Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

VÁLÓPEREK

A DIÉTÁS KONYHATECHNIKA

Mit egyenek a gyomorbetegek?

A legtöbb válóperi tárgyalás nyilvános. Közönsége alig van. Talán jobb is így. mert nem biztos, hogy minden érdektelen hallgatónak lenne elég lelkiére je ahhoz, hogy a tárgyalásokon hallgasson, ne szóljon közbe. Könnyen előfordulhatna az is, ha sokan vannak, hogy a tömeghangulat a pereskedők ellen fordulna, s a válóperes feleket alaposan elpá■ holnák. Nem tévedés, nem sajtóhiba az, amit leírtam: igenis, a közönség nemcsak az egyiik felet vemé meg, hanem a másikat is. Igen gyakori ugyanis az, hogy a két fél pereskedése miatt egy harmadik szenved. Ezen harmadik személyek szenvedése miatt írom most meg a következő három esetet. Neveket nem közlök — éppen a harmadik szenvedő fél érdekében —, de azért a tények tények maradnak, az esetek a Pest megyei Bíróságon játszódtak le, tanú rá a bíró, Tóth tanácselnök is.

Az első eset-' Férj és feleség tizenhat évvel ezelőtt ismerkedtek meg egymással. Ebben az időben mindketten tüdőbetegek voltak. Miután az egészségügyi hatóságok emiatt a házasságkötési engedélyt megtagadták, az ismeretségből csak levelezés lett. Szerették egymást? Isten tudja. De hogy a kölcsönös rokonszenv alapja az volt, hogy mind a ketten ugyanabban a bajban szenvedtek, ez biztos. Bizonyítja ezt az is, hogy hét évvel később, végre házasságot köthettek, egybekelésük után néhány nappal már összevesztek. Betegségük nem múlt el nyomtalanul, türelmetlenek, ingerlékenyek, most már mint „egészségesek“ egymással szemben meg nem értőkké váltak. A férj inni kezdett — erről a szenvedélyéről később sem mondott le —, és ha nagyon felöntött a ga- > ratra, áldott állapotban levő asszonyát megverte. Másfél évi kínos-keserves együttlét után az asszony a gyermekkel hazaszökött a szülőfalujába. A maradi gondolkozású falubeliéit szégyennek tartották, hogy az asszony külön él az urától, szégyen volt így gyermeket nenevelni, addig szavulták. addig acsarkodtak, pletykáltak, gonoszkodtak. míg az ott nem hagyta a falut. Kanóra jött, hogy a férj bocsánatkérő levelet írt és javulást ígért. A viszontlátás öröme azonban csak rövid ideig tartott. A férj topábbra is járta a kocsmákat. Viszonyt kezdett egy elvált asz- szonnyal. A szerencsétlen feleség gondolni sem mert többé arra, hogy mégegyszer hazautazzon. Most már két gyerekük volt.

Múltak az évek, az otthon pokollá vált. A férfi nem egyszer a gyermekek szemelúttá- Ta verte félholtra feleségét. Az egyik gyerek rémületében felakasztotta magát a va:I rá ^szíjával. De sikerült megmenteni.

Ez utóbbi eset után az asszony mégiscsak megszökött hazulról. Két gyermekéi is magával vitte. Egy távollakó rokonához költözött. A rokon csak rövid ideig adott menedéket, mire az asszony munkába állt. Az egyik gyereket men- helybe adta.

A bíróság előtt mind a két fél a házasság felbontását kér te, a férj az egyik gyermeket magának követelte.

A második eset

Fiatalok, éretlenek. Még most is. Amikor házasságot kötöttek egymással, akkor a férfi íiúsz éves volt, a nő tizenhat A mézeshetek után mái* napirenden voltak a veszekedések Négy évvel ezelőtt fiúgyermekük született. Nehéz szülés volt, azóta az asszony sokat betegeskedett. Az eUenforrada- lom idején a férfi disszidált de később visszatért. A bíróság előtt mindketten kérték ötéves házasságuk felbontását. Amikor a bird kijelentette, hoey *rne nem lát okot, az ifjú aszszony mélységesen felháborodott.

— Senkinek sincs jogában két embert, aki nem akar együttélni, összekényszeríteni — mondta. — Különben is mi megállapodtunk egymással, hogy elválunk. Ha a férjemnek lesz lakása, elköltözik. Mi nem vagyunk állatok, hogy összeverekedjünk, nem értjük meg egymást és kész. Én beteg vagyok, ő egészséges. Egész életére megnyomorítanám, ha nem válnék el tőle.

A férfi ezt mondta:

— Még fiatalok vagyunk, semmi értelme, hogy elrontsuk az életünket.

De a bírót nem lehetett meggyőzni.

Mire a fiatalok kijelentették:

— Majd kitaláljuk a módját, hogyan lehet bennünket elválasztani'

És elviharzottalk.

A harmadik eset

Hárman jelentek meg a bíróság előtt: a férj, a feleség es a menyasszony. Bejelentették, hogy ők már megállapodtak egymással. A házasságból származott gyermek a feleségnél marad, a férj fizeti a tartásdijat és a lakást az egész berendezéssel együtt ádadja az asz- szonynak, ahogy a válás megtörtént. A menyasszonyt el fogja venni feleségül. Tisztában van a törvényes rendelkezésekkel. Miután a menyasz- szonyától gyermeket vár. a bíróságnak fel kell bontania a mostani házasságot, annál is Inkább, mert mind a hárman így akarják...

★

Véletlenül a három pert egymásután tárgyalta le ugyanaz

a tanács, tehát a szóbanforgó három esetet nem kellett kiválasztani. A három eset teljesen különböző, de egyben azonos, és ez az a felelőtlenség, amely- lyel a szülők gyermekeikkel szemben viseltetnek.

Mit lehet hát tenni? Utólag — semmit. Meg kell előzni a bajt. Tárgyaljuk meg a dolgot!

Kalotai Gábor

gyszer valamikor régen, mikor még a kutya jóban volt a macskával, akkor történt ez, amit most elmesélek nékték. Olyan rég volt, hogy le sem tudnám írni, ha egy nagyszakállú öreg törpe el nem mondja nekem. Halljátok csak, így szól a mese:

Akár esett, akár jó idő volt, a tóparton mindig együtt sétált a béka és a gólya. Nagyon sokat vitatkoztak. Azon a napon is, mikor az eset megtörtént.

— Te nem látsz olyan mész- sze, mint én — szólt a gólya.

— De te meg nem tudsz úszni! — így a béka.

— Hiába is dicsekszel, csak ugrálni tudsz, de repülni nem!

— Ne mérgesíts! Hiszen még az iszapba se tudsz elbújni télire! Inkább elrejrülsz mesz- szire!

— Az az én dolgom! Hagyj békén, mert úgy haragszom rád, hogy mindjárt megverlek!

— Nem hiszem! Nem hiszem! Elbújok a vízbe, ott azután kereshetsz.

Alig, hogy kimondta, már el is tűnt az iszapban.

AMIKOR A BETEG az orvosi vizsgálatról hazatér és közli, hogy „diétát” írtak elő számára, ő maga, de a háztartást vezető feleség vagy anya is úgy képzeli a diétát, hogy az tejből, burgonyából, csirkevagy borjúhúsból áll és hatnyolcféle „diétás” ételnél többet nem is tud elkészíteni. A

A gólya nagyon mérges lett és elhatározta, azért is megkeresi és csőrével úgy elveri, de úgy, hogy örökre megemlegeti ez a gonosznyelvű béka. Méltóságteljesen elindult és szemét jól kinyitva kereste a békát. Nemsolcára meg is találta.

— Itt vagy, gyere elő!

A béka úgy tett, mintha nem hallaná és igyekezett ■még jobban elbújni. A gólya azonban csőrét a vízbe dugta, s egy pillanat alatt kihúzta a békát a vízbői. Jót kacagott a béka.

— De jót repültem! Dobjál fel és kapjál el újra! — Erre a szemtelen kívánságra még ■mérgesebb lett a gólya.

— Hallgass te! Mindjárt szétcsíplek! — S meg is tette volna, ha a béka el nem kezd kapálózni. így azonban az történt, hogy a gólya csőrével szorosabbra akarta fogni a ficánkoló békát, s azon vette észre magát, hogy lenyelte barátját. Igen ízlett neki, any- nyira, hogy azóta mindig békát eszük. így támadt a nagy harag, s azóta eszik békát a gólya.

Kovács Ferencivé

A BÉKA MEG A GÓLYA

%

Elég a szóból lássunk most tetteket

| — mondja Goethe a Faustban. De mi legyen azokkal, akik | nem fogadnak szót? , Erre is Goethe adja meg a választ mai | rejtvényünk két hosszú sorában (vízsz. 1. és függ 12.),

= VÍZSZINTES: 6. Ez a baj az ide5 gekre megy? 10. Első Sándor. 12. | Lángra lobbant, de csak a szíve. 115. Arról a helyről. 16. Divatjamúlt | férfidivat. 17. Csinosság. 18. A Víg | özvegy zeneszerzője. 19. A len. | kender rugalmas elemei. 20. Ame- ! rika egyik része? 21. Asszonyl idő- | töltés. 23. Vallásrövidítés. 24. Étlep 1 tél. 25. A. E. 26. Kettösmássalhang- | zó. 27. Egész belső nélkül? 33. Hona = külföldön. 34. Földet ér. 35. Oktat. i 36. L. S. 38. Építőanyag. 39. Nós- ! rádi bánya. 40. Egyik végtagja. 42 | Madár. 44. Ha vége is lenne: esne. | 45. Gyümölcstároló. 46. „u" 47

| Óvja. 49. Budai Sport Club Tiszú- § kara. 50. Erőszakkal bemegy. 51 | Mértani test. 53. A magyaros ruha | Ilyen. 55. Úgy megtaszítják, hogy 1 földrehuppan. 56. Úgy, hogy baj | ne legyen. 58. Egy betű híján csa- | hol. 59. Kardoskodik, de ne a szá- = fával.

FÜGGŐLEGES: 1. KI van zárva

(ugyancsak 3 szóval). 2. Flrnisz. 3. Éktelen olvasnivaló. 4. Falra mázol. 5. Messzire. 6. Pusztítás. 7. Drága, kedves — angolul. 8. E. G. P. 9. Üzem. 10. Bekebelez. 11. Hely — németül. 13. Mezőgazdasági szakember, holott csak rovarokkal foglalkozik. 14. Fejetlen tulok. 18. László Ödön. 21. Költői mell. 22. öregség. 25. Minden — németül. 27. A zseblámpa mit sem ér enélkül. 28. Elelmiszernövény. 29. Molyűzésre is használják. 30. Egyen? 31. Vétózik. 32. A bársonyos fű jelzője. 35 Né a távírdában. 37. Aprított takarmány. 40. Központi Ellenőrző Bizottság. 41. Éjféleiőtti. 43. Névelővel, maró folyadék. 46.............. és

rendek, 1849-ig a magyar ország- gyűlés tagjai. 48. Gyorsan, eltűnő. 50. Az a ló. amelyiknek sötét fején fehér folt van. 52. A. ö. L. 54. Nem francia nyelven. 55. Fotball Club 57. Gyerekes mutatószó.

..Rátét?szórejtvények |

3- i ----------------N . aÖ

I

_G_

VI

eladó

c s

FÉM

Beküldendő a keresztrejtvény 1 hosszú sorainak és a szórejtvé- i nyék megfejtése 195«. Január 22-ig. | A helyes megfejtők között könyv- | jutalmakat sorsolunk ki.

Az 1957. december 15-1 számunk- ; ban közölt keresztrejtvény helye» | megfejtése: „Aki nem részeg még | nem nevezhető okvetlenül józan- = nak.”

Könyvet nyertek: Harsány! Gézá- § né Vecsés, központi állami általá- 1 nos iskola. — Rózsa Lajos Buda- s keszi, Fő út 171. — Stang Károlyné = Márianosztra, Malom u. 5. — Szí- § lágy! István r. tíz. Vecsés, rendőr- 1 őrs.— Varga Katalin Nagykőrös, I., § Ceglédi út 2, — Seri Katalin Nagy- = körös, VH., Filó Lajos u. 4. — Ungi = Józsefné Vác, Sallai Imre u. 6. — | Tímár Gergely tanár Veresegyház, 1 általános iskola. — Kocsis Károly i Budapest, V.. Múzeum krt. 37. U. | -c Tóth Margit Pécel, tanácsház. | •

Az 1957. december 22-1 rejtvé-1

nyeink helyes megfejtése: Kereszt- = rejtvény: „Annyiban különbözik a | többitől, hogy csupán százezer hl- | bája van.” Szőtagrejtvény: Strauss. =

Könyvet nyertek: Lovász László- | né Üllő. Szt. István út 29. — Mór- | vai Károlyné Aporka. — Tóth Ist- | ván Szigethalom, Dobó István u. 1 10. — Erdélyi István Abony, Dózsa I György u. 6. — Kettner Henrik | mérnök Vác. Lőwy Sándor u. 7. — 1 Erdélyi Valéria Nagymaros, rosta- = hivatal. — KoUer Mária Ráckeve, § Uihegy 24. — Tóth Lászlóné Pilis, | Malom u. 9. — Pintér Klára Tárló- = szele. Kisfalu 622/b. — Polák Vük- | tor gimn. tanuld Nagymaros, Mő- f nus ülés u. 5.

beteg már előre sajnálja, hogy nem eheti kedvenc ételeit, közben a háziasszony azon töri a fejét, hogy mennyivel több munkát és kiadást jelent majd számára a család ellátásán túl az újíajta, különleges ételek elkészítése.

Régebben a diétán valóban elsősorban az élelmi anyag előírását, illetve tiltását értették. Azt mondták, hogy a fiatal csirke húsa „diétás”, a marha- vagy a kövér disznóhús „nem diétás”. Ma azonban már mindinkább köztudattá válik: nem az élelmiszer, (hanem annak elkészítési módja szabja meg, hogy a kész étel különleges diétás célokra alkalmas-e vagy sem. A beteg által kedvelt legtöbb megszokott étel diétásán is elkészíthető, és ez a készítési mód alig vagy egyáltalán nem különbözik a család egészséges tagjai részére készített ételtől. Nagy hiba, ha a diéta a betegre és a háziasszonyra egyaránt terhes, mert akkor idő előtt abbamarad a gyógykezelésnek ez a fontos segítője:

PÉLDÁIIG a cukorbeteg, aki a szokásos konyhatechnikával készült rétest nem fogyaszthatja el, a mesterséges édesítőszerrel édesített és savanyú gyümölccsel vagy dióval töltött egyrétegű rétest elfogyaszthatja anélkül, hogy túllépné az előírt cukor-, illetve szénhidrátmennyiséget. Emellett darált hússal, tojással, hal- pürével vagy más, inkább sósízű anyaggal is tölthetjük a rétest, ami kellemes változatosságot jeleit a beteg étrendjében;

Sokan a diétás ételeket alig vagy egyáltalán nem fűszerezik és az íztelen ételek nehezen élvezhetők vagy élvezhe. tetlenek. A diétás ételeket te fűszerezni kell, legfeljebb más fűszerekkel, mint az egészséges emberét. Ha a hagymát és a fokhagymát forró vízben ki. főzzük és utána pirítjuk meg zsírban, akkor azok izgató illóolaj tartalmuk jelentős részét elvesztették, károsító hatásuk már alig vans A beteg azonban a csökkentett izgatóanyagtartalmú hagymával készült ételt is örömmel fogyasztja el, mert változatosságot jelent egyhangú étrendjében,

A diétás élelmezésben is felhasználhatunk fűszerezésre édes-nemes paprikát, ha az orvos megengedi. Ugyancsak jól felhasználható ízesítésre, színezésre a húsos zöldpaprika vagy paradicsompaprika erejétől és csumájától megtisztítva, víz. ben megfőzve, szitán áttörve; Köménymag egészben vagy megtörve, sűrített paradicsom, petrezselyemlevél, reszelt sajt, citrom héja és leve, vanília, tejfel, tejszín, habart aludttej, barnára pirított cukor (karamell) és zsírban párolt zöldség vagy gomba széles lehetőséget nyújt az enyhe, kellemes fűszerezésre.

A BETEG étvágya általában csökkent, ezért olyan ízletes, tápláló, erőt adó ételeket kell készítenünk, hogy a kisebb adagokban is benne legyen minden szükséges tápanyag. Az ételek tápanyag-növelését dúsításnak nevezzük. Dúsítani lehet például hideg vaj adagolásával a meleg ételhez, amikor a kész levesbe, főzelékbe, mártásba hideg vajdarabkákat íongácsolunk, továbbá meleg vaj keverésével a kész ételhezo Hideg olaj hbzzáadásával • salátákat is dúsíthatjuk. Ha« sonló célt érünk el, ha a meleg ételbe tejfelt, tejszínt ada# gólunk;

Gyakian előfordul, hogy ü beteg életfontosságú vitaminokban hiányt szenved. Az A• vitamintartalmat növelhetjül» az ételben, ha tojássárgáját* sajtreszeléket és vajat használunk fel dúsításra. B-vitamin- ban gazdagodik az étel, ha to« jássórgáját, húst, élesztőt, sajtot, aludttejet, kefirt haszná« lünk habarásra, kelesztésre, hintésre. C-vitam innal úgy gazdagítjuk az ételeket, hogy, gyümölcsleveket, nyers, főzelékfélét. nyers főzelék levét öntjük közvetlenül tálalás előtt az ételhez, italhoz,

(Részlet « Tarka Családi £«•

könyvből!

1958 DIVATJÁBÓL

Piros, fehérmintás karton strn"’ruha, kétoldalt viselhető stólával,

I

{