Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

1958. JANUAR 14. KEDD ■“S*tirlap 3 A termelés segítése érdekében dolgozik a termelési üzemág Cigánybálok | | Még néhány hét és meg- | | kezdődik a vidámság idő- | | szaka, a táneos-bálos far- | I sang bolondos hónapja. A | 1 százféle bál és vidám ősz- | I szej'övetel közül is kiemel- | 1 kednek a hazánk sok ré- | 1 szén, így megyénkben is, é | hagyományosan megren- | | dezendő farsangi cigány- \ | bálok. | Abonyban még ebben a fi ! hónapban, Cegléden /eb-1 | ruárban rendezik meg a | | földművesszövetkezeti ét- § | termekben muzsikáló ci-1 1 gúny zenészek, vagy népi- f 1 zenekarok hagyományos § 1 cigánybáj.jukat. A cigány-1 I bál mindkét helyen szigo- i ! rúan zártkörű lesz, azon f | csak azök vehetnek részt, | | akik meghívót kapnak. A § | meghívókat a zenekaroki | vezetői és tagjai küldik el § | legkedvesebb vendégeik- | | nek, cigány társaiknak, akik | | esetleg más városokba sza- | 1 kadtak, vagy éppen szülő- i |falujukba. Az estétől-reg-i Igeiig tartó cigány bálokon a\ | férfiak sötét mhákban, a I ! nők kis-, vagy nagyestélyit | ruhákban vesznek részt. § | Az elmúlt évek tapaszta-1 1 tatai szerint a cigánybálok | % voltak a farsangi bálok i 1 egyik legsikerültebb bál-i | jai, ahol vidáman, jóked-1 | vűen mulatoztak az egybe-1 | gyűllek, a mulatni nem | | szégyenló vendégek. Hogy | | így lesz-e az idén is. azt p | majd a bálok után tudjuk | | megmondani. Az utóbbi hónapokban so­kat lehet hallani a földműves- szövetkezeteknél megalakítan­dó termelési üzemágakról. A Ceglédi Földművesszövetkezet termelési üzemága már több hónapos, sikerekben gazdag múltra tekint vissza. A terme­lési üzemég élén már február óta egy képzett mezőgazdász, Takács Imre áll, s két kitűnő szakember munkatársával, Petró Ferenc mezőgazdásszal és Dimitrov Marin bolgárker­tésszel vezetik az üzemág sok­rétű munkáját. Persze, nemcsak irányítanak, hanem maguk is példát mutatnak a helyes, ésszerű gazdálkodás­ból. Az üzemág 150 kh földdel rendelkezik. Az ősszel két hold szamócát telepítettek, s az idén öt holdon vetnek korai zöldborsót. Az a tervük, hogy az itt termelt zöldborsó piacra vitelével sikeresen befolyásol­hatják majd a primőr zöld­borsó piaci árát. Sokan mondják, hogy a ceg­lédi piac az olcsók közé tarto­zik, a termelők a piaci napo­kon bőséges árut visznek el­adni. Igaz, olcsók a ceglédi piac árai, de nem mindig. Mostanában például drága a tojás, s a szövetkezet boltjai­ban nem mindig kapható. Hogy ez ne fordulhasson elő már az idén sem, az egyik helybeli termelőszövetkezettel közösen mintegy 300 darab fajbaromfit tenyésztenek és a tojást a szövetkezet boltjaiban hozzák forgalomba, A közös termelést úgy kell érteni, hogy a tsz adja a gondozókat, a szövetkezet pedig a baromfi- kat és a takarmányt s a tojás is a szövetkezeté. Aratás előttre már lesz a szövetkezet húsboltjaiban is friss hús minden időben, mert a termelési üzemág 450 sertést hizlal. Júniusra vágásra készen áll mintegy száz darab 150—160 aHHMtnimiinmiiMitiimitif nur« un mmnimiiimimiimin Több segítségei várnak a szövetkezeti KISZ-fiatalok A napokban tartották meg Törteién az MSZMP-szerve- zetben ünnepélyes keretek kö­zött a tagkönyvkiosztást. A színvonalas beszámoló után az elnök jelentette a taggyű­lésnek, hogy küldöttség érke­zett. A helyi földművesszövetke- zet 12 fiatalja lépett be az aj­tón, egyforma köpenyben, ke­zükben kis piros zászlókkal. Előttük hófehér ruhában, fe­hér cukrászsapkával fején Ha­tár István cukrásztanuló, sa­ját maga készített^ hatalmas tortájával, amelyen messzire világított a vörös felírás: Vi­lág proletárjai egyesüljetek! A kis küldöttség vezetője, Honolok Erika a szövetkezet 5. sz. boltjának dolgozója köz­vetlen szavakkal üdvözölte a párttaggyűlés részvevőit és kérte a párttagokat, hogy tö­rődjenek többet a KlSZ-fiata- lokkaL „Szeretnénk sokat, na­gyon sokat tenni a párt célki­tűzéseinek megvalósításáért, de nem tudjuk, hogyan kezd­jünk hozzá” — mondta töb­bek között. — „Kérjük a párt­4ntiiitiiMiiitimnitHiiiiiiiiiii,iiiim!i;miiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiHuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifniiiiMiiiiiiiHiimiiii"iiiiiiuitiiiiiiiiiiiií,,|ii szervezet vezetőségét és tag­jait, számítsanak ránk, vegyék igénybe segítségünket, s mi Ígérjük, hű ifjú harcosai le­szünk pártunknak.” A szövetkezet KlSZ-szerve- zete ugyan megalakult, de nem volt vezetőjük, titkáruk. Most megválasztották Homlok Erikát KlSZ-titkárnak. A tag­gyűlés részvevői Ígéretet tet­tek, hogy a jövőben minden lehető támogatást megadnak a fiataloknak, bármikor jönnek valamilyen problémával, a pártszervezet, akárcsak a he­lyi tanács, s a földművesszö­vetkezet igazgatósága a leg- messzebbmenően rendelkezé­sükre áll, s segítséget ad min­dennapi apró feladataik meg­oldásához is. Sőt, kijelentet­ték, hogy ezután igénybe fog­ják venni a fiatalok lelkese­dését, munkáját és segítik őket, hogy még több becsüle­tes fiatallal erősödjön a KISZ-szervezet. Steiner József, a Törteli Földművesszö­vetkezet ig. elnöke. kilogrammos sertés. A hizla­láshoz szükséges takarmányt kezdetben központi készletből biztosítják, de a következő években, már jövőre is, a szükséges takarmány többsé­gét megtermeli a termelési üzemág. A rendelkezésre álló földte­rületen az idén 90 holdon vet­nek kukoricát és 30 'holdon tavaszi árpát, sőt 10 holdon lucernát is. A vetést, a kuko­rica kapálását, az árpa aratá­sát a Ceglédi Gépállomás vég­zi. Az egyéb, géppel el nem végezhető munkákat (kapálás, a kukorica törése) bérmunká­ban végeztetik el. Az ered­mény kettős: nemcsak a ser­téshizlaláshoz szükséges ta­karmányt tudják megtermelni (példát mutatva ezzel más szö­vetkezeteknek is), hanem az egyéni gazdáknak megmutat­ják, mennyivel előnyösebb és olcsóbb a gépi munka, s mit jelent a szakszerű talajműve­lés, műtrágyázás. Érdekes, Cegléden egyedül­álló áru termelésével is kísér­letezik az üzemág. A szövet­kezeti áruház alatti pincében, 150 négyzetméteres területen gombatelepet létesítenek Dimitrov Marin kertész szak­szerű irányításával. Nagy re­ményeket fűznek a piacon mindig kelendő gomba terme­léséhez. A szükséges trágya­mennyiség, spóra rendelkezé­sükre áll, a muiíkát megkezd­ték, s a ceglédiek ízletes, friss ohampion-gombát vásá­rolhatnak nem is olyan sokára a földművesszövetkezet bolt­jaiban. Ha a gombatelep be­válik, nagyobb területen is termelnek a későbbiekben. íme, a földművesszövetkezet termelési üzemága, ahol azt jól szervezik meg, nemcsak szaktanácsaival segíti a mező­gazdasági termelést, hanem gyakorlati munkájával, a jó tanácsok megvalósításával, példamutatósával is, A szakcsoportokkal,'az egyé­ni termelőkkel és a termelési tevékenységgel foglalkozó termelési üzemág valósítja meg a havonta összeülő s a földművesszövetkezet igazga­tósága alá tartozó termelési tanács javaslatait is. Már ír­tunk róla, hogy a megyében elsőnek itt megalakult terme­lési tanács 23 tagja a szak­csoportok választott küldöttei­ből, s mezőgazdasági szakem­berekből áll. s szoros kapcsolatot tart a népfront-bizottsággal, a vá­rosi tanáé? mezőgazdasági osztályával, valamint a tanács mezőgazdasági állandó bízott- j ságávail. Jelentős a tevékeny-; sége abból a szempontból is,! hogy a szakcsoportok küldőt- j tei tájékozódnak a többi szak- i csoportok életéről, tevékeny- ] ségéről, a város mezőgazdasá-; gának helyzetéről & a felada-j tokról, s az itt hozott megfe­lelő javaslatokat a szövetkezet igazgatóságának jóváhagyása után a termelési üzemág köte­les megvalósítani. A termelési üzemág feladata a szakcsoportok gyakorlati se­gítése, a mindennapi szakmai útmutatás megadása, rendez­vények, gyűlések, szakpropa- ganda-tanfolyamok, gyakorla­ti bemutatók szervezése stb. Az elért eredmények mutatják, hogy ezt a feladatát is egyre inkább betölti a termelési üzemág. A szövetkezet köz­vetlen termelési feladatait még ennél is jobban oldja meg, erről az előzőkben már írtunk. A szövetkezet igazgatósága rendszeresen beszámoltatja a termelési üzemágat tevékeny­ségéről és igyekszik biztosíta­ni az üzemág jövedelmezősé­gét, amire minden remény megvan Helyes, hasznos kez­deményezés a termelési üzem­ág a füldművesszövetkezetek- nél, mert ezáltal is szorosabb kapcsolat alakul ki a földmű­vesszövetkezet és a dolgozó parasztság között. — csá — niMiinniiiimuHutNiiiMiiiiiiiiitiiiiiiimmi.iiiiniiiiiitniimiiii Friss, ízletes, változatos árut talál a vásárló Vácott, a Tillin- ger Endréné vezette földmű­vesszövetkezeti zöldségboltban. Ö végzi az árubeszerzést is. Eddig még nem volt leltár­hiánya. Épül a dallasi szövetkezeti kisáruház Nagy sikere van Cegléden is a feketekávénak. Hornyik Pálné, a földművesszövetkezet kávéfőzője csaknem félezer eszpresszókávét főz hetente, pontosabban hétvégeken az étteremben. Évek óta Dabas csúfja volt a kultúrház melletti romos épület, amelyet még a második világháború alatt kezdtek el építeni. A felszabadulás óta folyt a meddő vita, hogy kié legyen az épület, s mi legyen a helyén: szülőotthon, középü­let, szövetkezeti áruház, bank stb. A vita most eldőlt, smég tavaly hozzákezdett a Dabasi Földművesszövetkezet emele­tes üzletházának építéséhez. A tervek szerint alkotmá­nyunk ünnepén, augusz­tus 20-án nyitják meg ün­nepélyes keretek között. Az építkezés félmillió fo­rintnál is többe kerül. Ám ha a lakosság rendelkezé­sére áll, a vásárlók megtalál­nak itt egy helyen mindent, amire szükségük van. Mező- gazdasági kisgép szaküzlet, textil- és ruházati bolt, élelmi­szer- és csemegebolt, sőt cuk­rászda is lesz benne. Az eme­letre költözik a földművesszö­vetkezet irodája is, sőt a ter­vek szerint a Gyón ,és Dabas határán, az ún. „senki föld­jén“ levő szövetkezeti köny­vesbolt is. Érdekessége az építkezés nek, hogy a földművesszövetkezet ál­lami hitel nélkül, saját . erejéből építi, üzemágai­nak nyereségéből. Ez pedig nagy szó, s bizony kevés szövetkezet építkezik így. Az a tervük, hogy néhány év múlva már egyáltalán nem vesznek igénybe állami hitelt. Ha nem lenne most ez a nagy építkezésük, elmondhatnánk, hogy a dabasi járásban nem­csak az Inárcsi Földműves­szövetkezet, hanem a dabasi is saját erejéből, állami hitel nélkül gazdálkodik. Most, a fagy beálltával csend van az építkezésen. Már csak a vakolás és a belső munkálatok vannak hátra. Elterjedtek a községben olyan hírek, hogy megint leáll az építkezés. Ez nem igaz. Csak a kedvező időre vár­nak, no meg arra, hogy engedélyezzék az építke­zés befejezéséhez szüksé­ges keretet. Pénz nem kell hozzá, az van, még hozzá sajátjuk. Remélhe­tőleg hamarosan megkapják az engedélyt, a keretet és ak­kor augusztus' 20-án a vá­sárlók rendelkezésére áll egy modern, minden igényt kielé­gítő szövetkezeti kisáruház, ami régi kérése a dabasiak- nak. I Sokat kell tanulnia egy tanulónak, amíg segéd lesz belőle. | A Váci Földművesszövetkezet 1. sz. boltjának tanulói | minden percet kihasználnak. Fejér László tavaly nyáron 1 szabadult, s most megtanítja fiatalabb kollégáit, Szvák 1 Erzsébetet és Babinszki Istvánt a blokkolás rejtelmeire. .iHiKiiiiiimfiiiiiHHtiiiHHHiimiimiiiiiiimiiniiiHitiiiiimiimiMiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiMiHtfiimHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimitHiiuiiumiM Érdemes zöldségtermeiési szerződést kötni A zöldségtermesztés sok munkával jár, de jó jövedel­met jelent. Növeli és még biz­tonságosabbá teszi ezt a jöve­delmet a szerződéskötés. Me­gyénkben a földművesszövet­kezetek már megkezdték a termelési szerződések kötését paradicsomra. zöldborsóra, zöldbabra, uborkára, korai és .késői fejeskáposztára, késői kelkáposztára, karfiolra, gö­rögdinnyére, cukordinnyére, sárgarépára, petrezselyemre, zellerre, tormára, vöröshagy­mára, dsughagymára, fokhagy­mára, spenótra, spárgára és fűszerpaprikára. Előnyöket biztosít a szer­ződő termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak, egyéni gaz­dálkodóknak a szerződtető vállalat, illetve a földműves- szövetkezet. A szerződéses termelők kedvezményes áron kapják meg a szaporító anyagot, illetve vetőmagot. A fűszerpaprika vetőmagját például kilogrammonként 30 forintos áron, a paradicsom, a zöldpaprika, az uborka, a ko- i rai és késői .fejes-káposzta, a spárga vetőmagját. vala­mint a spárgatövet díjmente­sen, ellenszolgáltatás nélkül adja a termeltető vállalat. A többi zöldségféle vetőmagját | is kedvezményes áron szerez- j hetik be a termelők. Jelentős művelési előleget is kapnak a szerződők a szerződésesen termelt zöldségfélék után. A dughagyma után 700, a fokhagyma után 500, a zöld­paprika, a görögdinnye, a cu­kordinnye, a torma, a vörös­hagyma és a fűszerpaprika után 400, a paradicsom után 380, a spárga után 200, a többi zöldségféle után 300 forint művelési előleg igényelhető a vetés, illetve kiültetés után, A termelőszövetkezetek általá­ban 100—200 forinttal több I művelési előleget kapnak hol- ! dánként, mint az egyénileg termelők. Spárgatermelési szerződést kötő termelőszö­vetkezetek holdanként 200 he­lyett 340 forintot kapnak, a szakcsoportok, társulások 230 forint művelési előleget vehet­nek fel kamatmentesen a termeltető vállalattól, föld­művesszövetkezettől. A gépi szántás diját a ter­meltető vállalat a termelő kí­vánságára előlegezi, kamat­mentesen. A szerződést kötő és a termeltető vállalat, vagy a földművesszövetkezet közö­sen állapodnak meg a szerző­dés alapján átadandó áru­mennyiségiben, amely után a szerződéses árat majd fizetni kell. A termelő a leszerződött mennyiségen felüli áruval sza« badon rendelkezhetik. A termelési szerződések alapján átvett zöldségfé­lékért az állami felvásár­lási árnál 10 százalékkal nagyobb összeget fizet a termeltető vállalat, illet­ve a földművesszövetkezet. Az 1957/58. gazdasági évben, tehát az idén, a szerződésesen termelt vöröshagymáért pél« dául I. osztályú minőség ese-* tén 160, másodosztályú minő­ség esetén mázsánként 130 fo­rintnál kevesebbet nem fi­zethet a földművesszöve okezet. A nyers, csöves, előírásszerűén felfűzött és utóérlelt fűszer- paprika átvételi ára fajta és osztályozás szerint különböző) Egy mázsa csípősségmentes elsőosztályú fűszerpaprikáért például 410 forintot, enyhén csípős paprikáért 380 forin­tot, fajcsípős fűszerpapri­káért pedig 410 forintot fi­zetnek mázsánként. Ha ' a termelő a fűszerpaprikát fű- zetlenül adja át, az árából 85 forintot vonnak le. Azok a termelőszövetkezetek, ter- melőcsoportok és társulások, szakcsoportok, amelyek egy­szerre legalább 200 mázsa utóérlelt paprikát adnak át, mázsánként 15 forint nagy« üzemi felárat kapnak. AZ IDÉN IS FIZETNEK VÁSÁRLÁSI VISSZATÉRÍTÉST A megye minden földműves­szövetkezeténél most adják be a szövetkezetek tagjai vá­sárlási-értékesítési könyvecs­kéjüket. A tagok ugyanis visszatérítést kapnak a föld­művesszövetkezettől, ha szük­ségleteiket. a szövetkezeti bol­tokban vásárolják meg és megtermelt mezőgazdasági termékeiket a szövetkezet fel­vásárlótelepén értékesítik; Kisfcunlacházán naponta 50 —60 ember viszi be könyvecs­kéjét a szövetkezet irodájába; Egyidejűleg azonnal új, az idei évre szóló vásárlási könyvecskét adnak a tagok­nak. Tavaly a megyében a földművesszövetkezetek tag­jai négy és félmillió forint ér­tékben kaptak vásárlásaik és eladásaik után visszatérítést) A jelek szerint ez az összeg az idén még nagyobb lesz; Előreláthatólag meghaladja az ötmillió forintot. Kinek muzsikál Zsiga Pista cs zenekara? Néhány héttel ezelőtt rövidke levelet közölt a Pest megyei Hírlap, amelyet egyik ceglédi olvasónk írt. Szóvátette, hogy Zsiga Pista csak akkor és annak a vendégnek játssza el a nótáját, aki fizet. Levélírónk panaszát a MÉSZÖV munka­társa megvizsgálta. Megállapították, hogy Zsiga Pista, a földművesszövetkezet j ceglédi éttermének zenekarvezetője nem kér a vendégektől pénzt azért, mert a vendég kívánságára eljátszik néhány nótát. Minden vendégnek, aki neki szól, elhúzza kedvenc dalát, anéU kül, hogy megkísérelné pénz kérését. Akadnak vendégek, akik a nóta kérésekor, vagy azután pénzt dugnak zsebébe. Nincs rendelkezés, amely megtiltaná a zenészek számára a borravaló elfogadását. Amennyiben azonban Zsiga Pista kérné a pénzt—* ahbgy a levélíró állította —, az üzlet vezetőjének kell szólni, aki gondoskodik a rendelkezések ellen vétő zenész felelősségre- vonásáról. Ezidáig azonban a levélírón kívül — a vizsgálat szerint — a ceglédi szövetkezeti étterem egyetlen vendége sem tapasztalta, hogy a zenekar a vendégektől a kívánságukra eljátszott dalokért pénzt kért volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom