Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

wtrrj ■'*'1/^ • fr ríap 1958. JANUÁR 9. CSÜTÖRTÖK JANUAR 10-11.: Országos postás kongresszus A postások szakszervezete január 10—11-én rendezi meg az V. országos postás kong­resszust. A tanácskozáson a szakszervezet központi vezető­sége beszámol a legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év munkájáról, eredményeiről. A kétnapos tanácskozás ugyan­akkor megszabja a következő évek tennivalóit; ALEKSZEJ NY. TOLSZTOJ { ~—r Cfdlm, Színház, tirádalútn SZÜLETÉS ENEK 75. ÉVFORDULÓJÁRA Mínusz 49 fokot mértek Finnországban Kedden heves hóvihart je­lentettek Európa több or­szágából. Ausztriában, Alm- hüttenben a hóvihar sok száz házat temetett be. Svédor­szágban és Finnországban szintén heves hóvihar volt. A hótorlaszök miatt a vasúti és a közúti forgalom megbé­nult, Finnországban, Észak- Karéliában Ugyanakkor rend­kívüli hideget mértek. A hő­mérő higanyszála mínusz 49 fokra süllyedt. A Z IRODALMI ÉVFORDU­i *- LÓK nem a mindennapi életben szokásos udvarias megemlékezések napjai. A lel­kiismeretünkhöz fordulunk ezeken a napokon és arra a kérdésre keressük a feleletet, vajon megértettük és megva­lósítottuk-e azokat a tanításo­kat, amelyeket „az emberi lé­lek mérnökei“ műveikben szá­munkra adtak. A 75 évvel ezelőtt, 1883. ja­nuár 10-én született nagy szovjet írónak, Alekszej Nyi- kolajevics Tolsztojnak életé­ből és munkásságából elsősor­ban az értelmiség és a prole­tárforradalom kapcsolatának ■kérdésére kapunk ma is idő­szerű feleletet. 1 Tossz ú volt az út és nem töretlen, nem egyenes amely a nyikola- jevszkajai (mai néven puga- csovszki) szülőháztól a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagsá­gához vezetett, de ezen az úton vált a párt segítségével Alekszej Tolsztoj grófból Tolsztoj elvtárs, a szovjet föld egyik legjobb és legnép­szerűbb írója, aki hitvallása­ként rögzíti: „Az irodalomban harci fegyvert látok, amellyel a proletariátus küzd a világ kultúrájáért, s erőmtől telve én is hozzájárulok ehhez a harchoz’’ A Z ÜT ELSŐ ÁLLOMÁ­Ez aztán a kardos asszony! Miklós Ágoston, budaörsi la­kos hét éve nősült meg. A há­zasság első hónapjai a legna­gyobb boldogságban teltek el. később az asszony betegesen féltékeny lett az urára. Bár­merre ment, leskelődött utána, ha pedig szóbaállt egy nővel — akár fiatallal, akár öregebbel — otthon felelősségre vonta, s mmijiiiiiiiiiiiiiiiHiiimmiuHiiiiiiMiiiiiiiiiiiMiiHimiitiiHii AD MAGARA — Mit bámulsz Lajos, mindig azt mondtad, hogy nem adok magamra. Most vettem ezt a nylonruhát. a lakásból órák hosszáig tartó kiabálás szűrődött ki. Miklós tűrte az asszonyural- mat, mert alaptermészete jám­bor és jóindulatú volt. A kö­zelmúltban átment egyik szomszédjukhoz. Katona Anta- lékhoz anélkül, hogy epre az asszonytól engedélyt kért vol­na. Miklósné meglátta, mikor a férje benyitott Katonáék la­kásába, utálna ment és a kert végében leskelődött rá. Mikor Miklós kijött Katonáék házá­ból, az asszony elébe toppant, s szitkokkal árasztotta el. Mik­lós ki akart térni a veszekedés elől és gyors léptekkel házuk felé tartott. Feleségét ez any- nyira feldühítette, hogy felka­pott a földről két jókora kö­vet. Az egyikkel hátba találta -a..férjéi,„a másik Miklós bal­kezét érte .oly. szerencsétlenül, hogy eltörte az egyik ujját. A féltékeny asszony ellen megindult a rendőri eljárás, és nemsokára a Pest megyei Já­rásbíróság fogja tárgyalni a nem mindennapos ügyet. Orr-plasztika A német nők körében való­ságos „orr-pszihózis” dühöng — jelentették ki a minap a plasztikai sebészek. Sok nő évente háromszor is átalakít­tatja az orrát. Egy divatos éne­kesnő 8000 márkát költött plasztikai műtétekre. ső lépését az új világot építő proletariátus felé a szülőföld „illata”, az anyanyelv, a nép, a haza szeretete jelentette. Gyermekkorában vidéken szerzi azokat az élménye­ket. amelyek új meg új kön­tösben ismételten felbuk­kannak írásaiban a hóvi­har a sztyeppéken, az eldu­gott falvak régi szokásai, jós­lások és mesék, s főképp az emberek; kisemmizett dolgo­zók és naplopó uraságok. Ezek az élmények érlelik meg ké­sőbb benne, hogy elkülönítse magát a hazaáruló emigrán­soktól, leplezze le őket met­sző gúnnyal megírt írásaiban (Kézirat az ágy alatt), s köz­vetlenül Leninhez forduljon kérésével, tegye lehetővé szá­mára a hazatérést. A forradalom előtti kor ne­mességének erkölcsi és gaz­dasági züllését ő látta meg az írók közül a legélesebben, ő leplezte le a legkímélet­lenebbül. Elbeszéléseihez val­lomása szerint édesanyjának és rokonainak elbeszélései ad­ták az anyagot. A pusztuló nemesség világát, a ,Jkülönc, színes, ostoba emberek vilá­gát’’ ábrázolja bennük. Azok­nak az embereknek az életét, akik maguk már képtelenek élni, de ahhoz még elég erejük van, hogy mások életét gátol­ják, akadályozzák. A kriti­kai realizmus állás- és néző­pontja jelentkezik ezekben az írásokban, amelyekben meg­húzza a lélekharangot: ki­mondja, hogy a földbirtokosok világa megérett a pusztulás­ra, el kell tűnnie, mert már csupán nyűg az élet számára. Művészi ellentéttel állítja minden mesterkéltség nélkül szembe egymással a Rasztyo- ginok sívár életét és az orosz föld költői szépségét. Az előb­bivel semmi közösséget nem érez. az utóbbiért határtala­nul lelkesedik. Később, a Nagy Honvédő Háború nap­jaiban szenvedélyes szavakkal szólítja harcba az egész orszá­got ennek a földnek védelmé­re. mm éti (jöÜMt? A Münchner Il­lustrierte című he­tilap eddig ismeretlen részleteket közölt Coring 1945. évi ki­hallgatásának jegy­zőkönyvéből. A kihallgatások so­rán szó esett többek között Coring me­sés jövedelméről, költséges utazásairól és műemlékgyűjtő szenvedélyéről, amit rablással elégített ki. Közismert dolog volt annakidején, hogy Coring hallatlan pompában és fény­űzésben él. A Berlin­től ászaikra fekvő Ka­rinhall nevű fény­űző kastélya a bizán­ci uralkodók palotái­nak mintájára épült. Természetesen nem­csak Karinhallt, ha­nem Göring berlini palotáját is a német adófizetők költségén tartották fenn. Erről szólnak a kihallgatási jegyző­könyv alábbi részle­tei: — Ki viselte Ka­rinhall költségeit? —• A légügyi mi­át nisztérium és az ál­lamminisztérium. — Hogyan utalták a képvásárlásra szolgáló összegeket? — Mindig kész­pénzben. — Honnan kapta a készpénzt? — Második emtíhr voltam az országban. Mindig sok pénzem volt. Magam hagy­tam jóvá a kiutalá­sokat. — Minden külföl­di valutát így kapott? — Igen. Én vol­tam a legfelső fó­rum. — Volt-e valami­lyen meghatározott kiutalási ügyrend és vezettek-e erről fel­jegyzéseket? — A kiutalás csak az engedélyezéstől függött. Az én ese­temben pedig ez nem volt probléma. — Amikor külföld­re utazott és na­gyobb összegekre volt szüksége, ho­gyan kapta meg? — Sohasem volt szükségem különö­sebb nagy összegre. Amikor utazást ter­veztem, kiszámítot­tam, mennyire lesz szükségem, vala­mennyit még hozzá­adtam és így igényel­tem devizát. — Hogyan kapott pénzt a háború előtt? — Mint bárki más. Mint bármely béke­időben külföldön uta­zó magánember, ele­gendő külföldi pén­zem volt az első na­pokra, azután pedig hitellevelem volt. — Ezt a Birodalmi Bankra állították ki? — Nem tudom. Mindig volt nálam pénz, mert szárny­segédem 3—4 napon­ként vett fel szá­momra megfelelő összegeket. Utazá­saimon mindent szárnysegédem inté­zett el. — ön jelölte ki a képeket, amelyeket meg akart szerezni? — Rendszerint megmondták, milyen képeket akar Hitler, a többit pedig meg­vettem magam, ha az ár megfelelő ix>lt. — Sok esetben volt túl magas az ár? —■ Igen. És Hitler sok képet elvett tő­lem, amikor meglátta őket. •— Hol vásárolt ön ékszert? — Cartversnál Pá­rizsban. — Mennyi volt az ön évi jövedelme? — Havi 20 000 már­kát kaptam, mint bi­rodalmi marsall, ha­vi 3600 márkát (az adó levonása után) mint a légierők pa­rancsnoka, 1600 már­kát mint a Reichstag elnöke. Ezenkívül írói tevékenységet folytattam. Minden könyvért közel egy­millió márkát kap­tam. — Kiadásai nem haladták, meg eze­ket az összegeket? — Költségeim egy részét másképpen fe­dezték. Berlini pa­lotámat és Karin- hallt az állam tartot­ta fenn. — Roppant össze­geket adott ki képek­re. Mennyit keresett hát? —■ Mindig elég pénzem volt. a A harmadik lépés a törté- I nelem. Alekszej Tolsztoj, | mint minden nagy író, azért | fordul a múlthoz, hogy a má- | ra vonatkozó kérdéseire ta- f láljon benne feleletet. A Nagy | Októberi Szocialista Forrada- 1 lom a világtörténelem legna- | gyobb átalakulása elé állítot- 1 ta az orosz népet. Nem vélet-§ len tehát, hogy A. Tolsztoj a | nemzeti történelem egyik ha- | sonló korából merít témát, s | Nagy Péter alakját állítja ol-1 vasói elé. A XVIII. század | első negyedének Oroszorszá-1 gát vetíti elénk, azt a kort, 1 amelyben az orosz nép hihe- i tetlen áldozatok, erőfeszíté- 1 sek árán épített új államot | magának. Marga Butuc-Codresco és Stefan Moisesco alakítja A 101-es- sas című új román film főszerepét A SZOVJET IRODALOM | egyik leghatalmasabb al- I kotása A. Tolsztoj Golgotha | című trilógiája. Ennek a tri- § lógiánaik az értelmiség útja a | tárgya, s végső következtetés- | ként állítja olvasói elé: az ér- | telmiség • legjobbjainak a nép- | pel kell egyesülnie. A pol-1 gárháború vérzivataros ide-! jében játszódó regény azt áb-f rázolja, hogy ez az értelmi-1 ség miképpen kereste az igaz- | ságot. milyen hibákat köve-i tett el az igazság keresése | közben, s végül hogyan győz- | te le hibáit. Aki őszintén, be- f csületesen akarja szolgálni ha-1 záját, annak előbb-utóbb el | kell odáig érnie, rá kell a he- | lyes útra találnia. Aki ezt | nem akarja, önmagát ítéli ha-1 Iáira, önmagát taszítja ki a 1 haza becsületes gyermekei | köréből. Ez az az út, arne-i lyet maga az író is megjárt. | ö is elérkezett a válaszúira, sf mint egyik nyilatkozatában | mondta „Lassan érlelődtem, j azután lassan beleéltem ma-§ gomat a jelenbe, de mihelyt l egyszer beleéltem magam, | átéreztem minden idegszálam-1 mai”, Af. író találkozott a| proíetárforradalommal. amint | Golgotha című regényének 1 hősei: Katya és Dasa, vala-1 mint Ivan Tyelegin és Va-1 gyin Roscsin is találkoznak a | trilógia harmadik részében: Kenyér című regényének hő- § seivel: Ivan Gorával és Ag-1 rippinával. A Kenyér hősei | „kínlódás és ingadozás nél­1 Jetii’’ azonnal felismerték he- | lyüket a történelmi ótalaku- | lásban, a Golgotháé kerülő | úton jutott el hozzájuk, de | kettőjük összefogása viszi | gyorsabban és biztosabban | győzelemre a forradalom nagy | és szent ügyét A lekszej ny. tolsz-| TOJ legtöbb írása ma-1 gyár nyelven is megjelent. | Nyiíkita gyermekkora című | elbeszélése, regénytrilógiája a | magyar közönség kedvelt ol- | vasmányai. Ügy érezzük azon- | ban, az évforduló napján is- | mételten fel kell hívnunk a 1 figyelmet műveire. Forgassuk § regényeinek lapjait, a szovjet | hadsereg küzdelmeiről és a | győzelembe vetett hitéről ta- | núskodó riportjait. (A győze-1 lem évében, 1945-ben halt | meg.) Tanulmányozzuk az | értelmiség útjáról, sorsáról | írt mélyen emberi és művé- 1 szí sorait, mert sokat tanul- | hatunk belőlük. írásaiból hit- | vallást, életéből pedig maga- | tartást. | Dr. Kerékgyártó Imre, | a TTIT tagja | 1 IIuso Bernatzik: GARI GARI Bibliotheca Kiadó G ari Gari! Cári Cári! Fur­csa, idegen hangsor, mégis már első hallásra jól- esően, derűsen cseng. Jóbará­tot, szívesen látott ismerőst e szavakkal fogadják a nuer törzs falvaiban a távoli Afri­kában. S így köszönti az ol­vasót ebben a könyvben ko­runk egyik legnagyobb nép­rajztudósa. Vajon hová kalau­zol el bennünket e szívélyes üdvözlet után Bernatzik, a vi­lágjáró osztrák tudós? Olyan területre, amelyről évezredes regék mesélnek, melyet a térképeken csaknem napjainkig fehér foltok jelez­tek, ahol ősi legendák fátyla mögött rejtőzik az életadó for­rás vidéke. Abba a fiatal or­szágba. amely három évtized del ezelőtt még angol korona- gyarmat volt, amelynek friss függetlensége még nemzeti zászlót sem teremtett: az óriá­si, ismeretlen Szudánba. Bernatzik expedíciója ab­ban a töftéhelmi pillanatban indult el a Nílus bölcsője felé­amikor a „fekete földrész utolsó érintetlen területeihez érkezett a civilizáció. Olyan törzseket keresett fel, amelyek közül néhánynak épp csak lé­tezéséről tudott a tudományos világ? Szdkásaikról, kultúrá­jukról azonban még senki sem hallott. Bernatzik naplója, fényképei, filmszalagjai — amelyek megörökítették a nuerek, dinkák, djurok, nya- muzák, shillukok és más bennszülött törzsék életmód­ját — évszázados primitív kul­túrákat mentettek át nap­jainkra. S így ez a lebilincse- lően érdekes utinapló nem­csak kitűnő olvasmány, ha­nem egyúttal pompás tudomá­nyos portré a tegnapi Afriicá népeinek életéről. Több, mint száz eredeti fényképfelvétel teszi még szí­nesebbé, eredetibbé ezt az iz­galmas, s minden bizonnyal nagy érdeklődésre számottar- tó könyvet, amely a Biblio­theca Könyvkiadó gondozásá­ban látott Tiapvilágot, «•miNuiiMmmtiiiiiMKiiimniiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiMkMr LMHÍRADÓ AZ ANGOL RANK-CÉC tervbe vette Shakespeare Mac- bethjének megfilmesítését, amelynek rendezője és címsze­replője Lawrence Olivier. A BRÜSSZELI VILÁGKI­ÁLLÍTÁSON nagyszabású filmfesztivált tartanak, ame­lyen 30 vetítőteremben mutat­ják be a filmeket. A PANNÓNIA FILMSTÚ­DIÓBAN megkezdték a Nem volt hiába és a Milliomosok a szigeten című jugoszláv, vala­mint az Érdekházasság című román film feliratozási mun­káit. FRANCIAORSZÁGBAN a Comédie Francaise együttesé­nek előadásában filmre viszik Moliere az Úrhatnám polgár című darabját. MYRNA HANSEN, a leg­újabb amerikai filmsztár így kíván boldog új esztendőt minden rajongójának. A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓ rövid játékfilmet készít a nagy magyar festő. Derkovits Gyula életéről és munkásságá­ról, AZ ODESSZAI FILMSTÚ­DIÓBAN megkezdték Az Iszk- ra ügynöke című új szovjet já­tékfilm felvételeit. MOSZKVÁBAN BEMU­TATTAK a Nagy hazám című- első egész estét betöltő szovjet panorámikus filmet. A film forgatókönyvét Dolmatovszkij és Karmen írta. rendezője: Karmen, «iitiiiitiiiimiimmHiiimimiiiiimmiiiimiiiiiiiiiittiiiimiiiiiHHiK iniMtiiiiiiiimiimimiK Huszonnégy kötet jelenik meg az idén a Kincses Könyvek sorozatában A Kincses Könyvek soroza- ; tában tavaly 14 kötet jelent I meg. Legnagyobb sikert Jókai I Mór Fekete gyémántok és I Mark Twain Koldus és király- | fi című műve érte el. Mind- í kettőből 30 000 példányt vásá- i roltak meg a falusi olvasók. A i népszerű sorozat az idén 24 i kötettel gazdagodik. Rövide- i sen megjelenik Tamási Áron i Ábel a rengetegben, Gárdonyi i Géza Egri csillagok és Ste- [ venson Kincses sziget című regénye. A továbbiakban ter­vezik még Jókai Mór Egy hír­hedt kalandor, Szász Imre Szól a síp, Németh Imre Ős­erdők mélyén című regényé­nek megjelentetését. Illyés Gyula Petőfi című népszerű tanulmánykötete, a szerző be­leegyezésével Petőfi életregé­nye címmel jelenik meg a Kincses Könyvek sorozatában Az idén kiadásra kerülő kötet egyenként 15 000— 20 000 példányban jut el a fa­lusi olvasókhoz^ MICHEL SIMON a fősze­replője a még ebben az év-i ben Jugoszláviában forgatás­ra kerülő, Claude Vermorel Emberi boldogság című színda­rabja nyomán készülő kopro- dukciós filmnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom