Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

*• PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Ceglédi Gépállomás traktorosai újra kezdik a versenyt (5. oldalon) n. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1958. FEBRUAR 21. PÉNTEK Elutazott a Román Népköztársaságba a magyar párt- és kormányküldöttség Rózsika szaval A ceglédi vas öntőben Nem a legkorszerűbb üzem a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő. Elég zsúfoltan dolgoznak itt az emberek, mégis megy a munka, rendre teljesítik a teryet. Képünk az eszterga­műhelyt ábrázolja Kétszáz darab szalagfűrész készül el az idén a kis gyár­ban. A fűrészgépek vázait festékszóró pisztollyal festik A jó idő a szabadba csa'ta a hegesztőt. Pár perc és az autogénvágó könnyedén kettéválasztja a vastag lemezt [limit a SZOT kongresszusi jelentése A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Ro­mán Népköztársaság kormánya meghívására csütörtökön reg. gél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára, államminiszter vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Román Népköztársa­ságba. A delegáció tagjai: Ap­ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tátikára, ál­Sokáig szorongatott helyzet­ben volt a váci Forte-gyár. A filmszállítások ügyében sür­gették a külföldiek, de a ha­zai fotósoknak is több filmet kellett volna adni. Kellett volna, de nem tud­tak, mert egyetlen filmöntő berendezésük teljesen le volt terhelve. Ezzel már nem lehe­tett fokozni a termelést. Egy új berendezés pedig nagyon drága, körülbelül ötmillió forint körül van az ára. Sok töprengés után megszü­letett a mentő ötlet: külön kell választani a film átteker­cselő és kondicionáló mun­kafolyamatot. így több, mint egy negyedével lehet fokozni a filmöntő kapacitását. Ritlop Károly műszaki osztályvezető hozzáfogott a filmtekercselő és kondi­cionáló berendezés ter­veinek elkészítéséhez. Tavaly júliusban kezdték el a kivitelező munkát. A gép mielőbbi elkészítése hamaro­san az egész gyári kollektíva ügyévé vált. Kimagasló szor­galommal dolgoztak a kivi­telezésen Debreceni Sándor szerkesztőmérnök, Ketler László és Tamási Zoltán mű­vezetők. Lábai János TMK-ve- zető. Pápa János, Kaposvári Béla lakatosok, Noé és Kor­bei asztalosok, Kiss Károly és még sokan mások a legjob­bak közül. A tervkészítéstől a kivite­lezésig minden mimkát a gyárban végeztek el. Csak kevés, az üzemben meg­valósíthatatlan feladatokat vé­geztettek másutt. Február első napjaiban ké­szült el az új berendezés. El­végezték rajta az utolsó simí­lamminiszter, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Sebes István külügyminiszterhelyettes és Keleti Ferenc, a Magyár Nép­köztársasáig bukaresti rendkí­Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kilenc sorozatból álló, havonként megjelenő, beszá­moló folyóirata újszerű formá­ban jelenik meg, Agrárirodal­mi Szemle címmel. A szemle. fásokat és 17-én termelni kez­dett. Az új gépet csak jelentős mennyiségű devizáért lehetett volna behozni külföldről, ami­re nem volt lehetőség. A gyár­ban 260 000 forintos ömkölt- ságcsökkentő hitelből valósí­tották meg. A befektetés és» szerű volt, hisz z újságírók sok minden­ről írnak, de a gyerekek­ről gyakran megfeledkeznek. Néha nagyon magasra néznek és csak a felnőttek életét lát­ják, a gyerekeket pedig nem veszik észre, mert kicsik. Pe­dig a gyerekek élete is igen érdekes, róluk is lehet írni. Én most egy kislányról sze­retnék írni valamit. Egy kis­lányról, aki a maga körében csodagyerek. Nem úgy mint Roberto Benzi volt tízéves korában, hanem úgy, ahogy a vele egykorú gyerekek ma­mái mondogatják csemetéik­nek: „Nézd, a Rózsika nem sír, ha mosdatják. Nézd, ő a ne­vét is megmondja, mondd meg szépen te is!” De most nem erről a tulajdonságáról akarok írni. Valami mást fi­gyeltem meg nála. Leírom hát úgy, ahogyan történt. Rózsika hároméves, kéksze­mű, szőkehajú, igen élénk kis­lány. Korához képest mégis elég komoly. Egyik nap taka­rítani mentem a kultúrterem­be és öt is magammal vittem. Első dolga volt fölmászni a színpadra. — Akarod, hogy szavaljak neked? — kiáltotta. Azt válaszoltam, hogy aka­vüli és meghatalmazott nagy­követe. A párt- és kormányküldött­ség kíséretében .utazik. Ión Po- pescu, a Román Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati-pályaudvaron megje­lent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, dr. Müimich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Marosán György, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Ne­mes Dezső, a Politikai Bizott­ság póttagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Miniszter- tanács, az Elnöki Tanács szá­mos tagja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. Jelen voltak a budapesti ro­amely a külföldi és a hazai agrárirodalom legújabb és legfontosabb termékeit ismer­teti, válogatottabb anyaggal és az eddigi sokszorosított kiadás helyett fotorotaprint eljárással készül. évenként XC4 000 forint önköltségcsökkentést ered­ményez az új berendezés üzemeltetése. Nem beszélve arról, hogy mi­vel csak az előzetes átteker- cselést és kondicionálást vég­zi el a gép, javul a film minő­sége és csökken a sele.it. — kas — rom. Gondoltam, jól elszóra­kozom a takarítás alatt. A hároméves kislány meg­állt a színpadon, meghajolt és tiszta, csengő hangon szavalni kezdett: „Mesebeli kiskirály­hoz betévedt egy kisleány .. Olyan komolyan, magabiz­tosan szavalt, hogy még ne­vetni se tudtam rajta. És ami­kor befejezte a verset, tapsol­nom kellett. Erre megkérdez­ni országos kommunista t bányászaktíva megtárgyalta | a szénbányászat kérdéseit | Az MSZMP Központi Bi- | zottságának ipari és közieke- I dési osztálya csütörtökön or- | szagos kommunista bányász- 1 aktívát rendezett a Nehézipari 1 Minisztériumban. A tanácsika. | záson az MSZMP Központi f Bizottsága képviseletében 1 megjelent Fock Jenő, a Poll- | tikai Bizottság és a titkárság \ tagja, ott voltak a SZOT, a | Bányaipari Dolgozók Szak-1 szervezetének képviselői, a | = szénbányászat vezetői, a bá- f nyák küldöttei, a bányavidé- § kék megyei, járási és városi | pártbizottságainak vezetői. Szurdi István, az ipari és a | közlekedési osztály vezetője | megnyitó beszédében rémuta- | tott: azért hívták össze az ak- | tívát, hogy az elmúlt év ered- | mónyeit figyelembe véve meg- | tárgyalja a munka hiányossá- | gait és azok kijavításának | módját. A párt javaslatokat, | tanácsokat, tetteket vár a f kommunistáiktól, hogy az ak- | tíva példát mutathasson a | bányászoknak ez évi muriká- j jukhoz. A múlt évi eredményekről | éf az 1958. évi feladatokról | Baracska Imre nehézipari § miniszterhelyettes számok be. | A beszámoló után vita követ- | kezett. ______ Az évi 100 000 személygépkocsi felé l A csehszlovák kormányzat | a Skoda Műveket 500 millió | cseh korona beruházással ki-1 vánja kibővíteni. A gyárat vi- | lágviszonylatban is — felsze-1 relését tekintve — az élvonal-1 ba akarják fejleszteni. Az f 1957. évi 35 000 személygépko- | csirái 1960-ra 55 000-re, 1965-| re pedig 100 000 személy gép- | kocsi gyártására kívánnak rá-| térni. I fe: „Ezt még nem hallottad? § Nem baj, majd akkor másikati mondok.” Aztán újra mégha-§ jolt és elszavalt egy verset a \ kendermagos tyúkanyóról, ~ amely 33 csibéjével kisétált a rétre. A vers végén meg­kérdeztem a kislánytól: „Mondd Rózsika, ha ez a te­rem egészen tele volna em­berekkel, akkor is mernél a színpadon szavalni? — Akkor nem. — Miért, hiszen senki sem nézne rád és te se néznél sen­kire. Erre ő legnagyobb csodál kozásomra megkérdezte: „Ha szépen szavalnék, tapsolná­nak?” — Hogyne — mondtam. A kislány erre újra megha­jolt, halkan megjegyezte, hogy akkor mégis csak megtanul jól szavalni és elkezdett egy ú'j verset, amire én tanítottam és amely kicsi koromban ne­kem is olyan nagyon tet­szett. „Egyszer régen, nagyon régen Sűrű erdő közepében Három nyulak összeültek, Selyemfüre települtek ...” Csemi Magdolna, D omony. Mint ismeretes, február 28 március 2 között kerül sor a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusára. A nyilvános­ságra bocsátott határozati ja­vaslat és az alapszabály-ter­vezet nagy érdeklődést vál­tott ki a dolgozók körében. A szakszervezeti tagság aktíva­üléseken vitatja meg a javas­latokat és máris többszáz le­vélben küldték el észrevéte­leiket, módosító indítványai­kat a szakmai szakszerveze­tekhez és a Szaktanács elnök­ségéhez. Rendszeresen tanács koziik a SZOT megválasztott határozatszövegező bizottsága amely e javaslatok figyelembe- vételével módosítja az eredeti tervezetet. A szakszervezeti kongresz- szuson 607 küldött vesz részt, j ezenkívül háromszáz dolgozót I hívtak meg tanácskozási jog- I gal. A Szakszervezetek Orszá­I gos Tanácsa most készítette el Í72 oldalas írásos jelentését és a hozzátartozó statisztikai táb­lázatokat, amit minden kül­dött előre megkap, s így fel­készültebben vehet részt a kongresszus vitájában. A je­lentés mintegy kiegészítése a beszámolónak, amit a kong­resszuson Gáspár Sándor fő­titkár mond majd el. A kongresszuson egyébként számos külföldi ország szak- szervezeteinek képviseletében mintegy 20 küldött vesz részt. Már bejelentette részvételét Louis Saillant, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára, ezenkívül a Világszövetség három titkára. Itt lesznek töb­bek között a Szovjetunió, Kína, a többi baráti ország, a francia CGT, az olasz szak- szervezetek, az Arab Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövetsé­gének küldöttei. Javul a minőség, kevesebb lesz a selejt és 164000 forint az önköltségcsökkentés egy új géppel, amely a műszaki és fizikai dolgozók összefogásából született mán nagykövetség tagjai. líj formában jelenik meg az Agrárirodalmi Szemle *

Next

/
Oldalképek
Tartalom