Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-06 / 187. szám

Örök dicsőség az elesett hősöknek !- ■ 54.35 forintos munkaegység, n ,, . m .. ,, fokozottabb gépi munka. hároméves fejlesztési terv Lelkes hangulatban tartotta zárszámadási közgyűlését a Belterjes Termelőszövetkezet. Annak ellenére, hogy legfiata­labb csoportunk csonka évet zárt, eredménye magasan túl­szárnyalta nemcsak a váci, de még a járási termelőszövetke­zetek hozamát is. Nagy érdeklődés kísérte Szi- nyéry László elnök beszámoló­ját, aki részletesen ismertette az elmúlt év gazdasági ered­ményeit. Az elnöki beszámoló nemcsak az elmúlt idők mun­káira terjedt ki, de vázolta a három évre elkészített fejlesz­tési terv főbb pontjait is. Nagy taps közben jelen­tette be az elnök, hogy az egy munkaegységre eső ér­ték 54,35 forint lett. Javasolta, hogy egyperces né­ma felállással emlékezzenek meg nemrég elhunyt tagtár­sukról, Marosi Andrásról. Varga József főkönyvelő számszerű tájékoztatása után elsőként Horváth László, a vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője szólalt fel. ürömmel köszöntötte a beje­lentett jó eredményeket és kérte a termelőszövetkezet tag­jait, hogy továbbra is olyan lelkes szorgalommal munkál­kodjanak, mint eddig. Ne bíz­zák el magukat, mert a jövő évi tervükben már nagyobb feladat áll előttük. Kérte a megjelenteket, hogy ne csupán munkahelynek, hanem saját kis gazdaságuknak tekintsék a termelőszövetkezetet. Az el­nöki beszámolóban ismertetett állattenyésztés-fejlesztéssel egyetért, mert ez kiindulási pontja lesz az egész gazdaság jó erédményének. Javasolta, hogyha nem is egészen jól sikerült ez évben a Kolbai-féle ikersoros tenge­ritermelés — jövőre ismét ál­lítsák be, és mind kukoricá­sukat, mind minden más növé­nyüket lehetőség szerint gépi erővel munkálják meg. Magyar András elvtárs, a városi pártbizottság kiküldött­jeként mondott üdvözlőbeszé­det. Örömmel vette a beszá­molót, a jó eredményeket és kijelentette, hogy a munkaegységre eső 54,35 forint nem városi és járási, de még országos viszony­latban is nagyon szép ered­ménynek számit. További jó és eredményes munkára buzdította a tsz min­den tagját. A beszámoló után több fel­szólalás hangzott el. Vala­mennyi felszólaló örömmel és köszönettel fogadta az elnöki beszámolót. A megelégedettség és öröm hangzott e szavakból. Hogyne lenne boldog például Németh József fogatos, aki fe­leségével együtt tagja a tsz- nek, most költözött új lakásá­ba, és már bútort, ágyneműt, rádiót tudott vásárolni. A zárszámadási közgyűlést disznótoros vacsora követte és a tsz-tagok a vendégekkel együtt a késői órákig jól szó­rakoztak. Újra ég a villany Gombáson és a Naszályban Másfél évvel ezelőtt a bányavezetőség a Naszály környé­kén lakó dolgozóinak ideiglenes villanyvilágítást biztosított. Részesült ebben a mi iskolánk is. Gyenge, bizonytalan fényű volt ez a villany, de mégiscsak előrelépést jelentett a kezdet­leges és egészségtelen petróleumlámpával szemben. A nyári viharok és egyéb okok miatt ezt a világítást az ÉOÁSZ máról holnapra beszüntette. Ismét sötétségbe burko- lódzott a hegyvidék. Vácnak ékessége esténként a sötét vadon érzését keltette. A sok feladatú iskola már nem volt mindenki ,otthona. Ablakai elsötétültek estére; negszűnt az, esti. név élő­munka. Segíteni kellett! A városi tanács és a hegyvidék lakói egymásra találtak. Hosszú hónapokon keresztül keresték a megoldás módját. A tanácselnök segéllyel, a lakosság közmun­kával vitte lépésről lépésre előbbre a kérdést a megvalósulás felé. A villanynak égnie kell! Legnehezebb volt az iskola és a pedagóguslakások bekap­csolása a világítási hálózatba. 800 méteres szakaszt kellett ké­szíteni, hogy csatlakozzék a hegyvidéki vonalhoz. Százezer fo­rint hiányzott ehhez! Néphadseregünk egyik pedagógus kato­nája: Móricz Ferenc alezredes, a híradólaktanya parancsnoka máról holnapra lelkes tisztjeivel és harminc újonc katonájá­val megoldotta ezt a lehetetlennek látszó feladatot. Ma már az egész környék villanyfényben úszik. A lakosság hálája és szeretet,, fogadta a híradós katonák áldozatos munkáját. Kell szólnom az ÉDÁSZ munkatársáról, Frick Pálról is, aki segí­tette az anyagiak megoldását. Boldog Gombás és környéke. Van villanya, épül a műútja. Igen rövid időn belül ez a vidék a város büszkesége lesz! Szabó István, a gombási iskola igazgatója Megnyílt a Pannónia Az építőipari dolgozók újjá­épített kultúrotthonának nagy­termét vasárnap délelőtt meg­nyitó ünnepség keretében ad­ták át rendeltetésének. A meg­jelentek jóleső örömmel látták a szépen berendezett termet, melynek dobogóján a fővárosi Tüske-egvüttes mutatott be változatos műsort. KIT ÁBRÁZOL EZ A FÉNYKÉP? Lapunk mai számában kö­zöljük a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat egyik kiváló dolgozójának fényképét. A szelvényre írja rá, hagy kit ábrázol a fénykép és kedd délig juttassa el a szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között ezen a héten háromszor 10 darab totó-szelvényt sorsolunk ki! A fényképen szerepel: Beküldő neve és címe: Két érdekes kisváci esemény Vasárnap délelőtt megnyílt a Kőkapu iskolában az ezüst- kalászosgazda-tanfolyam hall­gatóinak érdekes kiállítása. Varecza Pál és Ladányi Imre konyhakerti növényekkel. E. Kurdi Károly pompás gyümöl­cseivel, Gönczöl László ribiz- kebokrával aratott megérde­melt sikert. Zsivánovits József, a Gazdabolt vezetője kisgépek­kel gazdagította a kiállítást. Lipovniczky László szemlélte­tő táblái ötletesen oktattak a helyes permetezésre. Az anya­got Horváth László rendezte gondosan. Másik esemény volt az isko­la újjáépített napközi otthoná­nak avatása. Az új kőkerítés, a két szép tanterem után most korszerű, 80 férőhelyes nap­közivel bővült a kisváci iskola. „Dani" — a nézőtéren Négy napig játszotta telt há­zakkal a Kultúr Filmszínház egyik legújabb magyar fil­münket: a „Dani”-t. Szomba­ton, az 5 órás előadás előtt né­pes diákcsoport sietett a mozi bejárata felé. Az általános gimnázium I/b. osztályának ta­nulói Steuer András osztály­főnökükkel közösen nézték meg az előadást. Weiser Gyuri osztálytársuk — a film cím­szereplője — ..látta vendégül” őket. És a jegyszedök most ki­vételesen elnézték, hogy 16 éven aluliak is bementek a nézőtérre. Hangversenyek Vácott 1 Kodály Zoltán tiszteletére [ Kodály Zoltán születésének 75. | évfordulóján, a nagy magyar zene- | költő tiszteletére két hangverseny | lesz városunkban. Vasárnap, 8-án | este fél 8 óraikor a Gépipari Tech- § nikum színháztermében a Vox | Humana, a MÁV Testvériség Da- 1 lárdája és a Hámán Kató Iskola = •gyermekkórusa mutatja be érdé- | kés zenei eseménynek ígérkező 1 műsorát. Jövő vasárnap. 15-én dél- = előtt a járási művelődési otthon- f ban lesz a második Kodály-hamg- | verseny, a KlSZ-toizottság rende- = zésében, ifjúsági kórusok közre- § működésével. É Épül, szépül városunk ) A Váci Napló hasábjain sze- | retném tájékoztatni a lakossá- 1 got néhány érdekesebb város- | szépítési, építési munkáról: | Négyszáz méter hosszúság-1 ban elkészült a Dózsa György I Tizenhárom évvel ezelőtt, 1944. december 8-án, menekü* úti járda, több mint ezer négy-1 lésszerűen kivonultak városunk területéről az utolsó fasiszta zetméter területen. I csapatok. A szovjet hadsereg csapatai diadalmas előretörésük Gömb juhar ültetés folyik je-I során három irányból közelítették meg Vácot és alig négy lenleg a Damjanich téren, a I órás kemény küzdelem során elhozták a felszabadulást e tör- Beloiannisz utcában, a Klein 1 ténelmi város sokat szenvedett népének. Az elmúlt tizenhárom Károly utcában, a Tragor lg-1 év nagy jelentőségű a mi életünkben is. Üj gyárak, napközi nác utcában és ha az időjárás I otthonok, kulturális létesítmények sora hirdeti: dolgozó né- engedi, még ebben az évben az I pünk élni tudott a szabadsággal. És a Konstantin téri szovjet Orgona és Nárcisz utcákban is. | emlékmű oldalán napsugár táncol az aranybetűs feliraton: A KISZ-szervezet felajánlotta 1 „Örök dicsőség az elesett hősöknek!“ segítségét a fásításhoz, és se- I gítségükkel a városi tanács a 1 Széchenyi utca vasút és a Sal- lai utca közötti szakaszának fásítását újította fel; Erre a célra Herényből 50 darab örök­zöld gömbtulyát szerzett be, és azoknak kiültetése be is fejező­dött. Elkészült az Ifjúság téri, Közgazdasági Technikum kö­rüli járda is. E járdának Petőfi utcai oldalán egy kis virág­ágyat készítettünk, az egész épület körül, a mai fák meg­hagyásával hársfa fásítást fo­gunk végezni. A Közgazdasági Technikum máris közölte, hogy e fák és virágágy gondozását magukra vállalják. Pucher Gyula Három nap barátok között Hétezer látogatója volt a vendégiátóipari kiállításnak Három napig tartották nyit­va a Széchenyi utcai bemutató- termekben a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat kiállítását. Helyi viszonylatban nem emlék­szünk, hogy ilyen hatalmas méretű, fővárosi nívójú „étek- tárlat” lett volna valaha is Vácott. Ami szemnek, szájnak inge­re, az mind megtalálható volt e napokban az Ottó-ház föld­szintjén. Varga János a házi- j gazda vendégszeretetével veze­tett végig bennünket a terme­ken. Megcsodáltuk Laczi Ist­ván cukrászmester elsődíjas .rózsacsokrát", csakúgy mint Lövész Józsefné csipketerítős tortáját. Dicséret Illeti a Ven­déglátóipari Vállalat ifjúmun­kásait is. Varró István tanuló élethű „csendélet”-ének sok nézője akadt, csakúgy, mint Kovács Ágnes ...szputnyik”- kreációjának. Péntektől vasárnapig hétezer látogatója volt Vácról és a kör­nyékről a kiállításnak. A nézők nemcsak a szemüket hizlalták, de megvásárolták a kiállított remekművek nagy részét, és szép számban keresték fel a falatozó, borkóstoló és büfé- részlegeket is. Tóth Istvánná igazgatónővel, a váci nőtanács elnökével be­szélgettem a napokban. Hogy miről? Arról a három napról, amit a csehszlovák asszonyok baráti körében töltött nyitrai útja alkalmával. — Maradandó élményben volt részem — mondotta. — A felvidéki táj szépsége és a ven. déglátó nép szeretete mellett még néhány tapasztalattal is gazdagodtam. Igazán hálás va­gyok a nőtanácsnak, hogy eb­ben az utazásban részt vehet­tem. —- Az ott töltött napok alatt bepillanthattam baráti szom­szédunk nőmozgalmának mun­kájába, amely széleskörű és sokrétű. Mint pedagógus, a ne­velés terén, mint földrajzsza­kos az ottani táj helyzeti és gazdasági viszonyairól tájéko­zódtam, gyarapítván tudáso­mat. A csehszlovák nőmozga­lom a pedagógusokkal karölt­ve olyan feladatokra szorítko­zik, mint a cigány gyermekek nevelése, rendszeres tanítása. Részt vesz a vöröskereszt mun. kájában, valamint az ország gazdasági életének fellendíté­sében. —* Csehszlovákia iparilag fejlett ország. Falvaiban is ta­lálhatunk gyárakat. Asszo­nyaik az üzemi munkából is kiveszik részüket Helyet kér­nek a politikában és felemelik szavukat a béke ügye mellett, ■— Lehet nálunk is hasznosí­tani a szerzett tapasztalatokat? — kérdezem, — Szerintem — mondta Tóth elvtársnő —, a mi cigány- gyermekeink nevelésére több türelmet, gondot kell fordítard. Általában többet kell törőd- nünk a pedagógus munkával^ Es most eszembe jut egy régi földrajzóra. A tanító néni pál­cával mutatta a nagy térképen a Vágót; „Tudjátok — hallom ma is — ezen. a folyón szállít­ják az északi erdőségekből tutajon a fát.” Képzeletemben akkor a tutajosok és a házaló drótosok hazája volt Csehszlo­vákia. És most? Ma már egé­szen másként látom. Asszo­nyaik, férfiaik munkája nyo­mán sokkal fejlettebbnek, gaz­dagabbnak, értékesebbnek. Most a valóságban ismét egy pedagógus nő mutatta meg. De mennyivel szebb, életteljesebb és igazibb Csehszlovákiának ez az arca! Móritz Valéria Nyolc kilométer hosszúságban érinti városunkat az új országút Térkép fekszik előttünk a városi tanács műszaki-ipari osztályán. Dombai Sándor fő­mérnök mutatja a kékceruzás, vastag vonalat: — Itt húzódik majd az új országút vagy a körút, aho­gyan szakkörökben emlegetik. A vác—gödöllői útvonal foly­tatásaként érkezik városunk határához. A deákvári, La jos- telepi szakaszon fut, majd északkeleti irányban folytató­dik tovább. Nyolc kilométeren szinte párhuzamos a vasúttal. A beszélgetés további részé­ből megtudjuk, hogy ez lesz a legkorszerűbb útvonalunk. Kétszer kilencméteres szaka­szén egyenirányú közlekedés lesz a forgalmi sávokban. Köz­tük hétméteres bokros, zöld terület tompítja majd a reflek­torok fényét. Ilyen hatalmas munka ter­mészetesen évekig tart, de az előkészületek, helykijelölések már megtörténtek. Miután az út egyik része áthalad a kö­zépvárosi temetőn is, az érin­tett szakaszra már nem te­metnek. Az új házak építésé­nél is figyelembe Veszik a kör­út _ irányát. jelentős műszaki fejlesztés a Bélésárugyárban Leyer János főmérnökkel beszélgetünk erről a kérdésről a Váci Bélésárugyárban. — A műszaki tanácsnak most legfőbb feladata olyan in­tézkedésekben határozni, ame­lyek lehetővé teszik az üzem műszaki fejlesztését? Ismere­tes, hogy ebben az évben és még a jövő esztendőben is ál­lamunknak takarékoskodni kell a beruházások összegeivel. Ezért most még fokozottabban arra kell törekednünk, hogy kevés pénzből olyan műszaki fejlesztést dolgozzunk ki, amely mégis jelentős eredményekre vezet. Üzemünkben még ebben az évben új kazánt szerelnek fel. A kazán már meg is érke­zett, csak a kazánház építését fejezik be a jövő esztendőben. Erre a célra egy és fél millió forint áll rendelkezésünkre. Ilyen nagyobb összeget igénylő fejlesztés már nem mostani ke­letű, és benne van a műszaki fejlesztési tervben. És ha a pénz is rendelkezésre áll. már nem sok gondot igények — Azonban vannak más ter­mészetű elgondolások, amelye­ket nekünk magunknak kell őket elkészítenünk. Az ilyen megoldásoknak az eredményei persze gyorsabban jelentkez­nek, különösen, ha azokat ala­péiban előkészítettük és jól meggondoltuk. — Üj eljárást készítettünk és vezettünk be irező gépün­kön. A gépen több munka- folyamatot automatizáltunk, ez a munka minőségét és bizton­ságát javította meg. Ezenkívül rájöttünk, hogyha az irező anyagot magunk készítjük el, körülbelül évi 300 000 forint megtakarítást érünk el. Ugyan­is az irező anyagot 15 forintért kaptuk, és ha magunk állítjuk elő, csak hat forintba kerül. Az anyag előállításához szükséges keverőberendezést beruházási költség nélkül a felújításból készíti el a karbantartó műhe­lyünk. — Az irező gépen automati­záltuk az anyag állandó egy- szinten tartását, és láncféket szerkesztettünk, amelyek a gépen dolgozó munkától füg­getlenül biztosítják az irezőben levő láncfonál állandó feszes­ségét. Hasonlóan megjavítot­tuk a munkát a felvető gépe­Síegoldanunk és rezsiben f& mám i séreten» automatizálást alkalmaztunk. És ha most szálszakadás törté­nik, megáll a gép, és ezenkívül azt is megmutatja, hol szakadt a szál. Ezt megelőzőleg sokszor hosszú métereket kellett a fel­vető gépeken visszaihajtani, ha a felvető nő nem vette kellő időben észre a gépen a szál­szakadást. — Még nagyobb jelentőség­gel bíró munka folyik a szövő­dében, 25 olyan szövőgépünk van, melyeknek meghajtása eddig ékszíjjal történt, most kuplung meghajtásra szerelik őket át, amellyel megkíméljük a motorokat és jelentős áram­mennyiséget takarítunk meg. Nem nagy költséggel járó mű­szaki változtatások ezek, de mégis jelentősek, mert a sok kicsi sok forintot jelent és a műszaki tanács akkor tölti be feladatét, ha állandóan ehhez hasonló változtatásokon töri a fejét. Nincs még vége az évnek, de már most további jó mimikát kívánunk a Selyem és Bélésáru- gyár műszaki tanácsának és dolgozóinak és grat.ulálui& eredményes újításaikhoz: Gádor ősi FercaM

Next

/
Oldalképek
Tartalom