Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
euer MEerr.t ■irrá/} • m ^fCirlap 1958. JANUAR 28. KEDD mm FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET A tények bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek valóban a szövetkezés előiskolái Befejeződött a megye termelési társulásainak felülvizsgálata A földművesszövetkezeti kiosztották az első mestercukrászi címeket A Szövetkezetek Országos Szövetsége nemrég úgy határozott, hogy azoknak a legjobb cukrászoknak, akik mér tíz esztendeje dolgoznak a szakmában, és legalább három évet a földműveszövetkezetek- nél töltöttek, mestercukrászi címet kell adni. Az első ilyen címeket az elmúlt hetekben adták ki öt földművesszövetkezeti cukrásznak: Sipos István kisvárdai, Szamai István nagycenki, Kovács Kálmán ácsi, Ulitz Béla kunhegy esi és Hartai Józseí vasvári fölömű- vesszövetkezeti dolgozónak. A mestercukrászi címet dokumentáló okmány mellé egyha- vi átlagkeresetüknek megfelelő jutalmat is kaptak a kitüntetettek; Biztosítsa lakóépületét és gazdaságát tűz- és viharkárok esetére. Befejeződött megyénkben a földművesszövetkezetek kebelén belül 1953-tól kezdődően megalakult szákcsoportok és társulások felülvizsgálata. Érdekes képet mutatnak a számok; 1953 és 1955 között 17, 1956- ban 24, míg 1957-ben 59, a felülvizsgálat napjáig 112 mezőgazdasági, szőlő- és gyü- mölcstermelési és 82 méhészeti társulás alakult (ez utóbbiakat most nem vizsgálták fölül). A felülvizsgálás 1957. november-20-tól ez év január 20-ig tartott. A vizsgálat megkezdése idején megyénk területén 80 szakcsoport és 32 társulás működött 4298 taggal, 6550 kh. földterülettel. A tények szerint a legtöbb társulás 1956 —57-ben alakult, aminek magyarázata az, hogy ekkor éreztette hatását az 1956 júliusában megjelent1 párt- és kormányhatározat, majd az 1957- ben ( napvilágot látott MSZMP agrártézisei. Ezek alapján végezték munkájukat a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében a párt- és tanácsa, valamint földműves- szövetkezeti szerveink; Látszattá rsulásokra semmi szükség nincs A felülvizsgálás során 12 társulás működési engedélyét kellett visszavonni, a budai és ráckevei járásokból kettő- kettő, a gödöllői járásban három, a nagykátai járásban Aki másnak vermet ás, (maga iszik jogoti sört) ji közmondás SÍ azt mondja, hagy aki másnak vermet és, maga esik bele. Tiny- nyén ez a közmondás most megváltozott. Vermet ásnak itt az emberek, a földművesszövetkezet vendéglőjének udvarán, nem is kicsikét. Hat méter átmérőjű, köralakú verem, öt méter ■mély lesz. Ez lesz a szövetkezeti jégverem. Úgy jönnek ide a tagok dolgozni, hogy — ki mit tud, aképpen segít. Egyik agyagot lapátol, másik kocsival a gerendákat hozza, harmadik nádat vág, odakint a határban a Cseri-tó partján, aztán ugyanígy vágnak jeget is majd, jeget is hordanak -— társadalmi munkában. Ha a szó szoros értelmét nézzük, akkor — mivel nem saját udvarukon , ássák a vermet — elmondhatják T-t másnak ássák. —< De azért mégis mink isz- szuk meg ennek a levét! — mondja tréfásan Erdei László a gödör szélén. —■ Persze, majd a nyáron! Persze a „levét” itt már átvitt értelemben kell használni, mégpedig oly módon, átvitt értelemben, hogy átviszik majd a jeget innen a jégveremből a sörös hordókra, lehűtik vele a jó söröcskét, aztán isszák a meleg nyárban. Itt Tinny én nincs is más földművesszövetkezeti élet, csak most ez a veremásás (meg persze a bolt, amelyben árusítanak), mert Tinnye, a Perbál és Vidéke Körzeti FöldműveSszövet- kezet egyik része. JÖHET A HIDEG,- VAN TÜZELŐ BŐVEN NEM ETTE MEG A KUTYA a telet, máris megjött a hideg. Ilyenkor gyakrabban járnak a tüzelőtelepekre. Megyénkben a földművesszövetkezetek 110 tüzelőanyagtelepen árusítanak tüzelőt. Az első negyedévre 950 vagon szenet, 150 vaglon brikettet és 200 vagon tűzifát kapnak a telepek. A negyedévre szükséges áru egy részét már le is szállították. A földművesszövetkezeti tüzelőtelepeken kívül a Budapest környéki Tüzép Vállalatnak megyénkben 42 telepe van, így majd minden község lakossága helyben meg tudja vásárolni az egész év folyamán a szüfcsé-x ges tüzelőt. Igaz, e téren sok panasz hangzik el. A tüzelőtelepeken levő szén minősége nem megfelelő. Túl sok bennük a pala, s nincs választék. Ugyanis a tüzelőtole- pek a hozzájuk legközelebb levő bányákból kapják a szenet. És bizony a nógrádi bányák szenére kevesen mondanak dicsérő szókat. Az ócsad telepen 6 vagon, a dabasin 12. a támo- kin 6: a sóskútin 6 vagon olyan szén van amit a lakosság csak vonakodva vásárol meg, mert azok nagyobb része pala és kő. Segíteni kellene valahogy a bajon. A dorogi és tatai, no meg a borsodi bányák szenére alig- alig hallatszik panasz, csakhogy ebből a fajtából csak nagyritkán kapnak a telepek. A BRIKETTELLÁTÁS viszonylag zavartalan. Érdekes, hogy egyre többen vásárolnak szén helyett brikettet. Ennek oka az is, hogy a brikett jobb minőségű a szénnél, s az árkülönbözet ellenére is megéri, ha brikettet tüzelnek. A jelenlegi szükségletet fedezi brikettből a készlet. A tüzifaellátásnál már lényegesen több megint a panasz. Előre kell bocsátanunk, hogy negyedéves átlagban a vásárlók rendelkezésére áll a szükséges tüzifaménnyiiség. Az ütemezéssel van baj. A fa egy részét importból biztosítják, s ha a külföldi fa késik, nem tud szállítani a Tüzép sem. Jobb helyzetben vannak azok a telepek, ahová a közeli erdő- gazdaság szállít hazai fát, például a nagykátai és monori járások egy részénél és a gödöllői járásiban. négy, míg a váci járásban egy társulás engedélyét kellett visszavonni. A 12 megszüntetett társulás közül nyolc szőlő- gyümölcstermelési társulás még 1953 elején alakult, de többszöri felszólítás ellenére sem voltak hajlandók a legkisebb közös ténykedést sem kifejteni, Ezek a társulások még akkoriban születtek, amikor a szövetkezeti, dolgozók prémiumfeltételének egyik pontja bizonyos társulások megalakítása volt. Ez a 12 társulás a felülvizsgálat során sem volt hajlandó semmiféle közös ténykedés kialakítására, ezért helyes és jogos, hogy működési engedélyüket visszavonták. A megmaradt f" kereken 100 mezőgazdasági szőlő- és gyümölcstermelő társulás 4202 taggal, 6468 kh. földterületen gazdálkodik és 8407 állatot gondoz. Nem szólunk most a 82 méhészeti társulásról és az utóbbi hetekben alakult szakcsoportokról. A társulások alapszabályai tnajd mindenütt rögzítik a közös termelési ténykedés kialakítását, a közös alap képző sét, és megjelölik annak módszereit. Az alapvető munkákat (szántás, vetés, áraszt ás, növényvédelem, értékesítés stb.) általábad közösen végzik. A hernádi szakcsoport 70 tagja tagonként 100 forintos részjeggyel járult hozzá a közös alap képzéséhez, ezenkívül a közösen értékesített borok minden literje után 20 fillért közös alapra fordítanak; A szakcsoportok és társulások tagjai 4881 kh. földterületet. bírnak saját tulajdonukban, a többi tartalékföld. * Közös termelési ténykedést főképpen az állami tartalékterületeken végeznek. Akadályozza a szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoportok közös tevékenységének kialakulását, hogy igen szétszórt területen fekszenek a tagok szőlő- és gyümölcsterületei. Azért az egyéni tulajdonban levő földeken is végeznek közös ténykedést. Jelentős összeget tesz ki a közös vagyon, amivel a szakcsoportok rendelkeznek. A közös tulajdonban levő kisgépek, felszerelési tárgyak érteke meghaladja a 730 ezer forintot Megyénkben a szakcsoportok közül legtöbb közös vagyona, mintegy félmillió forint értekben a budaörsi „Mávag” szőlő-gyümölcstermelőd társulásnak van- Présházuk, három borpincéjük, 25 magas - nyomású permetezőjük, hordóik stb. szolgálják mind- annyiuk érdekeit. A ceglédi hegyközség tagjai csaknem százezer forint értékű közös vagyonnal, készpénzzel és felszerelési tárgy- gyal rendelkeznek. A pilis- csabai juhászati szakcsoport 40 kh. területű közös szántó- területéről az Mén 84 ezer forint értékű, közös alapot képező takarmányt takarított be. A ceglédi juhitenyésztő szakcsoport tagjai birtokában találunk egy közös tejfeldolgozó üzemet és készpénzt, csaknem 40 ezer forint értékben. Igaz, a szakcsoportok gondozta 8400 darab állat többsége egyéni tulajdonban van de egyre több társulás döntött úgy, hogy az idén már közös állatállományt is beszereznek A tatárszentgyörgyi és a ceglédi juhtenyésztő szakcsoportok 350—400 juhval közös állomány létesítését tervezik. illetve valósítják meg. Sajnos, sok helyen akadályozza a közös állatállomány képzését a legelőhiány. A társulások tagjai nemcsak a termelői munkákat végzik évről évre fokozatosabban közösen, hanem az értékesítést ts. Szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportjainknak tíz borkimérése van s ezekben tavaly egy millió 300 ezen forint értékű termelői bort adtak el A közös értékesítés mellett jelentősen érvényesült a közös beszerzés is. Az elmúlt évben a szakcsoportok közösen vásároltak 120 vagon vetőburgonyát, 20 vagon meszet, 12 vagon rézgá- licot, 40 ezer darab szőlőkarót és 2500 vagon szervesitirá- gyát. Végezetül szólni kell még a szákcsoportok közös termelési tevékenységéről. Megyénk összterületének mintegy 90 százaléka a fővárost ellátó zöMövezeten belül fekszik, tehát szinte minden növényfélesége c korlátlanul tudnak értékesíteni S hogy még egyre szaporodnak a társulások, ez azt bizonyítja, hogy a földművesszövetkezetekbe tömörült parasztság megbarátkozott a szövetkezés gondolatával felismerte a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt, melyet elsősorban a közös beszerzés, a közös termelési tevékenység és kisebb mértékben a közös értékesítés terén vesz igénybe. A kép, melyet Itat adtunk megyénk szakcsoportjainak életéről nem teljes. Ám ebből is látható, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésének elválaszthatatlan részei, állomásai a földművesszövetkezetek keretén belül tműfcödő termelői társulások, szakcsoportok. Sok segítséget kannak, de még többet várnak, elsősorban a földművesszövetkezetektől. Tavaly, az ellenforradalom után félszáznál több termelői társulás alakult megyénkben, teljes egészében a dolgozó parasztság kezdeményezésére, döntően az MSZMP agrártéziseinek nyilvánosságra hozatala után. Belemagysrázás nélkül is kiolvasható a számokból, az adatokból, hogy pártunk helyes mezőgazdasági politikája találkozik a dolgozó parasztság tettekben megnyilvánuló tetszésével Csekő Ágoston I SZAKEMBER LESZ BELŐLÜK | | 169 tanuló dolgozik a megyében a földművesszö! vetkezeti boltokban. Legtöbben vegyes szákra jelentkez- | tek, sőt akadt közöttük egy kirakatrendező is. Éveken ke- ! resztül nem volt tanulóképzés a kereskedelemben és en- I nek bizony érezzük a hátrányait. A jó kereskedő aranyat 1 ér, ahogy a szakmában mondják. És ezekből a ma még ! boltokban gyakorló tanulókból hét-három év múlva szak- ! emberek, kereskedők lesznek, akik ismerik a szakma min- f den fortélyát. A napokban megvizsgálta a MÉSZÖV a kereskedelmi | tanulók helyzetét a földművesszövetkezeti boltokban, | Megállapították, hogy legnagyobb részük szakmai képzés- ! re alkalmas egységekben dolgozik és előmenetelük alap- | ján mindannyian alkalmasak a kereskedelmi munkára. | Persze kell hozzá becsületes, szorgalmas munka és sok- | sok tanulás. Miskolci István, aki a ceglédi szövetkezeti áruházban | dolgozik, már a tablót is el tudja készíteni, s gyakorlata | van az áruátvételben is. Ugyanitt Ványi Sándor már har- 1 madik hónapja önállóan dolgozik a férfi-konfekció asztá- ! lyon, oktatója szerint egy segéd sem különben. A túrái | szövetkezeti boltban Sima Vera jártas az adminisztrációs | munkákban s egyedül veszi át a beérkező árut, ami pedig | nem kis dolog. A tanulók nemcsak a szakmai dolgokat tanulják meg, | hanem máris részt vesznek a szövetkezet politikai mun- | kajában is. Törteién például Fehér Klára, K. Tóth Mh- ! hály, Bakos István tanulók 10 tagot szerveztek be a föld- | művesszövetkezetbe, s a részjegyjegyzési munkákban is | segítettek, míg Tűri Sándor négy tagot szervezett be és | 5 kh cukorrépára köttetett termelési szerződést, | Akad persze közöttük is olyan tanuló, akiből nem | nagyon lesz kereskedő. Túrán L. L. tanuló gyakran italo- | zik barátaival, s ez a munka rovására megy. V. J. Sziget- I újfalun már két esetben „bukott” le cigarettalopáson. És 1 sok olyan tanulót találunk, akik számtanból buktak meg, | pedig számolni tudás nélkül nem lehet elképzelni jó ke- ! reskedőt. Előfordul, hogy a tanuló ugyan szivvel-lélekkel dól- | gozik, tanulni akar, csakhát éppen az oktatója nem meg- | felelő, vagy gyakran változik. Az egyik galgahévizi bolt- ! vezető a tanuló előtt hangoztatja, hogy megutálta a ke- I reskedelmet stb. Ez megingatja a tanuló bizalmát. Télidőben sok set esküvő, sokan érdeklődnek Cegléden, a szövetkezet bútorboltjában bútorok iránt Mi szem, szájnak ingere, minden megtalálható az aszódi szövetkezeti cukrászdában A földművesszövetkezetek tervei a mezőgazdasági termelés segítése érdekében M‘ i vitatja meg a Szövetkezetek Pest megyei Központja, a MÉSZÖV igazgatósági ülésén a mezőgazdasági osztály előterjesztésére, hogy mik a földművesszövetkezetek feladatai az elkövetkező években a mező- gazdasági termelés növelése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén. Az igazgatóság elé kerülő tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz, adott lehetőségeinkhez képest. A javaslat szerint a földművesszövetkezetek biztosítják tagjaik szőlőoltvány- és facsemeteszükségletét és felvilágosító munkát végeznek a jól bevált tájtermő fajták telepítése érclekében. A budai járásban az őszibarack, míg a ceglédi, nagykátai és váci járásokban a kajszi- barack termelését kell elősegíteni. A váci, szentendrei, gödöllői, nagykátai és ceglédi járásokban tovább akarják fejleszteni a szamóca- (földieper) kultúrát és újakat alakítanak ki Cegléd, Pilis, Ko- csér, Törtei területén. A váci, szobi, budai és egyéb, erre alkalmas járásokban a málna, egres és ribizli telepítését fogják szorgalmazni és a rendelkezésükre álló eszközökkel elősegíteni. A földművesszövetkezetek segítségével az elkövetkező három évben málnából 120 kh-t, szamócából 200 kh-t, ribiz- liből 130 kh-t, egresből 40 kh-t, míg spárgából 530 kh-t kell telepíteni. A telepítéseknél a termelőket (tsz-ek, szakcsoportok, egyéni gazdák) állami hitelekkel és különböző kedvezmények megadásával (szaporítóanyag, trágya, gépi talajforgatás stb.) is elő kell segíteni. A szőlő, gyümölcsfa és bogyásgyümöl- csűek, valamint a spárgatelepítés elősegítése érdekében Gyálpusztán szaporítóanyag előállító anyatelepeket létesítenek. Itt 1 kh málna, 2—2 kh ribizli és szamóca anyatelepet, a spárgatelepítéshez S kh-n létesítenek szaporítóanyag iskolát. A szőlőtelepítések fejlesztése érdekében 5 kh-n szőlővessző gyökereztetö iskolát, 11 kh-n őszibarack, kajszi, meggy, almafacsemete iskolát létesítenek. A z öntözéses zöldéi ségtermesztés elősegítésére a MÉSZÖV a megyei gépállomások igazgatóságával közösen megállapodást köt a meglevő csaknem 500 öntöző kismotor hasznosítására és azok további növelésére. (A földművesszövetkezeti kisgép-kölcsönző akción keresztül évente 80 ”100 darab új öntöző kismotort szereznének be.)
