Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
1958. JANUAR 26. VASÄRNAP fcirlap 7 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? | CARACAS és ANKARA ■v a külpolitika ref lektor álma Kilyukadt az amerikaiak venezuelai olajos hordója? Egy diktátor ismét megbukott. Az eset maga nem kelt különösebb feltűnést Dél- Amerikában, ahol a katonai puccsok szinte hétiről hétre követik egymást. Mégis, a venezuelai eseményekre és Marcos Perez Jimenez diktátor bukására az egész világ felfigyelt — a New York-i tőzsdétől a Columbiába menekült venezuelai politikai menekültékig. A magyarázat erre nyilvánvaló: Venezuela a kontinens olajban leggazdagabb országa s ebben nagy súllyal érdekeltek a különböző amerikai olajmonopóliumok — elsősorban a Standard Oil oj New Yersey —, amelyek kezűikben tartják az egész olajtermelés kétharmadát. S hogy ez mennyit jelent, ahhoz elég utalni Venezuela évi olajtermelésére, amely megközelíti a 120 millió tonnát. A másik ok, amely a venezuelai eseményeket' a külpolitika fényszórójába állította: az a kíméletlen reakciós diktatúra, amelyet Jimenez meghonosított az országban, hogy elkerülje ingatag uralmának bukását. Jimenez hatalomra kerülésekor, 1948-ban és 1949-ben, a kommunisták és más haladó szellemű hazafiak ezreit gyilkoltatta le — sokan pedig elmenekültek az országból. Jimenez volt az, aki befogadta Argentína megbukott reakciós diktátorát. Peront — s ezzel csak tovább haragította maga ellen a dél- ámerlkai országokat De a néhányhetes tüntetések és a maracay-i katonai lázadás eredményeként végül is tarthatatlanná vált az egész néppel szemben álló Jimenez helyzete. Először bele kellett egyeznie, hogy a tábornokokból és katonatisztekből alakult juntával ..megossza’’ a hatalmat, majd csütörtökre virradóra repülőgépen elmenekült az országból — Dominikába, az amerikai kontinens másik legreakciósabb diktátorához, Trujillőhoz. Természetesen Jimenez előzőleg gondoskodott arról, hogy ősz- szeharácsolt több millió dolláros vagyonát külföldi bankok széjfeiben helyezze biztonságba . ; ; Jimenez tehát megbukott s ezzel együtt minden bizonynyal végeszakad Venezuelában a sötét reakció uralmának is — de vajon meddig fejlődhetnék jelenleg aiz események, a demokratikus kibontakozás irányában? A polgári személyekből alakult új kormánv és az öttagú katonai junta eddigi tevékenysége erről nem sokat árul el. Igaz, hogy számos politikai meneküli — Jimenez ellenzékének Columbiába menekült része —- repülőgépeken máris visszatért Caracasba. Az is tény, hogy a junta vezetője „nagyobb politikai jogokat’’ ígért a nép számára, „amelyeket eddig nem gyakorolhatott’’. De ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a junta más lépéseit, nevezetesen azt a hűt, amely szerint ők biztosították Jimenez elmenekülését, másodszor pedig, hogy a junta vezetője a diktátor bukása után nyomban felkereste az amerikai ügyvivőt és „biztosította őt, hogy az amerikai érdékeket továbbra is tiszteletben tartják’’. Ez pedig nem kis dolog, mert eddig csupán az amerikai érdekek diktálták Venezuela bel- és külpolitikáját, pontosabban: az amerikai olajtársaságok érdekei. Ezek pedig megkívánták az ország iparosításának teljes elhanyagolását, Venezuelának „amerikai olajoshordóvá alakítását —• amely Jimenez segítségével eddig sikerült is. Érthető, hogy a Standard Oil és társai — amelyek évenként összesen közel egymilliárd (1956-ban pontosan SOS millió) dollár tiszta hasznot húznak a venezuelai olaj kutakból — nem nyugodnának bele könnyen ennek megváltozatásába. Ezért várható, hogy az amerikaiak — a hosszú évtizedek során beépült embereik segítségével — mindent megtesznek majd a haladás keretének visszaforgatásáért. A tények azonban tények maradnák: Jimenez bukása ismét azt bizonyítja, hogy immár Dél-Amerikában is egyre körülményesebbé válik az amerikaiak uralmának fenntartása. Hiszen Jimenez bukásának legfőbb oka a venezuelai nép amerikaellenessége volt. Az amerikaiak venezuelai „olajos hordója’’ léket kapott..; A következő hetek és hónapok eseményei megmutatják: milyen nagy ez a lék és hogyan sikerül az amerikaiaknak azt betömni. A* ankarai tárgya loasztalnal A világpolitika talán legérzékenyebb pontján, a Közép- Keleten — Törökország fővárosában, Ankarában — hétfőn, .január 27-én összeülnek a bagdadi paktum tagországainak kormányfői és Dulles amerikai külügyminiszter, hogy a világnak ebben a térségében megerősítsék az imperializmus helyzetét & előkészítsék az agresszív paktumok, nevezetesen a NATO, a délkelet-ázsiai SEATO és a közép-keleti bagdadi paktum egybekapcsolását egy amerikai vezetés alatt álló úgynevezett „viUigpaktumba‘% Anglia, Törökország, Irán, Irak és Pakisztán — a bagdadi paktum tagjai — és az Egyesült Államok (amely formálisan még nem tagja a paktumnak, mert Washington igyekszik megjátszani a többi arab állam előtt a „jófiú“ szerepét) ankarai értekezlete tehát nem sok rokonszenvet vált ki a Közép-Keleten, különösen ha arra gondolunk, hogy Dullest erősen foglalkoztatja az ebben a térségben létesítendő amerikai rakétakilövő állomások terve. Az amerikaiak — akik köztudomású, hogy nem rendelkeznek inteíkon tinen tálig rakétákkal — a Szovjetunió határainak közelében próbálják elhelyezni közepes hatósugarú rakétafegyvereik kilövő állomásait. Ezért pedig egyik közép-keleti ország sem lelkesedik, még a bagdadi paktum tagállamai sem. Ebben a kérdésben az amerikaiak egyelőre csak a török kormányra számíthatnak — a többiek elzárkóznak az amerikai atomfegyverek és, rakéták befogadása elől. Az amerikaiak — nevezetesen Dulles — helyzete nem könnyű azért sem, mert a közép-keleti országok közvéleménye és kormányai nagy rokon- szenvvel fogadták azt a szovjet javaslatot, hogy a Közép- Keletet tegyék békeövezetté, atomfegyvermentes térséggé. Ez az elképzelé? hasonló a Rapacki lengyel külügyminiszter részéről javasolt közéveurópai atomfegyvermentes övezethez. Mindkettő megvalósulása fontos lépést jelentene előre a leszerelés, a nemzetközi feszültség enyhülése felé, ^uiiíKmimiiitiiiiiiiiiiüiiiiiHMMiiiiuuituiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiii Heti külpolitikai kisnaptár: JANUÁR 20., IIETFÖ: I Dzsakartában aláírták a ja- = | pán—indonéz békeszerződést, | | amelynek értelmében megszű- % | nik a két ország közötti hadi- i = állapot és Japán 80 millió font | | sterlinget fizet háborús kár- | § terítésként Indonéziának, | A Vivian Fuchs vezette angol | | expedíció elérte a Déli-sarkot. | JANUAR 21., KEDD: I Az SZKP és a Szovjetunió 1 1 minisztertanácsa felhívást inté- § = zett a szovjet mezőgazdasági 1 | dolgozókhoz, hogy már az idén = 1 érjék utol az Egyesült Államo- | | kát az egy főre jutó tejterme- I | lésben. 1 Bonnban, egynapos villám- = 1 találkozón, az atomfegyverke- \ | zés meggyorsításáról tárgyalt a | | nyugatnémet, az olasz és a = 1 francia hadügyminiszter. 1 JANUAR 22., SZERDA: | | A Béke-Világtanács titkár- = | saga közölte, hogy leszerelési | i és nemzetközi együttműködési | | kongresszust hív össze az idén E i júniusra. | Otto Grotewohl, a Német De- | 1 mokratikus Köztársaság mi- | = niszterelnöke televíziós beszé- | I dében javasolta, hogy a két | 1 német állam lakossága szavaz- = 1 zon arról, vajon az NDK és a = 1 Vémet Szövetségi Köztársaság | E csatlakozzék-e az atomfegyver- | | mentes övezethez. | JANUÄR 23,; CSÜTÖRTÖK: | | Megbukott Jimenes. a vene- \ 1 zuelai diktátor és repülőgépen " | Dominikába menekült. A nyugatnémet parlament \ külügyi vitájában az Adenauer § kormány elutasította Bulga- | nyin és Rapacki javaslatait. | JANUÁR 24., PÉNTEK: § A Magyar Népköztársaságban f és a Román Népköztársaság- = ; ban egyaránt ünnepélyes kere- f \ tek között ünnepelték meg a f ; magyar-román barátsági szer- § i ződés aláírásának tizedik év- | i fordulóját. Hansen dán miniszterelnök \ | kijelentette, hogy kormánya 1 ; helyesli a kelet-nyugati csúcs- § ■ találkozót. ' E JANUÁR 25.. SZOMBAT: | Zarubin — a Szovjetunió tá- = ; vozó washingtoni nagykövete — = : Nixon amerikai alelnökkel tár- | : gyalt. Az Egyesült Államok i ; külügyminisztériumában kije- i : íentették, hogy néhány napon = ; belül aláírják a szovjet—ameri- f \ kai kultúregyezményt. Dulles természetesen ellen, kező szándékokkal utazott Ankarába, de nehéz elképzelni, hogy tervei nagyobb sikert- aratnak, mint a párizsi NATO- értekezleten, ahonnan csupán „félsikerrel“ térhetett haza. Hiszen nem valószínű, hogy a ciprusi kérdésben egymással szembenálló angolok és törökök, a Bahrein-szigetekre bejelentett iráni igény miatti feszültség légiköréiben asztalhoz ülő angolok és perzsák — és ezt sorolhatnánk így tovább — elsimítják összes nézeteltéréseiket. Sebes Tibor Venezuela fővárosa, az ezer méter magasban, hegyek között épült Caracas. A képen a megszökött diktátor palotája látható — előtte tankok örködnek. GAZBA SZE Óvjuk állatainkat a vitaminhiánytól A z állatoknak a fehérje, a keményítő, a zsír, a só és a víz rendszeres adagolásán kívül nélkülözhetetlenül szükségük van vitaminokra is. A vitaminok szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből és különböző szerves anyagokból tevődnek össze, amelyek hiánya betegségeket, gyakran elhullást okoz. Az A-vitamin hiánya súlycsökkenéssel, bőr és nyálkahártya megbetegedés, sei jár. A B-vitamin hiánya étvágytalanságot, fáradtságot, ideggyulladást, izületi görcsöket, vérszegénységet okoz, így az állat fejlődésében visszamarad. C-vitamin nélkül az állatok izomvérzést, foghúsvérzést kapnak, a fogak és csontok fejlődése visszamarad. A beteg Az utolsó tolvajfogás- a legjobban bevált \ Lunsin amerikai város i i rendőrsége nemrég tettenér- I i te és elfogta az Egyesült Ál- | ! lamok legveszedelmesebb I ! gépkocsitolvaját, a város 1 i rendőrfőnöke értekezletre I ! hívta össze az egész kör- | i nyék rendőrnyomozóit, a I : veszedelmes autótolvajt pe- I i dig utasította, hogy mutas- | í sa be előttük a gépkocsilo- \ \ pás különböző fogásait. A = j gépkocsitolvaj erre szívesen 1 I vállalkozott és „szemléltető § I oktatásával“ szinte bámv- | I latba ejtette a nézőközönsé- 1 ; get. Utolsó trükkje annyira 1 I elámítottá a nyomozókat I I és a rendőröket, hogy ezt a | I pillanatot felhasználva tel- | I jes gázt adott és a kísérleti | ; gépkocsin oly gyorsan tűnt | ! eí, hogy máig is bottal ütik | i a nyomát. állatnak fájdalmai vannak, nehezen lépked, gyakran lábra sem tud állni. A D-vitamin hiányától az állat csontjai el- puhulnak. Ha E-vitamin hiányzik a szervezetből, az állatok szaporodóképességüket vesztik el. K-vitamin hiánya esetén az esetleges sebek so- káig véreznek, mert a vér a levegőn nem alvad meg. Az F- vitamin hiányakor pedig fejlődésében marad vissza feltűnően a jószág. Ezért kell nagyon ügyelni az állatok váltó-* zatos téli takarmányozására^ A vitaminhiányból eredő betegségeket a zölden szárított szénafélékkel és egyéb takarmányok etetésével előzhetjük meg. Irtsuk a fagyöngyöt , fák egyik legveszedelmesebb parazitája a fagyöngy* A Ez a növényi élősködő a fa ágán helyezkedik el, kis zöld bokorhoz hasonlít, tévéiéit csak a késői fagyok beálltakor hullajtja el. Termése sárgásfehér bogyó, melyet a léprigó visz evés közben más fák ágaira. A bogyóból kieső magok megtapadnak, tavasszal kicsíráznak és gyökerei az ágak háncs-* szövetei alá hatolnak, a fa nedvét fogyasztják. Az ilyen ágak előbb elsorvadnak, majd elpusztulnak. A fagyönggyel fertő* zott ágat, vagy ágrészt távolítsuk el. Ha a fertőzés csak kezdeti, akkor az ágnak azt a részét, amelybe az élősdi növény gyökerei behatoltak, vágjuk ki, a sebhelyeket pedig sebkátr ránnyal kenjük be. Hogyan lesz jóízű a tej? Mindenki tudja, hogy a tejet nem szabad huzamosabb ideig istállóban tartani, mert a párolgó ammónia bűzétől trá- gyaszagú lesz. Erősen befolyásolja azonban a tej ízét a takarmányok etetése is. A tej keserű lesz a dohos bükkönytől, vagy ha savanyú szénából, angol perjéből, vagy francia perjéből, valamint baltacímből sokat etetünk. A virágzás előtt vágott lucernától, vörösherétől halizű, a sok felhérmustártól csípős, a bőven etetett takarmánykáposztától pedig karcos lesz a tej ize. A sok csalamá- dé megédesíti a tejet, viszont a nagymennyiségű szalmától, a kilúgozott, rossz szénától ízet' lenné válik. A hagymafélék íz« etetés után 30 perc múlva, a lucerna és a siló íze pedig már egy óra múlva megérzik a tejen. A takarmányok izét az etetés után 2—3 óra múlva érezzük meg a tejben legiá- kább, legkevésbé pedig 5—6 óra múlva. Ezért lehetőleg fe- jés után etessünk és minél több féléből állítsuk össze a ta. karmányokat. Óvjuk a burgonyabogár természetes pusztítóit A fogoly és a fácán vadászatát előírások szabályozzák — nagyon helyesen. Kevesen tudják ugyanis, hogy ezek a vadmadarak milyen sok hasznot hajtanak. így például burgonyatermelésünk legveszedelmesebb ellenségét, a burgonyabogaira!; — az emberen kívül — egyedül ezek pusztítják. A fertőzött burgonyaterületeken a fogoly naponta 60—80, a fácán 90—120 burgonyabogarat és álcát eszik meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kaliforniai burgonyabogár azokat a földtáblákat lepi el legjobban, ahol a foglyot és a fácánt a téli vadászatok idején kipusztították. Hasznot hajtanak ezek a madarak á gyommagvak nagyarányú fogyasztásával is, mert eleségüknek csak 4,7 százaléka a hasznos növényeink magva, míg 95,3 százalékát gyommagvakból és növényi rovarkártevőkből szer. zik meg. Ne zavarjuk a kérődző állatok nyugalmát A szarvasmarha, kecske és a juh etetés közben csak nagyjából rágja össze a takarmányt. Ilyen állapotban nem is tudja megemészteni, ezért kérődzés közben újból megrágja. Kérőd- zéskor álmos lesz az állat, lefekszik, hogy zavartalanul pihenjen. Ilyenkor nem szabad megzavarni, mert különben az elfogyasztott takarmányt rosszul fogja értékesíteni. A kérődzés a takarmány elfogyasztása után a szarvasmarhánál 30—70, juhnál 20—45 perc múlva kezdődik. Ennyi idő alatt a lenyelt takarmányból gázok képződnek, amelyek a félig megrágott eleséget 8—12 dekányi adagokban a bendőből az állat szájába tolják vissza. Ezt a falatot az állat 20—90 rágással, fél-háromnegyed perc alatt péppé őrli és ismét lenyeli. A szarvasmarha naponta átlagosan nyolc, egyéb összetettgyomrú állataink pedig 4—6 órán át kérődznek. (h. v.) ©ISM A fakfrok 15. vi igkone-resszusa alkalmával készült ez a kép: egy indus fakir mellkasának ..acélosságát” teszi próbára. Ennek bizonyságául egy ötven emberrel megrakott teherautó ..hajtott fel” a fakir mellkasára. Senki sem akadt, aki utána csinálta volna... Összeesküvést lepleztek le Bolíviában sek azt mondották, hogy szervezkedésük „kommunistaellenes mozgalom” volt, a hivatalos kormánylap szerint pedig „reakciós összeesküvésről” van szó. Inofuentos tábornok 1957 közepéig a hadsereg parancsnoka volt, majd a kormány katonai attasének nevezte ki, egyesek szerint azért, hogy eltávolítsa az országból. A letartóztatott polgári személyek közül egyesek az ellenzéki Szocialista Falange Párt tagjai. A bolíviai kormány közölte, hogy összeesküvést lepleztek le, amely a köztársasági elnök meggyilkolására és a kormányhatalom átvételére irányult. Az összeesküvésben a rendőrség és a hadsereg egyes csoportjai, valamint polgári személyek vettek részt s egy személyt már meg is bíztak az elnök meggyilkolásával. A politikai rendőrség szerint Clemente Inofuentos tábornok volt az összeesküvés vezetője. A letartóztatottak közül egyeV