Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-07 / 188. szám

1957. DECEMBER 7. SZOMBAT ""z/drlap 5 NÁN A pártoktatás időszerű kérdéseiről gok többségükben még mindig Megyénk rövid idő alatt az ország érdeklődésének közép­pontjába került. A nyáron már hírt adtunk arról, hogy Százhalombattánál felépítik a Kelenföldi Erőmű „utódját”, mely Budapestet látja el árammal. Nemrég pedig arról adhattunk hírt, hogy a kor­mány döntése alapján Vi- segrádnál felépül Magyaror­szág egyik legnagyobb vízi­erőműve. Az energiagondökt nemcsak hazánkban léteznek. Az utób­bi években mind több olyan közlemény látott napvilágot, amelynek írója, írói figyel­meztetik a közvéleményt és az érintett szakembereket, hofey a Föld legelterjedtebb ener­giahordozói, a szén és a kőolaj kifogyóban van. Ugyanakkor évszázadunk vé­gére a Föld lakóinak száma majdnem kétszeresére növek­szik, s ami még ennél is fi­gyelemre méltóbb az az, hogy évről évre megsokszorozódik az egyes személyek energia- igénye. Bizonyos fokú megol­dást kínál az atomenergia fel- használása. Azonban ez még a távolabbi jövő kérdése, Mindezek a problémák arra késztetik az energiakérdéssel foglalkozó szakembereket, hogy a világon mindenütt egyre fokozottabb érdeklő­déssel forduljanak a gyakorla­tilag legkönnyebben elérhető és emellett az ingyen rendel­kezésünkre álló energiahordo­zó, a víz felé. Hazánkban különösen azért jelentős a vízi energia kihasználása. mert ma már olyan szénbá­nyák is bányászás alá kerül­tek, amelyeket korábban a nem gazdaságos kihasználás következtében lezártak. Nyers­olaj-mezőink még nincsenek kimerülőben, de az gyakorlati alkalmazásban, valamint mennyiségben sem pótolhatja a mind jobban fogyó szénkész­letet. Hazánk nem rendelkezik gyorsfolyású, magasról lezú­duló folyókkal, így a „fehér szén” nagymennyiségű fel- használásával sem büszkél­kedhetünk. Adott lehetősé­geinkkel kell számolni és az utóbbi időben ezért fordul mind nagyobb figyelem Eu­rópa egyik legnagyobb folyója, a Duna felé. Amennyiben a Dunát sikerülne villamos­energia termelésére befogni, igen nagymennyiségű villa­mos-energiát nyerhetne az or­szágos hálózat. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak keretén belül külön bizottság alakult p Duna kihasználhatóságának megvizsgálására. Ez a bizott­ság már több konkrét lépést Is tett, így például támogatta a Vaskapu Erőmű most meg­induló építkezésének tervezé­sét, a pozsonyi csehszlovák— psztrák vízlépcső tervét és most ennek a bizottságnak tá­mogatásával lép a közeli meg­valósulás szakaszába a viseg- fád—nagymarosi erőmű sok­szor felvetett terve is. Az erőmű még nem áll. Épí­tése sem kezdődött meg, de a tervező munka már határozott formákat ölt. Megvalósulását elősegíti az a tény, hogy ha íz építkezésnek jelentős baráti jölcsönökkel is vághatunk Csak neki, e kölcsönök vissza­fizetésére az ingyen energia févén években' kifejezhető időn belül lehetőség nyílik. A dunai erőmű megépítése ellen igen sok szakember emelt kifogást, ezt hangoztatván, hogy szűkös énergiahelyzetünket egy 600— 800 millió forintért felépíthető hőerőmű hamarabb megjavít­hatná, mint a körülbelül 2 milliárd forint befektetést igénylő vízierőmű. A 2 miillárd forintos költségkeretben azon­ban nemcsak az erőmű építé­sénél!?: költsége, hanem a visz- szaduzzasztott folyam által ve­szélyeztetett területek megvé­dése, illetve az elkerülhetetle­nül elöntendő, körülbelül 2500 kaíasztnálás holdnyi terület megváltása, egyes partmenti utak feljebb emelése, stb. is szerepel mintegy 450 millió forinttal. így mindent figye­lembe véve, a tervezett vízi- erőmű körülbelül 1 máltliárd forinttal kerül többe, mint egy hasonló teljesítményű hőerő­mű. A különbség és a fcifázetődő- ség azonban ott mutatkozik meg, hogy ezt az egymilliárdos többletet körülbelül 5 év alatt ledolgozná a vízierőmű azzal, hogy a hőerőművek kilcwat- tonkénti 35 filléres áramárával szemben — és ez az önköltségi ár a nehezebben hozzáférhető számmezők drágább kitermelé­se következtében egyre emel- kediik — csupán 6 fillérért szállítaná az áram kilowattját. Ez a G fillér is a fenntartás, javítás ! költségeiből adódik. Dunai erőművünk teljesít­ményét 130—140 megawattra számítják 3000 köbméter má­sodpercemként átfolyó víz- mennyiségnél. Összehasonlítás­ként meg kell említeni, hogy a mátrai erőmű 100, a borso­di erőmű pedig 200 megawatt teljesítményű. Az erőmű elhelyezésének pontos helye még mints kije­lölve, azonban annak nagyvo­nalú helyét már ismerjük. Nem véletlen, hanem fontos szempontok alapján került a dunai erőmű a festői szépségű Dunakanyar legszebb helyére. Hazánkon átfolyva a Duna meglehetősen enyhe esésű me­derben, kilométerenként 6—8 cenitimétemyit esve halad át.. Partjai alacsonyak, így felduz­zasztás esetében elöntéssel fe­nyegeti a környező területeket) Az erőmű meghatározott he­lyén a Pilis és a Börzsöny kö­zött szűk, az átlagosnál kétszeresen nagyobb esésű mederben kanyarog a folyam, így ez a terület kínálkozott a legalkalmasabbnak az ! erőmű elhelyezésére. A dunai erőmű pontosabb helyét az 1953-ban végzett áramlástani kísérletek alapján határozták meg. Ezeket a kí­sérleteket a Műszaki Egyetem II. számú Vízépítéstani Tan­széke irányította. Előre meg­határozott, a medret kereszt­ben átszelő vonalakról a me­der teljes szélességében kis tutajokra szerelt fáklyákat engedtek útjukra. A fáklyákat útjuk során többször lefény­képezték, sőt a fényképező­gépek zárját bizónyos ideig nyitvatártották, s így a ké­peken a fáklyák megrajzolták az útjukat, a folyó áramlási vonalait. Elkészítették a me- 1 derszakasz modelljeit is és a modelleken is végeztek el­lenőrző kísérleteket. Az így kapott eredmények alapján a medret átszelő gát helyéül az 1696-os folyamkilométer (a Duna torkolatától felfelé hala­dó kiliométersziámozás) környé­két jelölték ki. Ez körülbelül a Nagymarosi Gépgyár és a Vi­segrádi Hajójavító telep között húzódik. Ugyancsak az áramlási kí­sérletek alapján állapították meg az erőmű egyes részei­nek legkedvezőbb helyét is. így került közvetlenül a nagy­marosi part mellé a hajó­emelő zsilip helye. A zsilip egyidejűleg egy vontatóhajót és hat nagy uszályt tud fel­emelni a gát alatti szintről a felső szintre. Magának az erőműnek a helyét a folyammeder közép­ső részén jelölték ki. Ide ke­rül majd a még pontosan meg nem állapított számú 10 —14 Kaplan, vagy propeller­turbina, s a velük hajtott ge­nerátorok. A visegrádi olda­lon helyezkednek majd el a felesleges víztöbbletet a me­derbe süllyedésükkel leen­gedő táblák. Az egész rend­szer tetején út húzódik. Az erőmű részletes terve­zése csak most vette kezdetét. Annyit azonban máris tudunk, hogy h gát feletti szakaszon a vizet, az ottani 8 méteres árvízszintnek megfelelő ma­gasságra duzzasztja majd fel, s így a vízszint ingadozásai­tól függően 6—2 méteres víz­magassággal dolgozik majd. Ennek a vízoszlopnak a nyo­mása percenként körülbelül hatvanszor forgatja meg a turbinákat. A felduzzasztás azonban nem azt jelenti, hogy az erő­mű feletti szakaszon végig ilyen magas lesz a felduzzasz­tott folyamszakasz, hiszen fel­felé haladva a partok is egy­re magasabbra emelkednek, a visszaduzzasztott rész szintje pedig megközelítően vízszin­tes lesz. Tekintettel a meder kicsiny esésére, a visszaduz- zasztás alacsony víznél az erőmű felett mintegy 100 ki­lométeres távolságban is érez­teti hatását, de természetesen minél tovább haladunk felfe­lé, annál kisebb mértékben. Az elöntéstől gátakkal óv­ják meg a környező terüle­tet, s ezért a jelenlegi gátaknál alaposabb módszerrel készült gátrend­szert építenek ki, melyekben a vízzáró agyagrétegig lehúzódó falakkal zárják el a talajvíz útját. Az erőmű nemcsak energia­helyzetünket javítja meg je­lentősen, hanem hozzájárul a hajózás körülményeinek javí­tásához is. A duzzasztás révén ugyanis megszűnik majd né­hány hírhedt, a hajózást ala­csony víznél hetekre meg­akasztó gázló, amilyen pél­dául a Garam behordott hor­dalékából alakult zátonyokkal tarkított Helemba szigeti is. A belkereskedelmi minisz­ter utasítást adott ki, amely­ben kötelezi a kereskedelmi vállalatokat, hogy a jövőben fokozottabban védjék a forga­lomba kerülő áruk minőségét. Az áruk megrendelésénél, vagy átvételénél a kereske­delmi vállalatok kötelesek megkövetelni, hogy a szállító a minőség pontos meghatáro­zására részletes műszaki le­írást bocsásson rendelkezésre. Az utasítás külön foglalkozik az úgynevezett osztályozott áruk kérdésével is, amennyi­ben fél kell tüntetni, hogy a szállítmányból mennyi az el­ső-, a másod- és a harmad- osztályú áru. Az új árucikkek megrende­lése előtt a mintapéldányt és a műszaki előírást a megren­delő köteles a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettel megvizsgáltatni. A belkeres­kedelmi forgalomba kerülő termékek előállítása során minden olyan változást, amely az áru minőségét érinti, a jö­vőben úgy kell tekinteni, mintha új cikk szállításáról Lesz már mosógép bőségesen. Az ipar ötféle típust gyárt. Az egyes típusokat más­más gyárak gyártják. Téves az a hiedelem, hogy az erőmű alatti szakaszon „el­fogy” a Duna, hiszen tárolás nem lesz, az érkező teljes víz- mennyiség átfolyik az erő­művön, így az erőmű alatti vízviszonyok , úgy alakulnak, mintha az erőmű nem is létez­ne. Noha az erőmű nem tárol vi­zet. lesz mégis egy kiegyenlí­tő tároló medencéje, amelybe éjjel, amikor az erőmű ugyan­úgy áramot termel, mint nap­pal, a fogyasztás viszont ala­csony, a felesleges energia fel- használásával magasra fel­nyomják a vizet. Ha azután reggel vagy este a csúcsfo­gyasztások idején a termelt energia nem elég, a tárolóme­dencéből lebocsátoit vízzel nagy nyomási! vízierőművet táplálnak, amely az így ter­melt energiát visszaadja a há­lózatba. Ennek a tárolómeden­cének a helyét, mivel az nem az erőművel együtt épül, a Döntőssel szembeni 485 méter magas Szent Mihály-hegy te tején jelölték ki. Bár a visegrádi erőmű ter­vezése csak most veszi kezde­tét, máris szó van arról, hagy több, hasonló vízierőművet lé­tesítenek a magyar Dunán. Hasonló erőművet terveznek például Rácalmásnál és Fajsz- nál. Szóba került a szentend­rei dunaág lezárása és erő- művezése is — a soroksári Du- naághoz hasonlóan —, vala­mint egy oldalcsatomás víz­kivételi erőmű építése is Visegrádnál. A tervek szerint a visegrádi dunai erőmű építését 1961- ben kezdik meg és az első részleget 1964-ben helyezik üzembe. A visegrádiaknak:, nagymarosiaknak, de az egész Dunakanyarnak fejlődése szempontjából hatalmas lehe­tőséget nyújt az új erőmű. Mészáros Ottó I volna szó. Ezért a kereske­delmi szervek kötelesek a mi­nőséget fokozottabb mérték­ben ellenőrizni és ezeket a termékeket ugyancsak a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző •Intézettel megvizsgáltatni. A PEST MEGYEI főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályán a falon függ Pest megye térképe, melyen külön­böző színű gombok jelzik, hogy a megyében hol történt közle­kedési baleset. Ez a térkép novemberben nagyon tarka volt. Sok volt rajta a gombocska, felszökött a balesetek száma. Megvan rá az ok is. Kiforrott a bor és ilyenkor a hajtők és gépkocsi- vezetők fittyet hánynak a közlekedés legelemibb rendjé­nek is. Most nem soroljuk fel a baleseteiket, csupán azokat írjuk meg, melyek vagy súlyos sebesülést, vagy halálos áldo­zatot követeltek. November 2-án este 10 óra tájiban Budapest felé haladt motorkerékpárján Stefi József budapesti lakos, a hátsó ülé­sen bátyja, István ült. A két Stefi útközben felöntött a ga­ratra és erősen ittas állapot­ba kerültek. Aszód határában a részeg Stefi József elvesz­tette uralmát a kormány fe­lett és a teljes sebességgel ha­ladó motorkerékpár az árokba rohant, ahol felborult. A két ember eszméletlenül terült el és életveszélyesen megsebesül­tek. Stefi József ellen megin­dult a bűnvádi eljárás. Fodor János sári lakos no­vember 9-én egész nap ivott. Este 11 óra volt, mikor része­gen felül kétlovas kocsijára, hogy haza hajtson. Annyira lészeg volt, hogy a kocsit egy A revizionisták az elmúlt években előszeretettel intéztek kirohanást a pártok­tatás ellen. Tagadták a szer­vezett marxista—leninista képzés szükségességét. Kihasz­nálták a dogmatikus, módszer­tani hibákat és úgy állították be, mintha a szervezett párt- oktatás akadályozná az eleven vitákat. Az ellenforradalom leverése után, a párt újjászervezése so­rán hallatlanul megnőtt az ér­deklődés az ideológiai kérdé­sek iránt. Egyre inkább fellé­pett az a kívánság és igény, hogy a párt tagjai számára biztosítsa a rendszeres szerve­zett oktatást. A szervezeti szabályzat azt is előírja, hogy a párttagnak kötelessége a rendszeres tanulás, a marxista —leninista müvek állandó ta­nulmányozása. A szervezeti sza­bályzatból kiindulva a párttag­ság óhajának tett eleget a Po­litikai Bizottság, amikor ez év őszón újra megindította a párt­ban a szervezett oktatást. Az idei oktatás megszerve­zésénél rendkívüli gondot for­dítottak az önkéntesség betar­tására és arra, hogy mindenki képességének megfelelő szin­ten tanuljon. Ennek következ­tében megyénkben szinte va­lamennyi alapszervezetnél megindult az oktatás. A Cse­pel Autógyárban a párttagok 65, a szobi járásban 55, a bu­dai járásban 25 százaléka kap­csolódott be az oktatásba, s az oktatásban részvevők 70 szá­zaléka rendszeresen eljár a fog­lalkozásokra. Nagy az érdeklődés az idő­szerű kérdések iránt. Nem cso­da, hiszen a hallgatók nap­jaink legégetőbb problémáira kapnak itt választ. A marxiz­mus—leninizmus kérdései tan­folyamokon már nagyobb ne­hézségekkel kell megküzde­niük mind a propagandisták­nak, mind a hallgatóknak. A megadott irodalom szinte ki­vétel nélkül klasszikus mű­vekből áll, s az irodalomjegy­zék rendkívül bő, nagy meg­terhelést jelent a tanulóknak. Ezeken a tanfolyamokon gá­tolja a tanulást, hogy a hall­gatók nem rendelkeznek egy­forma politikai és ideológiai előképzettséggel. Ezért sokan elmaradnak a tanfolyamról, vagy a tanfolyamok színvona- j la alacsony. A napokban a megyei párt­végrehajtóbizottság érté­kelte az oktatási munkát. Ez az értékelés hozzájárul, hogy a meglevő hibákat megszün­tessék. Melyek ezek a hibák? Nincs átmenet az egyes oktatási for­mák között, maximalista az villanyoszlopnak hajtotta, ami­től a lovak megvadultak. Fo­dor leesett a kocsiról, a gyep­lőt azonban még ©kikor sem engedte el, úgyhogy a lovak 700 métert hurcolták maguk­kal, addig, amíg a kocsit árok­ba húzták, mely Fodorra borult, aki a helyszínen ször­nyethalt. A balesetért kizáró­lag az ittas Fodor a felelős. Különös baleset történt no­vember 16-án Kiskunlacházán. Este 8 órakor a község belte­rületén haladt a Bakonyi Ál­lami Gazdaság tehergépkocsi­ja, melyet Mészáros Vilmos vezetett. Az autóval szembe jött Atrafcocsi Imre kiskunlae- házi lakos, ki erősen ittas di­pólban dülöngélt. Atrakocsi az autó reflektorától elvakult, va­lósággal a tehergépkocsi alá szaladt és a helyszínen kiszen- vedett. A rendőri vizsgálat sze­rint felelős Mészáros, a teher­gépkocsi vezetője, ki a reflek­torokat szabálytalanul kezelte, de fokozottabban felelős Atra­kocsi, ki majdnem eszmélet­lenségig részeg volt. LENCSE ISTVÁN ceglédi lakos november 24-én a város határában motorkerékpárjával elütötte Vinke Mihályt. Kide­rült, hogy Lencse részegen ült a motorra november 24-én és így gázolta el Vinkét. Az ivás- ra Lencse fizetett rá, mert míg Vinke könnyű sérülést szenve­dett, addig Lencse igen súlyo­san sebesült meg. reszortmunkaként kezelik a pártoktatást. Módszertanilag az egyes tanfolyamokon sokat akarnak és éppen az ellenke­zőjét érik el. Az irodalmi jegy­zék bősége elriasztja a hallga­tókat a tanulástól. Az irodal­mat megadó elvtársak egy ki­csit megfeledkeztek arról, hogy az iskolán kívüli oktatás nem azonos az iskolai okta­tással. A pártiskolákon van idő és lehetőség, hogy a hall­gatók egy-egy téma feldolgo­zásához rendkívül sokoldalúan készüljenek. Az iskolán kívüli pártoktatásban viszont szá­molni kell azzal, hogy olyan elvtársak tanulnak, akik sza­bad idejükből szakítanak időt arra, hogy továbbképezzék magukat. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy még nem tud­tunk gyökeres változást elérni az oktatásban. Nem tudtunk érvényt szerezni annak az elv­nek, hogy „inkább kevesebbet, de jobban”. Az viszont ered­mény, hogy sikerült a dogma­tikus, brosúrarágó módszere­ket elhagyni. Ma már a tan­folyamokon, a konzultációkon a hallgatók bátran, őszintén és szabadon vitáznak és mondják el véleményüket. Ez azonban nem elég. A meglevő hibák vajon azt jelentik-e, hogy elvessük a szervezett oktatást? Nem! Ép­pen ellenkezőleg, a jelentkező igényt kell kielégítenünk. Mindenekelőtt a különböző tanfolyamokra olyan elvtár­sakat osszunk be, akik képe­sek azon a szinten elsajátítani a marxizmus—Ieninizmusú Az irodalmi jegyzék összeállí­tásánál a jövőben gondoljanak arra, hogy a pártoktatásban résztvevők még egész sor más társadalmi és pártmunkával is megvannak terhelve. A járási pártbizottságok pedig sakkal inkább tekintsék szívügyük­nek a marxizmus:—leninizmus tanítását, a pártoktatás ellen­őrzését. E z az év még próba, a ia>. pasztalatgyüjtés éve. Biz­tosak vagyunk, hogy az el­múlt évek hibáin okulva, és az eddigi tapasztalatok nyo­mán az elkövetkező években megtaláljuk a módot, hogy szervezetten biztosítsuk a mar* xizmus—leninizmus tanítását. Hiszen a pártoktatás végső fokon hozzájárul, hogy képzett marxista és leninista káderek alkossák a párt derékhadát, olyan elvtársak, akik minden időben megfelelő elvi követ­kezetességgel tudnak harcolni a párt céljaiért, a marxista- leninista eszme /diadaláért. Gáli Sándor Bakó József novamber 24-én délelőtt egyfolytában ivott. Felült részegen a kocájára, melyet részegen úgy hajtott, hogy Gyón és Tatárszent- györgy között az árokba bo­rult és a helyszínen meghalt) Halálát részeigségének köszön­hette. Koó János ceglédi lakos no­vember 27-én annyit ivott, hogy lerészagedett. így ült es­te 9 óra körül a motorkerék­párjára, melynek hátsó ülésén barátja, Szaikály István fog­lalt helyet. Velük szemben két szabályosan haladó kerékpá­ros közeledett. Koó beléjük fu­tott, melynek következtében oly súlyosan sérült meg, hogy kórházba szállítás közben meg­halt, a többiek csak könnyeb­ben sérültek meg; Eddig szólnak az elrettentő esetek, melyeket a mértékte­len italozás Okozott. Ennek toapcsián a Pest megyei Főka­pitányság közlekedésrendészeti osztálya felhívja a gépkocsive­zetők és a hajtők figyelmét ar­ra, hogy vezetés közben, illet­ve előtte szeszesitalt ne fo­gyasszanak — még hideg idő esetén sem —, mert a balese­tek túlnyomó része ittasság miatt következik be. Felhívja ezenkívül a veze­tőik figyelmét, hogy jeges, sí­kos úton 15 kilométeres, sűrű ködben legfeljebb 10 kilóméi teres sebességgel hajtsanak. K. P. A belkereskedelmi miniszter utasítása az áru minőségének védelmére anyag. A járási pártbizottsa­Részegek halálos ámokfutása a Pest megyei országutakon ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom