Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

1958. JANUAR 4. SZOMBAT. 3 v\,*CiMap A cukorrépatermelés gépesítése "Ä Kevés olyan munkaigényes [ növényünk van, mint a cu­korrépa. Tizennyolc féle munkát kell elvégeznie e nö­vény termesztése során a ter­melőnek. A munkákat azon­ban a növény több terméssel, nagyobb jövedelemmel há­lálja meg., Érdemes tehát fáradni vele. Érthető, ha manapság egyre gyakrabban emlegetik a cukorrépa-ter­mesztés gépesítését, avagy szaknyelven szólva a komplex gépesítést. Hazánkban leg­fontosabb növényeink ter­mesztésének komplex gépesí­tése elvileg teljesen, gyakor­latban pedig nagyrészt meg­oldott feladat. Nagyüzemi gazdaságainkban, termelőszö- vetkezeteinikben a gabonafé­léiknél, takarmánynövényeink­nél, sőt még a kukorica ter­mesztésénél is szép sikerrel alkalmazzák a termelés csak­nem teljes gépesítését. Nem így áll a helyzet a cukorrépánál, mert ezt a növényt még mindig a 20—25 év előtti módszerekkel termel­jük; Komplex gépesítésének kísérletei pedig csak a jövő gazdasági évben kezdődnek meg. Ha vannak is ezen a téren mulasztások, azért szü­lettek eredmények is. így a répatermelés egyik legnehe­zebb muníkájánál már sok helyen alkalmazunk gépeket A répa betakarításánál tehát már megkönnyítik a gépek a termelők munkáját. Ilyen gép nálunk a ZR—3 répalazító és az RS—2 répaszedőgép. A ZR—3 répalazitó a répának a talajból való ki­lazítását. illetve kiemelését végzi. Hidraulikával rendel­kező Zetor vagy Lanz-Bull­dog traktor üzemelteti. Három lazító kése három répasort emel ki a földből. A gép súlya 145 kilogramm, tíz órás műszakban hat kát. holdon ké. pes elvégezni a répa kiemelé­sét. Az így kilazított répát azonban kézi erővel kell ösz- szegyűjteni, kocsira rakni és j elszállítani. Az RS—2 répaszedő-gép vagv répakombájn már lé­nyegesen több munkafolyama­tot végez el. A répát _ nem­csak kiemeli a földből, d? meg is tisztítja a rátapadt rögtől és egy szállítómű segít­ségével az utána kötött pótko- csiba rakja. Ilyenformán egész | a nemenkénti vetéssel. De nézzük sorjában, milyen lesz néhány éven belül hazánkban is a gépesített cukorrépater­mesztés? A cukorrépa szőnyegszerűen puha, finom morzsa lékos ve­tőágyat igényel. A talajelő­készítés a mélyszántásnál szo­kásos még nagyobb mélységű szántással kezdődik, melyet simítózás, tárcsázás, többszö­rös boronálás követ. E munkák gépesítése már megoldódott. Külön probléma a vetés, amelyhez speciális cukorrépa­vetőgépek szükségesek. És itt kell kitérnünk a szemenként! vetőgépekre. Köztudomású, hogy jelenlegi répafajtáink úgynevezett gomoly termésé­ben két-hérom szem mag van. Ezért a gomolyokat szegmen­tálni kell. azaz egyes magokra szétválasztani anélkül, hogy az egyes magok megsérülné­nek. így lehet magot nyerni a szemenkénti vetőgépekhez. A másik eljárás már inkább növénynemesítői feladat. Az úgynevezett poliploid répafajták között van olyan, amely hat- van-hetven százalékban egy magot terem. Van tehát re­mény arra, hogy olyan fajtá­ikat állítsanak elő, kellő sze­lekció után, amelyek ugyan­csak alkalmas magot szolgál­tatnak a szemenként vető gép­hez. Ezek a vetőgépeik igen precíz vetőelemekíkel vannak ellátva, amelyek teljes biz­tonsággal két és fél centiméte­res tőtávolságra helyezik el az egyetlen magot. Az így kelt répasorban megfelelő ka­pával (hosszú nyelű kapával) könnyedén, hajlongálás, hasa- lás nélkül el lehet végezni az egyelést. Egyetlen mozdulat­tal kivághatja a munkás a tő- távolságok között szükségte­len növényeket. Ezzel tehát a legfárasztóbb, legkellemetle­nebb munka is kiesik a cukor­répa termesztéséből. A továb­biakban tökéle(ese.p gépesíthe­tő a növényi és állati kártevők elleni védekezés, a trágyázás minden változata és a könnyű kerti traktorokkal vagy ' az úgynevezett kis robotgépekkel a kapálás is. Mint az előbbiek­ben ismertettük, a kilazítás, szedés és rakodás gépesítése j már nálunk is gyakorlatban j megoldódott feladat. A cukorrépa-termesztés tel­jes gépesítése nem távoli feladata mezőgazdaságunknak. Miután cukorrépa vetésterületünk je­lenleg száznyolcvanezer hold s ezt a területet a jövőben sem fogjuk túl nagy arányban nö­velni, nem látszik szükséges­nek, hogy a cukorrépa-gépesí­tés gépeinek gyártására hazai iparunk rendezkedjék be. A gépek fokozatos megvásárlásá­ra a következő években sor kerül majd s minden bizony­nyal a gépelt; nagy része az egyéni cukorrépa-termelőknek is hozzáférhető lesz a gépállo­másokon keresztül. A cukorrépa termesztése öt­hat év múlva már zömmel gé­pesített lesz, nem igényel te­hát olyan sok fáradságos ké­nyeremények kifizetése Az év végén megtartott bé­kekölcsön-sorsolásokon csak­nem 300 000 kötvény számát húzták ki, összesen 80 millió forint nyereménnyel. A sorso­lás után az Országos Takarék- pénztár elkészítette hivatalos nyereményjegyzékét, amelyet megküldték valamennyi OTP- fióknak, s az összes postahiva­talnak. Ezek alapján január 3-án, pénteken országszerte megkezdték a nyertes kötvé­nyek beváltását. Korunk legkülönösebb könyve Párizsban a minap jelent meg korunk legfurcsább könyve. Ez a könyv, amely egy ismert francia iró műve, felsorolja a légyfogás legjobb módszereit. A könyv 350 ol­dalas. zi munkát, mint ma. Újtípiisú benzinmotoros targoncák készülnek a Prés- és Kovácsoltarugyárban ágak és üzemek igényei sze­rint tíz különböző kivitelben Újtípusú motoros targoncák gyártását kezdték meg az ipari üzemek részére a törökbálinti Prés- és Kovácsoltarugyárban. A targoncákat benzinmotor hajtja, így egyszerűbben ke­zelhetők és más szempontból is alkalmasabbak, mint az ál­talában használt elektromos meghajtású targoncák. A mo­tort kerékkel elfordítható for­gózsámolyra szerelték, hogy a négy méter hosszú jármű kis helyen is meg tudjon fordulni. A 2—2,5 tonna teherbírású targoncákat az egyes ipar­— más-más méretű es több irányban billenthető platóval, illetve szekrénnyel — tervez­ték. Készítenek majd keskeny- nyomtávú vágányokon alkal­mazható motorvontatású sín­kulikat is. A jövő évben három-négy­száz új típusú motoros targon­ca készül a Prés- és Kovácsolt- árugyárban. Az év közepétől a benzinüzeműnél sokkal gazda­ságosabb dieselmotorral lát­ják el a targoncákat. Száz kilométer magasságból nappali fénybe lehet borítani a Földet A „Szovjetszkaja Aviacíja“ a szovjet tudomány új, merész tervéről ad hírt. A szovjet tudósok szerint lehetőség van arra, hogy a rakéták segítségével nátriumot löveljenek fel száz ki­lométer magasságig, ahol a nátrium az oxigén-atomokkal ösz- szevegyülve nagy, fényenergiát fejleszt. Ezzel az eljárással percekre több száz' négyzetkilométeres területet lehet mester­ségesen megvilágítani. Ugyancsak a „Szovjetszkaja Aviacija“ hírt ad arról, hogy ma már lehetséges 100 kilométerig terjedő magasságban mes­terséges elektronfelhőket létesíteni, amelyek visszaverik a rö­vidhullámokat. E célból rakétákkal 100 kilométer magasságba nitrogénmonoxiddal telt tartályokat lőnek fel. A tartályok ott kiürülnek és a nitrogénmonoxid az ottani oxigénatomokkal vegyülve nagy elektronsűrűségű rétegeket alkot, amelyek öt kilométerre is kiterjedhetnek. iiiiiiiiwiiiilimiHiimmiiiimHiinnMwiiiHimmtiiumiimHmmiiiiniimHHimiiimiwmmMHmHMWHiiiwmmwimwimimiHfiiwiimiNimmwmiMmiiwnimMi gépcsoport dolgozik egyszerre A vontató traktor erőleadó tengely segítségével üzemek teti a RS—2-t, amelyhez pót­kocsi van kapcsolva. Mind a két gép sikeres üze­meltetéséhez döntő fontossá gú, hogy a répasorok ne legye­nek 46 cm-nél távolabb egy­mástól és ezek a sőrék egye. nesek legyenek.- Igen fontos ezenkívül az is, hogy a leta- karítósra váró répaföld ne le gyen nagyon gyomos, mert a gyomoß területen igen nehéz a traktort egyenesen kormá-1 nvoznii. Mindkét esetben a | gépek sok répát sérthetnek meg, tehát nagy veszteséget | okoz az üzemeltetésük. Ezért; ezeket a gépeket általában csak nagyüzemi művelésnél lehet alkalmazni, ahol az egyenes sorú vetésre és a gyomtalanításra komoly gon­dot fordítottak. E gépek alkalmazása máris komoly segítség a cukorrépa- termelésben, de még koránt sincs segítségükkel megold­va a cukorrépa komplex gé­pesítése. A komplex gépesítés ugyanis azt jelenti, hogy a talajelőkészítéstől- elkezdve a növényápolási munkákon át egészen a betakarítás befeje­zéséig minden jelentősebb munkát géppel végzünk. So- 1 kan kérdezhetik, hogy ez egyáltalában megoldható-e a cukorrépa termesztésénél. Hi­szen a répatermesztés egyik legnehezebb munkája az egyelés. már pedig ilyen „okos’’ gépet aligha lehet szerkeszteni. A cukorrépater­mesztés teljes gépesítése már több külföldi országban teljé­ién megoldódott. Megoldott az egyelés is, igaz, hogy nem egyelő géppel, hanem A PILIS HEGYSÉG A Pilis egy keskeny, mind­össze 35 km hosszú és 10 km széles, északnyugat-délkeleti irányú hegyvidék, amelynek határai északon: Esztergom— Cserepesvölgy—Kétbükkfanye- reg—Hármasforrás völgye— Szurdok—Pomáz, keleten a Duna folyása, délen pedig a dörög—püisvörösvár—solymári süllyedés. A hegység délkeleti részén, a főváros közelében emelkedik a Kevélyek csoportja. A csobán- kai nyereg keleti oldalán a Kis Kevély, Nagy Kevély, Csúcs­hegy, Oszoly, Ezüsthegy, Csil­laghegy, nyugati oldalán pedig a Hosszúhegy emelkedik, ame­lyet egész hosszában kisér a Pilisi patak a Szurdokkal. A Pilistető csoportja észak­nyugaton Dorog felett a 309 méter magas Strázsaheggyel kezdődik, innen nyugat-keleti irányú gerincet alkotva emel­kedik a Fehérszirten, öreg- szirten, Borostáson keresztül a Pilisig, amely nemcsak a hegy­ség, hanem egyben a Dunántúli Középhegység — 757 méterre emelkedő — legmagasabb pont• ja is. A Pilistől keletre a hegy­ség lezökken a szántói és szent- j kereszti medencékbe. A Pilis hegységnek eddig i megismert része a Dunántúli ; Középhegységnek folytatása. ; Létrejöttében ugyanazok az \ erők működtek közre, mint a ; Bakony—Vértes vonulat kelet- ; kezésében. A földtörténeti kö- \ zépkorban tenger volt \ a hegység helyén. A tenger \ vizének apró állatai, amelyek I testük védelmére meszes héjat választanak ki, hosszú idő alatt tömegesen pusztultak el Mész- vázuk, valamint az üres csiga­házak, kagylóhéjak vastag ré­tegben gyűltek össze a tenger fenekén. Belőlük képződött az a mészkő, amellyel a Pilis hegy­ségben lépten-nyomon találko­zunk. A több ízben visszahúzó­dó, majd ismét előnyomuló ten­ger újabb mészkő, agyag és homokkő rétegeket halmozott a triász korban leülepedett dolo­mit és mészkő rétegekből álló táblára. A Pilisnek így kiépült alapfelülete azonban nem ma­radt nyugalomban. A belső erők munkájának következté­ben a rétegek, amelyek erede­tileg vízszintesen települtek, felemelkedtek, összegyűrődtek, összetöredeztek, egyes darabolt a mélybe süllyedtek, mások mint hegyrögök helyben ma­radtak. Hosszú törésvonalak keletkeztek, amelyek szinte katonás rendbe állították a mészkőtábláikat, s így össze­függő vonulatok alakultak ki. A hegyek békés, fehér mészkő- szirtjei furcsa ellentétben áll­nak a pomázi völgy másik ol­dalán emelkedő, andezitből és tufából álló sziklák haragos- színű sötétszürke kőzetével. Nyaranta a turisták ezrei keresik fel a Pilist, hogy ter­mészeti szépségeiben gyönyör­ködjenek. Az erdő zöld palást­ját áttörő sápadtarcú nxészkő- szirtek, a meredek sziklafalak, a magasbanyúló karcsú kőtor­nyok valóban felejthetetlenül szép képpel lepik meg a ter­mészetjárót. A mészkő pusztu­lásából ugyanis nem lankás hegyoldalak, hanem meredek sziklafalak, vad szurdokok ke­letkeznek, amelyeknek mélyén gyakran kis patakök kristály­tiszta vize üdíti a szomjas turistát. A mészíkőhegyekben általá­ban kevés a víz. A Pilis hegy­ség mészkősávjában is így van. A mészkő mohón elnyeli a csű- padékvizet, amely a hegység belsejének zeg-zugos útjain vész el, vagy valahol messze, a völgyek síkján, a hegység lá­bánál bukkan fel újra. Ez a mohóság okozza a mészkő vesz­tét. Valamennyi kőzet közül éppen a mészkő az, amelyet legkönnyebben támad meg a víz. Némelyik fajta mészkő jobban ellenáll a víz hatásának, a másik kevésbé, de egyik sem menekül meg, ha. vízzel talál­kozik. A víz oldó szobrászkeze vési ki a merész oszlopokat, a fennsíkok mély tölcséreit, a mészfal rejtélyes üregeit, a barlangokat. így keletkezett a Pilis hegység számos barlangja is. A Kis Kevély északi oldalá­ban nyílik a Mackóbarlang. A Kevélyek oldalában még több kisebb barlang is van. A gerin­cen találjuk az Aranylyuk zsomboly kürtőjét, a kevély- nyergi turistaház közelében pedig a Természetbarát zsom­bolyt. A hegység ismertebb barlangjai még: a Macskabar­lang, Ördöglyukbarlang, Le­gény- és Leánybarlang, Csévi- barlang. A Pilis hegységben a maga nemében páratlan, gipsz- kristályairól nevezetes a sá- torkőpusztai strázsahegyi bar­lang. Kellő őrizet híján szép képződményeinek, kristályai­nak egy részét tönkretették. \ Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnökségi ülése értékelte a KPVDSZ kultúrnevelési munkáját a SZOT ez irányú határozata alapján. Ez a munka sok irányú, változatos. Van egynéhány egészen jó szakága, mint a művészeti csoportok és a tánccsoportok. Nem kielé­gítő azonban a könyvtárak helyzete. Kevés vállalat rendelkezik könyvtárral, nem frissítik a könyveket, kevés az új, érdekes olvas­mány. Most, a szakszerve­zeti költségvetés elkészítésé­nél, szakszervezeti bizottsá­gainknak ezt figyelembe kell venniök. Az elnökség elismerően nyilatkozott a KPVDSZ kö­zönségszervező munkájáról. Jó dolog az, hogy kihasznál­va Budapest közelségét, szín­házjegyet biztosítanak a dol­gozóknak. De még többen igényelnének színházjegyet, ha a szakszervezeti szervek még többet törődnének a szervezéssel. Megkezdődött a szabad akadémia keretében folyó is­meretterjesztő előadássoro­zat. A váci elvtársak — a dolgozók igényeinek megfele­lően — orvosi előadásokat szerveznek. Már kialakult egy törzsgárda azokból, akik szívesen járnak az előadás sokra. Jó lenne, ha a többi járásban is szerveznének ilyent, de változatosabb, több témából. A pénzintézeti dolgozók számára lehetővé teszik, hogy a Budapesten tartandó szakmai jellegű előadások teljes szövegével megismer-* kedhessenek. Arról is gon­doskodnak, hogy a konzultá­ciós kérdésekre szakszerű vá­laszt kapjanak. Ezek az elő­adások, mint például A nem­zeti jövedelem és a pénzügyi mérlegek néhány kérdése cí­mű, nagy érdeklődésre tarta­nak számot. Sok elméleti kérdésre sze­retnének választ kapni a dolgozók. A jövőben az ilyen irányú munkára is több gon­dot kell fordítani. Ahhoz, hogy a KPVDSZ a jövőben emelni tudja a dolgozók kul­turális színvonalát, ismerni kell minden funkcionárius­nak a SZOT augusztus 2á-i határozatát. Ez részletesen tartalmazza a kulturális ne- velőmunka elvi irányvona­lát. A nevelés nem valami szakszervezeti reszortfeladat, hanem az egyik alapvető te­vékenység. Ifjúsági küldöttségek utaznak baráti országokba Budapesten ülésezik a DÍVSZ végrehajtó bizottsága A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nemzetközi kapcsolatai az idén tovább erősödnek, s már az év elején — januárban, februárban — számos baráti látogatásra, külföldi utazásra kerül sor. A KISZ Központi Bizottságá­nak delegációja Várnai Fe­rencnek, a KISZ Köziponti Bi­zottsága titkárának vezetésével pénteken lila zik a Német'De­mokratikus Köztársaságba. Ja­nuár 15-én indul Moszkvába a budapesti KISZ-fiatalok kül­döttsége, amely a moszkvai komszomolisták meghívásának tesz eleget. A küldöttek két­hetes szovjetunióbeli látogatá­suk alatt megismerkednek a szovjet főváros ifjúságának. életével és a Komszomol-szer- vezetek munkájával. A Jugoszláv Népi Ifjúság szervezete január végén ren­dezi meg kongresszusát, ame­lyen szintén részt vesznek a magyar fiatalok küldöttei. A küldöttség előreláthatólag ja­nuár 25-én indul Belgrádba. A demokratikus ifjúságii mozgalmak egyik legjelentő­sebb nemzetközi eseménye Budapesten zajlik le: február 12—-L5-e között fővárosunkban ülésezik a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség végrehajtó bizottsága. Az ülésen a DÍVSZ legutóbbi kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról ta­nácskoznak. Ebből az alkalom­ból öt világrész országaiból mintegy 80 ifjúsági vezető ér­kezik hazánkba. Valamikor egy hévforrás na­gyobb víztárolója lehetett. Érdekes a hegység növényvilága is. Mivel a Pilis hegység kü­lönösen sök növénytani rit­kasággal dicsekedhet, most a növényzet általános jellemzése helyett csupán ezeket az érde­kességeket ragadjuk iki. Ezek: a maradvány fajok, a bennszü­lött fajok és a bennszülött ma­radványfajok. Ha valamelyik növényfaj nem alkot összefüggő állo­mányokat, hanem csak egyes helyeken, aránylag kis szám­ban él, ha elterjedési határai nem tágulnak, hanem össze­szűkülnek, közeli fajrökonai nem élnek, akkor azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy a faj egy régi — egykor életké­pes — faj maradványa. A tu­domány maradvány (re- liktum) fajoknak nevezi az ilyen fajokat. A jégkorszak utáni meleg idők maradványai a Földközi-tenger és Fekete­tenger környékéről származó vetővirág. Kis sárga virágai szeptember végén, október elején jelennek meg. Termé­se csak a következő évben érik meg. A bennszülött (endemi­kus) növények száma na­gyobb, mint a maradványfa­joké. A bennszülött meghatá­rozás nem azt jelenti, hogy valamely növény kizárólag a mi országunkban terem. A nö­vények „szülőföldjének’' hatá­rai nem egyeznek az államha­tárokkal. A bennszülött fajők kialakulását földrajzi ténye­zők is elősegítik. Minden erő­teljes, fejlődő növényfaj ter­jeszkedni igyekszik. Terjesz­kedése akkor áll meg kisebb, körülhatárolt területen, ha továbbterjedését valamilyen környezeti ok megakadályoz­za. Óceáni szigeteken, magas hegységekben így maradnak egyes növényfajok bennszülöt­tek. A Kárpátok koszorújával körülhatárolt területnek, a Magyar Középhegységnek helyzete kedvezett bennszülött fajok kialakulásának. A kö­zéphegységi és az alföldi fa- jók nem tudták átlépni a Kár­pátok láncát. Megtorpantak a magas hegységek lábánál és előhegyein. A Pilis hegy déli fekvésű mészkőszikláin élő bennszülött növényünk a ró­zsás fülfű, vagy kövirózsa. Pozsgás levélrózsái könnyen gyökeret vernek, ha a szélt vafjy esővíz tovább sodorja őket. Sziklakertekben is jól megtelepíthető. Ilyen benn­szülött növény még a kékes borkóró, a kései szegfű és a budai nyúlfarkfű is. Van végül — kevés számú — bennszülött marad­vány fajunk is. Ezek közül egyik a pilisi len. Jel­legzetesen maradványnövény. Csupán a Pilis hegységben a Kisszénás északi dolomitlejtő­jének alsó részén virít. Másutt nem fordul elő. Aranysárga, illatos virágai helyenként sű­rűn borítják a kopár dolomit- törmeléket. Elterjedési terü­lete nem tágul. Tekintve, hogy másutt nyoma sincs, nyilván nemcsak maradvány, hanem egyszersmind bennszü­lött növény is. A dolomitsziklákon előfor­dul egy másik bennszülött ma­radványnövény, a magyar gurgolya is. Ez a növény már nemcsak a Pilisben, ha­nem a Magyar Középhegység nyugati részétől a váci Naszá­lyig megtalálható. Kiss Jánosné tanár, a TT1T tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom