Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

■ «Jt MEcrzt ’.rri-é/) • m 'zSCerfap 1958. JANUAR 14. KEDD Szakcsoportot alakítanak, kocsmát létesítenek a Ptíndi Fältlmürvssaiievikvcsot tatßjai Pánd kisközség a nagyká- tai járásiban, lakói szorgal­mas parasztok, akik főleg növénytermesztéssel foglalkoz­nak. Pándon több mint egy évtizede működik a földmű­vesszövetkezet, amely az utóbbi években bolti jellegre szűkült. Két bolt, két kocsma tartozott hozzá. Bővült a felvásárlás! tevékenység A földművesszövetkezet most már rendelkezik felvá­sárlási helyiséggel. Van egy szeszfőzdéje, így a dolgozó parasztoktól a termelvényeket fel tudja vásárolni és meg­felelő áron értékesíteni. A szeszfőzdében pedig gyü­mölcseit főzik ki. Az ilyen irányú munka megnövelte a dolgozó parasztok bizalmát a földművesszövetkezet iránt. Ezzel kapcsolatban Bede Já­nos ügyvezető elnök a követ­kezőket mondja: — Mindennap van új be­lépő a földművesszövetkezet­be. Tagságunk száma 625-re növekedett. Több mint 18 ezer forint részjegyet fizettek be. A részjegyek után év vé­gén visszatérítést adunk. Szövetkezetünk forgalma 3 600 000 forint, amely főleg felvásárlásból és árueladásból ádódi'k. Vásárlási visszatérítést adnak Az ügyvezető elnöktől meg­tudtuk azt is, hogy az 1957. évre ezekben a napokban mintegy 17—18 ezer forintot fizetnek vissza a tagoknak vásárlási visszatérítés címén. A községben háromszáz vá­sárlási könyv van. Ezekbe a könyvecskékbe írják be, ha a dolgozók a földművesszövet­kezet boltjaiban árut vesznek, vagy a szövetkezetnek ter­ményt eladnak. Tóth Mihály dolgozó paraszt például szecs­ka vágót, vetőgépet és még más kisgépet vásárolt a szövetke­zettől. A vásárlási könyvecské­be 12 800 forint van beírva, így Tóth Mihály mintegy 400 forintot kap visszatérítés cí­mén. Mézcirok- és bükkönymagot termelnek — Több dolgozó paraszt fel­vetette — mondja Bede elv­társ —, hogy jó lenne, ha ap- rórnag termesztésére szak­csoportot alakítanánk. A szö­vetkezet vezetősége nem zár­kózott el e kívánság elől, s rövidesen megalakul az apró- magtermesztő szakcsoport. Ezenkívül más terveik is vannak a földiművesszövetfce- zeti parasztoknak. Szeretné­nek egy kocsmát nyitni. Az épületet társadalmi úton húz­zák fel, ezenkívül úgy rende­zik be, hogy a kocsma minden igényeknek megfeleljen. Gazdakört! Amit az ügyvezető elnöktől nem tudtunk meg, azt meg­tudtuk a dolgozó parasztok­tól, amikor a faluban sétát tettünk. Rágd kívánságuk, hogy újra működjön a gazda­kör, ahol összejöhetnének be­szélgetni, megtárgyalhatnék a termeléssel, a falu életével kapcsolatos problémákat. A pándi dolgozó parasztok sze­retnek tanulni. Ezt bizonyít­ja, hogy a földművesszövetke­zet és Teke Lajos községi me­zőgazdász vezetésével műkö­dik egy ezüstkalászos-tanfo­lyam, amelyre húszán járnak el rendszeresen. Nemcsak a mezőgazdasági szakkérdések érdeklik itt a parasztokat, ha­nem igen érdeklődnek a poli­tika, a nemzetközi élet iránt. Ezért volna jó a gazdakör. Igen ám, de a régi gazdakör helyiségében most a földmű- vesszövetkezet irodái vannak. Reméljük, hogy találnak meg­oldást és közös erővel teljesí­teni tudják a dolgozó parasz­tok kívánságát és lesz gazda­kör. így pezseg az élet ebben a kis községben és a földműves- szövetkezet a párt agrártézise nyomán így változtatta meg jellegét és egyre inkább be­tölti hivatását és a dolgozó parasztok szövetkezete, ottho­na lesz; Nem készít hagymáshalat a Váci Földművesszövetkezet Többen érdeklődtek már, mi az oka annak, hogy a Váci Földművesszövetkezet meg­szüntette a közkedvelt hagy­máshal (ruszli) gyártását. Ugyanis a váci járásban a szö­vetkezet készítette ízletes, ol­csó hagymáshalat fogyasztot­ták. Érdeklődtünk a szövetke­zet elnökénél, Barfcos Ferenc­nél, aki az alábbiakat vála­szolta: — A magas adókulcs miatt kénytelenek voltunk beszün­tetni a haigymáshal gyártását. 65 ezer forint értékben készí­tettünk, de december végén az említett ok miatt be kellett szüntetnünk a gyártást. Fel­lebbezéssel fordultunk az ille­tékes helyekhez, de eddig nem kaptunk kielégítő választ. Ez­zel az adókulccsal ugyanis na­gyon drága lett volna a hal, nem maradt volna semmi haszna a szövetkezetnek. Most majd más célra használjuk hagymásh al-gyártó üzemün­ket, amit pedig tavaly ren­deztünk be sok ezer forintos költséggel. Tíz dolgozó fog­Fotokiállítás Cegléden Vasárnap délelőtt 10 órákor ünnepélyes keretek között nyi­tották meg a ceglédi fotókiál­lítást. A kiállítás gazdáig kép­anyaga két teremre oszlik. Az egyikben a tavaly december­ben Budapesten bemutatott Nemzetközi Fotókiállítás tel­jes magyar anyagát, a másik­ban pedig a helyi Vasutas Foto Club képeit helyezték eL Tóth István, a Vasutas Foto Club vezetőjének megnyitó szavai után Vámos László, a Magyar Fotóművészek Szövet­ségének titkára ismertette a kiállítás célját, jelentőségét. A beszédek elhangzása után pe­dig Bence Pál a Foto című lap szerkesztője mutatta be a ki­állítás látogatóinak a képeket A kiállítás alkalmával elbe­szélgettünk Tóth Istvánnal, aki a Vasutas Foto Club mostoha helyzetéről beszélt: — 1956. októberéig mint a kultúrház fotóköre működtünk, s ekkor minden segítséget megkaptunk munkánkhoz. Utána azonban olT7an feltételt szabtak munkánkhoz hogy mi végezzük el a tanács által megjelölt feladatokat, amelyek azonban inkább egy foto-KTSZ munkakörébe tartoztak. Mivel ezt nem vállaltuk, a kultúr- házból men. lünk kellett. így pártoltunk át a vasutasokhoz, ahol ingyen vasúti igazolványt — a szabad utazás elengedhe­tetlen feltétele a jó fotózás­nak — és megfelelő anyagi tá­mogatást ígértek. Sajnos, csak ígértek. Utazási igazolványt máig sem kaptunk, e a napok­ban közölték velünk, hogy anyagi támogatást sem tudnak számunkra biztosítani. A foto club eddig mintegy százhúsz fotóst nevelt. Jelen­leg i* több, mint ötven taggal működik. Egy képüket bemu­tatták a budapesti Nemzetközi Fotókiállításon, a ceglédi ki­állításon pedig tizenhét kiállí­tó mintew húsz képe került a közönség elé. Megérdemelnék tehát, ho®v a városi tanács is végre törődjön velük s azt a kévé« segítséget, amit kémek — elsősorban egy megfelelő helyiséget— adják meg nekik. Csak így lehet eredményes to­vábbi munkájuk; ;P. P.) lalkozott a hal gyártásával ősztől tavaszig. A (hallat ma­gunk szereztük be. — De azért nem hagyjuk abba tartósító tevékenysé­günket. Az idei gazdasági év­ben már tartósítottunk 200 mása fejeskáposztát. Ezt a nagy mennyiséget üzleteink­ben adjuk el. Örömmel mond­hatom, lassan már az utolsó hordó is elfogy. Az idén még több zöldfélét tartósítunk, s ha kedvezően bírálják el az adókulcs mérséklésére beadott fellebbezésünket, az ősszel újra gyártjuk a közkedvelt, sokak által hiányolt hagymás- halat. alakult Dunakeszin Évek óta folyt a vita arról, hogy leválhat-e a Vác és Vidé­ke Körzeti Földművesszövetke­zettől a Dunakeszi községben lakó félezernél is több földmű­vesszövetkezeti tag. A leválás­nak legnagyobb akadálya az volt, hogy noha elvileg helye­selhető a szövetkezetek foko­zottabb önállósága, gyakorlati­lag csak úgy lehetett megvaló­sítani, ha minden előfeltétel biztosítva van a gazdaságos működésre. Ez magyarul azt jelenti, hogy az önálló föld­művesszövetkezetnek önállóan kell gazdálkodnia, nem kap — támogatást. Ez pedig meg­kívánja, hogy a földműves­szövetkezetnek legyenek saját üzletei is; Az elmúlt év végén valóra vált a dunakesziek régi kérése és önállóvá lett a földműves- szövetkezet, levált Váctól. A le­válás 1958. január 1-x hatállyal történt meg. Az új szövetkezet neve Dunakeszi és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet Hozzá tartozik a Váctól szin­tén levált Felsőgöd 300 és Alsó- göd 150 földművesszövetkezeti tagja is. Az új szövetkezetnek 13 boltegysége van. Dunakeszin két étterem, Felsőgödön egy ét­terem, Alsógödön és Felsőgö­dön 1—1 és Dunakeszin két zöldségbolt. Felsőgödön egy húsbolt, míg a többi üzlet ve­gyesbolt. Ezzel az üzlethálózat­tal biztosítottnak látszik a szö­vetkezet gazdasági alapjának megteremtése, illetve biztosí­tása. A szalfcsoportokat is az új szövetkezet irányítja és se­gíti ezentúl; Az új szövetkezet ideiglenes vezetőjévé Markó Istvánt jelöl­ték. Most folyik a törzstag- könyvek felülvizsgálása; Az igazgatóság ma ül össze tanács­kozásra és megbeszélik, mikor hívják össze a tagértekezletet, ahol döntenek a felvetődő kér­désekben. Erre a tagértekezlet­re még ebben a hónapban sor kerüL I Cfr-ilm, Színház- cJrőda/ám Január 20-ig lehet szerződést kötni mák termelésére A földművesszövetkezetek J de még több kellene. Az idén megkezdték a szerződések kö- korlátlan mennyiségben le- tését a különböző zöldségek j hét szerződést kötni mák ter­termelésére. A jelek szerint a tavalyinál jóval több gazda köt termelési szerződést a szövetkezetekkel Cegléden eddig mintegy 250 kh, terület­re' kötöttek a gazdák terme­lési szerződést, többek között 60 kh. paradicsomra, 60 kh. sárgadinnyére, 40 kh. káposz­tára, valamint 10 kh. spenótra s egyéb cikkekre. Máris sok termelő kötött szerződést mák termelésére, Megalakult a gazdakör Kiskunlacházán Szombaton délután a föld­művesszövetkezet, a helyi népfront-bizottsággal közö­sen, a gazdák kérésére s azok aktív részvételével megalakí­totta a gazdakört; A Jókai Mór utcáiban, a Szűcs András- féle házban levő volt bolthe­lyiségben lesz a gazdakör ott­hona, melyet a földművesszö­vetkezet rendezett be. Mintegy 60 széket, asztalokat adott a szövetkezet a gazdakör részé­re, hogy ott fehér asztal mel­lett is el tudjanak beszélgetni a dolgozó parasztok; Terveik között szerepel, amint ez az első összejövetelen is el­hangzott, hogy a népfront-bi­zottság, a gazdakör irányító­ja, szervezzen a termelők ré­szére rendszeresen szakmai tanácsadást, pontosabban vi­tát, képzett előadó-szakember vezetésével az időszerű me­zőgazdasági feladatokról. A gazdakör minden bizonnyal betölti szerepét és a község termelőinek okos, bölcs gyü­lekezete lesz. melésére. A földművesszövet­kezet a szerződést kötő gaz­dáknak olcsó áron jó minősé­gű. fémzárolt vetőmagot ad, garantálja a megtermelt mák átvételét napi áron. Ezenkívül minden mennyiségben felvá­sárolja a mákgubót, melyből sok kitűnő és nélkülözhetetlen gyógyszer készül, mbit morfin, ópium, kodein stb; Ne mulasszák el a termelők a földművesszövetkezettel megkötni a máktermelési szer­ződéseket. A szerződések meg­kötésének végső határideje ja­nuár 20, A lengyel balett megteremtője A lengyel balett kivirágzása Felix Parnell nevéhez fűző­dik. A híres balettmester jelenleg a lodzi opera tánckará­nak igazgatója, Képünk Egy régi lengyel kastélyban című balettjének egyik jelenetét ábrázolja. vmHiiiiimniifHHttiifHmiiHiiifiKiiHtimiiJiiiiimiisMr Romain Rolland: Jean Christophe gyermekévei MÓRA FERENC KIADÓ nomain Rolland nevét úgy A gondolom nem szükséges bemutatni a magyar olvasókö­zönség előtt. A kiváló francia író számos művével megis­merkedhettünk már. De is­merjük őt úgy is, mint a gyil­kos, igazságtalan háborúk legádázabb ellenségét is. A bé­ke nagy harcosa volt már 1914- ben, s az^maradt a második világháború ideje alatt, bár ezt a háborút szükségesnek tartotta: a minden emberség­ből kivetkőzött, fajgyűlöletet hirdető fasizmust meg kelt semmisíteni, meg kell men­teni tőle magát a német népet is — hirdette fennhangon. 1944. december 30-án halt meg. A Jean Christophe olyan történetek kezdetét mondja el, amelyet Rolland tíz kötetben tárt a felnőtt olvasók elé. Ez a kicsiny kötet most a nagy zeneszerző ifjú éveit mutatja be a fiataloknak. Rolland írása végtelen fi­nomsággal, lépésről lépésre mutatja meg, hogyan kezd éb­redezni a zenei lángelme a je­lentéktelen muzsikus apa gyermekében. Tanúi vagyunk annak a titokzatos pillanat­nak, amelyről utólag elhisz- szilk, hogy komoly jelentősége volt: amikor a csecsemő felfi­gyel a harangok zúgására, A kisfiúban hamar megnyilatko­zik a zenei érzék, apja máris csodagyereket lát benne és igyekszik a maga javára ki­használni ezt a csodát. Taní­tani kezdi. , A szigorú és unalmas leckék örökre elvehetnék a gyermek kedvét a zenétől, ha belülről nem hajtaná, nem kényszerí­tené valami. A kisfiú zene­szerzést is tanul. Utánzáson kezdi, mint mindenki: csinos, tetszetős kis zenedarabokat ír, de eszébe sem jut, hogy a maga érzéseit próbálja zenében kifejezni. Egy időnként fel­bukkanó furcsa ember, Gott­fried bácsi nyitja fel szemét, az indítja el az igazi, őszinte zene útján. Közben folytatnia kell a csodagyermek veszedel­mes pályáját. Zongorázik a hercegi udvar előtt, egyszerre ismeri meg azt a becézgetést és lealázást, amit a művészet- pártoló nagyurak oly ügyesen tudtak vegyíteni.-., Eddig a könyv, s Jean Christophe életének e kis tö­redékéért is dicséret illeti a Móra Ferenc Kiadót, amely a nemrég megjelentetett Erkel életregény után most ismét olyan könyvet adott ifjúsá­gunk kezébe, amelynek hősét méltán tekinthetik követendő példaképnek. „ílénkebb irodalmi életet szeretnénk megyénkben“ A TTIT irodalmi szakosztályának plenáris ülése PEST MEGYEI HÍRLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei bizottsága és a megyei tanács lapiá; Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budaoest. VH7.. Blaha Luiza tér 3 Telefont 343-100. 142-220. Szikra Lapnyomda; Felelős vezető: Kulcsár Mihály. A január 13-án, hétfőn d. e. a Kossuth Klubban tartotta a Pest megye; TTIT irodalmi szakosztálya plenáris ülését. A program első pontjaként Dr. Vámosi Nándor, a szakosztály elnöke ismertette eddigi mun­kájukat és vázolta az elkövet­kező év feladatait; Az 1956-os és 1957-es év munkájáról együtt számolt be dr. Vámos Nándor. Beszámo­lójában számszerű adatokkal bizonyította, hogy mennyit ja­vult a szakosztály munkája. Amig 1956-ban 140 irodal­mi jellegű előadáson 7114 hallgató vett részt, addig 1957-ben már 560 előadást tartottak 8180 hallgató előtt. Az előadások területi elosztá­sa, — miután a megyeszék­hely előnyeiről'le kell monda­niuk —, nehezebb volt. Hat százalékát a falvakban és köz­ségekben, három százalékát pedig az üzemekben rendez­ték. A továbbiakban az 1956-os, illetve az 1957-es év előadásai­nak tematikáját ismertette. A klasszikus és modern irodalom mellett a nyelvi és irodalomelméleti okta­tás még háttérbe szorult. Uj kezdeményezés volt a Ma­gyar táj, magyar ecsettel című előadássorozat. Ugyancsak új színt jelentett 1957-ben az Or­szágjáró kirándulások, ahol a történelmi és irodalmi neveze­tességekkel szórakoztató mó­don ismerkedett meg mintegy tízezer ember. Az előadások jórésze Arany, Ady, József Attila, Ovidius évfordulókkal volt kapcsolatos. Említésre méltó az Inárcson megtartott Ady-estnek nagy sikere és lá­togatottsága. Bár az előadások korántsem olyan széleskörűek, mint 1956-ban, mégis sikerül­tebbek. Filmvetítésekkel, elő­adóművészek fellépésével tet­ték változatossabbá előadásai­kat. Ezután az 1958-as munkatervet is­mertette Vámosi elvtárs, amelynek főbb pontjai kö­zött szerepel a szakosztály életének felelevenítése, az előadások szélesebbkőrű és rendszeresebb megtartása. Szerepelnek a tervek között Toldy-estek. Ady-, József At­tila, Heltad-emlékest, a Halha­tatlan szerelem és a magyar, az orosz és a szovjet irodalom­ról szóló előadássorozatok. To­vább folytatják az országjárást és séták keretében ismertetik Budapest és az ország neveze­tességeit; Több ’ kiadvány is szerepel az idei tervben. így például földrajzi és irodalmi jellegű, többek között Viseg­rádiról. — Feladatunknak tekintjük — fejezte be az előadó beszá­molóját — a dolgozó paraszt­ság és munkásság általános műveltségének további szélesí­tését, népi főiskolai jellegű tanfolyamok szervezését. Az előadásokat hozzászó­lások követték. A felszó­lalók elmondták a munka­tervvel kapcsolatos véle­ményüket, majd arról be­széltek, hogyan valósítják meg elképzeléseiket. A beszámolót ankét követte. Dr. Kerékgyártó Imre a me­gyei szervezet elnökségének tagja a szocialista realizmus­ról tartott vitaindító előadásá­ban Nagy Marianne előadó­művésznő is közreműködött, Az ankét ismertetésére még visszatérünk, (bán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom