Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-01 / 183. szám

Divatos szoknyák r.<r--.:-ryr-yr.-Hy,.y, Jó egészség falun, tanyán A fösvény emberről mond szentenciát BALZAC. Ma ismét a nagy francia írót idézzük: „A fösvény csupán két érzelemre támaszkodik .. Balzac állításának igazolását mai rejtvényünk hosszú sorai­ban találhatja meg az olvasó: vízsz. 5 és 4, valamint a függ. 35 és 23 sorokban. 29. sz. modell. 1. eleje, 2. háta, 3. öv. 1. eleje, 2. háta, 3. öv. Szükség-let: 1.40 m széles anyagból 90 cm. Szükséglet: 1.40 m széles anyagból 90 cm. | A z áltatok királya, az orosz­lán, esti sétáján belelé­pett egy hatalmas tövisbe. Ha- zasántikált, s otthon kihúzta a tötrist. Nagyon vérzett a lá­ba, Titkárával, a rókával hírül adatta, hogy valameny- nyi tudós állat járuljon kirá­lyi trónusa elé, s javasoljanak gyógyírt a vérző lábra. Ha­marosan sok állat sereglett össze, de vállalkozó egy sem akadt, mert féltek a király haragjától, ha nem sikerülne a gyógyítás. Egyedül a legyek, a király régi talpnyalói vál­lalták a nagy rizikót. — Urunk, királyunk — állt elő a legyek vezére, az arany­hátú dongó légy — majd mi. \ legyek és az oroszlán a legyek nemzetsége segítünk rajtad, lenyúljuk drága tal­padról a sók vért. Nekünk is érdekünk. hogy királyunk visszanyerje délceg járását. — Mars ifcí, hitvány népség — ordított az oroszlán a többi állatra —, ti pedig gyertek ide, hűséges szolgáim, drága le­gyeim, s nyaljátok talpamat, királyi mancsomat. ^ legyek tömegesen száll­tak rá az oroszlán lábá­ra, megkezdték a talpnya­lást. Az állatok királya kéjes ábrázattal nézett körül, s lát­szott rajta, hogy élvezi húsé- ges alattvalóinak szorgoskodá­sát, hizelkedését. A legyek csakhamar lenyal­ták az oroszlán talpát, s dia­dalittasan zümmögték körül a királyi trónust. Másnap azonban hatalmas ordításba remegett bele az erdő. Az oroszlán ordított fájdalmá­ban. mert a legyék beköpték a lábát, s térdig elüszkösödött. J\jem bírta tovább két nap­nál, s beledöglött. Min­den állat gyászruhát öltött, egyedül a legyek nemzetsége rajzotta körül a királyi tete met, s zümmögő kórusuk a kárörvendők dalát zengte. FÜGGOLEGES: 1. Mint a vizsz. 42 sor. 2. Startoló. 3. Egyenlő, is­mert francia szóval. 4. ö. E. 3. ...— mars!!! 6. Részvénytársaság. 1. Erdőtalaj. 8. Levegő — görögül (AER). 9. Belül oszt? 10. Rút téli Időjárás. 12. R. R. 13. Friss, fiata­los. 17. Például Szentendre. 20. Hozzám!!! 21. Textilmunkát vé­gez. 22. Lehet élvezeti, de gyógyító Ital is. 24. Vonatkozó névmás. 25. Csak-k k k k k k. 27. Tekintélyt Is biztosíthat. 28. Most kezdődik? 33. Z. E. 38. Nagyüzem Pesten. 37. Kö­szörül. 38. A malária hatásos or­vosszere. 40. Ugyanaz mint a függ. 22. sor. 41. Régi délutáni liberális lap volt. 43. Szürcsölgetné. 44. Az édes fokozott jelzője. 43. Birka. 46. A két szélén tud? 48. Biztatás a versenyen. 49. Kicsi fűszer, névelő­vel. 51. Tőrrel döf. S3. Neves művé­szünk. 56. A. F. Y. 57. Néha ponto­san mutatja az időt. 59. Nagyon öreg. 60. L. O. A. 63. Vége a harag­nak? 64. Felkiáltószó. 66. Nagy Já­nos. MINDEN ÜT RÖMÄBA VEZET — a közmondás szerint. Most néz­zük meg, hogyan lehet KAVÁ-ről a legrövidebb úton eljutni Ró­mába? | VÍZSZINTES: 1. Lássák kérem! = 11. Úgy megijedt,, hogy majd írászt 1 kapott. 14. Méltóság volt a török | szultánok udvarában. 15. Vadászeb. 116. Állami bevétel. 17. Végtag. 18. 1 Megyeszélek? 19. Kettévágott Hús? I 26. Cselekvést fejez ki. 21. Bánatá- fnak szabad folyást enged. 22. Hajó- | far. 23. «Csekélységem. 24. így is 1 becézik Adélt. 25. Kunfi Zsigmond. | 26. Tanít, szórakoztat és néha elan- ! dalit. 29. Művészi meztelenség. 30. | Község a monorl járásban. 31. | Visszakér? 32. Disznó egy kártya? § 34. Belül forr. 35. Létező. 36. Ki- ' kezdi az idő vasíoga. 37. Főpap. 39. Egyszerűbben? — nátrium- klorid. 40. Halfajta, sokat fogyaszt­juk, de nem ml halásszuk. 41. Li­liomfélék családjába tartozó virág (ALOE). 42. Fohász. 44. Már nem égeti meg a kezet. 46. Visszament? 17- Egy krétai monda szerint Zeusz anyja (RHEA). 49. Olasz' folyó. 50. A nyelvtanból Ismeretes. 52. Ü. S. 53. A tubarózsa belseje? 54. A Nílus — angolul. 55. A. J. 56. Esőtől vert. 58. Az összes kugli- bábút leveri. 61. Kettősbetű. 62. Tenger Ausztrália északi partjai­nál. 65. Franciaország egyik fő- folyója. A rejtvény minden sorában csak egy betűt változtassunk meg, s egy-kettőre eljutunk Káváról—Ró­mába. Közben mindig értelmes szavakat kell kapnunk. Beküldendő a keresztrejtvény és a betűrejtvény megfejtése 1957. de­cember 11-ig. Bármely rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes könyvet sorsolunk ki. November 10-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Nőtlen ember mindenütt, a nős ember csak ott­hon únja magát. Felelős, felhő, fellegvár, felesleg. Könyvet nyertek: Ha! assy György üllő. Virág ü. 1. — özv. Cserháti Jőzsefné Vác. Petőfi .u. 4. — Szederjessy Jánosné Monor, Vízügyi Igazgatóság. — Tárnok Edit Vác. Petőfi u. 4. — özv. Kol- tay Gyuláné Gödöllő. Jőzsef Attila u. 22. — G-őnay Gyuláné Szent­endre. Vöröshadsereg u. 64. — Fe­hér Sándorné Cegléd. Szabadság tér 1. Cipőipari Váll. — Fodor Al- bertné Vecsés. Flóknostahivatal. — Bata Irén Cegléd. Bajcsy Zs u. 29. — Galambos Ferenc Vác. Mátyás u. 3. — A nyereményeket postán küldjük el. PH Fenti címen írt könyvet Bu­ga László dr., akinek nevét sokfelé ismerik már az or­szágban, egyrészt a rádióból, másrészt a Szabad Föld ha­sábjairól. Művének előszód írója Bugában a magyar falu egészségének fáradhatatlan apostolát látja. Évtizedek óta járja a magyar vidéket, gyó­gyít és tanácsot ad. Itt volt az ideje, hogy ezeket a taná­csokat egv könyvkiadó (Me­dicina) olcsó kötetben köz­readja. Nem vitás, hogy ta­nácsai közül igen sok elkel a városi embernek is, nemcsak a falusinak. Egy ilyen közér­dekű részletet közlünk az alábbiakban: A kórokozók diilóútjain Tavasszal, amikor zsemdül a határ, a parasztember szíve­sen kiballag a földekre, hogy elgyönyörködjék keze munká­jában, megtekintse a gyara­podást, idejében észrevegye a kárt és elriassza a kártevőt. Hasonlóképpen kell vigyáz­nunk egészségünkre is. Meg kell ismernünk azokat a dű- lőutekat, amelyeken kóroko­zók lopakodhatnak az egészsé­ges szervezet felé. Kórokozó nélkül nincs fertőző beteg­ség. Csak akikor kaphat valaki tífuszt, vérbajt vagy gümő- kórt, ha ezeknek a betegségek­nek a kórokozói a szervezetbe jutnak. Vizsgáljuk meg a kórokozók dűlőútjait, ismerjük meg a fertőzés lehetőségeit, mert ha idejében elálljuk ezeket a titkos ösvényeket, az ember sok fájdalomtól, betegségtől menekül meg. A bélfertőzés A leggyakoribb fertőzési mód. Terjedésének több útja van. A kórokozó a beteg be­leiben élősködik és a széklet­tel jut az árnyékszékbe, vagy a beteg, esetleg ápolója kezé­re. A pöcegödörből, az ár­nyékszékből széjjelhurcolhat­ják a legyek, vagy a trágya­lével beszivároghat a kút vizébe. A legyek rászállnak az ételre, a gyümölcsre, a tejre és ráhordják a kórokozókat. Tehát fertőzhet a beteg, vagy az ápoló szennyes keze, a kút vize, az élelmiszer, a gyü­mölcs, a tej, sőt az edény is, amit fertőzött vízzel mostak ki. Ha a kórokozó fogékony, nem ellenállóképes szerve­zetbe jut, szaporodni kezd és megbetegíti az embert. így terjed a tífusz, az ételmérge­zés. a vérhas, a fertőző bél­hurut, a fertőző járványos sárgaság, a járványos gyer­mekbénulás. A kutatók megfigyelték, hogy a légynek, a fertőzött víznek, a mosatlan gyü­mölcsnek és a kórokozókkal szennyezett kéznek a bélfer­tőzés terjesztésében milyen nagy szerepe van és ennek megfelelően meghatározták a bélfertőzés elleni védekezés módját. Ezek között a leg­fontosabb a tisztaság. Étke­zés előtt és árnyékszékhasz- nálat után mindig gondosan kezet kell mosni. Ez a bélfer­tőzés elleni küzdelem alapja. De a többit sem szabad el­hanyagolni. Az árnyékszé'ket építsük megfelelően, tartsuk tisztán és fedjük le, mert így meg­akadályozható, hogy a le­gyek belejussanak és a kór­okozókat széthurcolják. Fon­tos tennivalónk a légyirtás is. Minél kevesebb a légy, annál biztosabb alapokon áll az egészség. Feltétlenül vigyázzunk a víz tisztaságára. Megfelelő karbantartással védjük’ kun­iunkat mindennemű szennyé- zéstől, és fertőzéstől, járvány, esetén pedig forraljuk fel az ivóvizet. Fontos feladat a gyümölcs, a zöldség és minden nyersen fogyasztott élelmiszer műveletek során az ételek megfőzése és a tej felforralá­sa. A forralás megöli a kór. okozókat és ezzel elhárítja a fertőzés veszélyét. Utolsó tanácsunk általános: ne látogassunk hasmenésben szenvedő beteget; ha csalá­dunkban ilyen beteg van, forduljunk orvoshoz és pan. tosan tartsuk meg tanácsait A mikrobák terjedésének másik útja a cseppfertőzés. Köhögés, tüsszentés, hangos beszéd alkalmával a nyál- cseppek ezrei jutnak a beteg szájából a környező levegőbe, ahonnan hosszabb-rövidebfc idő elteltével leezállnak a földre, a padlóra, a tárgyak­ra. A nagyobbak aránylag rö­vid utat tesznek meg. míg a kisebbek a betegtől távolabb­ra is eljuthatnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hangos beszéddel fél- másfél méterre, köhögés ese­tén két-három méterre, tüsz- szentés alkalmával pedig négy-öt méterre is eljutnak a nyálcseppek és velük a fer­tőzőképes kórokozók. Egy- egy tüsszögő, köhögő, nát­hás, hurutos vagy influen- zás beteg tehát rövid ott tar­tózkodás alatt is telefújhatja az egész szoba levegőjét kór­okozóktól hemzsegő nyálka- cseppekkel. Ha ezek gyenge, hajlamos, megfázott, nem el­lenállóképes szervezetbe jut­nak, könnyen betegséget okoz­hatnak. A padlóra és a tár­gyakra telepedett nyálka- cseppek kiszáradnak és a por felkavarása vagy lég­áramlat útján kerülnek is­mét a levegőbe. Az ifyan szennyezett levegő beszívása fertőzést eredményezhet. így terjed a gumókor, a diftéria, az influenza, a kanyaró, a Skarlát, a szamárköhögés és több más betegség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom