Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-22 / 201. szám

1051. DECEMBER 22. VASÁRNAP riitr hegyei kJC irtai) Ml TÖRTÉNT A HÉTE A NATO-értekezlet margójára Egv héttel ezelőtt ezen a helyen azt írtuk, hogy Párizs­ban — óriási költségekbe ke­rült átalakítások után — min­den készen áll a NATO csúcs- értekezlet megnyitásához —, még a különleges tolmácsbe­rendezés is, amely azonban aligha tudja majd közös ne­vezőre hozni a tizenöt tagál­lam kormányférfiainak véle­ményét ... Nem voltunk jó­sok, mégis úgy történt, aho­gyan azt egy héttel ezelőtt úgyszólván egész Európa vár­ta — csak az amerikaiak döb­bentek meg az európai „szö­vetségesek” hangos ellenállá­sától. S éppen ez az, ami a NATO-értekezlet legjellem­zőbb vonása volt: Párizsban Európa befolyásolta Ameri­kát. Norvégia, Dánia és Izland — a három lázadó Az angol News Chronicle szerint Európa (mármint a nyugateurópai NATO tagál­lamok) nem örvendeznek az Egyesült Államok „egyoldalú katonai gondolkodásának’’ és „lelkendezve” vették Aden­auer ,,merész kiállását”, hogy „nem kapótt hálásan, két kéz­zel Dulles rakétája után’’. Adenauer — bizonyosan nem önzetlenül, hanem bizonyos számításokból, a nyugatnémet közvélemény hangjának tom­pítása érdekében, s hogy ez­zel a szereplésével újfajta v népszerűséget” vívjon ki magának a NATO-országok kebelében — a Szovjetunióval való tárgyalások felvétele mel­lett szólalt fel és tudtára adta az amerikaiaknak, hogy Nyu- gat-Németország nem hiányol­ja, ha területén nem építenek, amerikai középhatósugarú ra- 'kétakilövö támaszpontokat. De az amerikaiak — Eisenhower és Dulles — nemcsak Aden­auer szereplésén csodálkoztak, akit leghűbb európai szövet­ségesüknek tartottak, hanem meglepetéssel fogadták Nor­végia, Dánia és Izland kor­mányfőinek magatartását is, akik kereken elutasították, hogy területükön a-tomraktára- kat, vagy amerikai rakétakilö­vő támaszpontokat létesítse­nek. Ehhez még hozzátehet­jük, hogy különösen Kanada és Belgium érélyesen követel­ték a Szovjetunióval való tár­gyalásokat. A Szovjetunió „láthatatlah jelenléte" Ha mindezekből levonjuk a konzekvenciát. igazat kell adnunk a News Chronicle kommentátorának, aki szerint a NATO-értekezlet második jellemvonása ,.a Szovjetunió láthatatlan jelenléte volt”. Ez a szpulnyikok mellett el­sősorban a nyugati kormány­főkhöz intézett Bulganyin-le- velek eredménye volt. Az Egyesült Államok vezetői most Párizsban saját szemeik­kel láthatták és saját füleikkel hallhatták „az európaiak kí­vánságát, kiáltozását a Kelet­tel való tárgyalásokért” — ahogyan a párizsi rádió kom­mentátora mondta. A nyugat- európai közvélemény hatásá­ra ugyanis számos NATO-kor- mány — mint a dánok, bel­gák, kanadaiak — hangoz­tatta azt aiz álláspontot, hogy a Szovjetunióval 1könnyebb tárgyalni most, mielőtt fel­állítanák az új akadályokat, amelyek reménytelenné tehe­tik a tárgyalásokat. A „nehéz ágyú" — csődöt mondott A harmadik jellemző vo­násra a bécsi Bildtelegraf ta­pintott rá. amikor ezt írta: „A Chaillot-palotában ülő Eisen­hower nem volt többé a Nyu­gat nagy védnöke, a legerő­sebb és leggazdagabb NATO- partner képviselője ... Emel­lett Eisenhower vállát nyomja a bűnrészesség is a Nyugat mostani stratégiai és politikai válságáért.” Eisenhower, az értekezlet „nehéz ágyújai’ te­hát nem sokat hozott az Egye­sült Államok konyhájára... Nem sikerült elérnie az Euró­pában felállítandó amerikai rakétatámaszpontok végleges megoldását és számos konkrét elutasítás mellett be kellett ér­nie egy általános, elvi egyez­ménnyel. amelynek első lon­doni visszhangja, az angol al­sóház külpolitikai vitája — nem sok jót kecsegtet a jö­vőre nézve sem. Régen volt az angol kormánynak ilyen nagy ellenzéke, mint éppen a NATO-értekezlet feletti kül­politikai vita utáni szavazás­ban. s ez annál is inkább je­lentős, mert ezúttal nemcsak a munkáspártiak, hanem szá­mos t orv-képviselő sem állt a kormány mellé. Dulles — akit sokak Nyuga- ! ton ez értekezlet tulajdon­képpeni vesztesének tartanak tovább szaporította saját nyu­gat-európai ellenzékét és ezt a meggyorsult lavinát már aligha sikerül megállítania. Dulles tudta — írta a svájci Gazette de Lausanne — sokkal többet kell követelnie ahhoz, hogv annak, amit kért, leg-' alább egv részét megkapja ... S követelései még így is ke­vésnek bizonyultak, mert a? amerikai külügyminiszter bő­röndje igen üres volt Párizs­ból történt távozásakor — már ami az eredményeket illeti. ! Heti külpolitikai naptár: ( | DECEMBER IC., HÉTFŐ: f | New Yorkban, az ENSZ-küz- | | gyűlése egyhangúlag elfogadta § | az államok békés egymás mel- f 5 lett éléséről szóló javaslatot, f | amelyet eredetileg a Szovjet- = | unió terjesztett be, s az indiai— | | svéd—jugoszláv küldöttség mó- | = dosít ásókat nyújtott be hozzá. §j | Párizsban megnyílt a NATO § | csúcsértekezlete. Nagy kapko- | = dással hirtelen megváltoztatták | | a napirendet, amelyre felvették | | a Bulganyin levelekben felvá- f = zolt javaslatok megvitatását is. I | Dél-Borneon állami ellenőrzés § | alá helyezték az indonéz ható- | I Ságok a holland vállalatokat. fj | DECEMBER 17., KEDD: \ | Indonéziában bejelentették. | | hogy Sukarno elnök hosszabb \ | pilienőszabadságra tér „vala- = | melyik szomszédos államba”, k | | távolléte alatt Sartono, a parla- f = ment elnöke helyettesíti őt. | 1 DECEMBER 18.. SZERDA: 1 § Moszkvában közleményt ad- I 1 tak ki az SZKP Központi Bi- | = zottságának üléséről, amelyen § | megvitatták a kommunista és § | munkáspártok képviselői | 1 moszkvai tanácskozásainak = | eredményeit, valamint a Szov> f | jetunió szakszervezeteinek § I munkáját. | Moszkvában közleményt bo- f = csátottak ki a szovjet—magyar § | gazdasági tárgyalásokról, s alá- | | írták az erről szóló egyez- \ i ményt, amelynek értelmében a 1 | Szovjetunió gazdasági és mű- § | szaki segítséget nyújt a ma- \ | gyár gazdasági élet fejlődésé- | = nek segítésére, kohászati, gép- ü i ipari, erősáramú, vegyipari, | 1 olajbányászatx, könnyűipari é* | = más ipara?! üzemek építéséhez l | és átépítéséhez, valamint a köz- í | lekedés fejlesztéséhez, A Szov* 1 | jetunió e segítség ellenértéké- = | nek kiegyenlítésére kedvező | | feltételek mellett hosszúlejá- | = ratű hitelt nyújtott. | A NATO csúcsértekezlete kft- § | zös közleménnyel bezárta ta- 1 | nácskozásait. | DECEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK: | | Moszkvában a Kremlben = | megnyílt a Szovjetunió Leg- § = felsőbb Tanácsának ülésszaka, | | amelynek napirendjén az 1958. 1 1 évi népgazdasági terv és az ál | | lami költségvetés szerepel. | Franciaországban betiltották = = Portugália Kommunista Pár» i 1 ját. 1 DECEMBER 20.. PÉNTEK: § | Holland erőket vontak Össze | | Nyugat-Iriánban és az Indon* | = ziához közel fekvő Észak-Szu- | | mátra környéki területeken. Az § | indonéz hadsereg azonnal szol- | | gálattételrc hívta vissza min i | den szabadságon levő katoná- = 1 ját Dél-Celebeszen. = Az angol alsóház egynapos f | külpolitikai vitáján a munkás = 1 párt a kormány ellen szava- f § zott, így fejezvén ki tiltakozá- f | sát a NATO értekezleten tanú- | | sított vonalvezetés ellen. 1 DECEMBER 21.. SZOMBAT | | Bulgáriában befejeződött a | | választási agitáció. December § | 22-én a nemzetgyűlési választá- | = sokon összesen 254 képviselőt | | választanak, akik valameny- | i nvien a Hazafias Arcvonal je- | | löltjei. SiiiHiiHiMimmmimMimiiiMimiMttiummmMmimuiiii»-.* Annál több gondot kellett ma­gával cipelnie s nem valószí­nű, hogy hazafelé első állomá­sán Franco, a spanyol diktá­tor — akit gazdasági bajai mellett az lfm körül kialakult spanyol—marokkói viszály sötét felhői is idegesítenek, s ráadásul nem csendesedik s körülötte dúló trónvita sem — gondjai mellett sok jóval töm­hetné meg az amerikai kül­ügyminiszter bőröndjeit.. ( A „józan ész hidjai" helyett... Európa erős hangja ellené­re azonban a NATO semmit sem adott fel agresszív tervei­ből s — a Szovjetunió jelen­tős diplomáciai, politikai, tech­nikai és gazdasági előretörésé­nek hatásaként — jelenleg legfeljebb arról lehet szó, hogy kompromisszumként és a közvélemény nyomására, az atlanti szövetség most békü lé­ken yebb hangokat kezd majd pengetni. A Le Monde szerint ez volt az értekezlet „nagy eseménye”. Ugyanis, akik a ..rakétahatározatok” elfogadá- sát követelték, cserében kény­telenek voltak elfogadni a Szovjetunióval való tárgyalá­sok újrakezdését — még ha nem kormányfői, hanem csu- j pán külügyminiszteri síkon is. j A „józan ész hidjai” helyett j — ahogyan Bevan, a brit j munkáspárti árny élők ormány j külügyminisztere mondotta — I a párizsi NATO-értekezlet in­kább valamiféle fátyolfüggöny létesítését határozta el, vagyis többet beszélni a békéről, de még kevesebbet tenni megte­remtése érdekében. Szerencsé­re, a NATO már nem az, mint például néhány évvel ezelőtt Lisszabonban volt, s jelen­leg egyre növekszik az atlanti szövetségen, belüli ellenzék, amely maholnap nemcsak fej­fájást. de erős hascsikarást is okozhat Washingtonnak ..; Sebes Tibor A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Szövetségi Taná­csa és Nemzetiségi Tanácsa de­cember 20-án befejezte az 1958. évi népgazdaságié jlesz- tési állami terv és az 1958. évi állami költségvetés vitáját. Megvitatta az 1958. évi állami költségvetésről szóló törvényt, valamint azt a határozatot, amely jóváhagyja az 1956. évi állami költségvetés végrehajtá­sáról szóló beszámoló jelentést, A Legfelsőbb Tanács decem­ber 21-én folytatta munkáját. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésre ült össze. Az ülésen Andrej Gromiko külügymi­niszter válaszolt a szovjet kor­mányihoz intézett arra az in­terpellációra, hogy mi a hely­zet jelenleg a leszerelés kér­désének az államok közötti megvitatása tekintetében. ftp ro % GAZDA Kulijuk ki u húfntfú pujasukut A 'hó megvédi őszi vetésein­ket a téli fagy és az ólmosesö pusztításaitól, de egyes fátlan, szélverte területeken, kopár dombtetőkön igen nagy káro­kat is okozhat. Leginkább ak­kor, ha a téli v liiarok idején a szél egyik helyről lesodorja a havat, a másik helyen pe­dig hótorlaszok, hófúvások ke­letkeznek. A vastag, olykor több méter- magas hófúvás alatt a vetés kipállik, ahon­nan pedig lesodorta a szél a hótakarót, ott kifagy. Minden gazda. termelőszövetkezet tudja, területének melyik ré­sze van legjobban veszélyez­tetve, hol garázdálkodhat leg­inkább a szél. Az ilyen he­lyekre már most tanácsos ki­rakni a hófogó pajzsokat. Ha meg tudjuk akadályozni a hó­fúvások keletkezését, ez azzal az előnnyel is jár, hogy a hó formájában lehulló csapadék egyenletesen oszlik el a veté­seken, s így jelentős mennyi­ségű víztartalékkal várják az őszi gabonák a bokrosodás időszakát. Szovjet—szíriai közös Közlemény Moszkvában közös közle­ményt adtak ki a Haled Azem miniszterelnökhelyettes ve­zette szíriai kormányküldött­ség tárgyalásairól. A szíriai küldöttség tagjait Moszkvában Kliment Vorosi- lov, Nyikita Hruscsov, Nyiko- laj Bulganyin, Anasztasz Mi- kojan, Andrej Gromiko és több más szovjet hivatalos sze­mély fogadta. Erdő nő a salakhányón Pilisszentiván határában a múlt évben egy felhagyott /sa­lakhányó dombon fásításhoz fogott a piliscsabai erdészet. Nyolc-tíz hektárnyi területet már sikerült meghódítani, az akác- és a szürkenyár-cseme- ték megeredtek, s kizöldültek a tavasszal. Az egyébként nem hasznosítható kopár terület fá­sítását folytatják. Ugyancsak Piliscsaba környékén, a buda- pést—bécsi út mentéh egy tel­jesen kopárrá vált területet ül­tettek be az ősszel fenyőfa­csemetével. Hogyan késrídirlii nk mii varjúi? A gabonavetéseket időnként nagyszámban ellepő (vonuló) vetési varjak ellen riasztással védekezünk. Általánosan ismert riasztási módszer a lelőtt varjútetem karóra, vagy vesszőre felfüggesztve. A tetem a hely veszélyességére figyelmezteti a vonuló vetési varjakat. Puska azonban nincs mindenütt, de ha van is, nem min­dig sikerül nagyobb mennyiségű varjut lőni, ami jelentősebb terület riasztásához szükséges. Ezen segít a művarjú, amit bárki könnyen elkészíthet. Az eljárás a következő: egy körül­belül 50x50 centiméter nagyságú erős csomagolópapír egyik oldalát feketelakkal, vagy kátránnyal bekenjük, egyik sarlcá- nál egy fogással varjú formájúra gyűrjük s „nyakánál” egy körülbelül kétaraszos madzagdarabbal a ferdén földbeszúrt pálcára kötjük, ahogy a lelőtt varjakat szokták. Az enyhe széltől is feltűnően libegő művarjú már messziről felhívja magára a figyelmet. Az eredményes védekezés érdekében hol­danként egy-két művarjút ajánlatos kitenni. Jártassuk rendszeresen az istálfózott állatokat Az állatállomány téli gondo­zásának egyik fontos része a rendszeres jártatás, mozgatás.’ amellyel nemcsak a jószág ét­vágyát növeljük, hanem a be­tegségekkel szemben is fo­kozzuk ellenállóképességét. A fiatal állatoknál pedig előse­gítjük az izomzat erőteljesebb fejlődését. A rendszeresen jártatott állatok az istállóban nem rakoncátlankodnak, nem tesznek olyan hamar kárt sem önmagukban, sem egymásban, sem pedig a gazdájukban. 1. 2. Aki még nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kÖSSe Illeg cukorrépatermelési szerződését Ax időben sxerxódó termelő jobbén eUkéwsítbeH földjét a cukorrépa termeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés eWny m ereaágnak, Iwmm a gazdának. A cukorrépa óra fizetendő súlyú répamázsanként: IP forint és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.6O forintot tizet. Mellék járandó ság: ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után mázsánként 3.— forint nagyüzemi felárat kapnak, ha 500 kát. holdig . . . 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig . . • 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállí tanak be. Újabb kedvezmény a eukorrépatermelőknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1120 forint termelési készpénzelőleget nyújt a Cukorgyár. v 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi mun­kák idején kerül kifizetésre. A szerződési mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a eukorgyári szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetke­zetek és cukorrépaíelelősök kötik meg. CUKORGYÁR A juhot és sertést nyájban, illetve falkában jártassuk, a hó nélküli heteket kihasználva legeltetéssel egybekötve. A vemhes teheneket, lovakat, a többi jószágtól elkülönítve, le­hetőleg egyenként jártassuk, Teljesen elkülönítve kell jár­taim az apaállatokat is. A bi­kákat orrkarikába kapcsold vezetőrúddal, a méneket lo­vaglással vagy kocsikázással jártassuk. Csikókat, borjakat, ha az idő nem túlságosan zord, napi két-három órára enged­jük a kifutóba. Kedvezőtlen időjárás, vagy ólmosesö esetén az állat testi épsége érdiekében egy-két napra elmaradhat a jártatás. Télen a jószágot le­hetőleg délelőtt 10 és délután 3 óra között jártassuk. A szőlő műtrágyázása A szőlő műtrágyaigényét pontosan csak helyszíni talaj- vizsgálattal állapíthatjuk meg. A talajvizsgálatot az Országos. Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézet (OMMI) végzi. A káliumot és foszfort a hó le­hullása előtt munkáljuk be ásónyomni mélyen a sorok közé, a pétisót pedig tavasz- szal, Ikét részletben. Kálimű­trágyából kát. holdanként egy mázsa, szuperfoszfátból egy és fél, nitrogénből pedig 1—1 ?■ mázsa szükséges. A műtrágyázás akkor jár megfelelő eredménnyel, ha a szőlő rendszeresen kap szer­vestrágyát. Évenkénti szer­vestrágyázásnál száz, három évenkénti trágyázásnál pedig háromszáz mázsa istállótrá­gyát adjunk holdanként. Mind a szerves-, mind a műtrágya bemunkálásánál tartsuk szem előtt, hogy a trágya a szőlő fő- gyökereinek szintjébe kerül­jön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom