Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

1958. JANUAR 25. SZOMBAT 3 K%C»rIffip ,V" OLYMARI LEVELEK ............................ D ózsa Tsz I a termelőszövetkezetről bizony nem sok jót monda- 1 JL nak az emberek. Nem a tagokat, nem is a vezető- § | séget, hanem a múltat hibáztatják. A régi gazdaságpoli- | | tika sok bajt okozott, azt nyögik még ma is. Hogy a probléma érthető legyen, először röviden a \ | falu szövetkezeti mozgalmának történetét írom meg. 1953-ig két tsz, a Kossuth és a Dózsa működött a fa- 1 | luban. A egyiknek a tagjai németek voltak, s meg kell § | vallanunk, hogy annak idején nem egészen önkéntes ála- 1 | pon toborozták össze ezeket a gazdákat. Az élet csak pis- § | lakóit ebben a csoportban, de a jövő, a fejlődés érdekében § | gazdasági épületeket készítettek, kisebb gépeket stb. vásá- 1 | Tolták — persze állami kölcsönből. Álmaik színesek vol- 1 | tok, nem számoltak a reális helyzettel, több hitelt vettek I | fel a kelleténél. A pénzt pedig könnyű elkölteni. 1953-ban, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt a | | nemzetiségi szövetkezet feloszlott, illetve egyesült a két \ | szövetkezet Dózsa név alatt. így azután ez az egy tsz § | kettőnek az adósságát örökölte. Nem árulok el titkot, ha | | megírom, hogy ez az adósság közel egymillió forint. | 1 amelyből csak 700 000 forintra van álló fedezete a szövet- § | kezeinek. Ez bizony szomorúan hangzik, de azért nem I | kétségbeejtő a tsz 28 tagjának a helyzete. Igaz, ember- | I feletti munkát végeznek, szeretnének, nagyon szeretné- 1 i nek már megszabadulni az örökségtől. Ezért is határoz- | 1 ták el, hogy állattenyésztéssel foglalkoznak a jövőben. § I Már 35 tehenük és 25 növendékállatuk van. Valamennyi | I törzskönyvezett. Harminc anyakoca és egy tucat kan rö- | 1 fog az ólakban. Tíz lovuk és egy csikójuk van. Nem olyan § 1 rossz tehát a helyzetük, ezt bizonyítja különben az idei | | zárszámadás is. § Negyven forintot adtak egy munkaegységre, 13,80 § 1 forintot készpénzben. Átlagban egy-egy tagnak 320 mun- I I kaegysége van, a legjobb eredményt Berkes János érte | I el. Ö a sertésállomány egyik gondozója és 559 munkaegy- | 1 séget szerzett az elmúlt évben. Ez 1860 forintos havi ke- § | resetnek felel meg. | I Qajnos, a tsz adósságából az idén még nem tudtak | = semmit sem törleszteni és mintha a sors is üldözné | | őket, újabb baj szakadt a nyakukba. A múlt évben ke- | I szült el a gyönyörű új istállójuk. Most, a tél beálltával | 1 kiderült, hogy az istálló tervezői nemsokat értettek az ál- | | lattenyésztéshez. Magasra tervezték az épületet. Egy-egy | I állatra 32 köbméter levegő jut, pedig maximum csak 28 | 1 kellene. Ráadásul a fölösleges légtér zöme fenn van, el- 1 I nyeli a meleget és az állatok fáznak. Csökken a tejhoza- | 1 műk. Az épület hibáját már különböző bizottságok érté- | | kelték és most keresik a bűnöst. De ez az első feladat? | 1 Nem. Javítsanak gyorsan a helyzeten, nádpallóval, vagy % 1 mással sürgősen zárják el a felső légteret, hacsak ideig- | I lenesen is. Minden nap késés óriási kárt okoz és ezért a § 1 kárért nem a tsz tagsága a felelős. A Földművelés- | I ügyi Minisztériumnak kellene intézkednie. j Érthető hát, hogy ennyi baj láttán az emberek fej- 1 1 csóválva beszélnek a tsz-ről. Herczeg Ferencen, az elnö- | I kön, Berkes Jánoson, Ludwig Józsefen és a többi tagon | t mülilf, hogy a bizalmat visszaszerezzék a szövetkezetnék, 1 1 hogy az emberek ne csak a tagokat, hanem az egész gaz- f 1 daságot dicsérjék. S erre a legfőbb biztosíték — a tagok \ | szorgalma, akarása ■— már fejlődik. | Filyó Mihály Ezüstkalászos-tanfolyamok az aszódi járásban Megyeszerte folynak az ezüstkalászos-tanfolyamok. így az aszódi járásban is, Túra. Püspökhatvan és Ácsa közsé­gekben. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó pa­rasztok a hosszú téli estéket nagyon jól és hasznosan hasz­nálják ki ezekben a községek­ben a tanfolyam rendsze­res látogatásával. Mindhárom Aszód járási községben a köz­ségi gazdasági felügyelők a tanfolyamvezetők, az állandó tanfolyamlátogatók száma mindhárom községben 23—25 fő termelőszövetkezet: tag és egyéni dolgozó paraszt. A két évre tervezett ezüstkalászos­tanfolyam első éve február vé­gén fejeződik be és a követ­kező 1958/59-es tanévben foly­tatódik. Befejeződött az üzemi tanács-választás a Budakalászi Textilművekben Pénteken délután tartották meg az utolsó üzemi tanács- választásokat a Budakalászi Texoilművek karbantartó és fonoda részlegében- A vá­lasztások a lehető legdemokra- tükusaibban zajlottak le. a dolgozók nyíltan elmondták, jó vagy rossz véleményüket a jelöltekről. A választottak többsége fizikai dolgozó, és arányosan képviselik az egyes üzemrészeket. A textilművek üzemi taná­csa még ebben a hónapban összeül, hogy megtárgyalja a jövő évi textiljuttatás problé­máját, a nyereségrészesedés felosztásának módját és a tár­sadalmi tulajdon védelmének üzemi feladatait. Alakuló ülést tartott a Pest megyei Malomipari Vállalat üzemi tanácsa A Pest megyei Malomipari Vállalat 36 tagú üzemi tanácsa január 21-én tartotta első ülé­sét. Dankó Pál üzemi tanácsel­nök megnyitó szavai után Illyés Sándor igazgató ismertet­te az üzemi tanács előtt álló feladatokat, melyek közül leg­fontosabb az olcsóbb termelés, a beruházási és felújítási ke­retek helyes elosztásának ellenőrzése, a dolgozók szo­ciális és kulturális szük­ségleteinek kielégítése, va­lamint a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme. Nagy Ferenc főkönyvelő a vállalat múlt évi eredményei­ről számolt be. Oszler Károly főmérnök az 1958. évi hitelke­ret felosztását és felhasználá­sát ismertette. Beszélt a bal­esetelhárítási feladatokról és a minőségellenőrzésről. Újvá­rosi Béla tervosztályvezető a termelékenység alakulásáról, a munkaversenyről, a munka- és védőruha ellátásról beszélt. A beszámolók után az üzemi ta­nács egy tízpontos határozatot fogadott el. Végezetül az üze­mi tanács tagjai elmondták a beszámolókkal kapcsolatos észrevételeiket. Mi a helyzet a MAY vontatási és pályafenntartási munkaerőellátásáhan? Felvesznek fizikailag alkalmas, a vasutas életet kedvelő dolgozókat Erre az évre 25 000 vagon cukor gyártását tervezik A múlt évben igen jó cukor­répa termés . volt, amelyből mintegy 24 800 vagon cukrot készítettek a gyárak. Ebben az. évben 25 000 vagon cukor ké­szítését tervezik, ennek meg­valósulása azonban egyrészt a kedvező időjárástól és termé­A közelmúlt napokban ha­zánkba érkezett mongol keres­kedelmi delegáció két tagja C. Naidenszuren iparügyi mi­niszterhelyettes és Dolzsinzsav főmérnök a földművelésügyi miniszférium főgeológusa láto­gatást tettek Cegléden. Társa­ságukban volt Hornung József, az Országos Földtani Főigaz­gatóság főmérnöke és Hamos Gyula, a NIKEX mélyfúrás; szakreferense. A Mélyfúró Vállalat dolgozói szeretettel fogadták a távoli ország magasrangú vendégeit, és igyekeztek éreztetni velük, hogy barátok közé jöttek. A vendégek elsősorban a víz­feltárás hazai eredményei után érdeklődtek, mivel Mongólia hatalmas kiterjedésű fennsíkja kevés csapadékot élvez. Minél több mélyfúrású kútra van szüksége az országnak, hogy a szárazság miatt ne hulljanak el az állatok. Megtekintettek a vendégek két, számukra különösen figye­lemre méltó fúrást. Egyiket Soltvadkerten. ahol aránylag kis mélységből 340 liter vizet termelnek ki percenként. Meg is ízlelte a vizet Naidenszuren elvtárs, és úgy látszott, ízlett neki. , A kútnál szemlélődő egyik parasztember azonban közbe­avatkozott: — Hát maguk is jól csinál­tok — szólt oda a kísérők szelesen a vetésterület nagy­ságától is függ. Az idén ezért csaknem 30 000 holddal na­gyobb területre akarnak ter­melési szerződést kötni az egyénileg dolgozókkal, a ter­melőszövetkezetekkel és az ál­lami gazdaságokkal. egyikének. — Messze Mongó­liából idehívnak vendégeket és vizet itatnak velük. Tudhatnák jól. hogy Vadkerten több a bor. mint a víz, mert ha nem így volna, akkor maguk is szőlőt kapálnának, nem pedig kutat fúrnának itt. Ezzel behívott mindenkit, s amolyan igazi magyaros ven­dégszeretettel kínálta őket a homoki kadarka zamatos lévé- vek — Ez bizony jó — mondta a miniszter elvtárs — és szi­vattyú sem kell hozzá, mind- | járt csapról folyik. — Na, tudunk mi /ilyen kutat I is fúrni — kapcsolódott bele í az élcelődésbe Hornung főmér- | nők, — méghozzá olyat, ami \ mindjárt forró vizet is ad. Ezzel felkerekedtek és át-1 mentek a szentesi 1600 méteres | fúráshoz. A mongol vendégek- | nek nagyon tetszett a jól gépe- 1 sített fúróberendezés, a lázas | munkatempó. Búcsúzóul megkérdeztük f Naidenszuren elvtársat, mit | üzen lapunk olvasóinak. Szeré- | nyen és kedvesen válaszolta:1 | — írják meg, hogy mi Ma- | gyarországot iparilag fejlett 1 országnak tartjuk. Ezért öröm- 1 mel fogadjuk hazánkban szak- 1 embereiket, és mindenben se- 1 gítjük munkájukét. Mi is a bé- 1 két építjük és azért harcolunk | a fejlett szocialista országok- í Néhány napja hirdetések je­lentek meg a sajtóban, hogy a MÁV 18—40 éves korig dol­gozókat keres vonatfékező, ko­csirendező, szénszerelő mun­kára, továbbá villamosvonali építésekhez segédmunkásokat alkalmaz. A MÁV vontatási és pályafenntartási munka­erőellátásáról a vasút munka­ügyi osztálya a következő fel­világosítást adta: — Tény az; a MÁV-na^ új munkaerőkre is szüksége van, kai vállvetve, örülünk, hogy személyesen is megismerhettük eredményeiket. Szinte halljuk, amikor a rru vadkerti vendéglátónk odahaza dicsekedve meséli: — Na. emberek nem hittem, volna, hogy ezt megérem. Kilencezer kilométerről idejön hozzám egy miniszter, hogy velem egy asztalnál igyon az egészségemre. mégpedig azért, mert 1957- hez viszonyítva az idén na­gyobb szállítási feladatokat kell megoldani, s mert a mun­kaerőhiány miatt már a múlt évben is előfordult, hogy dol­gozóinkat a törvényben elő­írt munkaidőn túl is foglalkoz­tatnunk kellett. Különösen a fővárosban és az ipari, továb­bá a bányavidékeken mutat­kozik létszámhiány. Az év fo­lyamán összesen egy-kétezer új munkást akar a MÁV fo­lyamatosan felvenni. A MÁV olyan dolgozókra számít, akik a vasutas-életet valóban hivatásuknak tekin­tik, s természetesen az orvosi vizsgán is megfelelnek. A je­lenlegi létszámhiány semmi esetre sem aggasztó, csupán arról van szó, hogy gondos­kodni kell az utánpótlásról. Ennél már lényegesen na- gyobbmérvű munkaerőhiány is volt a MÁV-nál, s mégis si­került minden szállítási fel­adatot megoldani. A hirdeté­sekre szép számban jelentkez­tem munkavállalók, akiknek felvételével már foglalkoznak az igazgatóságok. —Péter Míg süvít a szél és hull a hó, jő dolog a rádiót hallgatni a meleg szobában. Kivált ha egy kis borocska is akad a zeneszó mellé Mongol gazdasági küldöttség Cegléden Magyar és román államférfiak táviratai a barátsági szerződés 10. évfordulója alkalmából ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének, CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Kedves elvtársak! A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmá­ból jókívánságainkat és forró, testvéri üdvözletünket küldjük a román népnek, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű­lése Elnökségének, Minisztertanácsának, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és személy szerint Önöknek. A magyar és a román nép évszázadokon át együtt küz­dött a közös elnyomók ellen nemzeti felszabadulásáért és a jobb életért. Csak országainknak a Szovjetunió által történt felszabadítása után vált lehetővé, hogy népeink — amelyek mindig is érezték egymásra-utaltságukat és törekvéseik közös­ségét — történelmi hagyományainkhoz híven elszakíthatatlan testvéri szövetséget kössenek egymással és vállvetve harcol­janak a szocializmust építő országok közös céljaiért; Az 1948. január 24-én aláírt magyar—román barátsági* együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés — amely népeink közös akaratát juttatta kifejezésre — új táviatokat nyitott meg az országaink közötti kapcsolatokban. Ez az új­típusú együttműködés nagymértékben hozzájárult népeink barátságának elmélyüléséhez, az országaink közötti sokoldalú kapcsolatok kialakulásához és kölcsönösen gazdagította szocia­lizmust építő munkánk eredményeit. Szilárd meggyőződésünk, hogy baráti együttműködésünk a jövőben még hatékonyabban fogja elősegíteni azt • a közös harcot, amelyet a Szovjetunió vezette szocialista tábor sorai­ban vívunk népeink boldogulása és a béke megőrzése érdeké­ben. Népünk nagyra értékeli barátságát a testvéri román nép­pel, amely többször is bebizonyította, hogy a magyar—román barátság, együttműködés & kölcsönös segélynyújtás ügyét szí­vén viseli. Kívánjuk, hogy a baráti Román Népköztársaság né­pének országa felvirágoztatásáért, a béke védelméért folyta­tott harcát újabb sikerek koronázzák. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADAR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás­paraszt kormányának elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ★ DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, KADAR JÄNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első : titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, Kedves elvtársak! A román—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkal­mából a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének El­nöksége, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész román nép forró, testvéri üdvözletét küldi Önöknek és Önök útján a magyar népnek; Ez az egyezmény, amelynek évfordulóját ma ünnepeljük, országaink állandó fejlődő barátságának hathatós eszköze volt és lesz, világos kifejezője azoknak az újtípusú kapcsolatoknak, amelyek a szocialista országok testvéri népei között kialakul­tak. A közös eszme, az azonos célok és érdekek, a testvéri ba­rátság érzése és a biztonságunkat szilárdan védelmező Varsói Egyezményben egyesülve a Román Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság szakadatlanul erősíteni fogja együttmű­ködését saját ereje, a béke, és a szocializmus Szovjetunió ve­zette táborának erősítése érdekében. Üj, nagy sikereket kívánunk a testvéri magyar népnek és személy szerint Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a szocia­lizmust építő új Magyarország fejlesztéséért és felvirágoztatá­sáért folytatnak. ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésé Elnökségének elnöke GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára CHIVU STOICA, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ■k A VRAM BÜNACIU elvtársnak, a Román Népköztársaság külügyminisztere^ A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmá­ból fogadja Miniszter Elvtárs szívből jövő jókívánságaimat; Ez a szerződés megpecsételte azt a barátságot, amely né- j peink között a közös elnyomók ellen folytatott évszázados I harc során alakult ki, s nagymértékben hozzájárult a népeink I közötti sokoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez. Meggyőződésem, \ hogy népeink barátsága és testvéri együttműködése a jövőben í még inkább gazdagítani fogja a szocialista vívmányainkat és \ erősíti közös harcunkat, amelyet a Szovjetunió vezetésével ; folytatunk a világbéke biztosításáért HORVATH IMRE, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere ★ HORVATH IMRE elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, Engedje meg, Miniszter Elvtáxs, hogy a Román Népköz- ; társaság és a Magyar Népköztársaság között aláírt barátsági, j együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény 10. év- ! fordulója alkalmából szívélyes üdvözletemet küldjem önnek. Ez az országaink között megkötött egyezmény nagymér- ! tékben elősegítette a magyar és a román nép együttműködési j és kölcsönös segélynyújtási kapcsolatainak fejlődését. A magyar és a román nép testvéri barátsága a jövőben in ! egyre hathatósabb tényezője lesz annak a harcnak, amelyet i az erős szocialista tábor folytat a béke megvédéséért. AVRAM BUNACIU, a Román Népköztársaság külügyminisztere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom