Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-22 / 201. szám

■ ffff necYEi 1957. DECEMBER 22. VASÁRNAP klC írlap 3 1 FALURÓL FALURA QY NAP TAPIOSZELEN | ntlilVIWlHIIIlllHllllllllllllllllHillKlillllltMlllilUllllllllliilllHllilllllliXIUlUllllllllUIIIIIIIIIMHIIIiHIMttiinilintlHMtlillllNHIIHilUMDHIIIIItlIHIIIFilllllllllUIII1 = HuusMiiimiiiiiiiiiifmiiinimiiHnimMtHiiinmiiminmiiime I PROLOG I | A Tápiá mentén járunk. | I Szele nagyközség 7300 la- | | kassal. Járjuk a falut, is- \ I merkedünk az emberekkel, f | a történelemmel, a mával | I és a holnappal. Szele arról | 1 nevezetes, hogy egykor f I szkíta-település volt, az | | avarok várost is építettek. | I Nagy kultúrájú hely. Sál | monda szerint Attila itt \ | ütött tanyát és itt van elte- \ 1 metve. Blaskovich János 1 | múzeumvezető ma is vallja, | | hogy nem a Tiszát, hanem | 1 a Táp iát rekesztették el és | | annak a medrébe helyezték 1 1 arany, ezüst és vas kopár- \ I sóba Attilát. Hogy így | | van-e, azt nem lehet tudni. \ 1 Régészeti ásatások folynak | 1 Szele és Szentmárton közöt. | | ti határrészen. Rendkívül \ I sok értékes lelet került elő § 1 a szkita temetőkből. 1 Ma 'erősen fejlődő a \ I falu, világhírű kísérleti gaz- | 1 dósággal, termelőszövetke- | I zettel, gépállomással és ne- | 1 vés kisiparosréteggel. aiHIIIIIIHmillllllHIIIHIIHIIIIIIIHHUinilHinillMIIIIHHHIHIlP — IPARITANULÓ-ISKO- LÄT kapott a község. A KlOSZ-nak 141 tagja van és 21 tanulót foglalkoztat. Az ipa- ritanuló-iskolába 51 kisipari tanuló jár. — EBBEN AZ ÉVBEN 80 új ház épült a községben, 23 állami kölcsönnel, a többit sa­ját erejükből építették. — EZ ÉV ŐSZÉN 30 ezer csemetefát ültettek el Szele határában. 500 színes nyárfa- csemetének érkezését a fais­kolából most várják. ailllllllllllllllHHinHnilHIIHHIHIIIHHHItlIIIIIHMHIPIHlllllllíi | Újságolvasó falu | A szeleiels nagyon sze- § I retnek olvasni. Ezt mutatja | 1 a könyvtár kartotékja. | | Nemigen van olyan könyv, | I amelyet már nem vittek | 1 volna el olvasni. Ezenkí- | | vül igen sok újság, folyó- | I irat, hetilap jár ide a köz-1 1 ségbe. Mintegy 1500 na-1 1 pilapot, hetilapot adnak el. f 1 Nem könnyű tehát a postá- | | nak a munkája, de Sziics 1 1 Józsefné hivatalvezető és | 1 Gyarmati Mihály hírlapié- | | lelős vezetésével a szelei | I postások kitesznek magú-1 1 kért. Nagy Mihály és § | Nagy András kézbesítők, f 1 akik különben testvérek, | 1 25 éve versenyeznek egy- | I mással a postai munkában. | 1 Most azon versengenek, | | hogy ki tud több előfizetőt | 1 szerezni a Pest megyei | I Hírlapnak. Új híd a lápión, vízhálózat, betonjárda, makadámút a községfejlesztési alapból Rendkívül forr, pezseg itt az élet. Megváltozott a dolgozó parasztok termelési kedve, biz­tonságban érzik magukat és ez több terményben, termékben és nagyszerű tervekben mutat­kozik meg. Ebben az évben annyit fejlődött a község, mint megelőzően öt-hat évben. A dolgozó parasztok az elmaradt községíejlesztési járulékot is megfizették. Ezenkívül társa­dalmi munkával segítik elő, hogy szebbé, csinosabbá váljon községük. Nagy János elvtárs, a közsé­gi tanács elnöke szívesen ad felvilágosítást a községi alap hovafordításáról. — A falu lakói mintegy há­rom évvel voltak elmaradva a befizetéssel, s ebben az évben ezt pótolták. Ezenkívül társa­dalmi munkával is segítik a falu vezetőit terveik megvaló­sításában. — Mit építettek? — Kétezerhatszáz méter be­tonjárdát 98 ezer forintos költ­séggel. Ezenkívül áthelyeztük a vásárhelyet. Építettünk egy cé­dulaházat. Meg kell jegyezni, hogy ezt „házilag” készítettük el Mi újság a „magtisztító-telepen A községben egyszerűen úgy mondják az emberek „magtelep”. A hivatalos elne­vezése Kertimag Vállalat Tisz­tító Telepe. Amint tehát a ne­vében is benne van, a paraszt­ság által, megtermelt magokat tisztítják ebben az üzemben Üzemnek kell nevezni, mert 300-nál több személyt — főleg lányokat és asszonyokat — foglalkoztat és vagontételek­ben beszélnek a beérkezett és elszállított kertimagvakról, borsóról, babról stb. A „nagy műszak” alatt ér­keztünk az üzembe. A gépi magtisztítás három műszak­ban üzemel, a kézi válogatás azonban reggeltől, délután négyig tart Polgári Sándor telepvezető és Szabó István üzemvezető végigkísért ben­nünket a „mag útján” s köz­ben megismerkedtünk 87 üzem problémáival. A raktárban is, de bármer­re jártunk, feltűnt, hogy nincs elég hely. Zsák és zsák min­denütt, alig lehet tőlük mo­zogni. Ez jó is, meg rossz is. Jó azért, mert az idén az előző évekénél jobb termés volt, és így több magot kaptak tisztí­tásra. Borsóból például 120 vagon volt a tervük, ezt ké­sőbb 219 vagonra emelték fel s végül 287 vagon érkezett. Rossz azért, mert kevés a tá­rolóhely. Ha tavaly közbe nem jön az ellenforradalom, most nem lennének ilyen problé­máik, mert megvolt a keret a raktár építéséhez. Most szük­ségmegoldással próbálkoznak, vasvázas színeket építenek, de még így sem oldódik meg • a túlzsúfoltság. Pedig ez köny- nyen balesethez vezethet. Egy hatalmas teremben van a kézi válogató. Száznyolcvan asszony és lány dolgozik itt, A különböző színű ruhák, fej­kendők olyan érzést .keltenek a látogatóban, mintha virágos­kertben járna. Éppen borsóvá­logatás folyik. A szállítók alig győzik behordani az „anya­got”, a fürge női kezek mun­kája nyomán gyorsan telnek a tisztított maggal a zsákok. Jó volt az idén a magtermés és az üzem dolgozói gondos­kodnak arról, hogy tiszta ve­tőmagban ne legyen hiány. A megnövekedett feladattál ‘ is sikeresen birkóznak meg. Ezt bizonyítja, hogy a napokban' már teljesítették éves tervü­ket. Egy sérelmük van azon­ban a dolgozóknak, erről Sza­bó István üzemvezető beszél. A tisztítótelep termelőüzem és mégsem kapcsolták be a nye­reségrészesedésbe. Azt kérik, hogy az illetékesek vizsgálják felül előbbi döntésüket; a ló és hasznos munkát a nyereség- részesedés kifizetésével is ju­talmazzák — Hova fordították még az I összeget? — Makadámutat építettünk, \ 75 méter hosszút, 11 ezer fo- = rint értékben. Meg kell jetgyez- I ni, hogy ezt az utat már 25 j éve tervezik és csak most va- j lósult meg. A kocsiútra 13 va- I gon salakot hordtak. Tápión a \ régi fahíd helyett 173 ezer fo- \ rint értékben vasbetonhidat i építettünk. A Hajta folyó felső j részén újra csinálták a hidat, j Ezenkívül 650 méter eternit- ! cső vízhálózattal bővítettük a \ község vízvezetékét. Negyven j új házba bevezettük a vizet. — Milyen terveik vannak? — Szeretnénk a vízhálózatot\ tovább bővíteni. Ezenkívül j vizafor-házat megépíteni. A j község tízéves fejlesztési ter- j vében 6 kilométer villanyháló- \ zat megépítése is szerepel. ANYAKÖNYVI II1REK j 195”. október 1-töl december lő-ig születtek: Tóöi László, Kanyó Piroslka, Csil- j lik Béla, Petrovics János, Fehér : Erzsébet, Szőke Julianna, Gál Jó- j zsef, Frankó Marianna. Nagy Kál- ; mán, Varró István, Berényi Ká- \ roly, és Gavaldik Ottó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK 1957. október 15-től december 15-ig: j Balázs József—Szőlősi Hozália, j Juhász István—Gergely Mária, Bal- ! la József—-Becsei Mária. Farkas j Sándor—Fehér Mária, Soltész Bar- j na—Fehér Piroska, Szalóki László— ] Mészáros Veronika, Györgyfalvi j Miklós—Ali Éva, Boda János—Pal- I cső Terézia, Lovas János—Palcsó ; Anna. Füredi Bak Sándor—Gom- ; bos Anna, Dabis József—Ujszászi j Erzsébet, Makai András—Fehér i Anna, Mészáros “Ferenc—Turóczi3 ,Erz=éb?t. Fazekas Antal—Molnár = Anna, Marton István—Antal Mária, 3 Safranyik János—Marton Borbála, 3 Faragó István—Nagy Veronika, f Meggyes Károly—Diskant Terézia,- j Veller János.—Jovanovits Hona, | Komcsik Károly—Dudás Julianna, I Szabó József—-Tőzsér Ilona. 3 MEGHALTAK 1957. október 15-től december lä-ig: ! Sahara István 72. Fehér Lászlőné | Vizsnyei Zsuzsanna 87. Koncz Jó- 3 zsefné, Fehér Mária 88, Sinks Mi- 3 haly 77. Raffael Lajos 56. Fankas § József 74, Bencsik István 64, Kis- 3 pál István 66, Prága Sár.dorné 83, 3 urbán József 75 éves korában, = Kanyó Piroska. 1 hónapos korában. ­Orvost...! Orvost...! Orvost •..! Beszélgetek a tanácselnök, kel, közben bejön egy harminc év körüli fiatalember, egy hét­éves kislánykával. Kégi kék rendőmiha rajta, elhasznált rendőrsapka a fején. Nem rendőr, segédmunkás az egyik budapesti üzemnél és itt lakik A MÚZEUMBAN J/'ét kedves, ga- A lambősz ha­jú, öreg bácsi fo- ’ gad bennünket a szép fenyők kö­zött megbújó kas­télyban. A két Blaslkavieh-test- vér őrzi itt a csa­ládi gyűjteményt, amelyet évszáza­dökon át hordtak össze1 az ősök. A Blaskovichok 1946-ban ezt a többmilliós érté­ket felajánlották az államnak és most a szelei és a környékbeli dol­gozók gyermekei tanulnak itt haza- fiságot, merítenek erőt és hitet a: ta­nuláshoz. a haza megbecsüléséhez. Szebbnél szebb régiségtárgyak, díszek, harci fel­szerelések, csalá­di levelek, okleve­leik díszítik a ter­meket. Blaskovich János büszkén mutatja a pipa­gyűjteményt, amely ott virít a vitrinben. Van­nak itt török pi­pák a XVII. szá­zadból és megvan az a pipa is, ame­lyet Nagy Péter orosz cár ajándé­kozott Máriássy Adómnak a pru- thi béke emléké­re. Itt van Ber­csényi pipája, amelyet a kuruc- vezér Selmec vá­rosától % kapott, ajándékba. a másik szo- - ' bábán a csa­lád egyik nagy- birtdlcos ága ál­tal nevelt világhí­rű Kincsem szob­ra. amely a múlt században vala­mennyi első díjat elhozott a világon versenyfutásban és „lószépség­be ti”. A családi gyűj­teményt kiegé­szíti a Tápiószele határában feltárt szkíta temető sok­sok érdekessége. A múzeum te­raszán nem hiába van kifüggesztve az alvilág urá­nak, Plútónak két stuccója, egy­más után bukkan­nák fel Tápiósze­le határában a kelta-sírok. A kel­ta-koponyákat, csontvázakat, női díszeket, bross- edényeket és használati tárgyakat őrzi a tájmúzeum. E ddig hétez­ren látogat­ták meg. főleg iskolásgyerékék. Mi is beírjuk ne­vünket a vendég­könyvbe és szívé- búcsút ve­tt tájmú- vezetőitől, oly nagy gonddal, szeretet­tel munkálkodnak a csodála- gyűjtemény- meaőrzésév. tűt, egyéb lyes szünk zeum akik ennek tos n ék [ Szelén, idevaló, s bejött, hagy panaszkodjon a tanácselnök­nek. Majdnem sír, a könnyekkel küszködik, ahogyan elmondja azt, ami vele előző este történt. A felesége szült. A negyediket. Estére kezdődtek a fájdalmak, majd vajúdott és Kis Antal el­szaladt a bábához. Az nem volt odahaza. A másik betegállo­mányban van, a harmadik Új­szilváson volt. Vagyis , egyik sem volt kéznél. A falu egyet­len orvosa szinten Újszilváson volt betegnél. A felesége fél tízkor meg­szült és éjjel fél 1-ig nem ka­pott semmilyen kezelést, csak akkor jött meg az orvos, és addig az anya ott küszködött tehetetlenül vérben fekve. igen. Kevés az egy orvos Szelén 730(1 lélekre. Már ígére­tet kaptak, de orvost még nem. ígérte a járás és megígérte Bé­kési, a megyei tisztiorvos is. Dr. Balogh József 30 éves í fiatalember a községi orvos. Fáradhatatlan, de egymaga i nem győzi a munkát. Éjjei- j nappal dolgozik. Ezerhatszáz állandó bejáró munkás, azon­kívül a magtisztító vállalat, a ; ! kísérleti gazdaság, a gépállo- | más. a ktsz dolgozói is SZTK biztosítottak. Ezenkívül a falu, a dolgozó parasztok is igénylik az orvost. Dr. Csányi József nyugdíjas orvos, 36 évig volt községi or vos. Ö már nem tud dolgozni, most is kórházban van. De nem akarja mégsem átadni a szol gálati lakást, amelyben rendelő van, s amelybe ide lehetne hozni az új orvost, A tanács felajánlott neki egy ötszobás j lakást, de ő vonakodik, nem | ; akar átköltözni. Nagy a huzavona. A tanács § j verekszik. A községnek járna még egy orvos, fönt a megyé- j nél ígérgetnek, közben mikor lent jártunk Szelén, majdnem | egy életbe került a huzavona. 1 A szeleiek kérését tolmá­csoljuk: orvost, orvost, orvost ; a falunak. ks.. w.:;c:''Y7 A tájmúzeum ebben a szép kastélyban van elhelyezve A postahivatalban. Szüts Józsefné hivatalvezető, Gyarmati Mihály hírlapfelelős, Vecsei Éva, Baranyi Júlia postai tisztviselők munka közben A Magtisztító Vállalat válogató üzemében serényen folyik a munka <«. m «* Nyitrai Éva tisztasági bemérő ellenőrzi a magtelepre be­érkező magok tisztaságát ÍTiiuimnHHHiMiMiiMimmniiiiiHDMiitHiiMmiiitiuDDiiitiiHMiiimiiiiimimimimiiiiiiiiimiMititmiiniimiiiiiiiiiiiiiiniimiilUHii dl kísérleti tiöimujek l a h ű ui tó rí u ni áhan JN: agyon sok látogató fordul meg a község­től mintegy két kilométerre fekvő kísér­leti gazdaságban. Külföldi és belföldi mező- gazdasági szakemberek, tudósok egyaránt érdeklődnek arról a felbecsülhetetlen értékű munkáról, amelyet a kísérleti gazdaságban dolgozó kutatók, munkások, végeznek. Nehéz lenne erről a sokoldalú tevékenységről égv cikk keretében beszámolni, amelyet a nö­vénytermelésben, állattenyésztésben, a gyü­mölcsösökben. a szőlőkben folytatnak. Nem is próbálkozunk vele. inkább arról írunk, amivel az országban egyedül a tápiószeleiek dicsekedhetnek — a kultúrnövények fajta­gyűjteményéről. — Mintegy 20 ezer növényfajtából áll gyűjteményünk. Csupán kalászosokból leg­alább háromezer fajtánk van — mondja Koch Béla, a kutatórészleg vezetője. A világ minden részéből található itt kul­túrnövény. Amerikai, német, lengyel, orosz stb. búza, kukorica, burgonyafajtákat ter­mesztenek itt. Na, ne gondoljunk arra, hogy nagy-táblákon — ehhez az egész tópiószelei határ sem lenne elég — csupán három-öt négyzetméternyi területeken vetik el a kül­földi, vagy a hazai fajta magokat. — Mi a fajtagyűjtemény célja? — kérdez­tük Koch Bélát, — Három évig tart egy-egy fajta megfigye­lése. A megfigyelés nagyon sokoldalú, mert célunk és feladatunk, hogy egy-egy fajta jó tulajdonságait megfigyeljük és ezekre fel­hívjuk a kutatók figyelmét. Ök aztán tovább dolgoznak vele. K och László egy példával is szemlélteti munkájuk lényegét. Két év óta tartanak megfigyelés alatt 400 burgonyafajtát. Jövőre telik le a harmadik év. Az eddigi tapaszta­latok alapján 16 fajtát válogattak ki, ame­lyek ellenállóknak mutatkoztak az úgyneve­zett leromlással szemben. Lehet, hogy pár esztendő múlva a köztenyésztésben is talál­kozhatunk majd ezekkel a burgonyafajtákkal, legalább is valamelyikkel. Ugyanilyen vizs­gálatnak vetik alá a búzafajtákat, például a rozsdaellenállóság szempontjából. Említettük, hogy sok külföldi szakember megfordul a kísérleti gazdaságban, akik elis­meréssel nyilatkoznak a gazdaságban dolgozó tudományos kutatók munkájáról. Joggal fel­tételeztük, hogy Koch Béla és munkatársai is gyakran látogatnak külföldre, hiszen a' külföldi tapasztalatok gyűjtése elengedhetet­len feltétele az eredményes kutatómunkának: Sajnos, nem így van. Koch Béla csak 1956- ban volt Leningrádban és az 1957-ben Kelet- Németországba tervezett útja elmaradt. Más országokban talán fontosabbnak tartják a tudományos kutatómunkát? Ha az említett oldalát nézzük a dolognak, úgy látszik igen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom