Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-06 / 187. szám
I Őszi hangulat a Lenin parkban A hideg őszi szél zizegve sepri a lehullott leveleket a ki-, halt utakon, s a szürke ágakon megjelennek az ősz hírnökei: a varjak. Kár, kár, hogy elmúlt a nyár .: > A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA I, ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1957. DECEMBER 6. PÉNTEK | A tagkönyv- eserérői Pártunk életében jelentős esemény van folyamatban, az elkövetkező egy hónap alatt történik meg a párttagsági könyvek és tagjelölti igazolványok cseréje. Ennek előkészítő munkálatai befejeződtek. Alapszervezeteink sikeresen hajtották végre a reájuk háruló feladatot. A pártszervezetek vezetői a tagkönyvcsere előkészítése során igen hasznos vélemény- cserét is folytattak a hozzájuk tartozó tagokkal. Ennek során kaptak pártmunkát, akik ez ideig nem voltak bekapcsolódva a munkába- A beszélgetések eredményezték azt is, hogy párttagjaink, tagjelöltjeink jobban helytállnak, példát mutatnak az országos pártkonferencia határozatának végrehajtásában. Javult a párt és tömegek közötti kapcsolat, bár e téren még igen sok a tennivaló. A fentemlitett pozitív vonások azonban nem mindenütt lelhetők fel. Vannak olyan alapszervezetek, ahol csak adminisztratív feladatként végezték a tagköonyvcserét. E téren az elkövetkezendő hónapban feltétlen változtatni kell. A munka fő jellemvonása a továbbiakban a pártonbelüli és pártonkívüli politikai felvilágosító munka, a határozatok végrehajtására való mozgósítás legyen. Ezt figyelembevéve készítsük elő az ünnepélyes tagkönyv kiosztó taggyűléseket is. Az ünnepélyesség jusson érvényre ne csak a külsőségekben, hanem a tartalomban is. Elemezzük az elmúlt egy év munkáját, eredményeinket, hibáinkat; névszerint dicsérjünk, bíráljunk. Értékeljük, hogyan hajtottuk végre napjainkig az országos pártkonferencia határozatát, s ennek alapján szabjuk meg feladatainkat és mozgósítsuk annak megvalósítására összes párttagjainkat és a pártonkívüli dolgozókat. Lényegében az alábbiakat kell tenni: Javítani és rendszeressé kell tenni a párt mozgalmi életét, szervező munkáját. Szorosra kell fűzni a kapcso. latot a pártnak a pártonkívüli dolgozókkal, a kölcsönös bizalom alapján. Minél eredményesebb termelésre kell mozgósítani párttagjainkat — és példamutatásuk által — a pártonkívüli dolgozókat. Ha ezt a vonalat követjük, elmondhatjuk városunkban is, hogy jól oldottuk meg a tagkönyv cserét. Babinszki Károly, az MSZMP városi bizottságának titkára A Hunyadi Tsz számvetése A Hunyadi Tsz nem tartozik a nagyobb szövetkezetek közé. Területe 300 hold, az idén kapott még 80 holdat hozzá, főként legelő céljára. A tagság ünneplőbe öltözve jött össze a tanácsháza szak- szervezeti termébe meghallgatni az év végi beszámolót, milyen eredményt hozott évi szorgalmas munkájuk. A beszámolót Donner Géza elnök tartotta. Megtudtuk belőle, hogy jelenleg a tagok létszáma 41 fő. Az elmúlt gazdasági évben belépett tizenöt új tag, ebből tizenkettő földdel, három föld nélkül. A földdel belépőknek becsülettel fizetik a földjáradékot, ami az elmúlt gazdasági évben húsz mázsa búzát, és háromezerkettősaáz- tizenöt forintot tesz ki. A munkaegység átlaga tagonként 318, az egy katasztrá'lis holdra eső munkaegység 37. A tervezett évi munkaegység 10 254, a tényleges munkaegység 14 228. A nagy különbség — amint megtudtuk —, abból adódik, hogy a tervnél nem vették számításba a később megvalósított silózást. a kapott rét és kaszálók munkáját és a szükségessé vált útcsinálásit Hozzájárult az is, hogy a 24 hold szőlőre több munkát fordítottak, aminek az eredménye megmutatkozott, mert a tervezett 186 helyett 504 hektoliter boruk termett. Több munkát okozott, hogy a különböző terményekből a tervezettnél jóval többet termeltek, árpát 328wmázsa helyett 450 mázsát, búzából 689 mázsa helyett 801 mázsát, cukorrépából 1400 mázsa helyett 2010 mázsát, takarmányrépát 1000 mázsa helyett 1250 mázsát. Kukoricát 644 mázsát terveztek, termett 510 mázsa, azért, mert a tervezett 46 hold helyett csak harminchat holdon ültettek kukoricát. Állatállományuk a következő: év elején volt 17 tehenük, évközben ez a szám 25-re emelkedett, növendékmarhájuk számát 18-ról 24-re szaporították. Lóállományuk volt 4, felemelték 8-ra és van még két csikójuk is. Anyasertésük van 16, süldő 40, hízósertés 26. A tejtermelés évi terve 27 000 liter volt, felemelték 34 934 literre, részben az állatszaporítással, részben a gondosabb állatgondozással. A szövetkezetnél egy • vitás probléma volt: feiosszák-e a takarmányt a tagság között, vagy bennhagyják a közös állatállomány fejlesztésére? Néhány hang szólt a felosztás mellett, de a nagy többség belátta, hogy a közös állatállomány fejlesztésével lényegesen emelkedik és meggyorsul a szövetkezet közös vagyona, nagyobb rész jut belőle jövőre, olyan takarékperselyben marad, amelyik bőségesen kamatozik nemcsak a jövő évben, hanem az utána következő években is. Az elnök/sok tagot névszerint megdicsért jól végzett munkájukért. Megállapította, hogy mindenki szorgalmasan dolgozott, akadt ugyan egy-két személy, aki berúgott és kisebb kellemetlenségeket okozott, de a tagság között általában jó a hangulat, megértik egymást, békésen dolgoznak egymás mellett, ami megmutatkozott az eredményekben is. Tavaly a Hunyadi Tsz munkaegységenként 36 forintot adott, az idén 62 forintot. Névszerint megemlítette néhány család jövedelmét: Márton József és családjának 944 munkaegysége volt, kapott 58 ezer 528 forint értéket, Abonyi Mihály és családjának volt 1157 munkaegysége, kaptak 71 ezer 734 forintot, Varga Gergelyék- nek 551 munkaegységük volt, kaptak 33 ezer 162 forintot, | Polónyi. Paláknak 483 munka- f egységre 29 ezer 946 forint ju- f tott. Megemlített néhány tagot, | akik egyedül dolgoztak: Póló- | nyi Miklósnak 384 munkaegy- | sége volt, kapott 23 ezer 808 § forintot, Kiss Ferencnek 3791 munkaegysége volt, kapott 23 | ezer 502 forint értéket. , | Hosszabban foglalkozott az | elnök a cukorrépatermelés fon- | fogságával, hivatkozott arra, f hogy a szövetkezet a cukor-1 répatermelésnél az idén is jól f megtalálta számítását, ezért | javasolja, hogy jövőre legalább | tizenöt holdon vagy még töb- | bőn termeljenek cukorrépát, | Kozma László tag helyeselte, | hogy a takarmányt ne asszák 1 szét. Javasolta, hogy a vezető- | ség mindig gondosan vizsgálja | meg — lehetőleg előre, terv- 1 szerűen —, hogy a mindenkori | mezőgazdasági munkákból mit | lehet géppel végeztetni, és végeztessenek mindent géppel, | Délután, amikor a jó üreg nap egy kissé felmelegíti a levegőt, felkeresik a kis padot, és kabátjukba burkolózva álmodoznak a tavasz melegéről a fiatalok amit csak lehet, hogy minél több kézierő szabaduljon fel más fontos munkára. Ismertette az elnök a jövő évi tervet, amely szerint a te- hénállományt tíz darabbal növelik, hízómarhát nyolc darabot állítanak be. A jószágállományt általában növelni akarják. .................................. A zárszámadás közgyűlés hangulata arra mutatott, hogy a tagság meg van elégedve az osztalékkal, a 62 forinttal, s bizakodva indul a jövő év felé. — zs — A sűrű bokrok között talált még Marika néhány hervadó virágot és mosolyogva szakítja le a nyár utolsó üzenetét Jé, találtam egy levélkét —< kiáltja lelkendezve Németh Ica — ezt az egyet haza viszem és megőrzőm lepréselt virágaim között .TtHiiiilfnHiHiitHHHiiiHiiHmimtimimmiiiiiiiitiiNMHiittmHninHiHtiHmminmniiiiHiiiniiiiimiiiiimitiiiimnjiiiiimmtifiMi A kisiparosok árvetéskészitcsi kötelezettségéről A KIOSZ értesítő, legutóbb pedig a Magyar Kisiparos szaklap október 10-i száma nyomatékosan felhívja a kisiparosok figyelmét arra, hogy az árvetéskészítés a kisiparosságra kötelező. Abból a célból, hogy a kisiparosok kellőéi) tájékozódva legyenek e kötelezettségük teljesítéséjről, a'helyi KIOSZ vezetőségénél rendelkezésükre állanak azok a hivatalos közlönyök, melyek az árvetések elkészítéséhez szükséges feladatokat tartalmazzák. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet és az Országos Arhivatal megkezdte az árak ellenőrzésé*. Az ellenőrzés kiterjed a kisiparosokra is. Az eddigi ellenőrzések eredményéből azt állapíthatjuk meg, hogy a kisiparosok többsége nem készít árvetést. A mulasztót a jövőben felelősségre vonják. Felkérjük a kisiparosokat, hogy e kötelezettségüknek a jövőben feltétlenül tegyenek eleget, mert ez számukra nemcsak kötelezettség, hanem egy olyan jog is, aminek eléréséért a kisiparosság hosszú éveken keresztül harcot folytatott. Gyikó Lajos ipari előadó A legszebb női hivatás — ós egyben a legősibb női foglalkozás: a betegápolás. Sok türelem, sok-sok szeretet, gyöngédség, odaadó figyelem kell hozzá — és ezeken felül nagy szakértelem! Egészségügyi kormányzatunk nagy súlyt helyez az ápolónőképzésre. Ezért hozta létre a kétéves ápolónő-képző iskolát. Ez alatt a két év alatt a növendékek teljes ellátást, a vidékiek kollégiumi bentlakást, kölcsön tankönyveket, jegyzeteket kapnak, valamint ápolónői egyenruhát a gyakorlati időre. Oklevelük megszerzése után elhelyezésükről az Egészségügyi Minisztérium gondoskodik. Fiatal- asszonyok, lányok, akilk 17 évesek elmúltak és vállalják e hivatás nehezét is, jelentkezzenek a szegedi, gyulai, miskolci vagy a pesti ápolónői iskolába. Cegléden jelentkezni lehet a városi tanács egészségügyi osztályán, I. emelet 3. ajtó. Áz ipari vezetők felelőssége Földgázkutatók a város határában A diákotthon környékén lakóknak bizonyára feltűnt, hogy néhány nappal ezelőtt különleges rendeltetésű autók, gépek és terepjárók szállásolták be magukat^a diákotthon udvarára. Magam is ott lakván (és ugye lakva ismeri meg az ember embertársát), beszédbe elegyedtem a gépek kezelőivel, személyzetével. így tudtam meg, hogy a felszerelés a Kőolajipari Tröszt szeizmikus kutatóüzeméé, melynek I/57-es sz. kutatócsoportja tartózkodik jelenleg Cegléden. Feladatuk, hogy Pest megyében és a város határában kőglaj és földgáz után kutassanak. A beszélgetésnél az egyik dolgozó örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy néhány fontos körülményre felhívja a város lakóinak figyelmét. — Ha már úgyis ír az elvtárs rólunk — mondta — Írja meg, hogy népgazdasági szempontból rendkívül fontos munkát végzünk, s ha szerencsénk lesz, és kőolajat vagy gázt találunk, az a város lakóira nézve is nagy szerencse. Sajnos a kutatást toronyiránt kell végeznünk, s így nem lehetünk tekintettel a művelt földekre. Emiatt elkerülhetetlen, hogy egyes helyeken kárt ne okozzunk. A bejelentett károkat azonban megtérítjük. — És hol jelentsék be az esetleges károkat? — ÉJgy gondolom a helyi tanácsnál, mellyel üzemünk egyik megbízottjának állandó\kapcsolata van. Befejezésül arra kérem az érdekelt lakókat, ne gördítsenek akadályt kutatómunkánk útjába, s ha a földeken kitűzött karókat találnak, azokat ne mozdítsák el, mert műszeres bemérések útján kerültek a helyükre, s pótlásuk rengeteg idő és anyagi veszteséget jelentene az államnak. Killyéni Pál Gyors léptekkel haladunk az 1957-es gazdasági év vége felé. Ilyenkor sürget a hátralevő egy hónap «feladatainak higgadt számbavétele; a gépeken és szerszámokon s néha bizony a dolgozó emberek lelkén ejtett csorbák kifcöszö- rülésének szükségessége is. Mindannyiunk ügye üzemünk, jó munkája, és az sem közömbös, hogy milyen mértékben részesülhetünk az év végi nyereségrészesedésből, vagv keserűen kell tudomásul vennünk, hogy munkánkkal egyáltalában nem szolgáltunk rá. Vizsgálódásunk tárgyát két fő gondolatcsoport körül folytassuk. Elsősorban nézzük meg azt: mit vár kormányzatunk az üzemek vezetőitől és dolgozóitól a nyereségtöbblet előteremtése és a nyereségvisszatérítés összegének megállapítása terén. Ez év fő feladata az volt, hogy a termelés költségei legalább a korábbi színvonalon alakuljanak,, mert csalt ezáltal volt megakadályozható a pénz értékének romlása. A vállalatoknak termelésüket növelni csak az ésszerűség határáig szabad. Az ésszerűséggel ezúttal a termelékenység fogalma azonos. Még a hátralevő időben is olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek révén a termelés a gazdaságosság rovására egyetlen területen sem megy. Végig kell menni az üzemen a legfontosabb termelő berendezéstől a legeldugottabb zugban eldobott szerszámig. Nem csupán gondolatban, de a szó gyakorlati értelmében. Nem valami gyors járművel és jól felöltözve, nehogy a decemberi hidegbe belefagyjon a szándék. Legfőképpen pedig nyitott szemmel. Számba kell venni a vállalat tulajdonát képező helyhez kötött gépegységektől kezdve a legutolsó csavarig mindent. A művezető munkaköpenyéből kikandikáló zsebtolómércétől a szakadt zsákokból kiömlött és gondosan összesöpört cementig. Egyszóval idejében kell a leltározást elkezdeni. Az időből kifutott leltározás nem eredményezhet mást, mint felületes, elkapkodott s hiányosságainál fogva megbízhatatlan munkát. A leltárból kihagyott minden egyes szerszám az üzem dolgozóit károsítja meg. mert a hiány csökkenti a nyereséget. Emellett tapasztalt üzemi emberek tudják, hogy a leltárból „kifelejtett” szerszámok (néha gépek is) „hajlamosak” az eltűnésre. Nem kisebb jelentőségű feladat a vállalatok felleltározott vagyontárgyainak megfelelő csoportosítása, s a tárolás rendszerének kidolgozása. A termelésben használt gépektől és berendezésektől el kell különíteni a termelésből kivontakat, mivel ez utóbbiak elhasználódása eltérő, s így befolyással van az eredményre. A hibás, javításra nem érdemes gépeket, szerszámokat, védőöltözeteket ki kell selejtezni, mert ennek elmulasztása a vállalat eredmé- I nyét a ténylegesnél jobbnak tünteti fel. Az ilyen vállalat nem létező nyereség után fizet „nyereségrészesedést”. A vállalatok és irányító szervek számviteli dolgozóira ez év végén különösen fontos feladat hárul. A lehető legpontosabban számba kell ven- niök a vállalatok beruházott vagyonának, anyagkészletének, befejezetlen termelésének és kinnlevőségének értékét, hogy helyes állomány meghatározással pontos képet tárhassanak fel a tényleges jövedelmezőségről, a valóságos nyereségről. Az 1957-es gazdasági év kísérleti évnek tekintendő a nyereségvisszatérítés gyakorlati megvalósulása terén. Üzemeink eddigi tapasztalatainak mérlege e téren kedvező. így minden remény megvan, arra, hogy a törvényes béremelések költségnövelő hatását és egyéb kisebb korrekciókat figyelembe véve az új áraknál, az 1958-as évben a ceglédi vállalatok is nyugodtan lemondhatnak az állam által részükre nyújtott ártámogatásról. Ezt várja a kormány a jó minőségű, tartós kivitelű és üzem közben megbízható működésű gyártmányok igénylése mellett. Ezt várja el az üzemek dolgo'zóitól és vezetőitől egyaránt. De nézzük meg vizsgálódásunk másik gondolatcsoportját is: Mit várnak a dolgozók az üzemek vezetőitől? Nem is olyan könnyű erre a válasz, mint ezt az első pil. lanatna bárki is gondolhatná. Azt mondhatná valaki: minél nagyobb összegű nyereség- részesedést. Csakhogy ehhez még az a hozzátenni való, hogy becsületes úton tervezett nyereségrészesedést. Mert a látszólagos nyereségből valóságos veszteség lesz. Akkor válnak az ipari dolgozók üzemük igazi tulajdonosaivá, ha minden forintot megkövetelnek — ami jár, de minden forintot visszautasítanak — ami nem jár. Legyenek az üzemi tanácskozások élő fórumai ennek a gondolatnak. Elvárják az üzemek dolgozói az egyenlő elbánás elvének szigorú érvényre juttatását is* Nem azt jelenti ez, hogy minden dolgozó azonos ősz- szegben részesüljön a kifizetésre kerülő nyereségből. Sőt éppen nem azt! Figyelembe kell Itt venni sok mindent. Feltétlenül növelhető a nyereségrészesedés kiszámított összege azoknál a dolgozóknál, akik egész évben kiváló munkát végeztek és jelentős szerepük volt a többleteredmény elérésében. A törzsgárda kialakítása érdeké«- ben magasabb részesedés állapítható meg a vállalatnál régebb idő óta dolgozók részére is. .Az önkényesen kilépett vagy fegyelmi úton elbocsátott dolgozóknak viszont nyereség- részesedés helyett többet használ a ki nem fizetett nyereség miatt előállott hiányérzet. Becsületes munkával megtermelt, pontosan kiszámított, igazságosan elosztott és időben kifizetett nyereségrészesedés a legjobb ösztönzés újabb termelési eredmények elérésére. Dr. Szentpétery Kálmán főkönyvelő
