Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

1958. JANUÁR 21. KEDD 7'ü/Cirlap 3 Az élet megy tovább É ppen három hete, hogy bú­csút mondtunk az elmúlt évnek, s befejeződött a saját erő növelését célzó részjegy­jegyzési mozgalom. Am az élet nem fejeződött be a múlt év lezárásával, a földművesszövet­kezetek tagjait nem elégíti ki az, ha visszaemlékeznek a múlt évi sikerekre. Az élet megy tovább. Gazdag, megvalósítható ter­veket, elgondolásokat vitatnak meg napjainkban a földmű­vesszövetkezetek igazgatósági ülésein. A földművesszövetke­zetek megerősödéséről, saját vagyonuk növeléséről tanács­koznak a tagság választotta vezetőségek. S hogy ezek az értekezletek nem haszontala­nok, azt a tények bizonyít­ják. Az aszódi járás földműves­szövetkezetei például minde­nütt megvitatták, okulva az el­múlt évek tapasztalatain, hogy hány új tagra, s mennyi fo­rintra számíthatnak ez évben. Mert egyre erőteljesebben hó­dít a szövetkezés eszméje, s bizony sok ezer becsületes dol­gozó paraszt nem tagja még a földművesszövetkezeteknek, pedig ott lenne a helyük. A tagszervezési tervek nem merev kikötések, nem úgy szü­lettek, hogy azokat valamelyik felsőbb szerv ráerőszakolta a szövetkezetre. Nem, ezeket a a terveket minden felszólítás vagy papír nélkül maguk a szövetkezetek kezdték elkészí­teni. Minél több tagja van ugyanis a szövetkezeteknek, annál nagyobb eredményeket tudnak elérni' a már meglevő tagok is. Az aszódi járás köz­ségei, pontosabban földműves­szövetkezetei vállalták, hogy ez évben félezer új tagot szer­veznek be a szövetkezetbe, és saját vagyonuk növelése érde­kében csaknem százezer forint értékű részjegyet vásárolnak meg, illetve fizetnek be a szö­vetkezeteknél. (Tavaly ezer új tagot szerveztek be s 205 ezer forint értékű részjegyet je­gyeztek.) A kis szövetkezetek éppúgy, mint a nagyok, derekas válla­lást tettek. A bagiak például 80 új taggal akarnak erősödni és 16 ezer forint értékű részjegy­gyei gazdagodni. Vállalásuk annál értékesebb, ha tudjuk, hogy tavaly „csak” 15 ezer fo­rintért vásároltak részjegyet a tagok. Ililád, mely tavaly lett önálló földművesszövetkezet 5637 forintos részjegyalappal, az idén legalább 20 új taggal és 5 ezer forint értékű részjegy­gyei akar erősödni, gazdagodni. Az aszódi járás földműves- szövetkezeti tagjainak száma éppen 10 ezer, a szövetkezetek részjegyalapja pedig pontosan 520 ezer forint. Az egy tagra jutó részjegyalap összege az 1957. január 1-i 37 forinttal szemben az idén január 1-én meghaladta az 54 forintot. Nagyszerű eredmény ez! Egyre több földművesszö­vetkezet igazgatósága tűzi ki maga elé célul, önként vállalt feladatul saját szövetkezete taglétszámának és vagyonának növelését. Dicséretes az aszódi járás földművesszövet kezeiéi­nek példamutatása, pompás kezdeményezése, mely minden bizonnyal követésre talál. És így lesznek egyre erősebbek, gazdagabbak a dolgozó pa­rasztság érdekelt képviselői, a szocialista mezőgazdaság meg­teremtéséért munkálkodó föld­művesszövetkezetek. Eredményesen segíthetik a párt és a kormány mezőgazdaságíejlesztési politikáját az aszódi járás földművesszövetkezetei Megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági jellegű járása az aszódi járás, melynek 15 községében 10 földművesszö­vetkezet végzi sokrétű tevé­kenységét. A földművesszövet­kezeteknek: valamivel több tagja van tízezernél. Ez bi­zony nem sok. ha a mezőgaz­dasággal foglalkozó, illetve abból élő családok számát vesszük figyelembe. Az elmúlt évben tartott szövetkezeti tag­értekezleteken és küldöttgyű­léseken a járás földművesszö­vetkezeteinek vezetői és tag­jai egyértelműen és világosan kijelentették, hogy minden te­vékenységükkel támogatják a párt és a kormány mezőgaz­daságfejlesztési politikáját, se­gítik a szocialista mezőgazda­ság kialakulását. A tények azt bizonyítják, hogy kezdeti tétovázás után felismerték a helyes utat és most azon haladnak, különö­sen a földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése óta. Ta­valy decembertől 6 újabb termelői társulás | alakult a járásban, s ami kü- ! lönösen örvendetes, közülök j 3 állattenyésztéssel foglalko- j zik. A közelmúltban fejeződött ! be a járásban a tavaly meg­levő 14 szakcsoport munkájá- j nak felülvizsgálata. A 14-ből I 7 csoportban a méhészkedők j társultak, s csupán hat társu­lás foglalkozott zöldség, gyü- I mölcs, vagy cukorrépa terme- | lésével. Ez az arány egyéb- ! ként sem volt jó, különösen I akkor, ha tudjuk, hogy a | szakcsoportok nagyobb részé­nél az alapszabály szerinti működés csak látszólagos volt. Csak azokat a szakcsopor- j tokát támogatják és engedik j működni ez évtől kezdődően, amelyek mindenben az ala- j kuló gyűlésen elfogadott alap- j szabály pontjai szerint dol­Konyhakertimag-termelő szakcsoport alakult Aszódon Az elmúlt hét végén új szakcsoporttal gazdagodott megyénk. Megalakult Aszó­don, a földművesszövetke­zet kebelében egy új tár­sulás. Eddig tizenegyen ír­ták alá a belépési nyilat­kozatot, illetve jegyzőköny­vet. Az új szakcsoport tag­jai mintegy öt kh. földte­rületen végeznek Iközös te­vékenységet, s konyhakerti magvakat termelnek majd. Az alakuló gyűlésen el­határozták, hogy felveszik a kapcsolatot a Kertimag Termeltető Vállalattal, ta­nácsokat kérnek, segítséget és szerződést kötnek a megtermelendő mag érté­kesítésére. A szakcsoport tagjainak véleménye sze­rint rövidesen újabb be­lépőkkel erősödnek, s mihelyst az idő engedi, hozzákezdeneifc a munká­hoz. goznak. Látszateredmények­re, statisztika-szakcsoportokra semmi szükség nincs. Ame­lyig alakulandó társulásnál nem látnak garanciát az alap­szabály szerinti működésre, nem is javasolják a működési engedély megadását. Inkább legyen kevesebb társulás, de az tényleg az legyen, érvé­nyesüljön benne a közös mun­ka, létesítsenek közös alapot. Persze a szakcsoportok sem alakulnak meg önmaguktól. A dolgozó parasztokban megvan ugyan a hajlandóság arra, hogy szövetkezzenek, amit bizonyít az is, hogy tag­jai a földművesszövetkezet­nek, de azért helyes és célra­vezető, ha értelmes szóval meg is magyarázza valaki a társu­lás előnyeit. És ez a valaki a földművesszövetkezeteknél a mezőgazdász. Tavaly szeptem­ber óta 4 képzett mezőgaz­dászt alkalmaztak az aszódi járásiban; Kartalon. Galgamá- csán, Püspökhatvanban és Tú­rán. Igaz, a túrái mezőgazdász két hét után lemondott, mert szentmártonkátai lakos volt és nem kapott Túrán családjá­nak lakást. Azóta 5 újabb je­lentkezőt riasztott el a lakás­hiány. Ha lenne megfelelő fia­talember mezőgazdász, szíve­sen, azőnnal felvennék. Gyakorlatilag tehát 3 mező­gazdász dolgozik a földműves- j szövetkezetnél, e máris szép eredményeket mutattak fel. Az újabban alakult társulá­sokban már benne van az ő munkájuk is. A tervek sze­rint 1960-ra minden szövetkezetnél lesz mezőgazdász. Ám jó lenne, ha még ebben az évben 4 szövetkezethez, Gal- gahévízre, Aszód-Domonyra, Bagra és Hévízgyörkre vehet­nének fel mezőgazdászt. Len­ne mit csinálniok! A községekben sokat beszél­nek a termelők a társulások­ról, csak olyan ember hiány­zik, aki szakszerű tanácsot tudna adni, s válaszolna ké­telyeikre, kérdéseikre türel­mesen, hozzáértően. Galgahévizen valaha ered­ményesen működött a hegy­község, mostanában sokat be­szélnek róla a gazdák. A föld­művesszövetkezet szőlő-gyü­mölcs termelési előadássoroza­tot indított, amin 60—80 ter­melő vesz részt. Galgamácsán, ahol évekkel ezelőtt már mű­ködött baromfitenyésztő és li­batömő társulás, újra sok szó esik azok életrehívásáról. A galgahéviziek zöldségtermelői társulás megalakításáról vi­tatkoznak, Bagón az uborka­termelők szeretnének szakcso­portot létesíteni, de sorolhat­nánk tovább a községeket, ahol egyre inkább érik az alacso­nyabb fokú társulás megala­kításának, a szövetkezésnek a gondolata. Érthető, hogy a segítséget- a biztatást és szaktanácsadást legtöbben a földművesszövetkezettől vár­ják, hisz annak a tagjai. Persze dőreség lenne azt képzelni, hogyha a földműves­szövetkezet beállít egy mező­gazdászt, akkor minden megy magától, s mint erdőben eső után a gomba, úgy nőnek ki a falvakban egymás után a szakcsoportok. Ha a földmű­vesszövetkezet a mezőgazdász vezetésével termelési üzem­ágat alakít, s mellette köz- megbecsülésben álló, elismert, jó gazdákból, szövetkezeti ta­gokból létrehozza a termelési szakbizottságot, s ezek tagjai­nak feladatot ad, biztosra ve­hető, hogy inkább előbb, mint utóbb termelési társulással, szakcsoporttal gazdagodik a falu. A mezőgazdászok végzik a termelési szerződések kötését a járásban a termelési felelősök segítségével. Cukorrépa-ter­melési tervüket (csak egyéni termelőknél) eddig 86 száza­lékra teljesítették. A zöldség­félék termelésére is a földmű­vesszövetkezetek kötik a szer­ződéseket, s a tervezett 363 holdból eddig mindössze 120 holdra kötöttek szerződést a gazdák. A megtermelt árukat is a földművesszövetkezetek veszik át a termelőktől, meg­annyi jó alkalom, hogy szorosabb termelési kapcsolat alakuljon ki a földművesszö­vetkezet és a dolgozó parasz­tok között. Könnyű szerrel be lehet bi­zonyítani, hogy kedvezőbb kö­rülmények között termel az a gazda, aki azonos termék ter­melésére társul dolgozó pa­raszt társaival. És éppen az | hiányzik a legtöbb községből J aki ezt bebizonyítsa a parasz- | toknak. A földművesszövetke­zetek feladata elsősorban, hogy a szövetkezés fontossá­gáról és előnyeiről meggyőz­zék a termelőket, úgy, amint azt teszi Túrán a szövetkezet elnöke, aki nem várja karba- tett kézzel a mezőgazdász megérkezését. Az aszódi járás földműves- szövetkezetei minden előfelté­tellel rendelkeznek ahhoz, hogy az eddiginél sokkal ered­ményesebben támogassák ’ a mezőgazdaság szocialista át­alakulásét. Ne csak mondják, hogy a földművesszövetkeze­tek a szövetkezés előiskolái és a dolgozó parasztság legjobb érdekvédelmi szervei, hanem inkább aszerint cselekedjenek. — csá — I Tejszeparátort vásárol j | az acsai tejszövetkezet I | Az elsők között, 1957 jú-\ I niusában alakult meg me-1 | gyénkben Ácsán a földmű- \ | vesszövetkezeti tagokból a | | tejszövetkezet. Noha az | l alakulás júniusban történt, | I különböző formaságok | | miatt csak szeptemberben \ | láttak munkához. Az eltelt § | idő alatt szép eredménye-1 i két értek el. Jelenlegi | negyven darab törzsköny-1 | vezeti tehenünk van, eze-1 1 két egyénileg gondozzák. f | A községben a tejszövet-1 | kezet vásárolja fel a gaz- | | dáktól a tejet és azt szer- 1 | zödés alapján a tejipari f | vállalatnak adják át. Né-1 | hány hónap alatt ötezer fo- f | rint tiszta nyereséget érték | | el, s most tejszeparátort | | akarnak vásárolni. Foglal- \ 1 koznak' azzal a gondolattal \ | is, hogy a tej egy részét | l helyben tejtermékké dol-i | gozzák fel, s úgy értékesí- | | tik, részben a földműves-1 | szövetkezeti boltokban. | A tejszövetkezet tagjai | | panaszkodtak a tejiparra, f | mert ígéretük ellenére nem \ 1 adják vissza a nagyon várt, § | lefölözött tejet. Ezt pedig | | a borjaik nevelésére nagy- § | szerűen fel tudnák hasz-1 | nálni. A napokban újra | | tárgyalnak ebben az ügy- 1 \rben a tejipari vállalattal, s \ ipremélik, teljesül kérésük. 1 TnrniHUiiiHiNHiiiitiiiiiMmimiitiuiiiiiuiuimiHiiiiiitiiiiiutS iiiiiimiiiiiimimiiiiiiiiimimiiimiiiiiniiiiinMiiiininwmHiwmHmmiHimwmmiMiiuliiiimlliwwHWiHimiiwiiiiinmw Nagy forgalmat bonyolítanak le a földművesszövetkezeti könyvesboltok a falvakban.. Monoron Kallós Zsuzsanna eladó meséskönyveket mutat H. Füstös Istvánnénak, aki unokájának három ifjúsági könyvet vitt haza Gyömrőre, így a piacról nem megy haza üres kézzel AZ ÉREM KÉT OLDALA A z elmúlt hónapokban igen sok szó esett a földműves- szövetkezetekben dolgozóik be­csületéről, illetve becstelensé­géről. Voltak, akik hajlan­dók lettek volna amellett es­küdni, hogy tnindenki csal és lop a földművesszövetkeze­tekben, ugyanakkor mások amellett kardoskodtak, hogy alaptalanul éri vád a földmű- vesszpvetkezetek dolgozóit. Tagadhatatlan, hogy az el­múlt hónapokban, az ellenfor­radalom er köles romboló ha­tására. jelentősen megszapo­rodtak a sikkasztások, az üzér­kedések, s a társadalmi, szö­vetkezeti tulajdon kezelése is igen. sok kívánnivalót hagy maga után. De ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik az, hogy ezer és ezer olyan ember dolgozik megyénkben a földművesszövetkezetek bolt­jaiban, vagy más területein, Bikák munkájához még a gya­nú. árnyéka sem férhet, akik becsülettel eleget tesznek kö­telességüknek, s a legnagyobb tiszteletben tartják a szövet­kezet pénzét, vagyonát. Tagadhatatlan az is, hogy a nyilvánosság általában a sikkasztásokról, a visszaélések­ről értesül, de ugyanakkor nagyon keveset hall azokról, akik napról napra becsülettel végzik munkájukat. Gondol­junk csak arra. hogyha vala­melyik faluban visszaélésre bukkannak a földművesszövet­kezetnél, azt az egész faluban, de a járás többi falvában is széltében-hosszában tárgyal­ják. De hallott-e már valaki olyat, hogy arról beszéljen a falu: X. már nyolc éve üz­letvezető, soha nem volt hiá­nya, a rend, tisztaság példás az üzletében? Általános emberi szokás az, hogy a rosszat könnyebben észre veszik, mint a jót. Mert a jó az természetes, a becsüle­tes dolgozó a természetes, a jó munka természetes, a sikkasz­tás, a visszaélés azonban nem. Eddig rendjén is lenne. A hiba azonban óit kezdődik, hogy egyesek túlmennek ezen, s a hibákiból általánosítanak. Egy sikkasztás után arról beszél­nek, hogy ,'sikkasztó társaság az a földm ű vesszővé tkezet”. A társadalmi tulajdon ellen el­követett vétségkor azt hajto­gatják, hogy a földművesszö­vetkezetekben hanyagul keze­lik a társadalmi tulajdont, s nem azt. hogy ebben és ebben a földművesszövetkezetben ez és ez kezelte hanyagul a tár­sadalmi tulajdont. A kettő kö­zött pedig igen nagy a különb­ség. A z érem egyik oldala az, hogy valóban akadnak olyanok, akik áthágva a tár­sadalom törvényeit, ahhoz nyúlnak,, ami nem az övék. Akadnak, akiket megszédít a könnyű élet, s annak biztosí­tása érdekében a sikkasztástól sem riadnak vissza, holott tudják, hogy előbb vagy utóbb, de bűnhődniük kell. Az érem másik oldala viszont az, hogy ezer és ezer becsületes munká­sa van a földművesszövetkeze­teknek, akik a legnagyobb igyekezettel végzik munkáju­kat, s akik a legélesebben elítélik azokat, akik a bűn útjára tóvednek. S ezt a két oldalát az érem­nek, azaz a földművesszövet­kezeteknek, nem szabad szem elől téveszteni. Hiszen nem­csak ilyen kérdésekben hivat­kozhatunk a földművesszövet­kezetek alkalmazottainak be­csületére, hanem sok más pél­dát is fel lehetne sorolni; De példák nélkül is világos kell, hogy legyen: a földművesszö- vetkezetete nagyon sok olyat valósítottak meg, ami előre­vitte a falut, elég itt a terme­lési társulásokra utalni, mint nagy dologra, s mint kis dol­got, megemlíteni, a televíziós készülékek garmadát, amit Q. kultúrházakba vettek meg a földművesszövetkezetek; Az eredmények hasonlítha­tatlanul nagyobbak a hibák­nál, s ezt látni kell, akkor is, amikor arról van szó, hogy egy alkalmazottja valamelyik föld­művesszövetkezetnek vissza­élt a bizalommal. Persze, mindebből nem az következik, hogy most már hallgassunk a visszaélésekről. A legkisebb hibát is könyörtelenül szóvá keli tenni, a legkisebb ha­nyagságot sem lehet tűrni, a sikkasztásokat meg kell torol­ni. De ugyanakkor ugyanany- nyi erőt kell fordítani arra is, hogy a becsülettel helyt állók, a példásan dolgozók legalább olyan híresek legyenek, leg­alább annyian beszéljenek ró­luk, mint azokról, akik félre léptek. Elvben sokat beszéltünk és írtunk arról, hogy nagyobb megbecsülést a kereskedelem dolgozóinak; Bizonyára sok szó esik erről a KPVDSZ IL kongresszusán is. De ugyan­akkor a gyakorlatban nagyon keveset tettünk. Most elsősor­ban nem is anyagiakra gondo­lok, hiszen amit anyagi lehe­tőségeink megengedtek, azt a forradalmi munkás-paraszt kormány megvalósította, ha­nem erkölcsiekről. Mennyit hallunk arról, hogy a kiszolgáló udvariatlan. De milyen kevés szó esik arról, hogy nagyon sök esetben a vevő minősíthe­tetlenül goromiba! Milyen so­kat beszéltünk arról, hogy be­csüljék többre a vevőt a ke­reskedelem dolgozói, de ugyanakkor arról már keveset, hogy a vevő is vegye ember­számba őket! npöbbet kell tenni a földmű­* vesszövetkezetekben dol­gozók erkölcsi megbecsülése tekintetében, mint eddig. S akkor sikerül majd eloszlatni azt a téves nézetet is, hogy a iöldművesszövetkezet sikkasz- tök, felelőtlen emberek gyűj­tőhelye. A bűnösök kerüljenek a rács mögé, de a becsületesek is kapják meg az őket megil­lető tiszteletet. S akkor az éremnek mindkét oldala arányban lesz. S ennyit föld- művesszövetkezeteimík, eddigi eredményeik alapján igencsak megérdemelnek. — sz — t — Még nézni is rossz Lakrovics Sándort, a Monori Föld­művesszövetkezet jéggyárának vezetőjét, amint a hidegben a .jeget raktározza. Az üzem naponta 20 mázsa jeget készít, a monori járást látja el jéggel s már a nyárra dolgozik, raktározza a jégtáblákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom