Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

JÁTÉKOK Az ünnep idején, a karácsonyi szünidőben sok szabadidőtök van, gyerekek. Valószínűleg felhasználjátok ezt a szünidőt arra, hogy sportoljatok, szaladgáljatok kinn a szabadban, de bizo­nyára lesznek olyan napok és napszakok, amikor az időjárás, vagy a korai sötétedés szobába kényszerít benneteket. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem tudtak időtökkel mit kezdeni. Ezért most karácsonyi ajándékul néhány játékkal ismertetünk össze benneteket, olyan játékokkal, amelyekhez csak egyesegyedül játékosok kellenek; A hottentották királya Először abban állapodik meg a társaság, hogy melyik betűt nem szereti a hottentották ki­rálya, pl. nem szereti a „k" betűt. Most a játékvezető azt mond. ja: A hottentották királya éhes, mit adsz neki ebédre? A sorban az első felel: Levest. Utána a második: Húst. A harmadik: Tésztát. A negyedik: Gyümölcsöt. Az ötödik (ha kevesebben vannak az utolsó után újra az első jön sorra): Tejszínhabot. Síb. Tehát mindent adhatunk ne­ki. ami ennivaló és amiben „k" betű nem fordul elő. Aki so­káig gondolkozik, vagy elhi­bázza a választ (pl. tököt, vagy kávét adna szegény királynak), az zálogot ad. Ha már hárman adtak zálo­got, a játékvezető új kérdést ad fel. Például: A hottentották királya unatkozik: Mivel szóra­kozzék? Más kérdések: Mit olvasson a király? (Lapot, levelet stb., de nem képeskönyvet.) Hová utazik a király? (Magyar- országra, haza, szabadságra stb., de nem Törökországba.) Hol lakik a király? Stb. Ha nem találunk újabb kér­dést. választunk egy másik betűt a „k” helyett és elölről kezdjük a játékot. Betűk és szótagok Sok változata van. A lényeg ez. hogy mindenkinek egy-egy szót kell mondania, amelyben egy meghatározott betű vagy szótag előfordul. Legfeljebb egy fél percig szabad gondol­kozni, aki ezalatt nem mond semmit, vagy rossz szót mond, vagy olyat, amit már mondtak előtte, az zálogot ad. 1. Választanak egy betűt, és mindenkinek sorban kell egy- egy olyan szót mondania, ami a kiválasztott betűvel kezdő­dik. Ez olyan könnyű, hogy in­kább úgy szokták játszani, hogy például híres embereket, vagy csak földrajzi fogalmakat stb. szabad mondani (például B-vel: Bútor, bárd, bánat stb. Híres emberek: Bach, Bona­parte, Babits stb.). 2. Minden szónak a kiválasz­tott betűvel kell végződnie. (B-vel: Rab, láb, veréb stb.) 3. Minden szóban kétszer (esetleg háromszor) kell a ki­választott betűnek előfordul­nia. (B-vel: Baba, babrál, re­barbara, legjobb stb.) 4. Az első mond egy szót. a másodiknak egy olyan szót kell mondania, amely az elsőnek utolsó betűjével kezdődik stb. (Például: Baba, agár, rét, túró, óra stb.) Keresd a szavakat! A társaság egyik tagja ki­megy, ő lesz a kitaláló. A bent­maradtak megállapodnak egy közmondásban. Például: „Ki mint vet, úgy arat.” Kiosztják a szavakat. A sor­ban az első kapja a ..ki" szót, a második: „mint’“, a harmadik: „vet”, negyedik: „úgy”, ötödik: „arat”. Ha kevesebben vannak, pl. hárman, akkor kiosztják az első három szót, azután újra kezdik. Tehát az első kapja meg a negyedik szót is („úgy"), a második az utolsót („arat”). Behívják a kitalálót, aki tet­szésszerinti kérdéseket intéz a társaság tagjaihoz. Mindenki­nek úgy kell válaszolnia, hogy a rá kiosztott szó benne legyen a feleletben. Ha a fenti köz­mondásnál az első kérdés: Ne­héz közmondást adtatok fel? Az első felel: Nem hiszem, hogy van, ki ezt nem ismeri. Most a másodikhoz fordul a kérdező: Hogy áll a ruhám? Felelet: Mint madárijesztőn a frakk (nein éppen udvarias fe­lelet, de szabályszerű). Ha csak hárman vannak, ak­kor a harmadik után a kérdező újra az elsőhöz fordul. Ha vé­gig nem találja ki, újra ő megy ki. ha kitalálta, akkor annak kell kimennie, akinél rájött a feladott közmondásra. Vigyázni kell arra, hogy olyan közmondást válasszunk, amiben nincsenek feltűnően különleges szavak. Pl.: Ne vá­lasszuk ezt a mondást: „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, mert az „alussza" szót igen nehéz a válaszba belefűz­ni. Az viszont a válaszolók egyéni ügyességén múlik, hogy a kérdéses szót mondatszerke­zettel és hangsúllyal olyan je­lentéktelennek tüntessék fel, hogy az a kérdezőnek fel se tűnjék. Játszhatjuk a játékot vers­sorral is. Pl.: „Talpra magyar hi a haza.” A kitalálónak meg kell mondanunk, hogy közmon­dást vagy verset adtunk-e fel és azt is. hogy hány szóból áll. . Zálogkiváltás Ha sok zálog gyűlt össze a különböző társasjátékok nyo­mán, kezdődhetik a legmulat- ságosabb szórakozás, a zálog­kiváltás. Az összegyűlt zálogo­kat egvrakásra tesszük és le­takarjuk egy kendővel vagy kabáttal, ami éppen kezűéi van. Valaki benyúl a kendő alá és megfog egy zálogot, de nem veszi ki. A játékvezető mond egy zálogkiváltási módot, mire az. aki a zálogért benyúlt, ki­veszi azt a kendő alól és fel­mutatja. A zálog tulajdonosá­nak teljesítenie kell a játék­vezető által kiszabott büntetést és akkor visszakapja a zálogát. Ha a feladatot nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni, a zálog visszakerül a kendő alá és ké­sőbb majd újra sor kerül rá. Persze okosabb és mulatságo­sabb, ha senki sem kényeske- dik, hanem elvégzi a kirótt fel­adatot. Forog vagy nem forog? Próbáljátok meg ezek közül bármelyiket gyorsan elmon­dani többször egymás után, kiderül: jól forog-e a nyelvetek. Sárga bögre, görbe bögre, Kilenc öles köles-kazal. Jobb egy lúdnyak egy tyúk­nyaknál. Cseresznyemag meg meggy­mag. Emuk, gnuk, okapik. Jó nyár jár rája. Dakszli, fokszi. Vas mag meg mágnesvas. Sok szó: sűrű zokszó. Már sárga a márga. Éjjeliőrellenőrzőóraszalag. Csinos csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. Két pék két szép kék képet kérve kér. Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese te! Legeslegmegengesztelhetet­lenebbeiteknek. Két kőkút ireg-forog törpe tarka kurtafarkú török tyúk. Két kék kőkút körül két kék tyúk kerül. Ezt a tálat elkáposztásítot- talanítöttátok. Az ipafai papnak papi fa­pipája van, tehát az ipafai pap papi fapipája: ipafai papi fapipa. Kelemen kerekes kerekét kerek keréken kerekíti ke­rekre. Oh te köpönyeges ember, ha én téged megköpönyege- síttetteleníttethetnélek. Nincs olyan szépen szóló szép sípszó, mint a szászsebes! szé­pen szóló szép sípszó. Már volt vagy ősz szinte, mi­kor egy őszinte ősz inte, le­gyek őszinte, mert ő szinte őszinte. Gyere Gyuri gyorsan gyújt­sunk gyertyát győri gyufa­gyárban gyártott gyufával. öt ördög görget görgőn görbe úton görgő gömbbé gömbölyödött öt görög diny- nyét. Nem minden fajta tarka­fajta szarka farka tarka­barka, hanem csak a tarka­barka fajta tarka szarka farka tarka-barka. öt török öt görögöt dögö- nyöz örökös örömök közt. Föld bömböl, döbörög, ör­dögökhöz könyörög. Minden olyan belső, amely­nek belseje van, éppen olyan külső, mint amilyen belső az a külső, amelynek külseje van. Itat a csetneki csikós a Ti­szán. Sárga cserépből csinált csengő cseng a csetneki csön­des csikós csikaja nyakán. Ordas farkas marta tarka­barka borjú bőrébe kötött könyvből tanuló gyönge gye­rekből lett bajai bíró mondja mindig, hogy Köves Kelemen komám kapujában két szép kék tarkabarka kakas kuko­rékolja s kilenc kurtafarkú kakukk kakukkolja: egy lúd­nyak jobb tíz tyúknyaknál. Találd ki! Ha kitalálod valamennyi kérdésre a helyes választ, és beküldőd szerkesztőségünkbe január 1-ig, jutalmat nyerhetsz. A helyes megfejtők között 20 könyvjutalmat sorsolunk ki. 1. Milyen fa van a legtöbb vásárban? 2. Ha három fiú három po­hár tejet három perc alatt iszik meg, akkor 60 fiú 30 po­hár tejet mennyi idő alatt fo­gyaszt el? 3. Melyik fa nem ég a tű­zön? 4. Egy fiúnak valaki ezt mondta: te fiam vagy, és én nem vagyok az apád. Ki lehe­tett az? 5. Mikor volt egy eszten­dőben csak három hét? 6. Ki nevezte Széchenyit legnagyobb magyar-nak? 7. A világot átéri, mégis egy tyúk átlépi. Mi az? 8. Melyik két festéket kell összekeverned, hogy zöld színt kapj ? 9. Nem mosdatják, nem ringatják, nem altatják, mégis fehér, mégis alszik. Mi az? 10. A legrosszabbul járó zsebórán hány óra késést ál­lapíthatunk meg ránézéssel? 11. Melyik az ezer tó orszá­ga? 12. Melyik az a kis állat, amelynek nevéből egy ékeze­tet elvéve híres magyar várost kapunk? 13. Melyik közmondás más­salhangzói ezek: K MSNK VRMT S, MG SK BL? 14. Hogyan fognak egy ele­fántot? 15. Hogyan fognak két öreg elefántot? 16. Hogyan fognak három elefántot? 17. Hogyan fognak sok ele­fántot? 18. Kinek volt „Alva” az egyik keresztneve? 19. Melyik prémből nem le­het bundát csinálni? 20. Édesanyád gyermeke, s néked mégsem testvéred. Ki az?' A megfejtések borítékjára írjuk rá okvetlenül: Gyermek­rejtvény. Eredményt újévi számunkban hirdetünk; LÉGY PONTOS! A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mind­nyájan beleegyeztek én nem ellenzem. Figyeljétek meg a fenti mondatot! Nincs benne vcsz- sző! A vesszőket kétfélekép­pen helyezhetjük el, ezáltal a mondat más-más értelmet kap. 1. A királynőt megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindnyájan beleegyeztek, én nem, ellenzem. 2. A királynőt megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mind­nyájan beleegyeztek, én nem ellenzem. Ezért vigyázzatok mindig: az írásjeleket gondosan rakjá­tok ki! MsirtitiiifttitiiifMttiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiififiiiiiiiiiiiiiiifitiniiifiiiiifiiffitiiiivvtiittiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiniitiiiiiitiiiiiiiitiiifiitiiiiiiiiitiiiiiiiiitfiiiittiifiiiitiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiitftiiitiifiifiiiiiiiififtitfiiiitHiiiiiiniifitiiiifiiiitiiiiiiifiiiiiitiiitiiiiittiiiitintiiiififiiniitiitiiiitiiiiiiifiiiiiiiiiiiiii! iiiimiiitiiHniimtiimiiiimiiiiitiiiiiiiiiimiiimitmiit Tud fátok gyerekek, az egész úgy kezdődött, hogy el­oltották a játékbolt kiraka­tában a villanyt. Ilyenkor ter­mészetesen ti már mélyen alusztok a jó meleg paplan alatt. Alszik ilyenkor az egész város, talán csak néhányan vannak ébren, például az öreg-öreg éjjeliőr, aki az alvó kirakatokra vigyáz. Igen ám, de nem mindegyik kirakat alszik éjjel! A játékok gyönyörű, sokszínű, kívánatos kirakata ilyenkor, villanyol­tás után ébred csak fel, és ezt még az éber éjjeliőr bácsi sem veszi észre. Azért kezdtem azzal a tör­ténetet, hogy eloltották a ki­rakatokban a villanyt.;; * Alighogy kihunyt a fény, és sötétbe burkolóztak a babák, játékvonatok, búgócsigák, szájmvzsikálk. lendkerekes autók — megszólalt a játék- kutyus: — Vau! Vau! Láttátok, ho­gyan megnézett engem a Pis­ta? Ne legyek foxi, hanem bolyhos, vacak pincsikutya, ha nem engem kér karácsony­ra! Az lesz a szép! Tudom, jó barátok leszünk, tudom, vi­gyáz majd rám.;. — Ugyan, miért vigyázna rád? — szólalt meg a kirakat közepéről álmosan, nyújtóz­kodva, nyafka hangon a nagy, szőke aDvóbaba. — Te ... Te vacak rongykutya! Ilyen ku­tyát minden bokorban talál­hat! Még ha engem kívánna! Én valódi porcelánból készül­tem, a ruhám selyem, a ha­á RÁTARTI BÁBA TÖRTÉNET jam is selyem, még a cipőcs- kémet is selyemből varrták... A kutyus felháborodva a baba elé szökött és onnan csaholta fel nagy dühösen: — De igenis, engem nézett! Egyedül csak engem! Bár hoz­zá kerülhetnék. A szőke hajú alvóbaba vál­lat vont: — És mi hasznod lenne be­lőle, te szamár? Én semmiért se hagynám itt a boltot. Ha éjszalka vándorolni kezdek, mindent megtalálok, amit csak keresek. Itt mindig szé­pek. újak maradunk! En­gem ugyan ne nyaggasson egyetlen rossz kölyök sem! Hát ezt már nem állotta meg a majom se szó nélkül: — Én csak makimajom va­gyok — makogta. — Ha valaki nagy ostobaságot mond, az én nevemmel tisztelik meg, de azt még én is tudom, hogy szamárság, amit beszélsz! A cuclizó szamár közbe- iázott: — I-á! Szamárság? Engem csak hagyjatok ki ebből! Sza­már vagyok, igaz, de ilyet még én se mondanék ... Sok szép és jó van itt, de mégis, a gyerekeknél a legjobb ... ök számhoz tartják a cuclimat. megsímogatnaJk. Hajaj, csak már elvittek volna! — Fecsegjetek! Fecsegje­tek ... — nyafogott a baba. — Majd kitekerik a lábatokat, azután kihajítanak benneteket a szemétdombra, engem meg mindig-mindig csodálnak itt, a kirakatban. -. s A kutyus rnár nem bírta a hencegést, belekapott a szőke hajú alvóbaba lábába. — Jaj, ne harapj! — siíkolr tott fel az, és a kutya után rú­— morogta a kutyus —, mikor ez a baba telenyafogja a fe­jünket, hogy ő itt akar marad­ni örökre a kirakatban... — Hagyjátok csdk — brum- mogta a mackó — ismerem a fajtáját! Csak azért beszél, mert a kutyának se kell! — Hát nekem azután tény­leg nem kellene! — kiáltotta gott, de az már a sarokból csaholta: — Lám, nem is vagy te tisz­ta porcelán! A lábadban ép­pen úgy fűrészpor van, mint az én hásamban. Nagyon is hasonlítasz hozzánk! — Te szemtelen! Goromba fráter! — sikoltotta a baba, de elhallgatott, mert a nagy bamamedve. a kirakat leg­szigorúbb játéka, felmordult: — Brumm! Brumm! Csen­desebben! Már aludni se hagy­játok a mackónépet! — Kinek van kedve aludni! harciasán a kutya. — Ha gyerek lennék, inkább nád­pálcát kérnék karácsonyra, mint ezt a szívtelen jószágot! — Csend! Csend! — dörrent közbe a mackó. — Jönnek! És a barnamedve éles fü­le nem csalt. Fény gyulladt a boltban, azután a kirakatban. Visszaérkezett Feri bácsi és Vera néni, hogy még az éjjel összeszedje és becsomagolja mindazokat a játékokat, ame­lyeket a jó gyerekek megkí­vántak maguknak karácsony­ra. A játékok gyorsan visz- szatértek eredeti helyükre, hi­szen élő ember előtt szigorúan tilos beszélgetniök. Feri bá­csi és Vera néni pedig neki­látott a munkának. Először összeszedték a polcokról a já­tékokat, azután a kirakatra került sor, elsőnék a mackót emelték ki. — Ezt Ambrus Péter kérte ■— olvasta a nagy-nagy árkus papírról Feri bácsi. — A húr ga meg a cuclizó szamarat kapja. -.: Borbás István a kisvasutat, Baló Sándor a kutyust kívánta ... így szedegették össze, cso­magolták be a játékokat, egyi ­ket a másik után... A végén már csak a nagy, aranyhajú alvóbaba maradt a kirakat­ban. — Ezzel mi lesz? — kérdet­te Vera néni. — Ez hibás áru — mondta Feri bácsi és végigpillantva a csomagokon, elégedetten húz­ta a kabátját. — Ahogyan a gyárból jött, behorpadt a mel­le. Ha a babáknak szívük lenne, bizonyára az is össze­tört volna benne ..; — Legalább maradt valami a kirakatban — állapította meg Vera néni. Ezzel leoltotta a villanyt, és már csak lépteik nesze hallatszott, amikor az arany­hajú alvóbaba megrémült. Egyedül maradt a kirakatban, társak nélkül, barátok nélkül­Kiáltozni kezdett:-r- Kutyus! Makimajomt Csacsi! Kacsa! Vigyetek ma­gatokkal! Halljátok? Nem akarok egyedül maradni. Én is játszani aknrcfk a gyerekek­kel! Csak tréfáltam az előbb.­De nem kapott választ. El­öntötte a méreg: — Ha nem visztek el, jö­vök magam! Csak egy pilla­natig várjatok! — kiáltotta és leugrott a polcról..; És ... a nagy csörömpölésre még Fe­ri bácsi és Vera néni is visz- szafordult. — Ugyan, mi történhetett? — kérdezte Vera néni. — Hi­szen nem maradt senki a boltban! Körülnézték, bepillantottak minden sarokba, minden polc­ra, míg végül a kirakat aljá­ban észrevették az összetörött aranyhajú alvóbabát. — Szent isten! A baba! — riadt meg Vera néni. Ügy látszik, véletlenül meglöktük, lezuhant, össze­törött — állapította meg Feri bácsi és hozzátette: — Nem nagy kár érte, hibás baba volt.. s * Hát igen, gyerekek, így tö­rött össze az aranyhajú alvó­baba. Hogy honnan tudtuk meg a ’’történetet? Onnan, hogy a cuclizó szamár elme­sélte. egy kisfiú kihallgatta a mesét, és továbbadta nekünk. Tanuljatok az aranyhajú al- vóbaba sorsából, játékok és gyereke k egyaránt! Garami László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom