Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-10 / 190. szám

1957. DECEMBER 10. KEDD «ft w t (, kJCntap .1 A „FORDULAT4 ÉVE 99 Néhány napja történt meg a zárszámadás a mendei Le­nin Tsz-ben, s kissé még most is ünnepélyes hangulatban vannak a tagok, örülnek a zárszámadás eredményének — joggal. Mindegyik tagnak az a véleménye, hogy a tsz fenn­állása óta az idén zárták leg­eredményesebben az évet. Húsz forint értékű termény és húsz forint készpénz jutott minden munkaegységre. Negyven forint egy munka­egységre, igaz nem túl sok. Nem is egy tsz oszt ennék, másfélszeresét, vagy dupláját a megyében, de a Lenin Tsz tagjai talán jobban örülnek a 40 forintnak, mint másutt a 60-nak, vagy nyolcvannak. Amikor nem sikerült ötről hatra menni Hat gazdasági év múlt el a szövetkezet megalakulása óta, de nyugodtan lehet mondani, hogy mindig egyhelyben to­pogták. Évről évre emelkedett a földterület, növekedett a tagság létszáma, állatállomá­nyuk is nőtt, de a haszon csak nem akart gyarapodni. A zárszámadások nem sok örö­met hozták a tagságnak. Mit tesz olyankor a tsz-tag, ami­kor nem tudja megkeresni családja számára a. legszüksé­gesebbeket? Kilép! így tör­tént ez itt is. Cserélődtek a tagok, s mindig öregebb' lett a szövetkezet. Egy-egy sikerte­len esztendő után ugyanis a fiatalok szedték először a „sátorfájukat”, az öregek ma­radtak. Nekik már nem volt kedvük, talán erejük sem ah­hoz, hoav a helyi téglagyárban dolgozzanak, vagy naponta be­utazzanak Budapestre, üzem­ben dolgozni. Az idén már ott tartottak, hogy zsákot bíró em­ber alig akadt a szövetkezet­ben. Ügy látszott, hogy Mon­dén a termelőszövetkezet az öregek és az asszonyok „me­nedékhelyé'. Nem is nagy jövőt jósoltak a falusiak a szö­vetkezeinek. Egy fecske csinál-e nyarat? Régi közmondás, hogy ..egy fecske nem csinál nyarat’’. Nem vonjuk kétségbe a köz­mondás igazát, de azt nyugod­tan ámíthatjuk, hogy egy talp­raesett szakember igencsak megváltoztathatja a munka menetét egy szövetkezetben és „nyarat” csinálhat. Hát ilyen szakember Bartos Lász­ló elvtárs. a tsz mostani elnö­ke. Szilárd meggyőződése mindegyik tsz-tagnafc. hogy az 5 szaktudása vezette ki a szö­vetkezetei az idén a bajból. A maguk megváltozott munká­járól nemigen beszélnek, úgy gondolják, ezért az elnök di­csérje meg őket. Bartos elvtárs három éve került a tsz-be, mint gépállo­mási agronómus. Beleszólása akkor a tsz vezetésébe nem­igen lehetett, mégis igyekezett segíteni. Az ellenforradalom idején a „hangadók” el is akarták távolítani, de néhá- nvan kiálltak mellette. Hajdú ffiMiHiimiiiiiiiiHiiiMimiiiuiintimmiiiiiiniiHiMMiiiiiiiMiiiii Mi nem rock and rollozunk, hanem, amint képünk mu­tatja friss csárdást járunk Ferenc tehenész meséli, hogy ők akkor azt mondták, „aki­nek nem tetszik az agronó­mus, szedheti sátorfáját, de az agronómus marad.” Meg is maradt Bartos elvtárs és nem is agronómusi minőségben, mert az év elején elnökké vá­lasztották. Cél az állattenyésztés Bartos elvtárs világosan I látta a több éves sikertelen­ség okát. A külterjes gazdál­kodás még szövetkezés mel­lett sem vezethetett ered­ményre. A csekély állatállo­mány mellett csökkent a föl­dek ereje, és ami állat volt, az sem hozott hasznot. In­kább ráfizettek az állatte­nyésztésre. Az állatokat csak tartották, nem pedig tenyész­tették. Az volt a szokás, hogy a süldőket felnevelték, de nem hizlalták meg, hanem eladták. A tehenek a rossz gondozás mellett mind gümő- kórosak lettek, a növendékek esököttek. Nagy értékek men­tek így tönkre. Ha mással nem is bizonyítanánk, mint csu­pán az alábbi két számadattal, ez is elég lenne ahhoz, hogy bárki meggyőződjön róla, hogy ma már mennyire másként van és Bartos elvtárs fára­dozásait siker koronázta. íme: az idén a növénytermelés ho­zama — forint értékre átszá­mítva — 510 ezer forint, az állattenyésztésé csupán az ér­tékesítésből 570 ezer forint. Egy esztendő alatt változott meg a növénytermesztés és i az állattenyésztés jövedelme­zőségének aránya. A tavasz óta 33 szarvasmarhát vettek I és létszámukat rövid idő alatt j 70-re növelik. Gondosan ne- í vélik IS növendéküket is. j Egy-két hónap leforgása alatt | 30 tehenük fiadzik. A legfon- | tosabb cél a szarvasmarhat»- í nyésztés fejlesztése. Megfiadzik a forint Az idei tejtermelés 106 ezer I liter volt, három forintjával is ■ széf) pénzt kaptak volna érte, de ők 3,50-ért értékesítették li- | terjét, A spekulációnak még í csak a gyanúja sem érheti I őket, mert teljesen becsüle- j tes úton érték el ezt az árat. ! Fölözőgépet vásároltak, s va­jat, túrót készítenek a tej­ből. December 1-én és 2-án összesen 259 liter tejet fej­tek. s ebből 41 kiló túrót és 10 kiló vajat készítettek, így 959 forintot kaptak érte. Ha 3 forintért értékesítik literjét a tejnek. 777 forint jött volna kasszájukba, így azonban 959 forintjuk lett, s ráadásul meg­maradt a savó. amit a mala­cokkal etethettek meg. A tejfeldolgozó üzem fon­tos szerepet tölt majd be a szövetkezet gazdálkodásában. Nemrégen vásároltak 30 darb fehér hússertést, anyának. Ki­cserélik a mangalicaállományt gyorsan fejlődő fehér hússer­tésre és bacon-hizlalást hono­sítanak meg. Ehhez pedig sa­vóra és fölözött tejre van szük­ségük. Közeli tervükben sze­repel 200 darab sertés meg- hizlalása is. Az Állatforgalmi Vállalattal bérhizlalási szer­ződést kötöttek a 200 darabra. Gyorsan fejlődik juhállo­mányuk is. A 450 juh — ebből 357 anya — biztos alap a to­vábbfejlesztéshez. Az idei gyapjúért 36 ezer, a juh­sajtért 24 500. 80 bárányért pe­dig 8000 forintot kaptak. A juhtenyésztésnek is nagy sze­repe van abban, hogy 20 fo­rint készpénzt osztottak mun­kaegységenként. Egyedülálló a tsz életében, hogy biztosították a megnöve­kedőit állomány átteleltetését. 773 mázsa lucemaszénát, 964 mázsa rétiszénát, 500 köbméter silót, 384 mázsa szöszösbük- könyt, 276 mázsa morzsolt ku- korcicát tároltak erre a célra. Jellemző arra, hogy milyen komolyan veszik a tsz-tagok az állattenyésztés fejleszté­sét: munkaegységre takar­mányt nem osztottak, mert mindet bennhagyták a közös állománv részére. Ide tarto­zik az is, hogy az idén 144 holdra emelték fel az évelő takarmány vetésterületét. (Szántóterületük 408 hold.) Fiatalodik a tsz Egv tsz gazdálkodásának legjobb fokmérője, hogy ho­gyan vélekednek róla a kívül­állók. Nyugodtan lehet mon­dani, hogy megtörtént a „pál- fordulás”. A november 1-i közgyűlésen 13 tagot vettek fel — mind fiatal. Mészáros Gyulát, Kubala Sándort. Mé­száros Sándort és Fehér Sán­dort a tsz eredményei győzték meg a belépésre. A zárszám­adási közgyűlésen Atalicz Mi­hály feleségedtől jelentkezett tsz-tagnsk. Hajdú István és Hajdú József 'ugyancsak biz­tosítottnak látják a megélhe­tést a tsz-ben. mert különben 1 ők sem lépnének be. Egy esztendő nem nagy idő, j de a mendei Lenin Tsz életé- | ben sorsdöntő volt. Nagyobb ) darab kenyér jut már a tagok asztalára, de jövőre már mel­lé való is jut bőven. Az idén megvetették ennek az alap­jait. Mihók Sándor LMMII IMII Ilii 11 IMI III II III Ilit IMII IUI II IMIIM II MM HIIIIH IIIIIIIIIIMtlft II Négyszáz zsebfésű 5 forint helyett 13 forintért Sorozatos súlyos szabálytalanságok a Pest megyei ktsz-ek boltjaiban A Pest megyei Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség fi­gyelme kiterjed a megye egész üzlethálózatára. Az ÁKF leg­utóbb a megye kisipari terme­lőszövetkezeteit vizsgálta fe- | lül, megnézvén azt, hogy a j ktsz-ek működése szabályos-e I és betartják-e a rájuk vonat- ! kozó rendeletekét és szabályo- | kát. ; Az ÁKF ellenőrei vizsgála­tuk során meglátogatták a vá­ci, gyömrői, nagykőrösi szabó; az abonyi ruházati és szolgál­tató; a váci faipari és nagy­kőrösi mezőgazdasági felszere­léseket gyártó ktsz-eket. A vizsgálat általános megál­lapítása szerint a jól működő állami és földművesszövetke­zeti kereskedelem mellett a ktsz-ek árukészletei sem mi­nőségben, sem választékban nem jelentenek áruválaszték­bővülést. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a ktsz-boltok betart­ják-e a fogyasztói árakat és az áruk minősége megfelel-e IIIMIIMMIIIIIHIMIIIMIIMItlIIHinillllllHIIIIIIIMMIMIIilMlttlIllllf; UHumiiiiiiiiiitmmiiiiiimiiiiimiHimmHimHiHiMimiiiiiimiiMuuiiMHHiiimHiHiiiiimiiiHMiiiimiHitiitiiiitnmimimtiiHfj; = — | Búcsúzás ' I tit e ugasd meg ezt az emberi Muki. Kár, most már nemi iV érdemes. Ö ebből él meg, azért fizetik, ne is hava- § | gudj rá. És rám se haragudj, nem tehettem semmit. Csak f | olyan megtűrt kutya vagyok a háznál, mint te. Mind-§ | annyiunk sorsa ez, a tied, az enyém és az övéké is ez| | lesz, a lelketlen felnőtteké. | Most futok, rohanok el innen és nem is jövök vissza § 1 csak mikor már vége lesz mindennek, akkor is azért, 1 I mert kell. Mind elhagytak a gyermekkori pajtások, a kanári, a | I töröttszárnyú galamb, az üveggolyó, régi képeskönyvek, | | eltűntek valahogy. Most te is elmentél gyermekkorom f 1 utolsó tanúja. 1 Emlékszem, nyári hajnalokon, ha az első napsugár| I helyen villám cikázott végig az égen, együtt féltünk és | I egyikünk sem félt. Te azért nem, mert az embert láttad I 1 bennem, mégha öklömnyi volt is, én meg a te bátorsá-1 I godban bíztam, hiszen az emberek is féltek tőled. Min-f | den villámra szorosabbra bújtunk össze. Vége nagy esti sétáinknak kinn a réten, a fogolyles- | I nek, a nyúlvadászatnak, a téli szánkózásoknak is, amikor | | ciurom-vizesén jöttünk haza. Akkor egy kicsit irigyelte-1 I lek. A te bundádat nem kérte számon senki, csak az én 1 1 kabátom miatt cserdültek a pofonok. Szerettelek, mert békés voltál, jámbor és hű. Egyet-1 | len egyszer haragudtam csak rád, tudod, azon az emlé-l | kezetes napon, mikor az apám, a jóég tudja miért, feldü-i 1 hödött és a vasvillával beleszúrt az orrodba. Nem bírtam I 1 nézni. • 1 — Te állatkínzó — ugrottam neki a felbőszült em-f \ bernek. Rövid és egyenlőtlen küzdelem volt. Nekem a i | villa másik végével osztotta ki a jussomat. Együtt lógat-1 1 tűk az orrunkat, és sírtunk ki-ki a maga módján. Estei | apám hozta a vacsorádat, kezébe vette és nézte az orro- | | döf, te kuiyahűséggel nyaltad meg a kezét. Én még na- | I polcig tartottam a haragot, míg kiverték belőlem. Ezt I 1 nem tudtam megbocsátani. Látod, még most is emlék-1 | szem rá. f Engem ne okolj, én nem szegtem a szavam, csak a I | felnőttek. Valamikor régen évekkel ezelőtt nagy szolga-1 I latot tettél nekünk. Az anyám szemében könny csillo- | | gott, szorította, ölelte hatszögletű buksi fejedet. ■— Élj akár ezer évig, a kutyakor legvégső határáig. I | Tisztességben és megbecsülésben lesz részed — mondta f | — és ha egy napon elfáradt öreg kutyatested ott marad | | elnyúlva a napon, sírt adunk neked a kert végében. Már akkor volt valami vész a levegőben, mikor egy | í este meghozták az új kutyát. Rusnya kis féreg volt, gyá-l | moltalan és macskaformán hízelgő. Buta is volt. Egyre többször emlegették, hogy felesleges lettét. I | öreg és használhatatlan, hogy nem érdemied meg azt cl | darab kenyeret. Tudod, ezek olyan gazdasági dolgok, ehhez mi nem I | értünk. Mondtam, hogy én ellátlak, házat is szerzek az | 1 új kutyának, csak kinevettek. És úgy lett, ahogy sejtet- 1 | tűk: ember tesz fogadást, agg eb, aki állja. í A múltkor egyik este egy könyvből olvastam fel az 1 anyámnak. Kazohiniában, egy elképzelt államban. I | ha valaki munkaképtelen, megszüntetik. § — Lelketlenek — zokogta — milyen jogon veszik el | | bárkinek az életét. Abban a pillanatban talán hitte is | | amit mondott, vagy csak kövér krokodilt könnyek áztat-l | ták az arcát, nem tudom. Vasárnap reggel az apám tu- 1 | dód, úgy ahogy mindig szokta, nem is fog már erről le- I § szokni, elment a templomba. | Ült áhítatosan egy órát, aztán lélekben megtisztulva | | emelt fővel, biztos egyenes lépésekkel, mint aki jó ügy• | | ben jár, elment az állatorvoshoz. | Most itt állnak előtted, fontoskodva és gyászos ícép-l | pel, mintha nem tehetnének semmiről, apám vállonvere- 1 | get, biztat, hogy nem fog fájni, anyám most is úgy gii-1 I gyög, mint mikor a sírig tartó hűséget fogadta és te ht-i I szel nekik. Pedig, aki szeret azt most nem tolong körű-1 | lőtted. Kerüli a gyászos helyet, ahogy én is elfutottam a | 1 világba. De ezek felnőttek, másképp értik az életet, nem I | ismernek mást, csak a maguk hasznát. Nem csodálkozom 1 | akkor se, ha csak pár ásónyomni frissen ásott rögös föld 1 § jelzi a kert végében, hogy éltél valaha. Búcsúzom tőled, Muki. Ami történt a nagyok dolga | 1 volt, mi nem értünk hozzá. Most odamegyek az új kutya-1 1 hoz, nem szeretem tud,cd. de kötelességem figyelmeztetni I | hogy ne higgyen a felnőtteknek. Nemcsak az ételt, a 1 | halált is osztogatja az a kéz, ne nyalja meg hálásan, ne 1 | higgyen nekik. 1 Béta Vilma I az osztályozásnak. Az áruk osztályba sorolása általában megfelelő volt. Azonban hiba, hogy az áru minőségének jel­legét csak az áruk 70 száza­lékán tüntették fel. A gyömrői és váci szabó ktsz konfekció és fehérnemű készítményein nem tüntették fel az osztálybasorolást. A ktsz-üzletek idegen árut is adnak el. Ezeknek minősé­ge és minősítése kifogásolha­tó. A nagykőrösi Mezőgazda- sági Felszereléseket Gyártó Ktsz boltjában 6 darab hibá­san zománcozott üstöt talál­tak, melyet első osztályú áru­ként adtak el, 231 forint, 50 filléres áron. Az ellenőrök az eddigi .,1. osztályú” árut kivá­logatták. II. és III. osztályú árura minősítették le, az árát és a Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykertől szereztél* be. A bizonylatok alapján megállapították, hogy e két vállalattól június végétől ók* tóber 17-ig 167 000 forint érté­kű árut vásároltak. A váci szabók ktsz-boltjánalP engedélye kizárólag maradék­ból feldolgozott áruk eladásár* szólott. A váciak az engedélynek fittyet hánytak és a maradékokból feldolgo­zott áruk helyett, saját készi* tésű mikádó-kabátot, férfi­öltönyöket, fehérneműket, más ktsz-ektől beérkezett cipőket, csizmákat, kesztyűket és a Váci Kötöttárugyártói beszer­zett holmikat és műbőrkészít­ményeket adtak el. Ugyanez volt a helyzet a nagykőrösi szabók ktsz-énél, ahol szintén csak hulladékból készült anyagokat árusíthattak volna. Itt olyan prémkucsmá­kat árusítottak, melyekre nem volt árjóváhagyás és kalkulá­ció kimutatását is elmulasztot­ták. A Váci Faipari Ktsz bolt­jának engedélye úgy szólott, hogy csak saját készítményű fa- és vasipari készítményeit árusíthatja. A vizsgálatkor a boltban más ktsz-tői beszer­zett bazár-, bakelit-tárgyakat, nylonárukat találtak, melye­ket jogtalanul értékesítettek; A profiljukba tartozó faáru­kat: húsvágódeszkákat, hús­verőt. főzőkanalat, szerszám- nyelet, vagy egyéb faárut, melyre a falusiaknak szüksé­ge lett volna, nem árusítot­tak. Mikor emiatt a ktsz elnö­két felelősségre vonták, a vá­lasz az volt: — Ezeket nem gyártjuk, sőt a jövőben sem foglalko­zunk vele, mert nem kifize­tődő. Az ÁKF e boltok ügyét át­adta a megyei szabálysértési előadónak, ahol azokat a kö­zeljövőben tárgyalni fogják. A próbavásárlások alapján árdrágítást is találtak a nagykőrösi mezőgazdasá. gi ktsz-nél, ahol egy tételnél 1 forint 15 filléres árdrágítást követett el az eladó, kit emiatt pénzbírságra büntettek. A ktsz-ek javára kell írni, hogy az eladó áruk általában 31 voltak látva árjelzéssel. Az viszont már öreg hiba, hogy a blokkolást egyik boltban sem találták rendben. A nagy­kőrösi mezőgazdasági ktsz-nél például még számolójegyzéket sem adtak a vásárlónak. A vásárlók reklamációit ál­talában rövid úton intézik el: easy kicserélik az árut, vagy megfelelő átjavítás után érté­kesítik. A vizsgálat befejezése után a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség javaslat formá­jában megmutatta a segítés módját. A javaslat szerint vissza kell fonni azoknak a ktsz-boltok- nak az engedélyét, ahol az engedélytől eltérő árut adtak el. Függetlenítsék a minőségi vizsgálatokat, mert most — egyéb elfoglaltságuk mellett — a minőség vizsgálatát felüle­tesen végzik. A más ktsz-től átvett áru­dat szigorúan ellenőrizzék, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a ktsz-ek azokat az áru­sat adják át a másik ktsz-nek, melyek minőségi szempontból kifogásolhatók. Eddig a jelentés. A vásárlók ioggal elvárják, hogy a ktsz- eoltok az eddig elkövetett sza- pálytalanságokat megszűnte­ik — illetve, ha nem szünte- :ik meg — a boltokat szünte- :ik majd meg. Kalmár Pál pedig leszállították 196.78, il­letve 185.20 forintra. Meghall­gatták az üzletvezetőt, aki azt mondotta: tudta, hogy hibásak az üstök, mégis I. osztályúnak árusította, mert a szállító Gyáli Vegyes­ipari Ktsz azokat a nagy ke­reslet miatt másnak adta vol­na el. Ezen a kijelentésen el­indulva, példátlan ügyre buk­kantak az ellenőrök: a gyáliak zománcüstjeit a VASÉRT Nagykereskedelmj Vállalat elsőosztályúként nem volt haj­landó átvenni, mire a gyáli ktsz ilyen úton adta el első­osztályúnak a minőségnek meg nem felelő zománcüstö­ket. A Pest megyei KISZÖV már tud az ügyről és értesülé­sünk szerint megteszi a szük­séges lépéseket. Az Abonyi Ruházati és Szol­gáltató Ktsz üzletében olyan kendőket árusítottak 26 forint 50 fillérért, melyről a festék ledörzsölődik. Megállapítot­ták. hogy a kendőket a Külön­leges Textil- és Divatkészítő Háziipari Szövetkezet készí­tette. Kötelezték ezt a szövet­kezetét. hogy a hibásan készí­tett kendőket vegyék vissza. Az ellenőrök ezután a Váci Faipari Ktsz-ben néztek szét. Itt a hetvenezer forintos áru­készletben negyvenezer forint értékben olyan árut találtak, melynek eladási ára túl magas volt. Többe': között 400 darab mű- anyag' zsebfésű volt a raktár- i ban, melyet 13 forintért áru- j sítottak 5 forint helyett. Ár-; túllépést, tapasztaltak kerék­pároknál, bakelit cigarettatár­cáknál és nylon-kapucniknál. Ezeket a cikkeket a Váci Fa­ipari Ktsz más ktsz-ektől vet­te továbbárusításra. Az ÁKF ellenőrei most utasították a váciakat rendes árazásra és a vessz áruk kiselejtezésére. Az Érdi Cipőkészítő Ktsz- nél a cipők eladási árát csak lintaceruzával tüntették fel. Emiatt a cipőkön nem volt lát­ható az eladási ár. A Gyömrői Szabó Ktsz üzletében a bolt­vezetőt a műbőrkabátért 1150 forinttal terhelték le, ugyan­akkor az árát helytelenül 1100 forintra írták le. Működési engedélye vala­mennyi ktsz-üzletnek van ugyan, de az abonyi és gyom­ról boltokon kívül olyan áru­kat is adtak el, melyre nem volt engedélyük. A Nagykőrösi Mezőgazdasá­gi Felszereléseket Gyártó Ktsz boltjának például kizáró­lag bognár-, asztalosáru, szíj­áruk árusítására volt enge­délye. Ezzel szemben a vizs­gálatkor a raktár legnagyobb részét kályhák, kézierővel haj­tott mosógépek, háztartási fa­áruk. háztartási gépek tették ki, melyeket a Bács megyei Vas- és Műszaki Nagykertől tuimmiMiiiiiiiMitmitiiitMimumimtHiumiiiiiiuiimitiiuiHiiuiiiHiimiinmiHiitiiiuiiimtE A Győri Keksz- és Ostya-, gyár már átadott a kereske- j delemnek 25 vagon szaloncuk- j rőt. Ez a mennyiség szerepelt az eredeti előirányzatban. Ter­ven felül még négy vagon sza­loncukrot készítenek, ez is el­jut kellő időben a vásárlók­hoz. Folyamatosan szállítják a kereskedelemnek a különfé­le karácsonyfa-függelékeket is. Ezekből két vagon készül. Négy vagon szaloncukor terven felül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom