Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

1958. FEBRUAR 22. SZOMBAT *BS1 UÍOEI kfCirlap „HÁZIURAK“ ÉS LAKÓK A magántulajdoniban levő házakra vonatkozó rendelet kimondja, hogy a háztulajdo­nosnak joga van a bérlőnek felmondani abban az eset­ben, ha részére megfelelő cse­relakást biztosít. A rendelet megjelenése óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy egyes, lelki­ismeretlen háztulajdonosok, félremagyarázva a rendelet paragrafusait, mindenfajta koholt ürüggyel ki akarják tenni lakóikat és egyedül akarnak maradni házukban. Ilyen és hasonló ügyek sű­rűn foglalkoztatják most az illetékes hatóságokat és bi­zony sokszor fejtörést okoz, miként hozzanak megfelelő döntést. Egyes „háziurak” ba- sáskodásáról és kiskirálykodá­sáról az alábbiakban két törté­netet mondunk el. Monoron, a Bajcsy-Zsilinsz- ky út 10. szám alatt van Lász­ló Sándor mérlegkészítő há­za, amelyben két bérlő lakik: Gaál Ferenc és Vadász Sán­dor. 'Vadászók 1957. október 14-i keltezéssel ajánlott leve­let kaptak Lászlótól, amely szerint felmondja bérletüket, mert a ház megrongálódott és le kell bontani. Az igazság az volt. hogy a ház eleje megroggyant, ezt i’sióban le kellett bontani, s ehhez az illetékes hatóságok meg is adták az engedélyt. A munkát szakemberrel kellett volna elvégeztetni. László azonban saját maga kezdett neki a bontási munkáknak. Ügy bontotta meg a tetőt, hogy az elejét nyitva hagyta és a nyitott padláson keresztül az eső és a hó beesik Gaálék hálószobájába. Mint a képen látható, Gaálék hálószobá­jának ajtaja közvetlenül az utcára nyílik, fölötte pedig szabadon fúj be a szél és ver be az eső; László a ház előtti járdát is felszedte, a tetőről leszedett cserepet pedig úgy rakta az udvarba, hogy az egyik abla­kot félig elzárta a külvilágtól és íey szellőztetni sem lehe­tett a szobát. Az udvaron sza­naszét hevernek a bontásból kikerült anyagok. Megtörtént, hogy Vadász egyik este ke­resztül esett az egyik kőra­káson és emiatt súlyos zúzá­ri ást szenvedett. S László rá­adásul nem elégedett meg a ház első részének lebontásá­val, a tetőtartó gerendát is kifűrészelte és azt kocsikészí­téshez használta fel. Félő, hoey a tetőszerkezet megbon­tásával valóban összedől a ház, tehát életveszélyes a ben- nelakás. A bérlőket László így szép csendesen eltávolít­hatja. Hangsúlyozzuk, hogy ami­kor László a ház első részére szóló bontási engedélyt meg­kapta, 1957. október 14-e volt és még most is, februárban ugyanolyan állapotban van a lebontott rész, mint amikor a múlt évben befejezték, noha Lászlót kötelezték arra. hogy a bontás után a megmaradt házrészt teljesen ép, lakható állapotba állítsa vissza. A huzavona hónapok óta tart. A Monori Járási Tanács ipari-műszaki csoportja hiába utasítja Lászlót, hogy végez­VIZSGÁZOTT AZ U 28-AS TRAKTOR Pénteken délelőtt a Vörös Csillag Traktorgyárban a Földművelésügyi, valamint a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium autó- és traktoripari igazgatóságának képviselői megtekintették az U—28-as univerzál traktor mintapéldá­nyát. A szakemberek a trak­tort gyártásra alkalmasnak ta­lálták. A gyárban rövidesen rátérnek az univerzál traktor nullsorozatának gyártására. ze el a munkát, erre 6 nem hajlandó, fittyet hányva a szo­cialista együttélés törvényei­nek. Kérdés most már az, hogy a két -bérlő, Gaál és Vadász, meddig bkja még ezt a hercehurcát, kérdés továbbá az, hogy a hatóságok meddig tűrik László kiskirálykodását? A másik eset. A nagykőrösi határban. Khirer Gyula házá­ban lakik gyermekeivel Hor­váth Ferencné. Horváthné bérleményével jó ideig nem is volt semmi baj, csak most télen kezdődtek a „zűrök". Khirerék minden körülmé­nyek között el akarták távo­lítani a lakásból Horváthmét. Ezért a ház melletti istállóba költöztek be. ahol előzőleg már három tehén „lakott’’. Szalmán és vackokon aludt a Khirer-család. Rendkívül szá­nalmas látvány volt ez és ezt a szánalmat meg is mutat­ták a nagykőrösi tanács ille­tékeseinek. Ott elszömyül- ködtek. Hát hogyne! A ház- tulajdonos az istállóban lakik, a bérlő pedig nyugodtan, szé­pen benn a szobában. Elhalá- rozták, hogy Khirert behe­lyezik lakásába, Horváthné részére pedig más lakást ke­resnek. Ebben az ügyben átírtak a Ceglédi Járási Ügyészségre is; ahonnan kir szálltak a helyszínre é3 olyan értelmű döntést hoztak, hogy Horváthnét gyermekeivel együtt átköltöztetik szüleihez és az egész család, gyerme­kestül együtt egy szobában fog lakni. Horváthné azon­ban nem nyugodott bele a döntésbe és azt megfelleb­bezte a megyei ügyészségnél. A panaszt itt alaposan meg­vizsgálták, megnézték a hely­színt, s így furcsa dolgok de­rültek ki. Khireréknek nem kellett volna az istállóba költözniök, hiszen szüleik nagy házában külön kétszobás lakásuk volt, A költözést csak azért hajtot­ták végre, hogy ezzel Hor- váthnét kitelhessék a házból. A megyei ügyészség most vég­ső fokon úgy döntött, hogy Khirerék visszaköltöznek előbbi jó lakásukba és Hor­váthné továbbra is bérlője marad a háznak. íme, két eset a sok közül. Két kirívó eset. meztetnek, hogy fejét Arra figyel- újból felüti a régi „háziurasdi". Vannak esetek — mint Mono­ron —, ahol a hatóságok elné­zik egyes háztulajdonosok manipulációit, de vannak olyan ügyeik is — ezt bizonyít­ja a nagykőrösi eset —, ami­kor az emberiesség és a tör­vényesség betartásával ezt megakadályozzák. Kis embe­rekről van szó, dolgozókról, akiknek feje felől ki akarják húzni a tetőt. Nem szabad és nem lehet megengedni. Ezt kívánja a szocialista törvé­nyesség. Kalmár Pál A BÁBOK PALOTÁJA A Szerges Obrazcov vezeté­sével működő Állami Báb­színház évente mintegy 800 előadást tart. Hírét nemcsak a Szovjetunióban, hanem kül­földön is jól ismerik. A színház most új épületbe költözött. A házban két elő­adóterem lesz: egy 300 szemé­lyes a gyermekek, egy 500 fé­rőhelyes pedig a felnőttek számára. A nézőtér hőmérsék­leti és levegőviszanyait külön „éghajlat-szabályozó” beren­dezés teszi kellemessé. Az épület egyik emeletét múzeummá alakítják át, ahol a világ különböző országainak bábművészetével ismerkedhet­nek meg a látogatók. Ezenkí­vül próbatermeket, műhelye­ket, filmfelvevő stúdiókat és más színházi helyiségeket rendeznek be. Átmeneti menetrendszerű változás a Budapest- Déli-pályaudvar—Székes fehérvár vonalszakaszon A MÁV Vezérigazgatósága érte­síti az utazó közönséget, hogy a Budapest-Déli-pályaudvar—Székes- fehérvár vonalszakaszon Nagy­tétény és Érd-Alsó állomás között pályaépítési munkálatok miatt február 24_től március 28-ig be­zárólag szombat és vasárnap ki­vételével. átmenetileg az alábbi menetrendváltozásokat lépteti életbe: 1. A Szombathely—Budapest. Ke­leti-pályaudvar között közlekedő és Budapest-Keleti-pályaudvanra 10 óra 30 perckor érkező 1807. va­lamint a . Nagykanizsa—Budapest- Keleti-pályaudvar között közle­kedő és Budapest-Keleti-pálya- udvarra 10 óra 38 perckor érkező 1207 számú gyorsvonat kerülő út­irányon Székesfehérvár—Börgönd —Pusztaszabolcs-Budapest-Kelen- földön át közlekedik Budapest- Keleti.pályaudvarra. A változott útirány következtében a szombat- helyi gyorsvonat 10 óra 30 nerc helyett 11 óra 02 nerckor, míg a nagykanizsai gyorsvonat 10 óra 38 helyett 11 óra 07 perckor érkezik Budapest-Keleti-pályaudvarra. 2. A Budapest-Déli-pályaudvar- ról 10 óra 30 perckor Szombat­helyre induló 181-es személyvonat jelenlegi menetrendi adatok sze­rint kerülő útirányon Budapest­Kelenföld—Pusztaszabolcs—Böp- gönd—Székesfehérváron át közle. kedik. 3. Budapest-Déli-pályaudvarról 13 óra 30 perckor Nagykanizsára köz­lekedő 12H.es számú személyvonat a pályamunkálatok tartama alatt a jelenleg érvényes menetrendtől eltérően Buda pest .Déli-pályaud­varról 13 órakor indul és ugyan­csak kerülő útirányon Budapest­Kelenföld—Pusztaszabolcs—Bör- gönd—Székesfehérváron át közle­kedik. Székesfehérvártól a vonat menetrendje változatlan, 4 A Székesfehérvárról 10 óra 30 perckor Induló 1225-ös számú sze­mélyvonat a fenti okoknál fogva a munkálatok tartama alatt csak Érd-Alsó állomásig közlekedik. A továbbutazó dolgozók Érd-Alsó állomáson átszállással a Puszta- szabolcsról 11 óra 05 perckor in­duló 1023-ös számú vonatot vehe­tik igénybe. Ez a vonat Budapest- Déli.pályaudvarra változott menet­rendben 13 óra 23 perckor érke­zik, 5. A Nagytétény—Érdligettől Bu­dapest felé eső állomásokról utazó dolgozók utazásának biztosítása vonatpótló autóbuszjáratokkal tör­ténik. A Budapest.Kelenföld—Marton- vásár—Székesfehérvár vonalsza­kasz állomásaira váltott menet­iegyek a kerülő útvonalon közle­kedő vonatokra, illetve vonatpótló autóbuszjáratokra ráfizetés nélkül érvényesek. Bevált a felvásárlási rendszer T öbb mint egyesztendős gyakorlat bizonyítja meg­győzően., hogy helyes volt a begyűjtési rendszert eltörölni és helyette sza b ad fel v ás ár lás útján biztosítani »: ország la- ikiosságáinak ellátását és s kül­földi kivitelt. Persze, a felvásárlásra való áttérés nem volt könnyű fel­adat. Szinte egyik napról a másikra kellett új módon biz­tosítani az ország lakosságának ellátását. Sem nálunk, sem a környező népi demokratikus országokiban nem volt példa a felvásárlás és értékesítés ilyen formájára. De a megyei ta­pasztalatok alapján is elmond­hatjuk: helyesen cselekedett a párt és a forradalmi munkás- paraszt kormány, amikor me­részen és következetesen meg­valósította elhatározását. Mit mutatnak a számadatok és a tények? Elsősorban azt, hogy minden adminisztratív rendszabály és felduzzasztott begyűjtési appa­rátus nélkül is sikerült biztosí­tani az ország ellátását — job­ban mint az előző években. A begyűjtési rendszer idején egy év alatt begyűjtött termény, állat és állati termék mennyi­sége nem volt sokkal több, mint a tavaly felvásárolt mennyiség. Vegyük figyelem­be, hogy a begyűjtés idején akikor is kellett a parasztnak teljesítenie a beadást, ha csa­ládja szükségletére nem ma­radt gabona, sertés, vagy egyéb élelmiszer. A szükségle­tet a begyűjtött mennyiségből vásárolták vissza a falvak lakói! A felvásárlási rendszerben te­hát nem kevesebb, hanem több termény jut a város lakói ré­szére vagy éppenséggel ex­portra. Tavaly több mint 5200 vagon kenyérgabonát, 42 648 darab hízottsertést, 20 768 darab vá- gottmarhát, 269 255 hektó te­jet, 100 060 hektóliter bort, 4250 vagon zöldséget vásárol­tak fel megyénkben a külön, böző felvásárlási szervek. Az előre megállapított terveket csaknem minden cikkféleség- ből túlteljesítették. Ez utóbbi tény is azt bizonyítja, hogy a parasztság számára elfogadha­tóak és kedvezőek voltak azok az árak, amelyeket az állam megállapított. Az is előfordult, hogy egyes terményeknél ma­gasabb volt az állami felvásár­lási ár, mint ami a piacokon kialakult (kukorica, sertés, stb.). Az árak kedvezőek vol­tak, s éppen ezért ösztönözték is a parasztságot a többterme­lésre. Szemmel látható bizo­nyítékai vannak ennek. A múlt évben már nem volt parlagon hagyott terület, jó termés volt, s az időjáráson kívül hozzájá­rult ehhez, hogy jól megmű­velték a földeket. Növekedett az állatállomány, emelkedett a termékhozam. , Természetes, hogy a tavalyi esztendő kedvező tapasztalatai­ból okulva nem megszüntetni, hanem továbbfejleszteni akar­ja az állam a felvásárlás és ér­tékesítés rendszerét. Ezt a célt szolgálja a különböző termelési szerződések kiter­jesztése. Ma már nagyon sokan látják, hogy érdemes az állam­mal szerződést kötni. És eltű­nőben van az a bizalmatlan­ság, ami még a tavalyi év el­ső hónapjaiban megmutatko­zott. Példa erre, hogy az 1957 —58. évi sertéshizlalási szerző­dések tervét 102,5 százalékra kötötték le. Ez mintegy 56 ezer sertést jelent. Érdemes megje­gyezni, hogy a begyűjtés ide­jén sohasem haladta meg a megyében a megkötött szerző­dések száma a nyolcezret. A február 1-vel életbe lépett új szerződéskötési feltételek alap­ján viszont csak sertésből 1200 hizlalásra szerződtek eddig a parasztok. Nagy az érdeklődés a szarvasmarhahizlalás, vala­mint a szerződéses zöldség- és gyümölcstermelés iránt is, Ha a felvásárlási rendszer előnyeiről beszélünk, nem hagyhatjuk ki azt a rendkívül fontos tényt sem, hogy meg­szilárdult a parasztság bizalma a párt és a kormány iránt. Ez természetes is, hiszen látják munkájuk gyümölcsét, érzik, hogy bíznak bennük és telje­sen megszűntek az előző évek­ben szokásos zaklatások. A bi­zalom értékét még csak növeli, hogy az ellenforradalom után nem egészen másfél év alatt sikerült ezt elérni. A dolgozó parasztok a megmondhatói, hányszor röppent fel az a rosszindulatú hír a falvakban: „ekkor vagy akkor újra,,életbe lép a begyűjtés“. A párt és a kormány vezetői elégedettek a felvásárlás és értékesítés je­lenlegi formájával. Ezért jelen­tette ki Kádár elvtárs is nem egy ízben, hogy a jól bevált felvásárlási rendszer útján biztosítjuk a jövőben is az or­szág élelmiszer ellátását. Ettől s szándékától a pártot és a munkás-paraszt kormányt nem téríti el senki és semmi. Mihók Sándor FÉLÉV UTÁN - ÉRETTSÉGI ELŐTT (II.) A KÖZEPES Milyen árakat számolhatnak a szabó kisiparosok? A Magyar Közlöny február 21-i számában megjelent a könnyűipari miniszter rendele­té. amelyben meghatározzák a férfi- és női szabó és a fehér­Ultrahang a fertőtlenítés szolgálatában A leningrádi vérátömlesztést tudományos ku­tató intézetben számos szakember előtt bemutatták a vérplazmát és a palzmahelyette- sitő oldataikat ste­rilizáló ultrahang­berendezést. Az új módszer kikísérletezői és a műszer szerkesz­tői: L. Bogomolov professzor és V. Malkin tudomá­nyos munkatárs. — Az ultrahang felhasználása gya­korlati gyógyítási célokra a jelenko­ri ontostudomány egyik legfonto­sabb problémája — mondotta Bo­gomolov profesz- szor. — Hiszen az ultrahang szét­bontja az anyago­kat, megöli a bak­tériumokat és a vírusokat, élén­kíti a sejttevé­kenységet, sza­bályozza az élet­funkciókat. Mind­ezeken kívül az ultrahang nagy­szerű tulajdonsá­gait vérplazma és más plazma-he­lyettesítő oldat fertőtlenítésére is felhasználhatjuk. Ezeket az anya­gokat autoklávok- ban nem sterili­zálhatjuk, mert a neműkészítő kisiparosok válla­lásai díjait. A kisiparosokat a KIOSZ ja­vaslata alapján területi csopor­tokba és osztályokba sorolják a tanácsok ipari osztályai. Az | osztályba-sorolások szerint a | férfiöltönyök, a férfi télikabá- ! tok vállalási díja 240 forinttól 1 490 forintig terjed. Férfiing | varrásáért 22—46 forintot, női | téldkabétért 210—480 forintot, magas hőmérsék- I szövet, selyemruháért vagy let elpusztítja a 1 kiskosztüméit 146—330 forin- fehérjéket. így te- I tot, a karton vagy vászonruha hát különféle ve- 1 varrásáért 95—216 forintot gyi anyagokat és | kérhetnek. A szoknya és a blúz antibiotikumokat I l®Smagasabb vállalási díja 122, kellett felhasznál- í illetve 116 forint. Az osztályba ni erre a célra. I sorolt díjnál 10 százalékkal Most mindezt az 1 többet kérhetnek, ha extra- ultrahang-bérén- 1 méretű ruhát varrnak, vagy dezés végzi, amely I különleges anyagot, kordot, másodpercenként I burberryt, a férfiingeknél sely- 200 000-től 2 mii- l met- gyapjút vagy műanyagot hóig terjedő réz- f dolgoznak fel. gést dilit elő. Az | Osztályonfelüli besorolás eddigi kísérletek | esetén a területi csoportok leg- azt bizonyították, | magasabb vállalási dijai leg- hogy a fertőtlení- I feljebb 30 százalékkal növelhe- tés fenti módsze- s Az árak nem foglalják re nem gyakorol l m^kba a kellékanyagokat. A „ | vállalási díjakat az osztályba- karo hatast a | ^ megtörténte után a vérplazma erte- | mesterek műhelyükben jól lát- kes biológiai tu- | ható helyen kötelesek kifüg- lajdonságaira. • gesztem. Dimes Magda már koránt­sem dicsekedhet olyan kitűnő bizonyítvánnyal, mint az eminens Gábor Anna, Pedig maga is jó fejű, könnyen ta­nuló diák. Így nem is a te­hetségével, rátermettségével van hiba. Még azt sem mond­hatjuk. hogy a szorgalmával. Igyekszik, igyekszik, de eddig kevés ideje jutott a tanulásra. Negyedik esztendeje aktív sportoló. Nemcsak az iskola sportkörében, de a nagykőrö­si Kinizsi SK-ba,n is tornázik. A múlt esztendőben megkapta az ifjúsági első osztályú minő­sítést. — Sajnos, nem futotta erőm­ből a sportra és a tanulásra egyaránt — rázza meg szöszke fejét, mintha így is bizonyítani akarná szavai igazát. — A versenyszerű sportolás majd minden szabadidőmet lekö­tötte. Nemegyszer előfordult, hogy napi négy-öt órát töl­töttem a tornateremben. Elmosolyodik egy pillanat­ra, talán a sok szép verseny emlékét idézi magában. — Igaz, az eredmény nem Is maradt el. Ma már első osz­tályú minősített versenyző va­gyok. Az iskolában azonban csak közepes rendű, s ez an­nál is inkább komoly hiba, mert ez a* utolsó esztendőm itt az iskolában. Már pedig ha közepes eredménnyel feje­zem be a gimnáziumot, nem sok reményem lehet arra, hogy felvegyenek a Testneve­lési Főiskolára. Pedig min­den vágyam, hegy megszerez­zem tést. a tornatanárnői képesí­homlo­elkomo­fut át s a tekintete is kán. ruL — A félévi bizonyítvány döbbentett rá, hogy le kell mondanom a pillanatnyi ei­olyan fáradt az ember, hogy legfeljebb a legszükségesebb feladatok elvégzésére van csak ereje. Ez pedig kevés ahhoz; hogy kijavítsam a hármas osz­tályzatokat Mosit pedig nem­csak erről van szó. Érettségi előtt állok, négy esztendő anyagát kell átismételnem. S ez nem kis dolog. A nagy elhatározás tehát megszületett Gimes Magda elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy lemondjon a pillanatnyi sikerekről a tartósabb, na­gyobb siker a hivatás elérése érdekében. Most az a legfon­tosabb. hogy állja is a szavát Mert ígéretet tenni könnyű dolog, teljesíteni már jóval nehezebb. azonban M éri is mondtam példát? Nem egyedül kerekről, ha becsülettel aka­rok felkészülni az életre. Vá­lasztanom kell teliát a sport és a tanulás között — leg­alábbis az elkövetkező néhány hónapra. S ha nehezen is, de végre sikerült döntenem. Egy időre abbahagyom a sporto­lást, hogy minden erőmet a tanulásra fordíthassam. A Ki­nizsi SK vezetői minden bi­zonnyal nem veszik majd örömmel ezt az elhatározáso­mat, én mégis bízom abban, hogv megértenek. A heti há­romszori edzés délután öttől hétig ketté töri a tanulásra szánt órákat, utána pedig már el ezt a Gimes Magda érdekében. Nem ő az egyetlen az iskolában, aki könnyen hailiik arra. hogy a sport kedvéért engedménye­ket tegyen önmagának a ta­nulásban. Az iskolában nem egy kiváló sportoló van mind a fiúk. mind a lányok között, de sajnos. csak kevesen dicse­kedhetnek közülük a tanulás­ban is kiemelkedő eredmé­nyekkel. Ez pedig nincs rend­ién. A diák első és 1 csonto­sabb feladata a tanulás Csak a naoi feladatok becsületes el­végzése után következhet a snort vatrv más kedvelt szó­rakozás Még akkor is, ha ez egyeseknek nem is tetszik túl­ságosan. S ez alól nem lehet kivétej senki, legyen bármi­lyen kiváló sporto’ó. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom