Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

1958. FEBRUAR 21. PÉNTEK i*m HEG k&irlap Tizenöt évi szünet ntán Miért szaporodtak el a társadalmi tulajdon elleni bűntettek? LEZÁRUL A VITA TELEVIZIO-BELYEGET BOCSÁT KI A POSTA A Széohenyi-hegyi televízió­adóállomás ünnepélyes üzem­behelyezése alkalmából . a posta emlékbélyeget és blok­kot hoz forgalomba. Az új, lila színű, kétforintos bélyeg és a zöld színű kétforintos em- lébblokk Vertei József grafi­kusművész tervei alapján ké­szült, s a televízió adóépületét ábrázolja. A bélyegeket s7- erre kije­lölt nagyobb fővárosi és; vidé­ki postahivatalok, az emlék- blokkot pedig a Filatélla Vál­lalat február 22-tői árusítja. A kibocsátás napján a postahi­vatalok — Budapesten a 4-es, a 62-es, a 70-es, a 112-es és a 114-es, vidéken pedig a köz­ponti hivatalok — elsőnapi bé­lyegzőt is használnak. A tele- vízió-l>élyeg 1959. .Jpnuár 31-ig használható 'fel postai kül­demények bérmentesítésére. Lottó kávészer A Kávészeripari Vállalat nemrégen hozta forgalomba a húsz százalék szemeskávét tar­talmazó, Koffi nevű keveréket. Ezt most a Lottó elnevezésű, kakaóval ízesített újdonság követi, amely a napokban ke­rül az üzletekbe. I apunk hasábjain hétről ; hétre hírt adtunk a társadal- ; mi tulajdon dézsmálóinak, : tolvajainak leleplezéséről. Nem j kétséges, hogy az ellenforra- ; dalom után elharapózott a j népgazdaságot megkárosító ; bűnügyek száma, ami arra ; vall, hogy az ellenforradalom j alatt ellenséges elemek fura- ! kodta'k a kereskedelembe és | az iparba, de a bűnözésre haj- i lamos dolgozók erkölcse is ; fellazult. Vajon miért van az, ! hogy az azóta hozott szigorú ! megtorló rendszabályok elle- I nére is még mindig, sok a tár- : sadalmi tulajdon ellen vétők i száma. Az okokat keresve 1952-ig ; kell visszamennünk. Ekkor ; kezdődött a rosszul értelme- i zett liberalizmus kora, amely [ 1953-ban és 1954-ben is tar- j tott, amikor nem vették szi­gorúan a társadalmi tulajdon ! dézsmálóinak ügyét, akik első- i sorban a hiányos ellenőrzés ! miatt tudták elkövetni tettei- iket. Ezt a liberális szemléletet j az ellenforradalom még job­ban a köztudatiba vitte, s az ellenforradalmat követő idő­ben a befurakodott huligánok és a megtévesztett dolgozók igen sok árucikket vagy pénzt loptak, illetve sikkasztottak el. A hibás jogszabályok és módszerek is elősegítették a társadalmi tulajdon dézsmálá­sát. Ezzel a már fentebb emlí­tett ellenőrzési rendszer hiá­nyosságaira utalunk. Az ellen­őrzés ma sem tökéletes, hiszen a felügyeleti szervek az egyes kereskedelmi egységekben évente csupán egyszer kötele­sek revíziót tartani és ennek az ideje sem lehet több 25 munkanapnál. Ilyen rövid idő alatt az esetleges visszaélése­két tételes vizsgálat nélkül nem lehet felfedezni. Ez az el­lenőrzési rendelet 1952-ben lá­tott napvilágot és miután a vizsgálatok nem tételesek, igen sokszor előfordul, hogy azok befejezte után sem tudnak olyan.. visszaélé§t . .felfedezni, amelyet a Tételes vizsgálat napfényre hozott volna. Uta­lunk itt a közelmúltban fel­fedett Pest megyei MÉK-ügy- re, ahol a tételes vizsgálat hiánya miatt a legegyszerűbb módszerekkel több mint 130 000 forinttal sikerült meg­károsítani a népgazdaságot Ha tehát azt akarjuk, hogy a sikkasztok és a bűnözőik ma­nipulációit minél előbb felfe­dezzük, az ellenőrzési rend­szert is meg kell változtatni és minél hamarabb be kell ve­zetni a tételes ellenőrzést. Kétszáfötven mezőgazdasági dolgozd kap szanatóriumi beutalást az idén A mezőgazdasági dolgozók szanatóriumi gyógyítását négy esztendővel ezelőtt kezdték meg és azóta évről évre több a lehetőség a szanatóriumba utalásra. Tavaly kétszázan része­sültek szanatóriumi ellátásban, az idén ötvennel nőtt a mező- gazdasági szakszervezet útján kiosztandó beutalók száma. Je­lenleg Balatonfüreden, Hévízen és Párádon kezelnek szanató­riumban mezőgazdasági dolgozókat. A földművesszövetkezeteknél a visszaélések fő oka a belső el­lenőrzés hiányéban kereshető. A földműmesszövetkezetek igazgatói, üzemágvezetői és főkönyvelői a legtöbb helyen csak irányítanak, de a köteles­ségszerű ellenőrzést nem vég­zik el. Hibásak a felügyelő bi­zottságok is, amelyeknek szin­tén az lenne a kötelességük, hogy időről időre belső vizsgá­latot tartsanak. Az igazságügyi szervek is a leleplezés után sokára tárgyal­ják a társadalmi tulajdon el­len vétők ügyét. A nyomozó­hatóságoknál megtörténik, hogy nem fedik fel teljesen a bűnesetet és így a bíróságon enyhe ítélet születik. Éppen az igazságügyi szervek liberaliz­musa miatt — ami főként 1955 —56-ban jelentkezett — szapo­rodtak el a visszaélések. Eb­ben az időben enyhe ítéletek mellett sokszor megszüntetés­sel végződött egy-egy sikkasz­tási, csalási vagy lopási ügy. Az 1952-ben megjelent mi­nisztertanácsi határozat ki­mondja, hogy leltárhiányért a boltvezető csupán egyhavi fi­zetése erejéig felel. E rendelet megszületése előtt a Pest me­gyei MESZŐV-nél az összbevé­tel 0,14 százalékát tette ki a leltárhiány, ami pénzben kife­jezve évente 1 millió forintot jelentett. A rendelet megjele­nése után, 1954-ben a leltár­hiány 0,20 százalékra szökött fel, 1955 és 1956-ban pedig 0,32 százalékot — 4 millió fo­rintot — tett la. Ez a minisz­tertanácsi határozat egészen az utóbbi időkig érvényben volt, csak a múlt évben módosítot­ták olyan formában, hogs'- az egyszemélyes boltok vezetői teljes egészében felelősek a leltárhiányért. A határozat megjelenése után a leltárhiány a múlt évben újból lecsökkeni 0,18 százalékra, ami az előbbi évek leltárhiányához képest 3 millióval kevesebb. Látható te­hát, hogy csupán biz egyszemé­lyi vezetésű boltokra módosí­tott határozat milyen egészsé­ges hatást váltott ki, s ezért nem tévedünk, ha kijelentjük: a minisztertanácsi határozatot ki kell bővíteni a többszemé­lyes boltokra is, s ezután re­mélhető, hogy a leltárhiányok összege még jobban csökken. A népgazdaságot ért károso­dást azonban nem csupán a kereskedelemre és annak dol­gozóira háríthatjuk, hanem nézzük meg az egyéb okok at is. A szállító vállalatok egyes dol­szögelték. Ilyen módon dézs­málnak egyéb darabárukat is. Termelővállalatok telepéről is sokszor már hiányosan indul el az áru a vevő félé. Textil- végekből 1—2 méter hiányzik, 1 tucat harisnya helyett csak 10-et talál a dobozban a bolt­vezető, a 85 kilós liszteszsákok pedig 83—82 kilót nyomnak, mire a boltba érnek. Elősegítik a bűnözést az egyes vezetők visszaélései vagy szabálytalanságai. Ezt látva a beosztottak maguk is követik a „jó példát“, a tolva­jok, csalók,, sikkasztok sorai­ba állnak. Hát hogyne érezné magát felbátorítva a beosztott, amikor Valfcón az üzemágve- zető 14 ezer forint árut vásá­rolt Budapesten, ezt kifizettet­te a földművesszövetkezettel, az árut pedig lakására vitte és ott saját maga használja. Bűnözésre csábít a hiánycikk is. Kevés a mosógép, a szőnyeg és a motor. Ezért majdnem mindenütt felárral adják el. A hiánycikk esetében csali úgy lehet megakadályozni a vissza­élést, ha ezeket független szerv utalja ki és a kereskedelmi te­vékenysége csupán az eladás­ból állna. Mindent összegezve: eddig a társadalmi tulajdon védelmét csupán igazságügyi és nem tár­sadalmi f eladatnak tekintették. Most a népi ellenőrzés kezdeti lépéseinél a kormány, a párt és a tömegszervezetek felhívá­sára napirenden tartják ezt az égető kérdést és a jövqben a társadalmi tulajdont dézsmáló, kát nemcsak a törvény sízigo- ra éri utói, hanem a becsüle­tes emberek megvetése is sújtja őket, Kalmár Pál Osztatlan tetszét keltett a termelőszövetkezeti tagok kö­zött az a rendelkezés, hogy ők válogathatják ki a gépál­lomás traktorosai közül azo­kat, akikkel a jövőben dol­goztatni akarnak. Ez a ren­delkezés évek óta tartó huza­vona és egészségtelen álla­pot végért; tesz pontot. Amióta nálunk gépállomá­sok és tsz-ek léteznek, azóta tart a vita, hogy a gépállo­más, vagy a termelőszövetke­zet irányítása alatt legyein-e a traktoros. Voltak olyan kezdeményezések, amelyek szerint a tsz-ben dolgozó traktoros egyben szövetkeze­ti tag is volt. Teljesítménye után a gépállomástól kapta a fizetését, ugyanakkor a szö­vetkezet köteles volt munka­egység kiegészítést fizetni. Nem vitás, hogy jó szándék­kal készítették ezt a rende­letet, de kevés váltott ki olyan ellenszenvet a szövet­kezeti tagság körében, mint éppen ez. Nem is sokáig ma­radt meg ez a kettős vi­szony; újra visszatértek a traktorosok a gépállomások kötelékébe. Éppen a tavalyi tapasztalatok példázzák azon­ban, hogy ez sem felelt meg a célnak. Mi történt ugyan­is? Általános gyakorlattá vált, hogy azt a traktorost küldték a szövetkezetbe dolgozni, amelyik éppen szabad volt. Ilyenformán egy esztendő alatt tíz-tizenöt traktoros is megfordult egy-egy tsz-ben. Hogyan lehetett ennyi ember munkáját ellenőrizni? Se­hogy! Emiatt sok visszaélés is történt. Számtalan helyről érkezett olyan panasz, hogy a traktoros otthagyta a szö­vetkezet földjét és elment az egyéniekhez — egy-egy üveg borért — szántani. S akkor történtek az ilyen esetek, amikor a tsz-nek is legna­gyobb szüksége volt a gépre. Ilyen előzmények után te­hát érthető a termelőszövet­kezetek tagságának megelé­gedése. Most ők választhat­nak. Szerencséjük volt az el­múlt években megismerni néhány traktoros munkáját, hiszen elegen megfordultak náluk. Most nyilvánvaló, hogy a jó, lelkiismeretes traktorosra esik majd a vá­lasztásuk, azok jutnak ked­vezőbb helyzetbe. Mert a jö­vőben valóban előnyt jelent majd a szövetkezet traktoro­sának lenni. A termelőszövetkezet any- nyi gépet igényel a gépállo­mástól, amennyire egész év­ben szüksége lesz. így an­nak a traktorosnak, akire a szövetkezet választása esik, nagyüzemi táblákon állandó munkája lesz. Mód van arra is, hogy a traktoros termclő- , szövetkezeti tag legyen, s ez újabb előnyökkel jár. To­vábbra is a gépállomástól kapja ugyan a fizetését, de té­len, vagy az egyes kampány- munkák között, amikor gé­pekkel nem dolgozhat, a szö­vetkezetben a gépek, szerszá­mok javításával, vagy más tevékenységével munkaegy­séget is szerezhet. Nem meg­vetendő az sem, hogy ered­ményes, odaadó munka ese­tén természetbeni, vagy pénzbeli jutalmazásban ré­szesítheti a szövetkezet a maga traktorosát. Bizonyára akad majd olyan traktoros, aki megsértődik, hogy nem reá esett a szövet­kezet tagságának választása. Ez valóban elkerülhetetlen. De mégiscsak igazságosabb az eddigi gyakorlatnál az, amikor a szövetkezet meg­mondhatja, hogy ki szántsa, vesse földjét. Mihők Sándor Halálra ítélték az egymillió forintos csekkfüzet tolvaját A Tegfelsőbb Bíróság Nép­bírósági Tanácsa több napig tárgyalta a társadalmi tulaj­don sérelmére ismételten és különösen nagy kár tekinteté­ben elkövetett lopással, csa­lással, sikkasztással, valamint egyéb bűncselekményekkel vá­dolt Molnár László 36 éves do- monyi lakos bűnügyét. Molnár Lászlót — aki mint I&venteofctató annak idején több fiatalt juttatott csendőr- kézre 1950-ben népellenes bűn­tett miatt hét hónapi, ké­sőbb pedig a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt másfél évi börtön­büntetésre ítélték. Bár közkegyelemben része­sült, még sem igyekezett be­csületesen élni, hanem éve­ken át a legkülönbözőbb bűn- cselekményeket követte el az ország különböző részein. Több helyen alkalmazták ag- ronómusfcént, dolgozott mint főagronómus is. Tvf iközben pá­lyája egyre felfelé ívelt, a csa­lások, sikkasztások és lopá­sok egész sorát követte el. Több tízezer forint előlegeket vett fel hivatalos vásárlások­ra, s a pénzt elsikkasztotta. Sorozatos bűncselekmé­nyeit a vele kapcsolatba Készül a csoki-nyuszi gozói sem ^Ziárnyas «uigyci- megyei lók“. Megtörtént olyan eset, | hogy több mázsa zsírt szállj- i tottak, a ládák sértetlennek 1 látszottak, csak amikor felfoon-1 tották, jöttek rá, hogy egy! deszkát kihúztak, s azon ke-1 resztül befúrva a zsírba, töm-l bőnként 5—6 kilót emeltek ki, | utána a deszkát szépen vissza-1 J fürdőben a kád- Tj osztály felügye- lőnöje a 21-es sor­szám tulajdonosát szólította. A férfi már a tizedik ciga­rettát szívta ideges­ségében, felállt a bőr­ülésről és járkálni kezdett. — Rettenetes, hol van még a 40-es? — mérgelődött és egy futó pillantást vetett a markában lapuló rózsaszínű papírsze­letre. Leült... Kör­mét kezdte piszkálni egy elhasznált gyufa­szállal. Ez sem hasz­nált. Egyre elvisel­hetetlenebb lett a helyzet. — Borzasztó — mormogta maga elé. Aztán megint csend lett, a zárt ajtókon keresztül halkan hal­latszott a víz csobo­gása, az még jobban felidegesítette: — Mennyit tud vaca­kolni egy ember ... Játszik... Pancsol a A JELLEM vízben, nem gondol a többire. Mintha más lopná az idejét. Cigarettát kapart ki zsebéből, rágyújtott a tizenegyedikre. A folyosó végén a csapóajtó hosszan nyíkorgott. Egy tes­tes nő tűsarkú cipő­től kopogó lépt:rt visszhangozták a fa­lak. Egyenesen a fel­ügyelőnőhöz ment és borotvaéles hangon rámordult, mintha felelősségre akarná vonni, — Hányas megy? — Huszonkettes. percig beszélgettek, a fürdősnő beszéd közben a fejét rázta, majd többször egy­más után bólogatott. A tűsarkú kinyitotta retvküljét és a für­dősnő kövenye zse­bébe pénzt csúszta­tott. tnyüt a 6-os kád­K fürdősnő sietősén ment be, leengedte a vizet, kimosta a ká­dat, majd a tűsarkú- cipős nőt bevezette a hatosba, s rácsapta az ajtót. A férfi ide­gesen a hamutartóba — És ... Hányas gyúrta a csikket. lennék én? — Szemtele nség — — ötvennyolcai. sziszegte. — A ja ja, kriminá­— Az, az, disznó­lis! — sziszegte, súg — mormogták majd egy lágy moz­többen. dulattal egészen kö­— Ezt nem ha­zei lépett a fürdősnő­gyom annyiban, höz és hangja sutto­majd én igazságot góvá vált, Vagy két teszek! Minden szem őt § nézte, felpattant és a | fürdősnőhöz rohant. | — Idefigyeljen1§ Mindent láttam... I Tűrhetetlen! Miért | nem a huszonkettest 1 engedte be? Így itt | ülhetünk éjfélig. i Nem tűröm! — Csendesebben | uram — suttogta fü-% lébe a nő — miérti nem szólt, hogy siet. § Mindjárt elintéz-1 zük... S berohant a | kiürült hetesbe, majd | visszajött és a férfit 1 a kádszoba felé túsz-1 kolta. Az meg nem | ellenkezett, csak | ment, ment, átugrot- | ta a küszöböt és hir-1 télén mozdulattal | maga mögé csapta | az ajtót. Bent a tükör elé | állt, kissé feljebb 1 rántotta a fejét, bol- | dogan mosolygott... 1 Büszke volt, mert 1 nem tűrte az igaz-1 ságtalanságot. H. Barta Lajost Lesz csoki-nyuszi bőven, ígéri a Budapesti Csokoládégyár. A tervek szerint száz mázsa sztaniollal bevont különböző csokoládéfigurát készítenek a búsvéti ünnepekre '' ‘került "emberek éberségé­nek. hijinya, nemegyszer felelőtlensége, másrészt a megrögzött bűnöző ügyes­kedése tette lehetővé. Molnár hamis okiratokat szerzett, ezek segítségével újabb okmányok birtokába ju­tott. Különféle álneveket hasz­nált, hogy bűnöző életmódját könnyebben folytathassa. Fel­váltva Molnár Lajos, Bányai László, Lónyai László, Hatva- mi Gábor és Molnár Andor né­ven szerepelt. 1956 nyarán a Pölöskei Gépállomásra került. Itt rövid működése is elegen­dő volt ahhoz, hogy az ellen- forradalom napjaiban őt vá­lasszák meg a gépállomások munkástanácsa elnö­! kének. | Ellenforradalmi tevékeny- ! ségéért egy ideig közbiz­tonsági őrizetben volt. 1 Ezután Hatvani Gábor né- ! ven a zalaegerszegi Gyapjú- ! és Textilnyersanyagforgalmi | Vállalatnál bizalmi beosztást I kapott. 1957. szeptember 20- 1 án — munkatársai távollété- | ben — egymillió forint felvé- | telére jogosító készpénz-fize- ! tési utalványtömböt vett ma- ! gához. Ebből I kilenc utalványt — ame­! lyek egyenként 50 000 fo­I rint felvételére jogosítot­1 tak — különböző buda­I pesti és vidéki postahiva­taloknál beváltott. 1 Az utalványokon az egyik alá- | író nevét meghamisította és I ezenkívül hamis meghatalma- | zásokat készített magának. A | jogtalanul felvett 450 000 fo­il rintból mintegy 200 000 forin- ! tot egy hét alatt részben el- ! vert, részben szétosztogatott I rokonai, ismerősei és a köz- | biztonsági őrizet idején meg- ! ismert barátai között. | A rendőrség 1957. szep- ! tember 30-án fogta végül | el a szabadság-hegyi Vö­rös Csillag Szállóban. | A megrögzött bűnöző — | aki becsületes élettel felnőtt | kora óta soha nem próbálko- | zott — ügyében a Legfelsőbb | Bíróság Népbírósági Tanácsa, | mint elsőfokú bíróság, halálos I ítéletet hozott. Az ítéletet vég- ¥ rehajtották. ) isrnét üzemképes állapotba he- 1 lyezték Kínában a Kunming-— 1 Hairong közötti völgyhidat \

Next

/
Oldalképek
Tartalom