Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

cYtawfl m » KPCirlap 1958. JANUAR 7. KEDD »ni:iiiitiiiifiiiiiiiitifiiiitiiitiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiuiHiifi«i** = I I Több mint 3 millió forint I I Megyénk földművesszö-1 I vetkezetei a SZÖVOSZ l I igazgatóságának felhívásé-I I ra vállalták, hogy gazdasá- f 1 gi önállóságukat 3 millió | I forint értékű újabb rész• | I jegy befizetésével emelik. f I Örömmel közölhetjük, hogy I 1 a földművesszövetkezetek | I eleget tetteik vállalásuknak | | teljesítették ígéretüket. \ 1 Csaknem 3 millió 200 ezer | I forinttal növelték részjegy-1 | alapjukat az elmúlt év jú-§ I Húsától. | | Most rnár több joguk % I van arra földművesszövet-1 1 kezeti tagjainknak, hogv | I sajátjuknak mondják a sző-1 | vetkezetet, mert lényegesen | | több benne a tagok pénze. | I mint volt az elmúlt évben | | A részjegyzések összegéből \ | megyénkben is jelentős be-1 | ruházásokat végeznék eb- | I ben az évben a földműves-1 I szövetkezetek. Minél több | 1 részjegyet fizettek be egy-§ | egy községben, annál töb-f | bet fordíthatnak azok a | | szövetkezetek bolthálőza-i 1 tűk fejlesztésére, csinosítás | 1 sara, korszerűsítésére* 2 ­1 Az értékelés még nem | 1 készült el, de az összesítés | | eddigi adatai azt bizonyít § fjcfe, hogy megyénkben | 1 minden földművesszövet■ | |lkezeti tag mintegy 60—701 | forint értékű részjegyet | | mondhat magáénak, vagyis | | ennyi pénze van a föld | | művesszövetkezet vágyó-1 I nában. Persze, akadnak | | községek, mint Szigetszent | | miklós, vagy Taksony, aholl | a részjegyek egy főre eső | | átlaga meghaladja a 1Q0\ | forintot. liiiRiiiiniiiimiiiimusittmiiiitiniiimfnimmmMiiiiHnmiit Zavartalan a földművesszövetkezeti boltok húsellátása Lesz-e szövetkezeti húsbolt Ddnszentmiklóson? KÖNYVEKRŐL-RÖVIDEN Bizony, az elmúlt években sok panasz hangzott el amiatt, hogy a föleim ű vesszővé tikezeí i húsboltokban nem lehet húst kapni Pontosabban: a hét utolsó napján árusítottak csak húst, ekkor is keveset. Ám az elmúlt év nyarától jelen­tősen javult a falvak húsel­látása. Ha ma akad még község, ahol nem jut ele­gendő hús a lakosok részé­re, azért egyedül és csakis a helyi földművesszövetkezet boltvezetői a felelőseik. Megyénkben jelenleg 149 húsboltja van a földműves­szövetkezeteknek. A legtöbb a monori járásban, szám sze­rint 21. A ráckevei és a dabasi járások minden községében működik húsfoolt. Sajnos, akadnak olyan községek, ahol lehetne, kellene és még sincs húsbolt. A Pest megyei Hír­lap a napokban írt arról, hogy Dánszentmiklóson nem alkar a szövetkezet húsboltot nyitni és inkább egy magán kisiparosra bízza a húsárusí­tást, mert neki az nem kifi­zetődő, meg hogy nincs be- ruházása stto. Kifogás az akad, lehet találni, ha ép­pen keres az ember. Minden­esetre egyszerűbb kifogáso­kat kitalálni, mint eredmé­nyes munkát végezni. A rendelkezés szerint azok­ban a községekben, ahol he­tente 400 kilogramm húst el­adnak, szövetkezeti húsbol­tot kell létesíteni. Csak ab­ban az esetben és ott lehet magán kisiparosra bízni a húsboltot, ahol valóban le­hetetlen a szövetkezeti hús­bolt megnyitása. Ám Dán­szentmiklóson nem ez a hely­zet, és érthetetlen a helyi földművesszövetkezet igazga­tóságának álláspontja. A köz­ségben szövetkezeti húsboltra van szükség, és a földműves­szövetkezetnek minden körül­mények között meg kell nyit­nia ezt a boltot. A napokban a MÉSZÖV is a helyszínen megvizsgálja ezt a kérdést, s valószínűleg megtalálják a megoldást, s még ebben a hó­napban árusíthatja a szövet­kezeti húsboli a húst. Miért csak egy húsbolt van Nagykátán ? Akadnak azért még olyan járások, ahol elhanyagolják a húsboltok megnyitását, pedig a lakosság zavartalan ellá­tása azt megkívánná Igaz, kisebb helységeikben nem va­lami nagy hasznot hajt a hús- bolt, dekát a földmű vessző vet­kezetnek kell képviselnie tag­jai, a dolgozó parasztok érde­keit. És amit esetleg ráfizet a réven, azt behozza a vámon, A nagykátai járás székhelyén például csak egy húsbolt van, pedig a járás szövetkezeti te­rület, vagyis ott a szövetkezet­nek a feladata gondoskodni a lakosság minden irányú szük­ségletének kielégítéséről. Va­sadon maszek méri, Váchar- tyánon sincs hűsbolt, akár­csak Ácsán, Püspökhatvanban, Tápióságon, de még sorolhat­nánk tovább a példákat. De száz szónak is egy a vége: a földművesszövetkezet feladata A fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a napokban megjelent ren­deleté a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről nagy visszhan- '^'^tott ki ínegyenS lakosainál.'"Különösen sok íöldmüvesszövet- kezetl dolgozó, ügyvezető és bolt kezem, értékkezelő kért bennün­ket, közöljük velük a rendelet szövegét, mert nem jutnak hozzá. Kívánságuknak eleget teszünk, és az alábbiakban szőszerint közöl­jük a törvényerejű rendelet szövegét, hatálya alá tartozó állásokat be­töltő azon személyektől, akik munkakörüket 1956. október 1-én Közérdek, hogy a Magyar Nép- köztársaságban csak büntetlen és feddhetetlen előéletű személyek töltsenek be fontos vagy bizalmas munkaköröket, illetve tisztsége­ket. Ennek biztosítására a Nép-köz­társaság Elnöki Tanácsa a követ­kező törvényerejű rendeletet al­kotja. 1. §. (1) 1958. január 1. után fon­tos, illetőleg bizalmas munkakör­be vagy tisztségbe csak büntet­len előéletű és feddhetetlen sze­mélyeket lehet kinevezni, megvá­lasztani, előléptetni, áthelyezni Vagy alkalnfazni, (2) A büntetlen előéletet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. 2. §. (1) A jelen törvényerejű ren­delet alkalmazása szempontjából fontos, illetőleg bizalmas munka­köröket (tisztségeket) a miniszte­rek, a Minisztertanácsnak közvet­lenül alárendelt országos hatás­körű szervek vezetői állapítják meg. (B) A fontos és bizalmas munka­köröket (tisztségeket) a földműves- szövetkezetek tekintetében a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tekintetében a földművelés- ügyi miniszter, a kisipari termelő­szövetkezetek tekintetében az OKISZ elnöke állapítja meg. (3) A jelen törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából fontos és bizalmas munkaköröket betöltő dolgozóik munkaügyi vitáit a ve­zető állású dolgozóikra vonatkozó szabályok szerint kell elintézni. 3. §. Az erkölcsi bizonyítványt a belügyminiszter által megbízott tzerv állítja ki. 4. §. (l) Az erkölcsi bizonyítvány­ban csak jogerős bírói büntető Ítélet tüntethető fel. (2) Amennyiben az erkölcsi bizo­nyítványt kérő személyre nézve a Belügyminisztérium nyilvántartá­sában jogerős bírói ítélet nem sze­repel, a bizonyítványon „bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel” közlést kell alkalmazni. 5. §. Az erkölcsi bizonyítvány il­leték köteles, az illeték mértékét a pénzügyminiszter a belügymi­niszterrel egyetértésben állapítja meg. 6. §. Az erkölcsi bizonyítványban foglalt téves megállapítások helyes­bítése miatt a kérelmező a bizo­nyítvány kiállításától számított 15 napon belül kérelmet nyújthat, be a belügyminiszterhez. A jogerős ítélettel alá nem támasztott be­jegyzés törlését a belügyminiszter rendelheti el. A belügyminiszter elutasító döntése ellen a kérel- mező panasszal fordulhat a leg­főbb ügyészhez. 7. §• Az erkölcsi bizonyítványok kiállításának rendjét a belügymi­niszter állapítja meg. S. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet vagy annak végrehajtása­ként kiadásra kerülő jogszabályok vagy ezt követően történt kineve­zéssel (választással, alkalmazással, áthelyezéssel, előléptetéssel) töltik be, 1958. június 39-ig az erkölcsi bizonyítványt pótlólag be kel) kérni. (2) Azokat a személyeket, akik a jelen §. (1) bekezdése végrehajtása során büntetlen előéletüket erköl­csi bizonyítvánnyal igazolni nem tudják, a jelen törvényerejű ren­delet hatálya alá nem eső alacso­nyabb munkakörbe kell áthelyez­ni. Ez ellen a határozat ellen jog­orvoslatnak helye nincs. (3) Olyan kiváló képzettségű sze­mélynek, akinek a tevékenysége a népgazdaság érdekei szempontjá­ból nélkülözhetetlen, , kivételesen indokolt esetben a miniszter, a Minisztertanács Személyügyi Tit­kárságának vezetőjével egyetértés­ben a munkakör betöltését _akkor is engedélyezheti, ha az illető bün­tetlen előéletét erkölcsi bizonyít­9. §. Azt, alri alkalmazottak fel­vételére, kinevezésére, átheiyezé- ser£,..plöl^ptet?gprg. jogosult és aki a jelén törvényerejű rendelet ren­delkezéseivel ellentétben erkölcsi bizonyítványt a kinevezésre, alkal­masáéra, előléptetésre vagy áthe­lyezésre kerülő személytől nem kér be, büntetett előéletű vagy nem feddhetetlen jellemű személyt a 8. §. (3) bekezdésében foglaltak megsértésével olyan munkakörben alkalmaz, kinevez, előléptet, vagy áthelyez, amely munkakör a jelen törvényerejű rendelet és végrehaj­tási rendelkezések értelmében fon­tos és bizalmas munkakörnek mi­nősül, fegyelmi eljárás útján fele­lősségre kell vonni. 10. §. Bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel bünte­tendő az az alkalmazottak felvéte­lére, kinevezésére, áthelyezésére, előléptetésére jogosult személy, aki jelen törvényerejű rendelet és en­nek végrehajtására szolgáló jog­szabályok rendelkezéseit szándéko­san vagy ismételtön megszegi. 11. §. Jelen törvényerejű rendelet 1858. január 1-én lép hatályba. Dobi István s. k.. a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára is, érdeke is, hogy községében húsboltot nyisson. Előfordulhat, mint sok he­lyen, hogy nem lehet állandó­ra egy húsboltost alkalma-zni. Dunabogdányban ezt úgy ol­dották meg, hogy a heirtesi képesítéssel rendelkező hús- boltvezető egyben a szövet­kezet felvásárlója is. Kitű­nően el tudja látni feladatát, elégedett a lakosság, s még a földművesszövetkezet is meg­találta számítását. Mint írtuk, bőségesen van hús, szinte korlátlanul. Igaz, magunk is tapasztaltuk, hogy akadnak községek, ahol még- sincs vagy csak kevés hús van a húsboltban. Éppen azért a MESZÖV-ben Szirmai István elvtársinál, az élelmiszer-cso­port vezetőjénél érdeklődtünk, mi is hát az igazság: van-e hús, vagy nincs. Amennyi húst rendel a szövetkezet, annyit kap — Van, korlátlanul. Ameny­nyi húst rendel a szövetkezet, annyit szállít részére a Váci, a Ceglédi Húsipart Vállalat, vagy a Fővárosi Sertés- és Marhavágóihíd. A hiba ott van, hogy a szövetkezetek nem kül­dik be idejében az igénylése­ket. Január 6-án például még egy gramm húsra sem küldött be megrendelést a nagykátai járás 13 szövetkezete, sőt a gödöllői járás sem. úgyszintén a ceglédi járás sok községe sem. * — Ilyenkor kapnak-e húst a községek? — Az eddigi gyakorlat sze­rint kaptak, igaz, kevesebbet a szükségesnél. Ez évtől kez­dődően azonban már csak annyi húst kap a szövetkezet húsboltja, amennyit előzetesen megrendeltek, mert semmi szükség nincs a hús költsé­ges kocsikáztatására. A múlt év harmadik negyedévében mintegy 60 vagon húst adtak el földművesszövetkezeteink. Friss adataink még nincse­nek ugyan, de a negyedik ne­gyedben hasonló mennyiség fogyott el. A kiszállított hús túlyomó többsége friss tőke­hús volt. Fagyasztott húst in­kább nyáron kapunk, de azt csak a megfelelő jégszekrény­nyel rendelkező húsboltok árulnak. Igen nagy problé­mát okoz a jég hiánya. Végezetül csak annyit, hogy­ha egyik-másik községben nincs hús a szövetkezeti bolt­ban. a helyi szervek először azt nézzék meg, rendelt-e és mikor a boltos. Mert a za­vartalan húsellátás biztosítá­sa nemcsak elsőrendű ellátási feladata a szövetkezetnek, ha­nem politikai kérdés is. Csekő Ágoston vánnval nem tudja igazolni, ... ....................................................................»<•»>■• "... ..................... A boltos fiatal, de szakmájában nagy tekin­télynek örvend. Féltő gonddal, szeretettel neveli az új szakemberjelölteket, a tanulókat. Még arra is jut ideje Kecskés Károlynak, a Törteli Földművesszövetkezet műszáki boltja vezetőjének, hogy segítse a szövetkezet poli­tikai munkáját A Szigetszentinártoni Földművesszövetkezet állomásnál levő vendéglőjének vezetője csak­nem egy évtizede Somhegyi György. Ez idő alatt még nem volt leltárhiánya, nem volt el­lene panasz Mathies: A francia forradalom j magyar közönség előtt /í eléggé ismeretlen Mathiez neve. Pedig a francia történe­lemtudós a történetírás egyik jelentős alakja, annak ellené­re, hogy szemléletének kispol­gári osztáhjkorlátai életművé­ben is fellelhetők. Több mint harminc esztendőt szánt Mathiez arra, hogy a francia forradalomról alapos, tények­kel, hatalmas adatanyaggal érvelő művet alkosson. A fran­cia forradalomról írt rnű, mely 1927-ben jelent meg elő­ször, a tudományos világ nagy eseménye volt. Mathiez művé­nek középpontjában Robes­pierre alakja áll, ő iképvfseli az igazi nemzeti és forradalmi politikát. Merész, új dolog volt ez, hiszen addig a hivata­los történetírás Dantont tar­totta a forradalmi politika képviselőjének. De Mathiez ennél is továbbmegy, s beiga­zolja, hogy a jakobinusok vádja Danton ellen nagyrészt helytálló volt, s Danton gya­nús kapcsolatai az arisztokrá­ciával, s a királyi udvarral még inkább bizonyítják ezt. Művében a marxista állás-* ponthoz közelállóan elemzi a gazdasági tényezők hatását a forradalom politikai történe­tére, a tömegek mozgására, a politikai pártok állásfoglalá­sára. S ugyanakkor jelentős erénye könyvének az is, hogy a tömegeket nem valami va­kon mozgó erőnek ábrázolja, hanem komoly tudományos igénnyel rajzolja weg a tö­megek igazi erejét, mely gaz­dasági és politikai tényezőkön alapul, s melyet soha nem le­het figyelmen kívül hagyni. Az ízléses kiállítású köny­vet a Bibliotheca Kiadó bo­csátotta a közönség elé, s az nemcsak szakembereknek, ha-* nem történelmet tanító peda­gógusoknak, történelem iránt érdeklődőknek is kedves, hasz­nos olvasmánya lesz. Salten: Bambi S alient nem kell a magyar olvasóközönségnek be­mutatni. Az állatregényeivel világhírt szerzett író gyer­mekkorunk kedvenc könyvei­nek szerzője, ma is élénken él emlékeink között, s bizonyára minden szülő szívesen adja gyermeke kezébe Salten egy- egy művét, hogy a csemete is megismerje a Salten-könyvek különleges érzésvilágát, azt ’a finom lírát, melyet a szerző könyveinek minden oldala su­gároz. A Bambi, Salten könyvei között a legsikeresebb, szinte minden nyelvre lefordították, sokhelyen nyolc-tíz kiadást is megért. Bambi, a kedvesen csetlő-botló őzbakoedka egye­dül marad. Az öreg, az őzek apja vezeti be az erdő életé­nek rejtelmeibe, míg végül Bambi annyi bölcsességet gyűjt össze, annyi tapasztala­tot szerez, hogy ő kerül az Öreg helyére, s most már 5 vezeti be a fiatalokat az élet rejtelmeibe. Egy őz regénye ez a könyv, tele lírával, a termé­szet csodálatos, leheletfinom ábrázolásával. Nagyon szép ol­vasmány, öröm. ilyet a gyere-* kék kezébe adni. S a Móra Ferenc Könyvkiadótól, mely a Bambit megjelentette, csak az a kérésünk: kövesse a Bambit a többi Salten-regény, öregek, fiatalok örömére• Harte : Egy bánya főrfénete j jarte, ez a sokat próbált, n kalandos életű amerikai író az amerikai kapitalizmus kérlelhetetlen bírálója, ostoro- zója, Semmi sem szent előtte, csak az emberi haladás, az em­berek boldogulása. Könyveiben, így az Egy bá­nya történetében is. melyet most az Európa Könyvkiadó bocsátott az olvasóközönség elé, élesen leleplezi az ameri­kai kapitalizmust, a XIX. szd. végének spekulánsait, kalando­rait, akik a kist&késeket fel­használva, ezreket kizsákmá­nyolva, hatalmas vagyonra tesznek szert, s nem rettennek vissza a vesztegetéstől sem. Hanté könyve lerántja a leplet az amerikai életforma ^demok­ratizmusáról“ is, hűen bemu­tatja, hogy a rtagykapiialisták hogyan vásárolják meg az ál­lamhatalmat, hogyan állítják azt üzleti terveik szolgálatába. A könyv egy higanybánya történetén keresztül széles raj- zot ad a századvég Ameriká­jának társadalmáról, gazdasági viszonyairól, de ugyanakkor az írónak jut arra is ere je t hogy bemutassa: hogyan öli ki a kapitalizmus az emberi tu­lajdonságokat, hogyan állítja mindennek a középpontjába a pénzt, a pénzszerzés elsőre n- dűségét. Egy félvér lányka fi­nom, gyönyörűen ábrázolt sze­relme szövi át mindezt, s te­szi az olvasmányt maradandó emlékké. Gergely Márta: cAz örökös G engely Márta könyvei iro­dalmi életünkben mindig eseményt jelentenek. A sajátos stílus, a sajátos mondanivaló élvezetes, izgalmas olvasmány- nyá teszik minden könyvét, s ami csak emeli ennek értékét, az az, hogy bátran — és te­gyük hozzá: biztonságos kézzel — nyúl a mai témákhoz. A ma problémái, az alakuló forron­gó társadalom egyes rétegei­nek gondjai', bajai kapnak he­lyet könyvének lapjain. Az örökös jó tegény. A Magvető Könyvkiadó helyesen tette, amikor megielenhetési lehetőséget biztosított ennek a bátorhangú könyvnek, mely nem a kívülálló szemével bí­rál, teszi szóvá társadalmi éle­tünk visszásságait, hanem úgy, hogy segíteni akar. a figyelmet hívja fel arra: ne tegyünk ilyet többé. Ennivaló pesti srácok a könyv szereplői, olyanok, akik nem rettennek vissza a gaz- emberségtől sem, persze nem nagy ez a gazemberség, de ha idejében nem nyúlunk bele a gyerekek életébe, akkor való­ban elcsúszhat életük, igazi gazember lehet belőlük. A gye­rekek, az iskola, a szülők vi­lága váltogatja egymást a könyv lapjain. Makár Imre, a könyv főhőse életének szálait bogozza az író, s ezen keresztül élő, igaz alakok sora vonul félj egy-egy részét elevenítve meg mindennapi életünknek. A közvetlenség, a meghitt hang, ahogyan erről a nőíró beszéL megkülönbözteti a könyvet a férfi írók műveitől. így csak asszony tud írni. így csak az tud írni. aki maga is keresztül­esett mindazon, amit megele­venít Az örökös érdekes, izgalmas olvasmány. Talán azzal a jel­zővel is lehetne illetni, hogy pedagógiai regény. S hogy ilyen természetű írás mennyi­re hiányzik, azt mutatja a könyv eddigi sikere is, ezért bátran ajánlhatjuk minden szülőnél:, mindenkinek, aki csak gyerekekkel foglalkozik — s — ó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom