Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-25 / 203. szám
érdemes cukorrépát termelni r 4 Amikor kora ősszel, a nagy «főzések idején, egyes községekben átmeneti zavarok vol- a cukorellátásban, sokan iták a földművesszövetke- ti boltokat. (Pedig azok tehettek a cukorhiányhisz tavaly még csak a terítési szerződések kötésében vettek részt.) Ekkor debit 'ki, milyen pompásan is- nerik a községbeliek, ki ter- nelt közülük cukorrépát, ugyanis azok még kölcsön is tuditaik adni az előző évben ílt cukorrépájuk minden a után ingyen kapott három kilogramm finom kristálycukorból. De sokan fogadkoztak akkor, hogy jövőre pedig ők is termelnek cukorrépát, ha nem is sokat, de legalább 400—500 négyszögölön! Csak egy példát arra, hogy az Ígéreteket a legtöbben beváltották: Antal Lajos sziget- szentmártoni termelőszövetkezeti tag egyholdas háztáji földjéből 200 négyszögölön termel jövőre cukorrépát. — Ügy számítok — mondotta —, hogy megterem azon a kis darabon vagy 25—30 mázsa cukorrépa, s azért ikapok 70 kilogrammnál is több cukrot, az pedig bőven elég családomnak egy esztendeig. Takács Gyula bácsi is termelőszövetkezeti tag Tápió- szelén, s háztáji földjéből 300 négyszögölön ő is cukorrépát termel, méghozzá évek óta rendszeresen, s nem is keveset; Legutóbb egy kh-ra átszámítva, 400 mázsa répát termelt. Persze, ezt látják és tudják a helybelieken kívül a szomszédos . községekben is. Nem véletlen például, hogy Abonyiban két cukorrépatermelői társulás alakult az elmúlt hetekben, Cegléden pedig egy dohány- és cukorrépa- ermeiői szakcsoport, de lehetne még több példát is fel- hozni. Nem röppennek el a kimondott, tartalmas szavak nyom nélkül, s a jó példa is követésre talál. A küldöttgyűléseken, ame-- lyeket a földművesszövetkezetek tartattak nemrégiben, sok szó esett a cukorrépáról, meg a szerződésről ami mos t már a földmű vessző- vetkezet feladata. Kiskunlac- házán Jónás István, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke büszkén újságolta, hegy tsz- ük 1957-ben 10 holdon termelt cukorrépát, s 54 tagjuk között 46 mázsa cukrot osztottak ki a munkaegységek arányában. S néhány nap múlva a küldöttgyűlés után ugrásszerűen megnövekedett a községben a cukorrépatermelési szerződést kötő egyéni gazdák száma. Minden eddiginél jobb árat fizetnek ez évtől a gyárak a megtermelt cukorrépáért. Átlagos termés esetén mintegy hatezer forintot jövedelmez egy hold cukorrépa! Nem vitás, sok vele a gond, a bajlódás néhány hétig, de megéri, mert gazdagon fizet, nincs soha probléma értékesítésével. Ezért is termelnek Cgvre többen cukorrépát az egyéni gazdák közül is. A nagykátai járásban például zömmel egyéni gazdák kötöttek cukarrépatermelési szerződést, csaknem ezer holdra. Tápiógyörgyén, ahol a földművesszövet’kezet két állattenyésztési szakcsoportot segített életre, 320 íkh, területen termelnek jövőre cukorrépát. A tejtermelés szempontjából különösen jelentős a minden mázsa cukorrépa után ingyen kapott fél kilogramm melasz és 65 kilogramm nedves répaszelet. Mert ebben a községben dívik leginkább a szarvasmarhatenyésztés és a jó gazdák,, mint a tápiógyör- gyeiek is, tudják, mi kell a jószágnak, no meg, mitől hízik a termelő pénztárcája, mitől édesedák szája. Száz szónak is egy a vége: ha okos szóval megmagyarázzák a termelőnek, mit kap a cukorrépáért, szívesen termel. Az újság, a betű nem jut el mindenkihez, meg aztán sokan jobban hisznek a betűnek, ha fülükkel is hallják ugyanazt. Vannak persze olyan gazdák is, igaz, csak kevesen, mint:' például Túrán és Domonyban, ahol többen azért nem akarnak jövőre cukorrépát termelni, mert az idén cukorrépájukért két évre is elegendő cukrot kaptak. Helytelenül gondolkoznak ezek a termelők. Ahelyett, hogy fölös cukruk árából gyarapítanák gazdaságukat, valósággal az ablakon dobják ki a pénzt. Hisz ők az élő bizonyítékai annak, hogy érdemes cukorrépát termelni. Az idén a földművesszövetkezetek kötik a gazdákkal a cukorrépatermelési szerződéseket. Ha tehát jövőre kevesebb lesz a cukor, arról már a szövetkezet és tagjai is tehetnek. S hogy bőségesen jusson jövőre is cukor minden hazánkfiának. fokozzák erőfeszítéseiket a földművesszövetkezetek vezetői, tagjai, s beszélgessenek a gazdákkal. Tavaszig még van idejük! Csekő Ágoston vfftf múmiái Megoperáltak egy múmiát. Ezen nem kell meglepődni! Egy igazi múmiát, az öreg Ptolemaios egyik kortársát. S ez nem évezredeikkel ezelőtt történt, s nem valamelyik egyiptomi piramisban, hanem Romániában. A nemrég végzett „sebészeti” beavatkozás sikerült. S így a több mint kétezer éves fiatal múmialány, az egyik Nílus völgyi kereskedő utolsó felesége, tovább alussza örök álmát a sze- beni múzeum üvegszekrényében. A múmia pontosan ötven esztendővel ezelőtt került Szebenbe teljes „kíséretével”: egy bebalzsamozott Íbisz madárral és több amulettel együtt. E „szent’’ őrség ellenére a múmia megbetegedett. Mielőtt egy amatőr archeológus Romániába vitte volna, „megkéselték”. A tolvajok értékes tárgyakat kerestek nála. Hogy a sírrablők megtalálták- e az elhunyt ékszereit vagy nem, nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy a múmia testén ejtett seb másodszor is „életébe’’ került volna a múmiának. Ez volt az oka az operációnak, amely tulajdonképpen csak javítás volt, amelyet a szebeni múmián végeztek. A Romániában levő három múmia közül ez az egyik, amely a szebeni Természcttörtcneti Múzeum gyűjteményébe tartozott( x amely nemrég ugyancsak a szebeni Brukenthal Múzeumba került át. Fejlődnek a megye faipari üzemei Szárnyas raguleves, konzervek gyermekek részére Új gyártmányokat készít jövőre a Dunakeszi Konzervgyár egyes sorozatot alapos bakteriológiai és egyéb laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. A jövő évben sokkal inkább igyekeznek kielégíteni az igényeket faipari üzemeink, mint az idén. Ehhez lehetőséget ad majd az üzemek helyiséggel és új gépekkel való bővítése. A Solymári Faipari Vállalat például új hordógyártó üzemrésszel bővül-. A 23X9. méteres új üzemrész jamrá-r^kOire'készül el. Reméljük, a borosgaz- gazdák elégedettek lesznek majd az itt készült hordókkal. A jövő évben sorozatban gyártják majd ebben az üzemben az ablakokat és ablaktokokat, valamint ajtókat és ajtótokokat a kisházépítők nem kis örömére. Az új bútort vásárolni szándékozóknak is szolgálhatunk jó hírrel; jövőre sokkal több bútort gyártanak Solymáron is, mint az idén. A Nagykőrösi Dohányzócikk- és Faárugyár dolgozóinak régi kívánsága teljesül. A tanácstól új helyiséget kaptak a gyár részére, amelyet több, mint 800 000 forintos beruházással tágas, egészséges üzemmé fejlesztenek. A Monori Kefegyár is fejlődik. A meglevő gépeket korszerűsítik és újakat is vásárolnak. Kémek voltunk Kínában címmel a Kossuth Kiadó rövidesen megjelenteti Align és Adele Ridkett könyvét. A fiatal amerikai házaspár kémtevékenységet folytatott a Kínai Népköztársaságban, majd leleplezték őket és négy évet töltöttek börtönben. Hazájukba visszatérve, érdekfeszítő könyvet írtak élményeikről, a börtönben folyó nevelő munkáról. Művük ez év tavaszán az amerikai könyvpiac egyik szenzációja volt. T íz éve annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére az ország- gyűlés aíapos vita után megalkotta a bankok államosításáról szóló törvényt. Ezzel a lépéssel a kapitalizmus erős bástyája dőlt össze hazánkban. A bankok a tőkések kezében nemcsak a kizsákmányolás fontos eszközei voltak, hanem — gazdasági erejüknél fogva — az uralkodó osztály gazdasági, politikai hatalmának eszközei is. A hitelrendszer és a pénzügy állami monopóliuma már a Kommunista Kiáltvánv követelményei között szerepelt. Lenin áprilisi téziseiben a bankok államosítását a legfontosabb lépésnek tartotta, mondván: „egyetlen óriási állami bank, melynek minden járásban, minden üzemben fiókjai vannak, az már kilenctized része a szocialista apparátusnak”. TTazánktoan a bankállamosi- Af- tás — pénzügyi területen — újabb lehetőséget adott a szocializmus építéséhez. Az elmúlt 10 év alatt fokozatosain kiépítettük a mai bankrendszert, melyről nyugodtan elmondhatjuk. hogy megállta helyét. Nem volt könnyű az államosítás gondolatának megvalósítása ezen a területen. Voltak, akik burkoltan, vagy nyíltan ellenezték a törvény- javaslat elfogadását. Azt mondották, hogy ez „deficites jogügyletet’' jelent az államnak. A valódi ok természetesen nem az állam, hanem a nagybankok féltése volt, amelyek az ország tőkeakkumulációjának több mint 84 százalékát tartották maguknál és rendkívül magas extraprofitra tettek szert; 1956 októbere nagy próbaköve volt az államosított pénzintézeteknek és az intézetek dolgozóinak. Az ország pénz- forgalma nem állt meg, mert a Nemzeti Bank dolgozói szinte minden órában a helyükön voltak és sokszor életük kockáztatásával is gondoskodtak a pénz megfelelő folyósításáról. kezeléséről, sőt még szállításáról is. Az Állami Biztosító bebizonyította, hogy a szocialista társadalomban a biztosítás ténylegesen a dolgozók érdekében van. Sok millió forintot fizettek ki a kárt szenvedett biztosítottak részére. Nem azt keresték, hogy milyen címert lehetne megtagadni a pénz kifizetését — mint ezt a magáa kézben levő biztosító vállalatok tették a múltban —, hanem a törvényeknek és az üzletszabályzatnak megfelelőért a biztosítási érték szerint fizettek. Az Országos Takarékpénztár azzal, hogy a betett összegek visszafizetését a betétkönyvtulajdonos kívánsága szerint eszközölte, igen nagy szolgálatot tett. A betétállomány — az ellenforradalom hatására — országosan a felére csökkent, de a lakosság ennek ellenére azt látta, hogy az állam az OTP-nél elhelyezett összegekért szavatol és azt a tulajdonos vissza is kapja. Megnőtt a bizalom, nem vettek ki több pénzt és ma sokkal több embernek van betétkönyve és sokkal több pénzt helyeznek el az OTP-nél, mint tavaly október előtt; A pénzintézetek dolgozóit megbecsüli az á^am, számít rájuk. Ez a megbecsülés nem csokikén, hanem csak fokozódik. Nem egy helyen azonban még lebecsülik a pénzügyi dolgozókat, bürokratáknak nevezik őket. Pedig nagy felelősség hárul az államosított pénzintézetek dolgozóira. Ezt éppen az elmúlt tíz esztendő bizonyította be; Sok eredményt értek már el, bár voltak kudarcok is. Az ellenforradalom is súlyos sebeket okozott, mégis biztosan haladunk előre. Ezeknek a gondolatoknak jegyében üdvözöljük a pénzintézetek dolgozóit a mai nevezetes napon és sok sikert'kívánunk további munkájukhoz. Ruff József. a KPVDSZ Pest megyei bizottságának elnöke Megkezdődött a középiskolai fizikatanárok kétnapos ankétja Az Eötvös Loránd . Fizikai Társulat, a Művelődésügyi Minisztérium és a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet rendezésében pénteken megkezdődött a. középiskolai fizikatanárok kétnapos továbbképző ankétja. Az ország minden részéből összegyűlt mintegy négyszáz pedagógus a Központi Fizikai Kutató Intézetbe látogatott el, ahol neves tudósok számoltak be az intézet munkájáról. A Dunakeszi Konzervgyárból a jövő év elején új gyártmányok kerülnek a bel- és a külföldi piacra. Angliai exportra most kezdték meg baromfihúsból a konzervek készítését. Egy-egy dobozba egymásfél kiló, csont nélküli csirke- vagy pulykahús kerül, ízes, fűszerezett lében. A minták több angol cég tetszését megnyerték. A baromfi aprólékét szárnyas ragulevesnek dolgozzák fel. Egy-egy konzerv nettó súlya 85 deka, ebből 17—18 deka az aprólék, a többi zöldség, fűszer és erőleves. Az üzletekben az év elején már kapható lesz az új leves-kon- zerv. A dunakeszi gyár műszaki Vezetői, a Konzervipari Kutató Intézettel együtt, gyermekek részére készülő konzervek gyártási terveit is kidolgozták. Ezek szerint nagy vitamintartalmú, könnyű és tápláló főzelék- és gyümölcspüréket gyártanak csecsemők és óvodáskorú gyermekeknek. Készül majd paraj és sárgarépa, belepaszirozott májjal, vagy borjúhússal. A recepteket orvosok és élelmezési szakemberek állítják össze a Konzervipari Kutató Intézetben. A gyártás megkezdéséhez egymillió forintos beruházásra van szükség a dunakeszi gyárban. Egy meglevő épületet alakítanak át, a legmagasabb higiéniai követelményeknek megfelelően. Az épületet zöldövezettel veszik körül, munkatermeit csak a mosdóhelyiségen keresztül lehet megközelíteni. A konzervek állandó orvosi felügyelettel készülnek majd és minden i TUDJÄK-E hol készülnek a | legszebb ajándéktárgyak? Két- ! ségkívül az Állami Pénzverdé- ! ben. Nem, nem a pénzérmékre | gondolok, jelenleg nem vernek | pénzt. A bizsuosztályra láto- ! gassunk el. Igaz, amikor elő- | szőr pillant be a kíváncsiskodó | a műhelybe, elcsodálkozik, 1 ugyan miből is lesznek az | „arany”-láncok karkötők, 1 brossok, és klipszek. Amíg a | vágógép és forrasztócső dolgo- I zik rajtuk, bizony ócska lim- ! lomnak, eldobnivaló vasdarab- ! kának látja akárki. Azok is. | Mert itt a hamis ékszerek ké- I szülnek. De mire a különböző | kis alkatrészek megjárják a | galvanizáló és aranyozó mű- ! helyeket, már úgy tündököl- I nek, mint a legnemesebb fém, I sőt nem is könnyű eldönteni a | laikusnak, melyik a szebb: az 1 arany, vagy a hamisékszer. KINCSESKAMRA Nem csoda, hogy évről évre nagyobb a kereslet országszerte és világszerte a magyar bi- zsúáruk iránt. 1956 harmadik negyedévében például 1 300 000 forint értékű ékszert készített az üzem, ez évben pedig csupán novemberben 1 000 000 forint értéket termeltek. Egy héttel ezelőtt befejezték évi tervüket. Készítményeik ott csillognak a magyar, belga, holland, francia ékszerkirakatokban, s bizonyára karácsony, ra, Szilveszterre nem egy szép lányt, asszonyt fognak még szebbé varázsolni. A pénzverdében nem csupán az ékszerek, hanem a lányok is szépek. Sehol ennyi szép nőt egy csomóban nem találni! TaIgy készülnek a divatékszerek Ián éppen szemeik ragyogását veszik át a gyöngyök, brossok. Viszont az igazi remekműveket férfiak készítik, méghozzá nem is innen, hanem rendszerint túl a negyvenen. A pénzverdében dolgozik az ország 200 legjobb ötvöse. Régi, tapasztalt mesterek ők, az általuk készített dísztárgyakat valóban az egész világ csodálja. Balogh László igazgató elmondja, hogy a pénzverde remekei igen keresett világpiaci árucikkek. Sok ötvösárut, ezüst díszműárut, kegytárgyakat, szervizeket, dohányszelencéket, pudrié- kat szállítanak, íőleg Hollandiába, Belgiumba, Svájcba, Izraelbe, Franciaországba és Dél-Amerikába. A LÄTOGATÖ, ha nem sajnálja a fáradságot és megtekinti az üzem mintatermét, csak ámul az ezernyi szépség láttán. A mesebeli Ali babának képzeli magát, aki ide belép. Csak Ali baba érezhette az afféle csodálatot, amikor a „nyílj meg Szezám” jelszóra feltárult előtte a csodálatos kincsesbarlantg. Mi minden látható ebben a szobában! Milliós értékek hevernek az asztalokon, a szekrények polcain. Zenélőóra aranytopázzal díszítve, színezüstből tálcák, gyertyatartók, szervizek, kis thórako- rona ezüst csengőkkel. Aqua- marinból készített, öt darabból álló ékszergarnitúrák: nyakék, gyűrű, fülbevaló, bross és karkötő. Van itt zenélődoboz, élénk piros almandinnal, zöld zefírrel ékesítve. A legeslegszebbek azonban Rainer Lajos művei: egy aranyozott kehely, egy remekbe alkotott kancsó és hármasfogatú trojka. Mindegyik csillog-villog az aranytól, szikrázik rajtuk a rubin, smaragd, türkisz, opál és igazgyöngy. Lehetetlen akár érzékeltetni is a szépségnek ezt a garmadáját! Persze, ez mind exportáru, a külföldi kereskedők közülük válogatják ki a nekik tetsző tárgyakat. Nem egy ilyen remekmű öregbíti a magyar ötvösök hírét a nagyvilágban. AZ ÉKSZEREK mellett van még egy másik büszkesége is a pénzverdének. Itt csinálják a legóhajtottabb gyermekjátékot: a kis villanyvasutat. Ezek a kis vasutak szakasztott másai rendes síneken futó vagonjainknak, a mozdonyka pedig a híres „Bo-Co” motoros-mozdony utánzata. Ezeket a kis kocsikat villany mozgatja és távirányíthatóak. Megnyomunk egy gombot, fut a vonat, megnyomunk egy másik gombot, önműködően vált a váltószerkezet, szabad lesz a pálya, vagy elzárja a sínt. A kisvasu- tat maga az üzem szakmai gár. dája tervezte. Ki is próbálták a kocsik élettartamát és kiderült, hogy a Pannónia export- kismozdony 2000 kilométert képes futni. A pénzverdében készített játékok, ékszerek, ajándéktárgyak bizonyára sok embernek szereztek őrömet a mostani ünnepek alkalmából, hiszen a pénzverde dolgozói a (munká- ba nemcsak tudásukat, hanem a szívüket is adják; Sz. E. Rainer Lajos remekmunkái ■
