Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-22 / 201. szám
1051. DECEMBER 22. VASÁRNAP riitr hegyei kJC irtai) Ml TÖRTÉNT A HÉTE A NATO-értekezlet margójára Egv héttel ezelőtt ezen a helyen azt írtuk, hogy Párizsban — óriási költségekbe került átalakítások után — minden készen áll a NATO csúcs- értekezlet megnyitásához —, még a különleges tolmácsberendezés is, amely azonban aligha tudja majd közös nevezőre hozni a tizenöt tagállam kormányférfiainak véleményét ... Nem voltunk jósok, mégis úgy történt, ahogyan azt egy héttel ezelőtt úgyszólván egész Európa várta — csak az amerikaiak döbbentek meg az európai „szövetségesek” hangos ellenállásától. S éppen ez az, ami a NATO-értekezlet legjellemzőbb vonása volt: Párizsban Európa befolyásolta Amerikát. Norvégia, Dánia és Izland — a három lázadó Az angol News Chronicle szerint Európa (mármint a nyugateurópai NATO tagállamok) nem örvendeznek az Egyesült Államok „egyoldalú katonai gondolkodásának’’ és „lelkendezve” vették Adenauer ,,merész kiállását”, hogy „nem kapótt hálásan, két kézzel Dulles rakétája után’’. Adenauer — bizonyosan nem önzetlenül, hanem bizonyos számításokból, a nyugatnémet közvélemény hangjának tompítása érdekében, s hogy ezzel a szereplésével újfajta v népszerűséget” vívjon ki magának a NATO-országok kebelében — a Szovjetunióval való tárgyalások felvétele mellett szólalt fel és tudtára adta az amerikaiaknak, hogy Nyu- gat-Németország nem hiányolja, ha területén nem építenek, amerikai középhatósugarú ra- 'kétakilövö támaszpontokat. De az amerikaiak — Eisenhower és Dulles — nemcsak Adenauer szereplésén csodálkoztak, akit leghűbb európai szövetségesüknek tartottak, hanem meglepetéssel fogadták Norvégia, Dánia és Izland kormányfőinek magatartását is, akik kereken elutasították, hogy területükön a-tomraktára- kat, vagy amerikai rakétakilövő támaszpontokat létesítsenek. Ehhez még hozzátehetjük, hogy különösen Kanada és Belgium érélyesen követelték a Szovjetunióval való tárgyalásokat. A Szovjetunió „láthatatlah jelenléte" Ha mindezekből levonjuk a konzekvenciát. igazat kell adnunk a News Chronicle kommentátorának, aki szerint a NATO-értekezlet második jellemvonása ,.a Szovjetunió láthatatlan jelenléte volt”. Ez a szpulnyikok mellett elsősorban a nyugati kormányfőkhöz intézett Bulganyin-le- velek eredménye volt. Az Egyesült Államok vezetői most Párizsban saját szemeikkel láthatták és saját füleikkel hallhatták „az európaiak kívánságát, kiáltozását a Kelettel való tárgyalásokért” — ahogyan a párizsi rádió kommentátora mondta. A nyugat- európai közvélemény hatására ugyanis számos NATO-kor- mány — mint a dánok, belgák, kanadaiak — hangoztatta azt aiz álláspontot, hogy a Szovjetunióval 1könnyebb tárgyalni most, mielőtt felállítanák az új akadályokat, amelyek reménytelenné tehetik a tárgyalásokat. A „nehéz ágyú" — csődöt mondott A harmadik jellemző vonásra a bécsi Bildtelegraf tapintott rá. amikor ezt írta: „A Chaillot-palotában ülő Eisenhower nem volt többé a Nyugat nagy védnöke, a legerősebb és leggazdagabb NATO- partner képviselője ... Emellett Eisenhower vállát nyomja a bűnrészesség is a Nyugat mostani stratégiai és politikai válságáért.” Eisenhower, az értekezlet „nehéz ágyújai’ tehát nem sokat hozott az Egyesült Államok konyhájára... Nem sikerült elérnie az Európában felállítandó amerikai rakétatámaszpontok végleges megoldását és számos konkrét elutasítás mellett be kellett érnie egy általános, elvi egyezménnyel. amelynek első londoni visszhangja, az angol alsóház külpolitikai vitája — nem sok jót kecsegtet a jövőre nézve sem. Régen volt az angol kormánynak ilyen nagy ellenzéke, mint éppen a NATO-értekezlet feletti külpolitikai vita utáni szavazásban. s ez annál is inkább jelentős, mert ezúttal nemcsak a munkáspártiak, hanem számos t orv-képviselő sem állt a kormány mellé. Dulles — akit sokak Nyuga- ! ton ez értekezlet tulajdonképpeni vesztesének tartanak tovább szaporította saját nyugat-európai ellenzékét és ezt a meggyorsult lavinát már aligha sikerül megállítania. Dulles tudta — írta a svájci Gazette de Lausanne — sokkal többet kell követelnie ahhoz, hogv annak, amit kért, leg-' alább egv részét megkapja ... S követelései még így is kevésnek bizonyultak, mert a? amerikai külügyminiszter bőröndje igen üres volt Párizsból történt távozásakor — már ami az eredményeket illeti. ! Heti külpolitikai naptár: ( | DECEMBER IC., HÉTFŐ: f | New Yorkban, az ENSZ-küz- | | gyűlése egyhangúlag elfogadta § | az államok békés egymás mel- f 5 lett éléséről szóló javaslatot, f | amelyet eredetileg a Szovjet- = | unió terjesztett be, s az indiai— | | svéd—jugoszláv küldöttség mó- | = dosít ásókat nyújtott be hozzá. §j | Párizsban megnyílt a NATO § | csúcsértekezlete. Nagy kapko- | = dással hirtelen megváltoztatták | | a napirendet, amelyre felvették | | a Bulganyin levelekben felvá- f = zolt javaslatok megvitatását is. I | Dél-Borneon állami ellenőrzés § | alá helyezték az indonéz ható- | I Ságok a holland vállalatokat. fj | DECEMBER 17., KEDD: \ | Indonéziában bejelentették. | | hogy Sukarno elnök hosszabb \ | pilienőszabadságra tér „vala- = | melyik szomszédos államba”, k | | távolléte alatt Sartono, a parla- f = ment elnöke helyettesíti őt. | 1 DECEMBER 18.. SZERDA: 1 § Moszkvában közleményt ad- I 1 tak ki az SZKP Központi Bi- | = zottságának üléséről, amelyen § | megvitatták a kommunista és § | munkáspártok képviselői | 1 moszkvai tanácskozásainak = | eredményeit, valamint a Szov> f | jetunió szakszervezeteinek § I munkáját. | Moszkvában közleményt bo- f = csátottak ki a szovjet—magyar § | gazdasági tárgyalásokról, s alá- | | írták az erről szóló egyez- \ i ményt, amelynek értelmében a 1 | Szovjetunió gazdasági és mű- § | szaki segítséget nyújt a ma- \ | gyár gazdasági élet fejlődésé- | = nek segítésére, kohászati, gép- ü i ipari, erősáramú, vegyipari, | 1 olajbányászatx, könnyűipari é* | = más ipara?! üzemek építéséhez l | és átépítéséhez, valamint a köz- í | lekedés fejlesztéséhez, A Szov* 1 | jetunió e segítség ellenértéké- = | nek kiegyenlítésére kedvező | | feltételek mellett hosszúlejá- | = ratű hitelt nyújtott. | A NATO csúcsértekezlete kft- § | zös közleménnyel bezárta ta- 1 | nácskozásait. | DECEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK: | | Moszkvában a Kremlben = | megnyílt a Szovjetunió Leg- § = felsőbb Tanácsának ülésszaka, | | amelynek napirendjén az 1958. 1 1 évi népgazdasági terv és az ál | | lami költségvetés szerepel. | Franciaországban betiltották = = Portugália Kommunista Pár» i 1 ját. 1 DECEMBER 20.. PÉNTEK: § | Holland erőket vontak Össze | | Nyugat-Iriánban és az Indon* | = ziához közel fekvő Észak-Szu- | | mátra környéki területeken. Az § | indonéz hadsereg azonnal szol- | | gálattételrc hívta vissza min i | den szabadságon levő katoná- = 1 ját Dél-Celebeszen. = Az angol alsóház egynapos f | külpolitikai vitáján a munkás = 1 párt a kormány ellen szava- f § zott, így fejezvén ki tiltakozá- f | sát a NATO értekezleten tanú- | | sított vonalvezetés ellen. 1 DECEMBER 21.. SZOMBAT | | Bulgáriában befejeződött a | | választási agitáció. December § | 22-én a nemzetgyűlési választá- | = sokon összesen 254 képviselőt | | választanak, akik valameny- | i nvien a Hazafias Arcvonal je- | | löltjei. SiiiHiiHiMimmmimMimiiiMimiMttiummmMmimuiiii»-.* Annál több gondot kellett magával cipelnie s nem valószínű, hogy hazafelé első állomásán Franco, a spanyol diktátor — akit gazdasági bajai mellett az lfm körül kialakult spanyol—marokkói viszály sötét felhői is idegesítenek, s ráadásul nem csendesedik s körülötte dúló trónvita sem — gondjai mellett sok jóval tömhetné meg az amerikai külügyminiszter bőröndjeit.. ( A „józan ész hidjai" helyett... Európa erős hangja ellenére azonban a NATO semmit sem adott fel agresszív terveiből s — a Szovjetunió jelentős diplomáciai, politikai, technikai és gazdasági előretörésének hatásaként — jelenleg legfeljebb arról lehet szó, hogy kompromisszumként és a közvélemény nyomására, az atlanti szövetség most békü léken yebb hangokat kezd majd pengetni. A Le Monde szerint ez volt az értekezlet „nagy eseménye”. Ugyanis, akik a ..rakétahatározatok” elfogadá- sát követelték, cserében kénytelenek voltak elfogadni a Szovjetunióval való tárgyalások újrakezdését — még ha nem kormányfői, hanem csu- j pán külügyminiszteri síkon is. j A „józan ész hidjai” helyett j — ahogyan Bevan, a brit j munkáspárti árny élők ormány j külügyminisztere mondotta — I a párizsi NATO-értekezlet inkább valamiféle fátyolfüggöny létesítését határozta el, vagyis többet beszélni a békéről, de még kevesebbet tenni megteremtése érdekében. Szerencsére, a NATO már nem az, mint például néhány évvel ezelőtt Lisszabonban volt, s jelenleg egyre növekszik az atlanti szövetségen, belüli ellenzék, amely maholnap nemcsak fejfájást. de erős hascsikarást is okozhat Washingtonnak ..; Sebes Tibor A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa december 20-án befejezte az 1958. évi népgazdaságié jlesz- tési állami terv és az 1958. évi állami költségvetés vitáját. Megvitatta az 1958. évi állami költségvetésről szóló törvényt, valamint azt a határozatot, amely jóváhagyja az 1956. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló jelentést, A Legfelsőbb Tanács december 21-én folytatta munkáját. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésre ült össze. Az ülésen Andrej Gromiko külügyminiszter válaszolt a szovjet kormányihoz intézett arra az interpellációra, hogy mi a helyzet jelenleg a leszerelés kérdésének az államok közötti megvitatása tekintetében. ftp ro % GAZDA Kulijuk ki u húfntfú pujasukut A 'hó megvédi őszi vetéseinket a téli fagy és az ólmosesö pusztításaitól, de egyes fátlan, szélverte területeken, kopár dombtetőkön igen nagy károkat is okozhat. Leginkább akkor, ha a téli v liiarok idején a szél egyik helyről lesodorja a havat, a másik helyen pedig hótorlaszok, hófúvások keletkeznek. A vastag, olykor több méter- magas hófúvás alatt a vetés kipállik, ahonnan pedig lesodorta a szél a hótakarót, ott kifagy. Minden gazda. termelőszövetkezet tudja, területének melyik része van legjobban veszélyeztetve, hol garázdálkodhat leginkább a szél. Az ilyen helyekre már most tanácsos kirakni a hófogó pajzsokat. Ha meg tudjuk akadályozni a hófúvások keletkezését, ez azzal az előnnyel is jár, hogy a hó formájában lehulló csapadék egyenletesen oszlik el a vetéseken, s így jelentős mennyiségű víztartalékkal várják az őszi gabonák a bokrosodás időszakát. Szovjet—szíriai közös Közlemény Moszkvában közös közleményt adtak ki a Haled Azem miniszterelnökhelyettes vezette szíriai kormányküldöttség tárgyalásairól. A szíriai küldöttség tagjait Moszkvában Kliment Vorosi- lov, Nyikita Hruscsov, Nyiko- laj Bulganyin, Anasztasz Mi- kojan, Andrej Gromiko és több más szovjet hivatalos személy fogadta. Erdő nő a salakhányón Pilisszentiván határában a múlt évben egy felhagyott /salakhányó dombon fásításhoz fogott a piliscsabai erdészet. Nyolc-tíz hektárnyi területet már sikerült meghódítani, az akác- és a szürkenyár-cseme- ték megeredtek, s kizöldültek a tavasszal. Az egyébként nem hasznosítható kopár terület fásítását folytatják. Ugyancsak Piliscsaba környékén, a buda- pést—bécsi út mentéh egy teljesen kopárrá vált területet ültettek be az ősszel fenyőfacsemetével. Hogyan késrídirlii nk mii varjúi? A gabonavetéseket időnként nagyszámban ellepő (vonuló) vetési varjak ellen riasztással védekezünk. Általánosan ismert riasztási módszer a lelőtt varjútetem karóra, vagy vesszőre felfüggesztve. A tetem a hely veszélyességére figyelmezteti a vonuló vetési varjakat. Puska azonban nincs mindenütt, de ha van is, nem mindig sikerül nagyobb mennyiségű varjut lőni, ami jelentősebb terület riasztásához szükséges. Ezen segít a művarjú, amit bárki könnyen elkészíthet. Az eljárás a következő: egy körülbelül 50x50 centiméter nagyságú erős csomagolópapír egyik oldalát feketelakkal, vagy kátránnyal bekenjük, egyik sarlcá- nál egy fogással varjú formájúra gyűrjük s „nyakánál” egy körülbelül kétaraszos madzagdarabbal a ferdén földbeszúrt pálcára kötjük, ahogy a lelőtt varjakat szokták. Az enyhe széltől is feltűnően libegő művarjú már messziről felhívja magára a figyelmet. Az eredményes védekezés érdekében holdanként egy-két művarjút ajánlatos kitenni. Jártassuk rendszeresen az istálfózott állatokat Az állatállomány téli gondozásának egyik fontos része a rendszeres jártatás, mozgatás.’ amellyel nemcsak a jószág étvágyát növeljük, hanem a betegségekkel szemben is fokozzuk ellenállóképességét. A fiatal állatoknál pedig elősegítjük az izomzat erőteljesebb fejlődését. A rendszeresen jártatott állatok az istállóban nem rakoncátlankodnak, nem tesznek olyan hamar kárt sem önmagukban, sem egymásban, sem pedig a gazdájukban. 1. 2. Aki még nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kÖSSe Illeg cukorrépatermelési szerződését Ax időben sxerxódó termelő jobbén eUkéwsítbeH földjét a cukorrépa termeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés eWny m ereaágnak, Iwmm a gazdának. A cukorrépa óra fizetendő súlyú répamázsanként: IP forint és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.6O forintot tizet. Mellék járandó ság: ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után mázsánként 3.— forint nagyüzemi felárat kapnak, ha 500 kát. holdig . . . 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig . . • 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállí tanak be. Újabb kedvezmény a eukorrépatermelőknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1120 forint termelési készpénzelőleget nyújt a Cukorgyár. v 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi munkák idején kerül kifizetésre. A szerződési mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a eukorgyári szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek és cukorrépaíelelősök kötik meg. CUKORGYÁR A juhot és sertést nyájban, illetve falkában jártassuk, a hó nélküli heteket kihasználva legeltetéssel egybekötve. A vemhes teheneket, lovakat, a többi jószágtól elkülönítve, lehetőleg egyenként jártassuk, Teljesen elkülönítve kell jártaim az apaállatokat is. A bikákat orrkarikába kapcsold vezetőrúddal, a méneket lovaglással vagy kocsikázással jártassuk. Csikókat, borjakat, ha az idő nem túlságosan zord, napi két-három órára engedjük a kifutóba. Kedvezőtlen időjárás, vagy ólmosesö esetén az állat testi épsége érdiekében egy-két napra elmaradhat a jártatás. Télen a jószágot lehetőleg délelőtt 10 és délután 3 óra között jártassuk. A szőlő műtrágyázása A szőlő műtrágyaigényét pontosan csak helyszíni talaj- vizsgálattal állapíthatjuk meg. A talajvizsgálatot az Országos. Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) végzi. A káliumot és foszfort a hó lehullása előtt munkáljuk be ásónyomni mélyen a sorok közé, a pétisót pedig tavasz- szal, Ikét részletben. Káliműtrágyából kát. holdanként egy mázsa, szuperfoszfátból egy és fél, nitrogénből pedig 1—1 ?■ mázsa szükséges. A műtrágyázás akkor jár megfelelő eredménnyel, ha a szőlő rendszeresen kap szervestrágyát. Évenkénti szervestrágyázásnál száz, három évenkénti trágyázásnál pedig háromszáz mázsa istállótrágyát adjunk holdanként. Mind a szerves-, mind a műtrágya bemunkálásánál tartsuk szem előtt, hogy a trágya a szőlő fő- gyökereinek szintjébe kerüljön.