Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ARA SO FILLER 1958. JANUÄR 9. CSÜTÖRTÖK jgfiWMiminitHHHHiiHiTiiiimmuHnntimuntmHHMfiiitiii»«: f Még nem tártuk, mégis megjött f a hóvirág | Hó még jóformán nem is | | volt ezen a télen, de az | | első hóvirág már megér ke- I | zett a fővárosba. A Tolbiu 1 | chin körúti csarnok erdei-1 I termék pavilonja 10 000 I | csomót kapott. Az eladóik I | panaszkodnak, hogy egye- f 1 lőre igen kicsi a kereslet í | a „tavasz első hírnökei” I | iránt, mivel a hóvirágok | | megjelenését még senki | | sem várta. iiimiiiHimiimiiniiiiiiiiitiiiimniiNnHitiiniiiiiiimmiiini Rövidesen megkezdik Százhalombattán a Duna menti Hőerőmű építését AZ ALTALAJVIZSGÁLAT MÁR BEFEJEZŐDÖTT AZ ELSŐ GÉPEGYSÉGET 1961-3EN HELYEZIK ÜZEMBE MELEGEDÉS Az idén nyáron kezdik meg a hároméves terv és. a követ­kező évek egyik legnagyobb alkotásának, a Duna menti Hő­erőműnek az építését. A fővárostól 27 kilométer távolságban, Százhalom­battán épülő erőmű Buda­Utazas a Marsba 258 nap alatt Szovjet tudós cikke a bolygóközi közlekedésről A bolygóközi utazások lehetőségeiről ír Nyikolaj Varva­rov, a DOSZAAF űrhajózási szekciójának elnöke a Vecser- naja Moszkva című lapban megjelent cikkében.. Varvarov ki­fejti, hogy ha egy atomrakétának körülbelül másodpercenként 12 kilométer kezdősebességet adunk, akkor a Venusba ve­zető utat a rakéta 146, a Marsba pedig 258 nap alatt teszi meg. Varvarov kifejti azt is, hogy a szovjet tudósok már szá­mításokat végeznek arra vonatkozólag, melyik a legelőnyö­sebb röppálya a Holdra és a Földhöz legközelebb eső boly­gókra vezető úton, az a röppálya, amely a legkisebb meny- nyiségű szokásos termokémiaj üzemanyagot teszi szükségessé. Ezzel kapcsolatban a cikkíró emlékeztet arra, hogy a ra­kétatechnika fejlődésének mai színvonalán ahhoz, hogy egy rakéta elrepüljön a Holdra és visszatérjen a Földre, a rajta felhalmozandó üzemanyag súlyának háromezerszer akkorá­nak kell lennie, mint a rakéta burkolatának súlya. Ennyi üzemanyagot befogadó rakétát nem lehet előállítani. Ezéirt üzemanyag-felvevőállomásként mesterséges holdat, kell fel­használni. A mesterséges holdról továbbinduló rakétának nincs szüksége sok üzemanyagra. A konfekcióipar is követi a divatot Már az első negyedévben megjelennek a legújabb divat szerint varrott kész rnbák Rövidebbek a női ruhák ■ A férfiaknál visszatér a me llt'iir A konfekcióipar is követi a divatot, így az asszonyoknak, a lányoknak módjukban lesz a szalonáraknál lényegesen olcsóbban s mégis ízlésesen öltözködni. A divatirányzatról, amelyet már az első negyed­évben az áruházak konfekció osztályán tapasztalhatnak a vásárlók, a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigaz­gatóságánál az alábbi tájékoz­tatást adták: a testhez álló kosztüm, de rö- videbb az eddiginél. A férfi ruhákon erősen érezhető lesz az olaszos hatás — az egyenesvonalú öltöny. A férfi' sportöltönyöknél sak­kal szabadabban válogatják meg a színeket, újszerűnek ígérkezik a karcsúsított vona­lú zakó és hozzá más színű mellény. pest energiaellátását biz­tosítja majd. A Duna menti Hőerőmű — a tiszapalkonyaihoz hasonlóan — 200 megawatt teljesítőké­pességű erőmű lesz. Tervezé­sénél, építésénél hasznosítják a legújabb külföldi eredmé­nyeket, tapasztalatokat is, s így ez jobb hatásfokkal műkö­dik majd, mint bármelyik meglevő erőművünk. Az új­fajta kazánkonstrukció lehe­tővé teszi, hagy ugyanannyi fűtőanyaggal magasabb hőfo­kú, tehát több áram fejleszté­sére alkalmas gőzt állítsanak elő. A Duna menti Hőerőmű üzemeltetéséhez évente két-hárommillió forint ér­tékű szénnel kevesebb kell majd, mint az azonos kapacitású Tiszapalkonyai Erőműhöz. Százhalombattán, a pécsi or­szágút és a Duna közölt most | fejeződött be az erőműépítés | első, bevezető fázisa: a kuta- 1 tófúrás. Az altalaj teherbíró- I képességének laboratóriumi 1 vizsgálatával párhuzamosan az | Erőműtervező Irodában már 1 készülnék a részletes kivitele- 1 zási tervek is. A tényleges építkezés — I az első felvonulási épüle- f tek emelése — a tavasszal I kezdődik meg, a nyáron 1 pedig az út- és vasútvo- 1 nalak építésével együtt | megkezdik a leendő lakó- i telep építését is. Ennek egyik része szolgai | majd felvonulási épületeikül, s 1 így a felvonulási költségek egy | részét megtakarítják. |­A Duna menti Hőerőmű első I gépegységét 1961-ben, a többi 1 hármat fokozatosan 1964-ig 1 helyezik üzemibe. 1 Könyvtáravató ünnepség Pilisvörösvárott Most ünnepelték a pilisvö- rösvárí könyvtár fennállásá­nak ötödik évfordulóját, s ez alkalommal avatták fel az újonnan berendezett könyv- . tá>tielyiséget is-. -Ez a gazdag könyvtár nemcsak szép helyi­ségével dicsekedhet, hanem jó munkájával is. A mintegy 4000 könyvet több mint 700 ál­landó olvasó forgatja. Olvasóterme az ifjúság rendszeres találkozóhelye, ahol már eddig is számos irodalmi előadást rendez­tek. A kiváló könyvtáros-házaspár­nak sikerült elérnie, hegy a könyvtár a falu egyik műve­lődési központjává váljon. A helyi tanács is feladatának te­kinti a könyvtár állandó fej­lesztését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt év végén 3000 forinttal járult hozzá az új polcok elkészítéséhez és meglepetésként rendbehozatta a könyvtár épületének külső részét is. Az Ásványbánya Vállalat nemcsak helyiségét és bútorait adta át az új könyvtár cél-1 jaira, de jelentős összeget is | biztosított a könyvtár további 1 bővítésére. I Pál Ernő Hideg az idő, jól esik megnnelegiteni a kezet a forró j teáspoháron. (Szurok János felvétele) ll«r «C iáién tnegke&ilödnek az íii&O-as népssítinltíiás előkészületei JÖVŐRE PRÖBASZÁMLÁLÁS LESZ A közelmúltban jelent meg a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata, amely utasítja a Központi Statiszti­kai Hivatal elnökét az 1960-as népszámlálás előkészítésére és lebonyolítására. Péter György, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke szerdán sajtótájé­koztatón számolt be a nép­számlálás előkészületeiről. El­mondotta, hogy az ENSZ keretében szüle­tett nemzetközi megegye­zés szerint a jövőben tíz­évenként világszerte tarta­nak népszámlálást. Női ruháknál nappali vi­seletre az úgynevezett „le­zser” forma uralkodik. Tweed és sima szövetből egyaránt készülnek derék­ban nem elvágott model­lek — zsákruhák. ^IIIHIIIIIIIIItllltUillllinilllll!llllllllllllll|ttllllllllllillllHlillllflllllllllllllllllllllillllllltlllllHIMIItlllllltllllltlllUIMIIIIimintmilllllllltllllliniMIIIIHIIIIIII|lllllimMIIIIIIIIIIIIUH>!ltlllllllllHllllllltlinUIHIIt' 1 — Kérek egy me­1 gyei Hírlapot. 1 — Elfogyott már | minden mai lap — | válaszol a vevőnek i Frieber néni. Men- A ruha bőségét övvel fogják | tegetődzés van a össze, ez így célszerű, mivel | hangjában, mintha ő nincs derókbőséghez kötve, | lenne az oka annak, mindenki tetszés szerint szó- | hogy semmit sem tud .vess, vagy laza redőkbe foghat- | adni. Szerda van. ja össze a ruhát. A rakott ru- \ Piaci nap Monoron. háík és a kiskosztümök váltó- | Ilyenkor különösen zatlanul divatosak maradnak. | nagy a kereslet A zárt vagy kivágott ruhák j * kiegészítője a ruha anyaga- I fW" Jánosné ból készült kabátka lesz. A | ruhák franciás vonalúak, s így l , P? ... . ■ kabátkával ^ *«««» | j& „5 hatnak. Újszerű lesz, hogy iadnak nefci di ha egyes ruhákat dupla \ö vállal 100-at. vagy ! 200-at, akkor el is Az újságosbódé dupla varrnak. A közeli időszakban a kö­tött anyag ismét kedvelt díszítő elem lesz. Divatos marad mind a szűk, mind a bő szoknya, valamint a klasszikus vonalú blúz, de több nylon-díszítéssel. A ruhák jóval rövidebbek | Ha fúj a szél, fagy, lesznek, divatszín a szürke és | vagy forrón tűz a zöld minden árnyalata, a fe- | nap, esik az eső, a kete és a sötétkék. A kabátok- 1 sánta, ráncos arcú nál a lefelé bővülő vonal | néni kínálja a szer- melleit újból megjelenik az | kesztőseg és a nyom­egyenes és a lefelé szűkülő \ dák termáikéit. Apró forma, és ismét divatba jön; nylonterítő védi a 1 adja. I 11 éve mindennap | itt ül a Fő téren. Kis i asztalon, mutatós l rendetlenségben fek- | szenek előtte az új- § ságok, folyóiratok. hírlapokat víztől és széltől. Most is ott ül az apró széken. A hi­degtől csak a kék köpeny alatt duzzadó bekecs és a fejét bo­rító kendő védi. Az emberek talán észre sem veszik ezt. Meg­szokták. Sietve ké­rik kedvenc lapjutat, s mennek tovább az autóbuszhoz, a piac­ra, vagy hivatalba. Tudják, hogy Frie­ber nénit mindennap itt találják, termé­szetesnek tartják e3V-egy kedves sza- ' vát. mosolygós sze­mét. Az élet nem törte meg kedélyét, szemének csillogását. Minden monori is­meri őt, bár sokan még a nevét sem tudják. Csak úgy emlegetik: „Az új­ságárusnéni” . S mi­kor kérdezőslködöm tőlük, akkor figyel­nek fel — igaz is, reggelenként már hét órakor kirakosgatja a lapokat, s nem em­lékeznek arra, hogy valaha hiányzott vol­na. Ilyen az emberi természet. Csak ak­ikor tűnik fel vala­mi, ha nincs, ha megváltozik. Ho­gyan tudnák hát, hogy Frieber néni három gyermeket is felnevelt és most egyedül van, 69 éves. Amikor megismer­kedünk, örül, hogy valaki azok közül is meglátogatja, akik­nek az írásait nap mipt nap az emberek kezébe adja. Panasz­kodik, mert a szabad ég alatt kell eltölte- nie egész napját. Megígérték neki, hogy kap egy bódét, még ebben a hónap­ban. Nagyon bízik az igéretadóban Már odaképzeli a térre a kis alkot­mányt, amelyben majd meghúzódik a szél, az eső elől. Lesz kis ablaka. A polcokon rendezetten A népszámlálás természete­sen nemcsak a lakosság egy­szerű számbavételét jelenti, hanem egy-egy ország lakói szociális, nemzetiségi, gazda­sági stb. körülményeinek fel­mérését is. A munka méretei­re jellemző, hogy az 1949-es népszámlálás adathalmaza példáéi mint­egy 16—20 vagont töltött meg, s a feldolgozás ered­ményeit 15 kötetben tették közzé. ‘A nagy munka előkészületei az idén megkezdődnek. A nemzetközi megegyezés értel­mében a felmérést egységes 1 elvek alapján, azonos módsze- fekszenek majd a la- j rekkel vé§zi!k- pók. így télvíz ide-1 Az előkészületek egyik leg- jén ’kis kályha ont-1 fontosabb része az úgyneve- ja majd a meleget, s | zett próbanépszámlálás. Ezt az emberek is köny-1 1959 elején bonyolítják le, nyen rátalálnak az | amikor mintegy 200 000 ember újságosbódéra. Vj | adatait gyűjtik egybe. Ez színfoltja lesz majd a | azért szükséges, hogy megálla- községnek. Frieber 1 pítsák a statisztikusok: vilá- néni megérdemli ezt | gosak, egyértelműek-e a kör­it „beruházási. Két- | dések, megfelelő-e a népszám- millió lapot adott el § lálás szervezési módszere. 11 év alatt. Mintha \ A hatalmas mennyiségű Budapest mtola-1 adat Ö3S2egyűjté,:ében, fel. ko.,ana.t e ; dolgozásában előrelátható­lag 30 000—50 000 ember vesz részt. nek és aggastyánnak | — egy-egy újságot | n yomott volna már e | kezébe. Röviden | A Statisztikai Hivatal a roun- búcsúz- ^ kára főként pedagógusokat, kódunk Indul az 1 nyuSdíjasokat kér majd feL autóbuszom. De Frie-Í * "^számlálás adatai az , , . , = 1960 januar elsejei állapotokat bér nem nem enged = * TT el ilyen egyszerűen. I örokltlk Hazank lako.1­két marókra való I nak vszámat’ a ™e«yek « va' tökmagot nyom a I F^°ik "fP^seget mar néhány zsebembe. - Ha ma- I kette> keso¥\ nyilvánosságra ____ m .1= hozzak, az adatok részletes, tu­g a nem szereti, majd = , , , 1 = domanyos feldolgozásával a gyere iei megeszik = , , , ,*r = azo-nban csak két-harom ev- — szabadkozott tii-± , , 7' § vei később készülnék el. = A Központi Statisztikai Hi- Talán arra gondolt, | vatal elnöke elmondotta, hogy amíg a tökmagot | Magyarországon a soronkö- rágcsálom, addig | vetkező lesz a tizedik hivata- nem felejtem el őt és f los népszámlálás. 1840-ben a a megálmodott újsá- \ maival azonos területen kö- gosbódét. | rülbelül négymillió ember élt. (filyó) i Az 1869 -es adatok szerint a lélekszám ötmillióra nőtt, majd a század elején hétmil­lióra emelkedett. 1949-ben Magyarország la­kóinak a száma 9 200 000 volt, s 1960-ra valószínű­leg eléri a tízmilliót. Érdekes képet mutat a vi­lág népességének alakulása is. Földgolyónkon ma már több mint két és félmilliárd ember él, s számuk 1960-ra valószí­nűleg hárommilliárdra növek­szik. Tudományos számítások szerint a századforduló idején a Föld lakóinak a száma nógymilliárd lesz. A statisz­tikai adatok kimutatása sze­rint a világ népessége napon­ta 120 OOO-rel nőtt, s évenként mintegy 45 millióval szaporo­dik az emberiség. Parkosítják az Érdi Gépállomás területét A Fővárosi Parképítő Válla­lat 'megkezdte az Érdi Gépállo­más parkosítását. A gépállo­más belterületének egy részéa szép parkot létesítenek, a park közepére szökőkútat építenek, hogy a munkában elfáradt traktorosok jobban érezzék magukat, ha szombat délutá­nonként bevonulnak a „köz­pontba”. ___________ K ísérleti üzem hajlított üveg gyártására A fejlődő járműiparunknak mind több olyan biztonsági üvegre van szüksége, amely karambolok esetén nem okoz (sérülést. Ezeket az üvegeket külföldről hozzuk be. A Mű­szaki Üveggyárban a hajlított, edzett üvegek hazai gyártását szeretnék meghonosítani. Ezért mintegy másfélmillió forint költséggel kísérleti üzemrészt állítanak fel. Az úi üzemnek nagyteljesítményű hűtőberen­dezést, kemencét és különleges hajlító szerkezetet rendeltek. /«#ro «PII rádióműsor (6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom