Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-14 / 194. szám

rr rr MLC ijJCiriap 1957. DECEMBER 14. SZOMBAT Bulganyin üzenetének világvisszhangja MALINOVSZKIJ marsall, a Szovjetunió hadügyminisztere csütörtökön villásreggelit adott a Moszkvában tartózkodó Szí­riái kormányküldöttség tiszte­letére. SZUBANDRIO indonéz kül­ügyminiszter csütörtökön a sajtó képviselői előtt kijelen­tette, hogy az indonéz kormány hajlandó tárgyalni Hollandiá­val. GYÚRÓ SZALAJ, a Jugo­szláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke kínai, szovjetunióbeli, magyar­országi látogat'ásai után csü­törtökön visszatért Belgrádba. TITO táviratban köszönte meg Vorosilovnak a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából hozzáintézett jókívánságait. ÚJABB MERÉNYLETET kí­séreltek meg Szukarno ellen egy Surabajaban tartott tömeg­gyűlésen. A terroristákat letar­tóztatták, még mielőtt azok Végre tudták volna hajtani ter­vüket. Szukarno csütörtökön épségben visszaérkezett Dja­karta ba. HORVÁTORSZÁGI vendég- szereplésre Zágrábba érkezett Lukács Pál ismert magyar brácsaművész. A LENGYEL STATISZTI­KAI HIVATAL jelentése sze­rint a Lengyel Népköztársaság lakosságának száma 1957. szep­tember végén 28 millió 420 ezer íő. AUSZTRIÁBAN pénteken megkezdődött a szovjet Ilim hete. DULLES amerikai külügy­miniszter pénteken délben Pá­rizsba érkezett. PÁRIZSBAN az Európa Ta­nács miniszteri bizottsága, amely 15 ország külügyminisz­tereiből áll, összeült. A TEHERÁNI RÁDIÓ pén­teken közölte, hogy egy nyu­gat-iráni földrengés következ­tében több ember meghalt és megsebesült. EGY DÉL-JAPANON végig­söprő tornádó pénteken egy személyt megölt, huszonkilen­cet megsebesített, tíz halász el­tűnt és tizennyolc ház romba- dőlt. DJAKARTÁBAN létrehoz­ták az indonéz munkások és katonák együttműködési szer­vezetét. WASHINGTON Az amerikai hírügynökségek nyilvánvalóan sugalmazott el­ső kommentárjaikban arról próbálják meggyőzni olvasói­kat, hogy Bulganyinnak Ei- senhowerhez intézett üzenete szovjet „propagandalépés”. A hangadó mindenesetre az ame­rikai külügyminisztérium volt. Amerikai hivatalos körök kép­viselői amerikai tudósítókkal folytatott „nem hivatalos’* 1 be­szélgetéseikben — mint az AP közli — kijelentették, hogy „el fogják utasítani” az üzene­tet. BONN A nyugatnémet főváros po­litikai köreiben általában po­zitív visszhangot keltett Bul­ganyinnak Adenauerhez inté­zett üzenete. Mint a DPA hír- ügynökség jelenti, Brentano nyugatnémet külügyminiszter kijelentette, a szovjet kor­mányfő üzenete „formájában korrekt, hangnemében mér­téktartó”. Nyugatnémet szociáldemok­rata körökben kedvezően ér­tékelték a szovjet kormányfő üzenetét. Ollenhauer nyilat­kozata szerint az a tény, hogy Bulganyin a NATO tanácsülé­sének előestéjén üzenetet inté­zett Adenauerhez, azt mutatja, milyen „rendkívüli jelentősé­get” tulajdonít a szovjet kor­mány a Német Szövetségi Köz­társaság „végzetes” atomfegy- verkezásének és a rakétatá­maszpontok felállításának. KAIRO Az A1 Ahbar című lap Bul­ganyin Eisenhowerhez inté­zett üzenetével foglalkozott vezércikkében. hangsúlyozza, | hogy a béke biztosítására és j a háborús veszély kiküszöbö­lésére szólító felhívás mély ha­tást tett a népekre. Enne - az üzenetnek különös jelentősé­get ad az, hogy a NATO-tag- államok tanácsülésének elő­estéjén hozták nyilvánosságra. PÁRIZS A francia sajtó is bőven is­merteti Bulganyin üzenetét. A Figaro azt állítja, hogy a szov­jet közbelépéseknek a NATO- konferenciára nézve nincs gyakorlati jelentőségük. A la­pok általában kommentár nél­kül közlik az üzenet kivona­tát. Az Humanité moszkvai tu­dósítása majdnem teljes ter­jedelemben közli Bulganyin üzenetét. A lap rámutat arra, hogy a nyugati szocialisták szembehelyezkednek a NATO terveivel. MOSZKVA A Pravda pénteki vezércik­ke ..A békés együttélés a há­ború veszélyének elhárításához vezet” címmel foglalkozik Bulganyin üzenetével. Ma az egész világon minden embert csupán az az egy kérdés ér­dekel. sikerül-e elhárítani a pusztító nukleáris háború ve­szélyét — írja a Pravda — megállítani a háborús kataszt­rófa felé rohanást. A világ né­pei egy emberként követelik, hogy tüntessék el a földünk fölül a nukleáris fekete gomba árnyékát, kergessék el a há­ború baljós kísértetét. A Prav­da végül arról ír, hogy a há­ború és a béke égető kérdése gyors és hatékony megoldásra vár. Összefoglaló a legfrissebb indonéziai fejleményekről A holland rádió hírei nevetségesek... D j akartában nevet • égésnek minősítették á holland rádió­nak azt a hírét, hogy az indo­néz hadsereg foglyul ejtette Sükarno elnököt, s helyébe triumvirátust nevezett ki. Mint dr. Hairdi miniszterelnökhe­lyettes mondotta, azt hiszi, hogy holland részről barátság­talan szándékkal terjesztették el ezt a hírt. Sukarno külföldi sajtó­tudósítóknak nyilatkozóit Sukarno elnök pénteken nyilatkozott mintegy harminc rá várakozó külföldi sajtótu­dósítónak. A többi között azt mondotta, hogy a távozásával kapcsolatos amszterdami híre­ket olyan személyeik terjesz­tették, akik „.kívánságukat valóságnak veszik. Még min­dig itt vagyok!” Az elnök mosolyogva kitért az újságírók kérdéseinek meg­válaszolása elől. Az indonéz külügymi­niszter nyilatkozata Subandrio indonéz külügy­miniszter azt mondotta, hogy a Sükarno foglyul ejtéséről el­terjesztett amszterdami hírek „túlságosan esztelenek és szenzációhajhászók” ahhoz, hogy érdemes legyen kommen­tálni azokat. Az indonéz nép úgy véli — hangoztatta —, hogy a holland rádió túllépte a szenzációhajhászás határait. Sukarno elnökölt az in- dencz Nemzeti Tanács ülésén Sükarno* elnökölt az indonéz Nemzeti Tanács pénteki ülé­sén. Az elnöki palotából tá­vozva írásbeli nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz „Ami | azokat az amszterdami híresz­teléseket illeti, amelyek sze­rint engem elkergettek, íme még mindig itt vagyok! Jelen­leg a Nemzeti Tanács nyol­cadik ülésszakán elnöklők.” A Daily Times of Indo- j nesien óva inti Hollan­dbit hadihajók bevetésé­től A független Daily Times of Indonesien pénteki számában óva inti Hollandiát attól, hogy az Indonézia és a szomszédos országok közti hajózás veszé­lyeztetésére hadihajókat ves­sen be. A djakartai lap megállapít­ja, ha Hollandia a hajózás megkadályczá-ára akarja fel­használni ezeket a hajókat, „akkor Indonézia szuverenitá­sának erre a megsértésére megtorló intézkedésekkel fog visszavágni, olyan intézkedé­sekkel, amelyek minden afri­kai és ázsiai baráti államban a holland hajók és repülőgé­pek bojkottálását vonják ma­guk után”. Surabajaban katonai el­lenőrzés alá helyezték az összes holland vállalato­kat A Nyugat-Jáván levő Sura­baja városában indonéz kato­nai ellenőrzés alá helyezték az összes holland vállalatot. Sukarno még nem kö­zölte az új-delhi kor­mánnyal, hogy Indiában szándékozik pihenni Hivatalos forrásból közöl­ték, Sukarno elnök mind ez ideig nem közölte az új-delhi kormánnyal, hogy Indiában szándékozik pihenni. Ismeretes, hogy hírek sze­rint Sükarno január elejétől több hétig pihenni kíván és e célból Indiába utazik. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottóigazgatóság a lottó II. játékhété-1 nek sorsolását december 13-án, pénteken Miskolcon a Béke Filmszínházban tartotta meg. Erre a hétre 2 6(i3 956 szelvényt küldtek be, s igy egy nyerő osztályra körülbelül 997 000 forint jut. A szokásos technikai felkészülés után a következő öl nyerő-1 számot sorsolták ki. 7, 26. 59, 73, 80. mai nap 1957. december li., szom­bat, Szilárdka napja. A Nap kél 7,24 órakor, nyugszik 15,53 órakor. A Hold kél —, nyugszik 11,41 órakor. Várható időjárás szomba­ton estig: Felhős, párás idő, több helyen kisebb esővel. Mérsékelt délkeleti-déli szél, Az enyheség tovább tart. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton általá­ban 9—12 jók között, egy-két helyen 12 jók jeleit. — A PÁTYI PETŐFI Ter­melőszövetkezet december 16-án, hétfőn tartja, zárszám­adó taggyűlését. — JANUÁR ELEJÉN joto- tanjolyamot indít a pátyi KISZ-szervezet. A tanfo­lyamra ez ideig 20 érdeklődő jelentkezett. — BENSŐSÉGES ÜNNE­PÉLYEN BÚCSÚZTATTAK ABONYBAN az általános is­kolában az ez évben nyugdí­jazott tanítókat. A magyar ifjúság haladó szellemijén való nevelésében eltöltött hosszú évek fáradságos mun­kájáért Skultéty István ta­nár mondott a szakszervezet nevében meleghangú köszö­netét és még hosszú, boldog életet kív’áht e nemes hiva­tás veteránjainak. A nyugdí­jasok nevében Varga László köszönte meg a búcsúünne­pélyt. Kitűnő disznótoros va­csora fejezte be az estélyt és még az öregek is éjfélig rop­ták a táncot. — 1953 ÓTA meghatszo­rozódott a csapágygyártás a debreceni Gördülő Csapágy- gyárban. DECEMBER 12-ÉN este C órai kezdettel a százhalom­battai kultúrotthonban a he­lyi népfront-bizottság rende­zésében Tausz János belke­reskedelmi miniszter képvi­selői beszámolót tartott. — A DEBRECENI ÁLLA­MI levéltárban megkezdték a XIV.—XV. századból szár­mazó latin nyelvű iratanyag jeldolgozását. — DECEMBER 19-RE a Hazafias Népfront és a TTIT klubestet hívott egybe Ceg­léden, amelyen dr. Szép György, a Pest megyei Bíró­ság elnökhelyettesenek elő­adása kapcsán megvitatják a Polgári Törvénykönyv-ter­vezetet. Az előadás címe: A személyi és tulajdonjog. — ÁTADTÁK a bandungl műszaki egyetemnek a bu­dapesti Műszaki Egyetem ajándékát. |:f/ .IFI FNITIK. JELENTIK* A N agy vásártelepre pénteken reggel 4« vagon és 10 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 27 vagon karácsonyfa és 1® vagon alma. Az enyhe időre a fővároskör­nyéki kertészek a tisztított paraj eddigi 6—6.50 forintos árát 4.50—i 4.80, a sóska eddigi 8—10 forinton árát pedig 6—7 forintra szállítot­ták le. A petrezselyemzöldje cso­mónként 20 fillérrel lett olcsóbb* Ugyancsak mérsékelték a kerté­szek kilónként 40 fillérrel a tiszti# tott karfiol árát is. A környék-« beli őstermelők sok tojást, tej­terméket, vágott baromfit és szá­raztésztát szállítottak a csarno­kokba és a piacokra. A hatósági közegek egyószség- ügyi razziákat tartottak a piaco­kon, mintákat vettek a tejfölből, vajból és a száraztésztából, hogy az esetleges hamisításokat lelep* lezzék. A Köz ÉRT-b olt okban a gumós­zeller új ára kilónként 3.40—4.2« forint. A hajduszoboszlói Kos-» suth Tsz termálvízzel fűtött üveg­házaiból cukorsaláta érkezett a Csemegekereskedelmi Vállalat­hoz. A vállalat boltjaiban fejen­ként 2 forintért árusították. (12) . De egyszerre csak az élesen kiváló horizont mögül a hold­nál kisebb, jényes sarló buk­kant ki és emelkedett a 'kak­tuszmező jölé. Az ujjas nö­vények hosszú árnyat vetet­tek. Guszev könyökével meglök­te Loszt. — Nézzen csak oda hátra. Hátuk mögött — a dombvi­dék, a ligetek és a romok je­leit — ott csillogott a Mars másik holdja. Ez is 'kisebb volt a mi holdunknál: kerek, sárga korongja a csipkés he­gyek jölé emelkedett. A dom­bokon csillogtak a fémkoron­gok. — Ez aztán az éjszaka — suttogta Guszev. — Mintha csak álmodnék. Óvatosan lementek a part­ról a kaktuszcserjék közé. Lá­buk előtt egy árnyék ugrott vissza. Szőrgomolyag futott a két hold fényében. Csikorgás hallatszott, majd átható, fül­sértő. vékony madárfütty. El­mozdultak a kaktuszok csil­logó levelei. Pókháló tapadt az arcukra, ruganyos, akár a drótháló. Hirtelen átható vijjogás hallatszott, s az éjszaka sötét­be borult. Aztán csend tá­madt, néma csend. Lösz és Guszev, az undortól és iszo­nyattól reszketve, öles ug­rásokkal rohantak át a mezőn, nagy lendülettel szökelltek át a feléledt növényeken. Végül is a fölkelő holdsar­ló fényében felcsillant a gép acélburkolata. Odarohantak. A gépnél megálltak, kifújták magúikat. — Én ugyan nem mászkálok, többet éjjel ezeken a pókos helyeken — mondta Guszev. Kinyitotta a kerek ablakot és bemászott a gépbe. Lösz még várt egy kiesik Fülelt, nézelődött. És egy­szerre csak azt látta, hogy a csillagok közt fantasztikus, szárnyas hajótest körvonalai úszkálnak. LÖSZ A FÖLDRE NÉZ A repülőhajó eltűnt. Lösz felmászott a gép nedves bur­kolatára, pipára gyújtott és a csillagokat nézte. Testét hű­vösség csapta meg. Bent a gépben Guszev tett-vett, mormogott, forgatta kezében az elhozott csecsebecséket, majd sorra elrakta. Aztán ki­hajolt az ajtón: — Akármit mond, Msztyisz- lav Szergejevics, ez mind arany, a kövék meg felbecsül­hetetlenek. Hogy örül majd az én kis bolondom! Aztán eltűnt a feje s hama­rosan minden mozgás meg­szűnt a gépben, Szerencsés f ló tás ez a Guszev! Lösz viszont nem tudott aludni; üldögélt, elbámészko­dott a csillagókon és pöfé-t kelt. Mi a csuda lehet ez! Honnan került a Marsra az az arany maszk, azzal a fura, harmadik szitakötő-szemmel? Hát a mozaik? Hát a tenger­be merült és a csillagok 'közt repdeső óriások? Mit jelent az a két gömb a parabolán? Talán a rubintpiros a Földet jelképezi, a téglavörös meg a Marsot? A két világ fö­lötti hatalom jélképe? Ért­hetetlen. Meg az a daloslkönyv, meg a homályos tükörben az a furcsa város? És mért olyan elhagyatott, mért olyan szét­dúlt az egész vidék? Lösz a cipősarkához verdes- te pipáját. Csak virradna már! Az a szárnyas Mars-lakó valószínűleg valamilyen la­kott vidékre sietett, hogy hírt vigyen róluk. Hátha már ke­resik is őket. hátha azt a csillagok között úszó hajót is éppen értük küldték. Felnézett az égre. Halavá- nyabb lett a vörös csillag'fé­nye — a Földé — s a bolygó a zenithez közeledett, sugara mintha egyenesen az ember szivébe hasított volna. Azon az álmatlan éjszakán a fészer ajtajából épp ilyen hűvös bánattal nézte Lösz a lemenő Marsot. Tegnapelőtt éjszaka ... Csupán két nap választja el áttol az órától, a Földtől. Föld, zöldellő Föld, felhős vagy verőfényes, dúsan termő, bővizű, tulajdon fiaidat föl­faló s mégis hönszeretett ha­zánk ... Jeges kéz szorította össze agyvelejét. Olyan ez a vörös­lő földgömb. mint a lángoló szív ... O, Lösz, a kérészéletű ember, aki egy pillanatra fel­bukkan a semmiből, saját ok­talan akaratából elszakadt ha­zájától s most egy csüggedt ör­dög módján üldögél egymagá­ban e kihalt vidéken. Hát itt van. itt van a magány. Ezt akartad? Önmagadtól meg­szabadultál-e ? Lösz megborzongott a hi­degtől. Pipáját zsebre dug:a. Bemászott a gépbe és lefeküdt a békésen hortyogó Guszev mellé. Ez az egyszerű ember nem árulta el a hazáját, elre­pült ide, túl az Óparencián, ahol a madár sem jár és épp­oly otthonosan érzi magát, akárcsak ott... Nyugodtan, tiszta lelkiismerettel alussza az igazak álmát. Lösz is elszenderedett a me­legtől és a fáradtságtól. Meg­vigasztalta, amit álmodott. Földi folyó partját látta, nyírfákat, amint zizegnek a szélben, felhőket, a víz tük­rén szikrázó napot és vala­kit, aki fényes-fehér ruhá­ban áll a túlsó parton s inte­get neki, hívja, csalogatja... Légcsavar mennydörgő zú­gása ébresztette föl Loszt és Guszevet. A MARS-LAKÓK Ragyogó rózsaszínű felhők takarták az eget. El-eltűnve a rózsaszínű felhők mögött, majd ismét fölbukkanva a sötétkék hajnali égen, köze­ledett egy napfényben sugár­zó repülőhajó. Háromárbocos alakja óriási bogárra emlékez­tetett. Három pár hegyes szárny meredezett az oldalá­ról. A hajó keresztülhasított a felhőkön és méltóságteljesen, ezüstös ragyogásban lebegett a kaktuszok fölött. Rövid, szélső árbocain bömbölve fo­rogtak a függőleges légcsava­rok s meggátolták, hogy a gép leessék. A fedélzetről állvá­i nyok ereszkedtek le és ezek­re támaszkodott a repülőhajó. A légcsavarok megálltak. A lépcsős állványon cingár Mars-lákók ugráltak lefelé. Ugyanolyan tojásalakú sisa­kot és bő, ezüstszínű, rövid kabátot viselt valamennyi; kabátjuk vastag gallérja el­takarta nyakukat és állukat. Valamilyen fegyvert szoronga­tott kezében mindegyik, olyas­félét, mint a rövid, tányér- rakaszos géppisztoly. Guszev mogorván állt a gép mellett. Kezét pisztolyán tartva nézte, hogyan sora­koznak kétsoros vonalba a Mars-lakók. Fegyverük csö­vét könyökhajlatukra fektet­ték. — Úgy tartják azt a fegy­vert. akár <xz asszonyok — mo­rogta. Lösz 'karját összefonva, mo­solyogva állt. Azt a Mars-lakót, aki utol­jára ereszkedett le a hajóról, bő redőkben aláhulló, fekete köpeny takarta. Fedetlen fe­je kopasz volt, itt-ott kidu­dorodó, szőrtelen arca kes­keny, 'kékesszínű. A porhanyós talajon be-be- süppedve haladt el a felso­rakozott katonák előtt. Vilá­goskék, jeges, kimeredő sze­me megállapodott Guszeven. Aztán csak Loszt nézte. Köze­lített feléjük, felemelte bő kabátujjába bújtatott, vézna karját és tagolt, csilingelő, vékony hangon kiejtett egy csicsergésszerű szót: — Talcetl. Szeme most még tágabbra nyílt, hideg felindulás öntötte el. Megismételte az iménti szót és parancsolóan az égre mutatott. Lösz válaszolt: — Föld. — Föld — ismételte nagy- nehezen a Mars-lakó és össze­ráncolta homlokát. Koponyá­ján a dudorok még sötété b- bekké váltak. Guszev jobb lábával előre­lépett egyet, köhintett és ha­ragosan így szólt: — Mi oroszok vagyunk, Szovjetoroszországból jöttünk. Egyszóval idevetődtünk. Jó napot! — És sapkájához érin­tette kinyújtott ujját. — Mi nem bántjuk magukat, ma­gúk se bántsanak minket..; Msztyiszlav Szerjegevics, ez az ember egy mukkot sem ért a mi nyelvünkön. A Mars-lákó kékes, okos ar­ca mozdulatlan volt, csak lej­tős homlokán, két szemöldöke közt tűnt fel egy piros folt az erőlködéstől. Könnyed kéz­mozdulattal a Napra muta­tott: (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom