállományt. Míg az év elején csak 144 termelőszövetkezetnek volt közös állománya, a 207 közül a zárszámadásig csu- pár három olyan terme­lőszövetkezet maradt, amelyik nem rendelkezik közös állatállománnyal. Ha pillanatnyilag mérleget kellene felállítanunk, azt mondhatnánk: 65 termelő- szövetkezetben jó az állat- állomány, olyan, amely pél­dakép lehet a többi tsz és a környező egyéni gazdaságok számára is. Nagymérvű ja­vulás mutatkozott a tenyésztői munkában, különösen a szarvasmarhatenyésztésben. A megye törzskönyvezett tehén­állománya például tejhozam­ban országosan az első he­lyen áll, 3028 kilogrammes átlaggal. Hogv ez mekkora fejlődés, azt szemléltetően mu­tatja az 1952—53-as kezdeti év átlaga, amely csupán 1788 kilogramm volt. Jelentős javulás mutatko­zik a termelőszövetkezetek árútermelésében is. Az 1954—55-ös gazdasá­gi év átlagával szemben 1956—57-ben 29 száza­lékról 34 százalékra nö­vekedett az árutermelés. Az elmúlt gazdasági évben már több mint ezer forinttal magasabb volt a termelőszö­vetkezetek egy katasztrális holdra jutó állóeszköze is, mint a megelőző esztendőben. Ez azért fontos, mert egyik legfőbb alapja a szövetkeze­tek jövedelme további foko­zásának. Növekedett a tagok egy munkaegységre eső része­sedése is. Az 1954-es 25 fo­rinttal szemben legutóbb már néhány fillér híján 36 forint érték jutott agv-egy munka­egységre, de például a dabasi kísérleti rizster­melő szövetkezet közel 90 forintot, a sári Kossuth Tsz, 80 forintot, a ceglé­di Bem József és a nagy­börzsönyi Kossuth Tsz több mint 75 forintot osz­tott munkaegységenként. Megyei átlagban egészsége­sen növekedett az egy szö­vetkezeti tagra jutó jövede­lem is. 1954-ben még csak 7466 forintot, 1957-ben pedig már közel 12 ezer forintot ke­resett egy-regy szövetkezeti tag. Nem túlzott célkitűzés tehát az, hogy termelőszövetkezeti tagságunk megy esze rte az egyénileg dolgozó parasztok évi átlagos jövedelmét 30—40 százalékkal túlszárnyalja. Ter­melőszövetkezeteink gazdasági helyzete, az állóeszközök és a beruházás arányai ezt rövid időn belül lehetővé teszik. Végezetül tehát megállapít­hatjuk, hogy az 1957. évi zárszámadás szerint a tsz-ek az ellenforradalom okozta er­kölcsi és gazdasági károkat kiheverték, megszilárdultak. Minden alapunk megvan te­hát arra, hogy ebben az évben már számszerűen is fejlesszük a szövetkezeteket. Fontos itt megemlíteni a kor­mány 3004/1958. sz. határoza­tát. amely biztos alapja, hogy termelőszövetkezeteink az idén már mind mérleghiány nélkül zárjanak. így a termelőszövetkezeti tag­ság jövedelme egyre nő. egyre vonzóbb lesz a kö­zös gazdálkodás az egyé­nileg dolgozó parasztok számára. Ha szövetkezeti tagságunk nem zárkózik el a még kívül­állók érdeklődése elől, ha­nem ismerteti az elért ered­ményeket a barátokkal, szom­szédokkal és jó, ismerősökkel, évről évre több dolgozó pa­raszt győződik meg a társas gazdálkodási forma fölényé­ről. Szabó Elemér, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője Valaki jön?! Jól érzi magát hazánk egyetlen bölény párja Komárom megyében a Gyarmatpusztai Állami Vadgazda­ságban telepítették le az ország egyetlen bölénypárját. A két európai bölényt — a lengyel erdészeti minisztérium ajándékát — az Allatkertben gondozták, amíg Gyarmatpusztán előkészí­tették a helyüket. Az „előkészítés” jól sikerült, mert a bölény­pár máris megszokta új környezetét, s a dunántúli éghajlat megjelel számukra. Márciusban rendszeresen megindulnak a hétvégi IBUSZ túraautóbuszok Az IBUSZ autóbuszirodáia a ta­valyinál lényegesen több hétvégi kirándulást tervez. Az autóbusz­túrák egy-másfél. illetve kétnapo­sak lesznek, de későbben, különö­sen június _július és augusztus­b an. a szabadságolások főideje alatt, ötnapos túrákat is szervez­nek. Márciusban rendszeresen meg­indulnak a túraautóbuszok. Március 9-én: Vác«-Nógrád_ N agymaros—Budapest, ugyan­csak 9-én. Szentendre-Visegrád —Esztergom—Dobogókő útvo­nalra indul autóbusz. Ezenkívül 9-én mátrai körútra is indítanak autóbuszt Gyöngyös- Kékes—Galyatető és Párád érinté­sével. Ezt a mátrai utat minden hét végén rendszeresen indítja az IBUSZ. Március lC-án a mátrai körúton kívül Szentendre—Dobogókő, il­letve Zircen keresztül Veszp­rém— Balatonfüzíö—Kenese út­vonalon indítanak autóbuszt. Március 23*án egynapps túrák lesz­nek. mégpedig: Budapest—Hatvan —Pásztó—Galya—Kékestető. illetve Aszód_Buják_Hollókő—Szécsény— B alassagyaiinaton keresztül vissza Budapestre. Székesfehérvár—Bala- tonfüred—Tihany-Veszprém útvo­nalon. Március 29—30-án kétnapos útra indítanak autóbuszt Gyöngyös —Eger—Szilvásvárad—Dédes—Put- nok—Aggtelek—Jósvafő-Szin—Mis­kolc—Miskolctapolca—LiHafüred és Eger útiránnyal. Ennek az útnak 170 forint a részvételi díja. Az egynapos utak 43 forintba illetve a mátrai körutak 84 fo­rintba kerülnek. Az autóbuszok mindenkor Budapestről a Jó­zsef nádor térről indulnak. A közel jövőben több autóbusz­túrát szerveznek a Dunántúlra és Pécs környékére is. Minden becsületes dolgozó ügye Országszerte harcot indí­tottak a társadalmi tulajdon herdálása, a közvagyon fosz­togatói ellen. A Váci Hús­ipari Vállalatnál is megszigo­rították az ellenőrzést az utóbbi időben és nem is ered­ménytelenül. Jónéhány dolgozót tetten értek, amikor aktatáskájuk­ban húst és zsírszalonnát akartak kivinni az üzemből. Szigorúan bírálták el a tetten értek cselekedeteit. Közülük hármat, Orbán Ferencet, Hi- bó Pétert és Nagy Sándort, akik több esetben megkárosí­tották az üzemet, fegyelmi úton elbocsátották. Ezenkívül néhányat írásbeli megrovás­ban és végső figyelmeztetés­ben részesítettek. Reméljük, eléggé elrettentő példát szol­gáltattak ezáltal azoknak, akiket nem értek ugyan tet­ten, de kisebb-nagyobb mér­tékben megkárosítják üze. műket, ezáltal dolgozótársai­kat is. Nemcsak a Váci Húsipari Vállalatnál, sajnos, más üze­mekben is elég sokan dézs­málják a közvagyont. Nem­csak úgy, hogy anyagot és szerszámokat visznek el, úgy is, hogy saját’maguknak vagy másoknak pénzért csi­nálnak valamit a gyár anya­gából, azaz, ahogy mondani szokták; „fusiznak”. Szigorú­an fel kell lépni az ilyen je­lenségek ellen. Csak ilyen adminisztratív eszközökkel azonban nem le­het elejét venni az üzemi lo­pásoknak. Az is nagyon fon­tos, hogy megszilárdítsák az ellenőrzést, hogy szigorúan betartsák az anyaggal való pontos elszámoltatást, stb. Ez azonban egymagában még mindig nem eredményez tel­jes megoldást. Ott járnak el helyesen, ahol az egész gyár kollektívá­jának ügyévé teszik a társa­dalmi tulajdon védelmét. Ezt tették például a Csepel Autó­gyárban, a Budakalászi Tex­tilművekben és még jó né­hány üzemben. Ezeken a he­lyeken megmagyarázzák az embereknek, hogy a munkás­szolidaritás ellen vétenek, akik összességében véve sok milliós kárt okoznak az or­szágnak azzal, hogy jogtalan előnyökhöz juttatják magu­kat. Gondoljuk csak meg, mennyi égető gondot megold­hatnánk azokból a százezrek­ből, amelyeket meggondolat­lan emberek ellopnak. A becsületes munkások megértik ezt az érvelést. Azt is tudják, hogy őket is komp­romittálják az üzemi szarkák. Ha kérik a segítségüket és érzik, hogy számítanak rá­juk, mindent megtesznek az üzemi lopások megszünteté­séért. FÉLÉV UTÁN - ÉRETTSÉGI ELŐTT (V.) AZ OSZTÁLYFŐNÖK Magas, energikus, afféle örökmozgó ember a IV. c. leányainak osztályfőnöke. Né­hány esztendővel lépett még csak tűi a harmincas számon. A lányok szinte rajongásig szeretik. Pedig aligha szolgált rá erre a szeretetre, „Oroszlán­szívű” osztályfőnök. Egyedül csak ő buktatott az osztályban most, a félévben. Vagy talán éppen ezért a szigorúságáért szeretik? Ezért is, annyi bizo­nyos, mert a szigorúság nála egyet jelent az igazságosság­gal. És azért, mert a szívén vi­seli minden tanítványa sorsát, örömét-bánatát egyaránt. Bár­milyen problémával fordulnak hozzá a lányok — egy sem ma­rad elintézetlenül. Akkor még­is, miért (fordulhatott elő, hogy két diákot meg kellett buktat­ni ebben az osztályban, amely majd négy esztendeje első az iskolában? — Nem szívesen tettem — kezdi a szót Páhán István, az Anya- és gyermekvédelmi bizottságot alakított a Pest megyei Nőtanács A Pest megyei Nőtanács anya- és gyermekvédelmi bizott­ságot alakított. A bizottság tervet készített a gyermekes anyák megsegítésére. Megszervezik például, hogy amíg a szülőanyák kórházban vannak, a helyi nőtanács gondoskodjék a nagyobb gyermekek ellátásáról. A bizottság tagjai és aktivistái a jö­vőben rendszeresen felkeresik a nevelőszülőknél elhelyezett, állami gondozott gyermekeket, s ellenőrzik, megfelelő körül­mények között élnek-e? A bizottság fontos feladatának tekinti a termelőszövetkezeti asszonyok munkájának könnyítését is. A tavaszi-nyári mezőgazdasági munkák idején diáklányok csoportjai vigyáznak majd a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok kisgyermekeire. 5Í Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni miiiilimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu ...................................................................................IMI....................MIMII»»................................................................................................................... É r telmiségivé nem külső­ségek: öltözet, iskolai végzettség teszik az embert. Meggyőződésem szerint a szó igazi értelmében az vallhatja magát értelmiséginek, aki szenvedélyesen szereti a szé­pet, szenvedélyesen keresi az igazságot és szenvedélyesen szolgálja a haladást. Ez a há­rom szent szenvedély adott találkozót egymásnak február 23-án a Kossuth-klub előadó­termében a Pest megyei TT1T irodalmi matinéján. Jelképes volt ez a találkozó, hiszen köz­vetlenül a megyei közgyűlést követte: állásfoglalást és programot is láthatunk tehát benne. Pest megye értelmisé­ge a TTIT-ben tömörülve ezt a három feladatot kívánja szolgálni. A műsor első felében költői önvallomások csendültek fel. Vörösmarty megrázó rapszó­diája, A vén cigány egy nem­zete sorsán kétségbeesett költő fájdalmát tolmácsolta. A fájdalmat csak tomván eny­híti a felcsillanó remény: „Lesz mén enyszer ünnep a világon ...”. Petőfi Dalaim c. költeménye a népért, népe itii.MiiniimtimtiiniiHmitHiiitiiiiiiiiifHiiimiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiniiiiiimmiiiiimihniniiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimuiiHiiiiiiiiiimiiimiiitiiiiiiiiiiiiiimi // szabadságáért küzdő költő gazdag költői világát szólal­tatta meg. Változatos formá­ban, időben és hangban egy­mástól távol álló költők — Arany János, Ady Endre, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Ju­hász Gyula, Illyés Gyula és Jobbágy Károly — versei hangzottak el művészi tolmá­csolásban. A költészet tarka virágait mégis egy csokorba kötötte a szent szándék, ame­lyet Ady Endre fogalmazott meg a matiné számára cím­adó soraiban. Gyönyörűket kívántak mindannyian írni, de nem öncélú gyönyörködte­tésre. hanem a társadalmi ha­ladás szolgálatára. Költői ars poétikák, hitvallások voltak a műsoron szereplő költemé­nyek, amelyek csengő-bongó ritmustikkal tettek hi+et arról, hony élni nehéz, de élni szép, s élni csak akkor érdemes, ha kivesszük részünket a nehéz­ségekből is, hogy szebbé, job­bá, igazabbá tegyük az egész emberiség számára az életet. „Mennyire szeretlek!” — ez a több ezer éves, s mégis min­dig új költői, tehát mélyen emberi vallomás fogta össze a műsor második felének ver­seit. A költői önvallomások valamiképpen azt mutatták meg nekünk, hogy a költészet tarka himű rétén a sokféle­ségben hogyan teremt egysé­get a költői hivatástudat. A műsor második fele arról adott képet, hogy az egység­ben milyen sokféleség élhet és él egymás mellett. Csoko­nai Vitéz Mihály pajzán han­gú szerelemdala a csikóbőrös kulacshoz, Vörösmarty szinte drámaian, népballada-szerűen pergő Gábor diákja hangban, formában messze vannak egy­mástól. tartalmilag mégis ösz- szekapcsolja őket az élet tel­jességének igénye. Ady a kedves simogató kezét énekli meg, József Attila az utcán át­menő drága lényt, Radnóti Miklós az embertelen német lágerben idézi asszonyának, feleségének emlékét, Simon István a szerelmére várakozó férfi érzéseit tükrözi, de végső soron mind-mind arról beszél­nek hozzánk: őszinte, mély, tiszta emberi érzések nélkül szegényebb, üresebb egész éle­tünk. Tartalmában mélyen művészi, s éppen ezért mélyen politikus volt . ez az irodalmi matiné. Az egyes számokat, verseket dr. Fenyvesi Margit gimná­ziumi tanár lehelet finomsá­gú, mégis gazdag mondaniva­lóid szövege kötötte össze. Né­hány találó, költőien megfo­galmazott szóval emelte ki a bemutatásra kerülő költemé­nyek lényegét. Az egyes köl­teményeket Jancsó Adrienne, Nagy Marienne művésznő és a szeptemberi indulást idézi, hogy pontos felelet adjon a kérdésre. — A bukás oka elsősorban az a téves felfogás, amely az Iskolában a humán tagozatú diákok között eluralkodott. A legtöbb közülük — s ez alól gyakran a legjobbak sem vol­tak kivételek — l'így kezdte a tanévet, hogy számukra a hu­mán tárgyak elsajátítása min­dennél fontosabb, míg a fizika és a matematika csak másod­rendű kérdés. Sajnos, erre csak később figyeltünk fel, s ez megbosszulta magát: két lány fizikából megbukott. Ez a jelenség aem újkeletű, ■ nem is csak a nagykőrösi Arany János Gimnázium „speciali­tása”. Szinte kivétel nélkül majdnem minden gimnázium­ban előfordul, hogy a humán ta­gozatú osztályokban lebecsülik a gyakorlati tantárgyakat, de ugyanez érvényes a reálosztá­lyokra is. A diákok — és gyak­ran a szülők — között végzett alaposabb felvilágosító munka szükséges a jövőben ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő, hiszen a humán tagozat orvos­jelöltjeinek éppen úgy szüksé­gük van a fizikára, mint a mérnök jelöltnek a megalapo­zott, szélesskálájú általános műveltségre. Páhán István felismerte ezt a veszélyt, s talált módot ar­ra, hogy megbeszélje a lányok- ! kai. A hiba felismerése azon- Egressy István művész tolmá-l ban a segítésnek csak az egyik csolásában hallhatta a matinéi oldala. A másik: a szekundák közönsége. Jancsó Adriennel kijavítása. S talán ez a nehe- sokoldalú művész. Vörösmarty I zebb. Gábor diák c. költeményénekl — A két bukott diákkal kü- elöadása drámává terebélye-\ lön foglalkozunk. Én magam sedett szavai nyomán. Illyésl is, és az osztály. így. bízunk Gyula Nem menekülhetsz c.| abban, hogy a tanévet sikere- versét pedig szinte a gépek za-\ sen fejezzük majd be, s min- katolásának tompa dübörgésé-l den leány odakerül az érettségi vei véste hallgatói szívébe.i vizsgáztató bizottság elé. A Nagy Marianne lírai egyéni-§ lepéontosabb feladat most az ség. Versmondását a tisztái ismétlés. Ezért megbeszéltem a szövegmondás és az érzelmi\ lányokkal, hogyan tanuljanak, átfűtöttség jellemzi. Gazdag f s miként osszák be odahaza skálán dolgozik, különösen a\ idejüket. Az otthoni napirend Levélféle Móricz Zsigmond-l betartása igen fontos, hiszen hoz előadásával mutatta meg, | nem lehet közömbös az, hogy milyen gazdagon tudja meg-z délután, vagy este, frissen vagy szólaltatni a különböző érzel-l fáradtan kezdenek a tanulás- meket. Egressy István különö-z hoz. Ma már elértük, hogy sen Csokonai Szerelemdalának\ mindenki a délutáni órákban és Simon István Várok rád c.| tanul, s ennek eredménye meg költeményének tolmácsolásá-l j5 mutatkozik. val nyerte meg a közönségI tetszését. Eredeti felfogásban,| A IV. C. Osztály Páhán 1st igen meggyőzően mutatta bel ván vezetésével jó úton halad. József Attila Szuletesnapom-z A félévi kisjklás mé könnyen ra c. verset Mindhárom mu-i kijavítható. Már csak azért is, vesz verstolmacsolásait szűnni= mert a lányok egy emberként nem akaró tapssal, méltán= ezt akarják. Ahol pedig közös nagy tetszéssel fogadta a ma-l az akarat, ott megbirkóznak a tiné közönsége. | legnehezebb akadályokkal is. Dr. Kerékgyártó Imre 1 Prukner Pál „oroszlánszívű” osztályfőnök —, de nem így tenni komoly hiba lett volna. Érettségi előtt áll az osztály, elengedhetetle­nül fontos most a szigorúsági Mert még mindig jobb ma egy egyes, mint a tanév végén. Ak­kor már csak a pótvizsga se­gít, most azonban még a na­gyobb akarat és a szorgalom is. Elhallgat néhány pillanatra, cigarettára gyújt, s tán éppen I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom