Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

fEM MEC y s&Cirlap 1958. JANUAR 1. SZERDA Mit várhat megyénk az új esztendőtől? Vajon mit hoz az új esztendő? Minden alkalommal jelvetődik a kérdés, amikor az öreg jöldgolyó befejez egy kört a nap körül és újat kezd írni ki tudja már hányad­szor befutott pályáján. Nehéz esztendő áll mögöttünk. El­lenforradalom pusztított 1956-ban hazánk földjén. Nagy kárt okozott ez városon és falun egyaránt. De a felszaba­dult dolgozók, mint már annyiszor, most sem csüggedtek el. Kalapácsot fogott a munkás, ekét a paraszt és ha nagy nehézségek árán is, de hozzákezdett az új élet megindí­tásához, Nem élünk valami fényesen, de megvannak a legszükségesebbek. Büszkén elmondhatjuk, hogy szép eredményeket értünk el a múlt esztendőben. Most egy lépéssel előrébb kell mennünk. Leletőségeink nem kor­látlanok. A nehézségekből jócskán marad az új évre is. Azért mégis fejlődik a gyár és a falu egyaránt, olyan mértékben, ahogy azt az anyagiak lehetővé teszik. f ejlődik megyénk ipara kezetek, de az alacsonyabb tí­pusú társulások, így például a ceglédi hegyközség-szakcso­port, a mogyoródi szakcsoport, a váci és a szobi járás számos társulása. Megyénk állattenyésztése A tervek már készülnek, de még nem véglegesek. A sajtó közölte, hogy 300 millió rube­les hitelt kapunk a Szovjet­uniótól. Lapunkban is ismer­tettük, hogy ezt döntá mér­tékben a műszeripar és a die­selgyártás területén használ­juk majd fel. E hitel nyomán lehetséges, hogy a jelenlegi terveket át kell csoportosítani. A megye minisztériumi irá­nyítás alá tartozó üzemei fő­leg eddig elért eredményeik megszilárdításáért küzdenek. Uj beruházások is lesznek, de csak a legszükségesebb, nél­külözhetetlen létesítményekre. A helyiipar összes termelési értéke 182 770 000 forint lesz az új esztendőben, ami az 1957-es várható teljesítéshez képest 23,5 százalékos fejlő­dést jelent. Az élelmiszeriparban 1958- Iban 326 647 000 forint lesz az évi termelési érték. Ide tar­toznak a sütödék, a vágóhidak, a szikvíz- és szeszipari válla­latok. A magas- és mélyépítő ipar 6,6 százalékkal ter- , mel többet 1958- ban, mint az el- ui, ‘ múlt évben, ösz- szes termelési ér- * teke 58 130 000 fo- - rintot tesz ki. ~ Téglából ' például yff millió darabot készítenék a tanácsi ' vállalatok': Ebből a mennyiségből 850 kétszobás, összkomfortos családi házat le­hetne felépíteni. A tanácsi vál­lalatok 22 500 tonna meszet égetnek.ebben az esztendőben. A szolgáltató vállalatok 32 402 000 forintos termelési költséggel dolgoznak 1958- ban. A kereskedelem összfor­galma egymilliárd, kétszázhet­venhárommillió, száznyolcvan­ezer forint lesz, ami 2,3 száza­lékos felfutást jelent. Ha fi­gyelembe vesszük az 1957-es megnö'cekedett vásárlóérték ny— m."1 ■e’etkezétt forgal­mi fejlődést jelent. A tanácsi ipar több. mint négymillió forint értékű árut szállít külföldre az új eszten­dőben. Főleg műszaki és ház­tartási cikkeket exportálnak. A helyiipar fejlesztésére 2 658 000 forintot fordítunk. Az építőanyagiparban szárítószi- nek építésére és gépek beszer­zésére 900 000 forintot hasz- f nálnak fel. A tőzegvállalatnál 430 000 forintért kisvasutat építenek és gépeket vásárol­nak. A Nagykőrösi Dohányzó­cikk- és Faárugyár 157 000 fo­rintot kap üzembővítésre és új gépekre. Itt és más faipari vállalatoknál is növelik a bútor- gyártást. 1958- ban összesen 160 garnitúra szoba- ís 120 garnitúra -konyhabútort ké­szítenek a tanácsi faipari vállalatok. A Váci Húsipari Vállalat 200 000 forintot kap új gépek vásárlására. Ebből a fogyasz­tóknak is hasznuk származik, mert többféle és jobb minősé­gű húskészítmények között vá­logathatnak majd. A Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő 170 000 forintot fordíthat az üzem fejlesztésére és új gé­pek vásárlására. E beruházás nyomán egészségesebb körülmé­nye^ között, könnyebben vé­gezhetik munkájukat a dolgo­zók. Vállalati felújításokra ki­lencmillió. 900 000 forintot használnak fel. Az eléggé el­hanyagolt mozik és kultúrhá- zak rendbehozatalára 1 400 000 forintot költenek. Az ipar­és az élelmiszeripari vál­lalatok 3 900 000 forintot kap­nak felújítási költség­ként. A költségvetési szer­vek ugyanilyen célra 18 370 000 forintot fordíthatnak, ebből hétmilliót iskolák, 3 400 000 fo­rintot pedig egészségügyi in­tézmények javítására hasz­nálnak fel A gépállomások fejlődése ha csak pusztán a forintössze­get nézzük is, igen jelentős lesz az új esztendőben. Csupán épületberuházásra 1 600 000 forintot kapnak, amelyből el­sősorban a Bagi Gépállomás építését fejezi’* be, továbbá a vámosmikolai, a nagy-buda­pesti és az érdi gépállomáson fordítják az összeget olyan építkezésekre, mint a csővázas gépszínek létrehozása. Ezen­kívül 1 000 000 hitelkeret áll a gépállomások rendelkezésére az 1958-as esztendőben a már meglévő épületek felújítására és új gépszínek létesítésére. A gépállomások vállalatfejleszté- j sí számláján további félmillió | áll rendelkezésre, melyet fő- i képpen szociális beruházási célokra használnak fel. ötven Zetort, három SZ—80-as lánctalpas trak­tort, 25 különbö- íző ekét, 10 darab ' tányéros műtrá­gyaszórót. 10 da­rab szervéstrá­gya-szórót és trá- gyarakó-gépet és ■gyéb új gépeket kapnak me- >yénk gépállomásai közel 2 nillió forint értékben, csupán i külföldről behozott géptínu- sokból. Ezenkívül belföldi ’yártmányú gépekből is több mint négymillió forint értékű jut a jövő esztendőben a gép- Illomásoknak, nem szólva a 500 000 forintot meghaladó szerszámgépek értékéről. Megerősítik a gépállomáso­kat új, m agaské pze tteég'ű szakemberekkel is. Traktoros brigádvezető 1958-ban már csak szakképzett mezőgazdász lehet. Hej, nagy szükségük is lesz erre azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek sikeresen ellenálltak az ellenforradalom romboló vi­harának. s most egy nehéz esz­tendő leküzdése után valóság­gal új életet akarnak kezdeni, mint például a nagykőrösi Vörös Október Tsz. Eb­ben a termelőszövetkezetben Ternai Miklós személyében már mezőgazdász az elnök s a tagság­gal egyetértésben •s. nagy terveket for­ral. Homokos, la­za talajon gazdál­kodnak, a gyü­mölcsös- és szőlő­telepítésnek is nagy jövője van területeiken, de mindenek­előtt az állattenyésztés fejlesz­tésében látják boldogulásuk zálogát. Sorolhatnánk szinte végig a ho- 0 | . moktalajokon gaz­Wj 'Atf dálkodó szövetke- ■?et-eket, amelyek szőlő- és gyü­mölcstelepítéssel és egyéb évelő kultúrákkal vetik meg hosszabb táv­ra is közös gazdaságuk boldo­gulásának alapjait. Évelő kul­túrákat telepítenek nemcsak a mezőgazdasági termelőszövet­számára is jelentős fellendü­lést hoz az új esztendő. Az állategészségügy fejlesztése érdekében sokkal több oltást végeznek, mint eddig bármi­kor. A legeltetési bizottságok gazdálkodásában már eddig is komoly javulás állt be, s mi­vel ezek a szervek egyre ön­állóbbak lesznek, mind keve­sebb támogatásra szorulnak. Ennek ellenére 1958-ra is kö­zel 700 000 forintot irányoztak elő támogatásukra. A mester­séges termékenyítés is új len­dületet kap, mivel a Földmű­velésügyi Minisztérium orszá­gos központtá szervezte át az eddig megyei kezelésben levő Mesterséges Termékenyítő Bu­dapesti Főállomást. A rende­let értelmében január 1-től 9 fővel működő apparátus dol­gozik megyénkben a mestersé­ges termékenyítés területén. A sertéstenyésztés minőségi feljavítása érdeké­ben a megyei főállattenyésztő merész lépésekre készül. Min­den községben megállapították a jövő követendő tenyészirá- nyát. A kanok kihelyezése a jövőben csak ennek megfele­lően történik úgy. hogv min­den községben legfeljebb két­fajta tenyészkan lehet. A faj­tatiszta tenyészetek előállítása érdekében elősegítik a sertés- tenyésztő szakcsoportok alaku­lását és gondoskodnak róla. hogy ezeknek a legjobb minő­Dobi István újévi rádióbeszéde ségű tenyészkanok álljanak rendelkezésükre. A megye legelőterületeinek jobb kihasználásával, a legel­tetés jobb megszervezésével a juhállományt mintegy 20—25 százalékkal lehet növelni már a következő években anélkül, hogy ez a többi állatfaj tar­tásának rovására történnék. A megye állattenyésztőinek leg­közelebbi célkitűzése, hogy a baromfitenyésztési kedvet a keltetőállomá­sok tenyésztési munkájának javí­tásával fellendít­sék és az ille­tékes kereskedel­mi szerveknek reális árpolitikára vonatkozó javas­latot tegyenek, ami ugyancsak ösztönzőleg hat majd a te­nyésztőkre. Felmérték a ki­használatlanul álló baromfite­lepek számát, kapacitását, s ennek megfelelően javasolták a tulajdonosoknak, hogy a környezetnek és a piacigény­nek megfelelő fajtájú és típu­sú baromfit tartsanak. Kihasz­nálatlanul levő baromfitelepe­ket juttatnak a speciálisan ez­zel a tenyésztéssel foglalkozó szakcsoportoknak is. Víziszár­nyas keltetésével is foglalkoz­nak majd annak érdekében, hogy megyénk területi adott­ságait kihasználva növelhes­sék a kacsa- és libaállományt. [ (Folytatás az első oldalról) állt. A történelemben példát­lanul álló rágalomhadjárat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálko­zásainak, visszaverte a rágal­makat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támo­gatja kormányának ilyen irá­nyú politikáját — és minden nép harcát, a tartós béke biz­tosításáért. A magyar nép tu­datában van annak, hogy egy szörnyű tömegpusztító háború megakadályozása, a tartós bé­ke kivívása megköveteli né­pünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan har­cát a békéért. — Kedves barátaim! — Kívánom, hogy legyen az új. 1958. esztendő népünk szá­mára a szocialista gazdasági és kulturális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béke­törekvései újabb sikereinek esztendeje. Még egyszer szívé­lyesen köszöntök minden ma­gyar dolgozót, munkást, pa­rasztot, értelmiségit, nőt és fiatalt, az új év ünnepén. Tel­jes szívből kívánok mindany- nyiuknak jó egészséget, sok si­kert a munkában, tanulásban, s a nép érdekét szolgáló min­den tevékenységükben. — Boldog új esztendőt! A szociális és kulturális beruházások közül csak a legjelentősebbe­ket említjük. Az új esztendő­ben a szociális ágazaton fel- használásra kerül 105 000 000 forint, szemben az 1957-es év 83 000 000 forintjával. Kórhá­zakra 36 000 000 forintot for­dít a megye. H 000 000 forint­tá^ többet, mint,. 19í)7-ben' Nagyér kőrös 30 ágyas új j kórházat kap, a j megye összes kór­házi ágyainak száma 1958-ban eléri az 1356-ot, A megbetegedett lakosok orvosi el­látását javítják azzal hogy a jövő évben tovább növekszik a rendelő- és gondozóintézetek­ben a rendelési órák száma és négy új orvosi körzet is ala­kul. Az oktatás, népművelés ágazatán az 1957-es év 150 millió forintos költségével szemben 183 000 000 forintot terveztek. Az óvodai férőhe­lyek száma 300-zal emelkedik és ezzel a megye óvodáiban és mnközi otthonaiban több mint 12 000 gyereket gondoznak eb­ben az esztendőben. A rácke­vei, budai és monori járásban több mint 50-nel nő az óvodai férőhelvek száma, a szentend­rei járásban pedig 25-tel. Erre a kiadások összege 33 és fél­millió forint. hat millióval több, mint 1957-ben. Az álta­lános iskolásokra az 1957. évi 90 millióval szemben 109 mil­liót fordít a megye az új év­ben. Nagyarányú lakásépítkezésről ■ éppenséggel nem beszélhetünk, de erre a célra is ■igen jelentős ösz- szegeket fordít a megyei tanács. A diósdi és a gödöl­lői íakásépükezé- sek mellett Vá­cott. Aszódon. Nagykőrösön és Szentendrén gimnázium épül. befejezik a szobi hattantermes általános iskola építését. valamint a nagykőrösi gimnázium, a du- naharaszti és gyálnémedi álta- 'ános iskola épí- W/ tásét. a monori gimnáziumot négy ,,, , - . tanteremmel bő- Jj>; ' vítik, kommuná- ’is célokra több -ninf egy millió forintot fordíta­nak Újlengyelen elkészül a megye első úgynevezett komp­lex-épülete: kultúrház, egész-| ségház és tanácsház egybe-i építve. S ennek jelentős ré­sze társadalmi munkában. S még nem is beszéltünk a ! termelőszövetkezetek beruhá- j zásáról, külön, amelyek rész-j ben saj á t j erőből, részhen , hosszúlejáratú hitelekből többi mint 10 millió forintot tesz- j nek ki. Ennek túlnyomó ré- ! szét, mintegy 9 millió forintot építkezésre fordítanak. Jelentősek megyénk dolgo­zó népének szociális, kulturá­lis és anyagi fellendülésére szolgáló beruházások: a békés fejlődés és építés egyszerű számadatai. mainap 1958. január 1, szerda, Újév napja. A Nap kél 7,32 órakor, nyugszik 16,03 órakor. A Hold kél 12,48 órakor, nyugszik 2,49 óralcor. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, többfelé futó havazás, havas eső, eső. Mérsékelt nyugati-északnyu- gati szél. A nappali hőmér­séklet északkeleten kissé emelkedik, máshol alig vál­tozik. Várható legmagasabb wp- pali hőmérséklet ma: 0 — plusz 3 fok között. — A SPORTFOGADÁSI ÉS LOTTÖ IGAZGATÓ­SÁG közli, hogy a lottó­kirendeltségek ma délután 2 órától nyitva tartanak. — A BUDAVOX Külke­reskedelmi Vállalat nagyobb mennyiségű telefon fejhall­gató szállítására kötött szer­ződést a pakisztáni postával. — MEGJELENT a Ma­gyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtör­ténelmi folyóirata, amelynek címe Acta Litteraria. — NYOLCCSATORNÄS elektromos agyvizsgáló ké­szült cl a Budapesti Orvosi Műszergyárban. — KÜLÖNLEGES DIESEL elektromos mozdonyokat szállítunk Egyiptomba. Eze­ket a hidraulikus mozdonyo­kat újfajta porvédelmi be­rendezéssel szerelik fel. — A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY a Mongol Népköztársaságban pusztított földrengés következté­ben kárt szenvedett lakosság megsegítésére 100 000 forint ér­tékű gyógyszert, orvosi műszert és állategészségügyi felszerelést adományozott. JELENTIK* ÉRTESÍTÉS Bujdosó Jánosné, született Házi Irén hosszas szenvedés után 54 éves korában el­hunyt. Temetése 1958. ja­nuár 2-án, csütörtökön fél 3 órakor a XVIII. kerületi (Pestlőrinc) új temetőben (Steinmetz kapitány út). A Nagyvásártelepre kedden reggel 24 vagon és kilenc teher- gépkocsi áru érkezett, egyebek között 13 vagon vegyes darabárt* és két vagon rizs. A szilveszteri forgalomban nagy kereslet volt füstölt áruban és virsliben. A húsárudák a virslit kilónként 32 forintért áru­sították. Kelendő cikk volt még a kolbász és a savanyú káposzta is. A vecsési termelők megkezd­ték az idei fűszeres, hordós ká­poszta szállítását. A Budapesti Csemegekereskeclelmi Vállalat boltjaiban melegágyi sóskát, cu­korsalátát és zöldhagymát árusí­tottak. A salátát fejenként 1.30, a zöldhagymát csomónként 1.20 forintért adták.. (25) A lovasság után vonultak a szekerek, bennük az asszo­nyok és gyermekek, mellettük hajtották a csordát. A no­mádok India mellett haladtak el és szétömlöttelc a kelet­európai síkságon. Sokan ott maradtak a tavák mellett. A legerősebbek tovább vonultak nyugatra. A Földkö­zi-tenger partvidékén földúl­ták az atlantidák első gyar­matát és a legyőzőitektől meg­tudták, merre van a Nap or­szága. Szu Hutám Lu itt meg­halt. Fejéről lehúzták a ha­ját, fejbőrével együtt, és hosszú rúdra erősítették. Ez­zel a zászlóval haladtak to­vább a tenger mentén. Így jutottak Európa széléig és ott a magas hegyekből meg­pillantották az ígéret földjét. Száz év telt el azóta, hogy az ticskurok elindultak fennsík­jaikról. Fákat vágtak ki és tutajo­kat eszkábáltak. Tutajon úsz­tak át a meleg, sós folyót. At­lantis tiltott földjére lépve, a nomádok megtámadták a szent Tule várost. Amikor megmásztak a magas falakat, a városban megkondultak a harangok: a harangzúgás olyan szívbemarkoló volt, hogy a sárgák nem rombolták le a várost, nem irtották ki a tokosságot, még csak a temp­lomokat sem fosztották Pci. Etel- és ruhakészleteket szed­tek össze és tovább mentek délnyugatra. Szekereik és csordáik akkora port vertek, hogy a Napot sem lehetett látni. Hamarosan vörösbőrű se­reg állta útját a nomádoknak. Az atlantidákon arany fény­iéit és tollak tarkállottak. pompás volt a külsejük, de el- puhulták már. Az ucskur lo­vasok leöldösték őket. A sár- gabőrűek ekkor megízlelték az attontidák vérét és ettől fogva többé nem ismertek ke­gyelmét. A Száz Aranyikapu városá­ból hírnököket küldtek nyu­gatra a vörösbőrííekhez. délre a négerekhez, keletre az aam- törzsekhez és északra a cik- lopszokhoz. Emberekét áldoz­tak az oltárokon. Olthatatlan tüzet gyújtottak a templomok tetején. A város lakói véres áldozatokra csődüllek, őrjön­gő táncoknak, érzéki élveze­teknek adták át magukat, ré- szegeskedtek. pazaroltak. A papok és a filozófusok a szültek. A Nagy Tudomány könyveit a hegyek mélyébe, barlangokba hordták és elás­ták a földben. Megkezdődött a háború. Ki­menetele már eleve eldőlt: az atlantidák csak meglevő gazdagságukat védelmezték, amelytől már meg is csömör- lőttek, a nomádokban pedig friss mohóság s az elhivatott­ságba, vetett hit égett. A harc mégis hosszú és véres volt. Az ország elnéptelenedett. Éh­ínség és dögvész ütötte fel a fejét. A katonák szétszéled­tek és raboltak, amit csak tud­tak. A Száz Aranykapu váro­sát rohammal bevették, falait lerombolták. A 'Nap Fia le­vetette magát a lépcsőzetes piramis tetejéről. A templo­mok tetején kialudtak a tü­zek. Néhány pap és bölcs elmenekült a hegyekbe, a bar­langokba. A civilizációnak vé­ge szakadt. A hatalmas város lerombolt palotái között, a fűvel benőtt tereken birkák kóboroltak és a sárgaarcú pásztor bánato­san nótázott a tiltott ország­ról, amely szép, mint a déli­báb, ahol kék a föld és arany­színű az ég. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom