Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
1958. FEBRUAR 21. PÉNTEK i*m HEG k&irlap Tizenöt évi szünet ntán Miért szaporodtak el a társadalmi tulajdon elleni bűntettek? LEZÁRUL A VITA TELEVIZIO-BELYEGET BOCSÁT KI A POSTA A Széohenyi-hegyi televízióadóállomás ünnepélyes üzembehelyezése alkalmából . a posta emlékbélyeget és blokkot hoz forgalomba. Az új, lila színű, kétforintos bélyeg és a zöld színű kétforintos em- lébblokk Vertei József grafikusművész tervei alapján készült, s a televízió adóépületét ábrázolja. A bélyegeket s7- erre kijelölt nagyobb fővárosi és; vidéki postahivatalok, az emlék- blokkot pedig a Filatélla Vállalat február 22-tői árusítja. A kibocsátás napján a postahivatalok — Budapesten a 4-es, a 62-es, a 70-es, a 112-es és a 114-es, vidéken pedig a központi hivatalok — elsőnapi bélyegzőt is használnak. A tele- vízió-l>élyeg 1959. .Jpnuár 31-ig használható 'fel postai küldemények bérmentesítésére. Lottó kávészer A Kávészeripari Vállalat nemrégen hozta forgalomba a húsz százalék szemeskávét tartalmazó, Koffi nevű keveréket. Ezt most a Lottó elnevezésű, kakaóval ízesített újdonság követi, amely a napokban kerül az üzletekbe. I apunk hasábjain hétről ; hétre hírt adtunk a társadal- ; mi tulajdon dézsmálóinak, : tolvajainak leleplezéséről. Nem j kétséges, hogy az ellenforra- ; dalom után elharapózott a j népgazdaságot megkárosító ; bűnügyek száma, ami arra ; vall, hogy az ellenforradalom j alatt ellenséges elemek fura- ! kodta'k a kereskedelembe és | az iparba, de a bűnözésre haj- i lamos dolgozók erkölcse is ; fellazult. Vajon miért van az, ! hogy az azóta hozott szigorú ! megtorló rendszabályok elle- I nére is még mindig, sok a tár- : sadalmi tulajdon ellen vétők i száma. Az okokat keresve 1952-ig ; kell visszamennünk. Ekkor ; kezdődött a rosszul értelme- i zett liberalizmus kora, amely [ 1953-ban és 1954-ben is tar- j tott, amikor nem vették szigorúan a társadalmi tulajdon ! dézsmálóinak ügyét, akik első- i sorban a hiányos ellenőrzés ! miatt tudták elkövetni tettei- iket. Ezt a liberális szemléletet j az ellenforradalom még jobban a köztudatiba vitte, s az ellenforradalmat követő időben a befurakodott huligánok és a megtévesztett dolgozók igen sok árucikket vagy pénzt loptak, illetve sikkasztottak el. A hibás jogszabályok és módszerek is elősegítették a társadalmi tulajdon dézsmálását. Ezzel a már fentebb említett ellenőrzési rendszer hiányosságaira utalunk. Az ellenőrzés ma sem tökéletes, hiszen a felügyeleti szervek az egyes kereskedelmi egységekben évente csupán egyszer kötelesek revíziót tartani és ennek az ideje sem lehet több 25 munkanapnál. Ilyen rövid idő alatt az esetleges visszaélésekét tételes vizsgálat nélkül nem lehet felfedezni. Ez az ellenőrzési rendelet 1952-ben látott napvilágot és miután a vizsgálatok nem tételesek, igen sokszor előfordul, hogy azok befejezte után sem tudnak olyan.. visszaélé§t . .felfedezni, amelyet a Tételes vizsgálat napfényre hozott volna. Utalunk itt a közelmúltban felfedett Pest megyei MÉK-ügy- re, ahol a tételes vizsgálat hiánya miatt a legegyszerűbb módszerekkel több mint 130 000 forinttal sikerült megkárosítani a népgazdaságot Ha tehát azt akarjuk, hogy a sikkasztok és a bűnözőik manipulációit minél előbb felfedezzük, az ellenőrzési rendszert is meg kell változtatni és minél hamarabb be kell vezetni a tételes ellenőrzést. Kétszáfötven mezőgazdasági dolgozd kap szanatóriumi beutalást az idén A mezőgazdasági dolgozók szanatóriumi gyógyítását négy esztendővel ezelőtt kezdték meg és azóta évről évre több a lehetőség a szanatóriumba utalásra. Tavaly kétszázan részesültek szanatóriumi ellátásban, az idén ötvennel nőtt a mező- gazdasági szakszervezet útján kiosztandó beutalók száma. Jelenleg Balatonfüreden, Hévízen és Párádon kezelnek szanatóriumban mezőgazdasági dolgozókat. A földművesszövetkezeteknél a visszaélések fő oka a belső ellenőrzés hiányéban kereshető. A földműmesszövetkezetek igazgatói, üzemágvezetői és főkönyvelői a legtöbb helyen csak irányítanak, de a kötelességszerű ellenőrzést nem végzik el. Hibásak a felügyelő bizottságok is, amelyeknek szintén az lenne a kötelességük, hogy időről időre belső vizsgálatot tartsanak. Az igazságügyi szervek is a leleplezés után sokára tárgyalják a társadalmi tulajdon ellen vétők ügyét. A nyomozóhatóságoknál megtörténik, hogy nem fedik fel teljesen a bűnesetet és így a bíróságon enyhe ítélet születik. Éppen az igazságügyi szervek liberalizmusa miatt — ami főként 1955 —56-ban jelentkezett — szaporodtak el a visszaélések. Ebben az időben enyhe ítéletek mellett sokszor megszüntetéssel végződött egy-egy sikkasztási, csalási vagy lopási ügy. Az 1952-ben megjelent minisztertanácsi határozat kimondja, hogy leltárhiányért a boltvezető csupán egyhavi fizetése erejéig felel. E rendelet megszületése előtt a Pest megyei MESZŐV-nél az összbevétel 0,14 százalékát tette ki a leltárhiány, ami pénzben kifejezve évente 1 millió forintot jelentett. A rendelet megjelenése után, 1954-ben a leltárhiány 0,20 százalékra szökött fel, 1955 és 1956-ban pedig 0,32 százalékot — 4 millió forintot — tett la. Ez a minisztertanácsi határozat egészen az utóbbi időkig érvényben volt, csak a múlt évben módosították olyan formában, hogs'- az egyszemélyes boltok vezetői teljes egészében felelősek a leltárhiányért. A határozat megjelenése után a leltárhiány a múlt évben újból lecsökkeni 0,18 százalékra, ami az előbbi évek leltárhiányához képest 3 millióval kevesebb. Látható tehát, hogy csupán biz egyszemélyi vezetésű boltokra módosított határozat milyen egészséges hatást váltott ki, s ezért nem tévedünk, ha kijelentjük: a minisztertanácsi határozatot ki kell bővíteni a többszemélyes boltokra is, s ezután remélhető, hogy a leltárhiányok összege még jobban csökken. A népgazdaságot ért károsodást azonban nem csupán a kereskedelemre és annak dolgozóira háríthatjuk, hanem nézzük meg az egyéb okok at is. A szállító vállalatok egyes dolszögelték. Ilyen módon dézsmálnak egyéb darabárukat is. Termelővállalatok telepéről is sokszor már hiányosan indul el az áru a vevő félé. Textil- végekből 1—2 méter hiányzik, 1 tucat harisnya helyett csak 10-et talál a dobozban a boltvezető, a 85 kilós liszteszsákok pedig 83—82 kilót nyomnak, mire a boltba érnek. Elősegítik a bűnözést az egyes vezetők visszaélései vagy szabálytalanságai. Ezt látva a beosztottak maguk is követik a „jó példát“, a tolvajok, csalók,, sikkasztok soraiba állnak. Hát hogyne érezné magát felbátorítva a beosztott, amikor Valfcón az üzemágve- zető 14 ezer forint árut vásárolt Budapesten, ezt kifizettette a földművesszövetkezettel, az árut pedig lakására vitte és ott saját maga használja. Bűnözésre csábít a hiánycikk is. Kevés a mosógép, a szőnyeg és a motor. Ezért majdnem mindenütt felárral adják el. A hiánycikk esetében csali úgy lehet megakadályozni a visszaélést, ha ezeket független szerv utalja ki és a kereskedelmi tevékenysége csupán az eladásból állna. Mindent összegezve: eddig a társadalmi tulajdon védelmét csupán igazságügyi és nem társadalmi f eladatnak tekintették. Most a népi ellenőrzés kezdeti lépéseinél a kormány, a párt és a tömegszervezetek felhívására napirenden tartják ezt az égető kérdést és a jövqben a társadalmi tulajdont dézsmáló, kát nemcsak a törvény sízigo- ra éri utói, hanem a becsületes emberek megvetése is sújtja őket, Kalmár Pál Osztatlan tetszét keltett a termelőszövetkezeti tagok között az a rendelkezés, hogy ők válogathatják ki a gépállomás traktorosai közül azokat, akikkel a jövőben dolgoztatni akarnak. Ez a rendelkezés évek óta tartó huzavona és egészségtelen állapot végért; tesz pontot. Amióta nálunk gépállomások és tsz-ek léteznek, azóta tart a vita, hogy a gépállomás, vagy a termelőszövetkezet irányítása alatt legyein-e a traktoros. Voltak olyan kezdeményezések, amelyek szerint a tsz-ben dolgozó traktoros egyben szövetkezeti tag is volt. Teljesítménye után a gépállomástól kapta a fizetését, ugyanakkor a szövetkezet köteles volt munkaegység kiegészítést fizetni. Nem vitás, hogy jó szándékkal készítették ezt a rendeletet, de kevés váltott ki olyan ellenszenvet a szövetkezeti tagság körében, mint éppen ez. Nem is sokáig maradt meg ez a kettős viszony; újra visszatértek a traktorosok a gépállomások kötelékébe. Éppen a tavalyi tapasztalatok példázzák azonban, hogy ez sem felelt meg a célnak. Mi történt ugyanis? Általános gyakorlattá vált, hogy azt a traktorost küldték a szövetkezetbe dolgozni, amelyik éppen szabad volt. Ilyenformán egy esztendő alatt tíz-tizenöt traktoros is megfordult egy-egy tsz-ben. Hogyan lehetett ennyi ember munkáját ellenőrizni? Sehogy! Emiatt sok visszaélés is történt. Számtalan helyről érkezett olyan panasz, hogy a traktoros otthagyta a szövetkezet földjét és elment az egyéniekhez — egy-egy üveg borért — szántani. S akkor történtek az ilyen esetek, amikor a tsz-nek is legnagyobb szüksége volt a gépre. Ilyen előzmények után tehát érthető a termelőszövetkezetek tagságának megelégedése. Most ők választhatnak. Szerencséjük volt az elmúlt években megismerni néhány traktoros munkáját, hiszen elegen megfordultak náluk. Most nyilvánvaló, hogy a jó, lelkiismeretes traktorosra esik majd a választásuk, azok jutnak kedvezőbb helyzetbe. Mert a jövőben valóban előnyt jelent majd a szövetkezet traktorosának lenni. A termelőszövetkezet any- nyi gépet igényel a gépállomástól, amennyire egész évben szüksége lesz. így annak a traktorosnak, akire a szövetkezet választása esik, nagyüzemi táblákon állandó munkája lesz. Mód van arra is, hogy a traktoros termclő- , szövetkezeti tag legyen, s ez újabb előnyökkel jár. Továbbra is a gépállomástól kapja ugyan a fizetését, de télen, vagy az egyes kampány- munkák között, amikor gépekkel nem dolgozhat, a szövetkezetben a gépek, szerszámok javításával, vagy más tevékenységével munkaegységet is szerezhet. Nem megvetendő az sem, hogy eredményes, odaadó munka esetén természetbeni, vagy pénzbeli jutalmazásban részesítheti a szövetkezet a maga traktorosát. Bizonyára akad majd olyan traktoros, aki megsértődik, hogy nem reá esett a szövetkezet tagságának választása. Ez valóban elkerülhetetlen. De mégiscsak igazságosabb az eddigi gyakorlatnál az, amikor a szövetkezet megmondhatja, hogy ki szántsa, vesse földjét. Mihők Sándor Halálra ítélték az egymillió forintos csekkfüzet tolvaját A Tegfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa több napig tárgyalta a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és különösen nagy kár tekintetében elkövetett lopással, csalással, sikkasztással, valamint egyéb bűncselekményekkel vádolt Molnár László 36 éves do- monyi lakos bűnügyét. Molnár Lászlót — aki mint I&venteofctató annak idején több fiatalt juttatott csendőr- kézre 1950-ben népellenes bűntett miatt hét hónapi, később pedig a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt másfél évi börtönbüntetésre ítélték. Bár közkegyelemben részesült, még sem igyekezett becsületesen élni, hanem éveken át a legkülönbözőbb bűn- cselekményeket követte el az ország különböző részein. Több helyen alkalmazták ag- ronómusfcént, dolgozott mint főagronómus is. Tvf iközben pályája egyre felfelé ívelt, a csalások, sikkasztások és lopások egész sorát követte el. Több tízezer forint előlegeket vett fel hivatalos vásárlásokra, s a pénzt elsikkasztotta. Sorozatos bűncselekményeit a vele kapcsolatba Készül a csoki-nyuszi gozói sem ^Ziárnyas «uigyci- megyei lók“. Megtörtént olyan eset, | hogy több mázsa zsírt szállj- i tottak, a ládák sértetlennek 1 látszottak, csak amikor felfoon-1 tották, jöttek rá, hogy egy! deszkát kihúztak, s azon ke-1 resztül befúrva a zsírba, töm-l bőnként 5—6 kilót emeltek ki, | utána a deszkát szépen vissza-1 J fürdőben a kád- Tj osztály felügye- lőnöje a 21-es sorszám tulajdonosát szólította. A férfi már a tizedik cigarettát szívta idegességében, felállt a bőrülésről és járkálni kezdett. — Rettenetes, hol van még a 40-es? — mérgelődött és egy futó pillantást vetett a markában lapuló rózsaszínű papírszeletre. Leült... Körmét kezdte piszkálni egy elhasznált gyufaszállal. Ez sem használt. Egyre elviselhetetlenebb lett a helyzet. — Borzasztó — mormogta maga elé. Aztán megint csend lett, a zárt ajtókon keresztül halkan hallatszott a víz csobogása, az még jobban felidegesítette: — Mennyit tud vacakolni egy ember ... Játszik... Pancsol a A JELLEM vízben, nem gondol a többire. Mintha más lopná az idejét. Cigarettát kapart ki zsebéből, rágyújtott a tizenegyedikre. A folyosó végén a csapóajtó hosszan nyíkorgott. Egy testes nő tűsarkú cipőtől kopogó lépt:rt visszhangozták a falak. Egyenesen a felügyelőnőhöz ment és borotvaéles hangon rámordult, mintha felelősségre akarná vonni, — Hányas megy? — Huszonkettes. percig beszélgettek, a fürdősnő beszéd közben a fejét rázta, majd többször egymás után bólogatott. A tűsarkú kinyitotta retvküljét és a fürdősnő kövenye zsebébe pénzt csúsztatott. tnyüt a 6-os kádK fürdősnő sietősén ment be, leengedte a vizet, kimosta a kádat, majd a tűsarkú- cipős nőt bevezette a hatosba, s rácsapta az ajtót. A férfi idegesen a hamutartóba — És ... Hányas gyúrta a csikket. lennék én? — Szemtele nség — — ötvennyolcai. sziszegte. — A ja ja, kriminá— Az, az, disznólis! — sziszegte, súg — mormogták majd egy lágy moztöbben. dulattal egészen kö— Ezt nem hazei lépett a fürdősnőgyom annyiban, höz és hangja suttomajd én igazságot góvá vált, Vagy két teszek! Minden szem őt § nézte, felpattant és a | fürdősnőhöz rohant. | — Idefigyeljen1§ Mindent láttam... I Tűrhetetlen! Miért | nem a huszonkettest 1 engedte be? Így itt | ülhetünk éjfélig. i Nem tűröm! — Csendesebben | uram — suttogta fü-% lébe a nő — miérti nem szólt, hogy siet. § Mindjárt elintéz-1 zük... S berohant a | kiürült hetesbe, majd | visszajött és a férfit 1 a kádszoba felé túsz-1 kolta. Az meg nem | ellenkezett, csak | ment, ment, átugrot- | ta a küszöböt és hir-1 télén mozdulattal | maga mögé csapta | az ajtót. Bent a tükör elé | állt, kissé feljebb 1 rántotta a fejét, bol- | dogan mosolygott... 1 Büszke volt, mert 1 nem tűrte az igaz-1 ságtalanságot. H. Barta Lajost Lesz csoki-nyuszi bőven, ígéri a Budapesti Csokoládégyár. A tervek szerint száz mázsa sztaniollal bevont különböző csokoládéfigurát készítenek a búsvéti ünnepekre '' ‘került "emberek éberségének. hijinya, nemegyszer felelőtlensége, másrészt a megrögzött bűnöző ügyeskedése tette lehetővé. Molnár hamis okiratokat szerzett, ezek segítségével újabb okmányok birtokába jutott. Különféle álneveket használt, hogy bűnöző életmódját könnyebben folytathassa. Felváltva Molnár Lajos, Bányai László, Lónyai László, Hatva- mi Gábor és Molnár Andor néven szerepelt. 1956 nyarán a Pölöskei Gépállomásra került. Itt rövid működése is elegendő volt ahhoz, hogy az ellen- forradalom napjaiban őt válasszák meg a gépállomások munkástanácsa elnö! kének. | Ellenforradalmi tevékeny- ! ségéért egy ideig közbiztonsági őrizetben volt. 1 Ezután Hatvani Gábor né- ! ven a zalaegerszegi Gyapjú- ! és Textilnyersanyagforgalmi | Vállalatnál bizalmi beosztást I kapott. 1957. szeptember 20- 1 án — munkatársai távollété- | ben — egymillió forint felvé- | telére jogosító készpénz-fize- ! tési utalványtömböt vett ma- ! gához. Ebből I kilenc utalványt — ame! lyek egyenként 50 000 foI rint felvételére jogosítot1 tak — különböző budaI pesti és vidéki postahivataloknál beváltott. 1 Az utalványokon az egyik alá- | író nevét meghamisította és I ezenkívül hamis meghatalma- | zásokat készített magának. A | jogtalanul felvett 450 000 foil rintból mintegy 200 000 forin- ! tot egy hét alatt részben el- ! vert, részben szétosztogatott I rokonai, ismerősei és a köz- | biztonsági őrizet idején meg- ! ismert barátai között. | A rendőrség 1957. szep- ! tember 30-án fogta végül | el a szabadság-hegyi Vörös Csillag Szállóban. | A megrögzött bűnöző — | aki becsületes élettel felnőtt | kora óta soha nem próbálko- | zott — ügyében a Legfelsőbb | Bíróság Népbírósági Tanácsa, | mint elsőfokú bíróság, halálos I ítéletet hozott. Az ítéletet vég- ¥ rehajtották. ) isrnét üzemképes állapotba he- 1 lyezték Kínában a Kunming-— 1 Hairong közötti völgyhidat \
