Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
ms. JANUÄR 25. SZOMBAT mrt UEcrti WCirlap 160000 forintos kórt okoztak a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat sikkasztó vezetői bői az alkalmi béreket fizesse ki. Vány a ezt az összeget is szemrebbenés nélkül zsebre- vágta és élelmiszert vásárolt belőle. Hogy ebből a sikkasztásból ne legyen baj, úgy állapodott meg Vágnerrel: bejelentik a rendőrségen, hogy a vállalat kézikasszáját ismeretlen tettesek feltörték és abból 5000 forint körüli összeget elloptak. Ványa ezenkívül még 1956 novemberében 18 000 forintot vett fel és ebből 9000 forintot saját és a Vágner által eszközölt vásárlások kifizetésére fordított. A Dunaharaszti Sütőipari Vállalat a budapesti XI— XII. Sütőipari Vállalatnak 40 zsák lisztet adott el 9000 forintért, Ványa vette fel ezt az összeget is. de a pénztárba nem fizette be. Weiller telepvezető vallomása szerint ő sem maradt ki a díszes társaságból. Az ellen- forradalmi időkben a kenyérért befolyt összegből 15 00C forintot sikkasztott és miután a fakészletből szállítólevelek nélkül nagyobb mennyiségben vitetett egyik üzemegységből a másikba, 48 000 j forint értékű fa tűnt el a Dunaharaszti Sütőipari Vállalatnál. Vágner a lisztelszámolás során is 2300 forint kárt okozott. Mikor már szorult a hurok disszidált, majd pár hónap múlva visszajött és tovább i folytatta feles üzleteit Vánvá- j val. Nem maradt ki a társaságból Pongrácz József, a sütőipari vállalat anyagbeszerzője sem, akiről kiderült, hogy szintén részt vett a kunszentmik- lósi takarmányvásárlási akciókban. Bűnvádi eljárás alá vonták Rauscher Anna főkönyvelőt in, aki elmulasztotta főnökei számláját ellenőrizni és hozzájárult ahhoz, hogy a sikkasztások több éven át folyhassanak. A rendőrség az ügyben befejezte a nyomozást s a Pest- megyei Ügyészség el is készítette a vádiratot, majd benyújtotta a Pest megyei Bírósághoz, hogy ott minél előbb letárgyalhassák Ványa—Vágner—Weiller és társai bűnügyét. K. P. Társadalmi összefogás a fiatalkorúak bűnözése ellen Megalakult a Pest meg yei Gyermek• és Ifjúságvédelmi Bizottság j\z álmatlanság vílágrelcordere 38 hie nem alszik, a 71 ints s öÍjI. Oltár- Oriksi ón. Az illető Oscar Eriksson, a svédországi Eskilstuna- ban lakik, jelenleg 71 éves és 38 éve nem tud aludni. A kérdéssel már sokat foglalkoztak az orvosok is, mert az ilyen eset orvosi szempontból is egyedülálló. A svéd lapok legújabb tudósítása" szerint Eriksson 1919-ben, a nagy járvány idején megkapta a spanyolnáthát. Az álmatlanság ennek a betegségnek a maradványa, illetve következménye. — Az első időkben — mondja Eriksson — igen nyugtalan voltam. Rengeteg és sokféle altatószerrel próbálkoztam, de egyik sem hatott. 1936-ban vakbélgyulladást kaptam és műtétet végeztek rajtam. Műtét előtt narkotizáltak és ekkor végül el- aTüdfam, de a műtét folyamán — az orvosok legnagyobb csodálkozására — felébredtem. Életem legnagyobb problémája, hogy a számomra oly végtelenül hosszú éjszakákat hogyan és mi módon töltsem el? Szükségem van természetesen pihenőre, ezért minden este lefekszem, olvasgatok, majd eloltom a lámpát és aludni próbálok. Ez azorv- ban nem sikerül. Erre újból meggyújtom a lámpát és újból olvasgatok. így megy ez éjszakánként többszőr. Legnagyobb szórakozásom, illetve időtöltésem éjszaka, hogy lesem a hajnal első sugarait... — fejezte be drámai elbeszélését az álmatlanság világrekordere. A fiatalkorú bűnözők nagy számban kerülnek a fiatalkorúak bírósága elé, ahol vagy kisebb — a bűn határát súroló cselekményekért — vagy pedig elkövetett bűnért vonják őket felelősségre. A fiatalkorúak bűnözés^ hulláma ellen az országban mindenütt megszervezték a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsokat. Ennek során Pest megyében is megalakult a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság, mely pénteken tartotta alakuló ülését. Az ülésen Pál Zoltán, a Pest megyei fiatalkorúak bíróságának ügyésze tartotta meg a beszámolót. Elmondotta, hogy a fiatalkorúak bűnözése ellen két módon kell és lehet védekezni: iskolai és iskolán kívüli megelőző intézkedésekkel. Legfontosabb az iskolán kívüli ifjúsággal való törődés. Ezek a fiatalkorúak vagy otthoni, vagy baráti körük miatt tévedtek a bűn útjára. Éppen ezért a legalaposabban meg kell nézni családi környezetüket és azt is, hogy kikkel érintkeznek. Az iskolán belüli nevelés legjobb módszerének a I családlátogatást tartja. A pe- ! dagógusok egy része nem szívesen foglalkozik a nehezebben nevelhető gyermekekkel. Az iskolai nevelő munkánál Látogatás a Díszkerámia, Műanyag- és Játékkészítő Háziipari Szövetkezetben . Múlt év őszén a Pest megyei Főkapitányság társada- lom-tulajdon védelmi osztálya nyomozást indított egy kisebb 'szabálytalanság miatt a Duna- harászti Sütőipari Vállalatnál és ennek során nagyarányú bűncselekményre bukkantak rá. A bűntény szálai 1956 őszé- Te nyúlnak vissza, amikor Vágner Ede igazgató Ványa Jánossal, a vállalat műszaki vezetőjével takarmányvásárlás miatt Kunszentmiklósra utaztak. Először 97 mázsa szénát vettek 12 ezer forintért, melyet hamis bizonylatokkal a vállalat felé 14 550 forintért számoltak el. Rövid idő múlva újból visszatértek Kunszentmiklósra az eladókhoz, ahol közölték, nincs a szénára szükségük, adják vissza a pénzt. Csak hatezer forintot tudtak visszakapni, ezt eltették maguknak, a számlát nem adták vissza. így az egész összeg a zsebükben maradt. Ebbe a községbe !újból és újból visszatértek. Vettek 110 mázsa szénát 12 000 .forintért, a számla azonban 16 500 forintról szólt. 1956 decemberében Ványa újból elutazott Kunszentmiklósra és ott az alábbi tételeket vásárolta: 80 mázsát 11 000 forintért 12 000 forintos számla ellenében, 40 mázsáról 6000 forintos számlát állíttatott ki, de csak 4500 forintot fizetett ,ki. Vett ezenkívül 25 mázsa muharszénát, 4500 forintért, a számla azonban 5500 forintról szólott Egy másik gazda 32 mázsa muharszénáról 7040 forintos számlát állított ki. Ványa azonban csak 4250 forintot fizetétt ki. Ezenkívül 50 mázsa répát is vett 1000 forintért, a vállalat 3000 forintot fizetett ki. 6500 forint értékű takarmányért 7650 forintos számlát állíttatott ki; Ványa most már vérszemet kapott és Vágner igazgatóval a tak- sonyi fmsz boltjában olyan módon vásárolt 4500 forintért edényeket, ruhaneműeket, hogy Podlusek Lipót boltvezető egy soha le nem szállított tüzifaté télről szállítólevelet állított ki és ebből fizették ki a vásárlásokat. összejátszottak a_ kiskunlac- ...................................................................................«....«....................................«»................................................................................................................„.......................... házi vegyesipari szövetkezettel = is, ahol cipőt, csizmát, bakan- f A nüíanyagrészleg készíti a népszerű pöttyös óriás labdákat. A labdák jó része külföldre kerül. Szállítanak a többi között Lengyelországba, Anglia például negyedév alatt 30 000 darab labdát rendelt nem töltik be szerepüket megfelelően a napközi otthonok, mert ridegek, a nevelők nem gondoskodnak eléggé a napközi otthonban levők tanulásáról és így a fiatalok nem érzik azt. hogy a napközi otthon pótolja a családi környezetet. Beszámolójában részletesen kitért az ifjúságvédelmi bizottságok munkájának' fontosságára. Példákat hozott fel arra, hogy miként juthatnak lejtőre azok a fiatalok, akikkel nem szerettetik meg a kultúrát. Például a Nagykőrösi Konzervgyárban csak táncrendezvényt tudnak tartani, de ha arról van szó, hogy komolyabb irodalmi műsorral, vagy filmmel akarják szórakoztatni a fiatalokat, ezeken úgyszólván senki sem vesz részt. Javasolta, hogy pl. egy-egy kulturális eseményt kössenek össze táncmulatsággal, s ekkor a fiatalok a tánc mellett megszeretik a komolyabb, nevelő hatású szórakozást is. A beszámoló után megalakult az ifjúságvédelmi bizottság, melynek tagjai a következők: a megyei tanács elnökhelyettese. a művelődési osztály vezetője, az iskolai csoport vezetője, a megyei pártbizottság, a megyei KISZ- hizottság és megyei nőbizottság delegáltjai, a megyei Pedagógus Szakszervezet titkára, a megyei fiatalkorúak ügyészségének’ügyésze, a megyei fiatalkorúak bíróságának bírája, két iskolaigazgató és a megyei rendőrkapitányság képivise- selője. Pál Zoltán beszámolóját több felszólalás jjövette, majd elhatározták, hogy az ifj u- sági bizottság legközelebbi ülését március 3-án tartja, amikor már részletekbe menő tervet dolgoznak ki községi éf? városi szinten is arra vonatkozólag, hogy a helyi bizottságok minél előbb és minél hathatósabban kezdhessék meg munkájukat. A szürkülettel házi ktsz-től megvette csit, utána leszámláztatta nek az árát a sütőipari válla-1 gám csókát csináltattak és ezek e Z'-u ,, c®,y“ít árát egy nem létező karban- f fűlt a szobába a keskeny eb- tartási munkáról szóló szám-ltokon at o disznók yisitasa. Iával egyenlítették ki. Ebben 1 A ttod, mint a pipafust go* az ügyletben segítségükre volt 1 molygott a kert fáinak csu- Móri Gyula, a ktsz könyvelője, I paszodó koronái között. A aki e „szívességért” 600 forin-1 tyúkok is kéricséltek már, letet kapott. Ványa tovább esi-1 felugrálva a gang szélén, sze- nálta fekete üzleteit. Egy is-1 met koresve a nyirkos földön. merősé részére vásárolt 20001 Valahol megcsikordult egy forintért kocsit. Ettől megkap-1 kútágas. ta a pénzt, majd a kiskunlac-1 Az Anya óvatosan bújt ki a ko- = az ágyból, nem volt kedve en_ I nyújtózkodni. Meztelen lábak- ! kai kiosont a, konyhába, ma- a __kapta szoknyáját, férl at felé és a 2000 forintot meg- = jéneSk rongyos kabátját. Kitartotta. | nyitotta az ajtót. A disznók Vágner igazgató | már fenn ágaskodták az ól ke. , . | rítésén. Bizony, kicsit ké50 ezer forintot vett tel, | són ébredt. Fürgén darát töl- ebből 7600 forintot Ványa Já- I aa esti mosogatólébe, s nosnak adott át elismervény | fW 'kis közelharc utan a mos- nélkül azzal a céllal, hogy eb- I ez állatok ele öntötte Az = alom mar egeszen elszállt a '**..... = szeméből. A tyúkdknak is do| bott egy kis Icukoricát, azután 1 visszament a konyhába. Meg- | szokott mozdulattal bekapcsol- l ta a rádiót, rosszul jár az öreg | óra, el ne aludja férje a rea- I geli vonatot, mert ma ő a 1 szolgálatos a postán. | Már gyújtani akarta a tü- I zet, mire a kopott néprádió be. | melegedett. | .az éjszaka folyamán et- 1 lenforradalmi banditák fegv- | veres támadást indítottak név- I köztársaságunk államrendje | ellen .. ■. I A bemondó határozott, ka* 1 mény hangja a szivébe mor- I költ. Guggolt a tűzhely előtt | és megdermedve figyelt, de . .f 1 semmit sem értett. Fülében \J | újra és újra kergetőztek a 1 szavak: . ..az éjszaka folva- Bebújós, barna-sárga csíkos | mán ... fegyveres támadást.. jersey felsőruharész kapucni- | Merev tartással, szinte guggol val, sötétszürke nadrág. = va ment a rádió mellé, letilt a oil székre. A rádióban szólt a zene. S újra és újra ugyanazt játszották. — Űristen, mi van Pesten? — nyilait belé a gondolat. Most már figyelt. Nem mert megmozdulni sem. Várta, hogy megint megszólaljon az a férfi, akinék a hangját azelőtt még nem hallotta. De egyszerre csak elkapta valamilyen sohasem érzett ideges ség, rémület. Tapogatózva ment be a szobába, az ajtóban megállt. — Te... — szólt rekedten. — Te, apus ... hallod? A férfi lassan megmozdult, csak morgott valamit. ■!— Te, hallgasd most... a rádiót! Odarohant a férjéhez s megrázta. Szokatlanul erősen, hevesen. A rádióban újra elhangzott a közlemény. Már a férfi is figyelt, de láthatóan nem értette. — Jaj, Jancsi ott van Budapesten. Biztosan csinál valamit. Az képes rá — tört ki az Anyából. — A fiam. Mi lesz vele? — Hát... csak van annyi esze ... döbbent meg az apa. Egy percig maga elé bámult, majd egy lendülettel ugrott ki az ágyból s káromkodni kezdett. — A kutyaistenit, persze. az képes rá. Mindig verte a mellét, s most itt van. Ahelyett, hogy maradna otthon... képes rá, amilyen... biztosan verekszik ... Hirtelen észrevette asszonyának rémületét, gyorsan keresni kezdte a csizmáját. Nem nézett a könnyes szemekbe, nem is kért reggeüt. Elviharzott az állomásra, s egész nap nem mert hazamenni. Az Anya csak tett-vett a konyhában. Hallott már valamit, hogy Pesten ez van, az van. De hát ilyent? Ez lehetetlen. Ki, kire lő? Miért? Es Jancsi? Ellenforradalmárok ... Akkor ő is biztosan harcol ellenük. Pedig maradhatna otthon, a harc a katonák dolga. Mindig mondtam neki, hogy költözzenek haza, hiszen itt is eltanítóskodhatna. Most biztosan az utcán van, lőnek rá. Talán Éva is vele ment. Mi lesz a gyerékkel, ha megölik őket? Beste a rádiót. Mondjon már valamit! Hogy vége van. Hogy mindenki él, a fia is. Már nincsenek ellenforradalmárok... De a rádióból csak a zene szólt. Telefonálni kellene nekik az iskolába, ötlött fel benne. Hátára terítette a kendőt s szinte futott végig a komoran hallgató falun, át a postára. — Nem. Budapest nem felel a hívásra. A rádió a hivatalban is bömbölt. A zene hirtelen megszakadt. — Magyarok! Testvérek! Itt Nagy Imre beszél Az Anya hallgatja a szavakat. — Nagy Imre miniszter- elnök. Ö is kommunista. Nem engedi Jancsit... Igen, nem engedi megölni. Sokan vannak, együtt vannak. — Szinte percek alatt megkönnyebbült. Már szégyellte, hogy rongyosan s mezítláb szaladt be a faluba, Érezte, hogy fázik, ösz- szébb húzta a kendőjét s szapora léptekkel indult haza. Jancsi majd telefonál. Ha ma nem, holnap, hiszen most már rendben lesz minden. De Jancsi nem jelentkezett. A rádió hírei is egyre aggasztóbbak lettek. Már az Anya is el tudta képzelni, mi lehet ott Pesten. Folyik a harc. Mint 45-ben, az ostrom alatt. Jól emlékszik még rá. De nem akart félni. Mit szólna a fia, ha megtudná? Biztosan kinevetné. Mindig úgy csinált, ha aggályoskodott. Biztosan él, megérezte volna, ha meghalt. Bár a Tóth Pista retteneteseket mesél, most érkezett onnan, majdnem, hogy gyalog. A rádió szól. A hangjába kapaszkodik, mint fuldokló a szalmaszálba. Hiszen nem lehet nagy baj, ha még az szól. Megint beszél Nagy Imre! Az udvarról szaladt be. — Talán most mondja, hogy vége az egész nem tudom én minek, hogy győztek. Nem. Még nem... Azt mondja, hősök? Igaz magyarok? Kik? Azok, akik lőttek? Az ellenfor- radalmárdk?..Hát az én fiam kicsoda?! Eszre sem vette, hogy az utolsó mondatot már hangosan ordította. Gondolatok nélkül bámult a készülékre. Állt, állt, mereven, talán perceken, talán órákon át. Férje hangja riasztotta meg. Szembefordult vele s vad in* dulattal támadt neki. — Hát az én fiammal mi lesz? Az én fiam kicsoda? A férfi beszélt hozzá, ma- gyarázott valamit. Nem hallgatott rá. Nem érezte szokatlanul kedves, bágyadt símo- gatását. Csak akkor eszmélt fel, mikor az már a falu dolgairól beszélt. Hogy- elzavarták a tanácselnököt, s hogy valamilyen bizottság alakult a községben, az élén Kovács Pállal, akinek száz hold földje volt a Császárdűlőben. Igaz, csak a tsz, meg az állami gazdaság földjét követelik maguk- r>ák. így hát a miénk még nincs veszélyben, de az egész gyümölcsöst Nagy Dánielnek adták át, mert a fia állítólag harcol Pesten, a forradalomban. — Ügy. ezek is — szólt fáradtan, válaszul aiz Anya. Mint a villám cikázott át az agyán a gondolat, a felismerés, a kétségbeejtő valóság és lassan, tagoltan nyögte ki: — Akkor már az én fiam nem él. Nem esett könny a szeméből. A kopott szekrényhez lépett, elővette legszebb ruháját, kuporgatott pénzét és egyenes derékkal bement a faluba. Vett magának egy fekete ruhát — a fiát gyászolni. ★ Még ma sem meri bevallani a fiának, hogy ő akkor azt hitte, meghalt, együtt a renddel, amelyet védelmezett. Szé- gyelli az akkori gyengeségét, a kishitűségét. A fekete ruhát elrejtette a szekrény legmélyére. S mikor a fia meglátogatta, az Anya észrevétlenül megsímogatta a fiú csillogó; győztes fegyverét. Filyó Mihály